{"id":84718,"date":"2019-04-30T14:20:08","date_gmt":"2019-04-30T12:20:08","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=84718"},"modified":"2026-03-24T08:33:25","modified_gmt":"2026-03-24T07:33:25","slug":"papp-matyas-1927-2019-emlekere","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2019\/04\/30\/papp-matyas-1927-2019-emlekere\/","title":{"rendered":"Dr. Papp M\u00e1ty\u00e1s (1927-2019) eml\u00e9k\u00e9re"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Keveseknek adatik meg, illetve \u00e9rdemlik ki, hogy nev\u00fck m\u00e1r \u00e9let\u00fckben egy felismer\u00e9shez k\u00f6t\u0151dj\u00f6n, szerz\u0151i n\u00e9vk\u00e9nt v\u00e1ljon ismertt\u00e9 a tudom\u00e1nyos irodalomban. A magyar klinikai neurol\u00f3gia er\u0151sen \u00f6sszefon\u00f3dott a neuropatol\u00f3gi\u00e1val, az iskolateremt\u0151 professzorok a klinikum m\u0171vel\u00e9se mellett tudom\u00e1nyos munk\u00e1jukat legink\u00e1bb a neuropatol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9gezt\u00e9k. Dr. Schaffer K\u00e1roly neve a hippokampusz Schaffer-f\u00e9le kollater\u00e1lisaik\u00e9nt marad fenn, de K\u00f6rnyey \u00e9s Hor\u00e1nyi is nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 neurol\u00f3gus \u00e9s neuropatol\u00f3gus volt. Az utols\u00f3 nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9st szerzett dualista neurol\u00f3gus-neuropatol\u00f3gus, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, dr. Papp M\u00e1ty\u00e1s 2019. \u00e1prilis 4-\u00e9n, hossz\u00fa betegs\u00e9g ut\u00e1n hunyt el. K\u00f6zel 92 \u00e9vet \u00e9lt.<\/p>\n

1927-ben sz\u00fcletett Vajd\u00e1csk\u00e1n, ahonnan kor\u00e1n Budapestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcleivel. 1949-ben vett\u00e9k fel a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetemre, majd m\u00e9g abban az \u00e9vben \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat nyert Leningr\u00e1dba, a Pavlov Egyetem orvosi kar\u00e1ra, ahol 1955-ben v\u00e9gzett. 1955-t\u0151l dolgozott folyamatosan a Semmelweis Egyetemen (illetve jogel\u0151djein), k\u00e9t \u00e9vig a Ny\u00edr\u0151 vezette Elme- \u00e9s Idegk\u00f3rtani Klinik\u00e1n, majd megalakul\u00e1sa ut\u00e1n, 1957-t\u0151l a Neurol\u00f3giai Klinik\u00e1n; 2014-ig k\u00f6zel hatvan akt\u00edv \u00e9vig a Neuropatol\u00f3giai Laborat\u00f3riumban, 1970-t\u0151l 2012-ig vezette azt. 1992-93-ban a klinika megb\u00edzott vezet\u0151je volt. Egyetlen \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt t\u00e1vol k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, 1981-82-ben, Wellcome Trust \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt a Department of Neuropathology, Institute of Psychiatry vend\u00e9gkutat\u00f3ja volt, Peter Lantossal dolgozva.<\/p>\n

