{"id":12214,"date":"2016-10-08T10:12:00","date_gmt":"2016-10-08T10:12:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2016\/10\/08\/modigliani-az-elet-szerelmese\/"},"modified":"2016-10-08T10:12:00","modified_gmt":"2016-10-08T10:12:00","slug":"modigliani-az-elet-szerelmese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2016\/10\/08\/modigliani-az-elet-szerelmese\/","title":{"rendered":"Modigliani, az \u00e9let szerelmese"},"content":{"rendered":"

Legend\u00e1v\u00e1 v\u00e1lni t\u00f6bb \u00f6sszetev\u0151s egyenlet. Kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9nyez\u0151 a r\u00f6vid, bonyodalmas <\/b>\u00e9let\u00fat, a kudarcokt\u00f3l sem mentes karrier, sz\u00f6vev\u00e9nyes kapcsolatok a kor nagyjaival, \u00e9s term\u00e9szetesen a megism\u00e9telhetetlen \u00e9s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 alkot\u00e1sok. Modigliani \u00e9letm\u0171ve az emberi arcr\u00f3l \u00e9s a n\u0151i testr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 hossz\u00fa elm\u00e9lked\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete. M\u0171vei ugyan\u00fagy tiszteletet \u00e9bresztenek, mint a sienai madonn\u00e1k, vagy az aranyf\u00fcsttel bevont, ext\u00e1zisba hajl\u00f3 szentek szobrai.\u00a0<\/b><\/p>\n

Amedeo Modigliani els\u0151sorban a fest\u0151v\u00e1szon prof\u00e1n vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l csalja el\u0151 szoborr\u00e1 v\u00e1lt modelljeit. Fest\u00e9szet\u00e9t v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri szobr\u00e1sz m\u00faltja, s az afrikai \u00e9s keleti kult\u00fara ir\u00e1nt \u00e9rzett rajong\u00e1sa. M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek f\u0171szer\u00e9t \u00e9ppen ez az \u0151si, let\u0171n\u0151 kult\u00far\u00e1k ikonjait geometrikus form\u00e1kba \u00f6lt\u00f6ztet\u0151 aktusa adja. Modigliani azok k\u00f6z\u00fcl val\u00f3 volt, akik egyfajta transz\u00e1llapotban alkottak: lelk\u00fcket megsokszorozva abb\u00f3l egy-egy darabk\u00e1t az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gba helyeztek \u00e1t az alkot\u00e1s folyamat\u00e1ban. A l\u00e9lek m\u00e9lys\u00e9g\u00e9nek eman\u00e1ci\u00f3ja n\u00e1la a sz\u00edn \u00e9s legfinomabb gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9ggel kerek\u00edtett form\u00e1k voltak; meleg sz\u00ednhaszn\u00e1lata \u00e9s a b\u0151r apr\u00f3 t\u00f3nusk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geinek szinte k\u00e9zzelfoghat\u00f3 \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se, a legm\u00e9lyebb tisztelettel \u00e9s m\u00e9gis remeg\u0151 v\u00e1ggyal festett aktok \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl rep\u00edtenek el a Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1b\u00f3l a sz\u00e1zadeleji Montparnasse-ra, Modigliani f\u00fcst\u00f6s kis m\u0171term\u00e9be. A kev\u00e9s fennmaradt \u00e9letrajzi adatot ismer\u0151seinek, bar\u00e1tainak \u00e9s az ut\u00f3kornak a k\u00e9pzelete eg\u00e9sz\u00edtette ki egy reg\u00e9nyes, szenved\u0151, boh\u00e9m \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen dekadens m\u0171v\u00e9sz\u00e9lett\u00e9. A posztumusz m\u00edtoszteremt\u00e9shez Livorn\u00f3ban \u00e9l\u0151 csal\u00e1dja, f\u0151k\u00e9pp \u00e9desanyja j\u00e1rult hozz\u00e1, aki fia hal\u00e1la ut\u00e1n a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 t\u00e1rta napl\u00f3j\u00e1t, melyb\u0151l sok szem\u00e9lyes gyermekkori esem\u00e9nyt tudhatunk meg a k\u00e9r\u00e9sz\u00e9lt\u0171 m\u0171v\u00e9szr\u0151l.<\/p>\n

