A Huntington-k\u00f3r sajnos mai napig az egyik legrettegettebb neurodegenerat\u00edv betegs\u00e9g, azonban az ut\u00f3bbi \u00e9vekben el\u00e9rkezt\u00fcnk oda, hogy komoly \u00e1tt\u00f6r\u00e9sekr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk a vil\u00e1gon nagyon sok embert \u00e9s csal\u00e1dot \u00e9rint\u0151 k\u00f3rk\u00e9ppel kapcsolatban. Csak az idei \u00e9vben k\u00e9t olyan felfedez\u00e9st k\u00f6z\u00f6ltek a t\u00e9m\u00e1ban kutat\u00f3k, ami mind a kezel\u00e9sben, mind a betegs\u00e9g megismer\u00e9s\u00e9ben m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet jelent. Miel\u0151tt ezekr\u0151l sz\u00f3t eml\u00edten\u00e9nk, el\u0151sz\u00f6r foglaljuk \u00f6ssze azt, amit m\u00e1r tudunk a Huntington-k\u00f3rr\u00f3l.<\/p>\n
A Huntington-k\u00f3r egy progressz\u00edv, neuron-le\u00e9p\u00fcl\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 betegs\u00e9g, amely autosz\u00f3m\u00e1lis domin\u00e1ns \u00f6r\u00f6kl\u00e9smenetet mutat. 1872-ben egy fiatal amerikai orvos, George Huntington sz\u00e1molt be el\u0151sz\u00f6r a k\u00f3rk\u00e9p egyik jellegzetes t\u00fcnet\u00e9r\u0151l, a chore\u00e1r\u00f3l<\/strong> (akaratlan mozg\u00e1s). A betegs\u00e9gr\u0151l az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben 30-40 \u00e9ves korban szereznek tudom\u00e1st az \u00e9rintettek, hiszen akkor jelentkeznek a t\u00fcnetek el\u0151sz\u00f6r, de a juvenilis form\u00e1ban szenved\u0151kn\u00e9l el\u0151bb is megjelenhetnek a panaszok. A Huntingtonra utalhat sz\u00e1mtalan jel: a mozg\u00e1sban val\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 tartozik a m\u00e1r eml\u00edtett chore\u00e1n k\u00edv\u00fcl a dystonia<\/strong>, az abnorm\u00e1lis szemmozg\u00e1s<\/strong>, vagy a besz\u00e9dben bek\u00f6vetkez\u0151 egyre gyakoribb probl\u00e9m\u00e1k, m\u00edg a kognit\u00edv ter\u00fcleten a p\u00e1ciensek sz\u00e1m\u00e1ra neh\u00e9zs\u00e9get jelent a koncentr\u00e1ci\u00f3, a tanul\u00e1s, a gondolatok k\u00f6z\u00f6tti gyors v\u00e1lt\u00e1s, vagy a viselked\u00e9s kontrollja. A betegs\u00e9g sokszor j\u00e1r depresszi\u00f3val, ami nem felt\u00e9tlen\u00fcl a diagn\u00f3zis k\u00f6vetkezt\u00e9ben alakul ki. Emellett az \u00e9rintettek sz\u00e1moltak be t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt insomni\u00e1r\u00f3l, bipol\u00e1ris depresszi\u00f3r\u00f3l \u00e9s OCD-r\u0151l (obszessz\u00edv-kompulz\u00edv zavar, k\u00e9nyszerbetegs\u00e9g) is. A k\u00f3rr\u00f3l nem sokat tudtunk eg\u00e9szen az 1990-es \u00e9vekig, amikor is kutat\u00e1sok igazolt\u00e1k, hogy a Huntingtont egy huntingtin<\/em> nev\u0171 feh\u00e9rj\u00e9nek \u00e9s annak leboml\u00e1sa ut\u00e1n visszamaradt darabjainak az agyban val\u00f3 felszaporod\u00e1sa okozza. Az eml\u00edtett feh\u00e9rj\u00e9t pedig egy, a 4. kromosz\u00f3ma r\u00f6vid karj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 HD-g\u00e9n k\u00f3dolja. (1)<\/a><\/span><\/p>\n M\u00e1rciusban k\u00f6z\u00f6ltek egy \u00faj cikket, amelyben le\u00edrj\u00e1k, hogy k\u00e9t kutat\u00f3csoport is ugyanazokat az eredm\u00e9nyeket kapta, amikor a betegs\u00e9g progresszi\u00f3j\u00e1val kapcsolatban vizsg\u00e1l\u00f3dtak. Azt m\u00e1r