{"id":59469,"date":"2017-04-11T13:45:20","date_gmt":"2017-04-11T11:45:20","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=59469"},"modified":"2017-04-11T10:40:13","modified_gmt":"2017-04-11T08:40:13","slug":"bioinformatikai-kerdesek-az-aprilisi-kutatoi-szalonban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2017\/04\/11\/bioinformatikai-kerdesek-az-aprilisi-kutatoi-szalonban\/","title":{"rendered":"Bioinformatikai k\u00e9rd\u00e9sek az \u00e1prilisi Kutat\u00f3i Szalonban"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>A bioinformatikai m\u00f3dszerekben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gekr\u0151l, valamint azok korl\u00e1tair\u00f3l besz\u00e9ltek az \u00e1prilisi Kutat\u00f3i Szalon el\u0151ad\u00f3i. Dr. Bagdy Gy\u00f6rgy tudom\u00e1nyos rektorhelyettes a t\u00e9m\u00e1t felvezetve elmondta, hogy a bioinformatika az elm\u00falt \u00e9vekben \u00f3ri\u00e1si v\u00e1ltoz\u00e1son ment kereszt\u00fcl, kialakultak az \u00fan. omika tudom\u00e1nyok (pl. genomika, proteomika, transzkriptomika), amelyekben sokszor milli\u00e1rdos adatb\u00e1zisok j\u00f6nnek l\u00e9tre ak\u00e1r egy-egy laborat\u00f3riumon bel\u00fcl is. Az \u00faj informatikai lehet\u0151s\u00e9gek, pl. az \u00fan. \u201emachine learning\u201d lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p felismerje a h\u00e1tt\u00e9rben l\u00e9v\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket, \u201erendet teremtve\u201d az adatok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s felt\u00e1rja el\u0151tt\u00fcnk a vil\u00e1got \u2013 mondta a rektorhelyettes.<\/p>\n

\"\"<\/a>Dr. Csermely P\u00e9ter, az Orvosi Vegytani, Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai \u00e9s Patobiok\u00e9miai Int\u00e9zet egyetemi tan\u00e1ra h\u00e1zigazdak\u00e9nt lesz\u00f6gezte, hogy a bioinformatika multidiszciplin\u00e1ris tudom\u00e1ny, ez\u00e9rt t\u00f6bb ir\u00e1nyb\u00f3l lehet k\u00f6zel\u00edteni hozz\u00e1, amelyek k\u00f6z\u00fcl csak egy lehet\u0151s\u00e9g az informatikai h\u00e1tt\u00e9r. A biol\u00f3gi\u00e1val, illetve orvostudom\u00e1nyokkal foglalkoz\u00f3k mindegyik\u00e9t \u00e9rinti a bioinformatika alkalmaz\u00e1sa, ami lehet\u0151s\u00e9get ad az \u00f3ri\u00e1si mennyis\u00e9g\u0171 adatb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tud\u00e1sszerz\u00e9sre. Dr. Csermely P\u00e9ter hozz\u00e1tette, mivel az adatok megszerz\u00e9se p\u00e9nz- \u00e9s id\u0151ig\u00e9nyes, ez\u00e9rt ezeknek csak n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9ka haszn\u00e1lhat\u00f3 a gyakorlatban.<\/p>\n

\"\"<\/a>Az este f\u0151 el\u0151ad\u00f3ja dr. Albert Istv\u00e1n, a Pennsylvania State University bioinformatika professzora volt, akinek nev\u00e9hez a tudom\u00e1ny\u00e1g egyik \u00fatt\u00f6r\u0151jek\u00e9nt t\u00f6bb adatfeldolgoz\u00f3 szoftver is k\u00f6t\u0151dik, a k\u00f6zelm\u00faltban publik\u00e1lta The Biostar Handbook c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, valamint \u00e9vek \u00f3ta \u00fczemeltet Biostars: Question and Answer c\u00edmen weboldalt, amely \u00e9vi k\u00e9tmilli\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00f3val a vil\u00e1g legt\u00f6bbet l\u00e1togatott bioinformatikai szakoldala. El\u0151ad\u00e1s\u00e1ban r\u00f6viden ismertette a Pennsylvania egyetem t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, valamint saj\u00e1t p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, kit\u00e9rve r\u00e1, hogy bioinformatik\u00e1val mintegy 15 \u00e9ve foglalkozik, amikor a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9n fiatal diplom\u00e1sk\u00e9nt r\u00e9szt vett a hum\u00e1n genom projekt adatainak rendszerez\u00e9s\u00e9ben. A bioinformatika a biol\u00f3gi\u00e1val szemben nem k\u00edv\u00fclr\u0151l befel\u00e9, hanem bel\u00fclr\u0151l kifel\u00e9 vizsg\u00e1l\u00f3dik, \u00e9s statikus \u00e1ll\u00edt\u00e1sok helyett dinamikus elk\u00e9pzel\u00e9sekre ad lehet\u0151s\u00e9get \u2013 ismertette dr. Albert Istv\u00e1n, hozz\u00e1t\u00e9ve, a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1ra 5-10 ezer doll\u00e1rb\u00f3l el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3 az az adatmennyis\u00e9g, amihez 2005 el\u0151tt m\u00e9g doll\u00e1rmilli\u00f3kra volt sz\u00fcks\u00e9g. A hum\u00e1n genom projekt eredm\u00e9nyeit ismertetve t\u00f6bbek k\u00f6zt eml\u00edt\u00e9st tett r\u00f3la, hogy a referenciagenomhoz k\u00e9pest minden emberben van olyan mut\u00e1ci\u00f3, amit kor\u00e1bban v\u00e9gzetesnek hittek. A kutat\u00e1s tapasztalatair\u00f3l sz\u00f3lva elhangzott, bizonyos betegs\u00e9geknek j\u00f3l meghat\u00e1rozott mut\u00e1ci\u00f3k az okai, ugyanakkor olyan \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 tulajdons\u00e1gok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a magass\u00e1g nem \u00edrhat\u00f3 le teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a genomokkal. Dr. Albert Istv\u00e1n szerint a referenciagenomhoz val\u00f3 viszony\u00edt\u00e1s helyett ink\u00e1bb egy gr\u00e1fk\u00e9nt kellene elk\u00e9pzelni az emberi genomot, ahol minden ember egy-egy vonal, amelyek helyenk\u00e9nt \u00f6ssze\u00e9rnek egym\u00e1ssal, m\u00e9gis elt\u00e9r\u0151ek.<\/p>\n

