{"id":376,"date":"2004-12-01T11:12:00","date_gmt":"2004-12-01T10:12:00","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/?p=376"},"modified":"2025-10-17T15:41:36","modified_gmt":"2025-10-17T13:41:36","slug":"szabo-laszlo-professzor-ur-unnepi-beszede","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2004\/12\/01\/szabo-laszlo-professzor-ur-unnepi-beszede\/","title":{"rendered":"Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 professzor \u00far \u00fcnnepi besz\u00e9de a jubileumi d\u00edszoklevelek \u00e1tad\u00e1si \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n"},"content":{"rendered":"<p>Itt olvashat\u00f3 Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 professzor \u00farnak a Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar jubileumi d\u00edszoklev\u00e9l \u00e1tad\u00e1si \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n elhangzott besz\u00e9de<\/p>\n<p align=\"center\"><strong>Besz\u00e9d a Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar jubileumi d\u00edszoklevelek \u00e1tad\u00e1si \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n<\/strong><\/p>\n<p align=\"center\">Budapest, 2004. november 20.<\/p>\n<p align=\"center\">\u00a0<\/p>\n<p><strong>Tisztelt Rektor \u00dar, tisztelt D\u00e9k\u00e1n \u00dar, tisztelt D\u00e9k\u00e1nhelyettes Asszonyok, tisztelt D\u00e9k\u00e1nhelyettes Ur, tisztelt Jubil\u00e1l\u00f3k, kedves Vend\u00e9geink!<\/strong><\/p>\n<p>A Semmelweis Egyetemnek dics\u00e9retes hagyom\u00e1nya, hogy 70, 65, 60 \u00e9s 50 \u00e9vvel kor\u00e1bban v\u00e9gzett di\u00e1kjainak rubin-, vas-, gy\u00e9m\u00e1nt-, illetve aranydiplom\u00e1t adom\u00e1nyoz, elismerve azt a tev\u00e9kenys\u00e9get, amelyet oklevel\u00fck elnyer\u00e9se \u00f3ta szakter\u00fclet\u00fck\u00f6n v\u00e9geztek. \u00c9rdekes, hogy e jubileumi oklevelek nev\u00fckben k\u00e9miai szubsztanci\u00e1k neveit viselik. Mit szimboliz\u00e1lnak e nevek?<\/p>\n<p>A rubin l\u00e9nyeg\u00e9ben aluminiumoxid \u00e1sv\u00e1ny. Az amorf aluminiumoxiddal legt\u00f6bb\u00fcnk mint porszer\u00da adszorbenssel tal\u00e1lkozik szakm\u00e1j\u00e1ban. A k\u00fcl\u00f6nleges geol\u00f3giai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, magas h\u0151fokon \u00e9s nagy nyom\u00e1son k\u00e9pz\u0151d\u0151 rubinban azonban az aluminiumoxid, n\u00e9mi kr\u00f3moxiddal sz\u00ednezve, saj\u00e1ts\u00e1gos, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 \u00e9s v\u00f6r\u00f6sen f\u00e9nyl\u0151 krist\u00e1lyok form\u00e1j\u00e1ba rendez\u0151dik, vagyis az egyik legkem\u00e9nyebb \u00e9s leg\u00e9rt\u00e9kesebb dr\u00e1gak\u0151 lesz. A rubindiploma teh\u00e1t az 1934-ben v\u00e9gzett di\u00e1kok kiv\u00e9telesen hossz\u00fa, kem\u00e9ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9lt sors\u00e1t \u00e9s munk\u00e1j\u00e1t jelezheti. Az Egyetem nev\u00e9ben tisztelettel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6m Abod Margit \u00e9s dr. Ken\u00e9z Endre jubil\u00e1nsokat.