Ma m\u00e1r nem elk\u00e9pzelhetetlen, hogy valaki h\u00e1zi\u00e1llatk\u00e9nt r\u00f3k\u00e1t tartson, m\u00e9g ha az n\u00e9ha meg is karmolja, vagy harapja (ez a legszeret\u0151bb kedvencekkel is el\u0151fordul, nem igaz?). Pedig p\u00e1r \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt ez m\u00e9g ugyanolyan hihetetlen volt, mint egykoron az, hogy a farkast h\u00e1zias\u00edtsuk a h\u00e1t\u00e1n fekv\u0151, has\u00e1t simogattat\u00f3 sz\u0151rm\u00f3kk\u00e1.<\/p>\n
A r\u00f3k\u00e1k h\u00e1zas\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00f6tlete egy szovjet kutat\u00f3, Dmitri Belyaev fej\u00e9ben fordult meg el\u0151sz\u00f6r m\u00e9g az 1950-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n. \u0150 akkor \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt n\u00e9h\u00e1ny ez\u00fcst r\u00f3k\u00e1t, az alapj\u00e1n a reakci\u00f3 alapj\u00e1n, amit a r\u00f3k\u00e1k adtak, mikor a ketrec\u00fckbe ny\u00fajtotta kez\u00e9t. Amelyik \u00e1llat szel\u00eddebb volt, azt begy\u0171jt\u00f6tte kutat\u00f3csapat\u00e1val, elkezdt\u00e9k teny\u00e9szteni ezeket az egyedeket \u00e9s figyelt\u00e9k viselked\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1saikat. Mindemellett olyan r\u00f3k\u00e1kat is gy\u0171jt\u00f6ttek, akik agressz\u00edvak maradtak: szint\u00e9n p\u00e1roztatt\u00e1k \u0151ket, de a k\u00e9t \u00e1llatcsoportot nem vegy\u00edtett\u00e9k egym\u00e1ssal. B\u00e1r a szovjet kutat\u00f3 az 1980-as \u00e9vekben meghalt, csapata a mai napig v\u00e9gzi a kutat\u00e1st a r\u00f3k\u00e1kkal. \u0150k \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azt is, hogy a 8. gener\u00e1ci\u00f3t k\u00e9pvisel\u0151 r\u00f3k\u00e1k m\u00e1r sokban hasonl\u00edtottak a kuty\u00e1khoz, mind szoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9geiket, mind k\u00fclsej\u00fcket tekintve: a farkuk elkezdett beg\u00f6nd\u00f6r\u00f6dni, l\u00f3g\u00f3 f\u00fcleket n\u00f6vesztettek \u00e9s sokkal nyitottabbak lettek az emberek ir\u00e1ny\u00e1ba – azonban term\u00e9szetesen az eltelt id\u0151 m\u00e9g j\u00f3csk\u00e1n sem el\u00e9g ahhoz, hogy a kuty\u00e1khoz hasonl\u00f3 \u201ehiperszoci\u00e1bilis\u201d<\/strong> \u00e1llatok<\/strong>nak nevezhess\u00fck \u0151ket.<\/p>\n M\u00e1ra a kutat\u00f3csoporthoz sz\u00e1mos orsz\u00e1gb\u00f3l csatlakoztak, k\u00f6zt\u00fck Anna Kukekova, egy amerikai kutat\u00f3, aki csapat\u00e1val azt kezdte el vizsg\u00e1lni, hogy vajon t\u00f6rt\u00e9nt-e v\u00e1ltoz\u00e1s ezeknek a r\u00f3k\u00e1knak a g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban, vagy csak a k\u00f6rnyezet szabta \u00e1t viselked\u00e9s\u00fcket. 2018-ban pedig \u00e9rdekes eredm\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6ltek a Nature Ecology and Evolution<\/em> c\u00edm\u0171 lapban: 103 olyan r\u00e9gi\u00f3t tal\u00e1ltak a r\u00f3k\u00e1k g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban, amely bizony\u00edtottan felel\u0151s a szoci\u00e1lis viselked\u00e9s\u00fck\u00e9rt. S\u0151t, ki tudt\u00e1k mutatni azt az egyetlenegy g\u00e9nt, ami k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen fejez\u0151dik ki a bar\u00e1ts\u00e1gos \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 bar\u00e1ts\u00e1gos r\u00f3k\u00e1kban<\/strong>. Ehhez 10-10 egyedet vizsg\u00e1ltak h\u00e1rom csoportra osztva: bar\u00e1ts\u00e1gos, nem bar\u00e1ts\u00e1gos \u00e9s kontroll, azaz olyan r\u00f3k\u00e1k, amelyek alapvet\u0151en nem vettek r\u00e9szt a kutat\u00e1sban. A