Az asszoci\u00e1ci\u00f3k \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9letek n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ves korunkt\u00f3l fogva vel\u00fcnk egy\u00fctt n\u0151nek. Egyre t\u00f6bb emberrel \u00e9s helyzettel tal\u00e1lkozunk, \u00e9s ez egyre ink\u00e1bb megk\u00f6nny\u00edti a vil\u00e1gban val\u00f3 eligazod\u00e1sunkat. Ez az el\u0151ny sokszor h\u00e1tr\u00e1ny is, mivel megszabad\u00edt a nyitotts\u00e1gt\u00f3l – m\u00e1s gondolkod\u00e1sm\u00f3dra, kult\u00far\u00e1ra, vall\u00e1sra. \u00c9s att\u00f3l, hogy r\u00e1j\u00f6jj\u00fcnk: v\u00e9g\u00fclis nem is vagyunk annyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek, mert mindenki h\u00fasb\u00f3l, csontb\u00f3l \u00e9s v\u00e9rb\u0151l van, persze k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ar\u00e1nyban!<\/p>\n
Ha elmegy mellett\u00fcnk valaki az utc\u00e1n \u00e9s j\u00f3l megn\u00e9zz\u00fck, elk\u00e9pzelj\u00fck, hogy milyen ember lehet. Megn\u00e9zz\u00fck az arc\u00e1t, a szemeit, az arckifejez\u00e9s\u00e9t, tal\u00e1n azt is l\u00e1tjuk, ahogyan gesztikul\u00e1l. V\u00e9gigmustr\u00e1ljuk a ruh\u00e1j\u00e1t, \u00e9s kialakul benn\u00fcnk egy k\u00e9p arr\u00f3l, hogy milyen ember, lesz egy benyom\u00e1sunk, egy \u00e9rz\u00e9s, hogy szimpatikus-e vagy sem. De mi van akkor, ha az illet\u0151 abaj\u00e1t, tet\u0151t\u0151l talpig fekete ruh\u00e1t visel? Vagy kend\u0151 van a fej\u00e9n \u00e9s nem l\u00e1tjuk a haj\u00e1t? Nem tudjuk megmondani, hogy v\u00f6r\u00f6s, sz\u0151ke, fekete vagy festve van-e? Lehet, hogy soha nem is fogjuk. Marad a tekintet, a l\u00e1tv\u00e1ny pedig idegen. Nem ezt szoktuk meg. Neh\u00e9z elk\u00e9pzelni, hogy valakinek t\u00f6rv\u00e9ny \u00edrja el\u0151, hogy milyen ruh\u00e1t viseljen, vagy hogy hogyan \u00e9ljen a mindennapjaiban. Palik J\u00falia a Corvinus Egyetem International Relations szak\u00e1n diplom\u00e1zott, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge volt terepmunk\u00e1t v\u00e9gezni Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ban. Jelenleg Phd hallgat\u00f3 az International Relations and Security Studies szakir\u00e1nyon. Vele besz\u00e9lgett\u00fcnk tapasztalatair\u00f3l \u00e9s arr\u00f3l, mit gondol a muszlimok jelenlegi helyzet\u00e9r\u0151l Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n
Mit gondolsz arr\u00f3l, ahogyan a terrorizmus \u00e9s az iszl\u00e1m fogalma \u00f6sszekapcsol\u00f3dott az elm\u00falt id\u0151szakban?<\/b>
\nMindig azt kell n\u00e9zni, hogy ki mit mond, \u00e9s mi\u00e9rt mondja azt. Az, hogy az iszl\u00e1m \u00e9s a terrorizmus k\u00f6z\u00e9 egyenl\u0151s\u00e9gjelet tesz\u00fcnk, minden esetben egy vagy t\u00f6bb politikai l\u00e9p\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Nagy \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s hogy a muszlimokat terrorist\u00e1nak gondoljuk. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s Nyugaton ez \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9leked\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt, viszont ha megford\u00edtjuk az \u00e9rmet, akkor a K\u00f6zel-Keleten minket, eur\u00f3paiakat vagy az amerikaiakat gondolj\u00e1k terrorist\u00e1nak. \u0150k ugyan\u00fagy sztereotipiz\u00e1lnak, mint mi. Ami t\u00f6rt\u00e9nik, az akci\u00f3-reakci\u00f3. Csak ezt az aspektust nem nagyon szok\u00e1s vizsg\u00e1lni. Ugyanezt gondolj\u00e1k az \u00d6b\u00f6l h\u00e1bor\u00fa \u00f3ta, f\u0151leg az \u00d6b\u00f6l-menti orsz\u00e1gokban \u00e9l\u0151k. Szerint\u00fck a k\u00fclf\u00f6ldi hatalmak behatoltak a ter\u00fcleteikre, majd jogtalanul \u00e9s er\u0151szakkal pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k az ott fenn\u00e1ll\u00f3 organikusan kialakult rendet megv\u00e1ltoztatni a saj\u00e1t gazdas\u00e1gi, politikai el\u0151ny\u00fckre. Mindenki a saj\u00e1t aspektus\u00e1r\u00f3l \u00e9s tapasztalatair\u00f3l besz\u00e9l, \u00e9s arr\u00f3l, amilyen sz\u0171rt inform\u00e1ci\u00f3k eljutnak hozz\u00e1 magyar vagy k\u00fclf\u00f6ldi m\u00e9diumokon kereszt\u00fcl. Hozz\u00e1nk is nagyon sz\u0171rten jut el az inform\u00e1ci\u00f3, ebb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u00fcnk, ez\u00e9rt nem lehet senkit hib\u00e1ztatni.<\/p>\n
Szerinted milyen szerepe van ebben a m\u00e9di\u00e1nak?<\/b>
\nNem lehet kiker\u00fclni a m\u00e9di\u00e1t, f\u0151leg egy olyan pici orsz\u00e1g eset\u00e9ben, mint Magyarorsz\u00e1g. Kell egy els\u0151dleges t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si pont. Az m\u00e1r \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let k\u00e9rd\u00e9se, hogy amit a m\u00e9dia k\u00f6zvet\u00edt, azt elhissz\u00fck-e vagy sem. Ha k\u00f6rben\u00e9z\u00fcnk, itt senki nem foglalkozik ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel. Folyamatosan kapjuk az inform\u00e1ci\u00f3t az\u00e9rt, hogy foglalkozzunk vele. Egy h\u00e9tk\u00f6znap felkelsz, elolvasod, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt. Mondjuk, olvasol azokr\u00f3l a t\u00e1mad\u00e1sokr\u00f3l, mer\u00e9nyletekr\u0151l, amik N\u00e9metorsz\u00e1gban t\u00f6rt\u00e9ntek nem csak nagyv\u00e1rosokban, hanem apr\u00f3 falvakban is. De ut\u00e1na, ha \u00f6sszefutsz az utc\u00e1n egy marokk\u00f3i szak\u00e1ccsal, nem az jut eszedbe, hogy le fog t\u00e9ged l\u0151ni vagy fel fog robbantani. Viszont eljutnak hozz\u00e1nk ezek az inform\u00e1ci\u00f3k, amelyek gyakran ijeszt\u0151ek, de am\u00edg mi ezt testk\u00f6zelb\u0151l nem tapasztaljuk \u00e9s nincsen semmi ilyen probl\u00e9m\u00e1nk, addig ugyanannyival elint\u00e9zz\u00fck, mint b\u00e1rmilyen m\u00e1s aktu\u00e1lis h\u00edrt. Enn\u00e9l m\u00e9lyebben szerintem egy \u00e1tlag polg\u00e1r nem foglalkozik ezzel. Persze az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9diumok feler\u0151s\u00edthetik. B\u00e1rmilyen k\u00e9rd\u00e9st lehet politiz\u00e1lni, ez mindig a politikai vezet\u0151 aktu\u00e1lis strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1n m\u00falik. Azaz, \u0151 d\u00f6nt arr\u00f3l, hogy mikor emeli \u00e1t a k\u00e9rd\u00e9st a k\u00f6z\u00e9leti \u00e9s politikai dimenzi\u00f3ba. Ugyan\u00edgy a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1st is beemelhetn\u00e9, csak az j\u00f3val kevesebb politikai t\u0151k\u00e9vel \u00e9s v\u00e1laszt\u00f3i mobilit\u00e1ssal kecsegtet, mint egy ilyen \u00fcgy. Az embereket a (gyakran mesters\u00e9gesen) gerjesztett f\u00e9lelem vagy riadalom sokkal jobban felizgatja. Ez a vil\u00e1g legegyszer\u0171bb logik\u00e1ja, hogy az emberek \u00f6sszefognak egy harmadik f\u00e9l ellen. Ez az elv az alapvet\u0151 \u00f6szt\u00f6n\u00f6kre \u00e9p\u00edt.<\/p>\n
