{"id":171,"date":"2016-04-30T21:43:00","date_gmt":"2016-04-30T21:43:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2016\/04\/30\/alom-az-alomban\/"},"modified":"2016-04-30T21:43:00","modified_gmt":"2016-04-30T21:43:00","slug":"alom-az-alomban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2016\/04\/30\/alom-az-alomban\/","title":{"rendered":"\u00c1lom az \u00e1lomban"},"content":{"rendered":"
\n
A g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gi\u00e1ban H\u00fcpnosz az alv\u00e1s \u00e9s \u00e1lom istene, ikertestv\u00e9re pedig Thanatosz, a hal\u00e1l megtestes\u00edt\u0151je, az \u00c9j istenn\u0151j\u00e9nek apa n\u00e9lk\u00fcl sz\u00fcletett fiai. K\u00f6zeli rokons\u00e1guk \u00e9rtelmezhet\u0151 akk\u00e9ppen, hogy alv\u00e1s k\u00f6zben mindannyian \u201emeghalunk\u201d<\/i> egy kis id\u0151re a k\u00fclvil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, de mindek\u00f6zben m\u00e9gis nagyon intenz\u00edv munka zajlik benn\u00fcnk. A legt\u00f6bb ember \u00e1lmainak csak egy t\u00f6red\u00e9k\u00e9re eml\u00e9kszik vissza, pedig Freud 1900-ban megjelent \u201e\u00c1lomfejt\u00e9s\u201d<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve szerint nagyon sok inform\u00e1ci\u00f3t nyerhetn\u00e9nk bel\u0151l\u00fck az egy\u00e9n szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9r\u0151l, elfojtott v\u00e1gyair\u00f3l, \u00e1t\u00e9lt traum\u00e1ir\u00f3l. Ez\u00e1ltal szembes\u00edteni lehetne egym\u00e1ssal a nappali, tudatosan meg\u00e9lt \u00e9s a t\u00e1rsadalmi konvenci\u00f3knak megfelel\u0151en kre\u00e1lt \u00e9n\u00fcnket a bels\u0151, tudattalanul benn\u00fcnk lapul\u00f3 \u00f6szt\u00f6nl\u00e9nnyel.\u00a0<\/b>
\n
\n<\/b>A val\u00f3s\u00e1g \u00e9s \u00e1lom mezsgy\u00e9j\u00e9n tettem kalandoz\u00e1st Simor P\u00e9terrel, aki a BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k\u00e9nek egyetemi adjunktusa.<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n mikor jelent meg az \u00e1lmod\u00e1s? Vannak-e az \u00e1llatoknak is az \u00e1lomhoz hasonl\u00f3 megtapasztal\u00e1saik?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Az \u00e1lmod\u00e1s egy szubjekt\u00edv, ment\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny, aminek megjelen\u00e9s\u00e9t t\u00f6bbnyire csak besz\u00e1mol\u00f3k alapj\u00e1n tudjuk igazolni. Ez\u00e9rt kiss\u00e9 neh\u00e9z arra v\u00e1laszolni, hogy m\u00e1s t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9si szinten l\u00e9v\u0151 fajokn\u00e1l van-e \u00e1lmod\u00e1s, mivel nem tudnak err\u0151l besz\u00e1molni. Ugyanakkor, ha azt vizsg\u00e1ljuk meg, hogy \u00e1lmod\u00e1s k\u00f6zben milyen agyi aktivit\u00e1s \u00e9szlelhet\u0151 az emberben illetve m\u00e1s eml\u0151s\u00f6kben, \u00e9s azt tal\u00e1ljuk, hogy ezek a mint\u00e1zatok valamelyest \u00e1tfed\u0151ek, akkor tal\u00e1n felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy nekik is vannak \u00e1lomszer\u0171 \u00e9lm\u00e9nyeik, de ezt nem tudhatjuk biztosan\u2026<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
Egy vizsg\u00e1lat sor\u00e1n megn\u00e9zt\u00e9k a fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1s ritmus\u00e1t. A r\u00e9sztvev\u0151knek nappali tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck sor\u00e1n egy s\u00f6t\u00e9t szob\u00e1ban bez\u00e1rk\u00f3zva kellett elmondaniuk, hogy \u00e9ppen mire gondolnak. Az eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n nevezhet\u0151-e az \u00e1br\u00e1ndoz\u00e1sunk egyfajta \u201e\u00e9bren \u00e1lmod\u00e1snak\u201d<\/i>?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00c1lomszer\u0171 \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9brenl\u00e9t\u00fcnk sor\u00e1n is vannak, csak ekkor a k\u00fcls\u0151 ingerekre ir\u00e1nyul\u00f3 figyelem miatt ezek h\u00e1tt\u00e9rbe szorulnak. Viszont, ha \u00e9pp nincs semmi tennival\u00f3nk, \u00e9s az elm\u00e9nket hagyjuk szabadon k\u00f3borolni, akkor nappal is lehetnek eg\u00e9szen irracion\u00e1lis, furcsa gondolataink, amik egy \u00e1lomvil\u00e1gba is beillen\u00e9nek. Ezeknek a nappali k\u00e9pzelg\u00e9seknek is van egy ritmusa; van, amikor \u00e9l\u00e9nkebb ez a k\u00e9pzeleti tev\u00e9kenys\u00e9g, \u00e9s van, amikor kev\u00e9sb\u00e9. Hasonl\u00f3 ez az alv\u00e1s sor\u00e1n v\u00e1ltoz\u00f3 alv\u00e1si ciklusokhoz, amikor a ment\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk intenzit\u00e1sa szint\u00e9n hull\u00e1mzik. Annyi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy \u00e9brenl\u00e9tben ezek a spont\u00e1n megnyilv\u00e1nul\u00f3 gondolati k\u00e9pek a val\u00f3s\u00e1ggal interfer\u00e1lnak.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n

