{"id":49232,"date":"2016-01-28T13:45:04","date_gmt":"2016-01-28T12:45:04","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=49232"},"modified":"2018-09-07T10:21:24","modified_gmt":"2018-09-07T08:21:24","slug":"a-kiserlet-mogott-az-ember-dr-csuka-dorottya-junior-prima-dijas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2016\/01\/28\/a-kiserlet-mogott-az-ember-dr-csuka-dorottya-junior-prima-dijas\/","title":{"rendered":"\u201eA k\u00eds\u00e9rlet m\u00f6g\u00f6tt az ember\u201d \u2013 dr. Csuka Dorottya Junior Prima-d\u00edjas"},"content":{"rendered":"

\"RS42073_KA-20151214-IMG_1548-scr\"<\/a>Dr. Csuka Dorottya, a III. Sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinika tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa kor\u00e1n bekapcsol\u00f3dott a kutat\u00e1sba: m\u00e1sod\u00e9ves egyetemistak\u00e9nt kezdett a B-sejtek jel\u00e1tvitel\u00e9vel foglalkozni, a t\u00e9m\u00e1b\u00f3l TDK-dolgozatot is k\u00e9sz\u00edtett. M\u00e9g az ELTE Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak hallgat\u00f3jak\u00e9nt ny\u00edlt lehet\u0151s\u00e9ge a III. Sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinika kutat\u00f3laborj\u00e1ban zajl\u00f3 munk\u00e1ba bekapcsol\u00f3dni, ahol elm\u00e9leti \u00e9s klinikai kutat\u00e1sokat is folytatnak.<\/p>\n

Mivel \u00fagy \u00e9rezte, addigi kutat\u00e1sai t\u00fals\u00e1gosan elm\u00e9leti jelleg\u0171ek voltak, a III. Sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1n folytatta a kutat\u00f3munk\u00e1t, itt \u00edrta meg szakdolgozat\u00e1t is, majd a Semmelweis Egyetem Elm\u00e9leti Orvostudom\u00e1nyok Doktori Iskol\u00e1j\u00e1nak hallgat\u00f3jak\u00e9nt dolgozott a klinikai Kutat\u00f3laborat\u00f3riumban. Jelenleg posztdoktor kutat\u00f3k\u00e9nt v\u00e9gez itt kutat\u00e1sokat. Mint mondja, mindig az \u00e9rdekelte igaz\u00e1n, hogy a k\u00eds\u00e9rlet m\u00f6g\u00f6tt hol van az ember.<\/p>\n

PhD-hallgat\u00f3k\u00e9nt a v\u00e9dekez\u00e9si rendszer egy velesz\u00fcletett \u00e1ga, a komplementrendszer molekul\u00e1ris vizsg\u00e1lat\u00e1val, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 komplementmedi\u00e1lt betegs\u00e9gek diagnosztik\u00e1j\u00e1val, \u00faj komplementlaborat\u00f3riumi m\u00f3dszerek kifejleszt\u00e9s\u00e9vel, valamint olyan \u00faj biomarkerek felfedez\u00e9s\u00e9vel, le\u00edr\u00e1s\u00e1val foglalkozott, melyek a vizsg\u00e1lt betegs\u00e9gek s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t jelzik. A komplementrendszer az immunrendszer alrendszere, ami r\u00e9szt vesz a k\u00f3rokoz\u00f3k elleni k\u00fczdelemben, de az egyedfejl\u0151d\u00e9sben \u00e9s az autoimmun betegs\u00e9gekben is fontos szerepe van, sokf\u00e9le betegs\u00e9gfolyamatban r\u00e9szt vesz. Ebben a 30-40 feh\u00e9rj\u00e9b\u0151l \u00e1ll\u00f3, kaszk\u00e1dszer\u0171en aktiv\u00e1l\u00f3d\u00f3 rendszerben vannak \u00fan. regul\u00e1torok is, sz\u00e1mos betegs\u00e9g pedig arra vezethet\u0151 vissza, hogy egy adott regul\u00e1tor nem megfelel\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben termel\u0151dik, vagy mut\u00e1ci\u00f3 miatt s\u00e9r\u00fcl a funkci\u00f3ja. Ha kiesik a rendszerb\u0151l, felfokoz\u00f3dik a komplementrendszer aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, ami sz\u00f6veti k\u00e1rosod\u00e1shoz vezethet \u2013 magyar\u00e1zza dr. Csuka Dorottya, aki munkat\u00e1rsaival olyan komplementrendszerrel kapcsolatos m\u00f3dszereket fejlesztett ki, amelyek a betegell\u00e1t\u00e1sban k\u00f6zvetlen\u00fcl hasznosulnak.<\/p>\n

