A Semmelweis Egyetem Genomikai H\u00e1l\u00f3zata (SGH) az\u00a0\u00c1OK Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs \u00e1ltal t\u00e1mogatott, 2001 \u00f3ta fut\u00f3 tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1ssorozat, amelynek az els\u0151 k\u00e9t el\u0151ad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a Nagyv\u00e1rad t\u00e9ri Elm\u00e9leti T\u00f6mb Koch S\u00e1ndor nev\u00e9t visel\u0151 terme (kor\u00e1bban tan\u00e1csterem) ad otthont.<\/p>\n 2011. november 2-\u00e1n tartottuk a sorozat 100-ik el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, mely egybeesett a Biol\u00f3giai Int\u00e9zet (jelenleg Genetikai- Sejt \u00e9s Immunbiol\u00f3giai Int\u00e9zet) 40. \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1val. Az \u00e9vfordul\u00f3t prof. dr. Tulassay Tivadar Rektor \u00far, akad\u00e9mikus \u00e9s prof. dr. Ligeti Erzs\u00e9bet, az \u00c1OK Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1csa eln\u00f6ke, akad\u00e9mikus \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k. Ezt k\u00f6vet\u0151en Csaba Gy\u00f6rgy professzor az Int\u00e9zet kor\u00e1bbi \u00e9s a sorok \u00edr\u00f3ja, az Int\u00e9zet jelenlegi igazgat\u00f3ja besz\u00e9lt a 40 \u00e9vr\u0151l. A Biol\u00f3giai\/ Genetikai- Sejt \u00e9s Immunbiol\u00f3giai Int\u00e9zetr\u0151l hamarosan egy hosszabb visszaeml\u00e9kez\u00e9s jelenik meg. A 100. SGH alkalm\u00e1val \u00f6t kolleg\u00e1nkat k\u00e9rt\u00fck fel, hogy fant\u00e1zi\u00e1jukat szabadon engedve besz\u00e9ljen a genomika, a rendszer szeml\u00e9let\u0171 orvostudom\u00e1ny lehets\u00e9ges j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l.<\/p>\n Az elhangz\u00e1s sorrendj\u00e9ben Dr. Szalai Csaba tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3, az MTA Doktora<\/strong> a hatalmas \u00faj technol\u00f3giai robban\u00e1sr\u00f3l, a muntifaktori\u00e1lis \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9si mint\u00e1zat \u00e1ltal okozott neh\u00e9zs\u00e9gekr\u0151l \u00e9s a farmakogenomika egyes k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l besz\u00e9lt.<\/p>\n Dr. Kosztol\u00e1nyi Gy\u00f6rgy, egyetemi tan\u00e1r, akad\u00e9mikus<\/strong> hangs\u00falyozta legink\u00e1bb a genomikai \u00e1tt\u00f6r\u00e9s okozta euforikus lelkesed\u00e9s ut\u00e1ni kij\u00f3zanod\u00e1s okait, a t\u00falzott v\u00e1rakoz\u00e1sokt\u00f3l kezdve az un. \u201emissing heritability\u201c (l\u00e1sd k\u00e9s\u0151bb) elemz\u00e9s\u00e9ig. N\u00e9zete szerint a genetika \u00e9s genomika csak du\u00e1lisan \u00e9rtelmezhet\u0151.<\/p>\n Dr. Nagy L\u00e1szl\u00f3 egyetemi tan\u00e1r, akad\u00e9mikus<\/strong>, mint alapkutat\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 molekul\u00e1ris biol\u00f3gus viszont ink\u00e1bb a genomika \u00e1ltal ny\u00fajtott hatalmas lehet\u0151s\u00e9geket emelte ki. El\u0151ad\u00e1s\u00e1ban a szem\u00e9lyreszabott gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s mellett kit\u00e9rt az \u0151ssejtkutat\u00e1s \u00faj \u00e1tt\u00f6r\u00e9s\u00e9re (induk\u00e1lt pluripotens \u0151ssejt) \u00e9s \u00faj m\u00f3dszertani lehet\u0151s\u00e9gekre is.<\/p>\n Dr. Buz\u00e1s Edit, egyetemi tan\u00e1r, az MTA Doktora<\/strong> els\u0151sorban a proteomikai ujdons\u00e1gokr\u00f3l \u00e9s perspekt\u00edv\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt. Kiemelte a poszttranszl\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dosul\u00e1sok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak most indul\u00f3 \u00faj \u00fatjait, a predikci\u00f3s adatb\u00e1zisok adta most form\u00e1l\u00f3d\u00f3 lehet\u0151s\u00e9geket \u00e9s ezek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t pl.az immunol\u00f3gia \u00e9s gyullad\u00e1sbiol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n \u00c9s dr. Pet\u00e1k Istv\u00e1n, tudom\u00e1nyos igazgat\u00f3<\/strong>, a molekul\u00e1ris onkodiagnosztika rohamosan b\u0151v\u00fcl\u0151 eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t villantotta fel. Bemutatta az egyre r\u00e9szletesebb tumor genomatlaszt \u00e9s az egyes tumorok jel\u00e1tviteli \u00fatj\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 \u00faj ter\u00e1pi\u00e1s molekul\u00e1ris c\u00e9lpontokat.