Miben hasonl\u00edt a hipn\u00f3zis az \u00e1lmod\u00e1s folyamat\u00e1hoz? A k\u00fcls\u0151 ingerek kiiktat\u00e1sa gondolom, kedvez a spont\u00e1n megnyilv\u00e1nul\u00f3 gondolatoknak…<\/b><\/p>\n

\n
A hipn\u00f3zis egy speci\u00e1lis folyamat, mely sor\u00e1n val\u00f3ban lecs\u00f6kkentj\u00fck a k\u00f6rnyezeti behat\u00e1sokat, ugyanakkor jelen van egy nagyon f\u00f3kusz\u00e1lt figyelem a hipnoterapeuta instrukci\u00f3ira vonatkoz\u00f3an. \u00c9pp ez\u00e9rt nem hasonl\u00edtan\u00e1m az \u00e1lomfolyamathoz, sokkal ink\u00e1bb egy figyelmileg besz\u0171k\u00fclt helyzethez, amikor egy bizonyos tudati \u00e9lm\u00e9ny domin\u00e1l. P\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt hasonl\u00edthatn\u00e1nk egy intenz\u00edv, szurkol\u00f3i \u00e9lm\u00e9nyhez a hipn\u00f3zis \u00e1llapot\u00e1t, amikor minden ment\u00e1lis kapacit\u00e1sunkkal csak a focimeccsre koncentr\u00e1lunk.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n

\n

\n
D\u00f6nt\u00e9seinket mi befoly\u00e1solja jobban: a nappali, tudatos l\u00e9ny\u00fcnk, vagy pedig a sejt\u00e9s-szinten benn\u00fcnk rejl\u0151 tudattalan, ami legink\u00e1bb \u00e1lmaink sor\u00e1n nyer teret?<\/b><\/div>\n<\/div>\n

