{"id":95946,"date":"2020-04-16T08:54:46","date_gmt":"2020-04-16T06:54:46","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=95946"},"modified":"2020-04-20T10:46:07","modified_gmt":"2020-04-20T08:46:07","slug":"dr-bitter-istvan-kellenek-a-jo-emberek-akikkel-egyutt-lehet-dolgozni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2020\/04\/16\/dr-bitter-istvan-kellenek-a-jo-emberek-akikkel-egyutt-lehet-dolgozni\/","title":{"rendered":"Dr. Bitter Istv\u00e1n: Kellenek a j\u00f3 emberek, akikkel egy\u00fctt lehet dolgozni"},"content":{"rendered":"
A m\u00e1rcius 15-i nemzeti \u00fcnnep alkalm\u00e1b\u00f3l Sz\u00e9ch\u00e9nyi-d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki dr. Bitter Istv\u00e1n egyetemi tan\u00e1rt, a Pszichi\u00e1triai \u00e9s Pszichoter\u00e1pi\u00e1s Klinika volt igazgat\u00f3j\u00e1t. A honlapunkban adott interj\u00faban az eddigi kutat\u00e1sair\u00f3l, valamint a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 mesterekr\u0151l \u00e9s munkat\u00e1rsakr\u00f3l is besz\u00e9lt.<\/div>\n

Dr. Bitter Istv\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra az elismer\u00e9st a klinikai pszichofarmakol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9gzett t\u00f6bb \u00e9vtizedes, nemzetk\u00f6zi szinten is nagyra becs\u00fclt klinikai, kutat\u00f3i \u00e9s oktat\u00f3i munk\u00e1ja, valamint a szkizofr\u00e9nia, a szorong\u00e1sos betegs\u00e9gek \u00e9s egy\u00e9b pszichi\u00e1triai zavarok kezel\u00e9s\u00e9ben el\u00e9rt jelent\u0151s eredm\u00e9nyei\u00e9rt \u00edt\u00e9lt\u00e9k oda. Mint elmondta, a gy\u00f3gyszertan m\u00e1r az egyetemen is \u00e9rdekelte, ezen bel\u00fcl is a klinikai vonatkoz\u00e1sok: a hat\u00e1sok \u00e9s mell\u00e9khat\u00e1sok, az eredm\u00e9nyess\u00e9g. Ebb\u0151l is ad\u00f3dott, hogy viszonylag fiatalon, 1980-ban kijutott N\u00e9metorsz\u00e1gba Haase professzorhoz, aki pszichofarmakol\u00f3gi\u00e1val foglalkozott, ezen bel\u00fcl is kiemelten a szkizofr\u00e9nia kezel\u00e9s\u00e9vel \u2013 eml\u00e9kezett vissza dr. Bitter Istv\u00e1n. Haase megfigyelte \u00e9s igazolta, hogy bizonyos mell\u00e9khat\u00e1sok, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00edr\u00e1s nagys\u00e1g\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se \u2013 ami a Parkinson-k\u00f3r korai jele \u2013 egyes, a gy\u00f3gyszerre javul\u00f3 p\u00e1ciensekn\u00e9l m\u00e1r kisebb adagban kapott antipszichotikumok gy\u00f3gyszerek szed\u00e9se sor\u00e1n is megjelentek, ebb\u0151l arra k\u00f6vetkeztetett, hogy nem szabad a d\u00f3zist tov\u00e1bb n\u00f6velni. Az ebb\u0151l a megfigyel\u00e9sb\u0151l kiindult kutat\u00e1sban Bitter professzor is r\u00e9szt vett, aminek eredm\u00e9nyek\u00e9nt az akkoriban vil\u00e1gszerte alkalmazott nagyd\u00f3zis\u00fa antipszichotikus gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9seket kis d\u00f3zis\u00fara kezdte v\u00e1ltani a szakma. Ma m\u00e1r minden ir\u00e1nyelvben a kisebb adagok szerepelnek \u2013 tette hozz\u00e1 dr. Bitter Istv\u00e1n. Ez az egyik sz\u00e1l, ami v\u00e9gigk\u00f6vette a p\u00e1ly\u00e1mat, hogy pr\u00f3b\u00e1ljuk meg a lehet\u0151 legalacsonyabb hat\u00e9kony d\u00f3zist alkalmazni a klinikumban \u2013 foglalta \u00f6ssze.<\/p>\n

\"\"<\/a>1987-1990 k\u00f6z\u00f6tt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban dr. Czobor P\u00e1llal dolgoztak egy\u00fctt Jan Volavka professzorn\u00e1l. Ott szint\u00e9n ezt a gondolatmenetet vitt\u00e9k tov\u00e1bb, de plazmaszinteket vizsg\u00e1lva. Az akkori f\u0151 sodorral ellent\u00e9tben az j\u00f6tt ki, hogy az alacsonyabb plazmaszintek hat\u00e9konyabbak, mint a magasabbak, ami meger\u0151s\u00edtette a Haase professzorn\u00e1l nyert kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket.<\/p>\n