A Neuropatol\u00f3giai Laborat\u00f3riumban Pohl \u00d6d\u00f6n mellett dolgozott, mindig szeretettel eml\u00edtette \u201eD\u00f6nci b\u00e1csik\u00e9nt\u201d a nev\u00e9t. A klinikumot Bek\u00e9ny, a neuropatol\u00f3gi\u00e1t Bozsik mellett tanulta. Saj\u00e1t szavai jellemzik legjobban Hor\u00e1nyihoz f\u0171z\u0151d\u0151 eml\u00e9keit: \u201eA legnagyobb aj\u00e1nd\u00e9knak Hor\u00e1nyit\u00f3l a magam sz\u00e1m\u00e1ra azt tartom, hogy megtan\u00edtott racion\u00e1lisan k\u00e9telkedni.\u201d
\nKandid\u00e1tusi \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t 1974-ben v\u00e9dte meg, az agy extracellul\u00e1ris tereinek vizsg\u00e1lat\u00e1r\u00f3l. Nagy j\u00e1rtass\u00e1got szerzett a kolin\u00e9szter\u00e1zok hisztok\u00e9mi\u00e1j\u00e1ban. M\u00e1r az 1980-as \u00e9vek elej\u00e9n felismerte a limbikus rendszer kiemelt szerep\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a degenerat\u00edv idegrendszeri betegs\u00e9gekben, a szelekt\u00edv vulnerabilit\u00e1s elm\u00e9let\u00e9t m\u00e1r 1987-ben megjelent absztraktban is eml\u00edti, n\u00e9gy \u00e9vvel a Braak-f\u00e9le st\u00e1diumok Alzheimer-k\u00f3rban val\u00f3 le\u00edr\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en. Sajnos a munk\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt k\u00f6zlem\u00e9nyt akkor a Neuroscience foly\u00f3irat visszautas\u00edtotta (a k\u00f6zlem\u00e9ny 164 g\u00e9pelt oldalb\u00f3l \u00e1llt), a Tan\u00e1r \u00dar (nem szerette, ha professzornak sz\u00f3l\u00edtj\u00e1k) pedig nem a szavak embere volt, nem volt hajland\u00f3 \u00fajra nekikezdeni a munk\u00e1nak, majd a ny\u00falon v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletes munka metszeteinek nagy r\u00e9sz\u00e9t egy nehezebb id\u0151szakban kidobta. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedek megfigyel\u00e9sei azonban nem hagyt\u00e1k nyugodni, \u00edgy 2003-ban egy eb\u00e9d ut\u00e1ni besz\u00e9lget\u00e9sen a Laborban igen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyesen \u00e9s nehezen mutatta meg a metszeteket \u00e9s kezdt\u00fcnk el besz\u00e9lgetni a munk\u00e1r\u00f3l, ami v\u00e9g\u00fcl 2006-ban jelent meg, k\u00f6zel 30 \u00e9vvel a k\u00eds\u00e9rletes munka elk\u00e9sz\u00fclte ut\u00e1n. <\/p>\n

Az eb\u00e9d ut\u00e1ni besz\u00e9lget\u00e9sek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151sek voltak a Tan\u00e1r \u00dar \u00e9let\u00e9ben. Az eb\u00e9det k\u00f6vet\u0151 k\u00f6telez\u0151 alv\u00e1s ut\u00e1n a Laborban k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s er\u0151sen cukrozott k\u00e1v\u00e9, majd annak cs\u00e9sz\u00e9j\u00e9ben valamif\u00e9le gy\u00fcm\u00f6lcsl\u00e9 elfogyaszt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en \u00e9rezte \u00fagy, hogy a legjobban tud gondolkodni. Egy ilyen eb\u00e9d ut\u00e1ni pihen\u0151 alatti felismer\u00e9s vezetett a multisziszt\u00e9m\u00e1s atrophia (MSA) jellemz\u0151 elv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz. Az 1980-s \u00e9vek elej\u00e9n a Gallyas-f\u00e9le ez\u00fcstimpregn\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszer igen modern elj\u00e1r\u00e1snak sz\u00e1m\u00edtott, rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rz\u00e9kenyen mutatta ki a konform\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1st szenvedett feh\u00e9rj\u00e9ket az idegsejtek z\u00e1rv\u00e1nytestjeiben. Egy Shy-Drager szindr\u00f3m\u00e1ban elhunyt beteg Gallyas-festett metszeteit n\u00e9zve el\u0151sz\u00f6r Alzheimer-f\u00e9le neurofibrill\u00e1ris k\u00f6tegnek v\u00e9lte a z\u00e1rv\u00e1nyokat, majd felismerte, hogy gliadegener\u00e1ci\u00f3t l\u00e1t. Abban az id\u0151ben ez \u00fagymond eretnek elk\u00e9pzel\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, hiszen az akkoriban elfogadott n\u00e9zet szerint az idegsejtek uralkod\u00f3 szerepe mellett a gliasejtek csak \u201et\u00e9rkit\u00f6lt\u0151\u201d, seg\u00e9d szereppel b\u00edrtak. A kezdeti int\u00e9zeti \u00e9s hazai besz\u00e1mol\u00f3k sor\u00e1n sem siker\u00fclt elfogadtatnia eredm\u00e9nyeit a szakm\u00e1val, v\u00e9g\u00fcl az els\u0151 nemzetk\u00f6zi k\u00f6zl\u00e9s 1988-ban t\u00f6rt\u00e9nt meg absztraktk\u00e9nt, majd 1989-ben jelent meg az err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6zlem\u00e9ny. A gli\u00e1lis cytoplasma inclusi\u00f3knak (GCI) elnevezett z\u00e1rv\u00e1nyok a Shy-Drager szindr\u00f3m\u00e1t, az olivopontocerebellaris atrophi\u00e1t \u00e9s a striatonigralis degener\u00e1ci\u00f3t v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen MSA-k\u00e9nt egyes\u00edtette. A z\u00e1rv\u00e1nytestek karakteriz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s immunhisztok\u00e9miai jellemz\u00e9se Peter Lantossal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sult meg. Ennek elismer\u00e9sek\u00e9nt az MSA m\u00e1sodik konszenzus diagnosztikai krit\u00e9riumrendszere (Gilman-krit\u00e9riumok) m\u00e1r \u201ePapp-Lantos body\u201d n\u00e9ven eml\u00edti ezeket, a betegs\u00e9g definit\u00edv diagnosztikai felt\u00e9tel\u00e9nek tartva azt. A felismer\u00e9s ma m\u00e1r nemcsak szakk\u00f6nyvi, hanem tank\u00f6nyvi adat is. <\/p>\n

