\n
Vannak f\u0151sorozatbeli* csillagok 0,08 MO< M < 60 MO* k\u00f6z\u00f6tt, azon bel\u00fcl is Nap-t\u00edpus\u00faak (max nyolcszor akkora, mint a Nap), ezek a hal\u00e1ltus\u00e1juk sor\u00e1n felf\u00fav\u00f3dnak, \u00e9s \u00e1talak\u00edtj\u00e1k a marad\u00e9k hidrog\u00e9nj\u00fcket h\u00e9liumm\u00e1. Mivel a hidrog\u00e9n fogy, a mag m\u00e9rete is cs\u00f6kken, k\u00f6zben a h\u00e9lium miatt felf\u00fav\u00f3d\u00f3 bolyg\u00f3 az \u00e1lland\u00f3 gravit\u00e1ci\u00f3s mezej\u00e9vel b\u00fcszk\u00e9n fesz\u00edt, de mivel lecs\u00f6kken a mag m\u00e9rete (ami a gravit\u00e1ci\u00f3s vonz\u00e1st tartan\u00e1 fenn), a Nap \u201eledobja\u201d k\u00fcls\u0151 k\u00f6peny\u00e9t (j\u00f3 munk\u00e1hoz id\u0151 kell, ehhez 1000 \u00e9v). Ebb\u0151l lesz a planet\u00e1ris k\u00f6d*. Ennyivel tutira megbukn\u00e9k egy vizsg\u00e1n, de ez szerencs\u00e9re nem vizsga. Persze a magban van m\u00e9g szufla, ez\u00e9rt nem marad munka n\u00e9lk\u00fcl. Ezut\u00e1n a fizika t\u00f6rv\u00e9nyeit betartva a kis magban nagy a s\u0171r\u0171s\u00e9g, ami magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet is jelent, ez pedig kedvez a tov\u00e1bbi hidrog\u00e9nf\u00fazi\u00f3nak \u2013 csakhogy ez m\u00e1r nem \u00e1lland\u00f3, mint egy akt\u00edv szakasz\u00fa csillagban, hanem amolyan nyugd\u00edjas f\u00e9nyess\u00e9g, periodikusan felvillan\u00f3 csillag lesz. Hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik ezut\u00e1n, nem nagyon tudni, mert ez nagyon-nagyon sok\u00e1ig eltart (egyesek szerint \u00f6r\u00f6kk\u00e9), val\u00f3sz\u00edn\u0171leg fekete t\u00f6rpe lesz bel\u0151le. Ha valamit megjegyezhetsz a fizik\u00e1b\u00f3l, az az, hogy ami \u201efekete\u201d, arr\u00f3l nem tudjuk pontosan, hogy l\u00e9tezik-e. <\/p>\n
Fekete test, fekete lyuk (kiv\u00e9tel er\u0151s\u00edti a szab\u00e1lyt), fekete anyag stb.<\/p>\n
Lesz\u00f6gezn\u00e9m, hogy egy f\u0151sorozatbeli csillag akt\u00edv \u00e9lettartama olyan 10 milli\u00f3 \u00e9v. A Nap a fel\u00e9n\u00e9l j\u00e1r, \u00e9s persze elpusztulna az \u00e9let a F\u00f6ld\u00f6n, amikor felf\u00fav\u00f3dik, de addig mi elv\u00e9gezz\u00fck a munka nagy r\u00e9sz\u00e9t, sz\u00f3val nincs mi\u00e9rt agg\u00f3dni. Honnan tudjuk mindezt, ha ilyen sok\u00e1ig \u00e9lnek? \u00c9n a netr\u0151l \u00e9s k\u00f6nyvekb\u0151l, egy\u00e9bk\u00e9nt meg mindegyik \u00e9letszakaszra van p\u00e9lda a vil\u00e1g\u0171rben (fekete t\u00f6rp\u00e9re csak val\u00f3sz\u00edn\u0171leg).<\/p>\n
A Nap a F\u00f6ldt\u0151l k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 150 milli\u00f3 km t\u00e1vols\u00e1gra van, ami f\u00e9nysebess\u00e9ggel 8,3 perc \u2013 azaz minden v\u00e1ltoz\u00e1st 8 perc k\u00e9s\u00e9ssel \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk. Egy\u00e9bk\u00e9nt a Nap tartalmazza a Naprendszer anyag\u00e1nak 99,8%-\u00e1t, \u00e9s \u00e1tm\u00e9r\u0151je t\u00f6bb mint sz\u00e1zszorosa a F\u00f6ld\u00e9nek. Nagyr\u00e9szt hidrog\u00e9nb\u0151l \u00e1ll, amely a k\u00f6zpontj\u00e1ban zajl\u00f3 magf\u00fazi\u00f3 