{"id":36251,"date":"2015-01-07T12:24:57","date_gmt":"2015-01-07T11:24:57","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=36251"},"modified":"2015-03-05T15:44:12","modified_gmt":"2015-03-05T14:44:12","slug":"junior-prima-dijasok-ii-dr-enyedi-balazs-merjunk-nagyobb-leptekben-gondolkozni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2015\/01\/07\/junior-prima-dijasok-ii-dr-enyedi-balazs-merjunk-nagyobb-leptekben-gondolkozni\/","title":{"rendered":"Junior Prima D\u00edjasok II. \u2013 dr. Enyedi Bal\u00e1zs: \u201eMerj\u00fcnk nagyobb l\u00e9pt\u00e9kben gondolkozni\u201d"},"content":{"rendered":"

A h\u00e1msz\u00f6veti s\u00e9r\u00fcl\u00e9s biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val foglalkozik posztdoktori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok egyik vezet\u0151 onkol\u00f3giai kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9ben dr. Enyedi Bal\u00e1zs, az \u00c9lettani Int\u00e9zet Junior Prima D\u00edjjal kit\u00fcntetett tan\u00e1rseg\u00e9dje. Mint mondja, a sz\u00f6veti szint\u0171 jel\u00e1tviteli folyamatokat, a sejtek k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3s mechanizmusokat szeretn\u00e9 alaposabban meg\u00e9rteni. \u00a0F\u0151k\u00e9nt molekul\u00e1ris biol\u00f3giai \u00e9s fluoreszcens mikroszk\u00f3pos technik\u00e1kat alkalmaz k\u00eds\u00e9rletei sor\u00e1n, mivel ez ut\u00f3bbiak m\u00e1r egyetemi hallgat\u00f3 kor\u00e1ban elvar\u00e1zsolt\u00e1k.\u00a0<\/p>\n

\"Dr.<\/a>\u201eBels\u0151 d\u00f6nt\u00e9sk\u00e9nt v\u00e1lasztottam ezt a p\u00e1ly\u00e1t mik\u00f6zben l\u00e1ttam magam el\u0151tt a sok pozit\u00edv p\u00e9ld\u00e1t\u201d \u2013 nyilatkozta dr. Enyedi Bal\u00e1zs azzal kapcsolatban, hogy csal\u00e1dj\u00e1ban gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t\u00edvel\u0151 hagyom\u00e1ny az orvosl\u00e1s. M\u00e1r egyetemista kor\u00e1ban egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az orvostudom\u00e1nyon bel\u00fcl a kutat\u00e1s fel\u00e9 orient\u00e1l\u00f3dik. M\u00e1sod\u00e9vben kezdte el a tudom\u00e1nyos di\u00e1kk\u00f6ri munk\u00e1t, el\u0151sz\u00f6r az Orvosi Vegytani, Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai \u00e9s Patobiok\u00e9miai Int\u00e9zetben dr. Buday L\u00e1szl\u00f3 mellett. Itt ismerkedett meg a fluoreszcens mikroszk\u00f3pos technik\u00e1val, mely az\u00f3ta is szinte minden kutat\u00e1s\u00e1t v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri. \u00d6sszetett sz\u00f6veti rendszerek vizsg\u00e1lat\u00e1ra is nagyon hat\u00e9kony ez a m\u00f3dszer, mely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy egyedi sejtek szintj\u00e9n vizsg\u00e1lhassuk a biol\u00f3giai folyamatokat. Ily m\u00f3don egy \u00faj, m\u00e9lyebb kontextusban \u00e9rthetj\u00fck meg a komplex m\u0171k\u00f6d\u00e9sek r\u00e9szleteit \u2013 magyar\u00e1zza, mi\u00e9rt tartja k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vonz\u00f3nak ezt a ter\u00fcletet.\u00a0<\/p>\n