<\/a><\/div>\n

Amedeo 1884-ben, Livorn\u00f3ban sz\u00fcletett, szef\u00e1rd zsid\u00f3 csal\u00e1dban. Felmen\u0151i k\u00f6zt bank\u00e1r is k\u00e9pviseltette mag\u00e1t – s mindamellett az ismert filoz\u00f3fus, Spinoza is r\u00e9sze a csal\u00e1df\u00e1nak – apja v\u00e1llalkoz\u00e1sa az olasz gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g hat\u00e1s\u00e1ra cs\u0151dbe jutott. Sz\u00edv\u00f3s, \u00e9s meglehet\u0151sen emancip\u00e1lt \u00e9desanyj\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en azonban mind az anyagi, mind a szellemi t\u0151ke adott volt a tehets\u00e9ges fi\u00fa sz\u00e1m\u00e1ra. Eugenia Modigliani ugyanis versford\u00edt\u00e1sokkal, \u00e1ln\u00e9ven publik\u00e1lt irodalmi kritik\u00e1kkal \u00e9s mag\u00e1n\u00f3r\u00e1kkal j\u00e1rult hozz\u00e1 a csal\u00e1d fenntart\u00e1s\u00e1hoz. Mind\u00f6ssze tizenegy \u00e9ves kor\u00e1ban Dedo-t (ahogy csal\u00e1dja bec\u00e9zte a gyermek Modiglianit) s\u00falyos mellh\u00e1rtyagyullad\u00e1s \u00e9s sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyes tuberkul\u00f3zis d\u00f6nt\u00f6tte \u00e1gynak. Innent\u0151l kezdve a fest\u0151 sorsa megpecs\u00e9tel\u0151d\u00f6tt. Az akkor m\u00e9g gy\u00f3gy\u00edthatatlan betegs\u00e9g iszonyatos s\u00falyk\u00e9nt nehezedett a m\u0171v\u00e9sz v\u00e1ll\u00e1ra. Ennek tudat\u00e1ban v\u00e1gott bele hol doppingol\u00f3, hol m\u00e1r-m\u00e1r \u00f6npuszt\u00edt\u00f3 \u00e9letvitel\u00e9be, mely ideiglenes gy\u00f3gy\u00edrt k\u00edn\u00e1lt a korai hal\u00e1l sejtelme okozta szorong\u00e1sra.<\/p>\n

M\u0171v\u00e9szp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak indul\u00e1s\u00e1hoz azonban kellett egy \u00fajabb kataliz\u00e1tork\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 betegs\u00e9g is: tizenn\u00e9gy esztend\u0151sen a t\u00edfusznak esett \u00e1ldozatul, s a napl\u00f3beli feljegyz\u00e9sek alapj\u00e1n ekkor, l\u00e1z\u00e1lm\u00e1ban vallja meg anyj\u00e1nak legf\u0151bb v\u00e1gy\u00e1t, hogy m\u0171v\u00e9sz lehessen. Csod\u00e1val hat\u00e1ros gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en sz\u00fclei megengedt\u00e9k neki, hogy f\u00e9lbehagyja iskolai tanulm\u00e1nyait, \u00e9s be\u00edratt\u00e1k a livorn\u00f3i m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1ra. Gyermekkor\u00e1nak ezen tragikus esem\u00e9nyeit figyelembe v\u00e9ve \u00a0l\u00e1thatjuk, hogy ezek nem csup\u00e1n m\u00e9lys\u00e9gek, hanem egy\u00fattal cs\u00facspontok is; olyan \u00e9letesem\u00e9nyek, melyek alapvet\u0151en meghat\u00e1rozt\u00e1k k\u00e9s\u0151bbi \u00e9letvitel\u00e9t, az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, l\u00e1z\u00e1lmokkal k\u00eds\u00e9rt, \u0151szinte v\u00e1gyb\u00f3l fakad\u00f3 alkot\u00e1sokat. Reg\u00e9nyes sz\u00f3lamokkal sz\u00f3lva: a beteges, csenev\u00e9sz olasz fi\u00facsk\u00e1b\u00f3l k\u00e9s\u0151bb szenved\u00e9lyt\u0151l \u00e9s f\u00e1jdalomt\u00f3l gy\u00f6t\u00f6rt nagy p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9sz lett, egy igazi dandy<\/i>, aki olaszos \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, a feket\u00e9k m\u0171v\u00e9szete ir\u00e1nti rajong\u00e1s\u00e1val, hatty\u00fanyak\u00fa \u00e9s \u00fcresen t\u00e1tong\u00f3 szemekkel \u00e1br\u00e1zolt portr\u00e9jaival egy eg\u00e9szen egyedi sz\u00ednfoltja lett kor\u00e1nak Babilonj\u00e1ban, P\u00e1rizs \u00a0forgatag\u00e1ban.<\/p>\n

