{"id":12211,"date":"2016-02-14T21:25:00","date_gmt":"2016-02-14T21:25:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2016\/02\/14\/a-nem-is-en-vagyok\/"},"modified":"2016-02-14T21:25:00","modified_gmt":"2016-02-14T21:25:00","slug":"a-nem-is-en-vagyok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2016\/02\/14\/a-nem-is-en-vagyok\/","title":{"rendered":"A nem is \u00e9n vagyok"},"content":{"rendered":"
\n
<\/div>\n<\/div>\n
#identit\u00e1s \u00a0 #integrit\u00e1s \u00a0 #nemis\u00e9g \u00a0 #genderbending\u00a0<\/b><\/div>\n
\n

– a nemi identit\u00e1s propriocepci\u00f3j\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1i<\/h4>\n
<\/div>\n
\u00c9letprobl\u00e9m\u00e1inkat t\u00f6bbnyire automatikusan az anyagi val\u00f3s\u00e1gokon kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1ljuk megk\u00f6zel\u00edteni: biol\u00f3giai l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk anyagi form\u00e1j\u00e1t vessz\u00fck az \u00e9let alapj\u00e1nak, \u00e9s minden m\u00e1st (tudatunkat, \u00e9rtelm\u00fcnket \u00e9s \u00e9rzelmeinket) biol\u00f3giai l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben pr\u00f3b\u00e1ljuk integr\u00e1lni egy h\u00fas \u00e9s v\u00e9r val\u00f3s\u00e1gban. Mivel ker\u00fcl\u00fcnk viszont szembe, ha biol\u00f3giai \u00e9rtelemben \u00e9l\u0151 szervezet\u00fcnk \u00e9s szem\u00e9lyes identit\u00e1sunk nem ker\u00fcl szinkronba, vagy egy \u00e1t\u00e9p\u00fcl\u00e9s sor\u00e1n deszinkroniz\u00e1l\u00f3dik? Mi j\u00e1tsz\u00f3dik le egy emberben, ha szem\u00e9lyis\u00e9ge nem uralja, vagy nem k\u00edv\u00e1nja uralni a saj\u00e1t test\u00e9t? Lehet-e egy biol\u00f3giailag \u00e9l\u0151 \u00e9s hat\u00f3 test senki\u00e9?<\/b> Test n\u00e9lk\u00fcl mi az \u00e9let?<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Sokat hangoztatom, hogy identit\u00e1sunk egy dinamikusan \u00e1t\u00e9p\u00fcl\u0151 rendszer, melyben szem\u00e9lyk\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1lunk egyens\u00falyozni. Hogy ez a szem\u00e9lyes entit\u00e1s mennyire meghat\u00e1rozott, az rengeteg k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 hat\u00e1s feldolgoz\u00e1s\u00e1nak a f\u00fcggv\u00e9nye. Ebben a kontextusban propriocepci\u00f3nak nevezem az \u00f6ntudat \u00e9s tudattalan r\u00e9tegek \u00e1ltal alkotott egys\u00e9get, ami auton\u00f3m m\u00f3don igyekszik \u00f6sszehangolni \u00e9s egyens\u00falyban tartani test\u00fcnket \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket.<\/div>\n<\/div>\n
\n
Sejtjeinknek \u2013 ha \u00fagy vessz\u00fck \u2013 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudata van. Ez a sejttudat adott (\u00e9s ide\u00e1lis esetben egyens\u00falyban tartott) biok\u00e9miai mikro- \u00e9s biofizikai makrok\u00f6rnyezetben sz\u00f6veti \u00e9s szervi szinteken specifikus funkci\u00f3kban integr\u00e1l\u00f3dik. Tulajdonk\u00e9ppen elmondhat\u00f3, hogy ez a rendszer m\u0171k\u00f6dik n\u00e9lk\u00fcl\u00fcnk is \u2013 a rendszer ismerete n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s form\u00e1ba \u00f6nteni vagy korl\u00e1tozni l\u00e1tszik szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Plat\u00f3ni felfog\u00e1s szerint a test a l\u00e9lek b\u00f6rt\u00f6ne.