{"id":476,"date":"2005-03-22T15:06:19","date_gmt":"2005-03-22T14:06:19","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/?p=476"},"modified":"2025-10-17T15:41:26","modified_gmt":"2025-10-17T13:41:26","slug":"romics-imre-professzor-unnepi-beszede","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2005\/03\/22\/romics-imre-professzor-unnepi-beszede\/","title":{"rendered":"Romics Imre professzor \u00fcnnepi besz\u00e9de"},"content":{"rendered":"

Eml\u00e9kbesz\u00e9d 2005. m\u00e1rcius 15. eml\u00e9k\u00e9re<\/strong>\u00a0<\/p>\n

Dr. Romics Imre –\u00a0<\/strong>egyetemi tan\u00e1r<\/em><\/strong><\/p>\n

Semmelweis Egyetem,\u00a0<\/em><\/strong>Urol\u00f3giai Klinika Igazgat\u00f3<\/em><\/strong>\u00a0<\/p>\n

M\u00e1rcius 15-e az \u00e1llami f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9rt folytatott \u00e9vsz\u00e1zados harcaink szimb\u00f3luma, \u00e9s a polg\u00e1ri jogegyenl\u0151s\u00e9gnek a jelk\u00e9pe. M\u00e1rcius 15.-\u00e9n mindny\u00e1jukban van egy \u00e9rz\u00e9s, egy sz\u00edvszor\u00edt\u00f3, szavakba nem foglalhat\u00f3. Illy\u00e9s Gyula szavaival (K\u00e9t m\u00e1rcius)<\/p>\n

\u201eZ\u00faghat az \u00fcnnep; idebenn \u00edgy \u00fcnnepelek, hallgatag.\u201d<\/em><\/p>\n

M\u00e1rcius 15-\u00e9nek v\u00e1ltozatos a t\u00f6rt\u00e9nete is.<\/p>\n

M\u00e1rcius 15-e \u00fcnnepp\u00e9 \u00e9s egyben m\u00edtossz\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa a forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc 1849-es buk\u00e1sa ut\u00e1n szinte azonnal elkezd\u0151d\u00f6tt. Bart\u00f3k 1907-ben r\u00f6gz\u00edtette fonogr\u00e1fhengerre a dalt, mely sz\u00f6veg\u00e9nek keletkez\u00e9se 48. okt\u00f3ber\u00e9re tehet\u0151:<\/p>\n

\u201eKossuth Lajos a vez\u00e9r
\n<\/em>Benne van a magyar v\u00e9r
\n<\/em>\u00c9ljen a k\u00e9t hazafi
\n<\/em>Perczel M\u00f3r \u00e9s G\u00f6rgey.\u201d<\/em><\/p>\n

M\u00e1rcius idusa sokak sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r a Bach-korszakban, vagyis az 1850-es \u00e9vekben is a f\u00fcggetlens\u00e9get \u00e9s a szabads\u00e1got szimboliz\u00e1lta. A pesti di\u00e1kok el\u0151sz\u00f6r 1860-ban d\u00f6nt\u00f6ttek \u00fagy, hogy nyilv\u00e1nosan megeml\u00e9keznek m\u00e1rcius 15-\u00e9r\u0151l. Az \u00fan. neoabszolutizmus er\u0151szakszervezete ahhoz nem volt el\u00e9g \u00fcgyes, hogy az esem\u00e9nyt megakad\u00e1lyozza. Az \u00f6sszegy\u00dalt t\u00f6meg feloszlat\u00e1s\u00e1hoz azonban \u00e9rzett mag\u00e1ban el\u00e9g er\u0151t \u00e9s b\u00e1tors\u00e1got. A cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g t\u00fczet nyitott; a sebes\u00fclt di\u00e1kok egyike meghalt. Az er\u0151szakos fell\u00e9p\u00e9s r\u00f6vidt\u00e1von eredm\u00e9nyes volt: a t\u00f6meg feloszlott. Hosszabb t\u00e1von azonban \u00e9ppen az ellenkez\u0151je t\u00f6rt\u00e9nt annak, mint amit a beavatkoz\u00e1st\u00f3l rem\u00e9ltek. Az \u00fcnnepr\u0151l a tov\u00e1bbiakban sokan azok k\u00f6z\u00fcl is megeml\u00e9keztek, akik azt addig nem tett\u00e9k. M\u00e1rcius 15-e kezdett nemzeti \u00fcnnepp\u00e9 v\u00e1lni.<\/p>\n

