{"id":12210,"date":"2015-12-13T13:16:00","date_gmt":"2015-12-13T13:16:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2015\/12\/13\/21-gramm-21-gramm\/"},"modified":"2015-12-13T13:16:00","modified_gmt":"2015-12-13T13:16:00","slug":"21-gramm-21-gramm","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2015\/12\/13\/21-gramm-21-gramm\/","title":{"rendered":"21 gramm. 21 gramm?"},"content":{"rendered":"
\n
\n
<\/div>\n
<\/div>\n
Mi is az \u00e9let? Sz\u00e1mtalan apr\u00f3 molekula \u00f6sszerendezett m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek sokas\u00e1ga? Egy g\u00e9pezet, amelyet az agyunk ir\u00e1ny\u00edt a k\u00fclvil\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 ingerek integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra? Val\u00f3ban csak ennyi lenne a k\u00e9plet?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n <\/p>\n
\u00c9vsz\u00e1zadokon \u00e1t megannyi elm\u00e9let \u00e9s filoz\u00f3fia alapj\u00e1t k\u00e9pezte a l\u00e9lek, mint fogalom k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek l\u00e9tjogosults\u00e1ga. Ez napjainkban sincs m\u00e1sk\u00e9nt, hiszen el\u00e9g csak egy vall\u00e1sos \u00e9s egy materialista szem\u00e9lyt megk\u00e9rdezni, nyilv\u00e1nval\u00f3 lesz a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a l\u00e9lekr\u0151l alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00fckben. Mindenesetre b\u00e1rmelyik\u00fck \u00e9rveit is vessz\u00fck figyelembe, esetleg \u00e9rezz\u00fck magunk\u00e9nak, a l\u00e9lek \u00e9lethez val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak val\u00f3dis\u00e1ga igaz\u00e1n \u00e9rdekes \u00e9s vitatott eszmefuttat\u00e1soknak ad teret.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\nMiel\u0151tt a l\u00e9lek fogalm\u00e1t pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk valamilyen re\u00e1lis m\u00f3don le\u00edrni, elengedhetetlen, hogy az \u00e9letet, mint jelens\u00e9get valamilyen form\u00e1ban defini\u00e1ljuk. Mit is \u00e9rt\u00fcnk pontosan \u00e9let alatt?\n<\/div>\n<\/div>\n
\n
Term\u00e9szetesen ebb\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sb\u0151l sz\u00e1mtalan tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9s sz\u00e1rmaztathat\u00f3. El\u00e9g csak arra gondolnunk, hogy min\u0151s\u00e9gi vagy mennyis\u00e9gi \u00e9rtelemben szeretn\u00e9nk v\u00e1laszt kapni. Ha materialista szempontb\u00f3l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk a fogalomhoz, akkor mondhatjuk, hogy az \u00e9let az anyag legmagasabb rend\u0171 szervez\u0151d\u00e9se. \u00c9rtelemszer\u0171en ennyivel nem \u00fasszuk meg, mert a mai napig nincs egy olyan egys\u00e9ges dogma, amellyel minden tudom\u00e1nyos szakter\u00fcletet k\u00e9pvisel\u0151 szem\u00e9ly egyet\u00e9rtene. Tal\u00e1n egy, a fentebb eml\u00edtettn\u00e9l kiss\u00e9 k\u00e9zzel foghat\u00f3bb az a biol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett megfogalmaz\u00e1s, miszerint a biol\u00f3giai rendszerek, vagyis az \u00e9l\u0151 szervezetek l\u00e9tez\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t tekintj\u00fck \u00e9letnek. Ez a viszonylag t\u00e1g megfogalmaz\u00e1s tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sek felvet\u00e9s\u00e9re ad lehet\u0151s\u00e9get.