{"id":121,"date":"2017-08-04T11:59:00","date_gmt":"2017-08-04T11:59:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2017\/08\/04\/elektroszmog-a-korulottunk-rezgo-lathatatlan-felho\/"},"modified":"2017-08-04T11:59:00","modified_gmt":"2017-08-04T11:59:00","slug":"elektroszmog-a-korulottunk-rezgo-lathatatlan-felho","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2017\/08\/04\/elektroszmog-a-korulottunk-rezgo-lathatatlan-felho\/","title":{"rendered":"Elektroszmog, a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk rezg\u0151, l\u00e1thatatlan felh\u0151"},"content":{"rendered":"

A technika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek csod\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geket mag\u00e1ban rejt\u0151, \u00e1m egyben nem felt\u00e9tlen vesz\u00e9lytelen k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy gombam\u00f3d elszaporodtak k\u00f6rnyezet\u00fcnkben az elektromos berendez\u00e9sek. Az \u00e1ram el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1sa, a h\u00edrk\u00f6zl\u00e9si, t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si \u00e9s adat\u00e1tviteli technol\u00f3gi\u00e1k kapcs\u00e1n elektrom\u00e1gneses terek gener\u00e1l\u00f3dnak. Ezen mesters\u00e9ges terek potenci\u00e1lisan k\u00e1ros hat\u00e1s\u00e1t \u00f6szefoglal\u00f3an elektroszmognak nevezz\u00fck. A l\u00e9trej\u00f6tt tereket az \u00e1tlagember nem tudja primeren \u00e9rz\u00e9kelni, ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl nem mehet\u00fcnk el a t\u00e9ny mellett, hogy szinte mindenhol, sz\u00fcnet n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9lethossziglan ki vagyunk t\u00e9ve az egyre n\u00f6vekv\u0151 d\u00f3zisoknak Az \u00fan. elektrostessz a modern \u00e9let szerves r\u00e9sze lett.<\/b>
\nElektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1s term\u00e9szetes form\u00e1ban is jelen van k\u00f6rnyezet\u00fcnkben (a F\u00f6ld m\u00e1gneses ter\u00e9b\u0151l, vill\u00e1ml\u00e1s, meteorol\u00f3giai jelens\u00e9gek sor\u00e1n keletkezik), \u00e1m a mesters\u00e9ges forr\u00e1sokkal nagyon megn\u00f6velj\u00fck az \u00f6sszexpoz\u00edci\u00f3t, ezzel adapt\u00e1ci\u00f3s kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtva szervezet\u00fcnk. Az elektromoss\u00e1g felhaszn\u00e1l\u00e1sakor mindig elektromos \u00e9s m\u00e1gneses terek gener\u00e1l\u00f3dnak, melyek nagys\u00e1ga az \u00e1ramer\u0151ss\u00e9g \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel egyenes, a forr\u00e1st\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1ggal ford\u00edtott ar\u00e1nyban \u00e1ll. A m\u00e1gneses t\u00e9r nagys\u00e1g\u00e1t tesl\u00e1ban (T) m\u00e9rj\u00fck.
