{"id":1188,"date":"2019-02-28T05:25:53","date_gmt":"2019-02-28T05:25:53","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=1188"},"modified":"2019-02-28T05:25:53","modified_gmt":"2019-02-28T05:25:53","slug":"dns-ket-lanc-negy-ember","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2019\/02\/28\/dns-ket-lanc-negy-ember\/","title":{"rendered":"DNS: k\u00e9t l\u00e1nc, n\u00e9gy ember"},"content":{"rendered":"

Furcsa elk\u00e9pzelni, hogy ami sz\u00e1munkra teljess\u00e9ggel mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl gimn\u00e1zium \u00f3ta, az alig hetven \u00e9ve m\u00e9g kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezte: 1953-ban James D. Watson \u00e9s Francis Crick publik\u00e1lt\u00e1k a kett\u0151s l\u00e1nc\u00fa DNS szerkezet\u00e9re vonatkoz\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9seiket. A munk\u00e1t nem csak ketten v\u00e9gezt\u00e9k, a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl eml\u00edten\u00e9m meg a n\u00e9gy legh\u00edresebb nevet a DNS szerkezet\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1val kapcsolatosan.<\/strong><\/p>\n

Maurice Wilkins<\/strong><\/h5>\n

R\u00e9szt vett a radar \u00e9s az atombomba kifejleszt\u00e9s\u00e9ben is. Az atombomb\u00e1k puszt\u00edt\u00e1s\u00e1val szembes\u00fclve a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n sokszor felsz\u00f3lalt a nukle\u00e1ris fegyverkez\u00e9s ellen.<\/p>\n

A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a King\u2019s College biofizika kutat\u00f3csoportj\u00e1nak vezet\u0151je lett \u2013 r\u00f6ntgensug\u00e1rral vizsg\u00e1lt\u00e1k a nukleinsavakat. Rosalind Franklinnal<\/strong> v\u00e9gezte a DNS r\u00f6ntgendiffrakci\u00f3s vizsg\u00e1latait. Sok\u00e1ig dolgoztak egy\u00fctt, m\u00e9gsem j\u00f6ttek ki j\u00f3l \u2013 Wilkinsnek nehez\u00e9re esett a n\u0151t nem asszisztens\u00e9nek, hanem munkat\u00e1rs\u00e1nak tekinteni. Viszonyukat j\u00f3l jellemzi, hogy Wilkins titokban mutatta meg a n\u0151 kutat\u00e1sainak eredm\u00e9ny\u00e9t Watsonnak<\/strong> \u00e9s Cricknek<\/strong>.<\/p>\n

\"\"
forr\u00e1s: Wikip\u00e9dia<\/span><\/figcaption><\/figure>\n
Rosalind Franklin<\/strong><\/h5>\n

M\u00e1r eg\u00e9szen fiatal kor\u00e1ban eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy tudom\u00e1nnyal szeretne foglalkozni, ha feln\u0151 \u2013 ebben el\u0151sz\u00f6r nem t\u00e1mogatta az \u00e9desapja, majd rokonok r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s\u00e9re m\u00e9gis tan\u00edttatta a l\u00e1ny\u00e1t. Franklin a Newnham College-ben v\u00e9gzett, majd a King\u2019s College-ben v\u00e9gezte tudom\u00e1nyos munk\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

Itt k\u00e9sz\u00edtette a h\u00edres 51-es fotogr\u00e1fi\u00e1t<\/em>. Ez volt az az anyag, ami alapj\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy a DNS egy kett\u0151s h\u00e9lix, r\u00e1ad\u00e1sul a h\u00e9lix tulajdons\u00e1gaira is lehetett k\u00f6vetkeztetni a fot\u00f3 alapj\u00e1n.<\/p>\n

Franklin 1958-ban hunyt el r\u00e1kban, amit a munk\u00e1ja sor\u00e1n felhaszn\u00e1lt r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1s v\u00e1lthatott ki \u2013 \u00edgy 1962-ben csak James D. Watson, F. Crick<\/strong> \u00e9s Maurice Wilkins<\/strong> kapott Nobel-d\u00edjat. T\u00f6bben kritiz\u00e1lt\u00e1k Wilkins d\u00edjaz\u00e1s\u00e1t, tekintve, hogy az \u00e9rdemi munk\u00e1t, ami k\u00f6zvetlen\u00fcl az \u00e1tt\u00f6r\u00e9shez vezetett, Rosalind Franklin v\u00e9gezte.<\/p>\n

\"\"
forr\u00e1s: ROBIN STOTT, VIA FLICKR \/\/ CC BY-SA 2.0<\/span><\/figcaption><\/figure>\n
Francis Crick <\/strong><\/h5>\n

