{"id":25420,"date":"2014-01-02T07:00:49","date_gmt":"2014-01-02T06:00:49","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=25420"},"modified":"2014-01-02T11:11:21","modified_gmt":"2014-01-02T10:11:21","slug":"dr-dabasi-gabriella-mar-a-preklinikai-stadiumban-gyogyitani-kellene","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2014\/01\/02\/dr-dabasi-gabriella-mar-a-preklinikai-stadiumban-gyogyitani-kellene\/","title":{"rendered":"Dr. Dabasi Gabriella: m\u00e1r a preklinikai st\u00e1diumban gy\u00f3gy\u00edtani kellene"},"content":{"rendered":"

Dr. Dabasi Gabriella docens, a 2011. janu\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 Nukle\u00e1ris Medicina Tansz\u00e9k lek\u00f6sz\u00f6nt els\u0151 vezet\u0151je olyan kedves szer\u00e9nys\u00e9ggel besz\u00e9l a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos \u00e9letben is kimagasl\u00f3 eredm\u00e9nyeir\u0151l, \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 kutat\u00e1sair\u00f3l, mintha az lenne a legterm\u00e9szetesebb a vil\u00e1gon, hogy v\u00e9letlenek sora vezeti ilyen ir\u00e1nyba egy orvos sors\u00e1t. Tele tervekkel, a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s v\u00e1gy\u00e1val n\u00e9z a j\u00f6v\u0151be most, hogy \u00e1tadja a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9t. Hogyan v\u00e1lik igazi orvoss\u00e1 az ember, hogyan \u00f6tv\u00f6z\u0151dik a fizika ir\u00e1nti vonzalom a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1ssal \u2013 err\u0151l besz\u00e9lget\u00fcnk.<\/p>\n

\"RS6221_20131009-IMG_7699-dabasi-gabriella-portre-scr\"<\/a>Dr. Dabasi Gabriella itthon els\u0151k\u00e9nt v\u00e9gzett mell\u00e9kvesek\u00e9reg scintigr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1latot, neuroblastom\u00e1s gyermekek MIBG radioizot\u00f3pos vizsg\u00e1lat\u00e1t kezdte el, majd a gyermekkori agydaganatok vizsg\u00e1lat\u00e1val foglalkozott: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a neuroendokrin daganatok somatostatin receptorok vizsg\u00e1lata, agyi v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1s SPECT vizsg\u00e1lata, mell\u00e9kpajzsmirigy scintigr\u00e1fi\u00e1s vizsg\u00e1lata, sentinel nyirokcsom\u00f3 izot\u00f3pos vizsg\u00e1lata keltette fel \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Szeret tan\u00edtani: jelenleg h\u00e1rom PhD-hallgat\u00f3t \u00e9s egy fiatal szakorvost vezet a theranosticum \u00f6sv\u00e9nyein.<\/p>\n

„Mindenekel\u0151tt el kell mondanom, hogy a nukle\u00e1ris medicina atyja Hevesy Gy\u00f6rgy, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa tud\u00f3sunk volt. A nukle\u00e1ris medicina alapvet\u0151en funkcion\u00e1lis vizsg\u00e1lat, kimutatja azt, hol van ami m\u0171k\u00f6dik. A sejtfelsz\u00edni receptorokhoz, a sejteken bel\u00fcli c\u00e9lpontokhoz szelekt\u00edve k\u00f6t\u0151d\u0151, radioizot\u00f3ppal jel\u00f6lt molekul\u00e1kkal \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3ak a k\u00f3ros szerv-,sz\u00f6vet-, \u00e9s molekul\u00e1ris funkci\u00f3k. Napjainkban m\u00e1r a g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny is felt\u00e9rk\u00e9pezhet\u0151, a g\u00e9nexpresszi\u00f3 vizsg\u00e1lhat\u00f3” \u2013 fejti ki a docens a tudom\u00e1ny\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9t.<\/p>\n