\nAz elektrom\u00e1gneses spektrumon megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk ioniz\u00e1l\u00f3 (elektrom\u00e1gneses a r\u00f6ntgen \u00e9s a gamma, r\u00e9szecskesug\u00e1rz\u00e1sok az alfa \u00e9s b\u00e9ta, ezek egy\u00e9rtelm\u0171en megbontj\u00e1k a testet alkot\u00f3 molekul\u00e1k szerkezet\u00e9t) \u00e9s nem-ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1st, ut\u00f3bbiak \u00f6rv\u00e9ny\u00e1ramokat gener\u00e1lnak a szervezetben, emellett az er\u0151sebbeknek h\u0151termel\u0151 hat\u00e1sa van. Az elektroszmogot alkot\u00f3 nem-ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1sok mikro- \u00e9s r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mok, frekvenci\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en feloszthat\u00f3ak nagyon alacsony (VLF), alacsony (LF), k\u00f6zepes (MF), magas (HF), nagyon magas (VHF), ultramagas (UHF), szupermagas (SHF) \u00e9s extr\u00e9m magas (EHF) sug\u00e1rz\u00e1sokra. Az LF-sugarak legf\u0151bb kibocs\u00e1jt\u00f3i a vasutak, magasfesz\u00fclts\u00e9g\u0171 vezet\u00e9kek, elektromos h\u00e1z k\u00f6r\u00fcli eszk\u00f6z\u00f6k. HF-sugarakat f\u0151leg wireless telekommunik\u00e1ci\u00f3s c\u00e9lra haszn\u00e1lnak, ide tartoznak a r\u00e1di\u00f3, telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s mobilantenn\u00e1k, radarok, tov\u00e1bb\u00e1 a mikrohull\u00e1m\u00fa s\u00fct\u0151k. Igen v\u00e1ltozatos frekvenci\u00e1n m\u0171k\u00f6dnek, p\u00e1r Hz-t\u0151l t\u00f6bb milli\u00e1rd Hz-ig (GHz).<\/p>\n

<\/div>\n\n\n\n\n
<\/a><\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
\n
A k\u00e9p egy d\u00e9l–budai ker\u00fclet s\u0171r\u0171n be\u00e9p\u00edtett lakott ter\u00fclet\u00e9n fut\u00f3 hossz\u00fa magasfesz\u00fclts\u00e9g-h\u00e1l\u00f3zat egyik tagj\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja. Az orsz\u00e1gunkban is \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151, a non-termal k\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1sokat figyelembe nem vev\u0151 hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek mellett t\u00f6rt\u00e9nhet meg az, hogy id\u0151s emberek lak\u00f3h\u00e1z\u00e1nak kertj\u00e9ben a gy\u00fcm\u00f6lcsfa mellett \u00e1ll egy hasonl\u00f3 impoz\u00e1ns vezet\u00e9k, l\u00e1b\u00e1t\u00f3l p\u00e1r m\u00e9terre pedig gyerekj\u00e1tsz\u00f3teret telep\u00edtenek. Az \u00e9rintett utc\u00e1kban v\u00e9gig 300 nT, a h\u00e1zak ker\u00edt\u00e9se mellett 650-700 nT, m\u00edg a j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9rn\u00e9l 600 nT k\u00f6r\u00fcli \u00e9rt\u00e9kek m\u00e9rhet\u0151ek (Gigahertz Solutions ME3830B, saj\u00e1t terepmunka, 2017), melyek a hivatalos szab\u00e1lyoz\u00e1snak teljes m\u00e9rt\u00e9kben megfelelnek, sok szakszervezet aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9pest viszont \u201ekiverik a biztos\u00edt\u00e9kot\u201d (ld. t\u00e1bl\u00e1zat). A szolg\u00e1ltat\u00f3k szerint aggodalomra nincs ok, hisz az eur\u00f3pai szabv\u00e1nyoknak megfelel\u0151en j\u00e1rtak el a tervez\u00e9sn\u00e9l, ezen \u00e9rt\u00e9kek bizony\u00edthat\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zattal nem j\u00e1rnak (val\u00f3ban, am\u00edg figyelm\u00fcnk egyed\u00fcl a termal-effektusokra sz\u0171k\u00edtj\u00fck le). Egy hasonl\u00f3 vid\u00e9ki esetben a panaszt tev\u0151 lak\u00f3nak felaj\u00e1nlott\u00e1k a vezet\u00e9k \u00e1thelyez\u00e9s\u00e9t, amennyiben ennek teljes k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t meg tudja t\u00e9r\u00edteni.<\/span><\/div>\n