A 90-es \u00e9vekben lass\u00fanak \u00e9rezte a hazai fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket, \u00edgy 2000-2003 k\u00f6z\u00f6tt egy multinacion\u00e1lis gy\u00f3gyszergy\u00e1r b\u00e9csi k\u00f6zponti idegrendszeri kutat\u00e1si r\u00e9szleg\u00e9t vezette K\u00f6z\u00e9p-Kelet Eur\u00f3p\u00e1ban, a K\u00f6zel-Keleten \u00e9s Afrik\u00e1ban. Mint felid\u00e9zte, az \u00e9vek sor\u00e1n egyre ink\u00e1bb hi\u00e1nyozni kezdett neki az egyetem, ezen bel\u00fcl is \u2013 sz\u00e1m\u00e1ra meglep\u0151 m\u00f3don \u2013 nem els\u0151sorban a betegek, mint ink\u00e1bb a di\u00e1kok. A klinika akkori igazgat\u00f3ja, dr. Tringer L\u00e1szl\u00f3 h\u00edv\u00e1s\u00e1ra j\u00f6tt vissza Budapestre \u00e9s vette \u00e1t a Pszichi\u00e1triai \u00e9s Pszichoter\u00e1pi\u00e1s Klinika vezet\u00e9s\u00e9t 2004-t\u0151l 2014-ig. Mint mondta, az el\u0151d\u00f6knek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en volt mire \u00e9p\u00edtkezni: dr. Unoka Zsolttal k\u00f6z\u00f6sen p\u00e9ld\u00e1ul a pszichoter\u00e1pia tant\u00e1rgyat m\u00e1r akkoriban \u201eskill base\u201d alapon \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel \u00e9s t\u00e1voktat\u00e1ssal tan\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

Ek\u00f6zben siker\u00fclt hazah\u00edvnia dr. Czobor P\u00e1lt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokb\u00f3l, ami nagy lend\u00fcletet adott a pszichofarmakol\u00f3giai kutat\u00e1soknak is. A hagyom\u00e1nyos randomiz\u00e1lt, kontroll\u00e1lt vizsg\u00e1latok mellett nyitottak a nagy adatb\u00e1zisok fel\u00e9 is, \u00edgy jobban \u00f6ssze lehetett hasonl\u00edtani az egyes szereket a klinikai vizsg\u00e1latokhoz k\u00e9pest. Tov\u00e1bb\u00e1 a magyar biztos\u00edt\u00f3i adatb\u00e1zis alapj\u00e1n kezdtek el adatokat elemezni, amivel kimutatt\u00e1k, hogy milyen t\u00e9nyez\u0151k vezetnek a szkizofr\u00e9nia magas mortalit\u00e1s\u00e1hoz. Dr. Czobor P\u00e1llal egy\u00e9bk\u00e9nt jelenleg a gyomor-b\u00e9l betegs\u00e9gek \u00e9s a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seivel foglalkoznak, most v\u00e1rj\u00e1k a kutat\u00e1si enged\u00e9lyeket. Egy m\u00e1sik foly\u00f3 projektben R\u00e9thelyi J\u00e1nossal a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s a probiotikumok hat\u00e1sait vizsg\u00e1lj\u00e1k<\/a> ADHD-s \u00e9s borderline szem\u00e9lyis\u00e9gzavarban szenved\u0151 betegekn\u00e9l. A szkizofr\u00e9nia negat\u00edv t\u00fcneteivel kapcsolatos ismereteket, k\u00f6zt\u00fck saj\u00e1t kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket is, egy az Oxford University Pressn\u00e9l egy e cikkel egyid\u0151ben megjelen\u0151 k\u00f6nyvben szerkeszt\u0151k\u00e9nt \u00e9s szerz\u0151k\u00e9nt foglalta \u00f6ssze.<\/p>\n