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Mikort\u00f3l mondunk egy szervezetet val\u00f3ban \u00e9l\u0151nek? Hol van a hat\u00e1r a mesters\u00e9ges \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9t k\u00f6z\u00f6tt? Nevezhetj\u00fck-e \u00e9letnek p\u00e9ld\u00e1ul azt a szervezetet, amely m\u0171vi \u00faton van \u00e9letben tartva? P\u00e9ld\u00e1ul egy k\u00f3m\u00e1ban l\u00e9v\u0151 ember, aki nem k\u00e9pes kommunik\u00e1lni a k\u00fclvil\u00e1ggal, esetleg m\u00e9g l\u00e9legeztet\u00e9sre is szorul, az \u00e9letnek milyen min\u0151s\u00e9g\u00e9t k\u00e9pviseli? Sejtszinten n\u00e9zve egy\u00e9rtelm\u0171en \u2019\u00e9l\u0151\u2019, hiszen az anyagcsere folyamatai m\u0171k\u00f6dnek, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy hol \u00e9s mekkora k\u00e1rosod\u00e1s \u00e9rte a szervezet\u00e9t. De ha rendszer szinten vizsg\u00e1l\u00f3dunk, vagy ak\u00e1r figyelembe vesz\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny kor\u00e1bbi ideol\u00f3gi\u00e1t, akkor egyb\u0151l \u00e1rnyaltabb\u00e1 v\u00e1lik ez az \u00e1ll\u00edt\u00e1s.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Ha Arisztotel\u00e9sz filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t vessz\u00fck alapul, \u0151 az \u00e9letet a n\u00f6veked\u00e9s, \u00f6nell\u00e1t\u00e1s \u00e9s reprodukci\u00f3 h\u00e1rmas kapcsolat\u00e1val \u00edrta le. Persze nem kell ennyire visszal\u00e9pn\u00fcnk az id\u0151ben, hogy v\u00e1laszokat tal\u00e1ljunk. Egy 1994-ben Carl Sagan (a NASA tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa) \u00e1ltal le\u00edrt defin\u00edci\u00f3 szerint a l\u00e9t nem m\u00e1s, mint egy \u201e\u00f6nfenntart\u00f3, darwini evol\u00faci\u00f3ra k\u00e9pes k\u00e9miai rendszer.\u201d Egy magyar biol\u00f3gia tank\u00f6nyvben pedig ilyen form\u00e1ban lelhet\u0151 fel a meghat\u00e1roz\u00e1s: \u201eAz \u00e9let az anyag speci\u00e1lis tulajdons\u00e1ga, vagyis \u00e9let nincs, csak \u00e9l\u0151 rendszer van.\u201d \u00a0Az eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1k k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a legut\u00f3bbi gondolat az, amely legink\u00e1bb r\u00e1vil\u00e1g\u00edt a r\u00e9sz-eg\u00e9sz kapcsolat\u00e1ra, hab\u00e1r arra nem ad magyar\u00e1zatot, hogy a biol\u00f3giai szempontokat lesz\u00e1m\u00edtva, ak\u00e1r a p\u00e9ldak\u00e9nt felvetett komat\u00f3zus \u00e1llapot minek tekinthet\u0151. Nem is besz\u00e9lve akkor a klinikai hal\u00e1l \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l, mikor a kering\u00e9si, l\u00e9gz\u00e9si \u00e9s agym\u0171k\u00f6d\u00e9si funkci\u00f3k megsz\u0171nnek, de a megfelel\u0151 id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 reanim\u00e1l\u00e1ssal m\u00e9g reverzibiliss\u00e9 tehet\u0151 a folyamat. Sikeres \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s eset\u00e9n, \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9st vet fel az is, hogy az ezt megel\u0151z\u0151 \u00e1llapotot minek nevezz\u00fck. Adott helyzetben helyt\u00e1ll\u00f3 a kifejez\u00e9s, hogy ez val\u00f3ban \u00e9let-hal\u00e1l k\u00e9rd\u00e9se lehet\u2026<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Miut\u00e1n az \u00e9let defin\u00edci\u00f3j\u00e1t t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6r\u00fclj\u00e1rtuk, \u00e9rdemes elgondolkodni a l\u00e9lek, mint eszme problematik\u00e1j\u00e1n.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