<\/p>\n A k\u00f6z\u00f6s \u00fczenet<\/strong><\/p>\n Az elhangzottak alapj\u00e1n els\u0151sorban az \u00f6t el\u0151ad\u00f3 k\u00f6z\u00f6s szeml\u00e9leti \u00fczenet\u00e9r\u0151l szeretn\u00e9nk r\u00f6viden sz\u00e1mot adni. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben a genetik\u00e1ban v\u00e9gbement egy \u00f3ri\u00e1si technol\u00f3giai forradalom, ami miniat\u00fcriz\u00e1l\u00e1st, automatiz\u00e1l\u00e1st \u00e9s az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 anyag, a DNS \u201enagy\u00fczemi\u201c anal\u00edzis\u00e9t hozta mag\u00e1val. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a genetika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r k\u00f6zeli lehet\u0151s\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt az emberis\u00e9get legnagyobb m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rint\u0151, gyakori \u00e9s a ritka betegs\u00e9gek genetikai alapjainak vizsg\u00e1lata. Meg tudjuk j\u00f3solni, ki tudjuk sz\u00e1m\u00edtani el\u0151re az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt hajlamok hat\u00e1s\u00e1t?<\/strong><\/p>\n Val\u00f3ban karny\u00fajt\u00e1sra vannak a betegs\u00e9gek okainak megismer\u00e9se \u00e9s ezek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa? Kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lhat a k\u00f6rnyezet (pl. t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, mozg\u00e1s, fert\u0151z\u00e9s, stressz, f\u00e9ny, stb.) hat\u00e1sa a mindennapi \u00e9let\u00fcnk min\u0151s\u00e9g\u00e9re vagy ak\u00e1r \u00e9let\u00fcnk hossz\u00e1ra? Lesz-e szem\u00e9lyre szabott orvosl\u00e1s a gy\u00f3gyszerek kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban, adagol\u00e1sban, vagy a v\u00e9d\u0151olt\u00e1sok megtervez\u00e9s\u00e9ben?<\/p>\n Kor\u00e1bban is sejtett\u00fck, hogy a genetika sokkal ink\u00e1bb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g, mint sors. Ennek ellen\u00e9re \u00fagy gondoltuk, hogy amikor 2003-ra felt\u00e9rk\u00e9pezt\u00fck a teljes emberi \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag, a genom bet\u0171sorrendj\u00e9t (szekvenci\u00e1j\u00e1t), akkor megoldottuk az \u00f6r\u00f6kletes betegs\u00e9gek \u00e9s hajlamok probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Azt hitt\u00fck, hamarosan kezd\u0151dhet a szem\u00e9lyre szabott orvosl\u00e1s.<\/p>\n Nos, sajnos, l\u00e1ssuk be, t\u00e9vedt\u00fcnk. Nem abban t\u00e9vedt\u00fcnk, hogy az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 anyag egy\u00e9ni \u00e9s etnikai jellegzetess\u00e9gei alapvet\u0151en fontosak, mert felt\u00e1r\u00e1suk val\u00f3ban k\u00f6zelebb visz a megel\u0151z\u00e9s \u00e9s a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s siker\u00e9hez. Abban t\u00e9vedt\u00fcnk, hogy az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket a genom elolvas\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, szinte azonnal, teljes m\u00e9lys\u00e9g\u00fckben meg fogjuk \u00e9rteni \u00e9s eredm\u00e9nyesebben tudunk majd beleavatkozni a biol\u00f3giai folyamatokba.<\/p>\n Mit tudunk ma?