„Orvosnak sz\u00e1ntak a sz\u00fcleim, mert \u00e9desap\u00e1m \u00e1g\u00e1n mindenki orvos volt. \u00c9n m\u00e1r a negyedik gener\u00e1ci\u00f3t k\u00e9pviselem, s m\u00e1r az \u00f6t\u00f6dik gener\u00e1ci\u00f3 is k\u00e9sz\u00fcl a csal\u00e1dban. Gimnazista koromban ugyan l\u00e1zadtam egy darabig, mert sokkal jobban \u00e9rdekelt a fizika \u00e9s a matematika, ami tal\u00e1n kicsit megmagyar\u00e1zza mi\u00e9rt k\u00f6t\u00f6ttem ki itt a nukle\u00e1ris medicina ter\u00fclet\u00e9n. De azt\u00e1n m\u00e9giscsak az orvosi egyetemre felv\u00e9teliztem, mert \u00e9desany\u00e1mnak \u2013 aki z\u00f6ldkeresztes v\u00e9d\u0151n\u0151 \u00e9s a v\u00e9d\u0151n\u0151k\u00e9pz\u0151 igazgat\u00f3n\u0151je volt Kass\u00e1n a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \u00e9s alatt \u2013, ez volt a legf\u0151bb v\u00e1gya, s innen eredhet az elhivatotts\u00e1g a hivat\u00e1s ir\u00e1nt. Teh\u00e1t olyan nagy volt a presszi\u00f3, hogy orvosira felv\u00e9teliztem, \u00e9s mivel fizika felv\u00e9teli volt, nem volt neh\u00e9z bejutnom. Az egyetemet nagyon szerettem, ezek az \u00e9vek k\u00e9pviselik \u00e9letem egyik legszebb id\u0151szak\u00e1t. Mivel tiszta l\u00e1nyiskol\u00e1ba j\u00e1rtam addig, \u00e9s az egyetemi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben sokkal szabadabbnak, szellemileg kiteljesedettebbnek \u00e9rezhettem magam. Negyed\u00e9ves koromban hallottam egy rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekes el\u0151ad\u00e1st az izot\u00f3pdiagnosztik\u00e1r\u00f3l \u2013 ahogyan a nukle\u00e1ris medicin\u00e1t akkor nevezt\u00e9k \u2013, Hern\u00e1dy Tibornak h\u00edvt\u00e1k az el\u0151ad\u00f3t, azut\u00e1n k\u00e9s\u0151bb \u0151 lett a f\u0151n\u00f6k\u00f6m, csod\u00e1latos ember volt. \u0150t tartom tan\u00edt\u00f3mesteremnek \u00e9s etalonnak is b\u00e1rmilyen erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9sben, a mai napig megkeresem, mert a v\u00e9lem\u00e9nye nekem m\u00e9rvad\u00f3. Az utols\u00f3 \u00e9vekben nagyon \u00e9rdekelt az ideggy\u00f3gy\u00e1szat is, meg is h\u00edvott Hor\u00e1nyi professzor, a h\u00edres ideggy\u00f3gy\u00e1sz, hogy menjek oda dolgozni. De nem engem vettek f\u00f6l, hanem egy fi\u00fat, \u00e9s azt\u00e1n \u00e9n ehhez a fi\u00fahoz hozz\u00e1mentem feles\u00e9g\u00fcl. M\u00e1r anekdot\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, hogy \u00edgy bosszultam meg a szakmai csal\u00f3d\u00e1st, hogy a f\u00e9rjem lett az az ideggy\u00f3gy\u00e1sz, ami\u00e9rt az \u00e9n helyemre \u0151t vett\u00e9k fel akkor. K\u00e9s\u0151bb a l\u00e1nyom \u2013 aki \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a matematika-fizika ir\u00e1nti vonz\u00f3d\u00e1somat \u2013, k\u00e9t \u00e9jjel-nappal dolgoz\u00f3 orvos sz\u00fcl\u0151 mellett m\u00e1r eleve eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy b\u00e1rmilyen m\u00e1s hivat\u00e1st v\u00e1laszt, de orvos biztosan nem akar lenni, nem is er\u0151ltett\u00fck erre. M\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi diplom\u00e1t szerzett, s megaj\u00e1nd\u00e9kozott h\u00e1rom csod\u00e1latos unok\u00e1val, akiket im\u00e1dok.
\nIdeggy\u00f3gy\u00e1sz f\u00e9rjem oldal\u00e1n sok mindent a pszichi\u00e1tri\u00e1b\u00f3l, ideggy\u00f3gy\u00e1szatb\u00f3l is \u00e1thallottam \u00e9s ez meg is maradt a tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semben. A nukle\u00e1ris medicin\u00e1ban megtal\u00e1ltam a fizika tudom\u00e1nya ir\u00e1nti vonzalmam \u00e9s a betegell\u00e1t\u00e1shoz f\u0171z\u0151d\u0151 elhivatotts\u00e1gom \u00f6sszhangj\u00e1t. Az egykori fizika tud\u00e1som seg\u00edtett meg\u00e9rteni a radioakt\u00edv boml\u00e1st\u00f6rv\u00e9nyeket, a m\u00e9r\u00e9stechnik\u00e1t, de ugyanakkor megbar\u00e1tkoztam a betegekkel is. A fizik\u00e1t m\u00e1r r\u00e9gen elfelejtettem, de rengeteg betegre, emberre, gyerekre, sorsra eml\u00e9kszem, \u00e9s ma is azt gondolom, hogy nagyon fontos az orvos-beteg kapcsolat m\u00e9g a molekul\u00e1k, a nanotechnol\u00f3gia kor\u00e1ban is! A t\u00e1vleletez\u00e9s ennek ellene dolgozik, nem szimpatikus, mert val\u00f3ban nagyon j\u00f3 leleteket kapnak a betegek, de az orvos sokat vesz\u00edt \u00edgy az \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l.