g\u00e9nr\u00e9gi\u00f3k nagy r\u00e9sze \u00e1tfed\u00e9st mutatott a kuty\u00e1k h\u00e1zias\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n vagy m\u00e1r azel\u0151tt megismert g\u00e9nszakaszokkal, azonban az az egy g\u00e9n (SorCS1), amir\u0151l bizony\u00edtott\u00e1k, hogy a r\u00f3k\u00e1k viselked\u00e9s\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s, eddig a vizsg\u00e1latig ebb\u0151l a szempontb\u00f3l nem ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe. Ez a g\u00e9n az emberben is ismeretes, \u00fagy gyan\u00edtj\u00e1k, k\u00f6ze van az Alzheimer-k\u00f3rhoz \u00e9s az autizmushoz, egerekben pedig bizony\u00edtott\u00e1k, hogy befoly\u00e1solja a neurol\u00f3giai kapcsolatokat, szinapszis form\u00e1l\u00e1sokat. (1)<\/a><\/span><\/p>\n Miut\u00e1n kimutatt\u00e1k, hogy a g\u00e9n fontos a h\u00e1zias\u00edt\u00e1sban, arra is r\u00e1vil\u00e1g\u00edtottak, hogy val\u00f3j\u00e1ban a tanul\u00e1s \u00e9s mem\u00f3ria \u00fatj\u00e1n form\u00e1lja \u00e1t a r\u00f3k\u00e1k viselked\u00e9s\u00e9t. A k\u00f6vetkez\u0151 dolog, amire r\u00e1j\u00f6ttek, hogy a bar\u00e1ts\u00e1gos r\u00f3k\u00e1k kev\u00e9sb\u00e9 stresszelnek, ha ember k\u00f6zel\u00edti meg \u0151ket<\/strong>; ezt pedig a hipotalamusz – agyalapi mirigy – mell\u00e9kvese tengely \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott tompult reakci\u00f3nak tulajdon\u00edtott\u00e1k. Ezzel kapcsolatban nem csak a bar\u00e1ts\u00e1gos, hanem az agressz\u00edv r\u00f3k\u00e1k g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nya is \u00e9rdekesnek bizonyult: az egyik r\u00e9gi\u00f3, ami emberben a Williams-Beuren szindr\u00f3m\u00e1t – ami t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt extr\u00e9m szorong\u00e1ssal j\u00e1r – okozza, fokozott expresszi\u00f3t mutatott. (2)<\/a><\/span><\/p>\n Ezen inform\u00e1ci\u00f3k ismeret\u00e9ben term\u00e9szetesen nem csak a r\u00f3k\u00e1k megszel\u00edd\u00edt\u00e9s\u00e9t kell szem el\u0151tt tartanunk, hanem mindazt a lehet\u0151s\u00e9get, amit mag\u00e1ban rejt ez a felfedez\u00e9s: azokat az ajt\u00f3kat, amiket ez\u00e1ltal megnyithatunk – mind az \u00e1llati, mind az emberi viselked\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak tekintet\u00e9ben.<\/p>\n \n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Ma m\u00e1r nem elk\u00e9pzelhetetlen, hogy valaki h\u00e1zi\u00e1llatk\u00e9nt r\u00f3k\u00e1t tartson, m\u00e9g ha az n\u00e9ha meg is karmolja, vagy harapja (ez a legszeret\u0151bb kedvencekkel is el\u0151fordul, nem igaz?). Pedig p\u00e1r \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt ez m\u00e9g ugyanolyan hihetetlen volt, mint egykoron az, hogy a farkast h\u00e1zias\u00edtsuk a h\u00e1t\u00e1n fekv\u0151, has\u00e1t simogattat\u00f3 sz\u0151rm\u00f3kk\u00e1. A r\u00f3k\u00e1k h\u00e1zas\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00f6tlete egy szovjet kutat\u00f3, …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":1569,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-1568","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1568","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1568"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1568\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1569"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1568"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1568"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1568"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}