{"id":153691,"date":"2025-07-21T06:00:01","date_gmt":"2025-07-21T04:00:01","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=153691"},"modified":"2025-07-16T14:18:12","modified_gmt":"2025-07-16T12:18:12","slug":"tudomanyos-hirado-26","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2025\/07\/21\/tudomanyos-hirado-26\/","title":{"rendered":"Tudom\u00e1nyos h\u00edrad\u00f3 26."},"content":{"rendered":"<div class=\"lead\">Tudom\u00e1nyos h\u00edrad\u00f3 c\u00edm\u0171 cikksorozatunkban az egyetemhez k\u00f6thet\u0151 D1 min\u0151s\u00edt\u00e9s\u0171 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyekr\u0151l olvashat\u00f3 r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3. A cikkeket az elm\u00falt id\u0151szak megjelen\u00e9sei alapj\u00e1n a K\u00f6zponti K\u00f6nyvt\u00e1r, illetve a <strong>tudom\u00e1nyos \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s rektorhelyettes<\/strong>\u00a0v\u00e1logatta.<\/div>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<h5>Tartalomjegyz\u00e9k<\/h5>\n<ul>\n<li><a href=\"#nobel\">A 2024-es Nobel d\u00edjas mikro-RNSek ter\u00e1pi\u00e1s jelent\u0151s\u00e9ge: miR-125b* gy\u00f3gyszerjel\u00f6lt kardioprotekt\u00edv hat\u00e1sa<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#sejtszintu\">Sejtszint\u0171 h\u00e1l\u00f3zatos adatok \u00e9s modellek a r\u00e1k gy\u00f3gyszer rezisztenci\u00e1ja ellen<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#intezmenyek\">Az int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9sek az igen kiss\u00faly\u00fa csecsem\u0151k kimenetel\u00e9ben nem f\u00fcggenek a csal\u00e1d gazdas\u00e1gi helyzet\u00e9t\u0151l<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#orrcsepp\">L\u00e9tez\u0151 dolog az orrcseppf\u00fcgg\u0151s\u00e9g? Az addikci\u00f3s komponensek vizsg\u00e1lata kvalitat\u00edv m\u00f3dszerrel rhinitis medicamentos\u00e1ban<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#tudatelmelet\">A tudatelm\u00e9let szerep\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa: A kontextusban megjelen\u0151 \u00e9rzelmi ingerekre adott idegrendszeri v\u00e1laszok vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#eletcelok\">Az \u00e9letc\u00e9lok szerepe az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9sben: k\u00f6vetkeztet\u00e9sek a Semmelweis Study \u00e9s a Semmelweis\u2013EUniWell Program alapj\u00e1n<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#kronotipus\">Az esti kronot\u00edpus rosszabb fizikai \u00e9s ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ggel, magasabb korl\u00e1tozotts\u00e1ggal j\u00e1r egy\u00fctt migr\u00e9nesek k\u00f6r\u00e9ben<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#vitamin\">D-vitamin \u00e9s a kolorekt\u00e1lis daganatok megel\u0151z\u00e9se: immunol\u00f3giai mechanizmusok \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#alvas\">Az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g, a cirkadi\u00e1n f\u00e1zis \u00e9s a REM alv\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#meta\">MetaAnalysisOnline.com \u2013 webalkalmaz\u00e1s a klinikai \u00e9s epidemiol\u00f3giai tanulm\u00e1nyok gyors metaanal\u00edzis\u00e9hez<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#ejszaka\">Teljes \u00e9jszak\u00e1s HD- EEG-felv\u00e9telekben megjelen\u0151 gyors alv\u00e1si ors\u00f3-klaszterek vizu\u00e1lis tr\u00e9ning \u00e1ltal kiv\u00e1ltott temporo-okcipit\u00e1lis szervez\u0151d\u00e9se hum\u00e1n mint\u00e1n<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#influenza\">Az influenz\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151 hal\u00e1loz\u00e1sok aluljelent\u00e9se akad\u00e1lyozza szezon\u00e1lis influenzaolt\u00e1s sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1s\u00e1t az id\u0151sek k\u00f6r\u00e9ben K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban<\/a><\/li>\n<li><a href=\"#elmerenges\">Elmereng\u00e9s \u00e9s nemtudatos inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s<\/a><\/li>\n<\/ul>\n<\/div>\n<h5>A 2024-es Nobel d\u00edjas mikro-RNSek ter\u00e1pi\u00e1s jelent\u0151s\u00e9ge: miR-125b* gy\u00f3gyszerjel\u00f6lt kardioprotekt\u00edv hat\u00e1sa<\/h5>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/makkos.