{"id":133,"date":"2017-03-23T12:33:00","date_gmt":"2017-03-23T12:33:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2017\/03\/23\/valami-valami-sotet-ero\/"},"modified":"2017-03-23T12:33:00","modified_gmt":"2017-03-23T12:33:00","slug":"valami-valami-sotet-ero","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2017\/03\/23\/valami-valami-sotet-ero\/","title":{"rendered":"Valami, valami s\u00f6t\u00e9t er\u0151"},"content":{"rendered":"<p><b>N\u00e9gy s\u00f6t\u00e9t dolog van az univerzumban:\u00a0<\/b><b>a s\u00f6t\u00e9t energia, a s\u00f6t\u00e9t anyag, <\/b><b>a fekete lyukak \u00e9s a gondolataid\u00a0<\/b><b>vizsga el\u0151tt. Az\u00e9rt \u00edrtam, hogy \u201edolog\u201d,\u00a0<\/b><b>mert senki sem tudja igaz\u00e1n mik ezek.<\/b><br \/>\nA fekete lyuk a t\u00e9r-id\u0151 olyan tartom\u00e1nya (nem szil\u00e1rd \u00e9gitest), ahova belehullhat az anyag \u00e9s a sug\u00e1rz\u00e1s (pl. f\u00e9ny), \u00e9s nem jut ki bel\u0151le. Halv\u00e1ny lila g\u0151z\u00fcnk sincs, mi folyik benne, de eddig \u00fagy t\u0171nik, hogy a k\u00f6zepe egy v\u00e9gtelen s\u0171r\u0171, v\u00e9gtelen\u00fcl er\u0151s gravit\u00e1ci\u00f3s mez\u0151, melynek hat\u00e1r\u00e1t esem\u00e9nyhorizontnak nevezz\u00fck. Fekete lyuk elm\u00e9letileg minden anyagt\u00f6megb\u0151l keletkezhet, ha az a Schwarzschild-r\u00e1diusz\u00e1n\u00e1l kisebbre nyom\u00f3dik \u00f6ssze \u2013 ilyenkor haladja meg a sz\u00f6k\u00e9si sebess\u00e9g a f\u00e9ny sebess\u00e9g\u00e9t (t\u00f6k egy\u00e9rtelm\u0171). M\u00e9ret\u00fck alapj\u00e1n 3 csoportba oszthat\u00f3k napt\u00f6meg\u00fck szerint: kicsi, k\u00f6zepes (erre tal\u00e1ltak mostan\u00e1ban bizony\u00edt\u00e9kot, eddig csak legenda volt, mint az unikornis vagy az \u00f6t\u00f6s g\u00f6rgetett \u00e1tlag) \u00e9s szupermassz\u00edv. Fekete lyuk tudtunk szerint k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen keletkezhet: nagy t\u00f6meg\u0171 csillagok magj\u00e1nak \u00f6sszeoml\u00e1sakor k\u00f6zvetlen\u00fcl a szupern\u00f3va robban\u00e1s el\u0151tt (senki ne essen p\u00e1nikba: kedves Napunk m\u00e9g \u00e9vmilli\u00e1rdokig ragyogni fog \u00e9s feh\u00e9r t\u00f6rpe lesz, a szupernov\u00e1khoz nagy t\u00f6meg viszonylag gyors \u00f6sszees\u00e9se kell, a Nap t\u00fal <i>\u201ek\u00f6nny\u0171\u201d<\/i> ehhez), valamint a galaxismagokb\u00f3l \u2013 pontosan nem tudjuk, mi volt a galaxismagok fekete lyuk \u00e1llapota el\u0151tt, lehet mindig is fekete lyukak voltak k\u00f6z\u00e9pen.<\/p>\n<div style=\"clear: both;text-align: center\"><a href=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-YDxyZCwTGWw\/WPs-5Wjna_I\/AAAAAAAAEJs\/8MVrexXmUoUJh_mk_bQQgBzPXbsbyOnjACLcB\/s1600\/729665main_A-BlackHoleArt-pia16695_full.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/2.bp.blogspot.com\/-YDxyZCwTGWw\/WPs-5Wjna_I\/AAAAAAAAEJs\/8MVrexXmUoUJh_mk_bQQgBzPXbsbyOnjACLcB\/s640\/729665main_A-BlackHoleArt-pia16695_full.jpg\" width=\"640\" height=\"360\" border=\"0\" \/><\/a><\/div>\n<p>L\u00e9tez\u00e9s\u00fck bizony\u00edtott, b\u00e1r vitatott \u2013 k\u00e9pzeld el \u0151ket \u00fagy, mint a vil\u00e1gegyetem lefoly\u00f3j\u00e1t \u2013 t\u00f6bbnyire egy helyben van \u00e9s a belefoly\u00f3 anyag itt egy akkr\u00e9ci\u00f3s korongot k\u00e9pez (magyarul \u00f6rv\u00e9ny, gondolom), ez csillag\u00e1szatilag egy megfigyelhet\u0151 sug\u00e1rz\u00e1s, amit a gyorsan forg\u00f3 