{"id":3042,"date":"2010-04-23T11:23:10","date_gmt":"2010-04-23T10:23:10","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/?p=3042"},"modified":"2025-10-17T15:47:16","modified_gmt":"2025-10-17T13:47:16","slug":"a-dns-kutatas-tortenete-es-unnepe","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2010\/04\/23\/a-dns-kutatas-tortenete-es-unnepe\/","title":{"rendered":"A DNS kutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s \u00fcnnepe"},"content":{"rendered":"

A DNS nap a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia, a modern biol\u00f3giatudom\u00e1nyok, a genetika \u00e9s t\u00e1gabban v\u00e9ve a modern term\u00e9szettudom\u00e1ny \u00fcnnepe. 1953-ban \u00e1prilis 25-\u00e9n jelent meg James Watson \u00e9s Francis Crick cikke a Nature<\/em> foly\u00f3iratban, melyben le\u00edrt\u00e1k a DNS szerkezet\u00e9t. 50 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ugyanezen a napon jelentett\u00e9k be a genetika eddigi legnagyobb v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1nak a Hum\u00e1n Genom Projekt<\/em>nek a befejez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A DNS felfedez\u00e9se, szerkezeti \u00e9s funkcion\u00e1lis modellj\u00e9nek megalkot\u00e1sa a XX. sz. egyik leghatalmasabb felfedez\u00e9se. Az emberi genom program \u00fajj\u00e1form\u00e1lta a biol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s az orvostudom\u00e1nyt is.<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9net kezdet\u00e9n k\u00e9t – szinte egyidej\u0171, de egym\u00e1st\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen – felfedez\u00e9s \u00e1ll, amelyekben j\u00f3form\u00e1n csak az a k\u00f6z\u00f6s, hogy a tudom\u00e1nyos vil\u00e1g szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl ment el mindkett\u0151 mellett.<\/p>\n

1865-ben Gregor Mendel, <\/strong>egy br\u00fcnni ap\u00e1ts\u00e1gban mag\u00e1nyosan kert\u00e9szked\u0151 szerzetes, n\u00e9h\u00e1ny kvantitat\u00edv k\u00f6vetkeztet\u00e9st vont le bors\u00f3keresztez\u00e9si k\u00eds\u00e9rleteib\u0151l, \u00e9s ezzel – an\u00e9lk\u00fcl, hogy tudna r\u00f3la – megalapozza korunk tal\u00e1n legfontosabb tudom\u00e1ny\u00e1t, a genetik\u00e1t. Felismer\u00e9sei annyira \u00fajszer\u0171ek voltak, hogy noha dolgozat\u00e1t kora egyik vezet\u0151 biol\u00f3gus\u00e1nak, Charles Darwinnak<\/strong> is elk\u00fcldi, azok nyomtalanul \u00e9s visszhangtalanul s\u00fcllyedtek el, m\u00edg 1900-ban h\u00e1rman (DeVries, Correns, Tschermak) \u00fajra fel nem fedezt\u00e9k \u0151ket.<\/p>\n

N\u00e9gy \u00e9vvel Mendel dolgozata ut\u00e1n, 1869-ben Friedrich Miescher<\/strong>, egy b\u00e1zeli katonaorvos, sebes\u00fclt katon\u00e1k gennyel \u00e1titatott k\u00f6t\u00e9seib\u0151l izol\u00e1lt \u00e9s \u00edrt le egy \u00faj, foszfortartalm\u00fa, nagymolekul\u00e1j\u00fa szerves anyagot, amelyet nukleinnek nevez el (ma DNS-nek h\u00edvjuk). Ez a felfedez\u00e9s is meglep\u0151, olyannyira, hogy a kor biok\u00e9mikus p\u00e1p\u00e1ja, Hoppe-Seyler k\u00e9t \u00e9vig visszatartotta a k\u00f6zlem\u00e9nyt, am\u00edg saj\u00e1t maga meg nem ism\u00e9telte Miescher k\u00eds\u00e9rleteit, \u00edgy meggy\u0151z\u0151dve azok hiteless\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

1944-ben bizony\u00edtotta be Oswald Avery<\/strong>, a Rockefeller Int\u00e9zet mikrobiol\u00f3gusa, hogy a minden \u00e9l\u0151 sejtben – els\u0151sorban a kromosz\u00f3m\u00e1kban – megtal\u00e1lhat\u00f3 foszfortartalm\u00fa, polimer szerves anyag, az \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u00e9s anyagi hordoz\u00f3ja. Avery tudom\u00e1nyos fejteget\u00e9sei, \u00e9s k\u00eds\u00e9rletei azonban nem gy\u0151zte meg a k\u00e9telked\u0151 tudom\u00e1nyos k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt.<\/p>\n

