{"id":7542,"date":"2011-10-12T08:10:49","date_gmt":"2011-10-12T08:10:49","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/hirek\/?p=7542"},"modified":"2025-10-18T11:15:59","modified_gmt":"2025-10-18T09:15:59","slug":"titokban-minden-kutato-remeli-hogy-nobel-dijas-lesz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2011\/10\/12\/titokban-minden-kutato-remeli-hogy-nobel-dijas-lesz\/","title":{"rendered":"A Nobel-d\u00edjas Bruce Beutler csapat\u00e1ban"},"content":{"rendered":"<div class=\"mceTemp\">\n<dl>\n<dt>\n<figure style=\"width: 216px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/semmelweisfigyelo.hu\/files\/public\/teszt\/BeutlerBruce.jpg\" alt=\"\" width=\"216\" height=\"281\" \/><figcaption class=\"wp-caption-text\">&#8222;M\u0171velt, szereti Bachot, odafigyel a koll\u00e9g\u00e1ira&#8221; Hihetetlen\u00fcl fiatalon, \u00f6tvenh\u00e1rom \u00e9vesen az amerikai Bruce Beutler &#8211; megosztva a luxemburgi Jules Hoffmannal &#8211; orvosi Nobel-d\u00edjat kapott a velesz\u00fcletett immunit\u00e1ssal kapcsolatos kutat\u00e1sai\u00e9rt.<\/figcaption><\/figure>\n<\/dt>\n<\/dl>\n<\/div>\n<p>Igaz\u00e1n szerencs\u00e9snek mondhatja mag\u00e1t Cseh K\u00e1roly, a Semmelweis Egyetem N\u00e9peg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja, hiszen egy k\u00e9s\u0151bbi Nobel-d\u00edjas tud\u00f3ssal dolgozhatott egy\u00fctt p\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n. A k\u00f6z\u00f6s munka 1987-ben indult, miut\u00e1n Bruce Beutler \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i felfedezt\u00e9k, hogy a cachectin azonos az egyik r\u00e1k ellen v\u00e9d\u0151 feh\u00e9rj\u00e9vel, vagyis, hogy a r\u00e1kbetegek k\u00f3ros sov\u00e1nys\u00e1g\u00e1t a szervezet v\u00e9dekez\u0151 mechanizmusa okozza. A jelent\u0151s felfedez\u00e9s kidolgoz\u00e1s\u00e1ra Beutler \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kutat\u00f3i \u00e1ll\u00e1st kapott az amerikai Dallasban \u00e9s munkat\u00e1rsakat keresett. Kor\u00e1bbi magyar koll\u00e9g\u00e1ja, dr. Pongor S\u00e1ndor Cseh K\u00e1rolyt aj\u00e1nlotta, aki \u00edgy k\u00e9t \u00e9vre \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt csatlakozhatott Beutler csapat\u00e1hoz.<\/p>\n<p><strong>&#8211; Milyen \u00e9rz\u00e9s volt, amikor megkapta az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat?<\/strong><\/p>\n<p>&#8211; Fantasztikus volt az is, hogy felk\u00e9rt \u00e9s az is, hogy rengeteget tanulhattam t\u0151le. Mindent szem\u00e9lyesen mutatott meg, t\u0151le tanultam gyakorlatilag a molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1t, p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogyan kell plazmidokba g\u00e9neket helyezni, feln\u00f6veszteni \u0151ket bakt\u00e9riumokban, vagy hogyan kell eml\u0151s sejtekbe bejuttatni a g\u00e9nszekvenci\u00e1t. Amikor odaker\u00fcltem, \u0151 volt az \u00f6t\u00f6dik legid\u00e9zettebb tud\u00f3s a vil\u00e1gon. Az eg\u00e9sz \u00e9lete arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy nagy tud\u00f3ss\u00e1 v\u00e1ljon.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<div class=\"mceTemp\">\n<dl>\n<dt><strong>&#8211; Mi volt az a kezdeti kutat\u00e1s, amiben egy\u00fctt dolgoztak?<\/strong><\/dt>\n<\/dl>\n<\/div>\n<p>&#8211; Amikor meg\u00e9rkeztem Dallasba, az \u00e9n feladatom a tumor nekr\u00f3zis faktor \/cachectin termel\u0151d\u00e9st szab\u00e1lyoz\u00f3 genetikai \u00e9s nem genetikai mechanizmusok vizsg\u00e1lata lett. Emellett m\u00e1r akkor is kutatta, hogy mi lehet a bakt\u00e9riumok sejtfal\u00e1nak, a lipopoliszaccharidoknak a sejtfelsz\u00edni receptora. A bakteri\u00e1lis fert\u0151z\u00e9sek t\u00fcnetei\u00e9rt (p\u00e9ld\u00e1ul l\u00e1z, szeptikus sokk) ugyanis az emberi szervezet citokinjei felel\u0151sek, immunrendszer\u00fcnk \u00edgy reag\u00e1l