Ha lok\u00e1lis szinten n\u00e9zz\u00fck, akkor hogyan lehet ezeket az asszoci\u00e1ci\u00f3kat, negat\u00edv gondolatokat feloldani?<\/b>
\nBesz\u00e9l\u00fcnk arr\u00f3l, hogy mindenki negat\u00edvan \u00e1ll a muszlimokhoz. Azt\u00e1n amikor megk\u00e9rdezel valakit, hogy \u201e\u00e9s te?\u201d, akkor meg az a v\u00e1lasz, hogy \u201e\u00e9n nem\u201d. Hogy lehet ezt feloldani? A magyar oktat\u00e1sban p\u00e9ld\u00e1ul nem jelenik meg az integr\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pz\u00e9s. A hittan oktat\u00e1s a kereszt\u00e9nys\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l. Nem nagyon vannak muszlim di\u00e1kok. Egy \u00e1tlag magyar k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban nincs is lehet\u0151s\u00e9ge tal\u00e1lkozni a gyerekeknek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1kkal, mert nincs olyan oszt\u00e1ly, ahova mondjuk, j\u00e1r egy sza\u00fadi gyerek. Ha valaki egy egyetemen ilyen fakult\u00e1ci\u00f3t v\u00e1laszt, \u00e9s err\u0151l a vall\u00e1sr\u00f3l tanul etnogr\u00e1fiai, t\u00f6rt\u00e9nelmi, vagy b\u00e1rmilyen aspektusb\u00f3l, az m\u00e1r egy feln\u0151tt, kialakult elme szabad v\u00e1laszt\u00e1sa. \u00cdgy a kulcs az iskolai nevel\u00e9sben \u00e9s az oktat\u00e1sban bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sban lenne, ami kisgyerekkort\u00f3l kezdve arra f\u00f3kusz\u00e1l, hogy hogyan seg\u00edtse el\u0151 egy adott szem\u00e9ly integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul egy k\u00fclf\u00f6ldi orsz\u00e1gban.Ez Magyarorsz\u00e1gon semmilyen szinten nincs jelen. Egy feln\u0151tt embert nem lehet az\u00e9rt hib\u00e1ztatni, hogy az alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lkezik, amit a t\u00e9v\u00e9b\u0151l \u00e9s az \u00fajs\u00e1gokb\u00f3l l\u00e1t, ha most tal\u00e1lkozik ezzel a t\u00e9m\u00e1val el\u0151sz\u00f6r. Hiszen, ha valamit egyb\u0151l pejorat\u00edv \u00e9s negat\u00edv sz\u00ednben t\u00fcntetnek fel, akkor nem is akarja az ember venni a f\u00e1radts\u00e1got arra, hogy az ellenkez\u0151j\u00e9t bebizony\u00edtsa, mert minek? Minden integr\u00e1ci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9s magj\u00e1t abban l\u00e1tom, hogy az oktat\u00e1sba kell min\u00e9l t\u00f6bb er\u0151forr\u00e1st fektetni.<\/p>\n
Az iszl\u00e1m az egyetlen vall\u00e1s, ami v\u00e1rhat\u00f3an gyorsabban fog n\u0151ni, mint a vil\u00e1g teljes popul\u00e1ci\u00f3ja. Szerinted ez milyen v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz vezet majd?<\/b>