Az MSA neuropatol\u00f3giai entit\u00e1s\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa mellett az els\u0151 olyan le\u00edr\u00e1s volt, ami gliaz\u00e1rv\u00e1nyokat els\u0151dlegesnek tartotta az addig kiz\u00e1r\u00f3lag neuron\u00e1lis eredet\u0171nek v\u00e9lt degenerat\u00edv idegrendszeri betegs\u00e9gben. Ez a felismer\u00e9s vezetett oda, hogy m\u00e1s betegs\u00e9gekben is a glia patol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra ir\u00e1nyult a figyelem \u00e9s ma m\u00e1r a progressz\u00edv supranuclearis b\u00e9nul\u00e1s \u00e9s a corticobasalis degeneratio diagn\u00f3zis\u00e1nak definit\u00edv felt\u00e9tele is a gliaz\u00e1rv\u00e1nyok kimutat\u00e1sa, illetve szinte minden degenerat\u00edv idegrendszeri betegs\u00e9gben le\u00edrt\u00e1k m\u00e1r azokat. <\/p>\n

A felismer\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mutatja, hogy az International Society of Neuropathology 2000-ben tiszteletbeli tagj\u00e1nak v\u00e1lasztotta.<\/p>\n

Papp Tan\u00e1r \u00dar k\u00f6zel hatvan \u00e9vet l\u00e1tott \u00e1t a klinikai idegtudom\u00e1nyokban, utols\u00f3 \u00e9veiben is k\u00f6vette a szakirodalmat. \u00d3ri\u00e1si ismeretanyagot szintetiz\u00e1lt, az elektronikus adatb\u00e1zisokban el nem \u00e9rhet\u0151, n\u00e9met nyelv\u0171, a harmincas \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00f6zlem\u00e9nyeket is ismerte. Neve a Papp-Lantos testek le\u00edr\u00f3jak\u00e9nt a neurol\u00f3giai, neuropatol\u00f3giai tank\u00f6nyvekben is fennmarad. Nyugodj\u00e9k b\u00e9k\u00e9ben.<\/p>\n

Dr. Kov\u00e1cs Tibor docens, Neurol\u00f3giai Klinika<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Elhunyt Dr. Papp M\u00e1ty\u00e1s professor emeritus, a Neurol\u00f3giai Klinika nyugalmazott egyetemi tan\u00e1ra. <\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":80890,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157],"tags":[4108],"class_list":["post-84718","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","tag-gyaszhir"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/84718","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=84718"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/84718\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":133641,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/84718\/revisions\/133641"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/80890"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=84718"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=84718"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=84718"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}