A TDK-munk\u00e1t, majd k\u00e9s\u0151bb a PhD-tanulm\u00e1nyokat az \u00c9lettani Int\u00e9zetben, dr. Geiszt Mikl\u00f3s laborat\u00f3rium\u00e1ban folytatta tov\u00e1bb, ahol a reakt\u00edv oxig\u00e9nsz\u00e1rmaz\u00e9kok sejten bel\u00fcli szerep\u00e9vel foglalkozott. \u201eNeh\u00e9zs\u00e9get okozott, hogyan m\u00e9rj\u00fck a reakt\u00edv oxig\u00e9nsz\u00e1rmaz\u00e9kok (p\u00e9ld\u00e1ul a hidrog\u00e9n-peroxid) mennyis\u00e9g\u00e9t a sejtek, sejtalkot\u00f3k szintj\u00e9n\u201d \u2013 mes\u00e9li a fiatal kutat\u00f3, v\u00e1zolva, hogy egy saj\u00e1t fluoreszcens detekt\u00e1l\u00e1si technik\u00e1t is kifejlesztett a hidrog\u00e9n-peroxid m\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Ez az egyedi megold\u00e1s nemcsak a detekt\u00e1l\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t oldotta meg, tulajdonk\u00e9ppen ez a munka nyitotta meg sz\u00e1m\u00e1ra az utat a mostani, Egyes\u00fclt \u00c1llamok-beli laborba, ahol 2011 \u00f3ta dolgozik posztdoktori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt.<\/p>\n

\"Dr.<\/a>A New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center t\u00f6bb mint 100 laborj\u00e1val \u00a0a r\u00e1kkutat\u00e1s z\u00e1szl\u00f3shaj\u00f3ja az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban. \u201eA mi kutat\u00f3csoportunk a sebz\u00e9s\/sebgy\u00f3gyul\u00e1s biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val foglalkozik, arra vagyunk k\u00edv\u00e1ncsiak, hogy milyen jelek keletkeznek a ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1k s\u00e9r\u00fcl\u00e9se sor\u00e1n, milyen szign\u00e1lok felel\u0151sek az\u00e9rt, hogy immunrendszer\u00fcnk szinte azonnal reag\u00e1l a sebz\u00e9sre\u201d – mutatja be munkahely\u00e9t. Sok\u00e1ig tartotta mag\u00e1t az a v\u00e9leked\u00e9s, hogy alapvet\u0151en a s\u00e9r\u00fclt sejtekb\u0151l passz\u00edv m\u00f3don felszabadul\u00f3 molekul\u00e1k aktiv\u00e1lj\u00e1k a v\u00e9dekez\u0151 mechanizmusokat \u00e9s a seb z\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00e1t. Laborj\u00e1ban mutatt\u00e1k ki kor\u00e1bban, hogy s\u00e9r\u00fcl\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a h\u00e1msejtek hidrog\u00e9n-peroxidot termelnek, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a feh\u00e9rv\u00e9rsejtek felismerj\u00e9k a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s hely\u00e9t. Dr. Enyedi Bal\u00e1zs posztdoktori kutat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en der\u00fclt f\u00e9ny arra, hogy m\u00e1s t\u00edpus\u00fa, tal\u00e1n fontosabb faktorok is hozz\u00e1j\u00e1rulnak a s\u00e9r\u00fcl\u00e9st k\u00f6vet\u0151 v\u00e9dekez\u0151 mechanizmusok aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz. \u00a0Vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy az \u00e1ltala vizsg\u00e1lt ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1k felsz\u00edn\u00e9t bor\u00edt\u00f3 hipozmotikus folyad\u00e9k bejut\u00e1sa a sz\u00f6vetek k\u00f6z\u00f6tti t\u00e9rbe tov\u00e1bbi fontos t\u00e9nyez\u0151je a gyullad\u00e1sos folyamat \u00e9s a sebz\u00e1r\u00f3d\u00e1s beind\u00edt\u00e1s\u00e1nak.\u00a0 Ez volt amerikai munk\u00e1j\u00e1nak eddigi legfontosabb, szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1st is hoz\u00f3 eredm\u00e9nye, amit els\u0151szerz\u0151s cikkben k\u00f6z\u00f6lt a nagy preszt\u00edzs\u0171 Nature Cell Biology foly\u00f3iratban.<\/p>\n

Dr. Enyedi Bal\u00e1zs szeretn\u00e9 lez\u00e1rni azokat a vizsg\u00e1latokat, melyek k\u00f6zvetlen k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt ad\u00f3dnak a fenti eredm\u00e9nyekb\u0151l. Ehhez el\u0151rel\u00e1that\u00f3an tov\u00e1bbi 1-1,5 \u00e9vre lesz sz\u00fcks\u00e9ge, majd ezt k\u00f6vet\u0151en haza szeretne t\u00e9rni, \u00e9s a megszerzett tud\u00e1ssal felv\u00e9rtezve saj\u00e1t labort alap\u00edtani.<\/p>\n

