{"id":12220,"date":"2017-04-28T08:16:00","date_gmt":"2017-04-28T08:16:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2017\/04\/28\/retinaellenes-muveszet\/"},"modified":"2017-04-28T08:16:00","modified_gmt":"2017-04-28T08:16:00","slug":"retinaellenes-muveszet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2017\/04\/28\/retinaellenes-muveszet\/","title":{"rendered":"Retinaellenes m\u0171v\u00e9szet"},"content":{"rendered":"
<\/div>\n

K\u00fclf\u00f6ldi nagyv\u00e1rosok aj\u00e1nlott \u00fatic\u00e9ljai k\u00f6z\u00f6tt a leggyakrabban el\u0151kel\u0151 helyen tal\u00e1lunk modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u00fazeumokat, ilyen a MoMa New Yorkban, a Tate Modern Londonban vagy a p\u00e1rizsi Pompidou K\u00f6zpont. Ha enged\u00fcnk a cs\u00e1b\u00edt\u00e1snak \u00e9s ell\u00e1togatunk valamelyikbe, nagy es\u00e9llyel \u00e9rezhetj\u00fck magunkat becsapva a gyakran minimalista, n\u00e9ha v\u00e9gletekig absztrah\u00e1lt, nehezen \u00e9rtelmezhet\u0151 alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt, s\u0151t rosszabb esetben ak\u00e1r elpazarolt id\u0151nek is \u00e9rezhetj\u00fck az ott t\u00f6lt\u00f6tt \u00f3r\u00e1kat. Ezt elker\u00fclend\u0151 \u00e9rdemes \u00e1ttekinteni az olyan modern m\u0171vek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kontextus\u00e1t, melyek nem az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k\u00fck miatt lettek h\u00edresek. A h\u00e1rom izmus, amelyr\u0151l itt sz\u00f3 lesz seg\u00edthet kiigazodni egy ilyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt.<\/b>
\nA c\u00edm kifejez\u00e9se, a retinaellenes m\u0171v\u00e9szet Marcel Duchamp-t\u00f3l sz\u00e1rmazik, aki a huszadik sz\u00e1zad legprovokat\u00edvabb gondolkod\u00f3i \u00e9s legformabont\u00f3bb m\u0171v\u00e9szei k\u00f6z\u00e9 tartozik. Olyan k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat \u00e9rtett ezalatt, amelyek nem a retin\u00e1ra gyakorolt hat\u00e1suk, vagy m\u00e1shogy fogalmazva, a benn\u00fck rejl\u0151 eszt\u00e9tikum miatt \u00e9rt\u00e9kesek, hanem az \u00e1ltaluk keltett \u00e9rzetek, gondolatok \u00e9s asszoci\u00e1ci\u00f3k teszik azz\u00e1. Abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek az olyan m\u0171vekt\u0151l, mint a Mona Lisa, a V\u00e9nusz sz\u00fclet\u00e9se vagy Monet v\u00edzililiomai, hogy m\u00edg az ut\u00f3bbiak \u00f6nmagukban is gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtetnek, a l\u00e9trej\u00f6tt\u00fck korszak\u00e1t\u00f3l \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl is pozit\u00edv hat\u00e1ssal vannak a n\u00e9z\u0151re, az itt bemutatand\u00f3 alkot\u00e1sok \u00e9lvezet\u00e9hez, vagy legal\u00e1bb befogad\u00e1s\u00e1hoz \u00e9rdemes ismerni a sz\u00fclet\u00e9s\u00fck t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti viszonyait.