A DNS szerkezete<\/strong><\/p>\n

Rosalind Franklin<\/strong>, Maurice Wilkins<\/strong> az 1950 k\u00f6r\u00fcl kezdt\u00e9k a kikrist\u00e1lyos\u00edtott DNS r\u00f6ntgendifrakci\u00f3s szerkezetelemz\u00e9s\u00e9t. Az eredm\u00e9nyek (r\u00f6ntgendiffrakci\u00f3s felv\u00e9telek) ki\u00e9rt\u00e9kelhet\u0151s\u00e9ge er\u0151sen f\u00fcgg\u00f6tt a krist\u00e1lyos\u00edt\u00e1s siker\u00e9t\u0151l. Franklin egyre jobb felv\u00e9teleket k\u00e9sz\u00edtett, melyek igazolt\u00e1k a molekula helik\u00e1lis szerkezet\u00e9t.<\/p>\n

A DNS szerkezet\u00e9nek alaposabb megfejt\u00e9s\u00e9hez James D. Watson<\/strong> \u00e9s Francis Crick<\/strong> 1950-ben fogott neki.<\/p>\n

Munk\u00e1juk eredm\u00e9ny\u00e9t, \u00f6tvenh\u00e9t \u00e9ve, 1953. \u00e1prilis 25-\u00e9n k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a NATURE foly\u00f3iratban, melyet 1962-ben Nobel d\u00edjjal jutalmaztak.<\/p>\n

A DNS molekula t\u00e9rbeli szerkezet\u00e9re \u00e1ltaluk javasolt kett\u0151s-h\u00e9lix modell az\u00e9rt korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171, mert ez a szerkezet \u00e9rthet\u0151v\u00e9 teszi, hogyan k\u00e9pes az \u00f6r\u00f6kl\u00e9si anyag megkett\u0151z\u0151dni, magyar\u00e1zatot k\u00edn\u00e1l az \u00f6r\u00f6kl\u00e9s mechanizmus\u00e1ra, valamint magyar\u00e1zza a genetikai anyag inform\u00e1ci\u00f3rakt\u00e1roz\u00f3 \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3\u00e1tad\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

A DNS molekul\u00e1t teh\u00e1t k\u00e9t polinukleotidl\u00e1nc \u00e9p\u00edti fel, jellegzetes kett\u0151sh\u00e9lix-szerkezetet alkotva. A p\u00e1rhuzamos lefut\u00e1s\u00fa l\u00e1ncok a nukleotidok b\u00e1zisait \u00f6sszek\u00f6t\u0151 hidrog\u00e9nk\u00f6t\u00e9sek1 r\u00e9v\u00e9n kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz. A k\u00e9t l\u00e1nc t\u00e1vols\u00e1ga \u00e1lland\u00f3, \u00e9s az egyik b\u00e1zissorrendje egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozza a m\u00e1sik\u00e9t, mivel csak az adenin \u00e9s timin, illetve a guanin \u00e9s citozin k\u00f6z\u00f6tt alakulhat ki megfelel\u0151 sz\u00e1m\u00fa hidrog\u00e9nk\u00f6t\u00e9s. A k\u00e9t l\u00e1nc kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 szerkezete mag\u00e1ban hordozza a megkett\u0151z\u0151d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A DNS k\u00e9miailag meglehet\u0151sen ellen\u00e1ll\u00f3 vegy\u00fclet, mert a reakci\u00f3k\u00e9pes b\u00e1zisok a kett\u0151s h\u00e9lix belseje fel\u00e9 n\u00e9znek.<\/p>\n

A DNS a prokari\u00f3ta sejtekben a sejtplazm\u00e1ban, az eukari\u00f3ta sejtekben pedig legnagyobb r\u00e9szt a sejtmagban tal\u00e1lhat\u00f3. B\u00e1zissorrendje hordozza a sejtm\u0171k\u00f6d\u00e9sre vonatkoz\u00f3 genetikai inform\u00e1ci\u00f3t, szakaszai a sejtanyagcser\u00e9t ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 enzimek aminosavsorrendj\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 g\u00e9nek. A DNS inform\u00e1ci\u00f3tartalma a ribonukleinsav b\u00e1zissorendj\u00e9re az RNS szint\u00e9zis sor\u00e1n \u00edr\u00f3dik \u00e1t.<\/p>\n