<\/p>\n<p>A sz\u00fcrk\u00e9sfeh\u00e9r vas l\u00e1tszik a felsorolt anyagok k\u00f6z\u00fcl a legpr\u00f3zaibbnak. Nev\u00e9nek hallat\u00e1ra a vaskor kifejez\u00e9s jut esz\u00fcnkbe, mint kem\u00e9ny \u00e9s durva kor\u00e9,\u00a0\u00a0\u00e9s\u00a0\u00a0val\u00f3ban egy ilyen brut\u00e1lis vaskor kezd\u0151d\u00f6tt 1939-ben. A 56-os t\u00f6megsz\u00e1m\u00fa vasizot\u00f3p k\u00fcl\u00f6nleges szerkezet\u00da atommagja azonban a vil\u00e1gegyetem egyik legstabilisabb atommagja. A 65 \u00e9vvel ezel\u0151tt v\u00e9gzett koll\u00e9g\u00e1k teh\u00e1t a vasdiplom\u00e1t joggal tekinthetik k\u00f6vetkezetes, sz\u00edv\u00f3s \u00e9s neh\u00e9z helyzetben v\u00e9gzett munk\u00e1juk szimbolum\u00e1nak. Az Egyetem nev\u00e9ben tisztelettel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6m Posgay Lilly \u00e9s dr. Wimmer K\u00e1roly jubil\u00e1nsokat.<\/p>\n<p>A gy\u00e9m\u00e1nt a sz\u00e9nnek, ennek a biol\u00f3giai \u00e9letben centr\u00e1lis fontoss\u00e1g\u00fa elemnek az egyik allotr\u00f3p m\u00f3dosulata. A gy\u00e9m\u00e1ntnak a tetra\u00e9deres geometri\u00e1j\u00fa sz\u00e9natomok \u00e1ltal alkotott, maxim\u00e1lis kem\u00e9nys\u00e9g\u00da \u00e9s sz\u00edntelen ragyog\u00e1s\u00fa krist\u00e1lyai az \u00e9letet \u00e9s \u00e9rt\u00e9ket szimboliz\u00e1lj\u00e1k, amelyb\u0151l 1944-ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sok pusztult el. A gy\u00e9m\u00e1ntdiploma mindkett\u0151 fontoss\u00e1g\u00e1ra figyelmezteti a 60 \u00e9vvel ezel\u0151tt v\u00e9gzett di\u00e1kokat. Az Egyetem nev\u00e9ben tisztelettel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6m Moln\u00e1r \u00c9va \u00e9s T\u00f6r\u00f6k Eszter jubil\u00e1nsokat.<\/p>\n<p>\u00c9s v\u00e9g\u00fcl az arany manaps\u00e1g szinte mindenkinek a gazdags\u00e1got \u00e9s annak eszk\u00f6z\u00e9t, a p\u00e9nzt juttatja esz\u00e9be, de k\u00f6z\u00e9pkori miniatur\u00e1kon a kir\u00e1lyoknak \u00e9s a szenteknek, teh\u00e1t a megbecs\u00fcl\u00e9snek az attributuma volt. Mi azonban, akik 50 \u00e9vvel ezel\u0151tt fejezt\u00fck be tanulm\u00e1nyainkat, nem voltunk sem gazdagok, sem kir\u00e1lyok, sem szentek. Azt gondolom, hogy az aranydiplom\u00e1val Egyetem\u00fcnk egyszer\u00daen azt ismeri el, hogy becs\u00fclettel megtett\u00fck azt, ami t\u0151l\u00fcnk telt.<\/p>\n<p>K\u00fcl\u00f6nleges korban \u00e9lt\u00fcnk. 1949-ben mi voltunk az akkor m\u00e1r nem Kir\u00e1lyi Magyar, de m\u00e9g P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemnek az utols\u00f3, majd a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetemnek az els\u0151 di\u00e1kjai. M\u00e1r egyetemi p\u00e1lyafut\u00e1sunk is furcs\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt. Miut\u00e1n megfogadtuk, hogy tisztess\u00e9ges di\u00e1kjai lesz\u00fcnk az Egyetemnek, kivez\u00e9nyeltett\u00fcnk egy tisztess\u00e9gesnek nem nevezhet\u0151 t\u00fcntet\u00e9sre Rajk L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s t\u00e1rsai ellen. Utols\u00f3\u00a0\u00a0egyetemi vizsg\u00e1nk ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny nappal pedig, 1953. j\u00falius 4-\u00e9n mondta el h\u00edres besz\u00e9d\u00e9t a parlamentben Nagy Imre. E k\u00e9t d\u00e1tum \u00e1ltal hat\u00e1rolt \u00e9s egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt n\u00e9gy egyetemi \u00e9v\u00fcnk jellemz\u00e9s\u00e9re