{"id":51773,"date":"2016-05-19T13:29:34","date_gmt":"2016-05-19T11:29:34","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=51773"},"modified":"2018-02-08T14:32:16","modified_gmt":"2018-02-08T13:32:16","slug":"kutatoi-szalon-a-huxley-csaladrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2016\/05\/19\/kutatoi-szalon-a-huxley-csaladrol\/","title":{"rendered":"Kutat\u00f3i Szalon a Huxley-csal\u00e1dr\u00f3l"},"content":{"rendered":"

\"Kapcsol\u00f3dva<\/a>A Huxley-csal\u00e1d h\u00e1rom kiemelked\u0151 tagj\u00e1r\u00f3l eml\u00e9kezett meg az \u00e1prilisi Kutat\u00f3i Szalon, melyet az egyetem \u00e9s az UNESCO Magyar Nemzeti Bizotts\u00e1g k\u00f6z\u00f6sen rendezett. A programot dr. Bagdy Gy\u00f6rgy tudom\u00e1nyos rektorhelyettes nyitotta meg, aki eml\u00e9keztetett, hogy a csal\u00e1d mindh\u00e1rom tagja p\u00e9ldak\u00e9pnek tartotta a nagyap\u00e1t, Thomas Henry Huxley-t, aki zool\u00f3gusb\u00f3l lett professzor, majd az Angol Kir\u00e1lyi T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke.<\/p>\n

A program kapcsol\u00f3dik az UNESCO alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak 70. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l rendezett programsorozathoz \u2013 mondta k\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9ben dr. R\u00e9thelyi Mikl\u00f3s rector emeritus, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizotts\u00e1g eln\u00f6ke, az est h\u00e1zigazd\u00e1ja.<\/p>\n

<\/a><\/p>\n

Dr. Farkas \u00c1kos az ELTE Anglisztika Tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je \u201eTestv\u00e9ri verseng\u00e9s, \u00e9s ami m\u00f6g\u00f6tte van \u2013 Julian, Aldous \u00e9s az el\u0151d\u00f6k\u201d c\u00edmmel tartott el\u0151ad\u00e1st, melyben id\u00e9zte G\u00e1bor D\u00e9nes gondolatait is. \u0150 \u00fagy fogalmazott a Sz\u00e9p \u00faj vil\u00e1g c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos-fantasztikus ellenut\u00f3pia szerz\u0151j\u00e9r\u0151l, Aldous Huxley-r\u00f3l, hogy \u201ev\u00e9gre egy reg\u00e9ny\u00edr\u00f3, aki \u00fagy tud besz\u00e9lni a term\u00e9szettudom\u00e1ny dolgair\u00f3l, hogy nem \u00e1ll \u00e9gnek t\u0151le a tud\u00f3s ember haja\u201d.<\/p>\n

M\u00e9ltatta Aldous Huxley testv\u00e9r\u00e9t, Julian Huxley-t is, akir\u0151l elmondta: a sokoldal\u00fa, teljes ember eszm\u00e9ny\u00e9nek megtestes\u00edt\u0151je volt. Egyebek mellett a zool\u00f3gi\u00e1t, ornitol\u00f3gi\u00e1t, \u00f6r\u00f6kl\u00e9stant, evol\u00faci\u00f3s biol\u00f3gi\u00e1t is sikeresen m\u0171velte, \u00e9s a 20. sz\u00e1zad egyik legismertebb nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyszervez\u0151je, valamint az UNESCO els\u0151 f\u0151igazgat\u00f3ja volt. De mindezek mellett komoly \u00edr\u00f3 is, akinek negyvenn\u00e9l is t\u00f6bb k\u00f6nyve jelent meg. A k\u00e9t testv\u00e9r egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151, egym\u00e1ssal vet\u00e9lked\u0151 tehets\u00e9g\u00e9nek p\u00e1lyak\u00e9pe nem lenne teljes a harmadik, legfiatalabb fiv\u00e9r eml\u00edt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl. Sir Andrew Fielding Huxley ideg\u00e9lettani munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val orvosi Nobel-d\u00edjat \u00e9rdemelt. H\u00e1rom nemzetk\u00f6zi h\u00edress\u00e9g, h\u00e1rom ragyog\u00f3 karrier, egy csal\u00e1d \u2013 emelte ki. \u00a0<\/p>\n

\"RS48409_KA-20160510-IMG_0948-scr\"<\/a>Dr. Kellermayer Mikl\u00f3s, a Biofizikai \u00e9s Sug\u00e1rbiol\u00f3giai Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja Az ideg\u00e9lettant\u00f3l az izombiofizik\u00e1ig c\u00edmmel Sir Andrew F. Huxley munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l tartott el\u0151ad\u00e1st, eml\u00e9keztetve arra is, hogy \u0151 volt a csal\u00e1dban az egyetlen, aki Nobel-d\u00edjban is r\u00e9szes\u00fclt. Mint hozz\u00e1tette: a Huxley-csal\u00e1d t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3n \u00e1t produk\u00e1lta a zseniket, biol\u00f3giai \u00e9s szellemi term\u00e9kenys\u00e9g egyar\u00e1nt jellemz\u0151 volt r\u00e1juk.<\/p>\n