<\/b> Ez az idea meg is \u00e1llja a hely\u00e9t, amennyiben ki\u00e9p\u00edtett identit\u00e1sunk sz\u00e1m\u00e1ra test\u00fcnk nem, vagy nem teljesen elfogadhat\u00f3. Mikor a szem\u00e9ly\u00fcnket bontom elemeire, a k\u00f6vetkez\u0151ket tal\u00e1lom: szellemi embert \u2013 racion\u00e1lis vagy irracion\u00e1lis intelligenci\u00e1val oper\u00e1lva; lelki embert \u2013 \u00e9rzelmi intelligenci\u00e1val \u00e9s akarattal; v\u00e9g\u00fcl pedig a h\u00fas \u00e9s v\u00e9r testet, ami nem felt\u00e9tlen b\u00f6rt\u00f6ne, hanem ak\u00e1r elszenved\u0151je is lehet a szellem \u00e9s a l\u00e9lek, a l\u00e9lek \u00e9s a vil\u00e1g \u00fctk\u00f6z\u00e9seinek. Ezzel pedig visszat\u00e9rtem oda, ahonnan indultam: lehet-e egy biol\u00f3giailag \u00e9l\u0151 \u00e9s hat\u00f3 test senki\u00e9? Azt hiszem, lehet. Ezt az \u00f6nelvet\u00e9s egy bizonyos form\u00e1j\u00e1nak nevezhetn\u00e9nk \u2013 az identit\u00e1s egy olyan \u00e1t\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9nek, melyet a l\u00e9lek \u00e9s az \u00e9rzelmek munk\u00e1lnak ki mintegy v\u00e1laszreakci\u00f3k\u00e9nt megannyi k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 hat\u00e1sra. Egy ilyen \u00e1t\u00e9p\u00fcl\u00e9s lehet tudatos vagy tudattalan: akarat vagy k\u00edv\u00e1ns\u00e1g.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n\u00d6nelvet\u00e9s. Nem k\u00edv\u00e1nod tov\u00e1bb uralni ezt a testet.<\/b> Valami m\u00e1st akarsz.
\nAz identit\u00e1s propriocepci\u00f3ja n\u00e9lk\u00fcl a test\u00fcnket nem \u00e9rezn\u00e9nk a saj\u00e1tunknak. A test \u00e9s l\u00e9lek szinkronit\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl besz\u0171k\u00fcl vagy megsz\u0171nik a csatorna, amin kereszt\u00fcl identit\u00e1sunk kifejezhetn\u00e9 \u00e9s kibontakoztathatn\u00e1 \u00f6nmag\u00e1t: k\u00e9sz a b\u00f6rt\u00f6n, a l\u00e1ncok, a gy\u00f6tr\u0151d\u00e9s. A szabad \u00e9letnek felt\u00e9tele a test\u00fcnkbe vetett bizalom, s\u0151t\u2026 saj\u00e1t test\u00fcnk ismerete.\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00c9p testben \u00e9p l\u00e9lek?\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\nA test\u00fcnket rombol\u00f3 hat\u00e1sok \u00e9s betegs\u00e9g jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t nem lehet elvitatni: saj\u00e1t b\u0151r\u00fcnk\u00f6n \u00e9s k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fcnkben is folyamatosan tapasztaljuk, \u00e9rinthetj\u00fck ezeket. Ezen anyagi \u00e9s fizik\u00e1lis kinyilatkoztat\u00e1sokkal szemben viszont az identit\u00e1s propriocepci\u00f3j\u00e1t \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9get \u00e9p\u00edt\u0151 \u00e9s \u00e1t\u00e9p\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151ket \u00e9rinteni is alig lehet, nem hogy megfogni. Itt van p\u00e9ld\u00e1ul az \u201e\u00e9n\u201d <\/i>k\u00e9rd\u00e9se. Az identit\u00e1som mennyire vagyok \u00e9n? Lehet, hogy ez a biol\u00f3giailag \u00e9l\u0151 \u00e9s hat\u00f3 test nem az eny\u00e9m?
