{"id":82418,"date":"2019-03-01T07:28:33","date_gmt":"2019-03-01T06:28:33","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=82418"},"modified":"2019-03-06T15:59:52","modified_gmt":"2019-03-06T14:59:52","slug":"elhunyt-ullmann-agnes-mikrobiologus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2019\/03\/01\/elhunyt-ullmann-agnes-mikrobiologus\/","title":{"rendered":"Elhunyt Ullmann \u00c1gnes mikrobiol\u00f3gus"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>2019. febru\u00e1r 25-\u00e9n, 91 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt Ullmann \u00c1gnes mikrobiol\u00f3gus, a Pasteur Int\u00e9zet kutat\u00f3ja, az MTA k\u00fcls\u0151 tagja. Ullmann \u00c1gnes az Orvosi Vegytani Int\u00e9zet alap\u00edt\u00f3 tagjai k\u00f6z\u00e9 tartozott, 1949-59 k\u00f6z\u00f6tt az int\u00e9zet kutat\u00f3ja volt.<\/p>\n

A magyar tud\u00f3s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s az 56-os forradalom \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban v\u00e1lt kutat\u00f3v\u00e1 itthon, majd a Nobel-d\u00edjas Jacques Monod laborat\u00f3rium\u00e1ban lett a mikrobi\u00e1lis genetika egyik kiemelked\u0151 alakja. Akt\u00edv r\u00e9szese \u00e9s el\u0151remozd\u00edt\u00f3ja volt a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia \u00e9s a mikrobiol\u00f3gia m\u00e1ig legmeghat\u00e1roz\u00f3bb felfedez\u00e9seinek. Fontos kutat\u00e1si ter\u00fclete a szam\u00e1rk\u00f6h\u00f6g\u00e9st okoz\u00f3 bakt\u00e9rium egyik toxinja volt. Ullmann \u00c1gnes 1966-ban lett francia \u00e1llampolg\u00e1r, 1996-ban Francia Becs\u00fcletrenddel t\u00fcntett\u00e9k ki, 2002-ben Robert Koch-arany\u00e9rmet kapott.<\/p>\n

Nekrol\u00f3g
\nUllmann \u00c1gnes (1927. Szatm\u00e1r – 2019. P\u00e1rizs)<\/strong><\/p>\n

Minden r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 visszaeml\u00e9kez\u00e9s \u00fagy kezd\u0151dik, hogy felt\u0171n\u0151en csinos, reprezentat\u00edv, nagyon okos, vonz\u00f3 h\u00f6lgy volt. Reg\u00e9nyes, szerencs\u00e9s \u00e9letet \u00e9lt. Mind csal\u00e1dja, mind \u0151 igen mer\u00e9sz \u00e9s j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9seket hozott \u00e9les t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetekben. \u00c9let\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nelmi korok t\u00fckr\u00f6z\u0151dnek: sz\u00fclet\u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen kisebbs\u00e9gi l\u00e9tben, h\u00e1rom anyanyelvvel, kett\u0151s \u2013 nemzetis\u00e9gi \u00e9s sz\u00e1rmaz\u00e1si \u2013 diszkrimin\u00e1ci\u00f3, n\u00e9met \u00e9s szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s, bomb\u00e1z\u00e1sok, a huszadik sz\u00e1zad k\u00e9tf\u00e9le totalit\u00e1rius rendszere, majd az 1956-os szabads\u00e1gharc.<\/p>\n

Egyike azon kiv\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3knak, akik egyetem\u00fcnk\u00f6n nevelkedtek, p\u00e1ly\u00e1juk sorsd\u00f6nt\u0151, fiatal \u00e9veit itt t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k, majd szakmai karrierj\u00fck a \u201enyugati f\u00e9lteke\u201d egyik meghat\u00e1roz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9hez k\u00f6thet\u0151. Ullmann a Pasteur Int\u00e9zetben Jacques Monod munkat\u00e1rsak\u00e9nt, majd k\u00e9s\u0151bb a saj\u00e1t csoportj\u00e1val lett akt\u00edv r\u00e9szese a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia olyan alapvet\u0151 felfedez\u00e9seinek, mint t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a lac operon, a cAMP hat\u00e1smechanizmusa, a katabolit represszi\u00f3, vagy a szam\u00e1rk\u00f6h\u00f6g\u00e9s toxin hat\u00e1smechanizmusa. Az ismerten \u00e9rtelmetlen tudom\u00e1nyos (\u00e1l)kategoriz\u00e1l\u00e1st j\u00f3l mutatja, \u00e9s (nagyon alap)kutat\u00e1si eredm\u00e9nyei ismeret\u00e9ben egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151, hogy nev\u00e9hez is kapcsolhat\u00f3 \u00e9ppen a szam\u00e1rk\u00f6h\u00f6g\u00e9s elleni v\u00e9d\u0151olt\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1sa. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t igen magas szinteken ismert\u00e9k el: 1996-ban Francia Becs\u00fcletrenddel t\u00fcntett\u00e9k ki, 2002-ben pedig megkapta az igen magas preszt\u00edzs\u0171 Robert Koch-arany\u00e9rmet.<\/p>\n

