{"id":28189,"date":"2014-04-03T07:58:37","date_gmt":"2014-04-03T06:58:37","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=28189"},"modified":"2014-04-03T08:01:51","modified_gmt":"2014-04-03T07:01:51","slug":"atertelmezi-a-depresszio-okaival-kapcsolatos-tudast-dr-bagdy-gyorgy-kutatocsoportjanak-uj-felismerese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2014\/04\/03\/atertelmezi-a-depresszio-okaival-kapcsolatos-tudast-dr-bagdy-gyorgy-kutatocsoportjanak-uj-felismerese\/","title":{"rendered":"\u00c1t\u00e9rtelmezi a depresszi\u00f3 okaival kapcsolatos tud\u00e1st dr. Bagdy Gy\u00f6rgy kutat\u00f3csoportj\u00e1nak \u00faj felismer\u00e9se"},"content":{"rendered":"

Eddig nem sejtett g\u00e9njeinknek is szerepe van a stressz depresszi\u00f3t kiv\u00e1lt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ban \u2013 erre az eredm\u00e9nyre jutott a k\u00f6zelm\u00faltban elindult Nemzeti Agykutat\u00e1si Programban dolgoz\u00f3 MTA-SE Neuropszichofarmakol\u00f3giai \u00e9s Neurok\u00e9miai kutat\u00f3csoport, melynek vezet\u0151je dr. Bagdy Gy\u00f6rgy, a Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszerhat\u00e1stani Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja.<\/p>\n

\"bagdy_kep\"<\/a>Az \u00faj kulcssz\u00f3 a galanin, ami egy kicsi, emberben 30 aminosavb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 neuropeptid. Az Amerikai Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (PNAS) foly\u00f3irat\u00e1ban most publik\u00e1lt cikkben<\/a> a kutat\u00f3k arr\u00f3l sz\u00e1molnak be, hogy igazolt\u00e1k a galanin nev\u0171 agyi neuropeptidet \u00e9s receptorait k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek szerep\u00e9t a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban. Mindezt t\u00f6bb ezer szem\u00e9ly g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak, hangulat\u00e1nak \u00e9s az \u0151ket \u00e9r\u0151 stressz m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek anal\u00edzise nyom\u00e1n \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg. Mint arra dr. Bagdy Gy\u00f6rgy r\u00e1mutatott: eredm\u00e9nyeik megnyitj\u00e1k az utat a jelenleg haszn\u00e1lt antidepressz\u00e1nsokn\u00e1l hat\u00e9konyabb gy\u00f3gyszerek kifejleszt\u00e9se fel\u00e9.<\/p>\n

\u201eM\u00e1r az ut\u00f3bbi \u00e9vekben felmer\u00fclt a gyan\u00fa a depresszi\u00f3 kiv\u00e1lt\u00f3 ok\u00e1val kapcsolatban, hogy a kor\u00e1bban biztosnak \u00edt\u00e9lt tud\u00e1sunk, ami alapj\u00e1n a gy\u00f3gyszerek is kifejleszt\u00e9sre ker\u00fcltek, csak t\u00f6red\u00e9ke, esetleg mell\u00e9kv\u00e1g\u00e1nya a val\u00f3s\u00e1gnak. A kutat\u00f3k k\u00f6z\u00fcl sokan elfogadt\u00e1k, hogy a h\u00e1tt\u00e9rben \u00e1ll\u00f3 esem\u00e9nyeket esetleg nem is ismerj\u00fck, de bizonyos, hogy nem \u00fagy, nem ott, \u00e9s nem akkor vannak jelen, mint gondoltuk. Nek\u00fcnk most egy \u00faj m\u00f3dszerrel siker\u00fclt a nyulat kiugrasztani a bokorb\u00f3l. Tudjuk, hogy mostani eredm\u00e9nyeink csak egy r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik a teljes eg\u00e9sznek, de egy \u00faj c\u00e9lt\u00e1bla, benne n\u00e9gy \u00faj c\u00e9lfeh\u00e9rj\u00e9vel a c\u00e9lkeresztben m\u00e1r megvan\u201d \u2013 fogalmazott dr. Bagdy Gy\u00f6rgy.<\/p>\n

