![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2019\/01\/RS87646_IMG_1291-scr.jpg\")
<\/a>Dr. M\u00f3csai Attila besz\u00e1molt r\u00f3la, hogy a kor\u00e1bbi, f\u0151k\u00e9nt Lend\u00fclet p\u00e1ly\u00e1zatb\u00f3l t\u00e1mogatott kutat\u00e1saik sor\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gyullad\u00e1sos betegs\u00e9gek molekul\u00e1ris alapjait pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meg\u00e9rteni, \u00e9s jellemezni a gyullad\u00e1s sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 sejten bel\u00fcli jel\u00e1tviteli folyamatokat. Ez az\u00e9rt fontos, mert az orvostudom\u00e1ny a betegs\u00e9geket egyre ink\u00e1bb molekul\u00e1ris szinten igyekszik meg\u00e9rteni, hogy ezeket az ismereteket gy\u00f3gyszert\u00e1mad\u00e1spontok azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, g\u00e1tl\u00f3szerek fejleszt\u00e9s\u00e9re, l\u00e9tez\u0151 gy\u00f3gyszerek hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k fel \u2013 magyar\u00e1zta az egyetemi tan\u00e1r. Mint elmondta, kutat\u00f3csoportja munk\u00e1j\u00e1nak eddigi eredm\u00e9nyek\u00e9nt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 immunsejtekben a jel\u00e1tviteli folyamatokat gy\u00f3gyszeresen tudj\u00e1k g\u00e1tolni, ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3an nemr\u00e9g enged\u00e9lyezt\u00e9k Eur\u00f3p\u00e1ban is egy tirozin-kin\u00e1z g\u00e1tl\u00f3szer ter\u00e1pi\u00e1s alkalmaz\u00e1s\u00e1t reumatoid artritiszben.<\/p>\nA most elnyert p\u00e1ly\u00e1zatban megval\u00f3sul\u00f3 kutat\u00e1si projekt \u2013 melynek c\u00edme A neutrofil granulocit\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek genetikai vizsg\u00e1lata \u2013 kapcsol\u00f3dik a kor\u00e1bbiakhoz: olyan \u00faj m\u00f3dszertan bevezet\u00e9s\u00e9n dolgoznak majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f6t \u00e9vben, amivel nagy hat\u00e9konys\u00e1ggal tudj\u00e1k genetikailag m\u00f3dos\u00edtani a feh\u00e9rv\u00e9rsejtek egyik fajt\u00e1j\u00e1t, a neutrofil granulocit\u00e1kat \u2013 mondta el dr. M\u00f3csai Attila. Az eddigi k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n els\u0151sorban transzgenikus (genetikailag m\u00f3dos\u00edtott) egereket vizsg\u00e1ltak, amelyek alkalmasak bizonyos folyamatok \u00e9l\u0151 szervezetben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re, \u00e1m a jelenlegi m\u00f3dszerek csak kis hat\u00e9konys\u00e1g\u00fa vizsg\u00e1latokat tesznek lehet\u0151v\u00e9 \u2013 magyar\u00e1zta az egyetemi tan\u00e1r. A neutrofil granulocit\u00e1k ugyanis a fejl\u0151d\u00e9s k\u00e9s\u0151i f\u00e1zis\u00e1ban l\u00e9v\u0151, ez\u00e9rt csak r\u00f6vid ideig \u00e9l\u0151 sejtek, \u00edgy neh\u00e9z \u0151ket genetikailag m\u00f3dos\u00edtani, \u00e9s csak kev\u00e9s id\u0151 marad a megfigyel\u00e9s\u00fckre \u2013 tette hozz\u00e1. Ennek kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9re kezdt\u00fcnk el kidolgozni egy \u00faj m\u00f3dszert, amivel l\u00e9nyeg\u00e9ben \u201emeg\u00e1ll\u00edtjuk az id\u0151t\u201d \u2013 mondta dr. M\u00f3csai Attila. Mint kifejtette: az alkalmazott modellrendszer lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a neutrofil granulocit\u00e1k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egy viszonylag k\u00e9s\u0151i szakasz\u00e1ban (de nem a legutols\u00f3 f\u00e1zisban) \u00f6sztrog\u00e9n ad\u00e1s\u00e1val le\u00e1ll\u00edts\u00e1k a feh\u00e9rv\u00e9rsejtek \u00e9r\u00e9s\u00e9t, teh\u00e1t l\u00e9trehozzanak egy \u201eid\u0151ablakot\u201d, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve a genetikai m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t \u00e9s ezek ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t. Miut\u00e1n ez \u2013 az adott esetben ak\u00e1r hetekig tart\u00f3 \u2013 folyamat lezajlott, az \u00f6sztrog\u00e9n elv\u00e9tel\u00e9vel tov\u00e1bb folytat\u00f3dik a feh\u00e9rv\u00e9rsejt \u00e9r\u00e9si folyamata \u2013 \u00f6sszegezte dr. M\u00f3csai Attila.<\/p>\n
