![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2019\/07\/szende.jpg\")
<\/a>Szende B\u00e9la 1957-ben lett a Budapesti Egyetem I. Sz. K\u00f3rbonctani \u00e9s K\u00eds\u00e9rleti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet\u00e9nek di\u00e1kk\u00f6r\u00f6se. 1959-ben \u00e9s 60-ban az aminosavak daganatokra kifejtett hat\u00e1s\u00e1nak \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00eds\u00e9rletes vizsg\u00e1lata nyom\u00e1n tartott el\u0151ad\u00e1saival m\u00e1r, mint demonstr\u00e1tor, az orsz\u00e1gos TDK konferenci\u00e1kon els\u0151 d\u00edjat nyert. 1960-ban summa cum laude orvosdoktorr\u00e1 avatt\u00e1k, \u00e9s az \u00f3ta dolgozik az int\u00e9zetben. 1982-ben lett egyetemi tan\u00e1r, 1993-2001 k\u00f6z\u00f6tt az int\u00e9zet igazgat\u00f3ja volt.<\/p>\nAz oktat\u00e1sban 1958 \u00f3ta vesz r\u00e9szt. 1987 \u00f3ta n\u00e9met, 1989 \u00f3ta angol nyelven tartott tanteremi el\u0151ad\u00e1sokat, jelenleg \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n hal\u00e1l\u00e1ig a n\u00e9met fogorvostanhallgat\u00f3k patol\u00f3giai oktat\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezte. TDK-s hallgat\u00f3i sz\u00e1mos esetben nyertek els\u0151 d\u00edjat orsz\u00e1gos TDK konferenci\u00e1kon, 6 PhD hallgat\u00f3ja v\u00e9dte meg sikeresen \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t. Szerkeszt\u0151je az 1999-ben megjelent Patol\u00f3gia c. tank\u00f6nyvnek \u00e9s t\u00f6bb oktat\u00e1si seg\u00e9dk\u00f6nyvet, illetve jegyzetet is \u00edrt.<\/p>\n
A gyakorlati patol\u00f3giai munk\u00e1ban a leletez\u00e9s \u00e9s a boncteremi diagnosztika fel\u00fcgyel\u0151jek\u00e9nt folyamatosan r\u00e9szt vett, rendszeresen k\u00e9rt\u00e9k fel k\u00fcls\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek is sz\u00f6vettani konz\u00edliumra. Kidolgozta a boncjegyz\u0151k\u00f6nyvek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s t\u00e1rol\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszer\u00e9t, melyhez diagn\u00f3zisgy\u0171jtem\u00e9nyt szerkesztett. Tansz\u00e9kvezet\u0151k\u00e9nt \u0151 fektette le a digit\u00e1lis patol\u00f3gia alapjait egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben dr. Moln\u00e1r B\u00e9l\u00e1val.<\/p>\n
A tudom\u00e1nyos munk\u00e1ban mindig tev\u00e9kenyen vett r\u00e9szt. Tanulm\u00e1nyozta egyes aminosavak hat\u00e1s\u00e1t k\u00eds\u00e9rleti \u00e1llatok daganatainak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re. Meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy ugyanazon aminosav D \u00e9s L form\u00e1ja ellent\u00e9tesen befoly\u00e1solja egyes daganatfajt\u00e1k n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. Ebb\u0151l a t\u00e1rgyk\u00f6rb\u0151l v\u00e9dte meg kandid\u00e1tusi \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t 1974-ben. \u00d6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt Manchesterben t\u00f6lt\u00f6tt egy \u00e9vet, ahol a Lajtha L\u00e1szl\u00f3 vezette Paterson Laborat\u00f3riumban a sz\u00f6vetteny\u00e9szeti munk\u00e1ban nyert j\u00e1rtass\u00e1got. A k\u00e9s\u0151bbiekben felt\u00e1rta a methylezett lysin sz\u00e1rmaz\u00e9kok biol\u00f3giai hat\u00e1sait, mely munka k\u00e9pezte az alapj\u00e1t az 1982-ben megv\u00e9dett doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9nek. A peptidek k\u00f6z\u00fcl els\u0151sorban a thymopoetin fragmenseinek immunstimul\u00e1ns hat\u00e1s\u00e1t tanulm\u00e1nyozta, \u00e9s nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy k\u00e9t ilyen sz\u00e1rmaz\u00e9k m\u00e1r klinikai kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1s alatt \u00e1ll.<\/p>\n
