{"id":6904,"date":"2011-09-08T09:42:32","date_gmt":"2011-09-08T09:42:32","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/hirek\/?p=6904"},"modified":"2011-09-08T09:45:46","modified_gmt":"2011-09-08T09:45:46","slug":"a-robotsebeszet-uttoroje-a-semmelweis-egyetemen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2011\/09\/08\/a-robotsebeszet-uttoroje-a-semmelweis-egyetemen\/","title":{"rendered":"A robotseb\u00e9szet \u00fatt\u00f6r\u0151je a Semmelweis Egyetemen"},"content":{"rendered":"<p>A harct\u00e9ren megs\u00e9r\u00fclt katon\u00e1\u00e9rt azonnal meg\u00e9rkezik a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3j\u00e1rm\u0171, egy automatikus szerkezet hord\u00e1gyra teszi \u00e9s beemeli az aut\u00f3ba, a seb\u00e9sz a t\u00e1volb\u00f3l fel\u00e1ll\u00edtja a diagn\u00f3zist \u00e9s az ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3 robot seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ki is oper\u00e1lja a goly\u00f3t p\u00e1ciensb\u0151l, mik\u00f6zben folyamatosan monitorozza az \u00e1llapot\u00e1t.<\/p>\n<figure id=\"attachment_6905\" aria-describedby=\"caption-attachment-6905\" style=\"width: 300px\" class=\"wp-caption alignright\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-medium wp-image-6905 \" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2011\/09\/satava1-300x200.jpg\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"200\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2011\/09\/satava1-300x200.jpg 300w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2011\/09\/satava1-600x400.jpg 600w\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-6905\" class=\"wp-caption-text\">Fot\u00f3: D. Kiss Bal\u00e1zs<\/figcaption><\/figure>\n<p>A jelenet csak egy anim\u00e1ci\u00f3s r\u00e9szlet Richard Satava, a Washington-i Egyetem seb\u00e9szprofesszora \u00e1ltal tartott prezent\u00e1ci\u00f3b\u00f3l. Mindennek az \u00e1ltal\u00e1nos alkalmaz\u00e1sa teh\u00e1t csak a j\u00f6v\u0151, \u00e1m lehet, hogy nem is annyira a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151, mint gondoln\u00e1nk. Az amerikai hadsereg orvos-ezredese, a NASA kik\u00e9pzett \u0171rhaj\u00f3sa azt hangs\u00falyozta: az inform\u00e1ci\u00f3s korszak modern technik\u00e1ja \u2013 a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek, a robotok \u00e9s a virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1ggal kapcsolatos fejleszt\u00e9sek \u2013 k\u00f6vetkezt\u00e9ben a seb\u00e9szeti technik\u00e1k gyorsabban v\u00e1ltoznak, mint valaha. Mi a seb\u00e9szet \u00e9s a seb\u00e9szek j\u00f6v\u0151je ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt? \u2013 err\u0151l tartott el\u0151ad\u00e1st az amerikai professzor a Semmelweis Egyetem K\u00eds\u00e9rletes Seb\u00e9szeti \u00e9s M\u0171t\u00e9ttani Int\u00e9zet\u00e9nek vend\u00e9gek\u00e9nt.<\/p>\n<p>Hozz\u00e1 kell tenni: egyel\u0151re a robottechnika m\u00e9g mindig kev\u00e9sb\u00e9 van jelen az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben, mint m\u00e1s ipar\u00e1gakban. Ennek egyik oka, hogy az ell\u00e1t\u00e1s k\u00f6zben nincsenek abszol\u00fat fix param\u00e9terek, mindig t\u00f6rt\u00e9nhetnek v\u00e1ratlan esem\u00e9nyek, amikor emberi beavatkoz\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g \u2013 mondja W\u00e9ber Gy\u00f6rgy professzor, a K\u00eds\u00e9rleti Seb\u00e9szeti \u00e9s M\u0171t\u00e9ttani Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja.<\/p>\n<figure id=\"attachment_6906\" aria-describedby=\"caption-attachment-6906\" style=\"width: 450px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2011\/09\/daVinci1.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-6906\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2011\/09\/daVinci1.jpg\" alt=\"\" width=\"450\" height=\"331\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-6906\" class=\"wp-caption-text\">Da Vinci robot. Forr\u00e1s: futurefeeder.com<\/figcaption><\/figure>\n<p>Ugyanakkor a robotseb\u00e9sz pontosabb munk\u00e1ra k\u00e9pes, mint az ember: a t\u00e9ved\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g csup\u00e1n mikronnyi \u2013 ami a millim\u00e9ter ezredr\u00e9sze -, 10 milli\u00f3szor k\u00e9pes ugyanazt a mozdulatot ugyanazzal a precizit\u00e1ssal v\u00e9grehajtani, soha nem remeg meg a keze, arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy egy robot a nap 24 \u00f3r\u00e1j\u00e1ban tud m\u0171k\u00f6dni.