Noha a ki\u00e1ll\u00edtott gy\u0171jtem\u00e9ny els\u0151 \u00edzben er\u0151s idegens\u00e9g\u00e9rzetet kelt, p\u00e1r pillanat m\u00falt\u00e1n az \u00fajszer\u0171s\u00e9g felfedez\u00e9s\u00e9nek \u00e9lm\u00e9ny\u00e9vel emeli \u00e1t lelk\u00fcnket az \u0151szinte csod\u00e1lat \u00e1llapot\u00e1ba. Modigliani minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an valami \u00fajat alkotott; legyen sz\u00f3 fest\u00e9szetr\u0151l vagy szobr\u00e1szatr\u00f3l. M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek gy\u00f6kerei viszont m\u00e9lyen hagyom\u00e1nyokba ny\u00falnak vissza: olaszorsz\u00e1gi tanulm\u00e1nyi k\u00f6r\u00fatja sor\u00e1n megfordult a firenzei \u00e9s velencei akad\u00e9mi\u00e1n is, ekkor ismerkedett meg Baudelaire \u00e9s Lautr\u00e9amont alkot\u00e1saival, s itt, a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1k olvaszt\u00f3t\u00e9gely\u00e9ben tapasztalja meg el\u0151sz\u00f6r a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer hat\u00e1sait is. Modigliani teh\u00e1t sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 ismeretekkel felfegyverkezve \u00e9s az \u00faj\u00edt\u00e1s v\u00e1gy\u00e1t\u00f3l megr\u00e9szeg\u00fclten \u00e9rkezik P\u00e1rizsba, mely akkoriban biztos kik\u00f6t\u0151je volt minden nyugtalan, gy\u00f6ker\u00e9t vesztett l\u00e9leknek \u00e9s val\u00f3di pr\u00f3f\u00e9t\u00e1nak, a csal\u00f3dottaknak \u00e9s sikertelen\u00fcl k\u00eds\u00e9rletez\u0151knek, hogy legal\u00e1bbis kipr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k t\u00e9nyleges vagy csup\u00e1n v\u00e9lt tehets\u00e9g\u00fcket. A m\u0171v\u00e9sz sz\u00edv\u00e9ben \u00a0az it\u00e1liai hagyom\u00e1nyok ir\u00e1nti m\u00e9ly tisztelettel \u00e9s pr\u00f3f\u00e9tai hivat\u00e1studattal \u00e9rkezett a m\u0171v\u00e9szetek fellegv\u00e1r\u00e1ba, ahol a sz\u00e1zadel\u0151n fell\u00e1ngol\u00f3 \u0151skori m\u0171kincsgy\u0171jt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 afrikai trad\u00edci\u00f3kat k\u00edv\u00e1nta \u00f6tv\u00f6zni a modernizmus geometrikus form\u00e1ival. A t\u00f6rzsi maszkok rezzen\u00e9stelen, \u00e9s olykor kifejez\u00e9stelen arcvon\u00e1sai meglep\u0151 \u00f6sszhangot mutattak a szimbolist\u00e1k akkori t\u00f6rekv\u00e9seivel: a szem a l\u00e9lek t\u00fckre, lehet csukva, mint alv\u00e1s k\u00f6zben, lehet nyitva, vagy lehet ak\u00e1r vak is, azonban mindig l\u00e1tnoki szerv, amely valahov\u00e1 tekint; ak\u00e1r kifel\u00e9 a vil\u00e1gba, ak\u00e1r befel\u00e9, \u00f6nmagunkba.<\/p>\n

