![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2017\/05\/34367644582_a2578e737f_z_vizi-e.jpg\")
<\/a><\/p>\nLov\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3 eln\u00f6ki k\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9vel indult\u00a0az MTA 188. k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se<\/a>, melyet elismer\u00e9sek \u00e1tad\u00e1sa k\u00f6vetett. A legrangosabb akad\u00e9miai elismer\u00e9st, az Akad\u00e9miai Arany\u00e9rmet dr. Vizi E. Szilveszter Sz\u00e9chenyi-Nagy-d\u00edjas orvos, kutat\u00f3professzor, az MTA rendes tagja \u00e9s volt eln\u00f6ke, a Semmelweis Egyetem Farmakol\u00f3giai \u00e9s Farmakoter\u00e1pi\u00e1s Int\u00e9zet professor emeritusa\u00a0vehette \u00e1t<\/a>. Dr. Vizi E. Szilveszter a k\u00f6zponti \u00e9s perif\u00e9ri\u00e1s idegrendszer inger\u00fclet\u00e1tvitele, valamint a k\u00e9miai inger\u00fclet\u00e1tvitel farmakol\u00f3gi\u00e1ja ter\u00e9n v\u00e9gzett vil\u00e1gszerte elismert kutat\u00e1sokat. P\u00e1lyafut\u00e1sa legnagyobb eredm\u00e9nye az agym\u0171k\u00f6d\u00e9s Oxfordban kidolgozott \u00faj modellje volt.\u00a0Az idegtud\u00f3s \u00e9veken \u00e1t vend\u00e9gprofesszora volt a New York-i Albert Einstein College of Medicine egyetemnek. T\u00f6bb mint 400 tudom\u00e1nyos dolgozata jelent meg, 12 k\u00f6nyvet \u00edrt, illetve szerkesztett. T\u00f6bb eur\u00f3pai tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia tagja.<\/p>\n M\u00e1r gyermekkor\u00e1ban mindenr\u0151l azt k\u00e9rdezte, hogy mi\u00e9rt van, ez a fajta gondolkod\u00e1s vezetett oda, hogy megszerette a kutat\u00e1st \u2013 eml\u00e9kezik vissza dr. Vizi E. Szilveszter az Akad\u00e9mia \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett filmben<\/a>. Mint elmes\u00e9lte, miut\u00e1n felker\u00fclt P\u00e9csr\u0151l Budapestre, dr. Issekutz B\u00e9la akad\u00e9mikus, a Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zet vezet\u0151je tan\u00e1cs\u00e1ra kezdett foglalkozni az aggyal, a k\u00e9miai inger\u00fclet\u00e1tvitellel. Eljutott Oxfordba, ahol Sir William Paton volt a f\u0151n\u00f6ke, neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en uralkodott el rajta egy nagyon saj\u00e1tos gondolkod\u00e1s, miszerint mindig a k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyekb\u0151l kell kiindulni, \u00e9s mindig fel kell \u00e1ll\u00edtani egy hipot\u00e9zist is.<\/p>\n \u00c9veken \u00e1t vend\u00e9gprofesszora volt a New York-i Albert Einstein College of Medicine-nek, t\u00f6bb mint 400 tudom\u00e1nyos dolgozata jelent meg eddig, 12 k\u00f6nyvet \u00edrt vagy szerkesztett, 19\u00a0691-en hivatkoztak munk\u00e1j\u00e1ra. A nev\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151 nem szinaptikus transzmisszi\u00f3 felfedez\u00e9se koncepci\u00f3v\u00e1lt\u00e1st hozott a gy\u00f3gyszerkutat\u00e1sban. Mint a filmben elmondta, sikerei titk\u00e1nak tartja, hogy a munkat\u00e1rsait p\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n v\u00e9gig egyenrang\u00fa t\u00e1rsk\u00e9nt kezelte, meghallgatta v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket, kritik\u00e1jukat is, csal\u00e1dja pedig mindig ir\u00e1nyt\u0171k\u00e9nt szolg\u00e1l sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Az egyetem R\u00f3lunk mondt\u00e1k filmsorozata keret\u00e9ben elk\u00e9sz\u00fclt kisfilmben<\/a> dr. Vizi E. Szilveszter besz\u00e9lt egyebek mellett arr\u00f3l is, hogy mindig fontos szerepet j\u00e1tszott \u00e9let\u00e9ben az egyetem, mely egy igazi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get jelent sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00f3lt annak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l is, hogy ki hol v\u00e9gez, milyen \u201eiskol\u00e1ban\u201d n\u0151 fel, mert gondolkodni kell megtan\u00edtani a fiatalokat; \u0151 is erre t\u00f6rekszik a tan\u00edtv\u00e1nyaival kapcsolatban.