\n

\n
Mindkett\u0151 befoly\u00e1solja valamilyen szinten. Ha tudjuk, hogy v\u00e1r r\u00e1nk egy feladat, amit majd el kell v\u00e9gezn\u00fcnk, vagy egy probl\u00e9ma foglalkoztat minket, akkor nagyon sokszor ezeket a helyzeteket anticip\u00e1ljuk az \u00e1lmainkban. Egy vizsg\u00e1lat sor\u00e1n szigorl\u00f3 egyetemist\u00e1k \u00e1lmait vizsg\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy sokan \u00e1lmodnak a vizsgahelyzettel kapcsolatban, m\u00e9g a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00fck id\u0151szak\u00e1ban. \u0150k gyakorlatilag egy j\u00f6v\u0151beli esem\u00e9nyt anticip\u00e1ltak az \u00e1lmaikban. Azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy akik gyakrabban \u00e1lmodt\u00e1k meg a vizsgaszitu\u00e1ci\u00f3kat, azok jobban is teljes\u00edtettek a szigorlaton. Nyilv\u00e1n akik t\u00f6bbet \u00e1lmodtak ezzel kapcsolatban, azok t\u00f6bbet is foglalkoztak az adott t\u00e1rggyal, illetve egyes \u00e1lomr\u00e9szletek k\u00e9s\u0151bb eml\u00e9keztett\u00e9k \u0151ket azokra a pontokra, amiket nem tanultak meg el\u00e9g j\u00f3l, \u00edgy azt volt idej\u00fck \u00fajra \u00e1tism\u00e9telni. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a nappali esem\u00e9nyek k\u00e9pesek nagyon m\u00e9lyen beleiv\u00f3dni a tudatunkba, majd k\u00e9s\u0151bb ez az \u00e1lmok szintj\u00e9n hat\u00e1ssal van a m\u00e1snapi tetteinkre, gondolatainkra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 impresszi\u00f3inkn\u00e1l nagy az es\u00e9ly arra, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb valamilyen form\u00e1ban megjelennek az \u00e1lmainkban.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n

\n

\n
Huxley: Sz\u00e9p \u00faj vil\u00e1g (1931) c. diszt\u00f3pi\u00e1j\u00e1ban a hipnop\u00e9dia, mint a kondicion\u00e1l\u00e1s egy eg\u00e9szen egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3dszere jelenik meg, s amelyet k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n m\u00e1r alkalmaznak a gyakorlatban is, p\u00e9ld\u00e1ul nyelvtanul\u00e1sn\u00e1l. Mi err\u0151l a v\u00e9lem\u00e9nye?<\/b><\/div>\n<\/div>\n

\n

\n
Vannak vizsg\u00e1latok arr\u00f3l, hogy mennyire lehet tanulni alv\u00e1s k\u00f6zben. Els\u0151sorban az alv\u00e1s NREM f\u00e1zis\u00e1ban van n\u00e9mi lehet\u0151s\u00e9g k\u00fcls\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k befogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s feldolgoz\u00e1s\u00e1ra, s ez ak\u00e1r \u00e9brenl\u00e9tben is felid\u00e9zhet\u0151 lesz. Komplex dolgokat ugyan nem tudunk megtanulni alv\u00e1s k\u00f6zben, \u00e1m van magasabb szint\u0171 inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s. Megh\u00f6kkent\u0151, az elv\u00e1r\u00e1sainknak nem megfelel\u0151 mondatok, p\u00e9ld\u00e1ul \u201eA pinc\u00e9r kihozta az elef\u00e1ntot\u201d \u00e9ber \u00e1llapotban egy jellegzetes, EEG-vel is regisztr\u00e1lhat\u00f3 potenci\u00e1lv\u00e1ltoz\u00e1st okoz, amik az alv\u00e1s egyes szakaszaiban a hallott mondat hat\u00e1s\u00e1ra szint\u00e9n megjelennek. Teh\u00e1t l\u00e9tezik alv\u00e1s k\u00f6zbeni inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s, ak\u00e1r bonyolult, nyelvi szinten is. Az, hogy ebb\u0151l mennyi marad meg, m\u00e1r egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s, de \u00fagy t\u0171nik, nem sok. Ez\u00e9rt fenntart\u00e1sokkal kezelem az alv\u00e1s k\u00f6zbeni nyelvtanul\u00e1st is, noha el\u0151fordulhat, hogy egyes sz\u00f3p\u00e1roknak a megjegyz\u00e9se lehets\u00e9ges bizonyos esetekben. Mindenesetre az \u00e9brenl\u00e9ti tanul\u00e1st nem lehet kiv\u00e1ltani ezzel.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n

\n

\n
Freud szerint a Felettes-\u00e9n \u00e1talak\u00edtja az \u00e1lmainkat, kisz\u00ednezi, komplexebb\u00e9 teszi, m\u00edg a gyerekek \u00e1lmai ezekkel ellent\u00e9tben eg\u00e9szen egyszer\u0171en \u00e9rtelmezhet\u0151ek. Ez azt jelenten\u00e9, hogy m\u00e9g \u00e1lmunkban sem mer\u00fcnk teljesen \u0151szint\u00e9k lenni magunkhoz, m\u00e9g ott is k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6nt\u00f6s\u00f6kbe b\u00fajtatjuk a v\u00e1gyainkat, f\u00e9lelmeinket?<\/b><\/div>\n<\/div>\n