a behatol\u00f3kra. Ez\u00e9rt fontos megismerni, hogy milyen mechanizmussal v\u00e9dekeznek immunsejtjeink a bakt\u00e9riumok ellen. Bruce tal\u00e1lt olyan eg\u00e9rt\u00f6rzseket, amelyekben valami hiba folyt\u00e1n a bakteriumok lipopoliszacharidjai nem okoztak reakci\u00f3t (endotoxin sokkot \u00e9s TNF f\u00f6lszabadul\u00e1st), amib\u0151l arra k\u00f6vetkeztetett, hogy a receptor hib\u00e1s lehet. Ha a bakt\u00e9rium-sejtfalnak a kivonat\u00e1t beadj\u00e1k eg\u00e9rnek, a v\u00e9rm\u00e9rgez\u00e9s t\u00fcneteit tudja el\u0151id\u00e9zni, an\u00e9lk\u00fcl, hogy val\u00f3ban bakt\u00e9rium lenne a kering\u00e9sben. A folyamat\u00e9rt teh\u00e1t nem a bakt\u00e9rium a felel\u0151s, hanem a szervezetb\u0151l felszabadul\u00f3 immunol\u00f3giai anyagok, amelyek elpuszt\u00edthatj\u00e1k a bakt\u00e9riumot \u00e9s k\u00e1ros\u00edthatj\u00e1k a szervezetet is. \u00c9n a TNF- termel\u0151d\u00e9si mechanizmus\u00e1n dolgoztam vele, amib\u0151l v\u00e9g\u00fcl egy k\u00f6z\u00f6s cikk k\u00e9sz\u00fclt. A k\u00e9s\u0151bbiekben \u0151 f\u0151k\u00e9nt a bakteri\u00e1lis lipopoliszaccharid receptor kutat\u00e1s\u00e1val foglalkozott.<\/p>\n<p><strong>&#8211; Lehetett sejteni, hogy az a munka, amibe \u00d6n is bekapcsol\u00f3dott, Beutler k\u00e9s\u0151bbi Nobel-d\u00edjas kutat\u00e1s\u00e1nak a kezdete lesz?<\/strong><\/p>\n<p>&#8211; A k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kishit\u0171s\u00e9g bennem is munk\u00e1lkodott. Az akkori tapasztalatokb\u00f3l kiindulva azt gondoltam, hogy a d\u00edjakat \u00e1ltal\u00e1ban oda\u00edt\u00e9lik, nem pedig ki\u00e9rdemlik. T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb azonban, amikor a kutat\u00e1s m\u00e1r el\u0151rehaladottabb st\u00e1diumban volt \u00e9s megtal\u00e1lta az LPS-receptort, m\u00e1r sejteni lehetett, hogy ez hatalmas felfedez\u00e9s, de hogy valaki \u00f6tven\u00e9vesen Nobel-d\u00edjas legyen, ahhoz kiv\u00e9teles szerencse kell. Az id\u00e9n d\u00edjazott m\u00e1sik k\u00e9t koll\u00e9ga is j\u00f3val id\u0151sebb volt.<\/p>\n<p>A teljes cikk a <a href=\"https:\/\/semmelweisfigyelo.hu\">www.semmelweisfigyelo.hu<\/a> honlapon olvashat\u00f3. <a href=\"https:\/\/semmelweisfigyelo.hu\/hu\/osszes_kiemelt_cikk\/hir\/252\">Tov\u00e1bb a teljes cikkre<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Igaz\u00e1n szerencs\u00e9snek mondhatja mag\u00e1t Cseh K\u00e1roly, a Semmelweis Egyetem N\u00e9peg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja, hiszen egy k\u00e9s\u0151bbi Nobel-d\u00edjas tud\u00f3ssal dolgozhatott egy\u00fctt p\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n. A k\u00f6z\u00f6s munka 1987-ben indult, miut\u00e1n Bruce Beutler \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i felfedezt\u00e9k, hogy a cachectin azonos az egyik r\u00e1k ellen v\u00e9d\u0151 feh\u00e9rj\u00e9vel, vagyis, hogy a r\u00e1kbetegek k\u00f3ros sov\u00e1nys\u00e1g\u00e1t a szervezet v\u00e9dekez\u0151 mechanizmusa okozza. A jelent\u0151s &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":10,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[188],"class_list":["post-7542","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-tudomanyos-hirek-rendezvenyek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7542","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/10"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7542"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7542\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":159471,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7542\/revisions\/159471"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7542"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7542"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7542"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}