Dr. Bitter Istv\u00e1n p\u00e1lyafut\u00e1sa alatt az orvostudom\u00e1nyban, ezen bel\u00fcl a pszichi\u00e1tri\u00e1ban is rengeteg fontos fejl\u0151d\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt, \u00faj eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s ir\u00e1nyzatok, tudom\u00e1ny\u00e1gak jelentek meg. A Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas professzor ezek k\u00f6z\u00fcl is kiemelte a genetik\u00e1t, mint teljesen \u00faj ter\u00fcletet, amit a klinik\u00e1n dr. R\u00e9thelyi J\u00e1nos honos\u00edtott meg, aki akkoriban m\u00e9g fiatal orvosk\u00e9nt v\u00e1llalta, hogy kialak\u00edt egy genetikai labort, amit a mai napig is vezet. A m\u00e1sik forradalmi eszk\u00f6z az MR, ami teljesen megv\u00e1ltoztatta a gy\u00f3gyszerek hat\u00e1sainak vizsg\u00e1lat\u00e1t \u00e9s azt, ahogy az agyr\u00f3l gondolkozunk \u2013 v\u00e9lte. Az EEG szint\u00e9n olyan eszk\u00f6z, ami nagy \u00e1tt\u00f6r\u00e9st jelentett, a klinik\u00e1n dr. Czobor P\u00e1lnak \u00e9s a NAP programnak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en<\/a> siker\u00fclt b\u0151v\u00edteni a klinikai kutat\u00e1sai lehet\u0151s\u00e9geket azzal, hogy imm\u00e1r 2 db 256 csatorn\u00e1s EEG \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a klinik\u00e1n. Ezzel egyebek mellett egyszerre k\u00e9t p\u00e1ciens vizsg\u00e1lata is lehets\u00e9ges, teh\u00e1t megfigyelhet\u0151, hogy a hum\u00e1n interakci\u00f3 hogyan befoly\u00e1solja az agyi elektromos tev\u00e9kenys\u00e9get. A NAP kutat\u00e1sok fontos c\u00e9lja lenne az EEG \u00f6sszekapcsol\u00e1sa az MR-rel, de ut\u00f3bbihoz sajnos korl\u00e1tozottan f\u00e9rnek hozz\u00e1 a kutat\u00f3k \u2013 mondta dr. Bitter Istv\u00e1n.<\/p>\n

A klinikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3lva kiemelte, hogy \u2013 b\u00e1r minden szakter\u00fclet eset\u00e9n az a legjobb orvos, aki meghallgatja a betegeket \u2013 a pszichi\u00e1tri\u00e1ban a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s kifejezetten sok id\u0151t \u00e9s sok szem\u00e9lyes kontaktust ig\u00e9nyel, ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a jelenlegi j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi helyzet nem kedvez ennek a ter\u00fcletnek. Dr. Bitter Istv\u00e1n szerint a szakma sz\u00e9ps\u00e9ge egyben a neh\u00e9zs\u00e9ge is, ugyanis gyakran nagy kih\u00edv\u00e1st jelent az, hogy valaki teljes \u00e1ll\u00e1sban egyfolyt\u00e1ban emberek panasz\u00e1t, gondjait hallgassa. Ezek a panaszok r\u00e1ad\u00e1sul nem csak testi t\u00fcnetek, hanem \u00f6sszef\u00fcggnek a p\u00e1cinesek mag\u00e1n\u00e9let\u00e9vel, \u00e9letvitel\u00e9vel \u2013 tette hozz\u00e1 a professzor.<\/p>\n

A Sz\u00e9chenyi-d\u00edjjal kapcsolatban dr. Bitter Istv\u00e1n hangs\u00falyozta: a d\u00edjat az egyetemi munk\u00e1ss\u00e1ga n\u00e9lk\u00fcl nem kaphatta volna meg, ugyanis a sikeres p\u00e1ly\u00e1hoz ez a k\u00f6zeg is kellett. Kiemelte m\u00e9g tan\u00edt\u00f3mesterei (Juh\u00e1sz P\u00e1l, Peth\u0151 Bertalan, Hans-Joachim Haase, Jan Volavka), munkat\u00e1rsai (Czobor P\u00e1l, Boly\u00f3s Csilla, Nagy M\u00f3nika, R\u00e9thelyi J\u00e1nos) \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai szerep\u00e9t is, akik szint\u00e9n fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be az eddigi \u00e9let\u00e9ben \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban. \u201eNem el\u00e9g egy j\u00f3 int\u00e9zet, hanem kellenek a j\u00f3 emberek is, akikkel egy\u00fctt lehet dolgozni; a d\u00edjat nekik is k\u00f6sz\u00f6nhetem\u201d \u2013 v\u00e9lekedett a professzor.<\/p>\n

Keresztes Eszter
\nFot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila – Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A m\u00e1rcius 15-i nemzeti \u00fcnnep alkalm\u00e1b\u00f3l Sz\u00e9ch\u00e9nyi-d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki dr. Bitter Istv\u00e1nt, a Pszichi\u00e1triai \u00e9s Pszichoter\u00e1pi\u00e1s Klinika volt igazgat\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"author":101132,"featured_media":31992,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157,168],"tags":[4179,4070,3996,2408],"class_list":["post-95946","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","category-kiemelt","tag-alhonlapokra","tag-allami-kituntetes","tag-interju","tag-mki-alairas"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/95946","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101132"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=95946"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/95946\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":95987,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/95946\/revisions\/95987"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/31992"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=95946"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=95946"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=95946"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}