a k\u00f6lt\u0151t h\u00edvom seg\u00edts\u00e9g\u00fcl:<\/p>\n<p>Hol zsarnoks\u00e1g van,<\/p>\n<p>ott zsarnoks\u00e1g van<\/p>\n<p>nemcsak a puskacs\u0151ben,<\/p>\n<p>nemcsak a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben,<\/p>\n<p>nemcsak a titkon<\/p>\n<p>f\u00e9lig ny\u00edlt ajt\u00f3n<\/p>\n<p>ijedten<\/p>\n<p>besuttogott hirekben,<\/p>\n<p>nemcsak a talpra \u00e1lltan<\/p>\n<p>harsogott \u00e9ljenekben,<\/p>\n<p>az utc\u00e1n oly szokottan<\/p>\n<p>ism\u00e9telt hogy-vagy-okban;<\/p>\n<p>F\u00f6nn a Tej\u00fat is m\u00e1r m\u00e1s:<\/p>\n<p>hat\u00e1rs\u00e1v, hol f\u00e9ny p\u00e1szt\u00e1z,<\/p>\n<p>a ny\u00fczsg\u0151 \u00e9gi s\u00e1tor<\/p>\n<p>egyetlen munkat\u00e1bor;<\/p>\n<p>s mert minden c\u00e9lban ott van,<\/p>\n<p>ott van a holnapodban,<\/p>\n<p>gondolatodban,<\/p>\n<p>minden mozdulatodban;<\/p>\n<p>hol zsarnoks\u00e1g van,<\/p>\n<p>mindenki szem a l\u00e1ncban.<\/p>\n<p align=\"center\"><em>Illy\u00e9s Gyula<\/em><\/p>\n<p>E korban term\u00e9szetesen m\u00e9ly bar\u00e1ts\u00e1gok csak ritk\u00e1n alakulhattak ki, \u00e9s \u00edgy \u00e9rthet\u0151, hogy az elm\u00falt f\u00e9l\u00e9vsz\u00e1zad ut\u00e1n most tal\u00e1lkozunk m\u00e1sodszor, \u00e9s most szor\u00edthatunk kezet el\u0151sz\u00f6r \u0151szinte, igaz bar\u00e1ts\u00e1ggal, ak\u00e1rmi is a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk az akkori \u00e9s mai korr\u00f3l. Az Egyetem nev\u00e9ben is, sok szeretettel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6m valamennyi kedves \u00e9vfolyamt\u00e1rsamat, k\u00f6zt\u00fck h\u00e1rom alb\u00e1n t\u00e1rsunkat, \u00e9s kegyelettel eml\u00e9kezem azokra, akik m\u00e1r nem lehetnek k\u00f6zt\u00fcnk.<\/p>\n<p>A mi di\u00e1kkorunkban t\u00f6rt sz\u00e9t haz\u00e1nkban a klasszikus egyetem egys\u00e9ge, amelyet Budapesten t\u00f6bb\u00e9 nem siker\u00fclt helyre \u00e1ll\u00edtani. Amikor mi voltunk di\u00e1kok, m\u00e9g nem l\u00e9tezett a Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar, amely csak 1955-ben szervez\u0151d\u00f6tt meg, teh\u00e1t a j\u00f6v\u0151 \u00e9vben \u00e9rkezik olyan jubileumhoz, amit mi ma \u00fcnnepel\u00fcnk. Ez a Kar azonban l\u00e9t\u00e9ben tal\u00e1n egy kicsit szimboliz\u00e1lja a hajdani egyetemi egys\u00e9get, hiszen a mi Karunk di\u00e1kjai az anya-Egyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara \u00e9s a Semmelweis Egyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kara k\u00f6zrem\u00dak\u00f6d\u00e9s\u00e9vel nyernek kik\u00e9pz\u00e9st, amit mutat az is, hogy a Kari Tan\u00e1csban a k\u00e9t Egyetem h\u00e1rom Kar\u00e1nak oktat\u00f3i egyenrang\u00faan vesznek r\u00e9szt.<\/p>\n<p>Ha kem\u00e9ny \u00e9s sz\u00fcrke is volt az a kor, amelyben di\u00e1kok voltunk, kiv\u00e1l\u00f3 oktat\u00f3ink j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l megkaptuk azt az alapkik\u00e9pz\u00e9st, amelyre sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk volt p\u00e1ly\u00e1nk kezdet\u00e9n. Az oktat\u00e1s sz\u00e9les arculat\u00fa volt, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get adott a szorosan vett gy\u00f3gyszer\u00e9szi feladatok ell\u00e1t\u00e1sa mellett rokon