<\/a><\/div>\n

A befel\u00e9 fordul\u00e1s csendje \u00e9s a szem\u00e9lytelen arc megform\u00e1l\u00e1sa jellemzi Modigliani \u00e9letm\u0171v\u00e9t m\u00e1r a korai korszak\u00e1t\u00f3l kezdve, amikor m\u00e9g szobr\u00e1szk\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1lt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni. Szobr\u00e1szkorszaka akkor kezd\u0151d\u00f6tt, amikor a Montparnasse-ra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ami akkoriban \u00faj v\u00e1rossz\u00e9li lak\u00f3ter\u00fcletnek sz\u00e1m\u00edtott. Ide menek\u00fcltek akkoriban a turist\u00e1k \u00e1ltal el\u00f6z\u00f6nl\u00f6tt Montmartre-r\u00f3l a finomabb lelk\u0171 m\u0171v\u00e9szlelkek, tov\u00e1bb\u00e1 az olyan k\u00fcl\u00f6nc egy\u00e9nis\u00e9gek, akik eg\u00e9szen addig sehol m\u00e1shol nem leltek befogad\u00e1sra. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek \u00e9s az \u00faj metr\u00f3vonalak h\u00faz\u00e1sa remek alkalmat biztos\u00edtott arra, hogy a lyukas zseb\u0171 m\u0171v\u00e9szek (mint amilyen Modigliani is volt) az \u00e9p\u00edt\u00e9si hullad\u00e9kokb\u00f3l, vagy \u00e9pp mag\u00e1b\u00f3l az \u00e9p\u00edt\u00e9si anyagb\u00f3l szerezz\u00e9k be m\u0171veikhez az alapanyagot. Modigliani nem v\u00e9gzett szobr\u00e1szati tanulm\u00e1nyokat, m\u00e9gis a nehezebb k\u0151szobr\u00e1szat mellett d\u00f6nt\u00f6tt. Szobr\u00e1szati alkot\u00e1saiban k\u00f6z\u00f6s a magas, der\u00e9ksz\u00f6g\u0171 forma, a szt\u00e9le- vagyis s\u00edrk\u0151szer\u0171s\u00e9g, ahol a megmunk\u00e1lt t\u00f6mbb\u0151l szinte semmi sem ny\u00falik ki a t\u00e9rbe. Legt\u00f6bbsz\u00f6r pedig emberi fejet mint\u00e1zott meg; a b\u00e1lv\u00e1ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1sra vagy ikonfest\u00e9szetre jellemz\u0151 arcok szab\u00e1lyos egyszer\u0171s\u00e9ge m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljess\u00e9, indulatokt\u00f3l mentes arckifejez\u00e9s\u00fck misztikuss\u00e1 teszi ezeket a m\u0171veket. A fej er\u0151s stiliz\u00e1lts\u00e1ga, a hossz\u00fa nyak, a ny\u00edl alak\u00fa orr \u00e9s az archaikus vonalvezet\u00e9s\u0171 szemkont\u00far tudatosan a primit\u00edv szobrokhoz kapcsol\u00f3dik. Szobrai csak \u00e9rint\u0151legesen hasonl\u00edthat\u00f3k az \u00fagynevezett \u201esculptures n\u00e8gres\u201d<\/i>-hez, konkr\u00e9t formai egyez\u0151s\u00e9g egyetlen alkot\u00e1s\u00e1n sem fedezhet\u0151 fel. A szobraira jellemz\u0151 eleg\u00e1ns egyszer\u0171s\u00e9g csup\u00e1n parafr\u00e1zisa marad az archaikus szobr\u00e1szatnak. Ez ut\u00f3bbi felkapotts\u00e1g\u00e1nak oka civiliz\u00e1ci\u00f3kritikai aspektusb\u00f3l \u00e9rthet\u0151 meg: az iparosodott orsz\u00e1gok techniciz\u00e1l\u00f3d\u00f3, anyagias vil\u00e1ga a sz\u00e1zadel\u0151n egy eg\u00e9sz sor ellenreakci\u00f3t v\u00e1ltott ki. Ilyen megnyilv\u00e1nul\u00e1s volt az egyes m\u0171v\u00e9szberkek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a fokozott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s az afrikai, \u00f3ce\u00e1niai kult\u00fara ir\u00e1nt. A harmadik vil\u00e1gbeli kultikus t\u00e1rgyakhoz olyan \u00e9rt\u00e9kek f\u0171z\u0151dtek, mint az \u0151sis\u00e9g, egyszer\u0171s\u00e9g, term\u00e9szetess\u00e9g, melyek hi\u00e1nycikkek lettek a 20. sz\u00e1zadi Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n