\n

\n
Freudnak az volt az elk\u00e9pzel\u00e9se, hogy az\u00e9rt \u00f6lt\u00f6znek az \u00e1lmaink sz\u00fcrre\u00e1lis maskar\u00e1kba, hogy ne \u00e9bressz\u00e9k fel a bel\u00e9nk nevelt szigor\u00fa cenzort. \u00cdgy azok a v\u00e1gyak, k\u00e9sztet\u00e9sek, amik sz\u00e1munkra egy\u00e9bk\u00e9nt elfogadhatatlanok lenn\u00e9nek, egy szimbolikus form\u00e1ban kij\u00e1tssz\u00e1k a kontrollrendszer\u00fcnket. Gyerekekn\u00e9l m\u00e9g nem el\u00e9g fejlett a Felettes-\u00e9n, \u00edgy az \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyek a maguk meztelen val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban nyilv\u00e1nulhatnak meg. Tegy\u00fck hozz\u00e1, hogy ezt az elk\u00e9pzel\u00e9st m\u00e9g nem igaz\u00e1n siker\u00fclt igazolni, b\u00e1r nagyon sz\u00e9p te\u00f3ria, mindazon\u00e1ltal meglehet\u0151sen spekulat\u00edv, \u00e9s messze nem ez az egyetlen lehets\u00e9ges magyar\u00e1zat arra, hogy az \u00e1lmok n\u00e9ha annyira furcs\u00e1k \u00e9s bizarrak.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n

A r\u00e9m\u00e1lmok kapcsolatba hozhat\u00f3k-e egy traumatikus el\u0151\u00e9lettel?<\/b><\/p>\n

\n
Van k\u00f6zt\u00fck korrel\u00e1ci\u00f3, \u00e1m ez sem teljesen nyilv\u00e1nval\u00f3. Ha valaki gyakran sz\u00e1mol be r\u00e9m\u00e1lmokr\u00f3l, az nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelenti azt, hogy \u0151 egy traumatiz\u00e1lt szem\u00e9ly. Ford\u00edtva egy kicsit egy\u00e9rtelm\u0171bb az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s, traumatiz\u00e1lt szem\u00e9lyeknek gyakrabban vannak r\u00e9m\u00e1lmaik, de ott sem mindenkin\u00e9l.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n\u00c1lmainkban gyakran el\u0151fordul, hogy egy ismeretlen szem\u00e9lyt ismer\u0151snek \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk, noha k\u00fcls\u0151re teljesen m\u00e1sk\u00e9nt n\u00e9z ki. Ez megfelel a Fregoli-szindr\u00f3ma krit\u00e9riumainak, \u00e1m ennek a megtapasztal\u00e1snak az a k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy eg\u00e9szs\u00e9ges emberek \u00e1lmaiban jelentkezik. Hogyan lehets\u00e9ges ez?<\/b><\/b>
\nBizonyos neuropszichol\u00f3giai s\u00e9r\u00fcl\u00e9seknek, funkci\u00f3zavaroknak, melyek el\u0151fordulhatnak agys\u00e9r\u00fcltekn\u00e9l vagy pszichi\u00e1triai betegekn\u00e9l, van egyfajta megfelel\u0151je az eg\u00e9szs\u00e9ges emberekben is. Alv\u00e1s k\u00f6zben bizonyos agyter\u00fcletek k\u00f6zti kapcsolatok legyeng\u00fclnek, megsz\u0171nnek, m\u00e1sok viszont teret nyernek. Ez\u00e9rt lehets\u00e9ges, hogy eg\u00e9szs\u00e9ges ember \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyei nagyon hasonl\u00f3ak lehetnek egy neuropszichol\u00f3giai beteg \u00e9brenl\u00e9ti \u00e9lm\u00e9nyeihez.\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Fogyat\u00e9kosokkal v\u00e9gzett kutat\u00e1sok kapcs\u00e1n megfigyelt\u00e9k, hogy \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyeik sor\u00e1n a vakok vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyekr\u0151l sz\u00e1moltak be. Ezek az \u00e1lombeli tapasztal\u00e1sok hasonl\u00f3ak-e az eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyek \u00e1ltal \u00e9rz\u00e9keltekhez?<\/b><\/div>\n<\/div>\n