Szem\u00e9lyes \u00e9rintetts\u00e9g\u00e9vel kapcsolatban dr. Kellermayer Mikl\u00f3s sz\u00f3lt arr\u00f3l is, hogy a mai napig \u00e9l\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se van Vicenzo Lombardi firenzei \u00e9lettan professzorral, aki Sir Andrew Huxley tan\u00edtv\u00e1nya volt. Maga is t\u00f6bbsz\u00f6r tal\u00e1lkozott Huxley-val k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1kon, \u00edgy meg\u00e9rinthette az az intellektu\u00e1lis vibr\u00e1ci\u00f3, mely \u00f6vezte. Sir Andrew F. Huxley a 20. sz\u00e1zad egyik legnagyobb kutat\u00f3ja volt, egyebek mellett az ideginger\u00fclet terjed\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1val, majd az izom\u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1s mechanizmus\u00e1val foglalkozott. Maga Huxley \u00fagy fogalmazott, hogy \u00e9lettani \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u201eaz \u00e9l\u0151 masin\u00e9ri\u00e1k m\u00e9rn\u00f6ki mechanik\u00e1ja \u00e1ll\u201d. Dr. Kellermayer Mikl\u00f3s eml\u00e9keztetett arra is, hogy Huxley soha nem futamodott meg olyan kih\u00edv\u00e1sokt\u00f3l, ha egy k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1hoz valamilyen k\u00fcl\u00f6nleges berendez\u00e9st kellett \u00e9p\u00edteni.<\/p>\n

\"Kapcsol\u00f3dva<\/a><\/p>\n

Dr. R\u00e9thelyi Mikl\u00f3s az 1887-ben sz\u00fcletett Julian Huxley-r\u00f3l tartott el\u0151ad\u00e1st, aki az UNESCO egyik megszervez\u0151je \u00e9s els\u0151 f\u0151igazgat\u00f3ja volt. Kit\u00e9rt a magyar kapcsol\u00f3d\u00e1sokra: 1948-ban k\u00fcls\u0151 tagg\u00e1 v\u00e1lasztotta az MTA, ebben az \u00e9vben r\u00f6vid l\u00e1togat\u00e1st is tett Magyarorsz\u00e1gon. 1960-ban megvont\u00e1k tags\u00e1g\u00e1t, majd 1989-ben rehabilit\u00e1lt\u00e1k. Dr. R\u00e9thelyi Mikl\u00f3s eml\u00e9keztetett arra, hogy az UNESCO alapokm\u00e1ny\u00e1t 1945. november 16-\u00e1n \u00edrt\u00e1k al\u00e1, ezut\u00e1n kezdte meg munk\u00e1j\u00e1t az els\u0151 k\u00f6zgy\u0171l\u00e9st el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 bizotts\u00e1g, melynek eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 k\u00e9rt\u00e9k fel Huxley-t.<\/p>\n

\"Kapcsol\u00f3dva<\/a><\/p>\n

Az \u00e1ltal\u00e1nosan kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lok mellett az UNESCO-nak feladata volt a b\u00e9ke meg\u0151rz\u00e9se \u00e9s a j\u00f3ll\u00e9t el\u00e9r\u00e9se mindenki sz\u00e1m\u00e1ra az oktat\u00e1s, a tudom\u00e1ny \u00e9s a kult\u00fara eszk\u00f6zeivel. Huxley \u00fagy tal\u00e1lta, hogy egy \u201emunkafiloz\u00f3fi\u00e1t\u201d \u00e9s -hipot\u00e9zist kell kialak\u00edtani, \u00e9s a felmer\u00fcl\u0151, UNESCO el\u00e9 ker\u00fcl\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat ezek ment\u00e9n lehet \u00e9rtelmezni. Az \u00e1ltala javasolt vil\u00e1gszeml\u00e9let alapja a humanizmus volt \u2013 emelte ki dr. R\u00e9thelyi Mikl\u00f3s. A tudom\u00e1nyos humanizmus nem lehet materialista, az \u00e9let spiritu\u00e1lis \u00e9s ment\u00e1lis aspektusait is integr\u00e1lnia kell \u2013 vallotta Huxley. Az UNESCO m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t kezdetekt\u0151l befoly\u00e1solta a szervezet c\u00e9lj\u00e1r\u00f3l, filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3, Huxley \u00e1ltal \u00edrt pamflet, m\u00e9g akkor is, ha az v\u00e9g\u00fcl nem lett a szervezet hivatalos alap\u00edt\u00f3 dokumentuma.<\/p>\n

Dobozi P\u00e1lma
Fot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila, Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> A Huxley-csal\u00e1d h\u00e1rom kiemelked\u0151 tagj\u00e1r\u00f3l eml\u00e9kezett meg az \u00e1prilisi Kutat\u00f3i Szalon, melyet az egyetem \u00e9s az UNESCO Magyar Nemzeti Bizotts\u00e1g k\u00f6z\u00f6sen rendezett. A programot dr. Bagdy Gy\u00f6rgy tudom\u00e1nyos rektorhelyettes nyitotta meg, aki eml\u00e9keztetett, hogy a csal\u00e1d mindh\u00e1rom tagja p\u00e9ldak\u00e9pnek tartotta a nagyap\u00e1t, Thomas Henry Huxley-t, aki zool\u00f3gusb\u00f3l lett professzor, majd az Angol Kir\u00e1lyi T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke. …<\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":51781,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[2408,1688,188],"class_list":["post-51773","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-mki-alairas","tag-kutatoi-szalon","tag-tudomanyos-hirek-rendezvenyek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/51773","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=51773"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/51773\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":51825,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/51773\/revisions\/51825"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/51781"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=51773"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=51773"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=51773"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}