A n\u00e9p d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t a hatalom tov\u00e1bbra is oppon\u00e1lta. Ez a szemben\u00e1ll\u00e1s az 1867-es kiegyez\u00e9s ut\u00e1n is megmaradt. A magyar korm\u00e1ny sohasem \u00fcnnepelhette hivatalosan m\u00e1rcius 15-\u00e9t, hiszen Ferenc J\u00f3zsef, Batthy\u00e1ny Lajos \u00e9s a honv\u00e9dt\u00e1bornokok kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek legf\u0151bb felel\u0151se, ehhez sohasem j\u00e1rult volna hozz\u00e1. M\u00e1rcius 15-e \u00edgy tov\u00e1bbra is megmaradt ellenz\u00e9ki \u00fcnnepnek. Kriza J\u00e1nos m\u00e1r 1862-ben, a Vadr\u00f3zs\u00e1kban lejegyezte a k\u00f6vetkez\u0151 sorokat:<\/p>\n

\u201eKossuth izenete elj\u00f6tt
\n<\/em>Magyar nemzet tal\u00e1n gy\u0151z\u00f6tt
\n<\/em>Nek\u00fcnk es most el kell menni
\n<\/em>Szabads\u00e1g\u00e9rt ki kell \u00e1llni.\u201d<\/em>
\n<\/em><\/p>\n

Ez a helyzet 1897-ig tartott. A nagy sz\u00e1m\u00daz\u00f6tt hazat\u00e9rt fia, Kossuth Ferenc ekkor javasolta a parlamentben, hogy m\u00e1rcius 15-\u00e9t nyilv\u00e1n\u00edts\u00e1k nemzeti \u00fcnnepp\u00e9. Azzal a korm\u00e1nyp\u00e1rti k\u00e9pvisel\u0151k is egyet\u00e9rtettek. Azt azonban, hogy ennek m\u00e1rcius 15-\u00e9hez kell k\u00f6t\u0151dnie, vitatt\u00e1k. A minisztereln\u00f6k, B\u00e1nffy Dezs\u0151 az uralkod\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra is elfogadhat\u00f3 \u00e1thidal\u00f3 megold\u00e1sk\u00e9nt azt javasolta, hogy m\u00e1rcius 15-e helyett \u00e1prilis 11-\u00e9t, vagyis az 1848-as alapt\u00f6rv\u00e9nyek elfogad\u00e1si napj\u00e1t emelj\u00e9k nemzeti \u00fcnnepp\u00e9. A korm\u00e1nyp\u00e1rti t\u00f6bbs\u00e9g ezt fogadta el. Azt rem\u00e9lt\u00e9k, hogy a l\u00e1zad\u00e1s szellem\u00e9t \u00e9bren tart\u00f3 nap id\u0151vel kihull a n\u00e9p eml\u00e9kezet\u00e9b\u0151l. T\u00e9vedtek. Ink\u00e1bb, ha lehet, m\u00e9g jobban bele\u00edv\u00f3dott. A kor v\u00e9ge fel\u00e9 m\u00e1rcius 15-e szinte\u00a0\u00a0m\u00e1r a szabads\u00e1g \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g szinonim\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott.<\/p>\n