<\/strong><\/p>\n M\u00e1ra kider\u00fclt, hogy az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt tulajdons\u00e1gok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se sokkal \u00f6sszetettebb, mint azt k\u00e9pzelt\u00fck, az genetikai jellegek mint\u00e1zat\u00e1nak, h\u00e1l\u00f3zatainak tulajdons\u00e1gai \u00e1ltal\u00e1ban sokkal fontosabbak, mint az egyes elemek\u00e9 k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n. Kider\u00fclt az is, hogy sokkal jobban hat a k\u00f6rnyezet az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt jellegek \u201cmegsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ra \u00e9s elcsendesed\u00e9s\u00e9re\u201d mint azt gondoltuk.<\/p>\n A genom szekvencia legfontosabb kezdeti ig\u00e9rete az volt, hogy hozz\u00e1seg\u00edt a betegs\u00e9get okoz\u00f3 g\u00e9nek \u00e9s feh\u00e9rj\u00e9k, m\u00e1s sz\u00f3val ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9lpontok azonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, megnyitv\u00e1n ezzel az utat \u00faj gy\u00f3gyszerek \u00e9s gy\u00f3gym\u00f3dok kifejleszt\u00e9s\u00e9hez. Az elm\u00falt \u00e9vtized tapasztalata azt mutatja, hogy ez a c\u00e9l csak r\u00e9szben teljes\u00fclt. B\u00e1r a betegs\u00e9geket okoz\u00f3 g\u00e9nek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl forradalmas\u00edtotta, a genom szekvencia nem v\u00e1ltotta be a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sban j\u00e1tszott szerep\u00e9hez f\u0171z\u00f6tt kezdeti rem\u00e9nyeket. Ennek legfontosabb oka az, hogy d\u00f6nt\u0151en szerkezeti inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1l (pl. g\u00e9nek sz\u00e1ma, szerkezete, nagys\u00e1ga, sorrendje, elhelyezked\u00e9se), de viszonylag kev\u00e9s betekint\u00e9st ny\u00fajt a g\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s a g\u00e9nek \u00e1ltal k\u00f3dolt feh\u00e9rj\u00e9k egym\u00e1shoz val\u00f3 kapcsol\u00e1s\u00e1nak mint\u00e1zat\u00e1t illet\u0151en (pl. milyen folyamatokban vesznek r\u00e9szt, mely sejtekben, sz\u00f6vetekben milyen id\u0151z\u00edt\u00e9ssel m\u0171k\u00f6dnek, stb. ).<\/p>\n Merre tart az orvosi genomika \u00e9s a \u201esystems medicine\u201c?<\/strong><\/p>\n Az informatika fejl\u0151d\u00e9se lehet\u0151sv\u00e9 teszi az egyes g\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9si \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek olyan szint\u0171 vizsg\u00e1lat\u00e1t, amelyre kor\u00e1bban nem volt lehet\u0151s\u00e9g. A jelenlegi kutat\u00e1sok egyik legfontosabb c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se az \u00f6sszes g\u00e9n funkci\u00f3j\u00e1nak egyidej\u0171 vizsg\u00e1lata. Ezt eg\u00e9sz\u00edti ki a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok vizsg\u00e1lata. A k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok egy r\u00e9sze nem a nukleotidok bet\u0171sorrendj\u00e9t (szekvenci\u00e1j\u00e1t) befoly\u00e1solja, hanem az egyes g\u00e9nek \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s\u00e1t, azaz hogy az adott g\u00e9n \u00e1ltal k\u00f3dolt feh\u00e9rje megjelenik-e a szervezetben, \u00e9s milyen mennyis\u00e9gben. Ez ut\u00f3bbi hat\u00e1sok vizsg\u00e1lat\u00e1t nevezz\u00fck epigenetik\u00e1nak. A teljes rendszer \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sre szolg\u00e1l a rendszerbiol\u00f3gia, vagy rendszer-szeml\u00e9let\u0171 biol\u00f3gia (systems biology) elnevez\u00e9s, amely egy teljesen \u00faj vil\u00e1got nyitott meg a kutat\u00f3k, orvosok, biotechnol\u00f3gusok, matematikusok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Egy kis eml\u00e9keztet\u0151 az alapvet\u0151 genom ismeretekr\u0151l<\/strong><\/p>\n A genetika legfontosabb felfedez\u00e9sei (a DNS, mint \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag azonos\u00edt\u00e1sa; az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyeinek felismer\u00e9se; a DNS szerkezet\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa) sor\u00e1ba illik a teljes emberi \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 anyag (genom) szekvenci\u00e1j\u00e1nak (bet\u0171sorrendj\u00e9nek) meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa a 2001-2003-as \u00e9vekben. Ez a genomot alkot\u00f3 mintegy 3.2 milli\u00e1rd \u00e9p\u00edt\u0151elem (n\u00e9gyf\u00e9le nukleotidb\u00e1zis) kapcsol\u00f3d\u00e1si sorrendj\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti. A szekvencia sikeres le\u00edr\u00e1sa vitathatatlan m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 a genetik\u00e1ban, de milyen hat\u00e1ssal volt a genetika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re az elm\u00falt \u00e9vtizedben? Elmondhatjuk, hogy a genom szekvencia a genetika olyan alapdokumentum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, ami n\u00e9lk\u00fcl a genetikai tudom\u00e1nyok tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9se csaknem elk\u00e9pzelhetetlen. Olyan ez mint egy k\u00f6nyv sz\u00f6vege, bet\u0171- \u00e9s sz\u00f3halmaza, ami, mint sz\u00fcks\u00e9ges (de nem el\u00e9gs\u00e9ges) felt\u00e9tel a \u201esz\u00f6veg\u201c meg\u00e9rt\u00e9sben. \u00d6nmag\u00e1ban ezzel az \u201e\u00edr\u00e1sjelt\u00f6meggel\u201c m\u00e9g nem tudunk mit kezdeni, a nyelv, a nyelvtan ismerete n\u00e9k\u00fcl csak \u00e9rtelmetlen \u00e1kom-b\u00e1komnak l\u00e1tjuk azt.<\/p>\n A szekven\u00e1l\u00e1s legk\u00f6zvetlenebb eredm\u00e9nye illetve a m\u00e1ra sem befejezett feladata az \u00f6sszes feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 mintegy 24-27 ezer g\u00e9n azonos\u00edt\u00e1sa. Az emberi g\u00e9nek viszonylag csek\u00e9ly sz\u00e1ma (hasonl\u00f3 a fonalf\u00e9regben vagy kukoric\u00e1ban tal\u00e1ltakhoz!) r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra, hogy a biol\u00f3giai komplexit\u00e1st nemcsak a g\u00e9nk\u00e9szlet nagys\u00e1ga, hanem magukban a g\u00e9nekben rejl\u0151 egyedi sokf\u00e9les\u00e9g (diverzit\u00e1s) \u00e9s a kapcsolati l\u00e1ncok \u00e9s dinamikus h\u00e1l\u00f3zatok v\u00e1ltozatoss\u00e1ga hat\u00e1rozza meg.<\/p>\n Ezalatt els\u0151sorban a g\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 mechanizmusok \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t kell \u00e9rteni \u00e9s azt, hogy egy g\u00e9n sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feh\u00e9rjel\u00e1ncot k\u00f3dolhat. A g\u00e9nek katalogiz\u00e1l\u00e1s\u00e1n t\u00falmen\u0151en a genom szekvencia megadta a g\u00e9nek pontos hely\u00e9t \u00e9s sorrendj\u00e9t is a kromosz\u00f3m\u00e1kon. Ez az egyszer\u0171 inform\u00e1ci\u00f3 \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9g\u0171 a genetik\u00e1ban, mert lehet\u0151v\u00e9 teszi azt, hogy egy kromosz\u00f3ma szakaszhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 tulajdons\u00e1ghoz vagy betegs\u00e9ghez g\u00e9neket rendelhess\u00fcnk hozz\u00e1. A genom szekvenci\u00e1t megel\u0151z\u0151 korszakban hasonl\u00f3 betegs\u00e9g-g\u00e9n hozz\u00e1rendel\u00e9s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa t\u00f6bb \u00e9ves kutat\u00f3munk\u00e1t ig\u00e9nyelt.<\/p>\n Genetikai v\u00e1ltozatoss\u00e1g \u00e9s a betegs\u00e9gek<\/strong><\/p>\n Az egyedek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket (pl. testmagass\u00e1g, tests\u00faly, koleszterin szint a v\u00e9rben, EKG hull\u00e1mkomponensek ar\u00e1ny\u00e1nak fiziol\u00f3gi\u00e1s variabilit\u00e1sa, betegs\u00e9gekre val\u00f3 hajlam) a k\u00f6rnyezeti \u00e9s genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00f6sszess\u00e9ge okozza. Genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gen azt kell \u00e9rten\u00fcnk, hogy b\u00e1r k\u00e9t emberben a genom szekvenci\u00e1ja 99%-ban azonos, a marad\u00e9k 1% elt\u00e9r\u00e9st mutat. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket a DNS l\u00e1nc bizonyos pontjain az \u00e9p\u00edt\u0151elemek (nukleotidok) k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gei okozz\u00e1k.