1988-89-ben vend\u00e9gprofesszork\u00e9nt egy \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt New Orleansban, a Tulane Egyetemen ,a Nobel-d\u00edjas A.V. Schally professzor int\u00e9zet\u00e9ben. Itt LHRH antagonist\u00e1k \u00e9s agonist\u00e1k, valamint somatostatin sz\u00e1rmaz\u00e9kok daganatn\u00f6veked\u00e9st g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t tanulm\u00e1nyozta. Els\u0151k\u00e9nt mutatta ki, hogy ezek a peptidek a programozott sejthal\u00e1l induk\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n fejtik ki hat\u00e1sukat, a daganatsejtekben tal\u00e1lhat\u00f3 receptorokon kereszt\u00fcl. Behat\u00f3an foglalkozott t\u00f6bb emberi daganatban el\u0151fordul\u00f3 spont\u00e1n \u00e9s induk\u00e1lhat\u00f3 apoptosis m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel \u00e9s ezek prognosztikai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n
A fentieken k\u00edv\u00fcl foglalkozott a kis energi\u00e1j\u00fa l\u00e9zersugarak biol\u00f3giai hat\u00e1s\u00e1val \u00e9s els\u0151k\u00e9nt ismertette ezek sejtprolifer\u00e1ci\u00f3t fokoz\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t. R\u00e1mutatott a glycosamin tartalm\u00fa mesenchymalis sejtek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re a m\u00e1jcirrhosis kialakul\u00e1s\u00e1ban. Els\u0151k\u00e9nt \u00edrta le a PVC porbel\u00e9gz\u00e9s \u00e1ltal kiv\u00e1ltott emberi k\u00f3rk\u00e9pet. Az int\u00e9zetben onkol\u00f3gus seb\u00e9sszel egy\u00fctt m\u0171k\u00f6dve a mediastinum tumorai \u00e9s pseudotumorainak patol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t eur\u00f3pai vonatkoz\u00e1sban is jelent\u0151s anyagon tanulm\u00e1nyozt\u00e1k, melynek eredm\u00e9ny\u00e9t, A mediastinum tumorai \u00e9s pseudotumorai c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben ismertett\u00e9k (Beszny\u00e1k J.-Szende B.-Lapis K., Akad\u00e9miai kiad\u00f3: 1985).<\/p>\n
1995-2001 k\u00f6z\u00f6tt az MTA-EKSZ Molekul\u00e1ris Patol\u00f3giai Kutat\u00f3csoportj\u00e1nak vezet\u0151je volt. Jelent\u0151s tudom\u00e1nypolitikai t\u00e9nyked\u00e9st is kifejtett. Az egyetem Tudom\u00e1nyos di\u00e1kk\u00f6ri, Oktat\u00e1si-nevel\u00e9si, K\u00f6nyvt\u00e1ri, K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi-j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi, Sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai \u00e9s Habilit\u00e1ci\u00f3s Bizotts\u00e1gaiban is tev\u00e9kenykedett.<\/p>\n
Igen jelent\u0151s orvost\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1t is v\u00e9gzett a Szende, Szab\u00f3 Katalin \u00e1ltal \u00edrt Aere Perennius \u2013 \u00c9rcn\u00e9l maradand\u00f3bb c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben 60 olyan magyar orvos \u00e9let\u00fatj\u00e1t dolgozt\u00e1k fel, akiknek a nev\u00e9hez valamilyen nevezetes felfedez\u00e9s, vagy \u00faj\u00edt\u00e1s \u00faj m\u0171szer kifejleszt\u00e9se kapcsol\u00f3dik, k\u00f6zt\u00fck pl. Semmelweis Ign\u00e1c, Szent-Gy\u00f6rgyi Albert vagy Kaposi M\u00f3r. A k\u00f6nyv anyag\u00e1t itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n t\u00f6bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben is bemutatt\u00e1k. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyaga a Semmelweis M\u00fazeum kincseit gyarap\u00edtja.