\"bagdy<\/a>A most megjelent k\u00f6zlem\u00e9nyben a \u201efrom bedside to bench to bedside\u201d strat\u00e9gi\u00e1t alkalmazt\u00e1k, melynek sor\u00e1n hum\u00e1n, klinikai eredm\u00e9nyekb\u0151l indultak ki. K\u00e9tezer\u00f6tsz\u00e1z hazai \u00e9s manchesteri szem\u00e9ly g\u00e9nmint\u00e1j\u00e1t, \u00e9let-stressz el\u0151zm\u00e9nyeit, depresszi\u00f3val \u00e9s szorong\u00e1ssal kapcsolatos t\u00fcneteit \u00e9s h\u00e1tt\u00e9radatait vett\u00e9k fel \u00e9s elemezt\u00e9k az EU \u00e1ltal t\u00e1mogatott NewMood konzorcium keret\u00e9ben megkezdett munk\u00e1ban. Jelenleg hat munkat\u00e1rs foglalkozik a popul\u00e1ci\u00f3genetikai mint\u00e1k tov\u00e1bbi anal\u00edzis\u00e9vel \u00e9s statisztikai elemz\u00e9s\u00e9vel, kiemelten dr. Juh\u00e1sz Gabriella docens, valamint az elemz\u00e9sek tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se ter\u00e9n a BME M\u00e9r\u00e9stechnika \u00e9s Inform\u00e1ci\u00f3s Rendszerek Tansz\u00e9k\u00e9nek Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes Orvosbiol\u00f3giai Munkacsoportj\u00e1nak bioinformatikusa, dr. Antal P\u00e9ter.<\/p>\n

A m\u00f3dszer k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy minden szem\u00e9lyr\u0151l r\u00e9szletes k\u00f6rnyezeti adatok is rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak, ellent\u00e9tben a genomikai vizsg\u00e1lat ma divatos m\u00f3dja, a genome-wide association study (GWAS) m\u00f3dszertan\u00e1val, ahol \u2013 mivel polimorfizmusok sz\u00e1zezreit \u00e9s betegek t\u00edzezreit vizsg\u00e1lj\u00e1k egyszerre \u2013 a megb\u00edzhat\u00f3 k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1ban hi\u00e1nyoznak.<\/p>\n

\"depresszio_diagramm_bagdy\"<\/a>\u201eEredm\u00e9nyeink k\u00f6z\u00fcl a legizgalmasabb, hogy a galanin \u00e9s h\u00e1rom receptor\u00e1nak g\u00e9nvari\u00e1ci\u00f3i \u2013 amelyek egy\u00e9bk\u00e9nt a genomban egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol, elt\u00e9r\u0151 kromosz\u00f3m\u00e1kon tal\u00e1lhat\u00f3ak \u2013 egyar\u00e1nt asszoci\u00e1ci\u00f3t mutatnak a depresszi\u00f3val, de csak azokban a szem\u00e9lyekben, akik kor\u00e1bban s\u00falyos stresszt \u00e9ltek \u00e1t. K\u00fcl\u00f6n vizsg\u00e1ltuk a gyerekkori \u00e9s az elm\u00falt \u00e9v s\u00falyos negat\u00edv \u00e9letesem\u00e9nyeinek hat\u00e1s\u00e1t. Az el\u0151bbivel a galanin-1-es receptor, az ut\u00f3bbival a galanin-2es \u00e9s 3-as receptor g\u00e9nvari\u00e1ci\u00f3i (SNP \u00e9s haplot\u00edpus) mutatnak szorosabb asszoci\u00e1ci\u00f3t. A galanin-rendszer n\u00e9gy tagj\u00e1nak g\u00e9nje egy\u00fctt, \u00e9s az 1-es \u00e9s 2-es receptor\u00e1nak g\u00e9nje k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n is relev\u00e1nsabb a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l, mint a szerotonin transzporter g\u00e9n k\u00f6zismert funkcion\u00e1lis polimorfizmusa. Ez az\u00e9rt is nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, mert jelenleg a depresszi\u00f3 \u00e9s szorong\u00e1sos zavarok kezel\u00e9s\u00e9re alkalmazott gy\u00f3gyszerek t\u00f6bbs\u00e9ge \u00e9ppen a szerotonin transzporter g\u00e1tl\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl fejti ki ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t. A galanin receptorai teh\u00e1t \u00edg\u00e9retes \u00faj gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok\u201d \u2013 fejtette ki dr. Bagdy Gy\u00f6rgy.<\/p>\n