\nP\u00e1lyakezd\u0151k\u00e9nt az idegklinika mellett a Radiol\u00f3giai Klinik\u00e1t jel\u00f6ltem meg, pont a hallott remek el\u0151ad\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra. 2013. okt\u00f3ber 2-\u00e1n volt negyvenegyedik \u00e9ve, hogy bel\u00e9ptem ebbe a laborat\u00f3riumba. Az\u00f3ta t\u00f6bb m\u00e1sik egyetemi izot\u00f3p laborat\u00f3riumban is dolgoztam, de visszat\u00e9rtem ide. 1972-ben dr. Zseb\u0151k Zolt\u00e1n professzor osztott be ide az izot\u00f3pdiagnosztikai oszt\u00e1lyra, ahol dr. Hern\u00e1dy Tibor lett a f\u0151n\u00f6k\u00f6m \u00e9s tan\u00edt\u00f3mesterem, \u00e9s mindig szoktam mondani, hogy \u00e9n Hern\u00e1dy-iskol\u00e1ba j\u00e1rtam. T\u0151le kaptam azt a szeml\u00e9letet, hogy nem csak a k\u00e9perny\u0151t kell n\u00e9zni leletez\u00e9skor, hanem bizalmi kapcsolatot kell kialak\u00edtani a p\u00e1cienssel \u00e9s komplexen kell megfigyelni, kezelni a beteg embert, mert csak \u00edgy kapunk teljes k\u00e9pet az egyes szervezetben zajl\u00f3 elv\u00e1ltoz\u00e1sokr\u00f3l” – id\u00e9zte fel.<\/p>\n

\"RS6219_20131009-IMG_7706-dabasi-gabriella-portre-scr\"<\/a>Szavai szerint nagyon szerencs\u00e9s id\u0151ben kezdett el dolgozni a klinik\u00e1n 1972-ben. „Abban az \u00e9vben ker\u00fclt ide az els\u0151 gamma-kamera Magyarorsz\u00e1gra, ami alapm\u0171szere az izot\u00f3pdiagnosztikai vizsg\u00e1latoknak, s ugyanakkor kezdte el dr. Perner Ferenc professzor a szerv\u00e1t\u00fcltet\u00e9seket. Akkoriban nem volt CT, nem volt ultrahang \u00e9s \u00f3ri\u00e1si \u00e9lm\u00e9ny volt, amikor l\u00e1ttuk, hogyan m\u0171k\u00f6dik a szerv\u00e1t\u00fcltetett beteg \u00faj ves\u00e9je. Vonz\u00f3d\u00e1som a transzplant\u00e1ci\u00f3hoz is val\u00f3sz\u00edn\u0171leg innen dat\u00e1l\u00f3dik, \u00e9s gyakran elgondolkozom azon, az ember sorsa gyakran v\u00e9letleneken m\u00falik. Az is v\u00e9letlen volt, hogy dr. Gl\u00e1z Edit professzor asszony azt szerette volna, hogy mell\u00e9kves\u00e9t vizsg\u00e1ljak. Be is szerezte hozz\u00e1 a sz\u00fcks\u00e9ges anyagokat, amelyekkel ezt meg lehet jelen\u00edteni, mert \u0151 a leglehetetlenebb helyzetekben is mindent megszerzett ami a munk\u00e1nkhoz sz\u00fcks\u00e9ges volt. El\u0151bb a mell\u00e9kvesek\u00e9rget, majd a mell\u00e9kvesevel\u0151t kezdt\u00fck el vizsg\u00e1lni Gl\u00e1z professzor betegein \u00e9s megtal\u00e1ltuk, hogy melyik mell\u00e9kvese okozza a magas v\u00e9rnyom\u00e1st, vagy egy\u00e9b, addig ismeretlen eredet\u0171 t\u00fcneteket. A nemzetk\u00f6zi irodalomban is nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st v\u00e1ltottak ki ezen vizsg\u00e1lataink alapj\u00e1n sz\u00fcletett tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3ink.