\nJelent\u0151s munk\u00e1t v\u00e9gzett A Magyar Orvosi Kamara (MOK) keret\u00e9ben az etikai k\u00f3dex kidolgoz\u00e1s\u00e1ban is.<\/p>\n
Tiszts\u00e9gek \u00e9s tags\u00e1gok:<\/em> Emellett t\u00f6bb fontos szakmai t\u00e1rsas\u00e1gnak is tagja (Eur\u00f3pai Patol\u00f3gus T\u00e1rsas\u00e1g, Eur\u00f3pai Onkol\u00f3gus T\u00e1rsas\u00e1g, Nagy-Britannia \u00e9s \u00cdrorsz\u00e1g Patol\u00f3gus T\u00e1rsas\u00e1g, International Academy of Pathology)<\/p>\n Szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gi tagja a Lege Artis Medicinae, Pathology Oncology and Research, a JAMA magyar kiad\u00e1s \u00e9s a Medical Science Monitor, J. of Medicine and Biochemistry, Pathology Research and Practice, valamint a Cellular and Molecular Medicine c. lapoknak.<\/p>\n Kit\u00fcntet\u00e9sek:<\/em> Szende professzort szer\u00e9ny \u00e9s seg\u00edt\u0151k\u00e9sz magatart\u00e1s jellemezte, s \u00edgy az int\u00e9zet valamennyi tagja (fiatalok \u00e9s id\u0151sebbek) egyar\u00e1nt szerett\u00e9k. V\u00e1ratlan hal\u00e1la az int\u00e9zet munkat\u00e1rsait m\u00e9lyen megrend\u00edtette \u00e9s eml\u00e9k\u00e9t tisztelettel \u0151rizni fogjuk.<\/p>\n Budapest 2019. 07. 03.<\/p>\n Dr. Lapis K\u00e1roly, dr. Zalatnai Attila<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Elhunyt Dr. Szende B\u00e9la professzor emeritus, az I. Sz. Patol\u00f3giai \u00e9s K\u00eds\u00e9rleti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet volt igazgat\u00f3ja.<\/p>\n","protected":false},"author":101132,"featured_media":60875,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157],"tags":[4108,2408],"class_list":["post-87473","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","tag-gyaszhir","tag-mki-alairas"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/87473","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101132"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=87473"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/87473\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":166795,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/87473\/revisions\/166795"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/60875"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=87473"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=87473"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=87473"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nMTA K\u00f6ztest\u00fcleti tagja
\nMTA Orvosi Diagnosztikai \u00e9s Tudom\u00e1nyos Bizotts\u00e1g titk\u00e1ra
\nMTA III.sz. Doktori Bizotts\u00e1g tagja volt
\nPatol\u00f3gus Szakmai Koll\u00e9gium eln\u00f6ke (1995-2000 k\u00f6z\u00f6tt)
\nOnkol\u00f3gus Szakmai Koll\u00e9gium tagja volt
\nMPT f\u0151titk\u00e1ra (1981-1990 k\u00f6z\u00f6tt)
\nMagyar Onkol\u00f3gusok T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak vezet\u0151s\u00e9gi tagja volt
\nTumor-Leukaemi\u00e1s Gyermekek\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1ny Kurat\u00f3riumi eln\u00f6ke<\/p>\n
\nOktat\u00e1s\u00fcgy Kiv\u00e1l\u00f3 Dolgoz\u00f3ja, 1976
\nMunka \u00c9rdemrend Ez\u00fcst fokozata, 1987
\nMiniszteri Dics\u00e9ret, 1989
\nHuzella Eml\u00e9k\u00e9rem , 1992
\nBal\u00f3 J\u00f3zsef Eml\u00e9k\u00e9rem, 1994
\nLAM d\u00edj, 1997
\nNovicardin d\u00edj, 1997
\nOrvosi Hetilap Markusovszky Lajos D\u00edj, 2000
\nPro Universitate D\u00edj, 2001
\nGenersich Antal D\u00edj, 2001
\nIpolyi Arnold D\u00edj, 2006
\nMagyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Lovagkeresztje, 2006<\/p>\n