Az elm\u00falt 1-2 \u00e9vben az elm\u00e9leti alapokat m\u00e1r kidolgoztuk, \u00e9s elkezdt\u00fck a megval\u00f3s\u00edt\u00e1st, amiben nagy seg\u00edts\u00e9get jelent az elnyert p\u00e1ly\u00e1zati forr\u00e1s \u2013 mondta az egyetemi tan\u00e1r. Hangs\u00falyozta, hogy az \u00c9lettani Int\u00e9zetben megfelel\u0151 eszk\u00f6zpark \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a kutat\u00e1shoz, ez\u00e9rt a forr\u00e1st els\u0151sorban a mintegy 10 f\u0151s munkacsoportj\u00e1nak m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re, valamint a k\u00eds\u00e9rletekhez sz\u00fcks\u00e9ges, nagyon k\u00f6lts\u00e9ges reagensek beszerz\u00e9s\u00e9re fogj\u00e1k ford\u00edtani.<\/p>\n Keresztes Eszter A neutrofil granulocit\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek genetikai vizsg\u00e1lata c. projektre 300 milli\u00f3 forintot kapott a kutat\u00f3csoport.<\/p>\n","protected":false},"author":101132,"featured_media":80755,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[4179,2408,189],"class_list":["post-80754","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-alhonlapokra","tag-mki-alairas","tag-innovacio"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/80754","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101132"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=80754"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/80754\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":80763,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/80754\/revisions\/80763"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/80755"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=80754"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=80754"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=80754"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}<\/a>Mindez lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy enn\u00e9l az alapvet\u0151en genetikailag nehezen m\u00f3dos\u00edthat\u00f3 sejtt\u00edpusn\u00e1l nagy hat\u00e9konys\u00e1ggal v\u00e9gezzenek genetikai m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat, \u00e9s vizsg\u00e1lj\u00e1k azok hat\u00e1s\u00e1t a sejtek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gyullad\u00e1sos \u00e9s k\u00f3rokoz\u00f3k elleni funkci\u00f3ira. A rendszer arra is lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt, hogy a rem\u00e9lhet\u0151leg felfedezett \u00faj molekul\u00e1ris mechanizmusok szerep\u00e9t k\u00f6zvetlen\u00fcl vizsg\u00e1lj\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gmodellekben. Dr. M\u00f3csai Attila rem\u00e9li, hogy ez\u00e1ltal a klinikumban \u00e9s a gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9sben is hasznosul\u00f3 \u00faj tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek sz\u00fclethetnek.<\/p>\n<\/a>Az \u00c9lvonal kutat\u00f3i kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gi program a legdinamikusabb alkot\u00e1si szakaszban l\u00e9v\u0151 kutat\u00f3k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00f6szt\u00f6nzi, hogy a kutat\u00e1s nemzetk\u00f6zi \u00e9lvonal\u00e1ban szakter\u00fclet\u00fck form\u00e1l\u00f3ik\u00e9nt, vezet\u0151 kutat\u00f3k\u00e9nt projektjeik megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val hozz\u00e1j\u00e1ruljanak Magyarorsz\u00e1g felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s\u00e1hoz fejlettebb orsz\u00e1gokhoz \u2013 olvashat\u00f3 a Nemzeti Kutat\u00e1si, Fejleszt\u00e9si \u00e9s Innov\u00e1ci\u00f3s Hivatal honlapj\u00e1n<\/a>. A p\u00e1ly\u00e1zaton \u00f6sszesen 12 kutat\u00f3csoport-vezet\u0151<\/a> nyert el egyenk\u00e9nt 200 \u00e9s 300 milli\u00f3 forint k\u00f6z\u00f6tti, \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben mintegy 3,24 milli\u00e1rd forintnyi t\u00e1mogat\u00e1st.<\/p>\n
\nFot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila – Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"