1918-ban, a Habsburg Birodalom \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en egy pillanatra \u00fagy t\u00dant, hogy m\u00e1rcius 15-e v\u00e9gre elnyeri m\u00e9lt\u00f3 hely\u00e9t az \u00e1llami \u00fcnnepek sor\u00e1ban. A K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly vezette \u00faj rezsim fenntart\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1llalta m\u00e1rcius 15-e forradalmi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t. A korm\u00e1ny c\u00e9lkit\u00daz\u00e9sei harmoniz\u00e1ltak a 12 ponttal. Az \u0151szir\u00f3zs\u00e1s demokr\u00e1cia azonban 6 nappal \u00e9lte t\u00fal a m\u00e1rcius 15-i \u00fcnneps\u00e9geket. \u00d6r\u00f6k\u00f6se, a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g pedig ink\u00e1bb vonz\u00f3dott a v\u00f6r\u00f6sh\u00f6z a trikol\u00f3r helyett, s az internacionalizmushoz a nemzeti eszme helyett.<\/p>\n

M\u00e1rcius 15-e „kezel\u00e9se” a Horthy-rendszer sz\u00e1m\u00e1ra sem bizonyult egyszer\u00danek. 1918 okt\u00f3bere \u00f3ta Magyarorsz\u00e1g f\u00fcggetlen \u00e1llam volt, s\u0151t a k\u00e9t sikertelen kir\u00e1lypuccs ut\u00e1n 1921-ben a Habsburgok tr\u00f3nfoszt\u00e1s\u00e1t is t\u00f6rv\u00e9nybe iktatta a nemzetgy\u00dal\u00e9s. \u00cdgy k\u00edv\u00fclr\u0151l imm\u00e1r senki \u00e9s semmi sem akad\u00e1lyozhatta m\u00e1rcius 15-e hivatalos elismer\u00e9s\u00e9t. A legf\u0151bb nemzetpolitikai c\u00e9ll\u00e1 emelt hat\u00e1rrev\u00edzi\u00f3 eszm\u00e9j\u00e9nek hat\u00e9kony k\u00e9pviselete r\u00e1ad\u00e1sul kifejezetten megk\u00f6vetelte a t\u00f6megek \u00e1ltal is ismert \u00e9s elismert nemzeti jelk\u00e9pek \u00e9s h\u00edv\u00f3szavak beemel\u00e9s\u00e9t az \u00e1llami propaganda frazeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba \u00e9s szimb\u00f3lumrendszer\u00e9be.<\/p>\n

J\u00f3zsef Attila 1923-ban \u00edrta:<\/p>\n

\u201ePet\u0151fi S\u00e1ndor, T\u00e9gedet \u00fcnnepel
\n<\/em>A jajgat\u00f3 n\u00e9p s a s\u00fcket Elnyom\u00e1s,
\n<\/em>De nagy lelked t\u00fcz\u00e9t, az Eszm\u00e9t,
\n<\/em>Cifra, hideg lobog\u00e1s takarja.\u201d
\n<\/em>(Pet\u0151fi t\u00fcze).<\/em><\/p>\n

A dilemm\u00e1t a\u00a0Bethlen-korm\u00e1ny kultuszminisztere, gr\u00f3f Klebelsberg Kun\u00f3 hidalta \u00e1t.<\/p>\n

1927 november\u00e9ben a parlament t\u00f6r\u00f6lte a nemzeti \u00fcnnepek sor\u00e1b\u00f3l \u00e1prilis 11-\u00e9t, egy\u00fattal hivatalos nemzeti \u00fcnnepp\u00e9 emelte m\u00e1rcius 15-\u00e9t. M\u00e1rcius 15-e \u201e\u00e1llamos\u00edt\u00e1sa\u201d term\u00e9szetesen egy\u00fctt j\u00e1rt az \u00fcnnep jelent\u00e9s\u00e9nek \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel. A 12 pont liber\u00e1lis-demokratikus tartalma z\u00e1r\u00f3jelbe t\u00e9tetett, a nemzeti \u00e9rz\u00e9s, s\u0151t a nacionalizmus, az irredentizmus viszont nagy hangs\u00falyt kapott.<\/p>\n

