{"id":1652,"date":"2019-04-04T20:00:16","date_gmt":"2019-04-04T19:00:16","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=1652"},"modified":"2019-04-04T20:00:16","modified_gmt":"2019-04-04T19:00:16","slug":"a-coca-cola-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2019\/04\/04\/a-coca-cola-tortenete\/","title":{"rendered":"A Coca-Cola t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"

Honnan is sz\u00e1rmazik a Coca-Cola?<\/strong><\/p>\n

A vil\u00e1g legels\u0151 k\u00f3l\u00e1ja a Coca-Cola volt, amit 1886-ban tal\u00e1lt fel egy amerikai vegy\u00e9sz. Kezdetben gy\u00f3gyszerk\u00e9nt \u00e1rult\u00e1k.<\/p>\n

Az 1860-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig zajl\u00f3 amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en sokan a \u201enagyszer\u0171 f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3\u201d, a morfium f\u00fcgg\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak. Hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt az atlantai Dr. John Pembertonnal is, aki az addikci\u00f3 ellenszer\u00e9nek sz\u00e1nta a k\u00f3l\u00e1t. Emellett azt is hirdette, hogy j\u00f3 az em\u00e9szt\u00e9si zavarokra \u00e9s a migr\u00e9nre is<\/strong>.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Mi\u00e9rt pont Coca-cola?<\/strong><\/p>\n

A Coca-Cola n\u00e9v Pemberton k\u00f6nyvel\u0151j\u00e9t\u0151l sz\u00e1rmazik. Maga a k\u00f3la egy s\u0171r\u00edtm\u00e9ny, az ital alapja tartalmazott kokalev\u00e9l kivonatot \u00e9s koffeint, ami a k\u00f3ladi\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00edgy a n\u00e9v k\u00f6nnyen adta mag\u00e1t. \u00dagy gondolt\u00e1k, hogy marketing c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l \u00e9rdemesebb mind a k\u00e9t sz\u00f3t C-vel kezdeni \u00e9s megsz\u00fcletett a h\u00edres brand n\u00e9v. A k\u00f6nyvel\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a log\u00f3 \u00edrott, m\u00e1ig haszn\u00e1lt form\u00e1ja is.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A Coca \u00e9s Cocain<\/strong><\/p>\n

Az \u00fcd\u00edt\u0151 az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e9g tartalmazott kokaint. Egy poh\u00e1r k\u00f3l\u00e1ban k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 9 mg kokain volt. A szer 1914-ben lett csak illeg\u00e1lis.<\/p>\n

Az or\u00e1lisan bevitt kokainnak a 60%-a jut be a v\u00e9r\u00e1ramba. Ennek k\u00e9t f\u0151 oka van, a nem megfelel\u0151 felsz\u00edv\u00f3d\u00e1s \u00e9s a m\u00e1j metabolizmusa. Ezt \u00fagy is mondhatjuk, hogy a kokaint megenni a legkev\u00e9sb\u00e9 hat\u00e9kony. B\u00e1r az anyagot tartalmaz\u00f3 k\u00f3l\u00e1val sose k\u00eds\u00e9rleteztek, a koka cserj\u00e9j\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt te\u00e1kr\u00f3l kimutatt\u00e1k, hogy kb. 60 perc ut\u00e1n fejtik ki hat\u00e1sukat. F\u0151k\u00e9nt v\u00e9rnyom\u00e1s emelked\u00e9st \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9bers\u00e9get okoznak b\u0151 egy \u00f3r\u00e1ig. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a hajdani Coca-Cola is ilyen \u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajthatott. Mindent \u00f6sszevetve, ez azt jelenti, hogy igaz\u00e1b\u00f3l nem nagyon lehet \u00f6sszehasonl\u00edtani egy, a sz\u00e1zadfordul\u00f3n Coca-Col\u00e1t iszogat\u00f3 embert egy mai kokainfogyaszt\u00f3val. B\u00e1r biztos nem \u00e1rtott az ital n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek ez a kis plusz l\u00f6ket sem.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g<\/strong><\/p>\n

1887-ben egy m\u00e1sik gy\u00f3gyszer\u00e9sz, Asa Candler (aki egyben \u00fczletember is volt) megv\u00e1s\u00e1rolta a Coca-Cola formul\u00e1t Pembertont\u00f3l mind\u00f6ssze 2300 doll\u00e1r\u00e9rt \u00e9s megalap\u00edtotta a Coca-Cola Companyt Az 1890-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re a Coca-Cola lett Amerika egyik legn\u00e9pszer\u0171bb itala, h\u00e1la az agressz\u00edv marketingnek.<\/p>\n

1941-ben az USA bel\u00e9pett a 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faba, ak\u00e1rcsak a Coca-Cola. Az \u00e1llamokban mind\u00f6ssze 5 cent\u00e9rt tudott venni k\u00f3l\u00e1t minden n\u0151 \u00e9s f\u00e9rfi, aki katonai egyenruh\u00e1t viselt.<\/strong> Ez \u00f3ri\u00e1si engedm\u00e9ny volt, az \u00e1tlagos 25 centes \u00e1rhoz k\u00e9pest.<\/strong> Hab\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa egy sz\u00f6rny\u0171 dolog volt, a legt\u00f6bb embernek ekkor adatott lehet\u0151s\u00e9ge el\u0151sz\u00f6r megk\u00f3stolni az italt. Ezen fel\u00fcl a h\u00e1bor\u00fa \u00e9vei alatt kezdett el a tengerent\u00falra is terjeszkedni a c\u00e9g.<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
0<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n \r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n