<\/div>\n
Az idegm\u0171k\u00f6d\u00e9s, izomkontrakci\u00f3k, anyagszekr\u00e9ci\u00f3 mind elektromos jelens\u00e9gekkel kapcsolhat\u00f3ak \u00f6ssze az emberi szervezetben, \u00edgy idegrendszeri folyamataink, mozg\u00e1sunk, sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnk, hormonrendszer\u00fcnk, anyagcser\u00e9nk, immunrendszer\u00fcnk nem tudna m\u0171k\u00f6dni bio\u00e1ramok n\u00e9lk\u00fcl. El\u0151bbieket m\u00e9ri az EEG, EMG, EKG. A pacemaker sejtek zavartalan m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek fontoss\u00e1ga \u00e9let- hal\u00e1l k\u00e9rd\u00e9s. A k\u00fcls\u0151 elektrom\u00e1gneses t\u00e9r befoly\u00e1solja a fenti m\u0171k\u00f6d\u00e9seket, ez alapj\u00e1n haszn\u00e1lhat\u00f3 pl. az MRI k\u00e9palkot\u00e1sra, de m\u00edg ut\u00f3bbi eset\u00e9ben egy \u2013 b\u00e1r nagyobb d\u00f3zis\u00fa, de \u2013 r\u00f6vid, kontroll\u00e1lt sug\u00e1rterhel\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 mesters\u00e9ges elektrom\u00e1gneses terek hat\u00e1sa 0-24 \u00f3r\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00e9lethossziglan, d\u00f3zisa pedig egyel\u0151re igen megenged\u0151en, a biol\u00f3giai hat\u00e1sok csak egy r\u00e9sz\u00e9t figyelembe v\u00e9ve szab\u00e1lyozott a legt\u00f6bb orsz\u00e1gban.<\/div>\n

\u00c9rdekess\u00e9g, hogy b\u00e1r az ember a tudom\u00e1ny jelenlegi \u00e1ll\u00e1sa szerint k\u00f6zvetlen\u00fcl nem, sok \u00e1llat viszont primeren is \u00e9rz\u00e9keli az elektrom\u00e1gneses tereket. Ezt a jelens\u00e9get magnetrecepci\u00f3nak nevezz\u00fck, \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l fontos. Ide tartoznak a magnetotaktikus bakt\u00e9riumok, a Caenorhabditis elegans<\/i> talajlak\u00f3 fon\u00e1lf\u00e9reg, a Tochuina tetraquetra<\/i> tengeri csigafaj, a Drosophila melanogaster<\/i>, egyes m\u00e9hek, hangy\u00e1k \u00e9s termeszek, szalamandr\u00e1k, b\u00e9ka \u00e9s halfajt\u00e1k. Fontos szerepe van a galambok homingj\u00e1ban, a denev\u00e9rek t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kszerz\u00e9s\u00e9ben, ezenfel\u00fcl r\u00f3k\u00e1kn\u00e1l \u00e9s szarvasokn\u00e1l is megfigyelhet\u0151. Ezen \u00e1llatokat meg tudja zavarni a mesters\u00e9gesen gener\u00e1lt sug\u00e1rz\u00e1s, erre p\u00e9lda a m\u00e9hekn\u00e9l egyre gyakoribb Colony Collapse Disorder<\/a> (eln\u00e9ptelened\u00e9si szindr\u00f3ma), melynek h\u00e1tter\u00e9ben a sug\u00e1r\u00e1llom\u00e1sok t\u00e9r\u00e9rz\u00e9kel\u00e9st megzavar\u00f3 hat\u00e1sait is v\u00e9lik felfedezni. E jelens\u00e9g az emberi rendszerekre is k\u00e1ros lehet hosszabb t\u00e1von, hisz fontos term\u00e9szetes n\u00f6v\u00e9nybeporz\u00f3kat vesz\u00edt\u00fcnk el. Sz\u00e9les piaca van az elektrom\u00e1gnesess\u00e9gen alapul\u00f3 \u00e1llat\u0171z\u0151-t\u00e1voltart\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9keknek is, mely egy\u00e9rtelm\u0171en mutatja, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nagy r\u00e9sze nem k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s a mesters\u00e9gesen gener\u00e1lt diszharm\u00f3nikus terekkel szemben. Jelenleg is folynak kutat\u00e1sok az emberben is val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megl\u00e9v\u0151 \u201em\u00e1gneses hatodik \u00e9rz\u00e9k\u201d<\/i> tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ra, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a retin\u00e1nkban l\u00e9v\u0151 cryptochromokat vizsg\u00e1lj\u00e1k akt\u00edvan.