\"RS42077_KA-20151214-IMG_1536-scr\"<\/a>Dr. Csuka Dorottya le\u00edrta, hogy a komplementrendszer lektin \u00fat aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1sa jellemz\u0151 a herediter angio\u00f6d\u00e9m\u00e1s (HANO) rohamokra, a betegs\u00e9g tov\u00e1bbi vizsg\u00e1lat\u00e1ra immunk\u00e9miai \u00e9s molekul\u00e1ris biol\u00f3giai elj\u00e1r\u00e1sokat is felhaszn\u00e1lt, \u00e9s meghat\u00e1rozta az \u00e9rintett molekul\u00e1k pontos szerep\u00e9t \u00e9s hat\u00e1smechanizmus\u00e1t HANO-s rohamokban. R\u00e9szben a D\u00e1ni\u00e1ban v\u00e9gzett kutat\u00f3i \u00f6szt\u00f6nd\u00edja sor\u00e1n el\u00e9rt eredm\u00e9nyei elvezettek egy ritka betegs\u00e9g pathomechanizmus\u00e1nak bizonyos r\u00e9szleteinek molekul\u00e1ris felt\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz, amelynek hat\u00e1sa lehet k\u00e9s\u0151bbi gy\u00f3gyszer- \u00e9s diagnosztikumfejleszt\u00e9si folyamatokra is.<\/p>\n

Dr. Csuka Dorottya az ut\u00f3bbi \u00e9vekben a trombotikus mikroangiop\u00e1ti\u00e1kkal foglalkozik, \u00fagy fogalmazott, ez a t\u00e9ma \u201ea sz\u00edve cs\u00fccske\u201d. 4-5 \u00e9ve dr. Proh\u00e1szka Zolt\u00e1n \u00e9s dr. Szil\u00e1gyi \u00c1gnes vezet\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trehoztak egy olyan k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai k\u00f6zpontot, ami a kis v\u00e9rerekben testszerte v\u00e9rr\u00f6g\u00f6k k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t jelent\u0151 trombotikus mikroangiop\u00e1ti\u00e1k, \u00e9s ezen bel\u00fcl az erek bels\u0151 felsz\u00edn\u00e9t b\u00e9lel\u0151 sejtek megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 hemolitikus ur\u00e9mi\u00e1s szindr\u00f3ma diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra specializ\u00e1l\u00f3dott. Ez az egyetlen k\u00f6zpont a r\u00e9gi\u00f3ban, ahol egyszerre v\u00e9geznek komplementszerol\u00f3giai vizsg\u00e1latokat \u00e9s molekul\u00e1ris genetikai vizsg\u00e1latokat is a komplement g\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9vel. A k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gokb\u00f3l, Ausztri\u00e1b\u00f3l, Horv\u00e1torsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s Szlov\u00e9ni\u00e1b\u00f3l is ide k\u00fcldik a trombotikus mikroangiop\u00e1tia-gyan\u00fas betegek mint\u00e1it.<\/p>\n

\"RS42076_KA-20151214-IMG_1539-scr\"Ezzel kapcsolatosan p\u00e1rhuzamosan kutat\u00e1sokat is v\u00e9geznek. A komplement g\u00e9nek k\u00f6z\u00fcl eleinte f\u0151leg hat g\u00e9n vizsg\u00e1lat\u00e1val foglalkoztak, melyekr\u0151l kor\u00e1bban le\u00edrt\u00e1k, hogy ezek \u00e1llhatnak az atipusos hemolitikus ur\u00e9mi\u00e1s szindr\u00f3ma (aHUS) h\u00e1tter\u00e9ben. Az aHUS-ban szenved\u0151 betegek kb. 60-70 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban tudnak mut\u00e1ci\u00f3t azonos\u00edtani, a fennmarad\u00f3 30-40 sz\u00e1zal\u00e9kn\u00e1l azonban nem tal\u00e1lnak mut\u00e1ci\u00f3t ezekben az ismert, le\u00edrt g\u00e9nekben, ez\u00e9rt felmer\u00fclt t\u00f6bb olyan g\u00e9n vizsg\u00e1lata is, amelyekr\u0151l eddig nem volt egy\u00e9rtelm\u0171, hogy szerepet j\u00e1tszhatnak ezekben a betegs\u00e9gekben. Dr. Csuka Dorottya 2015-ben\u00a0nyert egy OTKA-p\u00e1ly\u00e1zatot, aminek f\u00f3kusz\u00e1ban egy olyan g\u00e9n (CFHR5<\/em>) vizsg\u00e1lata \u00e1ll, amir\u0151l felt\u00e9telezhet\u0151, hogy szerepet j\u00e1tszik a betegs\u00e9gben, de m\u00e9g eg\u00e9szs\u00e9ges egy\u00e9nekben sem ismerik pontosan a funkci\u00f3j\u00e1t: jelenleg ez a f\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete.<\/p>\n

