{"id":141,"date":"2017-02-04T07:59:00","date_gmt":"2017-02-04T07:59:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2017\/02\/04\/a-mukodo-neptunusz\/"},"modified":"2017-02-04T07:59:00","modified_gmt":"2017-02-04T07:59:00","slug":"a-mukodo-neptunusz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2017\/02\/04\/a-mukodo-neptunusz\/","title":{"rendered":"A m\u0171k\u00f6d\u0151 Neptunusz"},"content":{"rendered":"

Mostan\u00e1ban sokat haszn\u00e1ljuk a nev\u00e9t, szidjuk is rendesen, \u00e9s sz\u00edv\u00fcnk szerint sz\u00e9tvern\u00e9nk egy \u00fct\u0151vel. De szeretn\u00e9m, ha l\u00e1tn\u00e1tok: a n\u00e9vad\u00f3 \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3 nem tehet semmir\u0151l.<\/b>
\nMessze t\u0151l\u00fcnk (t\u00e9nyleg messze: 4,5 milli\u00e1rd km-re), a Napt\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva a nyolcadik bolyg\u00f3 kering-kering, 14 holdj\u00e1val egyetemben. Holdja a legt\u00f6bb bolyg\u00f3nak van, csak nek\u00fcnk van egy. Elvan mag\u00e1ban. Tudja, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 c\u00e9lpontunk a Mars, \u00e9s am\u00fagy is t\u00f6bb, mint 11 \u00e9v lenne eljutni r\u00e1 (a mai fejletts\u00e9ggel).
\nEgy kis h\u00e1tt\u00e9rtud\u00e1s:<\/b> Neptunusz <\/i>a tengerek, \u00e9desvizek \u00e9s foly\u00f3k r\u00f3mai istene. \u0150 nem Poszeidon <\/i>(g\u00f6r\u00f6g), de p\u00e1rhuzamba vonhatjuk vele. Mindkett\u0151 nagy arc, de a mitol\u00f3gia m\u00e1r csak ilyen: Xerx\u00e9sz <\/i>egyszer m\u00e9g meg is korb\u00e1csoltatta a tengert, merthogy Neptunusz <\/i>vihara lerombolta a h\u00eddjait (meg persze kiv\u00e9geztette az \u00e9p\u00edt\u0151it, de ez nem olyan po\u00e9n).
\n\u00cdme a csavar;<\/b> a bolyg\u00f3 az\u00e9rt lett Neptunusz<\/i>, mert k\u00e9k, mint a tenger (zseni\u00e1lis). Szabad szemmel nem l\u00e1that\u00f3, de t\u00e1vcs\u0151vel igen. Egy\u00e9bk\u00e9nt az atmoszf\u00e9ra met\u00e1nja elnyeli a v\u00f6r\u00f6s f\u00e9nyt, ett\u0151l, illetve mindenf\u00e9le egy\u00e9b g\u00e1zt\u00f3l (f\u0151k\u00e9nt hidrog\u00e9n, h\u00e9lium, et\u00e1n, amm\u00f3nia, ak\u00e1r fagyott \u00e1llapotban is – semmi olyan, amit sz\u00edvesen l\u00e9legezn\u00e9nk be) \u00e9s a j\u00e9g miatt lesz k\u00e9k. T\u00f6bb \u00f3ce\u00e1nja \u00e9s melegebb \u00e9ghajlata van (-200 \u00b0C, ilyen t\u00e1vols\u00e1gban ez t\u00e9nyleg meleg), mint az Ur\u00e1nusznak (-225 \u00b0C \u2013 pedig az csak 3,5 milli\u00e1rd kilom\u00e9terre van a Napt\u00f3l), s nem tudni mi f\u0171ti ennyire.<\/p>\n