<\/div>\n

Ugyan a szobr\u00e1szat mell\u00e9kv\u00e1g\u00e1nynak bizonyult a m\u0171v\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben \u2013 a k\u0151por beteg t\u00fcdej\u00e9nek sem tett j\u00f3t \u2013 j\u00f3csk\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rult fest\u00e9szet\u00e9nek kibontakoz\u00e1s\u00e1hoz. A szobrok elvezett\u00e9k \u0151t a formai redukci\u00f3hoz, a line\u00e1ris alakzatokhoz, a l\u00e1gyan \u00edvel\u0151 form\u00e1khoz, mely ak\u00e1r egyfajta v\u00e1laszk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151 a kubist\u00e1k hegyes sz\u00f6g\u0171, kem\u00e9ny ecsetkezel\u00e9s\u00e9re. A szobr\u00e1szatb\u00f3l a fest\u00e9szetbe a Kariatida-k\u00e9pek vezetnek \u00e1t, melyek sz\u00ednvil\u00e1ga meglehet\u0151sen visszafogott. A n\u0151alakok szolid, csendes mosolya \u00e9s a figura t\u00e1ncoss\u00e1ga a kariatid\u00e1k mitologikus eredet\u00e9re utal, akik t\u00e1ncosn\u0151k\u00e9nt \u00e1ll\u00edt\u00f3lag r\u00e9szt vettek a karyai Artemisz h\u00edres \u00fcnnep\u00e9n. Fanyar b\u00e1j\u00e1val, tekintet n\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9vel Modigliani kariatid\u00e1ja t\u00f6k\u00e9letesen elfordul a val\u00f3 vil\u00e1gt\u00f3l; egyszerre festm\u00e9ny \u00e9s szobor, a fest\u00e9szet sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek k\u0151b\u0151l faragott istenn\u0151je. A fest\u0151 ebben az alkot\u00f3i korszak\u00e1ban (is) k\u00fcl\u00f6ncnek sz\u00e1m\u00edtott, aki kivonult a vil\u00e1gb\u00f3l. Ugyan nem fizik\u00e1lisan, hanem saj\u00e1t idej\u00e9b\u0151l: az avantg\u00e1rdb\u00f3l \u00e9s annak formai k\u00f6vetelm\u00e9nyeib\u0151l. M\u0171v\u00e9szete nem teoretikus programokat hirdetett meg, nem alap\u00edtott iskol\u00e1kat, egyszer\u0171en kifejezte azt, amit \u00e9rzett.<\/p>\n