kor\u00e1bban is tudt\u00e1k, hogy a huntingtin feh\u00e9rje elej\u00e9n van egy hosszabb, ism\u00e9tl\u0151d\u0151 CAG-trinukleotid szakasz, ami egy poliglutamin dom\u00e9nt k\u00f3dol. Betegekben ez az ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s \u00e1tlagosan 44-szeres, \u00e9s azt is t\u00e9nyk\u00e9nt kezelik r\u00e9g\u00f3ta, hogy min\u00e9l hosszabb ez a szakasz, ann\u00e1l el\u0151bb mutatja a p\u00e1ciens a t\u00fcneteket<\/strong>. Azt is felfedezt\u00e9k m\u00e1r, hogy a CAG-ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt van \u00e1ltal\u00e1ban egy CAA-triplet k\u00f6zbeiktatva, azonban mivel ez is a glutamint k\u00f3dolja, eddig nem foglalkoztak vele. Ennek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az az egyik jele, hogy a genetikai tesztek is csak a CAG-ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek hossz\u00e1t figyelik, azt nem, hogy ez a megszak\u00edt\u00e1s jelen van-e. A mostani felfedez\u00e9s azt mutatta ki, hogy ez a<\/strong> CAA-megszak\u00edt\u00e1s sokkal nagyobb figyelmet \u00e9rdemel, hiszen akiben hi\u00e1nyzik, az a beteg el\u0151bb mutatja a Huntington t\u00fcneteit<\/strong>. S\u0151t, ezzel ellen\u00e9tes esetben, akiben egy helyett k\u00e9t CAA is van, a panaszok megjelen\u00e9se k\u00e9s\u00e9st mutat.<\/p>\n Teh\u00e1t a CAA-trinukleotid \u00e1ltali megszak\u00edt\u00e1snak a progresszi\u00f3 befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ban jelent\u0151s szerepe lenne?<\/p>\n Cikk\u00fcnk term\u00e9szetesen nem tud 100%-osan v\u00e1laszt adni erre a k\u00e9rd\u00e9sre, azonban a t\u00e9ma kutat\u00f3i \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy egy nagyon fontos felismer\u00e9sre tettek szert \u00e9s \u00e9rdemes kutatni tov\u00e1bb ezen a sz\u00e1lon. Nyilv\u00e1n rengeteg k\u00e9rd\u00e9s maradt egyel\u0151re megv\u00e1laszolatlanul, de azzal kapcsolatban, hogy hogyan befoly\u00e1solja a progresszi\u00f3t ez a megszak\u00edt\u00e1s, az a jelenlegi felt\u00e9telez\u00e9s, hogy a CAA-t tartalmaz\u00f3 k\u00f6zbev\u00e1g\u00e1s a mut\u00e1ci\u00f3 felismer\u00e9s\u00e9ben seg\u00edt a hibajav\u00edt\u00f3 mechanizmusoknak<\/strong>. (2)<\/a><\/span><\/p>\n A m\u00e1sik, nemr\u00e9giben k\u00f6z\u00f6lt eredm\u00e9ny pedig a kezel\u00e9s ter\u00e9n felismert hatalmas el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelent\u0151 lehet\u0151s\u00e9gr\u0151l sz\u00e1mol be. B\u00e1r szerencs\u00e9re ma m\u00e1r t\u00f6bb huntingtin-cs\u00f6kkent\u0151 gy\u00f3gyszer is van (antisense oligonukleotidok, ASO-k), ezek m\u00e9g mindig t\u00f6bbsz\u00f6ri beavatkoz\u00e1st ig\u00e9nyelnek. Azt is \u00e9rdemes megeml\u00edteni, hogy a sv\u00e1jci Roche c\u00e9g \u00e1ltal kidolgozott ASO (ez egy szintetikus DNS-darab, ami felismeri \u00e9s elpuszt\u00edt\u00e1sra jel\u00f6li a c\u00e9lzott mRNS-t), m\u00e1s n\u00e9ven RG6042, 2019 elej\u00e9n megkapta az enged\u00e9lyt az els\u0151 embereken v\u00e9gzett kezel\u00e9s megkezd\u00e9s\u00e9re. A val\u00f3di \u00e1tt\u00f6r\u00e9st viszont a holland sz\u00e9khely\u0171 UniQure \u00e1ltal kidolgozott, AMT-130 nevet k\u00e9pvisel\u0151 g\u00e9nter\u00e1pia jelentheti, ami egyel\u0151re m\u00e9g csak az IND (Investigational