\n

\n
Egy el\u00e9g nehezen \u00e9rtelmezhet\u0151 vizsg\u00e1lat sor\u00e1n azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a parapl\u00e9gi\u00e1sok \u00e1lmaikat elmes\u00e9lve ugyanolyan j\u00e1r\u00e1s\u00e9lm\u00e9nyekr\u0151l sz\u00e1moltak be, mint akik tudnak j\u00e1rni. Sz\u00fcletett vakok is \u2013 akiknek \u00e9p a l\u00e1t\u00f3k\u00e9rg\u00fck \u2013 besz\u00e1moltak \u00e1lomk\u00e9pszer\u0171 jelens\u00e9gekr\u0151l, \u00e1m azt nem tudhatjuk biztosan, hogy val\u00f3ban olyan vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyben volt-e r\u00e9sz\u00fck, mint egy \u00e9pl\u00e1t\u00e1s\u00fanak. Ezen paradox vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9rtelmez\u00e9se egy kiss\u00e9 meredek, miszerint REM f\u00e1zisban egyes agyt\u00f6rzsi impulzusok olyan k\u00e9rgi ter\u00fcleteket is ingerelnek, amiknek nincs egy\u00e9bk\u00e9nt szervi bemenet\u00fck. K\u00e9pzelj\u00fcnk el egy vakot, akinek perif\u00e9ri\u00e1s szinten s\u00e9r\u00fclt a l\u00e1t\u00e1sa. N\u00e1la a REM f\u00e1zis alatt el\u0151fordulhat l\u00e1t\u00e1s\u00e9lm\u00e9ny, \u00e1m k\u00e9rd\u00e9ses, hogy a nyelvhaszn\u00e1lat sor\u00e1n \u2013 az \u00e9pl\u00e1t\u00e1s\u00faakkal val\u00f3 egy\u00fctt\u00e9l\u00e9sb\u0151l fakad\u00f3an \u2013 milyen m\u00e9rt\u00e9kben alak\u00edt\u00f3dik ez az elk\u00e9pzelt, bels\u0151 vil\u00e1g, \u00e9s az ebb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 \u00e1lomvil\u00e1g. Ez a p\u00e9lda egy\u00e9bk\u00e9nt rettent\u0151en j\u00f3l r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra a probl\u00e9m\u00e1ra, ami mindm\u00e1ig megoldatlan az \u00e1lomkutat\u00e1sokkal kapcsolatban, m\u00e9gpedig az, hogy mindenkiben van egy olyan szubjekt\u00edv tartom\u00e1ny, amihez nem f\u00e9r\u00fcnk hozz\u00e1, \u00edgy vizsg\u00e1lni sem tudjuk pontosan.<\/div>\n<\/div>\n

\n

\n
\u2026\u00e1lmodtam, \u00e9s egyszer csak r\u00e1d\u00f6bbentem arra, hogy \u00e1lmodom [\u2026] K\u00e9pes voltam megfigyelni, s\u0151t m\u00e9g ir\u00e1ny\u00edtani is az \u00e1lmaimat [\u2026] \u00c1lmomban tudtam rep\u00fclni, \u00e9s azzal szeretkeztem, akivel csak kedvem tartotta. R\u00e1ad\u00e1sul megtanultam tudatosan fel\u00e9breszteni magam, \u00e9s \u00edgy k\u00f6nny\u0171szerrel felid\u00e9zhettem egzotikus \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyeimet, hogy azt\u00e1n \u00fajb\u00f3l elmer\u00fclhessek benn\u00fck, vagy m\u00e1s, izgalmasabb \u00e1lomkalandok ut\u00e1n n\u00e9zzek\u2026\u00a0A.J. Hobson \u2013 harvardi \u00e1lomkutat\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3ja\u00a0<\/b><\/div>\n<\/blockquote>\n

\n

\n
Az \u00e1lom \u00e9s kreativit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt milyen viszony \u00e1ll fenn? Kekul\u00e9 az \u201ealkimist\u00e1k s\u00e1rk\u00e1ny\u00e1ra\u201d<\/i>, a benzolgy\u0171r\u0171 szerkezet\u00e9re tudniillik \u00e1lmodoz\u00e1s k\u00f6zben \u00e9bredt r\u00e1.<\/b><\/div>\n<\/div>\n