Dr. Csuka Dorottya a Junior Prima D\u00edjjal kapcsolatban \u00fagy fogalmazott, nagyon boldog volt, amikor megtudta, hogy a d\u00edjazottak k\u00f6z\u00f6tt van, mert b\u00e1r tudta, hogy jel\u00f6lt\u00e9k, nem sz\u00e1m\u00edtott r\u00e1. Elmondta, fontos visszajelz\u00e9s ez sz\u00e1m\u00e1ra arr\u00f3l, hogy j\u00f3 \u00faton van, \u00e9s hogy a munk\u00e1j\u00e1nak van eredm\u00e9nye. Kiemelte azt is, hogy eredm\u00e9nyeit nem egyed\u00fcl \u00e9rte el, hanem kiv\u00e1l\u00f3 csapatmunk\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nheti, tan\u00e1rai, mesterei nagyon j\u00f3 h\u00e1tteret biztos\u00edtottak neki.<\/p>\n

A tervei k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edtette a CFHR5<\/em> nev\u0171 g\u00e9n vizsg\u00e1lat\u00e1t. Mint mondta, ennek szerep\u00e9t szeretn\u00e9 megismerni eg\u00e9szs\u00e9ges egy\u00e9nekben \u00e9s aHUS-ban, illetve C3-glomerulop\u00e1ti\u00e1kban szenved\u0151 betegekben, mert \u00fagy l\u00e1tja, nagyon sok meg nem fejtett k\u00e9rd\u00e9st rejt m\u00e9g ez a ter\u00fclet. Emellett az ut\u00f3bbi \u00e9vben elkezdte tanulm\u00e1nyozni az \u00faj-gener\u00e1ci\u00f3s szekven\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geket. Mint mondta, a laborat\u00f3riumuk most kezdi megk\u00f6zel\u00edteni azt a mintasz\u00e1mot, ahol m\u00e1r komolyan el kell gondolkodni ennek a haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l, mivel egyszerre nagysz\u00e1m\u00fa betegminta vizsg\u00e1lat\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9 nagysz\u00e1m\u00fa g\u00e9nre n\u00e9zve. Ezzel kapcsolatban v\u00e9gez tanulm\u00e1nyokat, tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9seket, \u00e9s a j\u00f6v\u0151ben szeretn\u00e9k bevezetni a laborat\u00f3riumban.<\/p>\n

Pogr\u00e1nyi P\u00e9ter
Fot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila – Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> Dr. Csuka Dorottya, a III. Sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinika tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa kor\u00e1n bekapcsol\u00f3dott a kutat\u00e1sba: m\u00e1sod\u00e9ves egyetemistak\u00e9nt kezdett a B-sejtek jel\u00e1tvitel\u00e9vel foglalkozni, a t\u00e9m\u00e1b\u00f3l TDK-dolgozatot is k\u00e9sz\u00edtett. M\u00e9g az ELTE Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak hallgat\u00f3jak\u00e9nt ny\u00edlt lehet\u0151s\u00e9ge a III. Sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinika kutat\u00f3laborj\u00e1ban zajl\u00f3 munk\u00e1ba bekapcsol\u00f3dni, ahol elm\u00e9leti \u00e9s klinikai kutat\u00e1sokat is folytatnak. Mivel \u00fagy \u00e9rezte, addigi kutat\u00e1sai …<\/p>\n","protected":false},"author":101081,"featured_media":49234,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157,168],"tags":[2408,158],"class_list":["post-49232","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","category-kiemelt","tag-mki-alairas","tag-dijak-kituntetesek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/49232","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101081"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=49232"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/49232\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":49237,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/49232\/revisions\/49237"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/49234"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=49232"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=49232"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=49232"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}