ter\u00fcletek egyenrang\u00fa \u00e1ll\u00e1sainak bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9re is. Ha beletekint\u00fcnk jubil\u00e1l\u00f3 koll\u00e9g\u00e1ink \u00e9letrajzaiba, vagy meghallgatjuk k\u00e9s\u0151bb v\u00e9gzett di\u00e1kjaink besz\u00e1mol\u00f3it, csod\u00e1lkozva l\u00e1tjuk, hogy az Egyetem \u00e1ltal adott diploma, egy\u00e9ni k\u00e9pess\u00e9gekkel t\u00e1rsulva, milyen sokfajta feladat eredm\u00e9nyes ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra tett alkalmass\u00e1 minket itthon \u00e9s a nagyvil\u00e1gban. Ls ez\u00e9rt nagyon h\u00e1l\u00e1sak vagyunk.\u00a0\u00a0Igy Egyetem\u00fcnk tisztelt vezet\u0151i tal\u00e1n nem tartj\u00e1k szer\u00e9nytelennek els\u0151 \u00fczenet\u00fcnket: ne engedjenek m\u00e1r az \u00f6tven \u00e9vvel ezel\u0151tt is megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u00e9s s\u00fcrget\u0151 prakticizmusnak, hanem tarts\u00e1k meg a szil\u00e1rd alapk\u00e9pz\u00e9st \u00e9s a sz\u00e9les intellektu\u00e1lis nyitotts\u00e1got. Gyorsul\u00f3 vil\u00e1gunkban az Egyetem nem k\u00e9pezhet k\u00e9sz szakembereket, hanem csak az elindul\u00e1shoz adhat olyan megb\u00edzhat\u00f3 alapot, amelyen a tov\u00e1bbi \u00e9pitkez\u00e9s lehets\u00e9ges \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges. Ezt mi megkaptuk, ami\u00e9rt, sajnos, legt\u00f6bb oktat\u00f3nknak m\u00e1r csak szimbolikusan fejezhetj\u00fck ki k\u00f6sz\u00f6net\u00fcnket. E helyen tisztelettel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6m dr. Petri Gizell\u00e1t, a Semmelweis Egyetem emeritus professzor\u00e1t, kev\u00e9s m\u00e9g \u00e9l\u0151 oktat\u00f3nk egyik\u00e9t, aki jelenl\u00e9t\u00e9vel megtisztelte \u00fcnnep\u00fcnket.<\/p>\n<p>A Kar az elm\u00falt \u00f6tven \u00e9vben igen sokat fejl\u0151d\u00f6tt mind szervezet\u00e9ben, mind felszerelts\u00e9g\u00e9ben, mind tartalm\u00e1ban. Feln\u0151tt lett. A kor\u00e1bbi h\u00e1rom saj\u00e1t int\u00e9zettel szemben jelenleg hat \u00f6n\u00e1ll\u00f3 int\u00e9zettel rendelkezik. Felszerelts\u00e9ge, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az ut\u00f3bbi 15 \u00e9vben kiemelked\u0151en gazdagodott, tartalm\u00e1ban pedig folyamatosan b\u0151v\u00fclt \u00e9s m\u00e9g sokarc\u00fabb lett. \u00c9s \u00f6r\u00f6mmel \u00e1llap\u00edthatjuk meg, hogy vannak kit\u00dan\u0151 di\u00e1kjaink is.<\/p>\n<p>Az elm\u00falt 50 \u00e9v l\u00e9nyeg\u00e9ben a XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t jelenti, annak h\u00e1rom tudom\u00e1nyos forradalm\u00e1val egy\u00fctt, amit valamennyien meg\u00e9lt\u00fcnk. Az els\u0151 az 1960-as \u00e9vek kozmol\u00f3giai forradalma volt, ami k\u00f6zvetlen munk\u00e1nkat tal\u00e1n kev\u00e9ss\u00e9, de eg\u00e9sz vil\u00e1gszeml\u00e9let\u00fcnket alapvet\u0151en befoly\u00e1solta. Ekkor tudtuk meg, hogy az univerzum t\u00e1gul, teh\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u00fcleg kezdete volt \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u00fcleg v\u00e9ge is lesz. Ekkor tudtuk meg, hogy vil\u00e1gegyetem\u00fcnk fejl\u0151d\u00e9se 14 milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tt egy elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl kicsiny, 10<sup>-43<\/sup> cm sugar\u00fa \u00e9s elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl nagy, 10<sup>120<\/sup>Joule\/m<sup>3<\/sup> energias\u00dar\u00das\u00e9g\u00da t\u00e9rb\u0151l indult el. Ekkor tudtuk meg, hogy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek nem a k\u00f6zpontja, hanem a ny\u00edlvessz\u0151je az ember, aki csod\u00e1latos kultur\u00e1t teremtett, de s\u00falyos b\u00dan\u00f6ket is elk\u00f6vetett. Szinte a teremt\u00e9s pillanat\u00e1t tudtuk tetten \u00e9rni, de az apokalipszis\u00e9t is. Azt ugyanis eddig is tudtuk, hogy porb\u00f3l vagyunk, \u00e9s porr\u00e1 lesz\u00fcnk, de az\u00f3ta tudom\u00e1nyos bizonyoss\u00e1gal azt is megtudtuk, hogy az eg\u00e9sz emberis\u00e9g \u00e9let\u00e9nek is v\u00e9ge lesz majd, m\u00e9g pedig rettenetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, mert \u00e9ltet\u0151 forr\u00e1sa, a Nap v\u00f6r\u00f6s \u00f3ri\u00e1ss\u00e1 dagadva minden \u00e9letet \u00e9s kultur\u00e1t fel\u00e9get a f\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n<p>A m\u00e1sodik forradalom 1980-as \u00e9vek \u00f3ta folyamatosan zajlik az informatik\u00e1ban, \u00e9s ennek eredm\u00e9nyeit valamennyien tapasztaljuk mindennapi \u00e9let\u00fcnkben, \u00e9s minden patik\u00e1ban is.<\/p>\n<p>A harmadik \u00e1tt\u00f6r\u00e9s, a biol\u00f3giai forradalom kezd\u0151pontj\u00e1t d\u00e1tumszer\u00daen tudjuk megadni: a harmadik \u00e9vezred m\u00e1sodik h\u00f3napj\u00e1nak 15. napj\u00e1n ugyanis a Nature foly\u00f3irat k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1ma n\u00e9gy pap\u00edrs\u00e1von myilv\u00e1noss\u00e1gra hozta a teljes hum\u00e1n genom t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. Megpillant\u00e1s\u00e1ra elakad a l\u00e9legzet\u00fcnk. Benne van potenci\u00e1lisan az eg\u00e9sz emberis\u00e9g multja \u00e9s j\u00f6v\u0151je. A foly\u00f3irat egy\u00fattal megadott egy internet c\u00edmet is, ahov\u00e1 b\u00e1rki minden megk\u00f6t\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl bel\u00e9phet, onnan annyi tud\u00e1st szerezhet \u00e9s oda annyi tud\u00e1st adhat be, amennyit egy\u00e9ni ismeretei lehet\u0151v\u00e9 tesznek. Az \u00e1ldemokratikus sz\u00f3lamokkal ellent\u00e9tben \u2013 a hal\u00e1l demokr\u00e1ci\u00e1ja mellett \u2013 ez egy ritka p\u00e9ld\u00e1ja az igazi demokr\u00e1ci\u00e1nak. Fontoss\u00e1g\u00e1t alig lehet felbecs\u00fclni \u00e9s t\u00falbecs\u00fclni, tartalm\u00e1t \u00e9vtizedek vagy \u00e9vsz\u00e1zadok munk\u00e1ja fogja felt\u00e1rni \u00e9s hasznos\u00edtani. Eg\u00e9szen biztos, hogy a gy\u00f3gyszer\u00e9szet \u00e9s gy\u00f3gyszertudom\u00e1nyok ter\u00fclet\u00e9n is alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat fog hozni, de m\u00e1r csak a j\u00f6vend\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9let\u00e9ben \u00e9s munk\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n<p>Ebben a sz\u00e9d\u00edt\u0151 iramban a gy\u00f3gyszerkutat\u00e1s kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tv\u00e1nyosan vett r\u00e9szt. De ha belegondolunk abba, hogy \u00f6tven \u00e9v alatt gy\u00f3gyszerkincs\u00fcnk szinte kicser\u00e9l\u0151d\u00f6tt, sokkal hat\u00e9konyabb \u00e9s szelekt\u00edvebb, teljesen \u00faj ter\u00e1pi\u00e1s ter\u00fcletekre alkalmazhat\u00f3 gy\u00f3gyszerek sokas\u00e1ga ker\u00fclt forgalomba, akkor elismer\u00e9ssel kell ad\u00f3znunk ezen eredm\u00e9nyeknek. N\u00e9lk\u00fcl\u00fck \u00e9let\u00fcnk sokkal nyomor\u00fas\u00e1gosabb \u00e9s\u00a0\u00a0r\u00f6videbb lenne. Ennek a fejl\u0151d\u00e9snek fontos jellemvon\u00e1sa az, hogy ismereteink egyre ink\u00e1bb molekulariz\u00e1l\u00f3dnak, vagyis az atomok \u00e9s molekul\u00e1k vil\u00e1g\u00e1ba, ha \u00fagy tetszik az elektronh\u00e9j k\u00e9mi\u00e1j\u00e1ba m\u00e9lyednek. Egyre t\u00f6bbet besz\u00e9l\u00fcnk a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia mellett a molekul\u00e1ris farmakol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l \u00e9s molekul\u00e1ris patol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l. \u00c9s itt hangozz\u00e9k el m\u00e1sodik \u00fczenet\u00fcnk. A Kar oktat\u00e1s\u00e1ban a molekul\u00e1ris szeml\u00e9let, mindig nagy hangs\u00falyt kapott. Mi hajdani \u00e9s mai di\u00e1kok egyar\u00e1nt b\u00fcszk\u00e9k voltunk \u00e9s vagyunk erre, m\u00e9g azok is, akiknek a k\u00e9mia gy\u00f6trelmet vagy unalmat jelentett. Ez nem szakmai sovinizmus, ez sz\u00fcks\u00e9gszer\u00das\u00e9g. \u00c1ltala tudunk megny\u00edlni a fizikai \u00e9s biol\u00f3giai folyamatok \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re. Sz\u00fcks\u00e9ges, hogy ezt a tradici\u00f3t a Kar megtartsa \u00e9s meger\u0151s\u00edtse.<\/p>\n<p>Az elm\u00falt 50 \u00e9v politik\u00e1j\u00e1r\u00f3l nem nem akarok besz\u00e9lni. Csak arra szeretn\u00e9m eml\u00e9keztetni tisztelt jubil\u00e1ns t\u00e1rsaimat, hogy az \u00dcll\u0151i \u00fat \u00e9s a K\u00f6r\u00fat keresztez\u0151d\u00e9se \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke, ahol di\u00e1kkorunkban annyiszor j\u00e1rtunk, v\u00e9rrel \u00e1ztatott f\u00f6ld, ahol 1956-ban fiataljaink a XX. sz\u00e1zadi magyar t\u00f6rt\u00e9nelem legszebb lapjait \u00edrt\u00e1k.<\/p>\n<p>Nem lenne helyes, ha az elmult 50 \u00e9v tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyei elhom\u00e1lyos\u00edtan\u00e1k a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f6tven \u00e9v s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1it. Ezek k\u00f6z\u00f6tt a legnagyobb kih\u00edv\u00e1st k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl k\u00f6rnyezet\u00fcnk roml\u00e1s\u00e1nak meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, t\u00e1gabb \u00e9s divatos \u00e9rtelemben a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa jelenti. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt egy statisztikai adatokkal al\u00e1t\u00e1masztott olyan tanulm\u00e1ny jelent meg az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, amelynek v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9se megd\u00f6bbent\u0151: ha a jelenlegi vil\u00e1gtendenci\u00e1k folytat\u00f3dnak, a mostani kapitalista \u00e9letsz\u00ednvonal f\u00f6nntart\u00e1s\u00e1hoz a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f6tven \u00e9vben a f\u00f6ld lakoss\u00e1g\u00e1nak\u00a0\u00a0egy harmad\u00e1val kell cs\u00f6kkennie, vagyis kb. 3 milli\u00e1rd embernek meg kell halni, vagy nem szabad megsz\u00fcletnie. Hogy az emberis\u00e9g k\u00e9pes lesz-e a j\u00f6v\u0151 probl\u00e9m\u00e1inak hum\u00e1nusabb megold\u00e1s\u00e1ra, nem tudjuk, Megold\u00e1sa m\u00e1r nem a jubil\u00e1nsok nemzed\u00e9k\u00e9nek feladata, de a megold\u00e1s s\u00fcrget\u00e9se az unok\u00e1k \u00e9s az Egyetem szintj\u00e9n egyar\u00e1nt fontos. \u00c9s ez legyen harmadik \u00fczenet\u00fcnk. A nagy- \u00e9s d\u00e9dsz\u00fcl\u0151knek\u00a0\u00a0\u00e9s\u00a0\u00a0az Egyetemnek egyk\u00e9nt az a feladata, hogy olyan di\u00e1kokat \u00e9s olyan embereket neveljenek, akiknek mor\u00e1lis tart\u00e1suk van, akik nem akarnak 10 milli\u00e1rd forintos vagyont szerezni 10 \u00e9v alatt, akik tudj\u00e1k mi a becs\u00fcletes munka, mi az az \u00e9rt\u00e9k, amelyre \u00e9rdemes egy \u00e9letet r\u00e1tenni. A j\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9keinek \u00e9rtelmes okoss\u00e1ggal, sz\u00edv\u00f3s er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel \u00e9s tisztess\u00e9ges \u00fcgyess\u00e9ggel kell dolgozniuk, \u00e9s csak ez lehet az egy\u00e9n \u00e9s a nemzet fenntarthat\u00f3 j\u00f6v\u0151j\u00e9nek\u00a0\u00a0z\u00e1loga. Erre nevelj\u00e9k a jubil\u00e1ns nagy-\u00e9s d\u00e9dsz\u00fcl\u0151k, \u00e9s az Egyetem is az unok\u00e1kat.<\/p>\n<p>\u00dagy t\u00danik azonban, hogy erre saj\u00e1t er\u0151ink nem el\u00e9gs\u00e9gesek, ez\u00e9rt aki tud, foh\u00e1szkodj\u00e9k: Isten, \u00e1ldd meg a magyart, minden magyart \u00e9s e kis magyar haza minden polg\u00e1r\u00e1t!<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Itt olvashat\u00f3 Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 professzor \u00farnak a Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar jubileumi d\u00edszoklev\u00e9l \u00e1tad\u00e1si \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n elhangzott besz\u00e9de Besz\u00e9d a Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar jubileumi d\u00edszoklevelek \u00e1tad\u00e1si \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n Budapest, 2004. november 20. \u00a0 Tisztelt Rektor \u00dar, tisztelt D\u00e9k\u00e1n \u00dar, tisztelt D\u00e9k\u00e1nhelyettes Asszonyok, tisztelt D\u00e9k\u00e1nhelyettes Ur, tisztelt Jubil\u00e1l\u00f3k, kedves Vend\u00e9geink! A Semmelweis Egyetemnek dics\u00e9retes hagyom\u00e1nya, hogy 70, 65, 60 &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157],"tags":[345],"class_list":["post-376","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-semmelweis-vilag","tag-esemenyek-es-beszamolok"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=376"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":95674,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376\/revisions\/95674"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=376"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=376"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=376"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}