\nMai tud\u00e1sunk szerint az \u00e1tlagember hasonl\u00f3 fejlett \u00e9rz\u00e9kek h\u00edj\u00e1n indirekt m\u00f3don tudja csak \u00e9rz\u00e9kelni a jelens\u00e9get. \u00c9rz\u00e9kenyebb egyedek sug\u00e1rforr\u00e1sok k\u00f6zel\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul bizserg\u00e9st \u00e9rezhetnek b\u0151r\u00fck\u00f6n. Az \u00fan. electromagnetic hypersensitivity<\/a> (EHS)\/idiopathic environmental intolerance (IEI) jelens\u00e9ge a kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u00f6vek elterjed\u00e9s\u00e9vel ker\u00fclt a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, egyel\u0151re a hivatalos tank\u00f6nyvekbe nem ker\u00fclt be. L\u00e9nyege, hogy a sug\u00e1rz\u00e1sokra fog\u00e9konyabb emberek olyan kellemetlen hat\u00e1sokat tulajdon\u00edtanak az elektrom\u00e1gneses tereknek, mint inszomnia \u00e9s egy\u00e9b alv\u00e1szavarok, depresszi\u00f3, fejf\u00e1j\u00e1s, idegess\u00e9g, \u00e1ltal\u00e1nos f\u00e1radts\u00e1g, gyenges\u00e9g, tinnitus, sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s, v\u00e9gtagf\u00e1jdalom, sz\u00edvf\u00e1jdalom, sz\u00edvritmuszavarok, magasabb v\u00e9rnyom\u00e1s. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00falyoss\u00e1gi fokai vannak, \u00f3vatos becsl\u00e9sek szerint 2,5-8%-a a popul\u00e1ci\u00f3nak szenvedi el a jelens\u00e9get valamilyen form\u00e1ban (EM Radiation Research Trust, 2015), de egyes kutat\u00f3k szerint 50%-ra is n\u0151het az ar\u00e1ny a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben (Hallberg & Oberfeld, 2006). A panaszok szerte\u00e1gaz\u00f3 etiol\u00f3gi\u00e1ja miatt nem lehet\u00fcnk biztosak abban, hogy az elektroszmog a f\u0151 t\u00e9nyez\u0151 kiv\u00e1lt\u00e1sukban, a pszichoszomatikus eredet lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is figyelembe kell venn\u00fcnk, mely szerint a nocebohat\u00e1s a d\u00f6nt\u0151 ezen p\u00e1ciensekn\u00e9l. Vizsg\u00e1lat igazolta, hogy puszt\u00e1n egy \u00faj ad\u00f3torony telep\u00edt\u00e9se (a r\u00e9sztvev\u0151k tudt\u00e1ra nem hozva aktiv\u00e1l\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl) el\u00e9g a t\u00fcnetek megjelen\u00e9s\u00e9hez. A jelens\u00e9g mindenk\u00e9pp eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatot jelent, ismerve a nocebo hat\u00e1smechanizmus\u00e1t \u2013 el\u00e9g a f\u00e9lelem\u00e9rzet megjelen\u00e9se a p\u00e1ciensben, a val\u00f3s testi stresszreakci\u00f3kat, hormonv\u00e1ltoz\u00e1sokat m\u00e1ris produk\u00e1lja. Az EHS t\u00fcnetetit\u0151l szenved\u0151 embereknek \u00fan. EHS Refuge Z\u00f3n\u00e1k j\u00f6ttek l\u00e9tre, melyekben megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k az \u00f6sszes mesters\u00e9ges sug\u00e1rforr\u00e1st kiiktatni. Az USA-ban t\u00f6bb \u00e1llamban (Arizona, California, Colorado stb.), Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcl pedig Franciaorsz\u00e1gban, Olaszorsz\u00e1gban, Spanyolorsz\u00e1gban, ezenk\u00edv\u00fcl Kanad\u00e1ban \u00e9s Ausztr\u00e1li\u00e1ban \u00e9s l\u00e9tes\u00fcltek ilyenek. A virginiai Green Bankot p\u00e9ld\u00e1ul eredetileg az\u00e9rt tett\u00e9k sug\u00e1rz\u00e1smentess\u00e9, hogy az ott tal\u00e1lhat\u00f3 hatalmas r\u00e1di\u00f3teleszk\u00f3pokat v\u00e9dj\u00e9k, de ma sok EHS-ben szenved\u0151nek ad mened\u00e9ket 8,485 km\u00b2 ter\u00fcleten.\n<\/div>\n

<\/div>\n
<\/a><\/div>\n
\nPszich\u00e9s t\u00e9nyez\u0151kkel teh\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sz\u00e1molnunk kell a k\u00e9rd\u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben, de nem mehet\u00fcnk el a t\u00e9ny mellett, hogy a WHO az International Agency for Research on Cancer (IARC)-on kereszt\u00fcl 2011 \u00f3ta 2B-lehets\u00e9gesen karcinog\u00e9n hat\u00e1s\u00fa kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolja az extr\u00e9m alacsony frekcvenci\u00e1j\u00fa \u00e9s r\u00e1diofrekvenci\u00e1j\u00fa m\u00e1gneses tereket, egy elb\u00edr\u00e1l\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclve p\u00e9ld\u00e1ul a HIV2, HPV, JCV k\u00f3rokoz\u00f3kkal, Schistosoma japonicumal, DDT-vel, a must\u00e1rnitrog\u00e9n N-oxidj\u00e1val, kobaltexpoz\u00edci\u00f3val, vagy a t\u0171zolt\u00f3i \u00e9s textilipari munkav\u00e9gz\u00e9ssel.