\u00c9rdemes megn\u00e9zni \u00e9s meg hallgatni ezt a prezent\u00e1ci\u00f3t, ahol Watson besz\u00e9l arr\u00f3l, mik\u00e9nt fedezt\u00e9k fel a DNS-t.<\/p>\n

http:\/\/www.ted.com\/talks\/lang\/hun\/james_watson_on_how_he_discovered_dna.html<\/a><\/p>\n

A DNS szerkezet\u00e9nek felder\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 nagy \u00e1tt\u00f6r\u00e9s a tudom\u00e1nyban a genetikai k\u00f3d felt\u00f6r\u00e9se lesz. Ritk\u00e1n ad\u00f3dik a tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben hasonl\u00f3 pillanat, amikor tudj\u00e1k, hogy mi lesz a k\u00f6vetkez\u0151 nagy felfedez\u00e9s.<\/p>\n

Az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vtizedben a kutat\u00f3k vizsg\u00e1latainak nagy r\u00e9sze a sejtek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s biomolekul\u00e1k k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek mechanizmusaira \u00f6sszpontosult. A kutat\u00f3k f\u0151leg egy-egy kiv\u00e1lasztott g\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n

Mai tud\u00e1sunk azt sejteti, hogy az \u00f6r\u00f6kl\u00e9si \u00e1llom\u00e1nyr\u00f3l szerzett eddigi ismereteket a feje tetej\u00e9re kell \u00e1ll\u00edtani. A g\u00e9nek ugyanis egy\u00e1ltal\u00e1n nem rendszerezve sorakoznak egym\u00e1s ut\u00e1n, hanem \u00e1tfedik egym\u00e1st, rejt\u00e9lyes r\u00e9szek szak\u00edtj\u00e1k meg azokat, amelyek ugyancsak nagyon hasznos inform\u00e1ci\u00f3kat tartalmaznak. A val\u00f3di er\u0151 az \u00faj tanulm\u00e1ny szerint r\u00e9szben az \u0151sr\u00e9gi, sokszor szunnyad\u00f3 genomban tal\u00e1lhat\u00f3, amelyet a tud\u00f3sok eddig genetikai „hullad\u00e9knak” vagy „szem\u00e9tnek” v\u00e9ltek.<\/p>\n

Napjaink k\u00eds\u00e9rletes\u00a0 biol\u00f3gi\u00e1ja, az \u00e9l\u0151 rendszerek molekul\u00e1ris m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek megismer\u00e9se \u00e9s alkalmaz\u00e1sa \u00f3ri\u00e1si v\u00e1ltoz\u00e1son megy \u00e1t. Ennek legfontosabb mozgat\u00f3ereje a genomikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s bevezet\u00e9se. A genomika genom l\u00e9pt\u00e9k\u0171 biol\u00f3gi\u00e1t jelent, vagyis azt, hogy a vizsg\u00e1latok\u00a0 kiterjedhetnek ak\u00e1r az adott \u00e9l\u0151l\u00e9ny (p\u00e9ld\u00e1ul az ember) \u00f6sszes g\u00e9nj\u00e9nek DNS-szint\u0171, illetve expresszi\u00f3s (mRNS \u00e9s\/vagy feh\u00e9rje) anal\u00edzis\u00e9re. A teljes genom DNS-szint\u0171 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t szerkezeti, az expresszi\u00f3s vizsg\u00e1latokat pedig funkcion\u00e1lis genomik\u00e1nak nevezz\u00fck.<\/p>\n

A genomika\u00a0 abban seg\u00edt benn\u00fcnket, hogy a g\u00e9nek funkci\u00f3it meg\u00e9rts\u00fck, ami a modern molekul\u00e1ris sejtbiol\u00f3gi\u00e1ban\u00a0 \u00e9s a biol\u00f3gia szinte minden \u00e1gazat\u00e1ban korszakv\u00e1lt\u00e1st hoz, gyakorlati szempontb\u00f3l pedig a biomedicin\u00e1ban \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1gban id\u00e9z el\u0151 rendk\u00edv\u00fcli v\u00e1ltoz\u00e1sokat. Hangs\u00falyozni kell, hogy mai n\u00e9zeteink, a gyakorlati felhaszn\u00e1l\u00e1s hat\u00f3k\u00f6re \u00e9s a kivitelez\u00e9s logisztik\u00e1ja feltehet\u0151en gyorsan m\u00f3dosulni fognak.<\/p>\n