\n

\n
Term\u00e9szetesen az \u00e1lmod\u00e1s \u00e9s a kreativit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt is felt\u00e9telezhet\u0151 egyfajta kapocs, az al\u00e1bbi k\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1gok r\u00e9v\u00e9n: szokatlan, t\u00e1voli asszoci\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszekapcsol\u00e1sa; rekombin\u00e1ci\u00f3; \u00fajrastruktur\u00e1l\u00e1s; k\u00e9pi, metaforikus gondolkod\u00e1s; illetve a megold\u00e1s v\u00e1ratlanul, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb er\u0151fesz\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u201etoppan be\u201d. Elgondolkodtat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s mindenk\u00e9ppen, hogy az \u00e1lmod\u00e1s mik\u00e9nt k\u00e9pes seg\u00edteni a kreat\u00edv gondolkod\u00e1si folyamatokat. Ugyanis nemcsak a m\u0171v\u00e9szek k\u00e9pesek kreat\u00edv megold\u00e1sokat tal\u00e1lni, nagyon sok matematikus, term\u00e9szettud\u00f3s gondolkod\u00e1s\u00e1ra is jellemz\u0151 a k\u00e9pekben, mint\u00e1zatokban val\u00f3 gondolkod\u00e1s. A tudatos \u00e1lmod\u00e1s megtanul\u00e1s\u00e1val k\u00f6nnyebb\u00e9 v\u00e1lhat a nappal szerzett inform\u00e1ci\u00f3k tudattalanba val\u00f3 \u00e1temel\u00e9se, \u00edgy lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik egy m\u00e1sik, m\u00f3dosult tudat\u00e1llapotban val\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s. Illetve azt is ki lehet pr\u00f3b\u00e1lni, hogy tanul\u00e1s vagy probl\u00e9mamegold\u00e1s k\u00f6zben a megjegyzend\u0151 inform\u00e1ci\u00f3t vagy megoldand\u00f3 probl\u00e9m\u00e1t t\u00e1rs\u00edtjuk egy bizonyos illatanyaggal, majd ezt az illatanyagot prezent\u00e1ljuk az alv\u00e1s megfelel\u0151 szakaszaiban. Egyes kutat\u00e1sok szerint f\u0151k\u00e9nt a REM f\u00e1zis kedvez a t\u00e1voli asszoci\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1nak, de az\u00e9rt ez nincs mindig \u00edgy, mint ahogy az \u00e9brenl\u00e9t sor\u00e1n is fluktu\u00e1l az emberek kreativit\u00e1sa. Vannak kreat\u00edvabb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 kreat\u00edv id\u0151szakok az ember \u00e9let\u00e9ben, \u00edgy azt sem v\u00e1rhatjuk el, hogy alv\u00e1s k\u00f6zben is ugyanolyan kreat\u00edv legyen valaki. \u00c9rdekes m\u00f3don, NREM f\u00e1zis alatt \u00e9pp ellent\u00e9tes az agy m\u0171k\u00f6d\u00e9se erre vonatkoz\u00f3lag, ott f\u0151k\u00e9nt a k\u00f6zeli asszoci\u00e1ci\u00f3k domin\u00e1lnak.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Egy 2008-as vizsg\u00e1lat alapj\u00e1n a REM f\u00e1zisb\u00f3l \u00e9bresztett r\u00e9sztvev\u0151k j\u00f3val magasabb pontsz\u00e1mot \u00e9rtek el a kreativit\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151 feladatokban, mint a NREM-b\u0151l \u00e9bresztettek vagy az \u00e9bren maradottak. \u00c1m ez is csak akkor m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ha elalv\u00e1s el\u0151tt egyszer m\u00e1r tal\u00e1lkozott a vizsg\u00e1lt csoport a megoldand\u00f3 feladv\u00e1nyokkal.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
Mi a l\u00e9nyege a tudatos \u00e1lmod\u00e1snak? Hogyan kell csin\u00e1lni?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