\nEgy\u00e9rtelm\u0171 elv\u00e1ltoz\u00e1s az ideg- \u00e9s izomsejtek fiziol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban csak igen magas expoz\u00edci\u00f3s szintekn\u00e9l (10 000 \u03bcT felett) figyelhet\u0151 meg, viszont a hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kn\u00e9l alacsonyabb szinten is \u00e9szlelhet\u0151ek \u00fan. szublimin\u00e1lis hat\u00e1sok \u2013 viselked\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1s, tanul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g \u00e9s mem\u00f3ria roml\u00e1sa, hormonszintelt\u00e9r\u00e9sek. Ut\u00f3bbira p\u00e9lda a megv\u00e1ltozott melatonintermel\u00e9s, mely az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus egyens\u00faly\u00e1ra h\u00e1tr\u00e1nyos hat\u00e1ssal van, immunrendszer-stimul\u00e1l\u00f3 \u00e9s tumorinhibitoros v\u00e9delm\u00e9t is cs\u00f6kkenti. Ahogy a mikrohull\u00e1m\u00fa s\u00fct\u0151ben felmelegednek az \u00e9telek, az emberi test sz\u00f6vetei is h\u0151t termelnek er\u0151s HF-sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra, a szervezetben lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 biok\u00e9miai reakci\u00f3k pedig igen h\u0151\u00e9rz\u00e9kenyek, csak megfelel\u0151, sz\u0171k s\u00e1vban folynak le optim\u00e1lisan. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vesz\u00e9lyes a reprodukt\u00edv szervek \u00e9s a szemek felmeleged\u00e9se. Hasonl\u00f3 k\u00e1ros hat\u00e1shoz magas sug\u00e1rd\u00f3zis sz\u00fcks\u00e9ges, radarbalesetekn\u00e9l figyelhet\u0151ek meg az akut betegs\u00e9g t\u00fcnetei (b\u0151rs\u00e9r\u00fcl\u00e9s, koagul\u00e1ci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1k, bels\u0151 \u00e9g\u00e9sek). Alacsonyabb d\u00f3zisn\u00e1l \u00fan. non-term\u00e1l effektusok l\u00e9pnek fel: stresszfeh\u00e9rje termel\u0151d\u00e9s, szabadgy\u00f6k koncentr\u00e1ci\u00f3 n\u00f6veked\u00e9se, k\u00e1lciumki\u00e1raml\u00e1s a sejtekb\u0151l, a v\u00e9r-agy g\u00e1t \u00e1tereszt\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9se, v\u00e9rlemezke-aggreg\u00e1ci\u00f3, megn\u00f6vekedett hisztaminszekr\u00e9ci\u00f3 stb. Ezen jelens\u00e9geket t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyan betegs\u00e9gekkel hozz\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe, mint a leuk\u00e9mia, eml\u0151r\u00e1k, agyi tumorok, Alzheimer-k\u00f3r, inszomnia, szexu\u00e1lis diszfunkci\u00f3, depresszi\u00f3, allergi\u00e1k, autoimmun k\u00f3rk\u00e9pek.