<\/p>\n Ezeket a vari\u00e1ci\u00f3kat SNP-nek (single nucleotide polymorphism) nevezz\u00fck \u00e9s becsl\u00e9sek szerint \u00f6sszesen kb. 10-15 milli\u00f3 tal\u00e1lhat\u00f3 a mai emberi popul\u00e1ci\u00f3ban, melyek nagy r\u00e9sze szabadon el\u00e9rhet\u0151 egy nemzetk\u00f6zi adatb\u00e1zisban (HapMap projekt,\u00a0 http:\/\/hapmap.ncbi.nlm.nih.gov\/<\/a>). A m\u00e1sik, emberek k\u00f6zti egyedi elt\u00e9r\u00e9seket mutat\u00f3 jellegzetess\u00e9g az egyes DNS szakaszok ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1ma (copy number variation, CNV, http:\/\/projects.tcag.ca\/variation\/<\/a>). Ezen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek megismer\u00e9se igen nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, hiszen ezek hat\u00e1rozz\u00e1k meg az emberek k\u00f6z\u00f6tti biol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket (legal\u00e1bbis azok genetikai r\u00e9sz\u00e9t). Nagyon fontos, hogy bizonyos betegs\u00e9gek (pl. r\u00e1k) eset\u00e9n ezek a jellegzetess\u00e9gek nem \u00f6r\u00f6kl\u00f6ttek, hanem a beteg sz\u00f6vetben, a betegs\u00e9g sor\u00e1n alakulnak ki.<\/p>\n Az elm\u00falt \u00e9vtized eredm\u00e9nye, hogy az SNP-k d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t \u00e9s egyre t\u00f6bb CNV-t is katalogiz\u00e1ltak. Ez felveti annak az elvi lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy egy betegs\u00e9gben szenved\u0151 \u00e9s egy att\u00f3l mentes egy\u00e9n DNS-\u00e9nek elemz\u00e9se alapj\u00e1n megtal\u00e1ljuk, mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, azaz azonos\u00edtsuk azt a g\u00e9nt, vagy g\u00e9neket, amely a betegs\u00e9get okozza. Ez a c\u00e9l azonban jelenleg k\u00e9t ok miatt nem \u00e9rhet\u0151 el. Az els\u0151 az a gyakorlati korl\u00e1t, hogy a mai technol\u00f3gia mintegy 1-2 milli\u00f3, vagyis az \u00f6sszes SNP csup\u00e1n mintegy 10%-\u00e1nak hat\u00e9kony meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9. A m\u00e1sik egy elvi probl\u00e9ma, nevezetesen, hogy a b\u00e1rmely k\u00e9t genom \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sakor tal\u00e1lt t\u00f6bb milli\u00f3nyi elt\u00e9r\u00e9s d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge semmilyen probl\u00e9m\u00e1t nem okoz. Ez\u00e9rt a genetika alapprobl\u00e9m\u00e1ja azon elt\u00e9r\u00e9sek megtal\u00e1l\u00e1sa az \u00f6sszes vari\u00e1ci\u00f3 tenger\u00e9ben, amelyek val\u00f3ban betegs\u00e9get okoznak. Annak ellen\u00e9re, hogy a betegs\u00e9geket okoz\u00f3 vari\u00e1nsok meghat\u00e1roz\u00e1sa az orvosi genetika alapvet\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se, ez a betegs\u00e9gek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben mindm\u00e1ig nem megoldott feladat.<\/p>\n Betegs\u00e9gek asszoci\u00e1ci\u00f3s anal\u00edzise, biobankok<\/strong><\/p>\n Az ut\u00f3bbi \u00e9vek legsikeresebb technik\u00e1ja, az asszoci\u00e1ci\u00f3s anal\u00edzis alapk\u00e9rd\u00e9se az, hogy a genom t\u00f6bb milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6z\u00fcl melyek azok, amelyek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatnak egy adott betegs\u00e9ggel. Teljes genom sz\u0171r\u00e9sek az eg\u00e9sz \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 anyagra vonatkoz\u00f3 asszoci\u00e1ci\u00f3s anal\u00edzist jelentenek (GWAS: genome-wide association study). Rendk\u00edv\u00fcl l\u00e9nyeges az, hogy nagy sz\u00e1m\u00fa, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 etnikumokb\u00f3l (kaukazoid, orient\u00e1l, negroid, stb.) sz\u00e1rmaz\u00f3 egyedi genom t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s vizsg\u00e1lat\u00e1ra ker\u00fclj\u00f6n sor, hogy kisz\u0171r\u0151djenek a jelent\u00e9ktelen egyedi elt\u00e9r\u00e9sek. Ez\u00e9rt van akkora \u00e9rt\u00e9k\u00fck az un. biobankoknak (sz\u00f6vet, DNS, RNS, feh\u00e9rjegy\u0171jtem\u00e9nyek), ahol