M\u00e1rcius 15-\u00e9t mutatott a napt\u00e1r Kolozsv\u00e1rott, Kass\u00e1n, Ungv\u00e1ron \u00e9s Szabadk\u00e1n is. Hord\u00f3p\u00e1nt-szor\u00edt\u00f3 mellkasi f\u00e1jdalom, sz\u00e1raz k\u00f6nnycsatorn\u00e1k, eldugott nemzetisz\u00edn\u00da z\u00e1szl\u00f3k jellemezt\u00e9k ezen a napon Sz\u00e9kelyf\u00f6ldet, a Felvid\u00e9ket vagy a Vajdas\u00e1got.<\/p>\n

\u201eMert ne feledj\u00fck: Erd\u00e9ly f\u00f6ldje ez!
\n<\/em>Zord, vihard\u00falta t\u00e1j!
\n<\/em>Itt v\u00e1gyainkra nem hipp-hopp bat\u00e1r, –
\n<\/em>De v\u00e1r sz\u00e1z akad\u00e1ly!\u201d
\n<\/em> Tompa L\u00e1szl\u00f3; Hal\u00e1lbemen\u0151k \u00fcdv\u00f6zlete<\/em><\/p>\n

1945 ut\u00e1n folytat\u00f3dott m\u00e1rcius 15-e k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sorsa. Az \u00faj korm\u00e1ny egyik els\u0151 dolga m\u00e1rcius 15-e nemzeti \u00fcnnepp\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sa volt. Az els\u0151 egy-k\u00e9t \u00e9vben a koal\u00edci\u00f3s partnerek – kisgazd\u00e1k, parasztp\u00e1rtiak, szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k \u00e9s kommunist\u00e1k – m\u00e9g egy\u00fctt \u00fcnnepeltek. N\u00e9h\u00e1ny rendezv\u00e9ny, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok, amelyeket a kommunist\u00e1k szerveztek, azonban m\u00e1r ekkor \u00faj \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9kr\u00f3l tan\u00faskodott. Pet\u0151fi, T\u00e1ncsics \u00e9s Kossuth kezdett a kommunista t\u00f6rekv\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151k\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lni.<\/p>\n

1949 ut\u00e1n, amikorra a kommunist\u00e1k imm\u00e1r mindegyik riv\u00e1lisukt\u00f3l megszabadultak, m\u00e1rcius 15-e a hivatalos \u00fcnneps\u00e9geken kend\u0151zetlen\u00fcl a kommunista diktat\u00fara t\u00f6rt\u00e9nelmi el\u0151zm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 stiliz\u00e1l\u00f3dott.<\/p>\n

A szem\u00e9lyi szimbolika szintj\u00e9n ugyanez a t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. Pet\u0151fi, Kossuth \u00e9s T\u00e1ncsics k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t egy\u00fctt vitt\u00e9k a felvonul\u00f3k Lenin, Szt\u00e1lin \u00e9s persze R\u00e1kosi k\u00e9pm\u00e1s\u00e1val. 1951 ut\u00e1n azt\u00e1n m\u00e1r erre a t\u00f6rt\u00e9nelmi kapcsolatra sem volt sz\u00fcks\u00e9g. M\u00e1rcius 15-\u00e9t ebben az \u00e9vben egyszer\u00daen t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k a hivatalos \u00fcnnepek sor\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