\nA 80-as \u00e9vek \u00f3ta folynak kutat\u00e1sok a gyerekkori leuk\u00e9mia \u00e9s az LF-sug\u00e1rz\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ra, pozit\u00edv eredm\u00e9nnyel \u2013 0,4 \u03bcT feletti \u00e9rt\u00e9knek hossz\u00fat\u00e1von kitett gyerekek leuk\u00e9miarizik\u00f3ja k\u00e9tszeres\u00e9re n\u0151het. HF-sug\u00e1rz\u00e1s er\u0151sebb hat\u00e1sokkal j\u00e1rhat. Mobiltelefonok sug\u00e1rz\u00e1sa k\u00eds\u00e9rletekben az agyhull\u00e1mok \u00e9s alv\u00e1smint\u00e1zat v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t okozta. Epidemiol\u00f3giai vizsg\u00e1latok kimutatt\u00e1k, hogy TV \u00e9s r\u00e1di\u00f3 ad\u00f3torony k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9l\u0151kben magasabb a leuk\u00e9mia \u00e9s lymphoma el\u0151forul\u00e1sa. Hasonl\u00f3 helyen \u00e9l\u0151kben gyakori panaszok az alv\u00e1szavar, idegess\u00e9g, nyugtalans\u00e1g, \u00e1ltal\u00e1nos gyenges\u00e9g \u00e9s f\u00e1radts\u00e1g, f\u00e1jdalmas v\u00e9gtagok.
\nFontos l\u00e1tni, hogy a hivatalos hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek csak a h\u0151hat\u00e1st veszik figyelembe, a non-termin\u00e1lis hat\u00e1st nem, illetve r\u00f6vidt\u00e1v\u00fa k\u00eds\u00e9rletek alapj\u00e1n lettek meghat\u00e1rozva, a jelens\u00e9g pedig pont a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa (l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00e9lethosszi) kitetts\u00e9g miatt lehet vesz\u00e9lyes, amir\u0151l viszont egyel\u0151re \u2013 a t\u00f6meges elterjedts\u00e9g viszonylag \u00faj volta miatt \u2013 adataink nincsenek. M\u00edg az elm\u00falt \u00e9vekben egyre t\u00f6bb kutat\u00e1s hozza ki konkl\u00fazi\u00f3k\u00e9nt a gerjesztett terek k\u00e1ros hat\u00e1s\u00e1t, az \u00f6sszexpoz\u00edci\u00f3s szintek pedig egyre csak emelkednek a n\u00f6vekv\u0151 elektroniz\u00e1lts\u00e1ggal, a hivatalos hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kekeket nem gondolt\u00e1k \u00fajra a friss inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n. Az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection) \u00e1ltal kiadott, hivatalosan \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 \u00e9rt\u00e9k LF-sug\u00e1rz\u00e1sra 100000 nT, m\u00edg a WHO csak 300-400 nT-t tart eg\u00e9szs\u00e9gre m\u00e9g nem \u00e1rtalmasnak, de p\u00e9ld\u00e1ul a German Building Biology Institute IBN) m\u00e1r csak 100 nT-ban szabja meg a maximumot, a term\u00e9szetes sug\u00e1rz\u00e1s pedig 0,0002 nT alatt van. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szervezetek szerinti \u00e9rt\u00e9kek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge teh\u00e1t ezres nagys\u00e1grend\u0171 lehet (ld. t\u00e1bl\u00e1zat).\n<\/div>\n
<\/div>\n
<\/a><\/div>\n
\nSajnos nem a szigor\u00fabb eredm\u00e9nyeket veszik figyelembe az \u00e1llami t\u00f6rv\u00e9nyek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1n\u00e1l, hisz a d\u00f6nt\u00e9sbe \u00fczleti \u00e9rdekek is belesz\u00f3lhatnak, az ipari szolg\u00e1ltat\u00f3k szembeker\u00fclhetnek az \u00e9p\u00fcletbiol\u00f3gusok, term\u00e9szetgy\u00f3gy\u00e1szok \u00e9s a t\u00e9m\u00e1ban t\u00e1j\u00e9kozott kutat\u00f3k, orvosok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel. Ezen t\u00e9nyez\u0151k nyom\u00e1n a jelenleg Magyarorsz\u00e1gon \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keknek szakemberek t\u00f6bb csoportja csak a nagys\u00e1grendekkel alacsonyabb szintj\u00e9t tartja elfogadhat\u00f3nak.