A kutat\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t al\u00e1h\u00fazza, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 felm\u00e9r\u00e9se szerint a k\u00f6zponti idegrendszer betegs\u00e9gei jelentik a legnagyobb terhet a t\u00e1rsadalomnak. Ezen bel\u00fcl a hangulatzavarok\u00e9, els\u0151sorban az unipol\u00e1ris depresszi\u00f3\u00e9 a vezet\u0151 szerep, amely a WHO el\u0151rejelz\u00e9se szerint 2030-ra a lista \u00e9l\u00e9re ker\u00fcl, megel\u0151zve t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00edvinfarktust \u00e9s a k\u00f6zleked\u00e9si baleseteket is. El\u0151fordul\u00e1sa a lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben kb. 15%, ami azt jelenti, hogy \u00e1tlag minden \u00f6t\u00f6dik-hatodik ember hangulata \u00e9lete sor\u00e1n legal\u00e1bb egy peri\u00f3duson \u00e1t olyan m\u00e9rt\u00e9kben romlik, hogy a klinikai depresszi\u00f3 s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t is el\u00e9ri.<\/p>\n

\"depi_RS14702_KA-20140403-IMG_5670-depresszio-scr\"<\/a>Annak ellen\u00e9re, hogy viszonylag hat\u00e9kony gy\u00f3gyszerek \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre, a betegek csup\u00e1n 50 sz\u00e1zal\u00e9ka mutat javul\u00e1st az els\u0151 antidepressz\u00e1ns kezel\u00e9s ut\u00e1n, ez is csak hetekkel k\u00e9s\u0151bb jelentkezik. Ennek t\u00fckr\u00e9ben meglep\u0151, mutat r\u00e1 dr. Bagdy Gy\u00f6rgy, hogy az antidepressz\u00edv gy\u00f3gyszerek k\u00f6z\u00fcl az \u00fajak is z\u00f6m\u00e9ben ugyanazt a neurok\u00e9miai \u00fatvonalat megc\u00e9lozva, vagyis az \u00e9vtizedek \u00f3ta haszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151kh\u00f6z hasonl\u00f3 mechanizmussal fejtik ki a hat\u00e1sukat; a monoaminok (szerotonin, noradrenalin, dopamin) neuronokba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszav\u00e9tel\u00e9t, vagy egyes receptorait g\u00e1tolj\u00e1k.<\/p>\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt t\u0171zte ki c\u00e9lul az \u00faj hat\u00e1smechanizmus\u00fa, a jelenlegit\u0151l elt\u00e9r\u0151 t\u00e1mad\u00e1spont\u00fa antidepressz\u00edv gy\u00f3gyszerek felfedez\u00e9s\u00e9t dr. Bagdy Gy\u00f6rgy Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszerhat\u00e1stani Int\u00e9zet\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 munkacsoportja.<\/p>\n

A mostani felismer\u00e9st k\u00f6vet\u0151en el\u00e1gazik a kutat\u00e1s ir\u00e1nya. Mint azt dr. Bagdy Gy\u00f6rgy elmondta: egyfel\u0151l folytatj\u00e1k az \u00faj c\u00e9lfeh\u00e9rj\u00e9k keres\u00e9s\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9szt min\u00e9l hamarabb meg szeretn\u00e9nek gy\u0151z\u0151dni arr\u00f3l, hogy a jelenlegi antidepressz\u00e1nsok biztos nem hatnak a galanin rendszer egyes elemeire. Ha ez ut\u00f3bbi bebizonyosodik, esetleg partnereket keres\u00fcnk a galanin rendszerre hat\u00f3 potenci\u00e1lis gy\u00f3gyszermolekul\u00e1k fejleszt\u00e9s\u00e9re, b\u00e1r tudom\u00e1sul kell venn\u00fcnk, hogy ebben mindig az ipar\u00e9 a kezd\u0151l\u00e9p\u00e9s \u2013 mondta dr. Bagdy Gy\u00f6rgy.<\/p>\n

Dobozi P\u00e1lma
\nFot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila, Semmelweis Egyetem
\n\u00c1br\u00e1k forr\u00e1sa: dr. Bagdy Gy\u00f6rgy<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Eddig nem sejtett g\u00e9njeinknek is szerepe van a stressz depresszi\u00f3t kiv\u00e1lt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ban \u2013 erre az eredm\u00e9nyre jutott a k\u00f6zelm\u00faltban elindult Nemzeti Agykutat\u00e1si Programban dolgoz\u00f3 MTA-SE Neuropszichofarmakol\u00f3giai \u00e9s Neurok\u00e9miai kutat\u00f3csoport, melynek vezet\u0151je dr. Bagdy Gy\u00f6rgy, a Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszerhat\u00e1stani Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja. <\/a> Az \u00faj kulcssz\u00f3 a galanin, ami egy kicsi, emberben 30 aminosavb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 neuropeptid. Az Amerikai …<\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":28203,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[2870,188],"class_list":["post-28189","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-nemzeti-agykutatasi-program","tag-tudomanyos-hirek-rendezvenyek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28189","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28189"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28189\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28200,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28189\/revisions\/28200"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/28203"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28189"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28189"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28189"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}