\n<\/a>
\nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n bontakozott ki a szuprematizmus, amely el\u0151sz\u00f6r ment szembe azzal a szeml\u00e9lettel, amely szerint azt kell megfesteni, amit l\u00e1tunk. A legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151je Kazimir Malevics, aki a k\u00e9pein egyszer\u0171 geometriai form\u00e1kra pr\u00f3b\u00e1lta bontani a dolgok szeml\u00e9l\u00e9sekor keletkez\u0151 \u00e9rzeteinket. \u0150 \u00edgy magyar\u00e1zta m\u0171v\u00e9szet\u00e9t: \u201eA fest\u0151 k\u00e9pe tal\u00e1n k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l kil\u00f3, amit azonban a k\u00e9p \u00e1br\u00e1zol, t\u00edzezernyi m\u00e1zsa k\u00e9pzelet\u00e9t is \u00e9bresztheti. Ilyenek \u00bba val\u00f3s\u00e1g\u00ab \u00bbval\u00f3s\u00ab jelens\u00e9gei. (\u2026) A h\u00e1z val\u00f3s\u00e1g\u00e1t csak egy benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 \u00e9rz\u00e9ssel \u00e1llap\u00edthatjuk meg, ami azonban csak a benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 h\u00e1z val\u00f3s\u00e1ga lesz. (…) Minden, ami hat, egy val\u00f3s \u00e9rz\u00e9shez vezet. Ez\u00e9rt nem mondhat\u00f3, amit \u00e1ll\u00edtanak, hogy a fest\u0151 k\u00e9pe nem val\u00f3s, mivel val\u00f3s\u00e1g csak a term\u00e9szetben van. \u00bbVal\u00f3s\u00e1gon\u00ab saj\u00e1t bels\u0151 \u00e9rz\u00e9seinket kell \u00e9rten\u00fcnk, k\u00fcls\u0151 jelens\u00e9gek h\u00edvj\u00e1k \u0151ket el\u0151.\u201d<\/i>
\nAz\u00e9rt fontos figyelembe venni a legt\u00f6bb modern m\u0171 eset\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6tt\u00fcknek a h\u00e1tter\u00e9t, mivel azok gyakran t\u00fckr\u00f6zik egy adott korszak \u00e1ltal\u00e1nos hangulat\u00e1t, illetve k\u00f6zvetett m\u00f3don reag\u00e1lnak egyes esem\u00e9nyekre. Ilyen a dadaizmus, mely az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vek \u00e1ltal\u00e1nos pesszimizmus\u00e1t, csal\u00f3dotts\u00e1g\u00e1t \u00e9s ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g\u00e1t k\u00f6zvet\u00edti. A m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9nek \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t provok\u00e1lt\u00e1k, nem akartak gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtetni, azt m\u00e1r megtett\u00e9k sokan el\u0151tt\u00fck, m\u00e9gsem siker\u00fclt a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmait megel\u0151zni\u00fck, ez\u00e9rt ink\u00e1bb gondolkod\u00e1sra szerettek volna serkenteni, szak\u00edtani a racionalit\u00e1ssal \u00e9s a konvenci\u00f3kkal. \u00cdgy j\u00f6tt l\u00e9tre a paradoxonokra \u00e9p\u00fcl\u0151 dadaizmus, mely \u00fagy pr\u00f3b\u00e1l elgondolkodtatni, hogy k\u00f6zben \u0151 maga \u00e9rtelmetlen, \u00fagy pr\u00f3b\u00e1lja meghat\u00e1rozni a m\u0171v\u00e9szet c\u00e9lj\u00e1t, hogy maga sem tudta, merre tart.<\/p>\n

<\/div>\n
<\/a><\/div>\n
\nDuchamp egyik legradik\u00e1lisabb \u00e9s polg\u00e1rpukkaszt\u00f3bb alkot\u00e1sa (\u00fan. ready-made-je), a Forr\u00e1s (1917) egy elford\u00edtott piszo\u00e1r, al\u00e1\u00edrva a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal. Mint m\u0171alkot\u00e1s, t\u00f6k\u00e9letesen megk\u00e9rd\u0151jelezi a m\u0171v\u00e9szet c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s az alkot\u00f3 feladat\u00e1t, vagy legal\u00e1bbis, amit addig konvencion\u00e1lisan annak v\u00e9ltek, \u00e9s \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t szorgalmazza annak, hogy mi sz\u00e1m\u00edt j\u00f3 \u00e9s rossz m\u0171v\u00e9szetnek, a megt\u00f6rt\u00e9nt h\u00e1bor\u00fas borzalmak t\u00fckr\u00e9ben. A Duchamp-\u00e9letm\u0171 m\u00e9lyebb \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez jelent seg\u00edts\u00e9get Az elveszett id\u0151 m\u00e9rn\u00f6ke c\u00edm\u0171 besz\u00e9lget\u00e9ssorozat, ebb\u0151l egy szemelv\u00e9ny:
\n\u201c\u00c9n f\u00e9lek az \u201ealkot\u00e1s\u201d sz\u00f3t\u00f3l. A sz\u00f3 megszokott, t\u00e1rsadalmi \u00e9rtelm\u00e9ben az alkot\u00e1s nagyon nemes dolog, de alapj\u00e1ban v\u00e9ve \u00e9n nem hiszek a m\u0171v\u00e9sz alkot\u00f3 funkci\u00f3j\u00e1ban. A m\u0171v\u00e9sz olyan ember, mint a t\u00f6bbi, ez az eg\u00e9sz. Az a munk\u00e1ja, hogy csin\u00e1ljon bizonyos dolgokat, de az \u00fczletember is csin\u00e1l bizonyos dolgokat, \u00e9rti? Az \u201eart\u201d sz\u00f3 ezzel szemben nagyon \u00e9rdekel. Ha a szanszkritb\u00f3l sz\u00e1rmazik, ahogy hallottam \u2013, azt jelenti: csin\u00e1lni. Vagyis mindenki csin\u00e1l valamit, \u00e9s azokat, akik bekeretezett v\u00e1szonra csin\u00e1lnak valamit, azokat nevezik m\u0171v\u00e9szeknek.\u201d<\/i>\n<\/div>\n
\u00a0<\/i><\/div>\n
<\/a><\/div>\n
\nA fot\u00f3mont\u00e1zsok, a dadaizmus m\u0171v\u00e9szeinek kedvelt \u00f6nkifejez\u00e9si eszk\u00f6ze, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egym\u00e1st\u00f3l idegen k\u00e9pek \u00f6sszeilleszt\u00e9se, Max Ernst szavaival \u201cK\u00e9t, l\u00e1tsz\u00f3lag \u00f6sszeb\u00e9k\u00edthetetlen val\u00f3s\u00e1g t\u00e1rs\u00edt\u00e1sa egy l\u00e1tsz\u00f3lag oda nem ill\u0151 t\u00e9rben.\u201d<\/i> A k\u00ednai f\u00fclem\u00fcle (1920) m\u0171v\u00e9n egy f\u0171ben fekv\u0151 bomba l\u00e1that\u00f3, amelyet a legyez\u0151, az emberi kezek \u00e9s a r\u00e1aggatott t\u00e1rgyak megfosztj\u00e1k a gyilkol\u00f3 rendeltet\u00e9s\u00e9t\u0151l, \u00e9s egyben mad\u00e1r form\u00e1j\u00fa r\u00e9mk\u00e9pp\u00e9 alak\u00edtj\u00e1k. A k\u00e9p nev\u00e9t Hans Andersen hasonl\u00f3 c\u00edm\u0171 t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9j\u00e9t\u0151l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte, amely egy \u00e9l\u0151 \u00e9s egy g\u00e9pi, mechanikus mad\u00e1r verseng\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l. Ez a mont\u00e1zs is er\u0151teljesen sug\u00e1rozza azt az undort \u00e9s megvet\u00e9st, amelyet a hadi- \u00e9s l\u00e9giipar fejl\u0151d\u00e9se ir\u00e1nt \u00e9rzett Ernst. A k\u00e9p egyes elemeivel el\u0151revet\u00edti a sz\u00fcrrealizmust, amely a dadaizmus v\u00e9g\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, 1922 k\u00f6r\u00fcl kezdett el kibontakozni, t\u00f6bb kor\u00e1bbi dadaista (m\u0171v\u00e9sz) is ebben a st\u00edlusban kezdett alkotni (?), k\u00f6zt\u00fck a ma is a legn\u00e9pszer\u0171bb fest\u0151k k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 Salvador Dal\u00ed.
\nAhogy az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fara a dada, a m\u00e1sodikra is megvolt a m\u0171v\u00e9szvil\u00e1g v\u00e1lasza, nevezetesen, az absztrakt expresszionizmus. Itt az az alkot\u00f3 indulatai, gesztusai domin\u00e1lnak, fontos szerepet kap maga az alkot\u00e1s folyamata, a mozdulatok, ahogyan felviszik a v\u00e1szonra a fest\u00e9ket. M\u0171v\u00e9szei, mint Jackson Pollock, felfokozott \u00e9rzelmi \u00e1llapotban, tervez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u201cfestettek\u201d k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 technik\u00e1kkal, \u201cinspir\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zben inspir\u00e1l\u00f3dtak\u201d egy \u00f6ngerjeszt\u0151 folyamatban (hasonl\u00f3an az atombomb\u00e1ban l\u00e9trej\u00f6v\u0151 fizikai jelens\u00e9ghez). Pollock a k\u00f6vetkez\u0151ket vallotta a modern m\u0171v\u00e9szetr\u0151l: \u201cMinden kult\u00far\u00e1nak megvolt a maga eszk\u00f6ze \u00e9s technik\u00e1ja, amellyel kifejezte k\u00f6zvetlen c\u00e9ljait. (\u2026) Nagyon \u00e9rdekesnek tartom azt, hogy manaps\u00e1g a fest\u0151m\u0171v\u00e9szeknek nem kell a t\u00e9m\u00e1t a k\u00fclvil\u00e1gban keresg\u00e9lni\u00fck. Egy m\u00e1s forr\u00e1sb\u00f3l dolgoznak. Bel\u00fclr\u0151l dolgoznak. Nekem \u00fagy t\u0171nik, hogy a modern m\u0171v\u00e9sz nem tudja kifejezni korunkat, a rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet, az atombomb\u00e1t, a r\u00e1di\u00f3t a renesz\u00e1nsz vagy b\u00e1rmely m\u00e1s elm\u00falt kult\u00fara eszk\u00f6zeivel.\u201d<\/i>