<\/a><\/div>\n

A kariatid\u00e1k ut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt a portr\u00e9k korszaka. \u00c1mb\u00e1r a szobr\u00e1szat felad\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 v\u00e1ls\u00e1gperi\u00f3dus ekkor m\u00e9g nem \u00e9rt v\u00e9get a m\u0171v\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben, egyre jobban k\u00e9pes felold\u00f3dni az alkot\u00e1s folyamat\u00e1ban. Portr\u00e9i \u00e1ltal egyfajta k\u00f6rk\u00e9pet kapunk az akkori m\u0171v\u00e9sz\u00e9let nagyjair\u00f3l: Max Jacob, Jean Cocteau, Diego Rivera, s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Picasso is v\u00e1szonra ker\u00fclt. Voltak k\u00e9pek, melyeket anyagi megfontol\u00e1s ihletett; egy-egy hanyag mozdulattal pap\u00edrra vetett portr\u00e9 a Rotonde k\u00e1v\u00e9z\u00f3 asztal\u00e1n sokszor seg\u00edtette ki a megszorult m\u0171v\u00e9szt. Ebben az id\u0151szakban Modigliani m\u00e1r \u201ekort\u00e1rs\u201d<\/i>, de m\u00e9g nem \u201emodern\u201d m\u0171v\u00e9sz. Melegebb, \u00e9l\u00e9nkebb sz\u00ednhaszn\u00e1lat, majd egyre l\u00e9nyegret\u00f6r\u0151bb, egyre leveg\u0151sebb portr\u00e9k jellemzik alkot\u00f3i p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak \u00e9r\u00e9s\u00e9t. Modigliani egyre jobban \u201e\u00e1t\u00e9li\u201d modellj\u00e9t, m\u00e1r-m\u00e1r \u00fagy, mintha az saj\u00e1t r\u00e9sze volna, melyet az alkot\u00e1son kereszt\u00fcl kell meg\u00e9rtenie. Ebb\u0151l a tapasztalatb\u00f3l fakad felt\u00e9telezhet\u0151en az \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9v\u00e9t bemutat\u00f3 Modigliani c\u00edm\u0171 filmben elhangz\u00f3, k\u00e9s\u0151bbi szerelm\u00e9nek, Jeanne H\u00e9buterne-nek sz\u00f3l\u00f3 kijelent\u00e9se is: \u201eHa megismerem a lelked, lefestem a szemed.\u201d<\/i> Egyik portr\u00e9alanya, az orosz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa fest\u0151, L\u00e9opold Survage joggal tette fel a k\u00e9rd\u00e9st, miut\u00e1n megl\u00e1tta a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nyt, hogy mi\u00e9rt csak az egyik szem\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg Amedeo. A v\u00e1lasz term\u00e9szetesen a szimbolist\u00e1k alapvet\u00e9s\u00e9hez h\u0171en \u00edgy hangzott: \u201eMindenki csak az egyik szem\u00e9vel tekint a vil\u00e1gra, a m\u00e1sikkal \u00f6nmag\u00e1ba n\u00e9z.\u201d<\/i><\/p>\n