anyag izz\u00e1sa ad le. Hogy honnan szerez f\u00e9nyt? A k\u00f6rnyez\u0151 csillagokr\u00f3l, k\u00f6d\u00f6kb\u0151l, sz\u00f3val nem kering \u00e9s t\u00f6mi mag\u00e1t, hanem kart\u00e1vols\u00e1gban csipeget. Nem fognak felzab\u00e1lni mindent. F\u0151k\u00e9nt nem minket, mivel nincsenek a k\u00f6zel\u00fcnkben \u00e9s igen stabil a Naprendszer\u00fcnk, nem lebeg\u00fcnk \u00f6ssze-vissza (ez a k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1sa annak, hogy nem vagyunk finomak). Pr\u00f3b\u00e1ltam egyszer\u0171en le\u00edrni, de leolvad az agyam, ha belegondolok, hogy a t\u00e9r-id\u0151 kontinuum egy darabj\u00e1t is mag\u00e1val r\u00e1ntja. H\u00edres kutat\u00f3juk Stephen Hawking, aki le\u00edrta, hogy a vil\u00e1gegyetem t\u00e1gul\u00e1sa miatt a fekete lyukak el\u0151bb-ut\u00f3bb m\u00e1r nem fognak tudni mit elsz\u00edvni, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck lelassul majd \u00e9s megsz\u0171nnek l\u00e9tezni, tulajdonk\u00e9ppen hal\u00e1lra \u00e9heznek. Szomor\u00fa sors ez egy lyuknak, ami nem is lyuk, hanem egy hajlott t\u00e9r-id\u0151 \u00f6rv\u00e9ny, ami lehet, hogy egy m\u00e1sik dimenzi\u00f3ba vezet (szint\u00e9n Hawking-f\u00e9le elm\u00e9let).<br \/>\nJ\u00f6jj\u00f6n a s\u00f6t\u00e9t anyag, avagy a matematika ragtapasza \u2013 ez a valami nem l\u00e1tszik, nagy t\u00f6meg\u0171, \u00e9s arra j\u00f3, hogy a sz\u00e1molt \u00e9s megfigyelt sebess\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9st kimagyar\u00e1zza. Vera Robin tapasztalta, hogy az Androm\u00e9da-galaxis sz\u00e9l\u00e9n l\u00e9v\u0151 csillagok is olyan gyorsan mozognak, mint a galaxis k\u00f6zep\u00e9n l\u00e9v\u0151k, aminek nem kellene megt\u00f6rt\u00e9nnie, azaz le kellett volna maradniuk, ezzel elmos\u00f3dna, felszakadozna egy galaxis. Mivel a Tej\u00fat is galaxis \u00e9s annyira nem vagyunk a k\u00f6zep\u00e9n (l\u00e1sd, ott a fekete lyuk), el\u0151bb-ut\u00f3bb mi is leszakadn\u00e1nk \u00e9s akkor v\u00e9g\u00fcnk lenne \u2013 bizonyos elm\u00e9letek szerint galaxisunk m\u00e1s galaxisokkal egy\u00fctt csoportosul, ezek m\u00e1s galaxishalmazok k\u00f6r\u00fcl keringenek, amik valami f\u00e9lelmetes k\u00f6r\u00fcl rendez\u0151dnek el. Ha mi kiszakadn\u00e1nk, lassan, de biztosan elcsapna minket egy m\u00e1sik galaxishalmaz. Vagy egy fekete lyuk. Egy \u00fcst\u00f6k\u00f6s. Egy rossz helyen l\u00e9v\u0151 kavics is hal\u00e1los \u00edt\u00e9let lenne, mert nincs az a nagy gravit\u00e1ci\u00f3s vonz\u00e1s \u00e9s forg\u00e1s, amit egy galaxis tud ny\u00fajtani, \u00e9s amivel elszippantja a vesz\u00e9lyeket el\u0151l\u00fcnk. Teh\u00e1t igen, egy szupermassz\u00edv fekete lyuknak is haszna van a mi szempontunkb\u00f3l, \u00e1m nem ez tart egyben minket. A s\u00f6t\u00e9t anyag egyfajta t\u00f6lt\u0151anyaga az \u0171rnek, annak 23%-\u00e1t adja, r\u00e1ad\u00e1sul ismeretlen elemi r\u00e9szecsk\u00e9b\u0151l \u00e1ll (tal\u00e1n neutral\u00edn\u00f3).