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-153693\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/makkos-400x225.png\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"225\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/makkos-400x225.png 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/makkos.png 500w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a>2024-ben Victor Ambros \u00e9s Gary Ruvkun<a id=\"nobel\"><\/a> kapt\u00e1k az orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edjat a mikroRNS-ek szab\u00e1lyoz\u00f3 szerep\u00e9nek felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt. A mikroRNS-ek (miRNS) r\u00f6vid nem k\u00f3dol\u00f3 RNS-ek \u00e9s fontos szerepet j\u00e1tszanak a feh\u00e9rj\u00e9k kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9nek finom szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. Egy adott miRNS-eken kereszt\u00fcl lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk van sz\u00e1mos feh\u00e9rje \u00e9s ezzel egy\u00fctt egy teljes feh\u00e9rje h\u00e1l\u00f3zat finom szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. A miRNS szab\u00e1lyoz\u00e1son alapul\u00f3 gy\u00f3gyszerter\u00e1pi\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s alkalmas lehet a komplex betegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9re, \u00edgy a sz\u00edv v\u00e9delm\u00e9re az infarktus okozta k\u00e1rosod\u00e1ssal szemben. A miRNS-125b* sz\u00edv v\u00e9delemben val\u00f3 fontos szerep\u00e9t a Pharmahungary Csoport munkat\u00e1rsai m\u00e9g 2011-ben fedezt\u00e9k fel \u00e9s szabadalmaztatt\u00e1k. A Nemzeti Sz\u00edvprogram \u00e9s Nemzeti Sz\u00edvlabor projektek keret\u00e9ben, a Farmakol\u00f3giai \u00e9s Farmakoter\u00e1pi\u00e1s Int\u00e9zetben m\u0171k\u00f6d\u0151 munkacsoportunk a Pharmahungary Group munkat\u00e1rsainak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel a miRNA felfedez\u0151 kutat\u00e1sokat tov\u00e1bb folytatt\u00e1k, melynek egyik eredm\u00e9nye a jelen publik\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n<p>Jelen munk\u00e1nkban preklinikai in vivo modellben vizsg\u00e1ltuk a miR-125b* mimic gy\u00f3gyszermolekula jel\u00f6lt farmakokinetik\u00e1j\u00e1t \u00e9s hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1t sz\u00edvinfarktusban. K\u00eds\u00e9rleti egereket kezelt\u00fcnk egyszeri v\u00e9n\u00e1san adott miR-125b* mimic gy\u00f3gyszerjel\u00f6lttel, majd vizsg\u00e1ltuk a gy\u00f3gyszerjel\u00f6lt sz\u00edvben \u00e9s v\u00e9rplazm\u00e1ban m\u00e9rhet\u0151 szintj\u00e9t \u00e9s a ki\u00fcr\u00fcl\u00e9s idej\u00e9t. Tov\u00e1bb\u00e1 vizsg\u00e1ltuk a sz\u00edvben a miR-125b* mimic k\u00f6zvetlen c\u00e9lmolekul\u00e1it, azaz a bizonyos mRNS-ek kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s id\u0151beni alakul\u00e1s\u00e1t, illetve sz\u00edvinfarktuson \u00e1tesett egerekben a sz\u00edvinfarktusra gyakorolt hat\u00e1st. A miR-125b* kezel\u00e9s hat\u00e9konyan cs\u00f6kkentette az infarktus hat\u00e1s\u00e1ra l\u00e9trej\u00f6v\u0151 sz\u00edvizom elhal\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t a kontroll csoporthoz viszony\u00edtva. \u00d6sszegz\u00e9s\u00fcl munk\u00e1nk sor\u00e1n els\u0151k\u00e9nt demonstr\u00e1ltuk a miR-125b* gy\u00f3gyszerjel\u00f6lt farmakokinetikai \u00e9s molekul\u00e1ris farmakodinamikai tulajdons\u00e1gait, valamint sz\u00edvv\u00e9d\u0151 hat\u00e1s\u00e1t in vivo kis\u00e1llat modellben. Nagy \u00f6r\u00f6m\u00fcnkre szolg\u00e1l, hogy a kardiol\u00f3gi\u00e1ban a mikro-RNS ter\u00e1pia fejleszt\u00e9st az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt kezdt\u00fck el t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizede, \u00e9s 2024-ben Nobel-d\u00edjjal jutalmazz\u00e1k ezt a tudom\u00e1nyter\u00fcletet. B\u00edzunk, benne hogy a Nobel-d\u00edj r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet a mikro-RNS ter\u00e1pia fejleszt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geire olyan komplex betegs\u00e9gekben ahol a betegs\u00e9g gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1t csak t\u00f6bb molekul\u00e1ris c\u00e9lpont finom szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1val lehet el\u00e9rni \u2013 fogalmazott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Makkos Andr\u00e1s.