<\/p>\n<p>Jelenleg csak ember \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott robotokat haszn\u00e1lnak a gyakorlatban, a seb\u00e9sz egy t\u00e1voli helyis\u00e9gben \u00fcl \u00e9s egyfajta joystick-kal instru\u00e1lja a robotot, a szerkezet az \u0151 mozdulatait k\u00e9pezi le, olyan az eg\u00e9sz, mint egy szimul\u00e1ci\u00f3s j\u00e1t\u00e9k. Az \u00fagynevezett da Vinci robotokat nemcsak az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, hanem n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gban is haszn\u00e1lj\u00e1k, s\u0151t van m\u00e1r p\u00e9lda t\u00e1vseb\u00e9szet alkalmaz\u00e1s\u00e1ra is, amikor a specialista \u00f6tezer kilom\u00e9terr\u0151l vez\u00e9relte a m\u0171t\u00e9tet v\u00e9gz\u0151 robotot. Satava professzor azonban el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban felv\u00e1zolta a teljesen \u201eembern\u00e9lk\u00fcli\u201d m\u0171t\u0151 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is, ahol a m\u0171t\u0151sn\u0151ket is g\u00e9pek helyettes\u00edtik, amelyek az eszk\u00f6z\u00f6ket adogatj\u00e1k, cser\u00e9lik.<\/p>\n<figure id=\"attachment_6907\" aria-describedby=\"caption-attachment-6907\" style=\"width: 227px\" class=\"wp-caption alignleft\"><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2011\/09\/dolly.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-medium wp-image-6907 \" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2011\/09\/dolly-227x300.jpg\" alt=\"\" width=\"227\" height=\"300\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-6907\" class=\"wp-caption-text\">Dolly, az els\u0151 kl\u00f3nozott eml\u0151s<\/figcaption><\/figure>\n<p>A technol\u00f3gia rohamos fejl\u0151d\u00e9se azonban komoly mor\u00e1lis \u00e9s etikai k\u00e9rd\u00e9seket is felvet. A sz\u00f6vetregener\u00e1ci\u00f3val, az implant\u00e1tumokkal, a kl\u00f3noz\u00e1ssal \u00e9s az \u0151ssejtekkel kapcsolatos kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyek\u00e9nt elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy egyszer az emberi test 95 sz\u00e1zal\u00e9ka kicser\u00e9lhet\u0151 lesz. De vajon, ha egy ember test\u00e9nek 95 sz\u00e1zal\u00e9ka mesters\u00e9ges, m\u00e9g mindig embernek nevezhet\u0151? \u2013 vetette fel a k\u00e9rd\u00e9st Satava professzor. \u00c9s mik\u00e9nt hat a t\u00e1rsadalomra, a F\u00f6ldre, ha az emberi \u00e9let ak\u00e1r 150-200 \u00e9vre meghosszabb\u00edthat\u00f3 lesz? Mindezek ut\u00f3pisztikus k\u00e9rd\u00e9sek \u00e9s egy-k\u00e9t-h\u00e1romsz\u00e1z \u00e9v m\u00falva v\u00e1lhatnak aktu\u00e1liss\u00e1 \u2013 jegyezte meg W\u00e9ber professzor.<\/p>\n<p>A technol\u00f3gia azonban viharos gyorsas\u00e1ggal fejl\u0151dik. A legmodernebb seb\u00e9szeti eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s a robotika megismer\u00e9s\u00e9re ny\u00fajt lehet\u0151s\u00e9get m\u00e1r ebben a szemeszterben egy \u00faj kreditpontos kurzus, amelyet a K\u00eds\u00e9rleti Seb\u00e9szeti \u00e9s M\u0171t\u00e9ttani Int\u00e9zet a M\u0171szaki Egyetem biomechanikai kutat\u00f3laborj\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen ind\u00edt. DP<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A harct\u00e9ren megs\u00e9r\u00fclt katon\u00e1\u00e9rt azonnal meg\u00e9rkezik a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3j\u00e1rm\u0171, egy automatikus szerkezet hord\u00e1gyra teszi \u00e9s beemeli az aut\u00f3ba, a seb\u00e9sz a t\u00e1volb\u00f3l fel\u00e1ll\u00edtja a diagn\u00f3zist \u00e9s az ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3 robot seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ki is oper\u00e1lja a goly\u00f3t p\u00e1ciensb\u0151l, mik\u00f6zben folyamatosan monitorozza az \u00e1llapot\u00e1t. A jelenet csak egy anim\u00e1ci\u00f3s r\u00e9szlet Richard Satava, a Washington-i Egyetem seb\u00e9szprofesszora \u00e1ltal tartott prezent\u00e1ci\u00f3b\u00f3l. &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":6905,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[189],"class_list":["post-6904","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-innovacio"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6904","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6904"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6904\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6909,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6904\/revisions\/6909"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6905"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6904"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=6904"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=6904"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}