\u00a0<\/p>\n Dr. Csan\u00e1dy L\u00e1szl\u00f3 \u00f6t \u00e9v ut\u00e1n 2000-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt haza az Egyes\u00fclt \u00c1llamokb\u00f3l, ahol PhD tanulm\u00e1nyai alatt kezdte kutatni a szervezetben tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00f6bb sz\u00e1z par\u00e1nyi ioncsatorna egyik\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Az Orvosi Biok\u00e9miai Int\u00e9zetben kapott lehet\u0151s\u00e9get kutat\u00f3csoport fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, ez motiv\u00e1lta a hazat\u00e9r\u00e9st, 2012-t\u0151l pedig szint\u00e9n az int\u00e9zetben, a Lend\u00fclet Program keret\u00e9ben folytathatta kutat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n 2015-ben eredm\u00e9nyeiket a legmagasabb impakt faktoros foly\u00f3iratok k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 Cell-ben publik\u00e1lt\u00e1k. A kutat\u00f3csoport \u00e1ltal molekul\u00e1ris szinten vizsg\u00e1lt, \u00fagynevezett CFTR csatorn\u00e1knak a klorid ionok sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, ez\u00e1ltal pedig t\u00f6bb szerv h\u00e1mfelsz\u00edn\u00e9nek s\u00f3-v\u00edz h\u00e1ztart\u00e1s\u00e1ban van n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen szerep\u00fck. A csatorna alap\u00e1llapotban z\u00e1rva van, \u00e1m kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, hogy megfelel\u0151 gyakoris\u00e1ggal nyitott \u00e1llapotba ker\u00fclj\u00f6n, \u00e9s \u00edgy \u00e1tengedje a klorid ionokat. A publik\u00e1ci\u00f3ban az eddigiekn\u00e9l direktebb m\u00f3dszerekkel bizony\u00edtott\u00e1k, milyen k\u00f6ztes konform\u00e1ci\u00f3kon megy ilyenkor kereszt\u00fcl az ioncsatorna. A csatorna mut\u00e1ci\u00f3ja a jelenleg csak t\u00fcnetileg kezelhet\u0151, gy\u00f3gy\u00edthatatlan cisztikus fibr\u00f3zis kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezet. \u00a0<\/p>\n Az int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s szem\u00e9lyi k\u00e9rd\u00e9sek ut\u00e1n a tudom\u00e1ny ker\u00fclt a k\u00f6z\u00e9ppontba az MTA 188. k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n. Tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1sokat hallgathattak meg<\/a> a k\u00e9pvisel\u0151k, k\u00f6zt\u00fck dr. Schaff Zsuzsanna, az MTA rendes tagja, a II. Sz. Patol\u00f3giai Int\u00e9zet professor emerit\u00e1j\u00e1nak \u201eV\u00edrusok \u00e9s daganatok a m\u00e1jban: a kezel\u00e9s molekul\u00e1ris alapjai\u201d c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n Az MTA 188. k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n megv\u00e1lasztott\u00e1k<\/a> a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia f\u0151\u00e1ll\u00e1s\u00fa vezet\u0151it. Az Akad\u00e9mia eln\u00f6ke \u00fajabb h\u00e1rom \u00e9vre Lov\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3, f\u0151titk\u00e1ra T\u00f6r\u00f6k \u00c1d\u00e1m, f\u0151titk\u00e1rhelyettese Barnab\u00e1s Be\u00e1ta. Az aleln\u00f6ki poz\u00edci\u00f3kat Bokor J\u00f3zsef, Freund Tam\u00e1s \u00e9s V\u00e9k\u00e1s Lajos t\u00f6ltik be 2020-ig.<\/p>\n A k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s harmadik napj\u00e1n \u00e1tadt\u00e1k<\/a> a k\u00fclhoni magyar tud\u00f3sok, kutat\u00f3k munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t elismer\u0151 Arany J\u00e1nos-d\u00edjakat \u00e9s -\u00e9rmeket a K\u00fcls\u0151 Tagok F\u00f3rum\u00e1n. Arany J\u00e1nos-\u00e9rmet vehetett \u00e1t dr. Tigyi G\u00e1bor, a Semmelweis Egyetem tiszteletbeli doktora, a Klinikai K\u00eds\u00e9rleti Kutat\u00f3 Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3ja.<\/p>\n Dr. Tigyi G\u00e1bor \u00e9s dr. Beny\u00f3 Zolt\u00e1n, a Klinikai K\u00eds\u00e9rleti Kutat\u00f3 Int\u00e9zet igazgat\u00f3j\u00e1nak munkacsoportjai 2011 \u00f3ta m\u0171k\u00f6dnek egy\u00fctt, k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1juk a lizofoszfatidsav \u00e9rrendszeri hat\u00e1sait vizsg\u00e1lja. Egy 2016-ban indult r\u00e1kkutat\u00e1si projektben a ter\u00e1pia-rezisztens tumorok oncothermi\u00e1s (elektrom\u00e1gneses energia felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151) kezel\u00e9s\u00e9nek mechanizmus\u00e1t kutatj\u00e1k – mondta el honlapunknak dr. Tigyi G\u00e1bor.