Portr\u00e9fest\u00e9szet\u00e9t az akkort\u00e1jt el\u00e9g vissz\u00e1san meg\u00edt\u00e9lt aktfest\u00e9szete v\u00e1ltotta fel. Aktjaival a form\u00e1t \u00e9s a sz\u00ednt magasztalja a maguk eredend\u0151 \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g\u00e9ben. A n\u0151i testek t\u00f6k\u00e9letes magukra hagyatotts\u00e1gban hevernek, mozdulatlanul, de figyel\u0151 arccal: nem olvadnak bele a cs\u00e1b\u00edt\u00f3, puha fel\u00fcletbe; h\u00e1l\u00f3hely\u00fck kopors\u00f3 is egyben. A k\u00e9pek st\u00edlusa sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1ll a provokat\u00edv avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szettel, sokkal ink\u00e1bb a renesz\u00e1nsz sz\u00e9ps\u00e9g eszm\u00e9ny\u00e9t id\u00e9zik. Akkort\u00e1jt azonban nem mindenki volt ezen a v\u00e9lem\u00e9nyen. Modigliani els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t csak krisztusi korba l\u00e9pve \u00e9rhette meg; m\u0171veire Bertha Weill m\u0171keresked\u0151 h\u00f6lgy figyelt fel, \u00e9s az Opera k\u00f6zel\u00e9ben elhelyezked\u0151 gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban biztos\u00edtott sz\u00e1m\u00e1ra ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 teret. Az aktk\u00e9pekb\u0151l a kirakatba is jutott, amit viszont a szemben elhelyezked\u0151 rend\u0151r\u0151rs\u00f6n kev\u00e9sb\u00e9 d\u00edjaztak. Bertha Weill-t beid\u00e9zve k\u00f6vetelt\u00e9k a k\u00e9pek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t, mivel azok megzavarhatj\u00e1k a tisztes polg\u00e1rok \u00e1lm\u00e1t. A gal\u00e9riatulajdonos v\u00e9g\u00fcl bez\u00e1ratta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, s ez a cenz\u00far\u00e1z\u00e1si botr\u00e1ny fontos felhangk\u00e9nt szerepel a m\u0171v\u00e9sz \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\n

<\/a><\/div>\n

Modigliani nem egyszer\u0171en az \u00e1tlagos, h\u00e9tk\u00f6znapi sz\u00e9ps\u00e9get festette meg nagy gondoss\u00e1ggal, az aktokba belevet\u00edtette saj\u00e1tos felfokozott eszt\u00e9tikai \u00e9lvezet\u00e9t is; ahogyan egy vall\u00e1si fanatikus im\u00e1dkozik az Ismeretlenhez, \u00fagy im\u00e1dta \u0151 a n\u0151t, \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl finom ecsetkezel\u00e9s\u00e9vel szinte \u00e9letre kelti eg\u00e9szen f\u00e1jdalmas t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Sors\u00e1nak tragikuma m\u00e9lyen \u00e1thatja m\u0171veinek sor\u00e1t: a n\u0151k arc\u00e1b\u00f3l \u00e1rad\u00f3 szomor\u00fas\u00e1g Modigliani melank\u00f3li\u00e1j\u00e1nak visszat\u00fckr\u00f6z\u00e9sei, s lehet ez \u00e9ppen tart\u00f3zkod\u00f3, visszafogott f\u00e1jdalom vagy ki\u00fcresedett szomor\u00fas\u00e1g, a l\u00e9t v\u00e9gess\u00e9g\u00e9t hirdetik a p\u00e1r ember\u00f6lt\u0151n\u00e9l maradand\u00f3bb fest\u0151v\u00e1szonr\u00f3l.<\/p>\n

