![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2017\/11\/RS68778_KA-20171109-IMG_0622-scr.jpg\")
<\/a>A Semmelweis Symposium az egyetem egyik legkiemelked\u0151bb, nemzetk\u00f6zi r\u00e9sztvev\u0151kkel megrendezett tudom\u00e1nyos esem\u00e9nye, melynek szervez\u00e9si jog\u00e1\u00e9rt minden \u00e9vben p\u00e1ly\u00e1zni kell, a kiv\u00e1laszt\u00e1si folyamat pedig garant\u00e1lja, hogy a legkiv\u00e1l\u00f3bb programokat szervezhess\u00e9k meg – mondta az esem\u00e9nyt megnyit\u00f3 besz\u00e9d\u00e9ben dr. Sz\u00e9l \u00c1goston rektor. Eml\u00e9keztetve arra, hogy az egyetem j\u00f6v\u0151re \u00fcnnepli n\u00e9vad\u00f3ja sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 200. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t kiemelte: Semmelweis Ign\u00e1c a legh\u00edresebb mikrobiol\u00f3gusnak nevezhet\u0151, aki abban az id\u0151ben tette felfedez\u00e9s\u00e9t, mikor m\u00e9g nem is volt ismert a mikrob\u00e1k l\u00e9tez\u00e9se.<\/p>\nDr. Bagdy Gy\u00f6rgy tudom\u00e1nyos rektorhelyettes a megnyit\u00f3 \u00fcnneps\u00e9gen sz\u00f3lt arr\u00f3l, hogy farmakol\u00f3gusk\u00e9nt nap mint nap \u0151 is szembes\u00fcl a mikrobiol\u00f3gia kih\u00edv\u00e1saival, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a rezisztenci\u00e1val, a komplex kombin\u00e1ci\u00f3s ter\u00e1pi\u00e1val \u00e9s az \u00faj antivir\u00e1lis, antibakteri\u00e1lis hat\u00f3anyagok lehet\u0151s\u00e9geivel. A szimp\u00f3ziumon a ter\u00fclettel kapcsolatos \u00faj kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei is elhangoznak p\u00e9ld\u00e1ul a mikrobiommal kapcsolatban \u2013 tette hozz\u00e1.<\/p>\n
A k\u00e9tnapos szimp\u00f3ziumon a mikrobiol\u00f3gia min\u00e9l sz\u00e9lesebb spektrum\u00e1t \u00e9s a leg\u00fajabb eredm\u00e9nyeket k\u00edv\u00e1nt\u00e1k bemutatni a szervez\u0151k, alapvet\u0151en az int\u00e9zetben m\u0171k\u00f6d\u0151 kutat\u00f3csoportok munk\u00e1j\u00e1n, az aktu\u00e1lis kutat\u00e1sokon, illetve nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9seken kereszt\u00fcl \u2013 nyilatkozta honlapunknak dr. Szab\u00f3 D\u00f3ra. A mikrobiol\u00f3gi\u00e1n bel\u00fcl a jelenlegi legaktu\u00e1lisabb t\u00e9m\u00e1k egyike az antibiotikum rezisztencia kialakul\u00e1sa \u00e9s terjed\u00e9se. Az int\u00e9zet, melynek Gram-pozit\u00edv \u00e9s Gram-negat\u00edv bakt\u00e9riumokkal foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3csoportja is van, egy nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s keret\u00e9ben r\u00e9szt vesz \u00faj peptid-t\u00edpus\u00fa antibakteri\u00e1lis szerek fejleszt\u00e9s\u00e9ben is, melyek ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajthatnak a multirezisztens k\u00f3rokoz\u00f3kkal szemben. A kutat\u00e1s amerikai \u00e9s n\u00e9met partnerekkel folyik, akik szint\u00e9n el\u0151adtak a szimp\u00f3ziumon. Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s keret\u00e9ben az int\u00e9zetben az \u00e1ltaluk szintetiz\u00e1lt \u00faj szerek tesztel\u00e9se folyik.<\/p>\n<\/a>Dr. Szab\u00f3 D\u00f3ra, az Orvosi Mikrobiol\u00f3giai Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja nyit\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban az int\u00e9zet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mutatta be. Eml\u00e9keztetett arra, hogy a mikrobiol\u00f3gia oktat\u00e1s\u00e1t dr. H\u0151gyes Endre ind\u00edtotta el az egyetemen 1883-ban. Szint\u00e9n \u0151 alap\u00edtotta meg az els\u0151 hazai Pasteur-int\u00e9zetet, \u00e9s nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a veszetts\u00e9g elleni v\u00e9d\u0151olt\u00e1s bevezet\u00e9se. Az igazgat\u00f3 kit\u00e9rt arra, hogy 1948-ban tartotta els\u0151 tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1j\u00e1t az \u00f6n\u00e1ll\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt int\u00e9zet, melynek alap\u00edt\u00f3 tagja volt dr. N\u00e1sz Istv\u00e1n, k\u00e9s\u0151bbi igazgat\u00f3, akinek k\u00f6zelm\u00faltban \u00fcnnepelt\u00e9k 90. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t. Dr. Szab\u00f3 D\u00f3ra a szimp\u00f3zium keret\u00e9ben is m\u00e9ltatta \u00e9s k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a professor emeritust, aki \u00f6tven \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt adenov\u00edrus kutat\u00e1ssal, a Magyar Mikrobiol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00f3 tagja, \u00e9s mintegy hetven \u00e9ve munkat\u00e1rsa az egyetemi int\u00e9zetnek.<\/p>\n