\nEz egy demogr\u00e1fiai k\u00e9rd\u00e9s. A j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalmak, amibe nagyr\u00e9szt Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1t, \u00c9szak-Amerik\u00e1t \u00e9s Jap\u00e1nt soroljuk, \u00f6reged\u0151 t\u00e1rsadalmak. Nem olyan magas a reprodukci\u00f3s r\u00e1t\u00e1juk, mint amilyen a fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1goknak. \u00c9rdemes megeml\u00edteni, hogy az emberek \u00fagy gondolj\u00e1k az iszl\u00e1m a K\u00f6zel-Kelet \u00e9s az arab orsz\u00e1gok vall\u00e1sa, azonban a legnagyobb sz\u00e1m\u00fa iszl\u00e1m n\u00e9pess\u00e9g \u00c1zsi\u00e1ban \u00e9l. Ezekben az orsz\u00e1gokban sokkal magasabb a gyermekv\u00e1llal\u00e1si r\u00e1ta, \u0151k most vannak a n\u00e9pess\u00e9grobban\u00e1s f\u00e1zis\u00e1ban, ahogyan egykoron a kereszt\u00e9ny eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3 is volt.<\/p>\n
Hossz\u00fa t\u00e1von rem\u00e9lem, hogy ez majd azzal j\u00e1r, hogy Eur\u00f3p\u00e1ban megv\u00e1ltozik az oktat\u00e1s. Abban b\u00edzok, hogy ez egy pozit\u00edv ir\u00e1ny\u00fa v\u00e1ltoz\u00e1s lesz. Az eur\u00f3pai orsz\u00e1goknak meg kell teremteni\u00fck a felt\u00e9teleket ahhoz, hogy gyermekkort\u00f3l integr\u00e1lj\u00e1k a muszlimokat a saj\u00e1t \u00e1llampolg\u00e1raik k\u00f6z\u00e9, mert \u00fagy gondolom, hogy ez egy rendk\u00edv\u00fcl produkt\u00edv egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st eredm\u00e9nyezne. A m\u00e1sik \u00fat, hogy m\u00e9g magasabb fok\u00fa szegreg\u00e1ci\u00f3 j\u00f6n l\u00e9tre, ami m\u00e9g t\u00f6bb konfliktushoz vezet. Ez messzire mutat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s nagyon neh\u00e9z arra v\u00e1laszolni, hogy hossz\u00fat\u00e1von mit eredm\u00e9nyezne. Sokat tanultam egy csoportt\u00e1rsamt\u00f3l, aki libanoni sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e9s kereszt\u00e9ny. Mes\u00e9lt arr\u00f3l, hogy milyen az oktat\u00e1s n\u00e1luk. Libanonban 17 vall\u00e1si kisebbs\u00e9g \u00e9l egy\u00fctt, \u00e9s m\u0171k\u00f6dik, megoldott\u00e1k. Ez az integr\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gia p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171 lehetne Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n
Mi a legf\u0151bb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a muszlim \u00e9s eur\u00f3pai \u00e9let- \u00e9s gondolkod\u00e1sm\u00f3d k\u00f6z\u00f6tt?<\/b>
\nAz \u201eeur\u00f3pai\u201d \u00e9s a \u201emuszlim\u201d is nagyon t\u00e1g fogalmak. Legal\u00e1bb konkr\u00e9t orsz\u00e1got kellene mondani, \u00e9s azt is, hogy az iszl\u00e1mnak melyik \u00e1g\u00e1hoz tartozik az, akir\u0151l sz\u00f3 van. Nem csak szunnita meg s\u00edita van, hanem azon bel\u00fcl m\u00e9g sz\u00e1mos ir\u00e1nyzat. Mindegyik egy picit m\u00e1s. Att\u00f3l is f\u00fcgg, hogy nagyv\u00e1rosban vagy egy kisv\u00e1rosban \u00e9l az adott szem\u00e9ly, vagy esetleg egy olyan valaki, aki a nyugati oktat\u00e1si rendszerben szocializ\u00e1l\u00f3dott, \u00e9s azt\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul hazat\u00e9rt a saj\u00e1t orsz\u00e1g\u00e1ba. K\u00e9rd\u00e9s az is, hogy milyen t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkezik az eml\u00edtett eur\u00f3pai vagy muszlim szem\u00e9ly. A legnagyobb baj teh\u00e1t az, hogy megpr\u00f3b\u00e1lunk nagyon \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6vetkeztet\u00e9seket levonni. Az \u00e9rthet\u0151s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt sokszor fontos \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtani, de nagyon vesz\u00e9lyes is. M\u00e1sk\u00e9nt gondolkodik egy 23 \u00e9ves bahreini l\u00e1ny, aki 18 \u00e9ves kora \u00f3ta az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9l \u00e9s tanul. Nagyon m\u00e1sk\u00e9pp gondolkodik egy Sz\u00edri\u00e1ban egyetemet v\u00e9gzett fi\u00fa, aki a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa s\u00fajtotta orsz\u00e1gban ragadt. Igen, mindketten lehetnek iszl\u00e1m hit\u0171ek, de annyira m\u00e1s az \u00e9letm\u00f3djuk, hogy felesleges \u00f6sszehasonl\u00edtani \u0151ket.<\/p>\n
\u00c9s ha csak a vall\u00e1s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zz\u00fck ezt?<\/b>
\nArra gondolsz, hogy mit jelent az \u0151 \u00e9let\u00fckben a vall\u00e1s \u00e9s a mi\u00e9nkben m\u00e1r mit nem? Mi nem j\u00e1runk el naponta templomba, \u0151k naponta \u00f6tsz\u00f6r im\u00e1dkoznak. A vall\u00e1sr\u00f3l nem tudok r\u00e9szletesen besz\u00e9lni, csak a saj\u00e1t tapasztalataimr\u00f3l. Al-Muzammija v\u00e1rosban \u00e9ltem, ami 100 km-re van Sza\u00fad-Ar\u00e1bia f\u0151v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l, Rij\u00e1dt\u00f3l. Ez a hely datolyaf\u00f6ldekkel van tele, teh\u00e1t nem t\u00fal nagy a buli. Van k\u00e9t benzink\u00fat, ahol lehet cigarett\u00e1t \u00e9s \u00e9telt venni, illetve ez gy\u00fclekez\u0151 pont a helyiek sz\u00e1m\u00e1ra, amikor v\u00edzipip\u00e1zni szeretn\u00e9nek. Sza\u00fad-Ar\u00e1bia megint csak egy egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 p\u00e9lda, hiszen nincsen m\u00e9g egy olyan orsz\u00e1g, aminek az alapt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t a sar\u00eda k\u00e9pezn\u00e9. Az emberek az iszl\u00e1m elvei alapj\u00e1n \u00e9lik a mindennapjaikat. Mindenki betartja az el\u0151\u00edr\u00e1sokat, k\u00e9rd\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, mert az emberek, egyszer\u0171en \u00edgy szocializ\u00e1l\u00f3dtak. Az \u00e9n megszokott eur\u00f3pai \u00e9letemet rendk\u00edv\u00fcl megnehez\u00edtette ez a sz\u00e1mos k\u00f6telez\u0151en betartand\u00f3 vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1s. Ennek ellen\u00e9re, nem gondolom, hogy j\u00f3 \u00f6tlet egy olyan civiliz\u00e1ci\u00f3s szerept\u00e9veszt\u00e9sbe esni, hogy p\u00e9ld\u00e1ul fel kell szabad\u00edtanunk az arab n\u0151ket az abaja vagy a burka visel\u00e9se al\u00f3l. Nem kell, mert ezek a n\u0151k egyszer\u0171en ezt szeretn\u00e9k viselni. Aki nem szeretn\u00e9, az meg fogja oldani mag\u00e1nak, hogy ne kelljen, mert a forradalmak mindig organikusan fejl\u0151dnek.<\/p>\n
Milyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket tapasztalt\u00e1l?<\/b>
