{"id":97106,"date":"2020-06-25T14:51:48","date_gmt":"2020-06-25T12:51:48","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=97106"},"modified":"2020-06-26T09:29:38","modified_gmt":"2020-06-26T07:29:38","slug":"a-szurke-halyogrol-szolo-eloadassal-indult-ujra-digitalis-formaban-a-szenior-akademia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2020\/06\/25\/a-szurke-halyogrol-szolo-eloadassal-indult-ujra-digitalis-formaban-a-szenior-akademia\/","title":{"rendered":"A sz\u00fcrke h\u00e1lyogr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 el\u0151ad\u00e1ssal indult \u00fajra digit\u00e1lis form\u00e1ban a Szenior Akad\u00e9mia"},"content":{"rendered":"
Dr. Nagy Zolt\u00e1n Zsolt \u201eA h\u00e1lyogseb\u00e9szet m\u00faltja \u00e9s j\u00f6v\u0151je\u201d c\u00edm\u0171 online el\u0151ad\u00e1s\u00e1val digit\u00e1lis form\u00e1ban, Zoom-rendszeren kereszt\u00fcl indult \u00fajra a Szenior Akad\u00e9mia m\u00e1sodik szemeszter\u00e9nek hatodik alkalma, a j\u00e1rv\u00e1nyhelyzet miatti k\u00f6zel sz\u00e1z napos sz\u00fcnet ut\u00e1n. Az Eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1nyi Kar (ETK) d\u00e9k\u00e1nja, a Szem\u00e9szeti Klinika igazgat\u00f3ja kit\u00e9rt a sz\u00fcrke h\u00e1lyog kialakul\u00e1s\u00e1nak okaira, a modern m\u0171t\u00e9ti lehet\u0151s\u00e9gekre, valamint az \u00f3kort\u00f3l kezdve sorra vette a sz\u00fcrke h\u00e1lyog kezel\u00e9s\u00e9ben bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sokat is. A szabadel\u0151ad\u00e1s-sorozatot a 250 \u00e9ves Semmelweis Egyetem jubileumi \u00e9v\u00e9nek keret\u00e9ben szervezt\u00e9k meg.<\/div>\n

\"\"<\/a>Dr. Nagy Zolt\u00e1n Zsolt, az ETK d\u00e9k\u00e1nja, a Szem\u00e9szeti Klinika igazgat\u00f3ja \u201eA h\u00e1lyogseb\u00e9szet m\u00faltja \u00e9s j\u00f6v\u0151je \u201d c\u00edm\u0171 online el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban r\u00e1mutatott, a sz\u00fcrke h\u00e1lyog, vagyis a szemlencse elsz\u00fcrk\u00fcl\u00e9se a k\u00f6rnyezeti okokt\u00f3l kezdve a genetik\u00e1n \u00e1t sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 miatt kialakulhat. Kiemelte, jelenleg ez az egyik legeredm\u00e9nyesebben oper\u00e1lhat\u00f3 szem\u00e9szeti elv\u00e1ltoz\u00e1s, Magyarorsz\u00e1gon k\u00f6zel 90 ezer h\u00e1lyogseb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik. Ma, a modern multifok\u00e1lis m\u0171lencs\u00e9kkel \u2013 ha nincs m\u00e1s szem\u00e9szeti probl\u00e9ma \u2013 id\u0151skorban is h\u00fasz\u00e9ves kori \u00e9lesl\u00e1t\u00e1st tudnak biztos\u00edtani \u2013 hangs\u00falyozta.<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9ben az \u00f3kort\u00f3l kezdve sorra vette a sz\u00fcrke h\u00e1lyog kezel\u00e9s\u00e9ben bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sokat. Felid\u00e9zte, hogy sok\u00e1ig a sz\u00fcrke h\u00e1lyogot egy megdermedt k\u00f3ros agyfolyad\u00e9knak gondolt\u00e1k, mely a szemn\u00e9l gy\u0171lik \u00f6ssze. M\u00e1r a babiloni \u00e9s egyiptomi orvosok is oper\u00e1lt\u00e1k, igaz, ekkor csup\u00e1n egyetlen m\u0171t\u00e9tt\u00edpus, az \u00fagynevezett h\u00e1lyogsz\u00far\u00e1s volt elterjedt, ami nagyon vesz\u00e9lyes m\u00f3dszernek sz\u00e1m\u00edtott \u2013 mutatott r\u00e1. El\u0151ad\u00e1s\u00e1ban kit\u00e9rt arra is, hogy egy indiai orvost, Sushrut\u00e1t tekintik a szemseb\u00e9szet atyj\u00e1nak, aki i.e. 600 \u00e9vvel 76 szem\u00e9szeti betegs\u00e9get k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett meg \u00e9s 51 seb\u00e9szi beavatkoz\u00e1st \u00edrt le. A d\u00e9k\u00e1n eml\u00e9keztetett: 1619-ben Heiner alkotott el\u0151sz\u00f6r helyes anat\u00f3miai \u00e1br\u00e1t a szemgoly\u00f3r\u00f3l, az els\u0151 sikeres h\u00e1lyogm\u0171t\u00e9t pedig Jacques Daviel nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik (1747) \u2013 \u0151 bizony\u00edtotta be azt is, hogy a sz\u00fcrke h\u00e1lyog a szemlencse betegs\u00e9ge, nem pedig k\u00f3ros agyfolyad\u00e9k felhalmoz\u00f3d\u00e1sa. Mint mondta, a seb\u00e9szet \u00e9s a szem\u00e9szet r\u00e9gen egy szakma volt, haz\u00e1nkban a k\u00e9t ter\u00fclet 1801 ut\u00e1n v\u00e1lt el egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