New Drug) st\u00e1tuszt kapta meg az FDA-t\u00f3l (US Food and Drug Administration). Ez a c\u00e9g f\u0151k\u00e9nt g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1val foglalkozik, amihez AAV (adenov\u00edrus) vektorokat haszn\u00e1lnak fel, a Huntington kezel\u00e9s\u00e9ben is hasonl\u00f3 \u00f6tlet\u00fck van. Az \u00faj ter\u00e1pi\u00e1t egy olyan idegseb\u00e9szeti m\u0171t\u00e9t jelenten\u00e9, amely sor\u00e1n a neuronokba az eml\u00edtett vektor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel microDNS-t juttatn\u00e1nak be. Ez a micro-DNS pedig azt az mRNS-t t\u00e1madn\u00e1 meg, ami a huntingtin szint\u00e9zis\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges inform\u00e1ci\u00f3t tartalmazza. Teh\u00e1t egy \u00faj hibajav\u00edt\u00f3 \u201egy\u00e1r\u201d alakulna ki az agyban egyetlen beavatkoz\u00e1s ut\u00e1n<\/strong>. A m\u00f3dszer egerekben nagyon j\u00f3 eredm\u00e9nyeket mutatott, hiszen az \u00e1llatok mozg\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s \u00e9letideje is megn\u0151tt, ugyanakkor a huntingtin feh\u00e9rj\u00e9k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se lassult a tesztek sor\u00e1n. \u00a0(3)<\/a><\/span><\/p>\n B\u00e1r a neurodegenerat\u00edv betegs\u00e9gek kutat\u00e1sa m\u00e9g mindig a \u201es\u00f6t\u00e9tben tapogat\u00f3z\u00e1s\u201d kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba esik, m\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik a cikkben \u00f6sszefoglalt fejlem\u00e9nyek alapj\u00e1n, hogy a Huntingtonnal kapcsolatosan megkezd\u0151d\u00f6tt egy komoly el\u0151rel\u00e9p\u00e9s. A tudom\u00e1ny rohamos fejl\u0151d\u00e9se pedig mindink\u00e1bb kecsegtet\u0151 j\u00f6v\u0151t jelent ezen a t\u00e9ren. A t\u00e9m\u00e1ban \u00e9rdekl\u0151d\u0151k tov\u00e1bbi h\u00edreket a https:\/\/en.hdbuzz.net<\/span><\/span>\u00a0weboldalon olvashatnak.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A Huntington-k\u00f3r sajnos mai napig az egyik legrettegettebb neurodegenerat\u00edv betegs\u00e9g, azonban az ut\u00f3bbi \u00e9vekben el\u00e9rkezt\u00fcnk oda, hogy komoly \u00e1tt\u00f6r\u00e9sekr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk a vil\u00e1gon nagyon sok embert \u00e9s csal\u00e1dot \u00e9rint\u0151 k\u00f3rk\u00e9ppel kapcsolatban. Csak az idei \u00e9vben k\u00e9t olyan felfedez\u00e9st k\u00f6z\u00f6ltek a t\u00e9m\u00e1ban kutat\u00f3k, ami mind a kezel\u00e9sben, mind a betegs\u00e9g megismer\u00e9s\u00e9ben m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet jelent. Miel\u0151tt ezekr\u0151l sz\u00f3t eml\u00edten\u00e9nk, …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":6608,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-1669","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1669","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1669"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1669\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6608"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1669"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1669"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1669"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}