A l\u00e9lek fogalm\u00e1val szinte m\u00e1r minden ember tal\u00e1lkozott. S\u0151t, nap mint nap haszn\u00e1ljuk is egyes kifejez\u00e9seinkben an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmilyen val\u00f3di tartalommal felruh\u00e1zn\u00e1nk mag\u00e1t a fogalmat. A legt\u00f6bb h\u00edv\u0151 ember sz\u00e1m\u00e1ra egyet jelent a hal\u00e1l ut\u00e1ni \u00e9letet k\u00e9pvisel\u0151 anyagi min\u0151s\u00e9ggel, m\u00edg a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra a l\u00e9lek, mint jelens\u00e9g \u2013 bizony\u00edt\u00e9kok hi\u00e1ny\u00e1ban – nem relev\u00e1ns. Ezzel kapcsolatban meg kell eml\u00edteni egy el\u00e9g kezdetleges m\u00f3dszeren alapul\u00f3 k\u00eds\u00e9rletet, amit 1907-ben egy amerikai orvos Dr. Duncan MacDougall v\u00e9gzett el. Bizony\u00edtani akarta a l\u00e9lek val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t az\u00e1ltal, hogy t\u00f6meget detekt\u00e1l a k\u00e9rd\u00e9ses fogalomnak. \u00d6sszesen hat v\u00e9gst\u00e1dium\u00fa tuberculosisban szenved\u0151 beteget figyelt meg, akik m\u00e1r olyan m\u00e9rt\u00e9kben le voltak gyeng\u00fclve, hogy szinte semmilyen izommunk\u00e1t nem v\u00e9geztek. \u00c1gyukat \u00fagy alak\u00edtotta \u00e1t, hogy azok m\u00e9rlegk\u00e9nt funkcion\u00e1lva mutass\u00e1k az ahhoz tartoz\u00f3 aktu\u00e1lis t\u00f6meget. Amikor a megfigyelt betegek elhunytak, egyik\u00fck eset\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st tett. Az egyik test a hal\u00e1l be\u00e1llta ut\u00e1n pontosan 21 grammal lett kevesebb. \u00a0A k\u00eds\u00e9rletet megpr\u00f3b\u00e1lta \u00f6nmag\u00e1n is kivitelezni oly m\u00f3don, hogy a m\u00e9rleg\u00e1gyon mozdulatlanul fek\u00fcdve, megpr\u00f3b\u00e1lt annyi leveg\u0151t kil\u00e9legezni amennyit csak tudott, de azt a bizonyos 21 grammos s\u00falyveszt\u00e9st nem siker\u00fclt el\u00e9rnie. MacDougall ebb\u0151l arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9se jutott, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a t\u00f6meg, amelyet kor\u00e1bban az elhunyt eset\u00e9ben m\u00e9rt, a l\u00e9lek s\u00falya.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
\nSajnos az elk\u00e9pzel\u00e9se \u00e9s a m\u00e9r\u00e9s kivitelez\u00e9se t\u00f6bb sebb\u0151l v\u00e9rzik. Az els\u0151 \u00e9s legfontosabb t\u00e9nyez\u0151 a k\u00eds\u00e9rletben r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1ma. Hat ember nagyon kev\u00e9s ahhoz, hogy eredm\u00e9nyeikb\u0151l messzemen\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonjunk le. Arr\u00f3l m\u00e1r nem is besz\u00e9lve, hogy nem mind a hat szem\u00e9ly eset\u00e9ben j\u00f6tt ki a 21 gramm t\u00f6megveszt\u00e9s. A m\u00e1sik, ami felmer\u00fcl maga a kivitelez\u00e9s pontoss\u00e1ga \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga. Mindazon\u00e1ltal lehet, hogy abban az egy esetben val\u00f3ban m\u00e9rhet\u0151 volt a cs\u00f6kken\u00e9s, de ez semmik\u00e9ppen sem tekinthet\u0151 reprezentat\u00edvnak. Ugyanakkor a probl\u00e9ma felvet\u00e9se m\u00e1r csak az\u00e9rt is \u00e9rdekes, mert ha a lelket, mint energi\u00e1t k\u00e9pzelj\u00fck el, ami ak\u00e1r anyag form\u00e1j\u00e1ban t\u00f6meggel rendelkezhet, akkor hal\u00e1lunkat k\u00f6vet\u0151en val\u00f3ban t\u00f6megdeficitet hagyhatna maga ut\u00e1n. Teh\u00e1t a feltev\u00e9s elm\u00e9leti s\u00edkon ak\u00e1r m\u0171k\u00f6dhetne is, de ez gyakorlati szinten m\u00e1ig nem bizony\u00edtott.<\/p>\n
<\/a><\/div>\n

 \n<\/p><\/div>\n<\/div>\n

\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00c9rtelemszer\u0171en ett\u0151l vagy b\u00e1rmilyen tudom\u00e1nyos magyar\u00e1zatt\u00f3l egy vall\u00e1sb\u00f3l nem fog elt\u0171nni a l\u00e9lek, mint fogalom.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