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Pharmacokinetics and cardioprotective efficacy of intravenous miR-125b* microRNA mimic in a mouse model of acute myocardial infarction<br \/>\nTamara Szabados (Cardiovascular Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Albert Szent-Gy\u00f6rgyi Medical School, University of Szeged; Pharmahungary Group), Andr\u00e1s Makkos (Pharmahungary Group; Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), Bence \u00c1gg (Pharmahungary Group; Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), Bettina Benczik (Pharmahungary Group; Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), G\u00e1bor G. Brenner (Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), M\u00e1rta Szab\u00f3 (Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), Barnab\u00e1s V\u00e1radi (Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), Imre V\u00f6r\u00f6s (Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), Kamilla G\u00f6m\u00f6ri (Cardiovascular Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Albert Szent-Gy\u00f6rgyi Medical School, University of Szeged; Pharmahungary Group), Zolt\u00e1n V. Varga (Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), Anik\u00f3 G\u00f6rbe (Cardiovascular Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Albert Szent-Gy\u00f6rgyi Medical School, University of Szeged; Pharmahungary Group; Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), P\u00e9ter Bencsik (Cardiovascular Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, Albert Szent-Gy\u00f6rgyi Medical School, University of Szeged; Pharmahungary Group), P\u00e9ter Ferdinandy (Pharmahungary Group; Cardiometabolic and HUN-REN-SU and MTA-SE System Pharmacology Research Group, Department of Pharmacology and Pharmacotherapy, and Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University)<br \/>\nBritish Journal of Pharmacology, Volume 182, Issue 2 pp. 432-450.<br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1111\/bph.17345\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1111\/bph.17345<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>Sejtszint\u0171 h\u00e1l\u00f3zatos adatok \u00e9s modellek a r\u00e1k gy\u00f3gyszer rezisztenci\u00e1ja ellen<\/h5>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/csermely.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-153695\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/csermely-400x225.png\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"225\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/csermely-400x225.png 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/csermely-900x507.png 900w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/csermely-768x433.png 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/csermely-753x424.png 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/csermely.png 960w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a>A r\u00e1kkal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 hal\u00e1loz\u00e1sok t\u00f6bb mint<a id=\"sejtszintu\"><\/a> kilencven sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1\u00e9rt a r\u00e1kos sejtek kezel\u00e9s\u00e9re alkalmazott gy\u00f3gyszerek ellen kifejl\u0151d\u0151 rezisztencia a felel\u0151s. A gy\u00f3gyszer-rezisztencia kialakul\u00e1sa sor\u00e1n a r\u00e1kos sejt minden r\u00e9szlet\u00e9nek sz\u00e1mtalan molekul\u00e1ris mechanizmus\u00e1t mozg\u00f3s\u00edtja. Emiatt a r\u00e1k-gy\u00f3gyszer rezisztenci\u00e1j\u00e1nak h\u00e1l\u00f3zatos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an gazdag fegyvert\u00e1rat k\u00e9pes mozg\u00f3s\u00edtani a rezisztencia elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re. M\u00e1r a kism\u00e9ret\u0171 h\u00e1l\u00f3zatdinamikai modellek is igen hasznosak a c\u00e9lzott daganatellenes ter\u00e1pi\u00e1k tesztel\u00e9s\u00e9re. Ugyanakkor az elm\u00falt \u00e9vekben a h\u00e1l\u00f3zatos adatb\u00e1zisok m\u00e1r az emberi sejt \u00f6sszes feh\u00e9rj\u00e9r\u0151l tartalmaznak adatokat. Ilyen adatok a feh\u00e9rje-feh\u00e9rje kapcsol\u00f3d\u00e1sok, a jel\u00e1tviteli kapcsolatok, a gy\u00f3gyszer-target feh\u00e9rje k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1si adatok, a rezisztenci\u00e1t okoz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3k adatai \u00e9s m\u00e1s multiomikai adatok. Napvil\u00e1got l\u00e1ttak azok az els\u0151 modellek is, amelyek m\u00e1r sejtszint\u0171 m\u00e9retekben (azaz: az emberi