sor\u00e1n h\u00e9liumm\u00e1 alakul. Akik eml\u00e9keznek m\u00e9g a negyedik halmaz\u00e1llapotra, a plazm\u00e1ra, annak jelzem, hogy itt \u00e9rtelmet kap. A plazma k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e9less\u00e9gi k\u00f6r\u00f6k\u00f6n elt\u00e9r\u0151 sebess\u00e9ggel forog \u2013 az egyenl\u00edt\u0151i ter\u00fcletek 25, m\u00edg a sarkvid\u00e9kek csak 35 (f\u00f6ldi) naponk\u00e9nt fordulnak k\u00f6rbe. Az elt\u00e9r\u00e9s miatt er\u0151s m\u00e1gneses viharok l\u00e9pnek fel, ezek a napkit\u00f6r\u00e9sek.<\/p>\n
Term\u00e9szetesen mi emberek mindig is im\u00e1dtuk a Napot, \u00fagyhogy ennek a mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba az egyiptomiak fel\u0151l k\u00f6zel\u00edten\u00e9k, ugyanis a csillag\u00e1szati jele is R\u00e9-t jelent. R\u00e9, avagy \u00c1mon eleinte leveg\u0151isten volt, amolyan nagyf\u0151n\u00f6k, id\u0151vel \u00f6sszeolvadtak R\u00e9 napistennel \u00e9s H\u00f3rusz \u00e9gistennel, elnevez\u00e9se ekkor \u00c1mon-R\u00e9 lett. Mivel m\u00e1r most ilyen zavaros a t\u00f6rt\u00e9net, gyorsan felh\u00edvn\u00e1m a figyelmet arra, hogy H\u00f3rusz volt, aki lefek\u00fcdt a nagyb\u00e1tyj\u00e1val, \u00e9s csak f\u00e9l szeme volt, (kb. mindenki szem\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n t\u00f6rt\u00e9nete van). R\u00e9t marta meg egy \u00cdzisz teremtette k\u00edgy\u00f3, akit csak akkor volt hajland\u00f3 meggy\u00f3gy\u00edtani az istenn\u0151, ha cser\u00e9be el\u00e1rulja neki titkos nev\u00e9t. R\u00e9 megtette, \u00edgy \u00cdzisz lett a vil\u00e1g leghatalmasabb var\u00e1zsl\u00f3ja.<\/p>\n
R\u00e9 volt az, aki minden nappal az \u00e9g \u00f3ce\u00e1nj\u00e1n, \u00e9jjel pedig az alvil\u00e1gi foly\u00f3n haj\u00f3zott. Itt egy hatalmas k\u00edgy\u00f3, Ap\u00f3phisz pr\u00f3b\u00e1lta meg legy\u0151zni (igen-igen, szerepelt az Assasin\u2019s Creed Origins-ben). Mint minden \u0151si kult\u00far\u00e1ban, rettegtek att\u00f3l, hogy egy \u00e9jjel legy\u0151zik R\u00e9-t, \u00e9s nem lesz m\u00e1snap. Azt\u00e1n reggel, miut\u00e1n \u00e1thalad az Alvil\u00e1gon, R\u00e9 \u00fajj\u00e1sz\u00fcletik Nut \u00e9gistenn\u0151 test\u00e9b\u0151l (\u00e9gboltistenn\u0151). A hagyom\u00e1ny szerint hal\u00e1la ut\u00e1n az aktu\u00e1lis f\u00e1ra\u00f3 (akiket R\u00e9 lesz\u00e1rmazottaik\u00e9nt tiszteltek) csatlakozott R\u00e9hez b\u00e1rk\u00e1j\u00e1n.<\/p>\n
*1 Kelvin = – 272.15 Celsius<\/p>\n
*Planet\u00e1ris k\u00f6d: g\u00e1zb\u00f3l \u00e9s plazm\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 vil\u00e1g\u00edt\u00f3 burok, csillagokb\u00f3l kil\u00f6k\u0151d\u00f6tt anyagb\u00f3l alakulnak ki, p\u00e1r t\u00edzezer \u00e9vig l\u00e9teznek, sok olyan neh\u00e9z elemet tartalmaznak, mint a sz\u00e9n, nitrog\u00e9n \u00e9s oxig\u00e9n \u2013 ezt a vil\u00e1g\u0171r \u00fajrahasznos\u00edtja.<\/p>\n
*MO = napt\u00f6meg: a Nap t\u00f6mege, ez a csillag\u00e1szatban <\/p>\n
viszony\u00edt\u00e1si alap a csillagok \u00e9s a n\u00e1luk nehezebb \u00e9gitestek t\u00f6meg\u00e9nek szeml\u00e9letess\u00e9 t\u00e9tel\u00e9hez. \u00c9rt\u00e9ke 1,9891\u00b71030 kg, a F\u00f6ld t\u00f6meg\u00e9nek 332 950-szerese.<\/p>\n