A magyar t\u00e1rsadalom \u00e1tnevel\u00e9se mindazon\u00e1ltal ez\u00fattal sem siker\u00fclt. M\u00e1rcius 15-e a magyar fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra a legs\u00f6t\u00e9tebb 50-es \u00e9vekben is az maradt, ami addig volt: n\u00e9p\u00fck legfontosabb \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen egyetlen igazi nemzeti \u00fcnnepe. \u201eK\u00f6vetelj\u00fck, hogy a szt\u00e1lini zsarnoks\u00e1g \u00e9s politikai elnyom\u00e1s jelk\u00e9p\u00e9t, a Szt\u00e1lin szobrot a leggyorsabban bonts\u00e1k le \u00e9s hely\u00e9be az 1848-49-es szabads\u00e1gharc h\u0151seinek \u00e9s m\u00e1rt\u00edrjainak m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9km\u00davet emeljenek. – A megl\u00e9v\u0151, magyar n\u00e9pnek idegen c\u00edmer helyett k\u00edv\u00e1njuk a r\u00e9gi magyar Kossuth-c\u00edmer vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A magyar honv\u00e9ds\u00e9gnek – a nemzeti hagyom\u00e1nyainkhoz m\u00e9lt\u00f3 – \u00faj egyenruh\u00e1t k\u00f6vetel\u00fcnk. K\u00f6vetelj\u00fck, hogy m\u00e1rcius 15. nemzeti \u00fcnnep, munkasz\u00fcneti nap legyen, okt\u00f3ber 6. pedig nemzeti gy\u00e1sz\u00fcnnep \u00e9s iskolai sz\u00fcnnap legyen\u201d – olvashatjuk a m\u00daegyetemi di\u00e1kok 1956. okt\u00f3ber 22-\u00e9n \u00e9jszaka megfogalmazott k\u00edv\u00e1ns\u00e1gai k\u00f6z\u00f6tt. A m\u00e1rcius 15-\u00e9vel kapcsolatos k\u00f6vetel\u00e9st, azaz az \u00fcnnep rangj\u00e1nak vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t a forradalmi korm\u00e1ny okt\u00f3ber 28-\u00e1n elfogadta.<\/p>\n

A szabads\u00e1g rem\u00e9nyekkel teli m\u00e1mora azonban mind\u00f6ssze k\u00e9t h\u00e9tig tartott. Novembert\u0151l tov\u00e1bb bonyol\u00f3dott m\u00e1rcius 15-e viszontags\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9nete. A b\u00e1zisteremt\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val a K\u00e1d\u00e1r-korm\u00e1ny el\u0151sz\u00f6r – 1956 december\u00e9ben – meger\u0151s\u00edtette a nap nemzeti \u00fcnnep jelleg\u00e9t. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb, amikor hatalma m\u00e1r szil\u00e1rdul\u00f3ban volt, azonban ism\u00e9t lefokozta munkanapp\u00e1, noha az iskol\u00e1kban a tan\u00edt\u00e1s tov\u00e1bbra is sz\u00fcnetelt. Egy l\u00e9p\u00e9s el\u0151re, egy l\u00e9p\u00e9s h\u00e1tra -, K\u00e1d\u00e1r politik\u00e1j\u00e1t \u00e1ltal\u00e1ban is ez jellemezte.<\/p>\n

Ez a kompromisszumos megold\u00e1s a rendszer szempontj\u00e1b\u00f3l az 1960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig bizonyult sikeresnek. \u00dcnnepi rendezv\u00e9nyek m\u00e1rcius 15-\u00e9n \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre voltak, de a fiatalok t\u00f6meges r\u00e9szv\u00e9tele \u00e9s lelkesed\u00e9se hi\u00e1nyzott. 1971-ben, 72-ben \u00e9s 73-ban azonban Budapesten, Szegeden \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s egyetemi v\u00e1rosban alternat\u00edv ifj\u00fas\u00e1gi megmozdul\u00e1sokra ker\u00fclt sor. Annyit azonban ma is tudunk, hogy nem a CIA, illetve az \u201eamerikai imperialist\u00e1k\u201d keze volt a dologban, mint hivatalos r\u00e9szr\u0151l annak idej\u00e9n hallani lehetett, hanem a magyar ifj\u00fas\u00e1g szabads\u00e1gv\u00e1gya t\u00f6rt a felsz\u00ednre – a kicsit enyh\u00fcltebb l\u00e9gk\u00f6rben.<\/p>\n

Ezekben az \u00e9vekben J\u00e1rtunk Lengyelorsz\u00e1gba, egyre t\u00f6bbet Erd\u00e9lybe, alakult meg a t\u00e1nch\u00e1z mozgalom, de Cso\u00f3ri, Nagy G\u00e1sp\u00e1r silenciumon vannak. A Sz\u00f6r\u00e9nyi \u2013 Br\u00f3dy p\u00e1ros ekkor \u00edrja \u201eM\u00e1rcius 1848\u201d c. dalukat:<\/p>\n