<\/div>\n
<\/a><\/div>\n
\nSok\u00e1ig nem hitt\u00e9k el, hogy l\u00e9tezik, egym\u00e1st besz\u00e9lt\u00e9k le a csillag\u00e1szok, amat\u0151r\u00f6k \u00e9s matematikusok (1846-ban bizony\u00edtott\u00e1k be a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t), mivel nagyon hasonl\u00edt az Ur\u00e1nuszra<\/i>, \u00e9s csak annyit l\u00e1ttak, hogy valami miatt az Ur\u00e1nusz <\/i>m\u00e1sk\u00e9pp mozog, mint a fizika t\u00f6rv\u00e9nyei szerint kellene, s titokzatos \u00e9gitestek keringenek magukban (a holdak). V\u00e9g\u00fcl a Voyager-2<\/i>, illetve a Hubble \u0171rteleszk\u00f3p<\/i> seg\u00edtett eloszlatni minden vit\u00e1t.
\nM\u00e1r tudjuk, hogy t\u00e9nyleg k\u00e9k, r\u00e1ad\u00e1sul nem el\u00e9g, hogy \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3, g\u00e1zbolyg\u00f3, egyben j\u00e9g\u00f3ri\u00e1s is, ami azt jelenti, hogy egy j\u00e9gtakar\u00f3 fedi a bolyg\u00f3 nagy r\u00e9sz\u00e9t, alatta pedig val\u00f3sz\u00edn\u0171leg v\u00edz van<\/b>. Ez\u00e9rt egy darabig \u00e9lt az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy k\u00fcldj\u00fcnk egy radi\u00e1tort a felsz\u00edn\u00e9re, ami majd sz\u00e9pen beolvasztja mag\u00e1t \u00e9s l\u00e1thatjuk, mi rejt\u0151zik ott lent. Persze a radi\u00e1tor kapna valami sz\u00e9p nevet, mint Gladiator, Messenger, Neptun<\/i>, vagy valami hasonl\u00f3, amit mindenki szeret. Egyel\u0151re elvetett\u00e9k a tervet, m\u00e1shova megy a p\u00e9nz (a Marsra), meg am\u00fagy is meg kell szerkeszteni egy aerodinamikus radi\u00e1tort.
\nEllent\u00e9tben vel\u00fcnk, akiket m\u00e1r egy g\u00f6rb\u00fcl\u0151 jegy vagy egy felvett t\u00e1rgy is boldogg\u00e1 tesz, a Neptunusznak <\/i>van gy\u0171r\u0171je, szilik\u00e1tokb\u00f3l, sz\u00e9ntartalm\u00fa anyagokb\u00f3l, amik megfagytak. Amikor egy bolyg\u00f3 gy\u0171r\u0171it felfedezik, denzit\u00e1s \u00e9s t\u00e1vols\u00e1g alapj\u00e1n nevezik el \u0151ket, teh\u00e1t nem el\u00e9g, hogy van gy\u0171r\u0171d, annak t\u00f6bb r\u00e9sze van, ez esetben h\u00e1rom pasit\u00f3l kapta a neveket: Adams, Le Verrier<\/i> \u00e9s Galle<\/i>.
\nEbben a gy\u0171r\u0171ben keringenek a holdjai, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a Tritont <\/i>emeln\u00e9m ki n\u00e9v szerint, ugyanis majd bepisiltek a bolyg\u00f3kutat\u00f3k, amikor kider\u00fclt, hogy geol\u00f3giailag akt\u00edv, \u00e9s lehet a felsz\u00edne alatt foly\u00e9kony v\u00edz (eredetileg j\u00e9g, amit a radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1s megolvasztott, sz\u00f3val nagyon bar\u00e1ts\u00e1gos hely lehet). Ha r\u00f6viden akarom elmagyar\u00e1zni, mi kell az \u00e9lethez egy bolyg\u00f3kutat\u00f3 szerint: V\u00cdZ<\/b>. A leveg\u0151 mell\u00e9kes, a radioakt\u00edv sug\u00e1rz\u00e1s bizonyos l\u00e9tform\u00e1knak meg se kottyan, sz\u00f3val ha valahol vizet tal\u00e1lunk a k\u00f6zeli bolyg\u00f3kon, nagyon-nagyon \u00f6r\u00fcl\u00fcnk.
\nK\u00f6zvetlen\u00fcl a Neptunusz <\/i>ut\u00e1n m\u00e1r az \u00fagynevezett Edgeworth-Kuiper-\u00f6v<\/i> tal\u00e1lhat\u00f3, ami a Naprendszer\u00fcnk sz\u00e9le, egy aszteroidamez\u0151. A 2006-ban lesz\u00e1zal\u00e9kolt Pl\u00fat\u00f3 is ott tal\u00e1lhat\u00f3, mint kisbolyg\u00f3. Sok Pl\u00fat\u00f3-kutat\u00f3 felh\u00e1borodott eme sz\u00f6rny\u0171 tetten, pedig csak annyi t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a Pl\u00fat\u00f3t fedezt\u00e9k fel els\u0151k\u00e9nt a Kuiper-\u00f6v<\/i> t\u00f6rpebolyg\u00f3i k\u00f6z\u00fcl, ott van m\u00e9g Haumea <\/i>\u00e9s a Makemake<\/i>. El\u0151bb vagy ut\u00f3bb a Pl\u00fat\u00f3t is le kellett min\u0151s\u00edteni a Kuiper-\u00f6v<\/i> r\u00e9sz\u00e9v\u00e9, nem maradhatott \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bolyg\u00f3k\u00e9nt, mert nem az. Erre egy\u00e9bk\u00e9nt krit\u00e9riumrendszer van. Szabad szemmel nem l\u00e1that\u00f3, kell hozz\u00e1 nagy teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 t\u00e1vcs\u0151, mint a neptunhoz egy \u00faj szerver.
\nA Neptunusz <\/i>belesz\u00f3l a fent eml\u00edtett Kuiper-\u00f6vbe, sokszor kiszak\u00edt bel\u0151le darabokat, mivel a k\u00e9t gravit\u00e1ci\u00f3s mez\u0151 hat egym\u00e1sra. Eddig \u00fagy \u00e1ll, hogy a Neptunusz <\/i>az er\u0151sebb. Ez r\u00e1nk nincs hat\u00e1ssal, de zavarhatja a megfigyel\u00e9st.
\n\u00c9s most mondok valami \u00fajdons\u00e1got:<\/p>\n
<\/div>\n
\na NEPTUNusz nagyon lass\u00fa.<\/b> Messze van, 17-szer akkora, mint a F\u00f6ld, emellett nagyon viharos, s ezek a viharok a bolyg\u00f3 forg\u00e1si ir\u00e1ny\u00e1val ellent\u00e9tesen haladnak. A Napot 164,78 \u00e9v alatt ker\u00fcli meg, teh\u00e1t a felfedez\u00e9se \u00f3ta csak 1 Neptunusz-\u00e9v telt el. Mintha megv\u00e1ltozott volna az \u00e9gen az elhelyezked\u00e9se, pedig csak a F\u00f6ld v\u00e1ltoztatta meg poz\u00edci\u00f3j\u00e1t. Sz\u00f3val magunkban keress\u00fck a hib\u00e1t, ne a Neptunuszban<\/i>. Hi\u00e1ba kapta egy f\u00e9rfir\u00f3l a nev\u00e9t, a Neptunusz <\/i>is meg van d\u00f6ntve (a tengelye, olyan 28\u00b0-kal), \u00e9s a m\u00e9retei miatt elt\u00e9r\u0151 id\u0151 alatt tesz meg egy k\u00f6rt a tengelye k\u00f6r\u00fcl. M\u00edg az egyenl\u00edt\u0151n 18 \u00f3ra egy nap, a sarkakon 12. A d\u0151l\u00e9si sz\u00f6g \u00e9s a p\u00e1lya miatt \u00e9vszakok is vannak a bolyg\u00f3n, \u00e1m ezekr\u0151l neh\u00e9z besz\u00e9lni, mert pr\u00f3b\u00e1lj meg elk\u00e9pzelni el egy 40 \u00e9ves telet. Tiszt\u00e1ra Game of Thrones<\/i>.
\n <\/p>\n