\"Dr.<\/a>Dr. Enyedi Bal\u00e1zs az amerikai int\u00e9zetben zebrahalakon v\u00e9gzi kutat\u00e1sai jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. E viszonylag k\u00f6nnyen kezelhet\u0151 \u00e9s vizsg\u00e1lhat\u00f3 modellszervezetben az emberi g\u00e9nek mintegy hetven sz\u00e1zal\u00e9ka megtal\u00e1lhat\u00f3, ez\u00e9rt az elm\u00falt \u00f6t-t\u00edz \u00e9vben alkalmaz\u00e1sa egyre n\u00e9pszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1lt a kutat\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben. A halakban kifejezett fluoreszcens feh\u00e9rj\u00e9k mikroszk\u00f3pos technik\u00e1kkal j\u00f3l k\u00f6vethet\u0151k. Seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tehet\u0151 \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes\/matematikai ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st k\u00f6vet\u0151en meg\u00e9rthet\u0151, hogy mik\u00e9nt szervez\u0151dik \u00e9s m\u0171k\u00f6dik egy \u00f6sszetett sz\u00f6veti rendszer \u2013 mutat r\u00e1 dr. Enyedi Bal\u00e1zs. Tov\u00e1bbi \u00e9rdekess\u00e9g, hogy a zebrahalat, mint modellt egy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa kutat\u00f3, Streisinger Gy\u00f6rgy kezdte el n\u00e9pszer\u0171s\u00edteni a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekben. Dr. Enyedi Bal\u00e1zs tervei k\u00f6z\u00f6tt szerepel, hogy hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a Semmelweis Egyetemen is bevezesse ezt a k\u00eds\u00e9rleti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st.<\/p>\n

Hab\u00e1r Amerika \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt a kutat\u00e1si felt\u00e9telekben is van k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, a mentalit\u00e1sbeli elt\u00e9r\u00e9s legal\u00e1bb ennyire fontos. \u201eAz \u00c1llamokban mintha hallgat\u00f3lagosan elv\u00e1rn\u00e1k, hogy k\u00e9rdezz, k\u00e9rd\u0151jelezd meg a dolgokat, alapfeltev\u00e9seket. Tov\u00e1bb\u00e1, kev\u00e9ss\u00e9 sz\u00e1m\u00edtanak a hierarchikus viszonyok, a tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9sben pedig nagyobb l\u00e9pt\u00e9kben, b\u00e1trabban mernek gondolkozni. Nem k\u00f6nny\u0171 ezt a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st \u00e1tvenni, de felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e9rdemes r\u00e1 t\u00f6rekedni idehaza is\u201d \u2013 \u00f6sszegzi eddigi k\u00fclf\u00f6ldi tapasztalatait dr. Enyedi Bal\u00e1zs.<\/p>\n

A Semmelweis Egyetem m\u00e1sik idei Junior Prima D\u00edjas kutat\u00f3j\u00e1val, dr. B\u00f6d\u00f6r Csab\u00e1val kor\u00e1bban megjelent interj\u00fa ide kattintva <\/a>olvashat\u00f3.<\/p>\n

Dobozi P\u00e1lma
Fot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila, Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A h\u00e1msz\u00f6veti s\u00e9r\u00fcl\u00e9s biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val foglalkozik posztdoktori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok egyik vezet\u0151 onkol\u00f3giai kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9ben dr. Enyedi Bal\u00e1zs, az \u00c9lettani Int\u00e9zet Junior Prima D\u00edjjal kit\u00fcntetett tan\u00e1rseg\u00e9dje. Mint mondja, a sz\u00f6veti szint\u0171 jel\u00e1tviteli folyamatokat, a sejtek k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3s mechanizmusokat szeretn\u00e9 alaposabban meg\u00e9rteni. \u00a0F\u0151k\u00e9nt molekul\u00e1ris biol\u00f3giai \u00e9s fluoreszcens mikroszk\u00f3pos technik\u00e1kat alkalmaz k\u00eds\u00e9rletei sor\u00e1n, mivel ez ut\u00f3bbiak m\u00e1r egyetemi …<\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":36257,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3533,168],"tags":[1089,2408,3445],"class_list":["post-36251","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hallgatok-oktatas","category-kiemelt","tag-junior-prima-dij","tag-mki-alairas","tag-tehetseg"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/36251","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=36251"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/36251\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":36260,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/36251\/revisions\/36260"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/36257"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=36251"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=36251"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=36251"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}