a t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e1ltal szab\u00e1lyozott szem\u00e9lyis\u00e9gi jogokat figyelembe v\u00e9ve sokf\u00e9le beteg- \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges ember nagysz\u00e1m\u00fa mint\u00e1j\u00e1t \u0151rzik. Nagy jelent\u0151s\u00e9g\u0171 e tekintetben a most befejezett un. \u201e1000 genom\u201c projekt, \u00e9s a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben m\u00e9g nagyobb hasonl\u00f3 vizsg\u00e1latokat terveznek. Minderre a szekven\u00e1l\u00e1s k\u00f6lts\u00e9geinek radik\u00e1lis cs\u00f6kken\u00e9se is lehet\u0151s\u00e9get ad. Az ilyen vizsg\u00e1latokhoz els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben \u00f6ssze kell \u00e1ll\u00edtanunk egy betegekb\u0151l \u00e9s egy eg\u00e9szs\u00e9gesekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 csoportot. Ezut\u00e1n meg kell hat\u00e1roznunk a k\u00e9t csoport minden tagj\u00e1ban, hogy milyen genetikai elt\u00e9r\u00e9seket hordoznak. Ezen adatok birtok\u00e1ban \u00f6sszehasonl\u00edthat\u00f3 a vari\u00e1nsok el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga a k\u00e9t csoportban. Azok a vari\u00e1nsok, amelyek hasonl\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben fordulnak el\u0151 a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3ban, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem j\u00e1tszanak szerepet a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban. Ezzel szemben azok az SNP-k, amelyeknek vari\u00e1nsai k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gyakoris\u00e1g\u00faak a k\u00e9t csoportban, kapcsolatba hozhat\u00f3ak a betegs\u00e9ggel. A genom szekvencia ismeret\u00e9ben az is meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy az azonos\u00edtott SNP-k mely g\u00e9nekben, vagy g\u00e9nek k\u00f6zel\u00e9ben helyezkednek el. Ilyen m\u00f3don azonos\u00edthat\u00f3ak azok a g\u00e9nek, amelyeknek szerep\u00fck van a betegs\u00e9g kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben. Az ut\u00f3bbi \u00e9vek eredm\u00e9nye sz\u00e1mos olyan g\u00e9n felfedez\u00e9se, melyek vari\u00e1nsai szerepet j\u00e1tszanak a cukorbetegs\u00e9g, asztma, magas v\u00e9rnyom\u00e1s, agydaganat, sz\u00edvinfarktus \u00e9s sok m\u00e1s betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban. A j\u00f6v\u0151 \u00edg\u00e9rete az, hogy ezen g\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek gy\u00f3gyszeres befoly\u00e1sol\u00e1sa elvezethet e betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9s\u00e9hez \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n K\u00e1osz vagy ki\u00fat? H\u00e1l\u00f3zat!<\/strong><\/p>\n Kapkodjuk a fej\u00fcnket, laikus \u00e9s szakember egyar\u00e1nt. G\u00e9nek, g\u00e9nvari\u00e1nsok sokas\u00e1ga. Bonyolult betegs\u00e9gek, szab\u00e1lyoz\u00e1si rendszerek. Jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9sek az emberis\u00e9g etnikai sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek t\u00fckr\u00e9ben. Nagysz\u00e1m\u00fa, id\u0151ben v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezeti hat\u00e1s. T\u00f6m\u00e9nytelen adat\u00f3ce\u00e1n. \u00c1tl\u00e1that\u00f3-e mindez? Nem rem\u00e9nytelen-e eligazodni benne? Lehet-e rendszert tal\u00e1lni benne?<\/p>\n Igen, mindez t\u00f6k\u00e9letesen \u00e1t\u00edrta a szimpla \u201emutasd meg a g\u00e9nt\u00e9rk\u00e9ped, \u00e9s megmondom, ki vagy\u201d felfog\u00e1st. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy ez egy igen \u00f6sszetett rendszer: g\u00e9nek \u00e9s k\u00f6rnyezet, rendszerbiol\u00f3gia h\u00e1l\u00f3zatos rendszere. A kulcssz\u00f3: H\u00c1L\u00d3ZAT<\/strong>. Mai tud\u00e1sunk, szeml\u00e9let\u00fcnk, kutat\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1nk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a biol\u00f3giai h\u00e1l\u00f3zatok, h\u00e1l\u00f3zati modellek \u00e1llnak. A h\u00e1l\u00f3zatok csom\u00f3pontokb\u00f3l \u00e9s az \u0151ket \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00e9lekb\u0151l \u00e1llnak. El\u0151bbiek a h\u00e1l\u00f3zat elemeit, ut\u00f3bbiak a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokat jellemzik. A h\u00e1l\u00f3zatokon bel\u00fcl alh\u00e1l\u00f3zatok rajzol\u00f3dnak ki, \u00e9s ezek egyedi vizsg\u00e1lata rem\u00e9nyeink szerint kiutat jelent az adatok fullaszt\u00f3 \u00f6z\u00f6n\u00e9ben.<\/p>\n A hi\u00e1nyz\u00f3 \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151s\u00e9g (\u201emissing heritability\u201d) lehets\u00e9ges magyar\u00e1zatai<\/strong><\/p>\n A legt\u00f6bb eddig azonos\u00edtott v\u00e1ltozat ellen\u00e9re a genetikai kock\u00e1zatokra (pl. egy csal\u00e1di \u00f6r\u00f6kl\u00e9s tekintet\u00e9ben), vagy ak\u00e1r a testmagass\u00e1gra az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben nem lehet pontos predikci\u00f3t tenni. \u00cdgy vet\u0151dik fel a „hi\u00e1nyz\u00f3” \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151s\u00e9g\u201d fogalma. Ennek ma t\u00f6bb ok\u00e1t l\u00e1tjuk:<\/p>\n A j\u00f6v\u0151: szem\u00e9lyreszabott orvosl\u00e1s \u00e9s a tudatos eg\u00e9szs\u00e9gnevel\u00e9s<\/strong><\/p>\n A betegs\u00e9gek genetikai strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak felder\u00edt\u00e9se \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9g\u0171 az orvosl\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l, hiszen az el\u0151bbi esetben (homogenit\u00e1s) ugyanaz a gy\u00f3gym\u00f3d mindenkin seg\u00edt, m\u00edg az ut\u00f3bbiban (heterogenit\u00e1s) v\u00e1rhat\u00f3an minden betegn\u00e9l m\u00e1s beavatkoz\u00e1s lesz a leghat\u00e9konyabb.\u00a0A t\u00e1vlati c\u00e9lok megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1ig azonban m\u00e9g t\u00f6bb kritikus probl\u00e9m\u00e1t kell megoldani.<\/p>\n El\u0151sz\u00f6r is sz\u00fcks\u00e9g lesz m\u00e9g sokkal t\u00f6bb ember genom szekvenci\u00e1j\u00e1nak ismeret\u00e9re. Tavaly fejez\u0151d\u00f6tt be az un. \u201e1000 genom projekt\u201c. K\u00ednai genetikusok k\u00f6zeli c\u00e9lul t\u0171zt\u00e9k ki az egy milli\u00f3 ember teljes genomj\u00e1nak elolvas\u00e1s\u00e1t. Az \u201e\u00faj gener\u00e1ci\u00f3s szekven\u00e1l\u00e1si m\u00f3dszerek beker\u00fcl\u00e9se \u00e9s rohamosan cs\u00f6kken\u0151 k\u00f6lts\u00e9gei miatt igen val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy ez a c\u00e9l p\u00e1r \u00e9ven bel\u00fcl meg fog val\u00f3sulni.<\/p>\n M\u00e1sodszor, meg kell tudnunk mondani minden egyes vari\u00e1nsr\u00f3l, hogy hozz\u00e1j\u00e1rul-e a betegs\u00e9ghez, vagy p\u00e9ld\u00e1ul egy adott gy\u00f3gyszer lebont\u00e1s\u00e1nak kinetik\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s ha igen, milyen m\u00e9rt\u00e9kben. Ennek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa igen neh\u00e9z feladatnak \u00edg\u00e9rkezik, tekintve, hogy a betegs\u00e9geket okoz\u00f3 vari\u00e1nsok sz\u00e1ma val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nagy \u00e9s a legt\u00f6bb emberben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151.<\/p>\n Mindazon\u00e1ltal ennek a genetikai inform\u00e1ci\u00f3nak a birtok\u00e1ban megbecs\u00fclhet\u0151 lesz majd a betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak genetikai kock\u00e1zata m\u00e9g azok bek\u00f6vetkezte el\u0151tt, ami lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajthat a megel\u0151z\u00e9sre. P\u00e9ld\u00e1ul az elh\u00edz\u00e1sra hajlamos\u00edt\u00f3 genetikai vari\u00e1nsokat hordoz\u00f3 gyerekekn\u00e9l korai \u00e9letm\u00f3dv\u00e1ltoztat\u00e1ssal a k\u00e9s\u0151bbi megbeteged\u00e9s elker\u00fclhet\u0151 lehet.