Egy kisebb sz\u00f3szedet:<\/h4>\n

G\u00e1zbolyg\u00f3k:<\/b> (m\u00e1sk\u00e9ppen \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3k) gy\u0171jt\u0151n\u00e9v, olyan bolyg\u00f3k, amelyek els\u0151sorban g\u00e1zokb\u00f3l \u00e9p\u00fclnek fel \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem, vagy csak kis mennyis\u00e9gben tartalmaznak anyagukban k\u0151zeteket, f\u00e9meket vagy m\u00e1s nehezebb anyagokat. Alcsoportja a g\u00e1z\u00f3ri\u00e1sok \u00e9s j\u00e9g\u00f3ri\u00e1sok. Mindegyik\u00fck a Naprendszer k\u00fcls\u0151 r\u00e9szein kering, van holdjuk \u00e9s gy\u0171r\u0171j\u00fck.
\nG\u00e1z\u00f3ri\u00e1s:<\/b> Jupiter, Szaturnusz \u2192 \u00e1tmenet a halmaz\u00e1llapotok k\u00f6z\u00f6tt, nincsenek \u00e9les hat\u00e1rok, hatalmasak, mert nagy nyom\u00e1s uralkodik benn\u00fck.
\nJ\u00e9gbolyg\u00f3:<\/b> Ur\u00e1nusz, Neptunusz \u2192 az atmoszf\u00e9ra \u00e9s a szil\u00e1rd (j\u00e9g)mag k\u00f6z\u00f6tt \u00e9les az \u00e1tmenet.
\nHold, mint \u00e9gitestt\u00edpus:<\/b> holdnak nevezz\u00fck a bolyg\u00f3k, t\u00f6rpebolyg\u00f3k \u00e9s kisbolyg\u00f3k k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 \u00e9gitesteket.\n<\/div>\n

<\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
Sz\u00f6veg: Zajk\u00e1s Petra
A cikk nyomtatott v\u00e1ltozatban is megjelent 2016-ban a\u00a0Szinapszis XIII. \u00e9vfolyam\u00e1nak 5. sz\u00e1m\u00e1ban<\/a>.<\/span><\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mostan\u00e1ban sokat haszn\u00e1ljuk a nev\u00e9t, szidjuk is rendesen, \u00e9s sz\u00edv\u00fcnk szerint sz\u00e9tvern\u00e9nk egy \u00fct\u0151vel. De szeretn\u00e9m, ha l\u00e1tn\u00e1tok: a n\u00e9vad\u00f3 \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3 nem tehet semmir\u0151l. Messze t\u0151l\u00fcnk (t\u00e9nyleg messze: 4,5 milli\u00e1rd km-re), a Napt\u00f3l sz\u00e1m\u00edtva a nyolcadik bolyg\u00f3 kering-kering, 14 holdj\u00e1val egyetemben. Holdja a legt\u00f6bb bolyg\u00f3nak van, csak nek\u00fcnk van egy. Elvan mag\u00e1ban. Tudja, hogy a …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":554,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-141","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/141","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=141"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/141\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/554"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=141"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=141"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=141"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}