A nemzetiszocialista Cola<\/strong><\/p>\n

A 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a Coca-Cola \u00fczleti kapcsolatba ker\u00fclt a nemzetiszocialist\u00e1kkal. Egy n\u00e9met \u00fczletember, Max Keith, aki megjelen\u00e9sre nagyon hasonl\u00edtott Hitlerre, terjesztette a Col\u00e1t a n\u00e1ci fiatalok gy\u0171l\u00e9s\u00e9n, illetve hirdette a n\u00e1ci oktat\u00e1si r\u00f6piratokban is. Franciaorsz\u00e1g \u00e9s a Benelux \u00e1llamok lerohan\u00e1sa ut\u00e1n Keith ezeken a ter\u00fcleteken is nagyon er\u0151s propagand\u00e1val n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette az italt. 1940-ben a h\u00e1bor\u00fa elm\u00e9rgesed\u00e9s\u00e9vel a Coca-Cola sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyok megapadtak, ez\u00e9rt egy saj\u00e1t \u00f6tlettel rukkolt el\u0151, egy citrus \u00edzes\u00edt\u00e9s\u0171 \u00fcd\u00edt\u0151vel. \u00cdgy sz\u00fcletett meg a Fanta<\/strong>, ami a Coca-Cola brand sikeress\u00e9g\u00e9t meglovagolva h\u00f3d\u00edtott teret, annak ellen\u00e9re, hogy gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1hoz a n\u00e9met Keith a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borok foglyait dolgoztatta.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

A legnagyobb ellentmond\u00e1s viszont az volt, hogy mindek\u00f6zben Amerik\u00e1ban pont azzal rekl\u00e1mozt\u00e1k a Coc\u00e1t, hogy \u201eEz ad er\u0151t a katon\u00e1inknak Eur\u00f3p\u00e1ban\u201d<\/em>. Ezen fel\u00fcl a \u201946-os szlogenj\u00fck \u00edgy sz\u00f3lt:<\/p>\n

\n

\u201eAs American as Independence\u201d<\/em> (Annyira amerikai, mint a f\u00fcggetlens\u00e9g)<\/p>\n<\/blockquote>\n

Mindenesetre el\u00e9g ambivalens id\u0151szak volt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa a c\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00e9s\u0151bb, a \u00a0hidegh\u00e1bor\u00faban a Coca-Cola, mint egyfajta jelk\u00e9pe a demokratikus kapitalizmusnak volt jelen \u00e9s terjeszkedett glob\u00e1lisan. F\u0151leg az amerikai \u00e9rdekszf\u00e9ra ter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl, de pont emiatt az emblematika miatt a keleti blokkban is nagyon keresett \u00e1rucikk volt. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy t\u00f6bb olyan fot\u00f3 is tal\u00e1lhat\u00f3 a berlini fal t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 Checkpoint Charlie m\u00fazeumban, ahol a nyugat-berliniek Coca-Cola rekeszeket adnak \u00e1t a keletieknek.<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
0<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n \r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n

A legnagyobb riv\u00e1lis<\/strong><\/p>\n

A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n t\u0171nt fel igaz\u00e1n az \u00fcd\u00edt\u0151 els\u0151 nagy versenyt\u00e1rsa, a Pepsi. Az ,,\u00faj Cola\u201d eszm\u00e9letlen sebess\u00e9ggel robbant be a k\u00f6ztudatba. Els\u0151sorban a fiatalokat c\u00e9lozta meg, ennek a hozom\u00e1nya a \u201ePepsi Generation\u201d kamp\u00e1ny, amire a Coca-Cola is olyan v\u00e1lasszal reag\u00e1lt, ami m\u00e9g ma is meghat\u00e1rozza a c\u00e9g \u201ebrandingj\u00e9t\u201d \u00e9s rekl\u00e1mstrat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t. Ett\u0151l az id\u0151szakt\u00f3l kezdve az ,,\u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u201d ker\u00fclt a rekl\u00e1mok k\u00f6zpontj\u00e1ba \u00e9s nem maga az ital. Ezt j\u00f3l reprezent\u00e1lja az ekkori (1954-64) szlogenj\u00fck is: \u201eThings go better with Coke\u201d<\/em>. A Pepsi egy\u00e9bk\u00e9nt olyannyira teret nyert, hogy<\/strong> az amerikai piacon nagyobb r\u00e9szesed\u00e9se van a Coca-Col\u00e1n\u00e1l<\/strong>, de az viszont a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9n sokkal ismertebb \u00e9s sikeresebb. Ennek a harcnak a hozom\u00e1nya az is, hogy a Coca-Cola m\u00e1s \u00fcd\u00edt\u0151ket is piacra dobott, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Tab-ot, a Sprite-ot \u00e9s a megtartott nev\u00e9vel \u00fajra a Fant\u00e1t.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Na de mi\u00e9rt is j\u00e1r pirosban a Mikul\u00e1s?<\/strong><\/p>\n