\u00a0Munkacsoportj\u00e1ban az \u00e9vek sor\u00e1n 25 magyar kutat\u00f3 dolgozott hosszabb-r\u00f6videbb ideig, nyolc magyar kutat\u00f3 szerzett PhD-fokozatot a k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1kb\u00f3l. 2016-ban az MTA k\u00fcls\u0151 tagjaival megalap\u00edtott\u00e1k az Amerikai Magyar Akad\u00e9mikusok T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t, amelynek jelenleg dr. Tigyi G\u00e1bor t\u00f6lti be a titk\u00e1ri posztj\u00e1t. Egyik c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00fck a fiatal magyar kutat\u00f3k \u00e9s di\u00e1kok mentor\u00e1l\u00e1sa \u00e9s bevon\u00e1sa az amerikai tudom\u00e1nyos \u00e9letbe.<\/p>\n A f\u00f3rum els\u0151 tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1s\u00e1t dr. Tigyi G\u00e1bor \u00e9s dr. Beny\u00f3 Zolt\u00e1n tartotta a lizofoszfatidsav biomedi\u00e1tor negyedsz\u00e1zados t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l\u00a0Hogyan sz\u00fcletik v\u00e9letlen megfigyel\u00e9sb\u0151l \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fclet?\u00a0c\u00edmmel.\u00a0<\/p>\n DP, KEE<\/p>\n Forr\u00e1s \u00e9s fot\u00f3k: Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia<\/p>\n <\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja, a Farmakol\u00f3giai \u00e9s Farmakoter\u00e1pi\u00e1s Int\u00e9zet professor emeritusa vehette \u00e1t a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia 188. k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9nek nyilv\u00e1nos \u00fcnnepi \u00fcl\u00e9s\u00e9n az Akad\u00e9miai Arany\u00e9rmet. Dr. Csan\u00e1dy L\u00e1szl\u00f3, az Orvosi Biok\u00e9miai Int\u00e9zet docense Akad\u00e9miai D\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt. <\/a> Lov\u00e1sz L\u00e1szl\u00f3 eln\u00f6ki k\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9vel indult\u00a0 az MTA 188. k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se<\/a> , melyet elismer\u00e9sek \u00e1tad\u00e1sa k\u00f6vetett. A legrangosabb akad\u00e9miai elismer\u00e9st, az …<\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":60101,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[158,188],"class_list":["post-60098","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-dijak-kituntetesek","tag-tudomanyos-hirek-rendezvenyek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/60098","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=60098"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/60098\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":60289,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/60098\/revisions\/60289"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/60101"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=60098"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=60098"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=60098"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}<\/a>\u00d6sszesen tizen\u00f6t kutat\u00f3 – k\u00f6zt\u00fck az egyetemr\u0151l dr. Csan\u00e1dy L\u00e1szl\u00f3 – r\u00e9szes\u00fclt kiemelked\u0151 tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga elismer\u00e9s\u00e9\u00fcl Akad\u00e9miai D\u00edjban<\/a>. Az Orvosi Biok\u00e9miai Int\u00e9zet docense a cisztikus fibr\u00f3zis kialakul\u00e1s\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 CFTR klorid-csatorna m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek megismer\u00e9s\u00e9ben j\u00e1tszott meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00e9\u00e9rt kapta a kit\u00fcntet\u00e9st.<\/p>\n<\/a>Dr. Tigyi G\u00e1bor\u00a0gy\u00f3gyszerkutat\u00f3, biok\u00e9mikus 1982-ben v\u00e9gzett a P\u00e9csi Orvostudom\u00e1nyi Egyetemen, jelenleg a University of Tennessee professzora, tudoma\u0301nyos rektorhelyettes. Ke\u0301tsza\u0301zna\u0301l is to\u0308bb publika\u0301cio\u0301val, ko\u0308nyvfejezettel bi\u0301r, amelyeknek 9000 feletti az ide\u0301zettse\u0301gu\u0308k. A d\u00edj\u00e1tad\u00f3n elhangzott indokl\u00e1s szerint dr. Tigyi G\u00e1bor folyamatosan v\u00e9gez tudom\u00e1nyszervez\u0151i \u00e9s az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st seg\u00edt\u0151 munk\u00e1t, amellyel a hazai \u00e9s amerikai magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1g k\u00f6zti kapcsolatokat er\u0151s\u00edti. A d\u00edjjal a tudom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9ny mellett a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9rt v\u00e9gzett munk\u00e1t is elismeri az MTA.<\/p>\n