{"id":6352,"date":"2011-08-15T13:51:48","date_gmt":"2011-08-15T11:51:48","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/hirek\/?p=6352"},"modified":"2026-03-24T08:33:39","modified_gmt":"2026-03-24T07:33:39","slug":"elhunyt-zsolnai-bela-professzor","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2011\/08\/15\/elhunyt-zsolnai-bela-professzor\/","title":{"rendered":"B\u00facs\u00fa Zsolnai B\u00e9la professzort\u00f3l"},"content":{"rendered":"

F\u00e1j\u00f3 vesztes\u00e9g \u00e9rte a magyar orvost\u00e1rsadalmat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u0151orvosokat, mert a magyar n\u0151orvosok egyik kiemelked\u0151 alakja dr. Zsolnai B\u00e9la egyetemi tan\u00e1r 83 \u00e9ves kor\u00e1ban r\u00f6vid szenved\u00e9s ut\u00e1n elhunyt. 53 \u00e9vet dolgozott a II. sz. Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1n.<\/p>\n

\"\"<\/a>
Zsolnai B\u00e9la professzor 2008-ban, 80. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n<\/figcaption><\/figure>\n

1928. \u00e1prilis 26-\u00e1n sz\u00fcletett egy borsodi kis faluban, Zilizben. Tanulm\u00e1nyait a Miskolci Reform\u00e1tus R\u00e9vai J\u00f3zsef Gimn\u00e1ziumban, majd a Debreceni Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen folytatta. 1954-ben szerzett orvosi diplom\u00e1t. 5 \u00e9vig dolgozott a Debreceni Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1n. 1957-ben szerzett szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9st, majd 1958-ban a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem II. sz. N\u0151i Klinik\u00e1j\u00e1ra ker\u00fclt. 1965-66-ban Sv\u00e1jcban a Baseli Sz\u00fcl\u00e9szeti N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1n egy\u00e9ves tanulm\u00e1ny\u00faton vett r\u00e9szt, ahol mind klinikai, mind tudom\u00e1nyos munk\u00e1t v\u00e9gezhetett. Ebben az id\u0151ben tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a terhess\u00e9gi toxaemia fel\u00e9 ir\u00e1nyult. 1969-ben v\u00e9dte meg kandid\u00e1tusi \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t, amely a m\u00e9hlep\u00e9ny egyes enzimjeinek vizsg\u00e1lat\u00e1val foglalkozott. 1979-ben a II. sz. Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Klinika tansz\u00e9kvezet\u0151i egyetemi tan\u00e1rr\u00e1 nevezt\u00e9k ki. Ezt megel\u0151z\u0151en a K\u00f6zponti \u00c1llami K\u00f3rh\u00e1z Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Oszt\u00e1lya szakmai fel\u00fcgyelet\u00e9t is ell\u00e1tta 2 \u00e9s f\u00e9l \u00e9vig.<\/p>\n

Az ig\u00e9nyes klinikai munka, az oktat\u00e1s, a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s \u00e9s a m\u0171t\u00e9ti tev\u00e9kenys\u00e9g mellett elm\u00e9ly\u00fclt tudom\u00e1nyos munk\u00e1t v\u00e9gzett, amely kiterjedt a sz\u00fcl\u00e9szet- n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szat csaknem minden fontosabb t\u00e9mak\u00f6r\u00e9re. T\u00f6bb mint 220 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nye jelent meg, nagyobb r\u00e9szt n\u00e9met vagy angol nyelven. 18 k\u00f6nyvr\u00e9szletet \u00edrt. F\u0151k\u00e9ppen az id\u0151 el\u0151tti f\u00e1j\u00e1stev\u00e9kenys\u00e9g okainak, a korasz\u00fcl\u00e9s megel\u0151z\u00e9s\u00e9nek, a beta-receptorstimul\u00e1l\u00f3 anyagok hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak, placent\u00e1ris transzportj\u00e1nak, magzati \u00e9s anyai hat\u00e1sainak, valamint a terhess\u00e9g alatti surfactant szint\u00e9zis-fokoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geinek vizsg\u00e1lat\u00e1val foglalkozott. E t\u00e9mak\u00f6rb\u0151l \u00edrt disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1val lett a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia doktora 1985-ben.<\/p>\n

Zsolnai professzor szoros tudom\u00e1nyos egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st \u00e9p\u00edtett ki t\u00f6bb hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi, elm\u00e9leti \u00e9s klinikai int\u00e9zettel. 15 \u00e9vig volt a Klinika vezet\u0151je, ez id\u0151 alatt 2 MTA doktori \u00e9rtekez\u00e9s \u00e9s 20 kandid\u00e1tusi \u00e9rtekez\u00e9s ker\u00fclt megv\u00e9d\u00e9sre. Gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151, k\u00f6z\u00f6s publik\u00e1ci\u00f3kban is megnyilv\u00e1nul\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st alak\u00edtott ki a Bayreuthi, a Baseli, a Mainzi, az Erlangeni, a St. Galleni, a Helsinki, a Drezdai, a Vars\u00f3i, a St. Louisi \u00e9s a Washingtoni klinik\u00e1val.<\/p>\n

\"\"<\/a>
Zsolnai B\u00e9la professzor 2011 \u00e1prilis\u00e1ban, utols\u00f3 tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1s\u00e1n<\/figcaption><\/figure>\n