Ha kar\u00e1csony, akkor Coca-Cola! Nem meglep\u0151, hogy a j\u00e9ghideg \u00fcd\u00edt\u0151t t\u00e9len kev\u00e9sb\u00e9 kapkodt\u00e1k a boltokban. \u00a01930-ban Haddon Sundblom grafikus tal\u00e1lta ki, hogyan kapcsolhatn\u00e1 \u00f6ssze a Coca-Col\u00e1t a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k egyik legk\u00fcl\u00f6nlegesebb \u00fcnnep\u00e9v\u00e9l, a kar\u00e1csonnyal. Erre pedig a legalkalmasabb az \u00f6reg, pocakos Mikul\u00e1s volt, akit im\u00e1dnak a gyerk\u0151c\u00f6k. Kezdte ezt azzal, hogy a 18-19. sz\u00e1zadi szak\u00e1llas, n\u00e9hol barna vagy sz\u00fcrke ruh\u00e1t visel\u0151 Szent Mikl\u00f3snak pirosra sz\u00ednezte a ruh\u00e1j\u00e1t. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy eredetileg nem a Coca-Col\u00e1t\u00f3l ered a Mikul\u00e1sruha piros sz\u00edne, hanem az 1822-ben Clement Clarke Moore \u00e1ltal \u00edrt versekben jelent meg el\u0151sz\u00f6r. A c\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck viszont a legend\u00e1s Coca-Cola pirosat, amir\u0151l a T\u00e9lap\u00f3 a mai napig az esz\u00fcnkbe jut. Teh\u00e1t, hab\u00e1r nem a Coca-Cola alkotta meg azt a k\u00e9pet, ahogy manaps\u00e1g l\u00e1tjuk az \u00f6reg puttonyost, de megszil\u00e1rd\u00edtotta azt a vid\u00e1m Mikul\u00e1s k\u00e9p\u00e9vel.<\/p>\n

\"\"21. sz\u00e1zad<\/strong><\/p>\n

Egy nagyon meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s egyedi t\u00f6rt\u00e9net a k\u00f3l\u00e1\u00e9. Az ital n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge pedig minden k\u00e9pzeletet fel\u00fclm\u00fal. Sokat hangoztatott t\u00e9ny, hogy a Coca-Cola a legismertebb m\u00e1rka a vil\u00e1gon, ami t\u00f6bb, mint val\u00f3sz\u00edn\u0171. 2013-ban a Shri Sharada indiai piackutat\u00f3 c\u00e9g felm\u00e9r\u00e9se szerint a log\u00f3 94%-os ismerts\u00e9ggel b\u00fcszk\u00e9lkedhet<\/strong> az eg\u00e9sz vil\u00e1g popul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra n\u00e9zve.\u00a0 Manaps\u00e1g persze v\u00e1laszthatunk sz\u00e1mos \u00edzes\u00edt\u00e9s k\u00f6z\u00fcl, mint p\u00e9ld\u00e1ul csereszny\u00e9s, limeos, stb. S\u0151t, m\u00e9g azt is eld\u00f6nthetj\u00fck, hogy cukorral vagy an\u00e9lk\u00fcl szeretn\u00e9nk. A lehet\u0151s\u00e9geinknek csak az szab g\u00e1tat, hogy melyik orsz\u00e1gban j\u00e1runk. Amerik\u00e1ban megk\u00f3stolhatjuk a n\u00e9pszer\u0171 van\u00edli\u00e1s Col\u00e1t. Ha pedig valami igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nlegeset szeretn\u00e9nk inni, keleten van lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk kipr\u00f3b\u00e1lni a Coca-Cola Cleart, ami teljesen \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3. Mindenesetre ak\u00e1rmikor legk\u00f6zelebb egy friss Coca-Col\u00e1t bontasz fel, rem\u00e9lem, eszedbe jut ez a p\u00e1r \u00e9rdekess\u00e9g, amit itt \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt\u00fcnk sz\u00e1modra.<\/p>\n

\"\" \t \t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Honnan is sz\u00e1rmazik a Coca-Cola? A vil\u00e1g legels\u0151 k\u00f3l\u00e1ja a Coca-Cola volt, amit 1886-ban tal\u00e1lt fel egy amerikai vegy\u00e9sz. Kezdetben gy\u00f3gyszerk\u00e9nt \u00e1rult\u00e1k. Az 1860-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig zajl\u00f3 amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en sokan a \u201enagyszer\u0171 f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3\u201d, a morfium f\u00fcgg\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak. Hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt az atlantai Dr. John Pembertonnal is, aki az addikci\u00f3 ellenszer\u00e9nek sz\u00e1nta a k\u00f3l\u00e1t. Emellett azt …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":1653,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-1652","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1652","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1652"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1652\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1653"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1652"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1652"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1652"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}