<br \/>\nKitart\u00e1s, m\u00e1r majdnem v\u00e9g\u00e9n vagyunk az anyagnak, \u00e9s akkor lesz mivel villogni a kocsm\u00e1ban:<br \/>\nS\u00f6t\u00e9t energia. Energia, nem er\u0151; mennyivel men\u0151bb lenne \u2013 ez egy antigravit\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1s az univerzumban. Ugye a fentebb eml\u00edtettek mind vonz\u00e1st gyakorolnak, de valaminek tasz\u00edtania is kell, j\u00f6jj\u00f6n teh\u00e1t a szand\u00e1l zoknival, ami a vil\u00e1gegyetem\u00fcnk 74%-\u00e1t adja (a sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint). Ez egy negat\u00edv nyom\u00e1s, mely nagy t\u00e1vols\u00e1gokon a gravit\u00e1ci\u00f3s vonz\u00e1st semleges\u00edti. A vil\u00e1gegyetem gyorsul\u00f3 t\u00e1gul\u00e1sa bizony\u00edtott, \u00e9s valamivel magyar\u00e1zni kell. Mivel a megfigyelhet\u0151 r\u00e9szek (melyek a fekete lyukakkal egy\u00fctt is csak 4%-ot tesznek ki) gravit\u00e1ci\u00f3s vonz\u00e1st fejtenek ki k\u00f6rnyezet\u00fckre, ez\u00e9rt a csillagok alatt aludni hal\u00e1los forr\u00f3s\u00e1got jelentene, egy nagyon-nagyon forr\u00f3 \u00f6lel\u00e9st. Sz\u00f3val \u00f6r\u00fclj\u00fcnk, hogy az univerzum ismeri saj\u00e1t rejt\u00e9ly\u00e9t, m\u00e9g ha mi nem is.<br \/>\nAzt hitt\u00e9tek a NASA-f\u00e9le bejelent\u00e9sekr\u0151l fogok \u00edrni, mi? H\u00e1t nem.<\/p>\n<h4>Egy kis sz\u00f3szedet<\/h4>\n<p><b>Szingularit\u00e1s:<\/b> v\u00e9gtelen s\u0171r\u0171s\u00e9g \u00e9s gravit\u00e1ci\u00f3 fizikai \u00e1llapota, tekinthetj\u00fck a fekete lyuk k\u00f6zep\u00e9nek is.<br \/>\n<b>F\u00e9nysebess\u00e9g:<\/b> az elektrom\u00e1gneses hull\u00e1mok terjed\u00e9si sebess\u00e9ge, 299 792 458 m\/s.<br \/>\n<b>Schwarzschild-r\u00e1diusz:<\/b> ne m\u00e1r, ez matek! Rs= 2GM\/c^2 &#8211; te tudod mit kezdesz ezzel az inform\u00e1ci\u00f3val.<br \/>\n<b>Neutral\u00edn\u00f3:<\/b> a foton szuperpartnere, ez a legk\u00f6nnyebb szuperr\u00e9szecske. Stabil \u00e9s semleges, tulajdons\u00e1gaiban hasonl\u00edt a s\u00f6t\u00e9t anyagra, ez\u00e9rt gondoljuk, hogy a kett\u0151 egy \u00e9s ugyanaz.<br \/>\n<b>Sz\u00f6veg: Zajk\u00e1s Petra<\/b><br \/>\n<b><span style=\"background-color: #f1f1f1;color: #111111;font-family: raleway, sans-serif;font-size: 15px;margin: 0px;padding: 0px\">A cikk nyomtatott v\u00e1ltozatban is megjelent 2016-ban a<a href=\"https:\/\/issuu.com\/szinapszis\/docs\/2017marcius\/20\">\u00a0<\/a><\/span><a href=\"https:\/\/issuu.com\/szinapszis\/docs\/2017marcius\/20\">Szinapszis XIII. \u00e9vfolyam\u00e1nak 6. sz\u00e1m\u00e1ban<\/a><span style=\"background-color: #f1f1f1;color: #111111;font-family: raleway, sans-serif;font-size: 15px;margin: 0px;padding: 0px\">.<\/span><\/b>    \t    \t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>N\u00e9gy s\u00f6t\u00e9t dolog van az univerzumban:\u00a0a s\u00f6t\u00e9t energia, a s\u00f6t\u00e9t anyag, a fekete lyukak \u00e9s a gondolataid\u00a0vizsga el\u0151tt. Az\u00e9rt \u00edrtam, hogy \u201edolog\u201d,\u00a0mert senki sem tudja igaz\u00e1n mik ezek. A fekete lyuk a t\u00e9r-id\u0151 olyan tartom\u00e1nya (nem szil\u00e1rd \u00e9gitest), ahova belehullhat az anyag \u00e9s a sug\u00e1rz\u00e1s (pl. f\u00e9ny), \u00e9s nem jut ki bel\u0151le. Halv\u00e1ny lila g\u0151z\u00fcnk &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":539,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-133","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/133","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=133"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/133\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/539"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=133"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=133"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=133"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}