\nNem sok es\u00e9lyt l\u00e1tok ilyesmire. Nem m\u00e1s ember vagyok. M\u00e1sik test nem \u00e9n lenn\u00e9k. De tegy\u00fck fel, hogy nem akarok \u00e9n lenni\u2026 Ett\u0151l a testt\u0151l ebben az \u00e9letben akkor sem szabadulhatok, ha a k\u00fcls\u0151 nemi jellegeket megv\u00e1ltoztatom. A tranz\u00edci\u00f3 <\/i>probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lom ezzel behat\u00e1rolni: biol\u00f3giailag \u00e9l\u0151 \u00e9s hat\u00f3 testet nemv\u00e1lt\u00e1ssal nem vagyunk k\u00e9pesek l\u00e9trehozni. Minden sejt tudja.<\/b> Szervezet\u00fcnk \u00f6ntudat\u00e1ba nem tudunk ennyire m\u00e9lyen beleny\u00falni \u2013 a teljes \u00e1tprogramoz\u00e1s jelenleg ismereteink szerint elk\u00e9pzelhetetlen.\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
\nEz nem egy olyan vil\u00e1g, ahol csak \u00fagy \u00f6nmaga lehet az ember.<\/b> Nem az\u00e9rt, mert neh\u00e9z \u00f6nmagunkat felv\u00e1llalni, hanem az\u00e9rt, mert neh\u00e9z \u00f6nmagunkat megtal\u00e1lni \u00e9s megtartani. Tal\u00e1n ez\u00e9rt is hajszoljuk az \u00f6nfeleds\u00e9g \u00e1llapotait: a boldogs\u00e1got vagy a r\u00e9szegs\u00e9get. A k\u00f6rnyezet\u00fcnk folyamatosan reflexi\u00f3ra k\u00e9nyszer\u00edt minket; \u00fajra meg \u00fajra er\u0151t gy\u0171jt\u00fcnk, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ljuk magunkat egyben tartani, vagy elemeinkb\u0151l legal\u00e1bb ideiglenesen \u00f6sszerakni valakit, akit felmutathatunk: ez vagyok \u00e9n<\/i>. Ebben van az identit\u00e1s folyamatos \u00e1t\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9ge \u00e9s a le\u00e9p\u00fcl\u00e9s vesz\u00e9lye is: az \u00e9n nem egy\u00e9rtelm\u0171<\/i>. Ha az volna, nem keresn\u00e9nk folyamatosan \u00f6nmagunkat, \u00e9s nem ny\u00faln\u00e1nk \u00fajabbn\u00e1l \u00fajabb eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z, hogy teremts\u00fcnk valakit. Ezek az emberi teremt\u00e9sek viszont magukban hordozz\u00e1k saj\u00e1t trag\u00e9di\u00e1jukat.
\nMost valahogy \u00edgy gondolom. De lehet, hogy nem \u00e9rtek egyet magammal.\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
<\/a><\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n

A d\u00e1n l\u00e1ny (The Danish Girl)<\/h3>\n

Foli\u00e9 \u00e1 Deux?<\/b><\/p>\n

\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
A mindens\u00e9g elm\u00e9let\u00e9ben<\/i> ny\u00fajtott Stephen Hawking alak\u00edt\u00e1s\u00e9rt Oscar-d\u00edjjal jutalmazott Eddie Redmayne<\/i>\u00a0\u00fajabb megd\u00f6bbent\u0151 tranz\u00edci\u00f3j\u00e1nak lehet\u00fcnk szemtan\u00fai a filmv\u00e1sznon: a sz\u00edn\u00e9szt Lili Elbe-k\u00e9nt, az egyik els\u0151 nemkorrekci\u00f3s m\u0171t\u00e9teken \u00e1tesett n\u0151k\u00e9nt l\u00e1thatjuk majd A d\u00e1n l\u00e1ny<\/i> c\u00edm\u0171 \u00e9letrajz-jelleg\u0171 filmben.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Lili Elbe, sz\u00fcletett Einar Wegener, tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n a D\u00e1n Kir\u00e1lyi M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n ismerkedett meg feles\u00e9g\u00e9vel, Gerda Gottlieb (Alicia Vikander<\/i>) fest\u0151-grafikussal. A p\u00e1r 1904-ben h\u00e1zass\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt, majd P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Wegener valamivel ismertebb fest\u0151k\u00e9nt feles\u00e9g\u00e9t is folyamatosan seg\u00edtette az alkot\u00e1sban \u2013 Lili Elbe karaktere is \u00edgy sz\u00fcletett meg: Wegener n\u0151i modellk\u00e9nt kezdett p\u00f3zolni, hogy feles\u00e9ge egy k\u00e9p\u00e9t id\u0151ben befejezhesse. A k\u00f6z\u00f6s titok \u2013 a t\u00f6rt\u00e9net szerint – alapj\u00e1ban v\u00e9ve rengette meg Wegener \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00e9t.