<\/p>\n V\u00e9g\u00fcl a genetikai inform\u00e1ci\u00f3ra alapul\u00f3 orvosl\u00e1s tal\u00e1n legnagyobb kih\u00edv\u00e1sa a vari\u00e1nsokat hordoz\u00f3 g\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t c\u00e9lzottan befoly\u00e1sol\u00f3 \u00e9s legkisebb mell\u00e9khat\u00e1st el\u0151id\u00e9z\u0151 gy\u00f3gyszerek illetve szem\u00e9lyre szabott vakcin\u00e1k kifejleszt\u00e9se lesz. Nem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a szem\u00e9lyre szabott orvosl\u00e1s, a rendszer szeml\u00e9let\u0171 medicina megoldand\u00f3 probl\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt a 21. sz\u00e1zad orvosi genetikai\/genomikai kutat\u00e1sai mellett a t\u00e1rsadalmi, szoci\u00e1lis \u00e9s nevel\u00e9si k\u00e9rd\u00e9sek is kiemelt jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak.<\/p>\n A sorok \u00edr\u00f3ja az eg\u00e9szs\u00e9gnevel\u00e9st a tud\u00e1s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 terjeszt\u00e9s\u00e9t d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fanak tartja kisgyerekkort\u00f3l kezd\u0151d\u0151en saj\u00e1t test\u00fcnk \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00fcnk (biol\u00f3gai-, t\u00e1rsadalmi- \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3s) megismer\u00e9se \u00e9s a jelen \u00e9s j\u00f6v\u0151beni magyar t\u00e1rsadalom eg\u00e9szs\u00e9ge, \u00e9letmin\u0151s\u00e9ge szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" QUO VADIS RENDSZERELV\u0170 BIOL\u00d3GIA \u00c9S MEDICINA? Gondolatok egy jubileumi el\u0151ad\u00e1s kapcs\u00e1n Dr. Falus Andr\u00e1s, egyetemi tan\u00e1r, akad\u00e9mikus A Semmelweis Egyetem Genomikai H\u00e1l\u00f3zata (SGH) az\u00a0\u00c1OK Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs \u00e1ltal t\u00e1mogatott, 2001 \u00f3ta fut\u00f3 tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1ssorozat, amelynek az els\u0151 k\u00e9t el\u0151ad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a Nagyv\u00e1rad t\u00e9ri Elm\u00e9leti T\u00f6mb Koch S\u00e1ndor nev\u00e9t visel\u0151 terme (kor\u00e1bban tan\u00e1csterem) ad otthont. 2011. november …<\/p>\n","protected":false},"author":11,"featured_media":8066,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[188],"class_list":["post-8719","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-tudomanyos-hirek-rendezvenyek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8719","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/11"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=8719"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8719\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":51260,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/8719\/revisions\/51260"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/8066"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8719"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=8719"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=8719"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2011\/11\/genom1.jpg\")
<\/a>
\nA genetika, az \u00f6r\u00f6kl\u00e9s biol\u00f3gi\u00e1ja az elm\u00falt 60-70 \u00e9v egyik legdinamikusabban fejl\u0151d\u0151 \u00e9l\u0151 term\u00e9szet tudom\u00e1ny\u00e1ga. Ennek a fejl\u0151d\u00e9snek legf\u0151bb mozgat\u00f3rug\u00f3ja az, hogy a genetika, ezen bel\u00fcl is az orvosi genetika az emberis\u00e9g j\u00f3l\u00e9t\u00e9nek legalapvet\u0151bb probl\u00e9m\u00e1ival foglalkozik: a megbeteged\u00e9sek okaival, megel\u0151z\u00e9s\u00e9vel \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1val. Az is rendk\u00edv\u00fcl izgalmas k\u00e9rd\u00e9s, hogy ki mi\u00e9rt marad eg\u00e9szs\u00e9ges, mit\u0151l \u00e9l tov\u00e1bb mint kort\u00e1rsai, mi\u00e9rt v\u00e9szeli \u00e1t k\u00f6nnyebben a k\u00f6rnyezet esetenk\u00e9nt kellemetlen hat\u00e1sait.<\/p>\n<\/a><\/p>\n\n