Modigliani aktfestm\u00e9nyeinek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se teh\u00e1t mindig v\u00e9gletes volt. Vagy valamif\u00e9le miszt\u00e9riumot, az emberi l\u00e9t hihetetlen\u00fcl f\u00e1jdalmas t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k benne, vagy elutas\u00edtott\u00e1k, az emberi test megk\u00e9setten t\u00falfinomult \u00e9s man\u00edros \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1\u00e9rt. K\u00e9peinek erk\u00f6lcsi pr\u00fcd\u00e9ri\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 elutas\u00edt\u00e1sa r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy Modigliani nem k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sk\u00e9ppen, hagyom\u00e1nytiszteletb\u0151l ny\u00falt az akt m\u0171faj\u00e1hoz, hanem teljes vonzalommal, \u00e1tszellem\u00fcl\u0151 v\u00e1ggyal. \u00dagy gondolom, ez a kulcs ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck ezeket a k\u00e9peket. Nem att\u00f3l idegenked\u00fcnk, hogy az emberi testet a maga teljes val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban l\u00e1ssuk; ink\u00e1bb att\u00f3l f\u00e9l\u00fcnk, hogy hatalm\u00e1ba ker\u00edt minket, a lelk\u00fcnket k\u00f6veteli majd. De lehet-e, \u00e9rdemes-e teljes odaad\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lni az \u00e9letet? Mi, akik tudjuk, hogy m\u00e9g hossz\u00fa id\u0151 van h\u00e1tra, nem akarjuk j\u00f3 el\u0151re elpazarolni rejtett tartal\u00e9kainkat. Modigliani helyzet\u00e9be k\u00e9pzelve magunkat, egy sz\u00f6rny\u0171 betegs\u00e9ggel a v\u00e1llunkon m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyen lenn\u00e9nk. Pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk kicsikarni mindent ebb\u0151l az \u00e9letb\u0151l, maxim\u00e1lis g\u0151zer\u0151vel \u00e9lni \u00e9s dolgozni, hogy \u00e9let\u00fcnk visszatekintve ne t\u0171nj\u00f6n hasztalannak. Amedeo Modigliani fest\u0151i korszaka a Mindenszentekkor s\u00edrk\u0151re helyezett m\u00e9cses alleg\u00f3ri\u00e1ja; min\u00e9l tov\u00e1bb \u00e9g a gyertya, ann\u00e1l nagyobbakat lobban, ann\u00e1l t\u00f6bb f\u00e9nyt sz\u00f3r maga k\u00f6r\u00e9. \u00c9lete v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledve Modigliani m\u0171v\u00e9szete is egyre ink\u00e1bb kiteljesedett, \u00e1m a siker t\u00fal k\u00e9s\u0151n, \u00e9lete utols\u00f3 egy-k\u00e9t \u00e9v\u00e9ben \u00e9rte utol.
\nA m\u00e9rt\u00e9ktelen \u00e9let \u00e9s a nagyon is a form\u00e1ra koncentr\u00e1l\u00f3, m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 m\u0171 k\u00f6z\u00f6tti meghasonul\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sz\u00e1zadunkban ism\u00e9t n\u0151 az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s alkot\u00e1sai ir\u00e1nt, s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a fest\u00e9szet szent\u00e9ly\u00e9ben \u00e9letm\u0171ve v\u00e1rhat\u00f3an m\u00e9g sok\u00e1ig \u00f6r\u00f6km\u00e9csesk\u00e9nt fog ragyogni.
\n
\n<\/b>Sz\u00f6veg: Ma\u00e1r Melinda<\/b><\/p>\n

A cikk nyomtatott v\u00e1ltozatban is megjelent 2016 \u0151sz\u00e9n a\u00a0Szinapszis XIII. \u00e9vfolyam\u00e1nak 2. sz\u00e1m\u00e1ban<\/span><\/span><\/span><\/span><\/span><\/span><\/span>.<\/a><\/i><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Legend\u00e1v\u00e1 v\u00e1lni t\u00f6bb \u00f6sszetev\u0151s egyenlet. Kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9nyez\u0151 a r\u00f6vid, bonyodalmas \u00e9let\u00fat, a kudarcokt\u00f3l sem mentes karrier, sz\u00f6vev\u00e9nyes kapcsolatok a kor nagyjaival, \u00e9s term\u00e9szetesen a megism\u00e9telhetetlen \u00e9s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 alkot\u00e1sok. Modigliani \u00e9letm\u0171ve az emberi arcr\u00f3l \u00e9s a n\u0151i testr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 hossz\u00fa elm\u00e9lked\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete. M\u0171vei ugyan\u00fagy tiszteletet \u00e9bresztenek, mint a sienai madonn\u00e1k, vagy az aranyf\u00fcsttel bevont, ext\u00e1zisba hajl\u00f3 …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3098,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-12214","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12214","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12214"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12214\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3098"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12214"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12214"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12214"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}