*F\u0151sorozatbeli csillag HRD-szerint*: energetikailag stabil \u00e1llapotban van, energiatermel\u00e9s\u00fcket hidrog\u00e9n-h\u00e9lium f\u00fazi\u00f3 fedezi, a belsej\u00e9ben zajl\u00f3 folyamatok egyens\u00falyban vannak, nincs \u00f6sszeoml\u00f3 vagy felf\u00fav\u00f3d\u00f3 \u00e1llapotban. <\/p>\n
*HRD: A Hertzsprung\u2013Russell-diagram a csillagfejl\u0151d\u00e9seket oszt\u00e1lyozza, ebben vannak f\u0151sorozatbeli csillagok, szub\u00f3ri\u00e1s, \u00f3ri\u00e1s-csillagok \u00e9s a t\u00f6bbi. <\/p>\n
*Fekete t\u00f6rpe: felt\u00e9telezett \u00e9gitest, egy Nap-m\u00e9ret\u0171 csillag fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek v\u00e9gs\u0151 st\u00e1diuma, egy olyan feh\u00e9r t\u00f6rpe lenne, amely kih\u0171lt, \u00e9s a kozmikus h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1sn\u00e1l alig er\u0151sebben sug\u00e1roz. Egyetlen ilyen objektum sem ismeretes, az elterjedt n\u00e9zetek szerint ahhoz, hogy egy feh\u00e9r t\u00f6rpe ilyen m\u00e9rt\u00e9kben leh\u0171lj\u00f6n, az Univerzum \u00e9letkor\u00e1n\u00e1l nagyobb id\u0151nek kellene eltelnie. A minim\u00e1lis kibocs\u00e1tott sug\u00e1rz\u00e1s miatt nagyon neh\u00e9z lenne \u00e9szlelni egy ilyen objektumot.<\/b><\/p>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
Szerz\u0151: Zajk\u00e1s Petra
A cikk nyomtatott v\u00e1ltozatban is megjelent 2018-ban a Szinapszis XIV. \u00e9vfolyam\u00e1nak 7. sz\u00e1m\u00e1ban<\/a>.<\/b><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Lel\u00f6v\u00f6m a po\u00e9nt: nem. A csillagok olyan \u00e9gitestek, amelyeknek saj\u00e1t f\u00e9ny\u00fck van. Rengeteg van bel\u0151l\u00fck \u00e9s nagy r\u00e9sz\u00fck a szabad szem sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlan. Persze ett\u0151l m\u00e9g van f\u00e9ny\u00fck, csak speci\u00e1lis telesz-k\u00f3pra van sz\u00fcks\u00e9g hozz\u00e1 (tudj\u00e1tok, l\u00e1that\u00f3 f\u00e9nytartom\u00e1ny meg a t\u00f6bbi hasznos dolog biofizik\u00e1b\u00f3l). A csillagokat sz\u00e1mos tulajdons\u00e1g alapj\u00e1n lehet csoportos\u00edtani: luminozit\u00e1s, m\u00e9ret, k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel, h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet, …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":12118,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-12231","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12231","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12231"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12231\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/12118"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12231"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12231"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12231"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
![](\"https:\/\/semmelweis.hu\/szinapszis\/files\/2018\/05\/astronomy-ball-bright-39561-e1543842233588.jpg\")
<\/a><\/div>\n