sejt \u00f6sszes feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9nek m\u00e1r kb. egyharmad\u00e1t magukba foglal\u00f3an) tudj\u00e1k modellezni a r\u00e1kos gy\u00f3gyszer rezisztenci\u00e1t. A h\u00e1l\u00f3zatos elemz\u00e9sek ma m\u00e1r alkalmasak a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellek \u00e1ltal megj\u00f3solt (in silico) klinikai vizsg\u00e1latokra (\u00edgy az adott ter\u00e1pi\u00e1ra pozit\u00edvan v\u00e1laszol\u00f3 betegcsoportok kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra), a szem\u00e9lyre szabott ter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9s in silico tervez\u00e9s\u00e9re, valamint a nagym\u00e9ret\u0171, in silico gy\u00f3gyszer kombin\u00e1ci\u00f3s tesztek gyors lefuttat\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n<p>K\u00f6zlem\u00e9ny\u00fcnkben a r\u00e1kos gy\u00f3gyszer-rezisztencia h\u00e1l\u00f3zatos adatb\u00e1zisait \u00e9s modelljeit foglaltuk \u00f6ssze. Elemezt\u00fck azt is, hogy a szakter\u00fclet jelenleg milyen tov\u00e1bbi feladatokat old meg (\u00edgy a h\u00e1l\u00f3zatos adatok integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, a h\u00e1l\u00f3zatos modellek standardiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, megb\u00edzhat\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek kell\u0151 ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t, a t\u00f6bbsejtes molekul\u00e1ris modellek kifejleszt\u00e9s\u00e9t \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t) annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a jelenlegi h\u00e1l\u00f3zatos modellek a sejt minden feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9re kiterjeszthet\u0151ek legyenek. Az \u00f6sszefoglal\u00f3nk a r\u00e1kos gy\u00f3gyszer rezisztenci\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, de sz\u00e1mos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa a bakteri\u00e1lis gy\u00f3gyszer rezisztencia kezel\u00e9s\u00e9ben is hasznos lehet \u2013 \u00f6sszegezte dr. Csermely P\u00e9ter.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>System level network data and models attack cancer drug resistance<br \/>\nM\u00e1rk Kerest\u00e9ly (Department of Molecular Biology, Semmelweis University), D\u00e1vid Keresztes (Department of Molecular Biology, Semmelweis University), Levente Szarka (Department of Molecular Biology, Semmelweis University), Borb\u00e1la M. Kov\u00e1cs (Department of Molecular Biology, Semmelweis University), Kl\u00e1ra Schulc (Department of Molecular Biology, Semmelweis University; Department of Internal Medicine and Oncology, Division of Oncology, Semmelweis University), D\u00e1niel V. Veres (Department of Molecular Biology, Semmelweis University; Turbine Simulated Cell Technologies), Peter Csermely (Department of Molecular Biology, Semmelweis University)<br \/>\nBr J Pharmacol. 2025 Feb 5.<br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1111\/bph.17469\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1111\/bph.17469<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>Az int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9sek az igen kiss\u00faly\u00fa csecsem\u0151k kimenetel\u00e9ben nem f\u00fcggenek a csal\u00e1d gazdas\u00e1gi helyzet\u00e9t\u0151l<\/h5>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/nador-scaled.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-153697\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/nador-400x224.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"224\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/nador-400x224.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/nador-900x503.jpg 900w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/nador-768x429.jpg 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/nador-1536x859.jpg 1536w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/nador-2048x1145.jpg 2048w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/nador-753x421.jpg 753w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a>Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben az igen kis sz\u00fclet\u00e9si<a id=\"intezmenyek\"><\/a> s\u00faly\u00fa (1500 gramm alatti) csecsem\u0151k eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyei jelent\u0151sen javultak a magas j\u00f6vedelm\u0171 orsz\u00e1gokban. Tanulm\u00e1nyunk az els\u0151 \u00e1tfog\u00f3, popul\u00e1ci\u00f3alap\u00fa elemz\u00e9s a k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3ban.