\nAz ir\u00e1nyzat egy m\u00e1sik k\u00e9pvisel\u0151je, Mark Rothko hatalmas v\u00e1sznakon pr\u00f3b\u00e1lta azokat a kollekt\u00edv \u00e9rz\u00e9seket kifejezni \u00e9s a n\u00e9z\u0151ben el\u0151id\u00e9zni, amelyek a korszakot legink\u00e1bb jellemezt\u00e9k. Az\u00e9rt, hogy ezt el\u00e9rje, nagy gondot ford\u00edtott a k\u00e9pek prezent\u00e1l\u00e1si m\u00f3dj\u00e1ra, \u00fagy kellett azokat ki\u00e1ll\u00edtani, hogy k\u00f6r\u00fcl\u00e9rj\u00e9k a n\u00e9z\u0151t, teljesen kit\u00f6lts\u00e9k a l\u00e1t\u00f3ter\u00e9t. \u00cdgy nyilatkozott a saj\u00e1t m\u0171veir\u0151l: \u201eFel\u00fclet\u00fck minden n\u00e9gyzetm\u00e9ter\u00e9be a legteljesebb er\u0151szakot z\u00e1rtam.\u201d<\/i> Hal\u00e1la ut\u00e1n ny\u00edlt meg a Rothko-k\u00e1polna Houstonban, amelynek falain kiz\u00e1r\u00f3lag az \u0151 festm\u00e9nyei tal\u00e1lhat\u00f3ak, az \u00e1ltala elk\u00e9pzelt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.
\n<\/a>
\nSem a fentebb k\u00f6r\u00fclj\u00e1rt modern m\u0171veket, sem a kort\u00e1rsakat nem az alkot\u00f3ja technikai k\u00e9pess\u00e9gei, sokkal ink\u00e1bb az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge, l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja \u00e9s kifejez\u0151k\u00e9pess\u00e9ge teszi naggy\u00e1, emiatt nem k\u00f6nny\u0171 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a val\u00f3di m\u0171alkot\u00e1st a divatot szolgai m\u00f3don k\u00f6vet\u0151 tucatt\u00f3l. Arra a k\u00e9rd\u00e9sre pedig, hogy hogyan lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni egy j\u00f3 k\u00e9pet egy rosszt\u00f3l, tal\u00e1n Kurt Vonnegut adta a legk\u00e9zenfekv\u0151bb v\u00e1laszt a K\u00e9kszak\u00e1ll c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben: \u201cAnnyi ez eg\u00e9sz, dr\u00e1g\u00e1m, hogy meg kell n\u00e9zni t\u00edzmilli\u00f3 festm\u00e9nyt, azt\u00e1n m\u00e1r soha nem t\u00e9ved az ember.\u201d
\nSz\u00f6veg: L\u0151rincz Gergely<\/b>
\nA cikk nyomtatott v\u00e1ltozatban is megjelent 2017-ben a Szinapszis XIII. \u00e9vfolyam\u00e1nak 7. sz\u00e1m\u00e1ban<\/a>.\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00fclf\u00f6ldi nagyv\u00e1rosok aj\u00e1nlott \u00fatic\u00e9ljai k\u00f6z\u00f6tt a leggyakrabban el\u0151kel\u0151 helyen tal\u00e1lunk modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u00fazeumokat, ilyen a MoMa New Yorkban, a Tate Modern Londonban vagy a p\u00e1rizsi Pompidou K\u00f6zpont. Ha enged\u00fcnk a cs\u00e1b\u00edt\u00e1snak \u00e9s ell\u00e1togatunk valamelyikbe, nagy es\u00e9llyel \u00e9rezhetj\u00fck magunkat becsapva a gyakran minimalista, n\u00e9ha v\u00e9gletekig absztrah\u00e1lt, nehezen \u00e9rtelmezhet\u0151 alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt, s\u0151t rosszabb esetben ak\u00e1r elpazarolt …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":529,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-12220","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12220","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12220"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12220\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/529"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12220"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12220"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12220"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}