Sz\u00f3 esett Albrecht von Graefer\u0151l, aki szint\u00e9n \u00fatt\u00f6r\u0151nek sz\u00e1m\u00edtott a 19. sz\u00e1zadban a glauk\u00f3ma \u00e9s a sz\u00fcrke h\u00e1lyog kezel\u00e9sben. Az els\u0151 m\u0171lencse be\u00fcltet\u00e9s \u2013 amelyet forradalmi \u00faj\u00edt\u00e1snak tekinthet\u00fcnk \u2013 Harold Ridley amerikai szemorvos nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n egy vad\u00e1szpil\u00f3ta szem\u00e9be plexi\u00fcveg f\u00far\u00f3dott, ami annak ellen\u00e9re, hogy t\u00f6bb \u00e9ven kereszt\u00fcl a pil\u00f3ta szem\u00e9ben maradt, m\u00e9gsem okozott gyullad\u00e1st. Ezt figyelte meg Ridley, \u00e9s ez adta neki az \u00f6tletet a saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u0171 m\u0171lencs\u00e9hez \u2013 magyar\u00e1zta. A k\u00f6vetkez\u0151 nagy el\u0151rel\u00e9p\u00e9st Charles Kelman amerikai szemseb\u00e9sz 1967-ben kifejlesztett \u00faj\u00edt\u00e1sa jelentette. Az elj\u00e1r\u00e1s l\u00e9nyege, hogy a szaruh\u00e1rty\u00e1n a kor\u00e1bbiakhoz k\u00e9pest egy viszonylag kis seben kereszt\u00fcl (2\u20133,2 mm) hatolt \u00e1t a szemgoly\u00f3ba, \u00e9s ott az elsz\u00fcrk\u00fclt lencs\u00e9t egy ultrahang k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kkel feldarabolta \u00e9s azt kisz\u00edvta. Ezt a technik\u00e1t orvosi nyelven fakoemulzifik\u00e1ci\u00f3nak nevezik \u2013 mutatott r\u00e1, hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy ez a m\u0171t\u00e9ti technika tette sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 a lencs\u00e9k egy \u00faj gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak kifejleszt\u00e9s\u00e9t. A kor\u00e1bban alkalmazott merev m\u0171lencs\u00e9ket a szaruh\u00e1rty\u00e1n ejtett kis seben kereszt\u00fcl nem lehetett behelyezni, a megold\u00e1st a rugalmas, \u00f6sszehajthat\u00f3 m\u0171lencs\u00e9k jelentett\u00e9k.<\/p>\n

\"\"<\/a>A ma alkalmazott technik\u00e1k k\u00f6z\u00fcl kiemelte a femtol\u00e9zert: a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e1ltal vez\u00e9relt elj\u00e1r\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ak\u00e1r hetvenszer pontosabb v\u00e1g\u00e1st tudnak a szemen ejteni, mint k\u00e9zzel. Az alig egyperces beavatkoz\u00e1s nem ig\u00e9nyel altat\u00e1st, tov\u00e1bb\u00e1 a fert\u0151z\u00e9svesz\u00e9ly \u00e9s az esetleges komplik\u00e1ci\u00f3k es\u00e9lye is j\u00f3val kisebb \u2013 h\u00edvta fel a figyelmet dr. Nagy Zolt\u00e1n Zsolt. Az elj\u00e1r\u00e1s h\u00e1rom l\u00e9p\u00e9sben seg\u00edti az operat\u0151r munk\u00e1j\u00e1t a h\u00e1lyogm\u0171t\u00e9t sor\u00e1n: automatiz\u00e1lt m\u00f3don, a beteg szem\u00e9nek esetleges v\u00e9letlen szemmozg\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl szaruh\u00e1rtyasebeket k\u00e9sz\u00edt, ny\u00edl\u00e1st v\u00e1g a szemlencse el\u00fcls\u0151 tokj\u00e1n, illetve a szemlencse darabol\u00e1s\u00e1t is elv\u00e9gzi \u2013 fogalmazott. Hozz\u00e1tette: a vil\u00e1g els\u0151 femtol\u00e9zeres sz\u00fcrkeh\u00e1lyog-m\u0171t\u00e9tj\u00e9t a Semmelweis Egyetem Szem\u00e9szeti Klinik\u00e1j\u00e1n v\u00e9gezt\u00e9k el 2008-ban. A d\u00e9k\u00e1n el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban kit\u00e9rt m\u00e9g az egy-, illetve a t\u00f6bbf\u00f3kusz\u00fa, vagyis multifok\u00e1lis m\u0171lencs\u00e9kre is.<\/p>\n