\nNagyon er\u0151s faktor az, hogy az inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1raml\u00e1si sebess\u00e9ge \u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke milyen fordulatot vett az elm\u00falt \u00e9vekben. Most m\u00e1r eljutnak az ottani feln\u00f6vekv\u0151 fiatalokhoz olyan tartalmak, amik 40 \u00e9vvel ezel\u0151tt t\u0151l\u00fck elz\u00e1rtan l\u00e9teztek. Felmer\u00fclhet benn\u00fck a k\u00e9rd\u00e9s, hogy nekik mi\u00e9rt \u00edgy kell \u00f6lt\u00f6zni\u00fck, m\u00e1shol mi\u00e9rt m\u00e1sk\u00e9pp, vagy valahol mi\u00e9rt lehet m\u00e1s dolgokat csin\u00e1lni, nekik mi\u00e9rt nem szabad, \u0151k mi\u00e9rt m\u00e1sok. Ez egy furcsa \u00e1llapot. Besz\u00e9lgettem sza\u00fadi fiatalokkal, ez a mennyis\u00e9g\u0171 inform\u00e1ci\u00f3 bizony k\u00e9pes \u00f6sszezavarni \u0151ket. Nagyon k\u00fcl\u00f6n\u00f6s anom\u00e1lia \u00e9s szimbi\u00f3zis van abban, hogy cs\u00facs technol\u00f3gi\u00e1val vannak k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, mindemellett pedig rendk\u00edv\u00fcl ortodox vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00e9lnek. P\u00e9ld\u00e1ul n\u00e1lunk az \u00fajs\u00e1gokban senkinek nem t\u0171nik fel, ha egy meztelen n\u0151r\u0151l van egy f\u00e9nyk\u00e9p. Ott, ha kinyitsz egy \u00fajs\u00e1got, akkor nincs is n\u0151r\u0151l f\u00e9nyk\u00e9p, vagy ha van, akkor abaj\u00e1t \u00e9s burk\u00e1t visel. A barbi bab\u00e1kr\u00f3l is \u00fagy van kint f\u00e9nyk\u00e9p a j\u00e1t\u00e9kboltban, hogy abaj\u00e1ban \u00e9s burk\u00e1ban vannak \u00e9s csak az arcuk l\u00e1tszik. Ez a szocializ\u00e1ci\u00f3s minta, amiben vannak. Nem \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let k\u00e9rd\u00e9se, hogy ez j\u00f3 vagy rossz, hanem ez egy t\u00e9ny.<\/p>\n
T\u00e9ged mi vitt oda, mi \u00e9rdekelt ebben a kult\u00far\u00e1ban?<\/b>
\nSz\u00e1momra ez az eg\u00e9sz \u00e9letfelfog\u00e1somat meghat\u00e1roz\u00f3 tapasztalat. Neh\u00e9z volt, hogy nem viselhettem a saj\u00e1t ruh\u00e1mat, hogy megn\u00e9ztek az utc\u00e1n, mert nem takartam el az arcom. Az is neh\u00e9z volt, hogy nem mehettem el akkor bev\u00e1s\u00e1rolni, amikor akartam, vagy, hogy nem doh\u00e1nyozhattam az utc\u00e1n. Bennem \u00fagy csap\u00f3dott le ez az eg\u00e9sz, hogy az\u00f3ta elk\u00e9peszt\u0151 m\u00f3don \u00e9rt\u00e9kelem azokat a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, amik k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lhetek. Az ember kialak\u00edt rutinokat, \u00e9s megfigyel mozdulatokat, dolgokat, megszokja \u0151ket, de ha huszonvalah\u00e1ny \u00e9vig m\u00e1s k\u00f6zegben \u00e9lt\u00e9l, akkor ez egy sokk. A sokkot nem arra \u00e9rtem, hogy egy folyamatos leny\u0171g\u00f6z\u00f6tts\u00e9gben vagy, hanem arra, hogy felteszed magadban a k\u00e9rd\u00e9st, hogy \u00edgy is \u00e9lnek emberek? Ez nagyon m\u00e1s, mint amihez \u00e9n szoktam.<\/p>\n
Mi volt a sokkon t\u00fal? Tal\u00e1lt\u00e1l olyan dolgokat a sza\u00fadi fiatalok gondolkod\u00e1s\u00e1ban, ami k\u00f6z\u00f6s?<\/b>
\nUgyanazokkal a probl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczdenek \u0151k is, mint mi. Szeretn\u00e9nek j\u00f3 munk\u00e1t, amivel p\u00e9nzt kereshetnek, egy norm\u00e1lis p\u00e1rkapcsolatot. \u0150k is arra v\u00e1gynak, hogy j\u00f3ban legyenek a bar\u00e1taikkal \u00e9s a csal\u00e1djukkal. Minden ugyanaz, csak m\u00e1s a k\u00f6r\u00edt\u00e9s.<\/p>\n