\nMivel a t\u00e9m\u00e1ban jelenleg nincs tudom\u00e1nyos konszenzus, a hivatalos hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kekben a fenti t\u00e9nyez\u0151k miatt nem felt\u00e9tlen \u00e9rdemes vakon b\u00edznunk, \u00e9rdemes figyelmet ford\u00edtani a saj\u00e1t k\u00f6rnyezetet v\u00e9d\u0151 m\u00f3dszerekre. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a lak\u00f3h\u00e1zak, k\u00f3rh\u00e1zak, \u00f3vod\u00e1k, iskol\u00e1k, egyetemek \u00e9s munkahelyek \u00f6sszexpoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak minim\u00e1lisra cs\u00f6kkent\u00e9se.
\nA h\u00e1zon k\u00edv\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151 megannyi sug\u00e1rforr\u00e1sra sajnos k\u00f6zvetlen\u00fcl nemigen lehet\u00fcnk hat\u00e1ssal. Ilyenek az ad\u00f3tornyok, GSM antennah\u00e1l\u00f3zatok (panelh\u00e1zak tetej\u00e9n val\u00f3s\u00e1gos dzsungeleket l\u00e1thatunk bel\u0151l\u00fck), villamos t\u00e1vvezet\u00e9kek, transzform\u00e1torok, vas\u00fat \u00e9s villamosvonalak vezet\u00e9kei, mobiltornyok, radarok. Ezeket legink\u00e1bb elker\u00fclni \u00e9rdemes ingatlanv\u00e1s\u00e1rl\u00e1skor, lak\u00e1sb\u00e9rl\u00e9skor.H\u00e1zon bel\u00fcl viszont m\u00e1r akt\u00edvan is tehet\u00fcnk a terhel\u00e9s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9\u00e9rt, saj\u00e1t \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben \u00e9l\u0151k v\u00e9dekez\u0151rendszer\u00e9t is k\u00edm\u00e9lve.
\nA jelens\u00e9gt\u0151l val\u00f3 \u2013 ak\u00e1r alaptalan, ak\u00e1r megalapozott \u2013 f\u00e9lelmet t\u00f6bb c\u00e9g is meglovagolja, radieszt\u00e9ziai m\u00e9r\u00e9seket aj\u00e1nlva. \u00d6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letekre fog\u00e9kony emberek szerint pedig egyenesen Useless Eater-irt\u00f3 projekt a megbeteg\u00edt\u0151, k\u00e1ros elektromos t\u00e9r l\u00e9trehoz\u00e1sa szinte minden \u00e9l\u0151ter\u00fcleten. Ha el is tekint\u00fcnk ett\u0151l a kiss\u00e9 paranoid n\u00e9z\u0151pontt\u00f3l, be kell l\u00e1ssuk, hogy a mai inform\u00e1ci\u00f3s korunk egyszer\u0171en nem tudna m\u0171k\u00f6dni a nagyfok\u00fa elektroniz\u00e1ls\u00e1g, \u00e9s a mell\u00e9khat\u00e1s-k\u00e9nt jelentkez\u0151 elektroszmog n\u00e9lk\u00fcl. Ha nagy nyilv\u00e1noss\u00e1got kapn\u00e1nak a k\u00e1ros hat\u00e1sokat bizony\u00edt\u00f3 kutat\u00e1sok, s\u0151t az \u00e1llami szervek is elismern\u00e9k a vesz\u00e9lyt, emberv\u00e9d\u0151bb hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9keket szabn\u00e1nak, p\u00e1nikhangulat t\u00f6rne ki az emberek k\u00f6z\u00f6tt, id\u0151vel \u00f6sszeomlana rendszer\u00fcnk, hisz egy mindent \u00e1tsz\u00f6v\u0151 jelens\u00e9g v\u00e1lna nagy t\u00f6megek szem\u00e9ben elker\u00fclend\u0151 d\u00e9monn\u00e1.
\nA t\u00e9ma meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez hosszabb t\u00e1v\u00fa komoly kutat\u00e1sokra van sz\u00fcks\u00e9g, mindenesetre az al\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9s elgondolkodtat\u00f3: az eg\u00e9szs\u00e9ges k\u00f6rnyezethez val\u00f3, Magyarorsz\u00e1gon is \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 jog mennyire biztos\u00edtott a modern vil\u00e1gban, mikor egy hivatalosan 2B kateg\u00f3ri\u00e1snak min\u0151s\u00edtett, potenci\u00e1lisan r\u00e1kkelt\u0151 t\u00e9nyez\u0151 el\u0151l l\u00e9nyeg\u00e9ben lakott ter\u00fcleten bel\u00fcl sehol sem tudunk mentes\u00fclni?