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Feles\u00e9ge, b\u00e1r h\u00e1zass\u00e1gukat 1930-ban felbontott\u00e1k, a v\u00e9gs\u0151kig t\u00e1mogatta Wegener-t, aki \u00f6sszesen 5 oper\u00e1ci\u00f3n esett \u00e1t: k\u00fcls\u0151 f\u00e9rfi nemi szerveit elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, \u00e9s n\u0151i bels\u0151 nemi szervek be\u00fcltet\u00e9s\u00e9t is megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k tranz\u00edci\u00f3ja sor\u00e1n. Lili ekkor m\u00e1r jegyben j\u00e1rt egy f\u00e9rfival, \u00e9s annak rem\u00e9ny\u00e9ben v\u00e1llalta a nemkorrekci\u00f3s m\u0171t\u00e9teket, hogy teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 n\u0151k\u00e9nt megh\u00e1zasodhasson, \u00e9s gyermekeket sz\u00fclhessen leend\u0151 f\u00e9rj\u00e9nek.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Lili Elbe, feltehet\u0151leg az utols\u00f3 oper\u00e1ci\u00f3t (m\u00e9h transzplant\u00e1ci\u00f3t) k\u00f6vet\u0151 sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek miatt 1931-ben \u00e9let\u00e9t vesztette. A film annak a folyamatnak fest\u0151i \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, mely az \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1t megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 \u00e9s identit\u00e1s\u00e1ban \u00e1t\u00e9p\u00fcl\u0151 ember k\u00fczdelm\u00e9t \u00f6leli fel az \u00e1rral vagy ak\u00e1r \u00f6nmag\u00e1val szemben.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\nFriss\u00edt\u00e9s:<\/b>
\nV\u00e1rtam, azt\u00e1n m\u00e1s lett nagyon.\u00a0Nekem \u00fagy t\u0171nt, hogy a d\u00e1n l\u00e1ny Gerda Wegener (Alicia Vikander<\/i>, akinek alak\u00edt\u00e1sa is sokkal er\u0151teljesebb), nem pedig f\u00e9rje (ez angolul el is hangzik). Szerintem aj\u00e1nlom is, mert elk\u00e9pzelhet\u0151nek tartom, hogy a nemi differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s sosem teljes – b\u00e1r minden k\u00f6ztes forma ellen\u00e9re az ember v\u00e9g\u00fcl f\u00e9rfi vagy n\u0151\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n \n<\/div>\n<\/div>\n
Sz\u00f6veg: Fekete Aimie<\/b>
\n
\n<\/b>A cikk nyomtatott v\u00e1ltozatban is megjelent 2016 \u0151sz\u00e9n a\u00a0<\/span>Szinapszis XII. \u00e9vfolyam\u00e1nak 4. sz\u00e1m\u00e1ban<\/a>.<\/span><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

#identit\u00e1s \u00a0 #integrit\u00e1s \u00a0 #nemis\u00e9g \u00a0 #genderbending\u00a0 – a nemi identit\u00e1s propriocepci\u00f3j\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1i \u00c9letprobl\u00e9m\u00e1inkat t\u00f6bbnyire automatikusan az anyagi val\u00f3s\u00e1gokon kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1ljuk megk\u00f6zel\u00edteni: biol\u00f3giai l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk anyagi form\u00e1j\u00e1t vessz\u00fck az \u00e9let alapj\u00e1nak, \u00e9s minden m\u00e1st (tudatunkat, \u00e9rtelm\u00fcnket \u00e9s \u00e9rzelmeinket) biol\u00f3giai l\u00e9tez\u00e9s\u00fcnk f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben pr\u00f3b\u00e1ljuk integr\u00e1lni egy h\u00fas \u00e9s v\u00e9r val\u00f3s\u00e1gban. Mivel ker\u00fcl\u00fcnk viszont szembe, ha biol\u00f3giai \u00e9rtelemben \u00e9l\u0151 …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3088,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-12211","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12211","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12211"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12211\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3088"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12211"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12211"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12211"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}