A molekul\u00e1ris biol\u00f3gia egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je, fiatal kor\u00e1ban fizik\u00e1val foglalkozott.<\/p>\n

1951-ben kezdte el vizsg\u00e1lni a DNS-t, a n\u00e1la sokkal fiatalabb James Watsonnal. 1953 febru\u00e1rj\u00e1ban tett\u00e9k a nagy felfedez\u00e9st, a Nature-cikk pedig \u00e1prilisban jelent meg. A DNS szerkezet\u00e9t illusztr\u00e1lva meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k annak h\u00e1romdimenzi\u00f3s makettj\u00e9t, ami ma a\u00a0londoni Tudom\u00e1nyos M\u00fazeumban tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n

Francis Crick ezen t\u00fal is tett az\u00e9rt, hogy a tudom\u00e1ny ott tartson ma, ahol: t\u0151le sz\u00e1rmazik a centr\u00e1lis dogma \u00e9s seg\u00edts\u00e9ggel volt a genetikai k\u00f3d megfejt\u00e9s\u00e9ben is.<\/p>\n

\"\"
forr\u00e1s: A. Barrington Brown. By permission of the Masters and Fellows of Gonville and Caius College, Cambridge \u2013 \u00a9 Gonville & Caius College.<\/span><\/figcaption><\/figure>\n
James D Watson<\/strong><\/h5>\n

Amerik\u00e1ban v\u00e9gzett, majd a cambridge-i egyetemen folytatott kutat\u00f3munk\u00e1t. A DNS szerkezet\u00e9nek felfedez\u00e9se ut\u00e1n tan\u00edtott a Harvardon, sok tudom\u00e1nyos \u00e9s a tudom\u00e1nyt n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 k\u00f6nyvet \u00edrt. A k\u00e9s\u0151bbiekben az RNS-ek kutat\u00e1s\u00e1ban seg\u00e9dkezett, 1990 \u00e9s 1992 k\u00f6z\u00f6tt \u0151 vezette a Hum\u00e1n Genom Projektet<\/em>.<\/p>\n

Sok \u00e9ven \u00e1t t\u00f6lt\u00f6tt be igazgat\u00f3i, majd eln\u00f6ki poz\u00edci\u00f3t a Cold Spring Harbor Laboratory-ban, majd onnan menesztett\u00e9k bizonyos megnyilv\u00e1nul\u00e1sai miatt. 2007-ben, a felf\u00fcggeszt\u00e9se ut\u00e1n lemondott posztj\u00e1r\u00f3l. \u00a02014-ben el\u00e1rverezte Nobel-d\u00edj\u00e1nak arany\u00e9rm\u00e9t, cs\u00f6kkent bev\u00e9teleire hivatkozva. Id\u00e9n a laborat\u00f3rium megfosztotta tiszteletbeli c\u00edmeit\u0151l, mert rasszista m\u00f3don nyilatkozott a telev\u00edzi\u00f3ban.<\/p>\n

Nemcsak ennek a n\u00e9gy embernek k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck a DNS szerkezet\u00e9nek mai ismeret\u00e9t, hanem sok m\u00e1s remek kutat\u00f3nak is, akiknek a neve nem maradt fenn, vagy nem tal\u00e1lt\u00e1k meg a megold\u00e1st \u2013 de \u00edgy is hozz\u00e1j\u00e1rultak a tudom\u00e1ny \u00e9s az orvosl\u00e1s mai \u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz: ha m\u00e1ssal nem, legal\u00e1bb azzal, hogy lehet\u0151s\u00e9geket z\u00e1rtak ki.<\/p>\n

Kiemelt k\u00e9p forr\u00e1s:\u00a0Renaissance Theaterworks<\/span> \t \t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Furcsa elk\u00e9pzelni, hogy ami sz\u00e1munkra teljess\u00e9ggel mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl gimn\u00e1zium \u00f3ta, az alig hetven \u00e9ve m\u00e9g kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezte: 1953-ban James D. Watson \u00e9s Francis Crick publik\u00e1lt\u00e1k a kett\u0151s l\u00e1nc\u00fa DNS szerkezet\u00e9re vonatkoz\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9seiket. A munk\u00e1t nem csak ketten v\u00e9gezt\u00e9k, a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl eml\u00edten\u00e9m meg a n\u00e9gy legh\u00edresebb nevet a DNS szerkezet\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1val kapcsolatosan.<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":1192,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-1188","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1188","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1188"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1188\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1192"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1188"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1188"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1188"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}