P\u00e9ld\u00e1ul a kereszt\u00e9nys\u00e9g sz\u00fclet\u00e9sekor az ember l\u00e9t\u00e9t \u00fan. h\u00e1rmass\u00e1gban (trichotomizmus) \u00e9rtelmezt\u00e9k – test-l\u00e9lek-szellem -, amely k\u00e9s\u0151bb a Vienne-i zsinaton m\u00f3dosult a test \u00e9s l\u00e9lek kett\u0151s kapcsolat\u00e1ra. Hogy ebb\u0151l a te\u00f3ri\u00e1b\u00f3l mekkora r\u00e9szt k\u00e9pvisel a hal\u00e1lt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem \u00e9s az, hogy a h\u00edv\u0151 ember hisz abban, hogy a hal\u00e1la ut\u00e1n lelk\u00e9nek darabja valamilyen form\u00e1ban tov\u00e1bb\u00e9l, hit k\u00e9rd\u00e9se. Mindent egybevetve a mai napig nem rendelkez\u00fcnk olyan le\u00edr\u00e1ssal, amely mind tudom\u00e1nyos \u00e9s teol\u00f3giai szempontb\u00f3l egys\u00e9gesen meg\u00e1lln\u00e1 a hely\u00e9t a l\u00e9lekr\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnkben. M\u00edg a vall\u00e1s bizonyos r\u00f6gz\u00edtett alapokon nyugszik, addig a tudom\u00e1ny rohamosan fejl\u0151dik napjainkban is. Vajon h\u00e1tr\u00e1ltat\u00f3 er\u0151-e ez az \u2019ellent\u00e9t\u2019 a k\u00e9s\u0151bbi el\u0151rel\u00e9p\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l? Korl\u00e1tot tud-e szabni a hit olyan dolognak, ami k\u00e9zzelfoghat\u00f3an bizony\u00edthat\u00f3 vagy a m\u00e1sik szemsz\u00f6gb\u0151l n\u00e9zve; kev\u00e9sb\u00e9 lesz-e h\u00edv\u0151 az az ember, aki \u00e9rti \u00e9s meg\u00e9rti a tudom\u00e1nyosan igazolt dolgokat? Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem. De tal\u00e1n a legfontosabb k\u00e9rd\u00e9s: kell-e egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e1ll\u00e1st foglalnunk ebben az \u00fcgyben vagy saj\u00e1t meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnk mellett elf\u00e9r annak a gondolatnak a l\u00e9tjogosults\u00e1ga is, amelyet a szem\u00fcnkkel m\u00e1r nem vagyunk k\u00e9pesek \u00e9rz\u00e9kelni?<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Sz\u00f6veg: B\u00e1r\u00e1ndi D\u00f3ra<\/b><\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mi is az \u00e9let? Sz\u00e1mtalan apr\u00f3 molekula \u00f6sszerendezett m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek sokas\u00e1ga? Egy g\u00e9pezet, amelyet az agyunk ir\u00e1ny\u00edt a k\u00fclvil\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 ingerek integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra? Val\u00f3ban csak ennyi lenne a k\u00e9plet?   \u00c9vsz\u00e1zadokon \u00e1t megannyi elm\u00e9let \u00e9s filoz\u00f3fia alapj\u00e1t k\u00e9pezte a l\u00e9lek, mint fogalom k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek l\u00e9tjogosults\u00e1ga. Ez napjainkban sincs m\u00e1sk\u00e9nt, hiszen el\u00e9g csak egy vall\u00e1sos \u00e9s egy materialista …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3057,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-12210","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12210","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12210"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12210\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3057"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12210"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12210"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12210"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}