E sorok \u00edr\u00f3ja, nem k\u00edv\u00e1nja a divatos pesszimizmus vagy eleg\u00e1nsnak t\u0171n\u0151 szkepticizmus m\u00f6g\u00e9 rejteni lelkesed\u00e9s\u00e9t. \u00d6r\u00fcl, hogy kort\u00e1rs lehet, egy hatalmas ugr\u00e1s t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zeli n\u00e9z\u0151je, szer\u00e9ny r\u00e9sztvev\u0151je. \u00d6r\u00fcl, hogy azok k\u00f6z\u00e9 tartozhat, akik elkezdhetik a genomika oktat\u00e1s\u00e1t, terjeszt\u00e9s\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s r\u00e9szt vehet az egyre ink\u00e1bb fel\u00e9rt\u00e9kelend\u0151 ismeretterjeszt\u00e9sben, ami \u00e9rthet\u0151, igaz \u00e9s \u00e9rdekes k\u00e9pet ad a nem szakmabeli kort\u00e1rsaknak. \u00d6r\u00fcl, mert meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy egy j\u00f3zan, re\u00e1lis, nem-ideologiz\u00e1lt tudom\u00e1ny nem cs\u00faszik sem a d\u00e9moniz\u00e1l\u00e1s, sem pedig a b\u00e1lv\u00e1nygy\u00e1rt\u00e1s hib\u00e1j\u00e1ba. \u00d6r\u00fcl, mert meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy a genomika tudom\u00e1nya \u00e1ld\u00e1s \u00e9s nem \u00e1tok, mert p\u00e9ld\u00e1ul meg\u00e9rteni a daganatok \u00e9s az allergia molekul\u00e1ris genetikai profilj\u00e1t, diagnosztiz\u00e1lni \u00e9s megakad\u00e1lyozni az Alzheimer-k\u00f3rt, felt\u00e1rni az emberi fejl\u0151d\u00e9s \u0151st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, molekul\u00e1ris r\u00e9szleteiben megismerni a prekambriumi tengerek \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1t nagyszer\u0171, gazdag\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1st jelent. Ugyanakkor term\u00e9szetesen tudja, hogy mint oly sok m\u00e1s tudom\u00e1ny, a genetika\/genomika is hordoz vesz\u00e9lyeket az emberi szem\u00e9lyis\u00e9gi jogok esetleges megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve, az illeg\u00e1lis, reprodukt\u00edv kl\u00f3noz\u00e1si horror k\u00eds\u00e9rletezget\u00e9sekig, az \u00f6kol\u00f3giai vesz\u00e9lyekt\u0151l eg\u00e9szen a genetikai beavatkoz\u00e1sok nem kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 mell\u00e9khat\u00e1s\u00e1ig. Tudja tov\u00e1bb\u00e1, hogy a genomika (hasonl\u00f3an m\u00e1s tudom\u00e1nyokhoz) kor\u00e1ntsem mindenhat\u00f3, bizonyos (orvos)biol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sek (p\u00e9ld\u00e1ul magasabbrend\u0171 agym\u0171k\u00f6d\u00e9s, pszichikai funkci\u00f3k) nem lesznek kiz\u00e1r\u00f3lagosan genomikai szinten megoldhat\u00f3ak. (Innen is l\u00e1tszik, hogy a redukcionizmus korl\u00e1tolts\u00e1ga a genomik\u00e1t sem hagyja \u00e9rintetlen\u00fcl.) M\u00e9gis, meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy a sokszor elt\u00falzott vesz\u00e9lyek megfelel\u0151 nyilv\u00e1noss\u00e1ggal \u00e9s legitimiz\u00e1lt szab\u00e1lyokkal kezelhet\u0151ek, a vissza\u00e9l\u00e9sek korl\u00e1tozhat\u00f3ak, \u00e9s nemzetk\u00f6zileg szankcion\u00e1lhat\u00f3ak.<\/p>\n

B\u00edzhatunk abban, hogy a genomika v\u00e1rhat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se, a hatalmas paradigmav\u00e1lt\u00e1s, a genomika rendk\u00edv\u00fcli nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zati favoriz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s az \u00e9rthet\u0151 nyilv\u00e1noss\u00e1g r\u00e9v\u00e9n mind t\u00f6bbek sz\u00e1m\u00e1ra der\u00fclhet ki, hogy a tudom\u00e1ny kiemelt erk\u00f6lcsi \u00e9s anyagi megbecs\u00fcl\u00e9st \u00e9rdeml\u0151 gazdag\u00edt\u00f3 \u00e9rt\u00e9k, \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n pozit\u00edv eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ria egyben.<\/p>\n