\nErzsike volt egyik 13 \u00e9ves kisl\u00e1ny betegem \u2013 akinek mell\u00e9kvese daganata androg\u00e9n hormonokat termelt olyan mennyis\u00e9gben, hogy a koll\u00e9gan\u0151k kisfi\u00fanak n\u00e9zt\u00e9k amikor a folyos\u00f3n v\u00e1rakozott \u2013, a daganat elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s ut\u00e1n teljesen fel\u00e9p\u00fclt.<\/p>\n

Majd a gyermekkori neuroblastom\u00e1t kezdt\u00fck el vizsg\u00e1lni. A neuroblastoma az. \u00fan. szimpatikus idegrendszer rendszerint igen rosszindulat\u00fa daganata. Leggyakrabban a mell\u00e9kvese vel\u0151\u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban jelentkezik, de jelentkezhet a szervezet b\u00e1rmely m\u00e1s hely\u00e9n. El\u0151fordul, hogy jelen van m\u00e1r a sz\u00fclet\u00e9skor, n\u00e9ha az is megt\u00f6rt\u00e9nhet, hogy mag\u00e1t\u00f3l is meggy\u00f3gyul. Nem ismerj\u00fck m\u00e9g a betegs\u00e9g kiv\u00e1lt\u00f3 ok\u00e1t, v\u00e1ltozatos lefoly\u00e1s\u00e1t sem tudjuk megmagyar\u00e1zni, sok mindent nem tudunk m\u00e9g az emberi szervezet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l. Egyik tan\u00edt\u00f3n\u0151m mondta egyszer az iskol\u00e1ban, hogy a tud\u00e1s olyan mint egy luftballon, ami a tudatlans\u00e1ggal \u00e9rintkezik: min\u00e9l nagyobb a tud\u00e1s, ann\u00e1l nagyobb fel\u00fcleten \u00e9rintkezik a tudatlans\u00e1ggal. A 80-as \u00e9vek elej\u00e9n voltunk egy p\u00e1ran izot\u00f3posok Eur\u00f3p\u00e1ban, akik azt gondoltuk, hogy az MIBG vegy\u00fclet halmoz\u00f3dni fog ebben a daganatban, b\u00e1r az els\u0151 k\u00f6zl\u00e9sek sikertelens\u00e9gr\u0151l sz\u00e1moltak be. A radioizot\u00f3pos MIBG vizsg\u00e1lat \u00e9s ter\u00e1pia a mai napig r\u00e9sze a betegs\u00e9g k\u00f6vet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9nek. A T\u0171zolt\u00f3 utcai gyerekklinik\u00e1val ker\u00fcltem nagyon j\u00f3 kapcsolatba, sorra megvizsg\u00e1ltuk a kis betegeket, sok\u00e1ig az \u00f6sszes gyerek nev\u00e9re eml\u00e9keztem. Az els\u0151 betegem egy orosz kisl\u00e1ny volt, Ann\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k, \u0151 teljesen meggy\u00f3gyult, s utolj\u00e1ra azt hallottam r\u00f3la, hogy j\u00f3l van \u00e9s f\u00e9rjhez ment.