\u201eS\u00e1padnak hej, a f\u00e9nyes csillagok az \u00e9gen
\n<\/em>Elvitt\u00e9k hej, a legjobb bar\u00e1tomat r\u00e9gen\u201d<\/em><\/p>\n

A rendszer saj\u00e1tos m\u00f3don v\u00e1laszolt a nem k\u00edv\u00e1natos jelens\u00e9gre. Kital\u00e1lta a \u201eforradalmi ifj\u00fas\u00e1gi napok\u201d n\u00e9ven ismertt\u00e9 v\u00e1lt kentaurt. Ebben az \u00fcnnep-sorozatban m\u00e1rcius 15-\u00e9t m\u00e1rcius 21-e, a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g eml\u00e9knapja k\u00f6vette, m\u00e1rcius 21-\u00e9t pedig \u00e1prilis 4-e, az orsz\u00e1g 1945-\u00f6s \u201efelszabadul\u00e1s\u00e1nak\u201d az \u00fcnnepe. Kossuth \u00e9s Pet\u0151fi \u00f6r\u00f6k\u00f6se \u00edgy azt\u00e1n ism\u00e9t Kun B\u00e9la, s\u0151t olykor maga Malinovszkij marsall lett.<\/p>\n

A \u201eforradalmi ifj\u00fas\u00e1gi napok\u201d sohasem t\u00falzott vonzereje az \u00e9vek folyam\u00e1n egyre cs\u00f6kkent, s az 1980-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re teljesen megsz\u00dant. Ezzel p\u00e1rhuzamosan v\u00e1ltak rendszeress\u00e9 \u00e9s egyre l\u00e1togatottabb\u00e1 a rendszer ellenz\u00e9ke \u00e1ltal szervezett f\u0151v\u00e1rosi alternat\u00edv demonstr\u00e1ci\u00f3k. Cs\u00facspontjukat ezek a megmozdul\u00e1sok 1987-89-ben \u00e9rt\u00e9k el, amikor m\u00e1r t\u00f6bb t\u00edzezren h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6gtek a pesti Pet\u0151fi szobort\u00f3l a budai Bem szoborig, ugyanazt az \u00fatvonalat k\u00f6vetve, mint 1956, okt\u00f3ber 23-\u00e1n az akkori t\u00fcntet\u0151k. M\u00e1rcius 15-e ezzel ism\u00e9t visszanyerte r\u00e9gi jelent\u00e9s\u00e9t: a szabads\u00e1g \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g \u00fcnnepe, valamint a l\u00e1zad\u00e1s szimb\u00f3luma lett. Ezek az impoz\u00e1ns \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes nagy t\u00f6megdemonstr\u00e1ci\u00f3k semmif\u00e9le konfront\u00e1ci\u00f3t nem id\u00e9ztek el\u0151. A hatalom, amely m\u00f6g\u00fcl hi\u00e1nyzott a k\u00fcls\u0151 t\u00e1mogat\u00e1s, l\u00e1bhoz tett fegyverrel figyelte az esem\u00e9nyeket, s\u0151t 1988-ban a Gr\u00f3sz-korm\u00e1ny ism\u00e9t piros bet\u00das \u00fcnnepp\u00e9 emelte m\u00e1rcius 15-\u00e9t.<\/p>\n

A hazafias \u00e9rz\u00e9sek a hat\u00e1ron t\u00fal \u00e9s itt egyre er\u0151sebb k\u00e9zfog\u00e1sba er\u0151s\u00f6dtek, az oda\u00e1tiak\u00e9rt \u00e9rzett felel\u0151ss\u00e9g cs\u00facsosodott ki a 86. j\u00faniusi erd\u00e9lyi falurombol\u00e1s elleni t\u00fcntet\u00e9sben.<\/p>\n