 <\/p>\n

DNS- nap <\/strong>(http:\/\/dnsnap.hu\/<\/strong><\/a>)<\/strong><\/p>\n

Mivel id\u00e9n \u00e1prilis 25-e vas\u00e1rnapra esik, ez\u00e9rt m\u00e1r 23-\u00e1n p\u00e9nteken meg\u00fcnnepelj\u00fck. A DNS nap id\u0151pontja teh\u00e1t \u00e1prilis 23<\/strong>.<\/p>\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nik a DNS napon?<\/strong><\/p>\n

Rem\u00e9lj\u00fck, hogy nagyon sok dolog. Az orsz\u00e1g t\u00f6bb laborat\u00f3riuma, ahol DNS-sel foglalkoznak felk\u00e9sz\u00fclt arra, hogy az interneten kereszt\u00fcl \u00e9l\u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9sben mutassa be tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, besz\u00e9lgessen az \u00e9rdekl\u0151d\u0151kkel a munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Azt rem\u00e9lj\u00fck, hogy \u00edgy senkinek nem kell laborokba ell\u00e1togatnia, hanem a laborok mennek h\u00e1zhoz<\/em> az oszt\u00e1lytermekbe, az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k otthonaiba.<\/p>\n

Kik vesznek r\u00e9szt a DNS napban?<\/strong><\/p>\n

A csatlakozott kutat\u00f3k, laborok teljes (\u00e9s b\u0151v\u00fcl\u0151) list\u00e1ja megtal\u00e1lhat\u00f3 a Partnerek<\/strong> men\u00fcpontban. Tan\u00e1rk\u00e9nt, di\u00e1kk\u00e9nt vagy egyszer\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u0151k\u00e9nt viszont b\u00e1rki csatlakozhat, akinek van kedve megismerkedni a modern biol\u00f3gi\u00e1val \u00e9s esem\u00e9nyeivel.<\/p>\n

Mit csin\u00e1lhatok ezen a DNS napon?<\/strong><\/p>\n

B\u00e1rki r\u00e9szt vehet a laborokb\u00f3l adott vide\u00f3k\u00f6zvet\u00edt\u00e9sekben \u00e9s besz\u00e9lget\u00e9sekben, de ezen t\u00fal is sokf\u00e9lek\u00e9ppen \u00fcnnepelheti meg ezt a napot. A Seg\u00e9danyagok<\/strong> men\u00fcben olyan prezent\u00e1ci\u00f3k, interakt\u00edv anyagok, \u00f3rav\u00e1zlatok, k\u00eds\u00e9rlet le\u00edr\u00e1sok \u00e9s h\u00e1tt\u00e9ranyagok tal\u00e1lhat\u00f3k, amiknek tan\u00e1r haszn\u00e1t veheti, ha ezen a napon egy \u00f3r\u00e1t (vagy annak egy r\u00e9sz\u00e9t) hajland\u00f3 a DNS-nek sz\u00e1nni.<\/p>\n

Az al\u00e1bbi honlap p\u00e9ld\u00e1ul az egyes kromosz\u00f3m\u00e1kon bemutat egy-egy \u00e9rdekes, fontos g\u00e9nt<\/p>\n

http:\/\/prezi.com\/uvamvmbncpiz\/<\/a><\/p>\n

Kapcsol\u00f3d\u00f3 anyagok:<\/p>\n

PSZICHI\u00c1TRIA GENETIKAI KUTAT\u00c1SOK A SEMMELWEIS EGYETEM PSZICHI\u00c1TRIAI \u00c9S PSZICHOTER\u00c1PI\u00c1S KLINIK\u00c1N<\/a> (.doc)<\/p>\n

A genetikai diagnosztika v\u00edvm\u00e1nyai endokrin betegs\u00e9gekben<\/a> (.doc)<\/p>\n

\"Microray<\/p>\n

Magyar\u00e1zat a k\u00e9phez<\/a> (.doc)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A DNS nap a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia, a modern biol\u00f3giatudom\u00e1nyok, a genetika \u00e9s t\u00e1gabban v\u00e9ve a modern term\u00e9szettudom\u00e1ny \u00fcnnepe. 1953-ban \u00e1prilis 25-\u00e9n jelent meg James Watson \u00e9s Francis Crick cikke a Nature foly\u00f3iratban, melyben le\u00edrt\u00e1k a DNS szerkezet\u00e9t. 50 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ugyanezen a napon jelentett\u00e9k be a genetika eddigi legnagyobb v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1nak a Hum\u00e1n Genom Projektnek a …<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157,168],"tags":[],"class_list":["post-3042","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-semmelweis-vilag","category-kiemelt"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3042","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3042"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3042\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":95614,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3042\/revisions\/95614"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3042"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3042"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3042"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}