\nK\u00e9s\u0151bb feln\u0151ttkori neuroendokrin betegs\u00e9gekben somatostatin receptor vizsg\u00e1latokat v\u00e9geztem. A neuroblastom\u00e1hoz hasonl\u00f3an sug\u00e1rz\u00f3 somatostatin anal\u00f3g vegy\u00fcletekkel a beteg sejteket tudjuk megjelen\u00edteni. Ezek a sug\u00e1rz\u00f3 vegy\u00fcletek a daganatos sejteket megc\u00e9lozz\u00e1k (target), ezekbe belemennek, de az eg\u00e9szs\u00e9ges sejtekbe nem. A ter\u00e1pi\u00e1ban is el tudjuk ma m\u00e1r ugyanazt \u00e9rni, ha csak a daganatos sejtekbe jut a sug\u00e1rz\u00f3 anyag, akkor a daganatos sejtet el lehet puszt\u00edtani, a k\u00f6rnyez\u0151 \u00e9p sz\u00f6vet megk\u00edm\u00e9l\u00e9s\u00e9vel. Ezt el lehet \u00e9rni b\u00e9ta-sug\u00e1rz\u00f3, s\u0151t \u00fajabban alfa-sug\u00e1rz\u00f3 radiogy\u00f3gyszerekkel, melyeknek mind\u00f6ssze egy-k\u00e9t millim\u00e9ter (az alfa sug\u00e1rz\u00f3kn\u00e1l m\u00e9g enn\u00e9l is j\u00f3val r\u00f6videbb) a hat\u00f3t\u00e1vols\u00e1ga, ahol elnyel\u0151dik ott nagyon kis t\u00e9rfogatban elroncsol mindent. A nukle\u00e1ris medicina fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, ma \u00fagy gondoljuk ez az egyik \u00fatja, a theranosticumok alkalmaz\u00e1sa, a ter\u00e1pia \u00e9s diagnosztika v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re is alkalmas target-specifikus molekul\u00e1kkal csak a beteg sejteket \u00e1br\u00e1zoljuk, csak azokat kezelj\u00fck, a k\u00f6rnyez\u0151 \u00e9p sejtek megk\u00edm\u00e9l\u00e9s\u00e9vel. A nukle\u00e1ris medicina biol\u00f3giai \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t in vivo viszont csak \u00fagy vizsg\u00e1lhatjuk, ha a folyamatokat lek\u00e9pez\u0151 k\u00e9palkot\u00f3 berendez\u00e9sek felbont\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge sokkal jobb az eddigiekn\u00e9l. Ez egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st felt\u00e9telez a fejleszt\u0151 c\u00e9ggel, szoros kapcsolatot az innov\u00e1ci\u00f3val. Magyarorsz\u00e1gon m\u0171k\u00f6dik egy k\u00e9palkot\u00f3 berendez\u00e9seket gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9g: a MEDISO, mely a nemzetk\u00f6zi nagyok mellett is \u00e9letben maradt. Kiv\u00e1l\u00f3 szakemberek maradtak itthon, akik nagy szaktud\u00e1sukkal \u00f6tleteiket itthon akarj\u00e1k megval\u00f3s\u00edtani \u00f3ri\u00e1si k\u00fczdelemmel felv\u00e9ve a versenyt a vil\u00e1gc\u00e9gekkel. Ebben vagyunk partnerek, mivel hum\u00e1n SPECT-CT kutat\u00f3 k\u00f6zpont is vagyunk. Meg kell tal\u00e1lnunk a k\u00f6z\u00f6s nyelvet: mi az amire az orvostudom\u00e1nynak sz\u00fcks\u00e9ge van \u00e9s mi az amit m\u0171szakilag meg lehet val\u00f3s\u00edtani. A j\u00f6v\u0151 a hibrid berendez\u00e9sek\u00e9. A k\u00f3ros folyamatok, a funkcion\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u0151bb jelennek meg a beteg sejtekben, mint a morfol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sok .Ez a betegs\u00e9gek koraibb felismer\u00e9s\u00e9t teszi lehet\u0151v\u00e9, \u00e9s \u00edgy a betegs\u00e9gek ak\u00e1r m\u00e1r a preklinikai st\u00e1diumban is gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3ak” – v\u00e9lekedett dr. Dabasi Gabriella.<\/p>\n

Urb\u00e1n Beatrice
\nFot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila – Semmelweis Egyetem<\/p>\n

A cikk r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozata a Semmelweis Egyetem \u00fajs\u00e1gban jelent meg. A lek\u00f6sz\u00f6nt tansz\u00e9kvezet\u0151kkel k\u00e9sz\u00fclt interj\u00fasorozatunk online v\u00e1ltozat\u00e1t hamarosan folytatjuk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Dr. Dabasi Gabriella docens, a 2011. janu\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 Nukle\u00e1ris Medicina Tansz\u00e9k lek\u00f6sz\u00f6nt els\u0151 vezet\u0151je olyan kedves szer\u00e9nys\u00e9ggel besz\u00e9l a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos \u00e9letben is kimagasl\u00f3 eredm\u00e9nyeir\u0151l, \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 kutat\u00e1sair\u00f3l, mintha az lenne a legterm\u00e9szetesebb a vil\u00e1gon, hogy v\u00e9letlenek sora vezeti ilyen ir\u00e1nyba egy orvos sors\u00e1t. Tele tervekkel, a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s v\u00e1gy\u00e1val n\u00e9z a j\u00f6v\u0151be most, hogy \u00e1tadja …<\/p>\n","protected":false},"author":11,"featured_media":25421,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157,168],"tags":[345],"class_list":["post-25420","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","category-kiemelt","tag-esemenyek-es-beszamolok"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25420","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/11"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=25420"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25420\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":25429,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25420\/revisions\/25429"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/25421"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=25420"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=25420"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=25420"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}