1990. ut\u00e1n m\u00e1r nem volt ellenz\u00e9k. Vagy m\u00e9gis?<\/p>\n

Saj\u00e1t \u00fcnneps\u00e9geinkre visszatekintve a cs\u00f6kken\u0151 l\u00e9tsz\u00e1m \u00e9s a hi\u00e1nyz\u00f3 di\u00e1ks\u00e1g a jellemz\u0151.<\/p>\n

Mi, tan\u00e1rok t\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r kellene mondjuk Illy\u00e9ssel:\u00a0<\/p>\n

\u201eNe feledd a t\u00e9rt, ahol elestek \u0151k,
\n a f\u00f6ldet se feledd,
\n b\u00e1rhol hulltak el \u0151k, fajt\u00e1nk h\u00da f\u00e9rfiai, az a f\u00f6ld
\n szent \u00fcgy h\u0151s-helye lett.<\/em><\/p>\n

(Ne feledd a t\u00e9rt\u2026)<\/em>\u00a0<\/p>\n

M\u00e1rcius 15-e m\u00e9lt\u00f3 meg\u00fcnnepl\u00e9se rajtunk, tan\u00e1rokon is m\u00falik. Kiv\u00e1l\u00f3 el\u0151deink eml\u00e9k\u00e9nek \u00e1pol\u00e1s\u00e1val tudunk-e hatni di\u00e1kjaink nemzeti \u00f6ntudat\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9re? Tesz\u00fcnk-e eleget az\u00e9rt, hogy nemzeti b\u00fcszkes\u00e9g\u00fcnk, hazafi\u00fai \u00e9rz\u00e9seink tart\u00e1st adjanak ifjainknak?<\/p>\n

Dsida Jen\u0151. Psalmus Hungaricus\u00e1ban felfokozott hangulat\u00fa, d\u00fcb\u00f6rg\u0151 \u00e9s l\u00e1ngol\u00f3 vers\u00e9b\u0151l id\u00e9zett sorokkal ne felejts\u00fck, \u00e9s ne engedj\u00fck elfelejteni m\u00e1rcius 15-\u00e9t.<\/p>\n

\u201eEp\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltozz\u00e9k a v\u00edz, mit lenyelek,
\n ha t\u00e9ged elfelejtelek!
\n Nyelvemen izz\u00f3 vasszeget
\n \u00fcssenek \u00e1t,
\n mikor nem t\u00e9ged emleget!
\n H\u00fanyjon ki k\u00e9t szemem vil\u00e1ga,
\n mikor nem r\u00e1d tekint,
\n n\u00e9pem, te szent, te k\u00e1rhozott, te dr\u00e1ga!\u201d<\/em>\u00a0<\/p>\n

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Romsics Ign\u00e1c t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz akad\u00e9mikus az adatok \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Eml\u00e9kbesz\u00e9d 2005. m\u00e1rcius 15. eml\u00e9k\u00e9re\u00a0 Dr. Romics Imre –\u00a0egyetemi tan\u00e1r Semmelweis Egyetem,\u00a0Urol\u00f3giai Klinika Igazgat\u00f3\u00a0 M\u00e1rcius 15-e az \u00e1llami f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9rt folytatott \u00e9vsz\u00e1zados harcaink szimb\u00f3luma, \u00e9s a polg\u00e1ri jogegyenl\u0151s\u00e9gnek a jelk\u00e9pe. M\u00e1rcius 15.-\u00e9n mindny\u00e1jukban van egy \u00e9rz\u00e9s, egy sz\u00edvszor\u00edt\u00f3, szavakba nem foglalhat\u00f3. Illy\u00e9s Gyula szavaival (K\u00e9t m\u00e1rcius) \u201eZ\u00faghat az \u00fcnnep; idebenn \u00edgy \u00fcnnepelek, hallgatag.\u201d M\u00e1rcius 15-\u00e9nek v\u00e1ltozatos …<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157],"tags":[345],"class_list":["post-476","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-semmelweis-vilag","tag-esemenyek-es-beszamolok"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/476","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=476"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/476\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":65614,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/476\/revisions\/65614"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=476"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=476"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=476"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}