1927-ben \u00c9szak-Erd\u00e9lyben, Szatm\u00e1ron sz\u00fcletett. A holokauszt \u00e9vei a csal\u00e1dot m\u00e1r D\u00e9l-Erd\u00e9lyben, Aradon tal\u00e1lt\u00e1k, ami m\u00e1s vil\u00e1g volt, ahonnan nem deport\u00e1ltak, majd 1945-ben Kolozsv\u00e1rra mentek. A menek\u00fcl\u00e9seik t\u00f6rt\u00e9nete Budapesttel folytat\u00f3dott \u00e9s 1949-ben a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen szerzett vegy\u00e9sz diplom\u00e1val Ullmann az \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kar Straub F. Brun\u00f3 \u00e1ltal frissen alap\u00edtott Orvosi Vegytani Int\u00e9zete alap\u00edt\u00f3 tagja lett, egyike az orvosi k\u00e9mia els\u0151 oktat\u00f3inak.<\/p>\n

Straub \u201ea semmib\u0151l\u201d hozott l\u00e9tre egy rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s, magas szinten teljes\u00edt\u0151, igen j\u00f3l oktat\u00f3 \u00e9s kutat\u00f3 int\u00e9zetet. A magyar biok\u00e9mia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t is h\u00e1tr\u00e1nyosan \u00e9rintette, hogy t\u00f6bb kiemelked\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g r\u00e9szben politikai okokb\u00f3l a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, majd az 1956-os forradalom ut\u00e1n elhagyta Magyarorsz\u00e1got. Szent-Gy\u00f6rgyi 1945-ben l\u00e9trehozta a Biok\u00e9miai Int\u00e9zetet a Puskin utca 9-ben, de 1948-ra m\u00e1r alig maradt itthon kutat\u00f3 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl hatvanf\u0151s int\u00e9zet\u00e9b\u0151l. Ez\u00e9rt kellett 1948 \u0151sz\u00e9n Straubot Szegedr\u0151l Budapestre h\u00edvni. Tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekess\u00e9g, hogy Szent-Gy\u00f6rgyi \u00e9s Straub f\u0151leg viszkozim\u00e9terekkel folytatott izomkutat\u00e1sokkal volt k\u00e9pes a magyar biok\u00e9mi\u00e1t a vil\u00e1g \u00e9lvonal\u00e1ban tartani a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa lehetetlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt. Ullmann Straub munkacsoportj\u00e1ban kezdett el \u00e9pp ezt a technik\u00e1t haszn\u00e1lva izombiok\u00e9mi\u00e1val foglalkozni, de kutat\u00f3 p\u00e1ly\u00e1ja elej\u00e9n els\u0151sorban az amil\u00e1z szint\u00e9zis\u00e9t kutatta. Meglep\u0151 r\u00e9szletess\u00e9ggel \u00edr ezen \u00e9veir\u0151l 2012-ben az Annual Review of Microbiology-ban megjelent \u201eA fortunate journey on uneven grounds\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny, hogy 1956. okt\u00f3ber 23-\u00e1n a Pet\u0151fi-k\u00f6r, amelynek tagja volt, \u00e9ppen a Trefort kertben, a G\u00f3lyav\u00e1rban tartotta \u00fcl\u00e9s\u00e9t, \u00e9s ezen megjelent. F\u00e9rj\u00e9vel, a Szent-Gy\u00f6rgyi tan\u00edtv\u00e1ny Erd\u0151s Tam\u00e1ssal r\u00e9szt vett a t\u00f6rt\u00e9nelmi napok esem\u00e9nyeiben, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben Erd\u0151s 1957-ben p\u00e1r h\u00f3napot b\u00f6rt\u00f6nben t\u00f6lt\u00f6tt.<\/p>\n