Zsolnai professzort 1979-ben a Klinika vezet\u00e9se mellett az Orsz\u00e1gos Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Int\u00e9zet f\u0151igazgat\u00f3 f\u0151orvos\u00e1v\u00e1 \u00e9s a Szakmai Koll\u00e9gium eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 is kinevezt\u00e9k. K\u00f6zel 10 \u00e9vig ir\u00e1ny\u00edtotta az orsz\u00e1gos int\u00e9zet munk\u00e1j\u00e1t. Ilyen form\u00e1n meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott a szakmai ir\u00e1nyelvek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban, a szakter\u00fclet\u00fcnket \u00e1tfog\u00f3 szervez\u0151munk\u00e1ban \u00e9s a magyarorsz\u00e1gi anyai hal\u00e1lesetek elemz\u00e9s\u00e9ben, amelyeket 1978-1987 k\u00f6z\u00f6tt minden \u00e9vben k\u00f6zz\u00e9tett.<\/p>\n

Zsolnai professzor sz\u00e1mos hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g tagja, illetve vezet\u0151s\u00e9gi tagja, valamint foly\u00f3irat szerkeszt\u0151s\u00e9gi tagja volt. Ezek k\u00f6z\u00fcl kiemelend\u0151 az European Society for Clinical Investigation \u00e9s az Internationale Forschungsgesellschaft der Gestose t\u00e1rsas\u00e1gok.<\/p>\n

Tagja volt 1980-t\u00f3l egy cikluson \u00e1t az MTA Orvosi Oszt\u00e1lya Tan\u00e1cskoz\u00e1si Jog\u00fa Test\u00fclet\u00e9nek, \u00e9s t\u00f6bb \u00e9ven kereszt\u00fcl az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs \u00fcgyvezet\u0151 eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek. \u00c9veken kereszt\u00fcl r\u00e9szt vett az International Planned Parenthood Federation Eur\u00f3pai R\u00e9gi\u00f3 test\u00fclet\u00e9nek munk\u00e1j\u00e1ban. Hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t a Magyar Csal\u00e1d- \u00e9s N\u0151v\u00e9delmi Tudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke volt, majd tiszteletbeli eln\u00f6ke lett. E test\u00fclett\u0151l Tauffer eml\u00e9k\u00e9rmet kapott. T\u00f6bb \u00e9vtizedes kiemelked\u0151 \u00e9s \u00e1ldozatos munk\u00e1ja elismer\u00e9sek\u00e9nt 2003-ban pedig Tauffer d\u00edj kit\u00fcntet\u00e9sben is r\u00e9szes\u00fclt.<\/p>\n

1994-ig vezette a II. sz. Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1t. Nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt, majd az ut\u00f3bbi \u00e9vekben \u00f6nk\u00e9ntes seg\u00edt\u0151k\u00e9nt t\u00e1mogatta a Klinika oktat\u00f3- \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Tan\u00edtv\u00e1nyaib\u00f3l t\u00f6bben lettek a szakma vezet\u0151 munkat\u00e1rsai, professzorok, int\u00e9zetigazgat\u00f3k \u00e9s f\u0151v\u00e1rosi f\u0151orvosok. A saj\u00e1t tudom\u00e1nyos \u00e9s klinikai p\u00e1lyafut\u00e1som elind\u00edt\u00e1sa is dr. Zsolnai B\u00e9la, az akkori adjunktus nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik. 2009-ben az \u00e9let\u00fatj\u00e1val kapcsolatban ezt \u00edrta le: \u201eA mai sz\u00fcl\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3nak nem szabad elfelejteni, hogy a sz\u00fcl\u00e9sz-n\u0151orvosi szakma nem els\u0151sorban karrier\u00e9p\u00edt\u00e9st, meg\u00e9lhet\u00e9st kell, hogy jelentsen, hanem hivat\u00e1st, amelyet csak kell\u0151 al\u00e1zattal \u00e9s becs\u00fclettel szabad m\u0171velni.\u201d<\/p>\n

Dr. Pajor Attila<\/p>\n

egyetemi tan\u00e1r, igazgat\u00f3
\nII. Sz. Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Klinika<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00e1j\u00f3 vesztes\u00e9g \u00e9rte a magyar orvost\u00e1rsadalmat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u0151orvosokat, mert a magyar n\u0151orvosok egyik kiemelked\u0151 alakja dr. Zsolnai B\u00e9la egyetemi tan\u00e1r 83 \u00e9ves kor\u00e1ban r\u00f6vid szenved\u00e9s ut\u00e1n elhunyt. 53 \u00e9vet dolgozott a II. sz. Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1n. 1928. \u00e1prilis 26-\u00e1n sz\u00fcletett egy borsodi kis faluban, Zilizben. Tanulm\u00e1nyait a Miskolci Reform\u00e1tus R\u00e9vai J\u00f3zsef Gimn\u00e1ziumban, majd …<\/p>\n","protected":false},"author":11,"featured_media":6354,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157],"tags":[4108],"class_list":["post-6352","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","tag-gyaszhir"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6352","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/11"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6352"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6352\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":156843,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/6352\/revisions\/156843"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/6354"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6352"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=6352"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=6352"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}