Dr. Nagy Zolt\u00e1n Zsolt 1986-ban vehette \u00e1t \u00e1ltal\u00e1nos orvosi diplom\u00e1j\u00e1t Szegeden. 1992-t\u0151l dolgozik a Semmelweis Egyetem Szem\u00e9szeti Klinik\u00e1j\u00e1n, ahol el\u0151sz\u00f6r egyetemi adjunktus, docens, egyetemi tan\u00e1r volt, majd 2014-t\u0151l a klinika igazgat\u00f3ja lett. 2010-2013 k\u00f6z\u00f6tt az \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kar gazdas\u00e1gi d\u00e9k\u00e1nhelyettese, 2013-t\u00f3l \u00f6t \u00e9ven \u00e1t az Eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1nyi Kar d\u00e9k\u00e1nja. 1992-ben bevezette a refrakt\u00edv seb\u00e9szetet Magyarorsz\u00e1gon, felfedezte az ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1s (szol\u00e1rium, napoz\u00e1s) k\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t a refrakt\u00edv seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151 \u00fan. avaszkul\u00e1ris sebgy\u00f3gyul\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban. Az eredm\u00e9nyt az amerikai Ophthalmology-ban publik\u00e1lta 1997-ben, amely az\u00f3ta is az egyik legt\u00f6bbet id\u00e9zett k\u00f6zlem\u00e9nye. 2008-ban a vil\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt v\u00e9gezett femtol\u00e9zeres h\u00e1lyogseb\u00e9szeti m\u0171t\u00e9tet, ennek tapasztalatait nemzetk\u00f6zi k\u00f6zlem\u00e9nyekben publik\u00e1lta.\u00a0<\/div>\n

Az eg\u00e9szs\u00e9g- \u00e9s orvostudom\u00e1ny ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 lakoss\u00e1got megsz\u00f3l\u00edt\u00f3 k\u00e9tszer 12 alkalmas el\u0151ad\u00e1s-sorozat m\u00e1sodik szemeszter\u00e9nek k\u00f6vetkez\u0151 alkalma j\u00fanius 29-\u00e9n lesz. A szint\u00e9n online form\u00e1ban megrendezend\u0151 esem\u00e9nyen dr. Hangody L\u00e1szl\u00f3, a Traumatol\u00f3giai Tansz\u00e9k vezet\u0151je \u201eA t\u00e9rd\u00edz\u00fcleti cs\u00fasz\u00f3-felsz\u00ednek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9gei \u2013 biol\u00f3giai \u00e9s endoprotetikai m\u00f3dszerek\u201d c\u00edmmel tart el\u0151ad\u00e1st. A kurzus szakmai vezet\u0151je, dr. Nagy Zolt\u00e1n professor emeritus elmondta, a t\u00f6bbi, elmaradt h\u00e9t el\u0151ad\u00e1st a k\u00f6vetkez\u0151 szemeszterben fogj\u00e1k p\u00f3tolni.\u00a0 \u00a0<\/p>\n

B\u00f3di Bernadett
\nFot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila – Semmelweis Egyetem<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Dr. Nagy Zolt\u00e1n Zsolt kit\u00e9rt a sz\u00fcrke h\u00e1lyog kialakul\u00e1s\u00e1nak okaira, valamint a modern m\u0171t\u00e9ti lehet\u0151s\u00e9gekre is. <\/p>\n","protected":false},"author":101282,"featured_media":97104,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[154,168],"tags":[4179,4240,2408,4218,4249],"class_list":["post-97106","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egeszseg","category-kiemelt","tag-alhonlapokra","tag-jubileumi-hirek","tag-mki-alairas","tag-semmelweis-250","tag-szenior-akademia"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/97106","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=97106"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/97106\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":97119,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/97106\/revisions\/97119"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/97104"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=97106"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=97106"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=97106"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}