\nHiszen eg\u00e9szen az 1950-es \u00e9vekig jelentek meg olyan cigarettarekl\u00e1mok, melyek a sz\u00edvott f\u00fcst k\u00e1ros hat\u00e1sait tagadt\u00e1k, s\u0151t pozit\u00edv sz\u00ednben, egyesen gy\u00f3gy\u00edt\u00f3nak t\u00fcntett\u00e9k fel azt. A r\u00f6ntgen k\u00e9palkot\u00e1s h\u0151skor\u00e1ban sok orvos el\u0151szeretettel k\u00e9sz\u00edttetett saj\u00e1t kopony\u00e1j\u00e1r\u00f3l felv\u00e9teleket a kezdetleges, az ALARA-elvet m\u00e9g nem k\u00f6vet\u0151, 25-30 perces expoz\u00edci\u00f3s id\u0151vel dolgoz\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1val, \u00e9s p\u00e1ciensek t\u00f6megei k\u00e1rosultak \u00e9s haltak meg a felel\u0151tlen haszn\u00e1lat mell\u00e9khat\u00e1sai miatt. Az eg\u00e9szs\u00e9g v\u00e9delme, a k\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1sokr\u00f3l val\u00f3 t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s mindenki szem\u00e9lyes \u00e9rdeke, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakemberk\u00e9nt pedig k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk ennek seg\u00edt\u00e9se inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9ssel \u00e9s eduk\u00e1ci\u00f3val. Az elektroszmog t\u00e9m\u00e1ja k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, mert mindennapi \u00e9let\u00fcnk r\u00e9sze, a hivatalos szervek \u00e1ltal b\u0151kez\u0171en megszabott hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kek miatt jogban r\u00f6gz\u00edtett v\u00e9delmet nem kapunk ellene, akt\u00edvan viszont tehet\u00fcnk a sug\u00e1rterhel\u00e9s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9\u00e9rt. D\u00f6nt\u00e9seinkkel nem csak saj\u00e1t magunkra vagyunk kihat\u00e1ssal, gondoljunk csak a b\u00e9rh\u00e1zban \u00e9l\u0151, esetleg \u00e9rz\u00e9kenyebb szomsz\u00e9dra, gyerekekre, id\u0151sekre, akik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6bbi tagj\u00e1nak otthona fel\u0151l r\u00e1juk z\u00fadul\u00f3 15-20 WiFi router \u00e9s egy\u00e9b lak\u00e1son bel\u00fcli, de t\u00e1volra sug\u00e1rz\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k ellen nem tudnak egyed\u00fcl tenni. V\u00e9dj\u00fck magunkat \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00fcnket!<\/b>\n<\/div>\n
\u00a0<\/b><\/div>\n
Szerz\u0151: Boros Annam\u00e1ria<\/b><\/div>\n

A cikk nyomtatott v\u00e1ltozatban is megjelent 2017-ben a Szinapszis XIV. \u00e9vfolyam\u00e1nak 1. sz\u00e1m\u00e1ban<\/a>, ahol m\u00e9g gyakorlati tan\u00e1csokat is tal\u00e1lhattok az itt feszegetett t\u00e9ma kapcs\u00e1n!<\/b> \t \t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A technika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek csod\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geket mag\u00e1ban rejt\u0151, \u00e1m egyben nem felt\u00e9tlen vesz\u00e9lytelen k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy gombam\u00f3d elszaporodtak k\u00f6rnyezet\u00fcnkben az elektromos berendez\u00e9sek. Az \u00e1ram el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1sa, a h\u00edrk\u00f6zl\u00e9si, t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si \u00e9s adat\u00e1tviteli technol\u00f3gi\u00e1k kapcs\u00e1n elektrom\u00e1gneses terek gener\u00e1l\u00f3dnak. Ezen mesters\u00e9ges terek potenci\u00e1lisan k\u00e1ros hat\u00e1s\u00e1t \u00f6szefoglal\u00f3an elektroszmognak nevezz\u00fck. A l\u00e9trej\u00f6tt tereket az \u00e1tlagember nem tudja primeren \u00e9rz\u00e9kelni, ett\u0151l …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":513,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-121","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/121","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=121"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/121\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/513"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=121"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=121"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=121"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}