Mindezek dac\u00e1ra Ullmann 1958-ban, majd 1959-ben is eljuthatott P\u00e1rizsba, a Pasteur Int\u00e9zetbe, ahol megismerkedett a tov\u00e1bbi sors\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 Monod-val. Monod, a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net sz\u00ednes, romantikus szem\u00e9lyis\u00e9ge, Camus bar\u00e1tja, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban a francia ellen\u00e1ll\u00e1s vezet\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartozott. 1960-ban k\u00e9pes volt kapcsolatai r\u00e9v\u00e9n kalandfilmbe ill\u0151 el\u0151zm\u00e9nyek ut\u00e1n azt megszervezni, hogy Ullmannt \u00e9s Erd\u0151st egyszerre egy lak\u00f3kocsiban kialak\u00edtott rejtekhelyen a vasf\u00fcgg\u00f6ny\u00f6n kereszt\u00fcl csemp\u00e9ssz\u00e9k ki Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l Ausztri\u00e1ba. Erre azokban az \u00e9vekben nem sok p\u00e9lda lehetett. Ez volt Ullmann \u00c1gnes \u00e9lete menek\u00fclt fejezet\u00e9nek egyik legki\u00e9lezettebb, de utols\u00f3 epiz\u00f3dja. Mert r\u00e9vbe \u00e9rt. A m\u00falt sz\u00e1zad hatvanas hetvenes \u00e9veiben a Pasteur Int\u00e9zet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek tal\u00e1n legszebb oldalait \u00edrt\u00e1k. 1965-ben kapott Nobel-d\u00edjat a Pasteur h\u00e1rom munkat\u00e1rsa, Monod, Jacob \u00e9s Lwoff k\u00f6z\u00f6s felfedez\u00e9seik\u00e9rt. Az operon modell a mai napig szeml\u00e9let meghat\u00e1roz\u00f3 a molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1ban. H\u00e1rmukon k\u00edv\u00fcl term\u00e9szetesen t\u00f6bb nagyszer\u0171 tud\u00f3s dolgozott az Int\u00e9zetben. K\u00f6z\u00fcl\u00fck emelkedett ki Ullmann \u00c1gnes, aki 1982-t\u0151l igazgat\u00f3tan\u00e1csi tag, majd tudom\u00e1nyos igazgat\u00f3 lett.<\/p>\n

Egy egyetem \u00e9rt\u00e9ke klinik\u00e1i, int\u00e9zetei oktat\u00e1si, tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9geinek is f\u00fcggv\u00e9nye. Ismert t\u00e9zis, hogy igazi egyetemi oktat\u00e1s sz\u00ednvonalas kutat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nem tud kialakulni, illetve tart\u00f3san fenn maradni. Ennek egyik p\u00e9ld\u00e1ja az Orvosi Vegytani Int\u00e9zet t\u00f6rt\u00e9nete. Egy int\u00e9zet oktat\u00e1si kult\u00far\u00e1ja sok ember \u00e9let\u00e9nek munk\u00e1ja, t\u00f6bb ember\u00f6lt\u0151 alatt j\u00f6n l\u00e9tre; egy egyetem t\u00f6rt\u00e9nete int\u00e9zeteir\u0151l, egy int\u00e9zet\u00e9 pedig munkat\u00e1rsair\u00f3l is sz\u00f3l. Ullmann \u00c1gnes egyike azoknak, akik az Orvosi Vegytani Int\u00e9zetet megteremtett\u00e9k, els\u0151 \u00e9vtized\u00e9t meghat\u00e1rozt\u00e1k, \u00e9s egyike azoknak, akik itt olyan szint\u0171 tud\u00e1st, ind\u00edttat\u00e1st szereztek, illetve kaptak, hogy szellemileg \u00e9s technikailag a legkompetit\u00edvebb k\u00f6rnyezetek egyik\u00e9ben, a Pasteur Int\u00e9zetben a vil\u00e1gh\u00edrig jutottak. Azok k\u00f6z\u00e9 a kutat\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartozott, akik nem felejtett\u00e9k el, hogy honnan j\u00f6ttek, \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9veiben az 1942-ben megsz\u00fcntetett magyar Pasteur Int\u00e9zet \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt dolgozott egyetem\u00fcnk\u00f6n. \u00a0<\/p>\n

Dr. Mandl J\u00f3zsef, professor emeritus
\nOrvosi Vegytani Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai \u00e9s Patobiok\u00e9miai Int\u00e9zet<\/p>\n

\n
Fot\u00f3: mta.hu<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ullmann \u00c1gnes az Orvosi Vegytani Int\u00e9zet alap\u00edt\u00f3 tagjai k\u00f6z\u00e9 tartozott, a mikrobi\u00e1lis genetika egyik kiemelked\u0151 alakja volt. Dr. Mandl J\u00f3zsef nekrol\u00f3gja. <\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":60875,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157],"tags":[4108,2408],"class_list":["post-82418","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","tag-gyaszhir","tag-mki-alairas"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/82418","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=82418"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/82418\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":82499,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/82418\/revisions\/82499"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/60875"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=82418"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=82418"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=82418"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}