C\u00e9lszer\u0171 bevezetni valamilyen egyszer\u0171bb napi rutint, ami k\u00e9pes m\u00e9lyen meggy\u00f6kerezni. Ilyen lehet p\u00e9ld\u00e1ul a kar\u00f3r\u00e1n az id\u0151 rendszeres ellen\u0151rz\u00e9se. Ugyanis \u00e1lmainkra jellemz\u0151 az, hogy nagyon gyorsan elv\u00e9sz az el\u0151z\u0151leg meg\u00e1lmodott inform\u00e1ci\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul az egyik pillanatban m\u00e9g f\u00e9l kett\u0151t mutat az \u00f3r\u00e1nk, a m\u00e1sik pillanatban meg kilenc \u00f3r\u00e1t. Tov\u00e1bb\u00e1 \u00e9rdemes feltenni magunknak napk\u00f6zben is a k\u00e9rd\u00e9st, hogy \u00e9bren vagyunk-e vagy pedig \u00e1lmodunk. Akinek visszat\u00e9r\u0151 \u00e1lmai vannak, az valamivel k\u00f6nnyebb helyzetben van, hiszen nagyobb es\u00e9llyel veszi \u00e9szre azt, hogy \u00e1lmodik. Az extr\u00e9m \u00e1lomszitu\u00e1ci\u00f3k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a lebeg\u00e9s, rep\u00fcl\u00e9s szint\u00e9n egy kiv\u00e1l\u00f3 jelz\u0151kar\u00f3 a tudatos \u00e1lmod\u00e1shoz vezet\u0151 \u00faton. Pr\u00f3b\u00e1ljuk \u00e9ber \u00e1llapotban is belek\u00e9pzelni magunkat ezekbe a helyzetekbe \u00e9s ek\u00f6zben intenz\u00edven gondoljunk arra, hogy most \u00e1lmodunk. Lefekv\u00e9s el\u0151tt pedig legyen egy er\u0151s elhat\u00e1roz\u00e1s benn\u00fcnk arr\u00f3l, hogy \u00e1lmunk tudatos lesz. \u00cdgy nagyobb es\u00e9llyel fognak megjelenni ezek a furcsa, irre\u00e1lis helyzetek is \u00e1lmaink sor\u00e1n, ahol ha r\u00e1k\u00e9rdez\u00fcnk magunkban arra, hogy most vajon \u00e1lmodunk-e, m\u00e1ris \u00e1tl\u00e9pt\u00fck a tudatos \u00e1lmod\u00e1s k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t, \u00e9s bel\u00e9phet\u00fcnk feln\u0151ttkorunk legnagyobb j\u00e1tsz\u00f3ter\u00e9re. Fontos a rendszeres, kitart\u00f3 gyakorl\u00e1s, de nem szabad g\u00f6rcs\u00f6sen akarni. A tudatos \u00e1lmod\u00e1s egy olyan \u00faj kaput jelent az agy-elme meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, mely igazi kuri\u00f3zum a szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
K\u00e9sz\u00edtette: Ma\u00e1r Melinda<\/b>
\n
\n<\/b>A cikk nyomtatott v\u00e1ltozatban is megjelent 2016 tavasz\u00e1n a\u00a0<\/span><\/span><\/a>Szinapszis XII. \u00e9vfolyam\u00e1nak 6-7. \u00f6sszevont sz\u00e1m\u00e1ban<\/span><\/span><\/span><\/span>.<\/a><\/i><\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gi\u00e1ban H\u00fcpnosz az alv\u00e1s \u00e9s \u00e1lom istene, ikertestv\u00e9re pedig Thanatosz, a hal\u00e1l megtestes\u00edt\u0151je, az \u00c9j istenn\u0151j\u00e9nek apa n\u00e9lk\u00fcl sz\u00fcletett fiai. K\u00f6zeli rokons\u00e1guk \u00e9rtelmezhet\u0151 akk\u00e9ppen, hogy alv\u00e1s k\u00f6zben mindannyian \u201emeghalunk\u201d egy kis id\u0151re a k\u00fclvil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, de mindek\u00f6zben m\u00e9gis nagyon intenz\u00edv munka zajlik benn\u00fcnk. A legt\u00f6bb ember \u00e1lmainak csak egy t\u00f6red\u00e9k\u00e9re eml\u00e9kszik vissza, pedig …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3138,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-171","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/171","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=171"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/171\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3138"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=171"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=171"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=171"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}