\"\"<\/a>A bioinformatika olyan sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai \u00e9s statisztikai eszk\u00f6z\u00f6ket, illetve m\u00f3dszereket jel\u00f6l, amelyeket nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 orvosbiol\u00f3giai tud\u00e1s kezel\u00e9s\u00e9re, elemz\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lnak \u2013 mondta fogalomismertet\u00e9sk\u00e9nt korrefer\u00e1tuma kezdet\u00e9n dr. Petschner P\u00e9ter, a Gy\u00f3gyszerhat\u00e1stani Int\u00e9zet tan\u00e1rseg\u00e9dje. A bioinformatika h\u00e1tr\u00e1nyait taglal\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban elhangzott, b\u00e1r az interdiszciplin\u00e1ris tudom\u00e1ny\u00e1g egyre kedveltebb, nem minden esetben ad helyes v\u00e1laszt, \u00e9s a k\u00e9rd\u00e9sek megfelel\u0151 megfogalmaz\u00e1s\u00e1hoz, valamint megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1hoz egyar\u00e1nt sz\u00fcks\u00e9ges az emberi fel\u00fclvizsg\u00e1lat is a bioinformatika sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai eredm\u00e9nyei mellett. Tov\u00e1bbi dilemmak\u00e9nt fogalmazta meg, hogy a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra adott esetben neh\u00e9zs\u00e9get jelenthet kiv\u00e1lasztani a c\u00e9loknak legink\u00e1bb megfelel\u0151 programot a sz\u00e1mos lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\n

\"\"<\/a>A Kutat\u00f3i Szalon m\u00e1sodik korrefer\u00e1tum\u00e1t dr. Antal P\u00e9ter, a Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem M\u00e9r\u00e9stechnika \u00e9s Inform\u00e1ci\u00f3s Rendszerek Tansz\u00e9k\u00e9nek docense tartotta, aki a bioinformatika kiterjeszt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l besz\u00e9lt: mivel olyan tudom\u00e1ny\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3, amely t\u00f6bb tudom\u00e1nyter\u00fclet kutat\u00e1s\u00e1t is seg\u00edtheti a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 sokr\u00e9t\u0171, gyeng\u00e9n \u00f6sszekapcsolt tud\u00e1selemnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos lenne a hat\u00e9konyabb adat- \u00e9s tud\u00e1sf\u00fazi\u00f3ra t\u00f6rekedni. Mint mondta, a ny\u00edlt adathaszn\u00e1lat \u00e9s a tud\u00e1s megoszt\u00e1sa elvezethet egy min\u00e9l t\u00f6k\u00e9letesebb multimorbidit\u00e1si t\u00e9rk\u00e9p \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, amely a betegell\u00e1t\u00e1sban is haszn\u00e1lhat\u00f3 lehet.<\/p>\n

Keresztes Eszter
\n Fot\u00f3: Karancsi Rudolf<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
6<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>\r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> A bioinformatikai m\u00f3dszerekben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gekr\u0151l, valamint azok korl\u00e1tair\u00f3l besz\u00e9ltek az \u00e1prilisi Kutat\u00f3i Szalon el\u0151ad\u00f3i. Dr. Bagdy Gy\u00f6rgy tudom\u00e1nyos rektorhelyettes a t\u00e9m\u00e1t felvezetve elmondta, hogy a bioinformatika az elm\u00falt \u00e9vekben \u00f3ri\u00e1si v\u00e1ltoz\u00e1son ment kereszt\u00fcl, kialakultak az \u00fan. omika tudom\u00e1nyok (pl. genomika, proteomika, transzkriptomika), amelyekben sokszor milli\u00e1rdos adatb\u00e1zisok j\u00f6nnek l\u00e9tre ak\u00e1r egy-egy laborat\u00f3riumon bel\u00fcl is. Az \u00faj …<\/p>\n","protected":false},"author":101132,"featured_media":59478,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[2569,2408,1688,188],"class_list":["post-59469","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-galeria","tag-mki-alairas","tag-kutatoi-szalon","tag-tudomanyos-hirek-rendezvenyek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/59469","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101132"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=59469"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/59469\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":59513,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/59469\/revisions\/59513"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/59478"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=59469"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=59469"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=59469"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}