<\/p>\n<p>Az 1500 gramm alatti csecsem\u0151ket vizsg\u00e1ltuk k\u00e9t id\u0151szakban: 2014\u20132016 \u00e9s 2019\u20132021 k\u00f6z\u00f6tt. A vizsg\u00e1latban Magyarorsz\u00e1g \u00f6sszes korasz\u00fcl\u00f6tt intenz\u00edv oszt\u00e1lya (PIC) r\u00e9szt vett. Az els\u0151dleges \u00f6sszetett kimeneteli mutat\u00f3nk a hal\u00e1loz\u00e1s vagy az \u00f6t leggyakoribb megbeteged\u00e9s valamelyik\u00e9nek el\u0151fordul\u00e1sa volt. A statisztikai elemz\u00e9s sor\u00e1n figyelembe vett\u00fck az eset\u00f6sszet\u00e9telt, a k\u00f3rh\u00e1zi t\u00e9nyez\u0151ket, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelt\u00fck a szocio\u00f6kon\u00f3miai st\u00e1tuszt m\u00e9r\u0151 depriv\u00e1ci\u00f3s index hat\u00e1s\u00e1t.<br \/>\nAz \u00f6sszetett kimenetel el\u0151fordul\u00e1sa javult (39,1 sz\u00e1zal\u00e9kr\u00f3l 34,3 sz\u00e1zal\u00e9kra cs\u00f6kkent) a 2. peri\u00f3dusban. A hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1ny is szignifik\u00e1nsan, 1,7 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkent. A k\u00e9s\u0151i szepszisek (s\u00falyos v\u00e9r\u00e1ramfert\u0151z\u00e9s) el\u0151fordul\u00e1sa 4,8 sz\u00e1zal\u00e9kkal esett vissza. A kimenetelek k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s int\u00e9zm\u00e9nyi elt\u00e9r\u00e9sek mutatkoztak, de ezek nem mutattak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a depriv\u00e1ci\u00f3s mutat\u00f3val.<br \/>\n\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben az \u00f6sszetett kimeneteli mutat\u00f3k javultak a 2 peri\u00f3dus k\u00f6z\u00f6tt, azonban jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek tapasztalhat\u00f3k a PIC-ek teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9ben, amelyeket nem magyar\u00e1znak sem a betegjellemz\u0151k, sem a betegforgalom, sem a szocio\u00f6kon\u00f3miai st\u00e1tusz \u2013 foglalta \u00f6ssze dr. N\u00e1dor Csaba.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Between-center variability in the outcome of VLBW infants is not affected by socioeconomic deprivation<br \/>\nCsaba Nador (Neonatal Intensive Care Unit, Ulloi Street Division, Department of Obstetrics and Gynecology, Semmelweis University), Andrea Valek (Department of Neonatology, Pediatric Center, MTA Center of Excellence, Semmelweis University; Heim P\u00e1l Children\u2019s Hospital), Attila Juhasz (National Laboratory for Health Security, Epidemiology and Surveillance Centre, Semmelweis University), Csilla Nagy (National Laboratory for Health Security, Epidemiology and Surveillance Centre, Semmelweis University), Eszter Bodrogi (Neonatal Intensive Care Unit, Central Hospital of Northern Pest \u2013 Military Hospital), Miklos Szabo (Department of Neonatology, Pediatric Center, MTA Center of Excellence, Semmelweis University), Agnes Jermendy (Department of Neonatology, Pediatric Center, MTA Center of Excellence, Semmelweis University),\u00a0<br \/>\nPediatric Research (2025).<br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1038\/s41390-025-03937-x\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1038\/s41390-025-03937-x<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>L\u00e9tez\u0151 dolog az orrcseppf\u00fcgg\u0151s\u00e9g? Az addikci\u00f3s komponensek vizsg\u00e1lata kvalitat\u00edv m\u00f3dszerrel rhinitis medicamentos\u00e1ban<\/h5>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/orrcsepp.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-153698\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/orrcsepp-400x259.png\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"259\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/orrcsepp-400x259.png 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/orrcsepp-900x582.png 900w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/orrcsepp-768x497.png 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/orrcsepp-753x487.png 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/orrcsepp.png 1386w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a>Az orrcseppf\u00fcgg\u0151s\u00e9g (rhinitis<a id=\"orrcsepp\"><\/a> medicamentosa, RM) egyre gyakoribb, m\u00e9gis kev\u00e9ss\u00e9 ismert probl\u00e9ma, \u00e9s amely m\u00e9ltatlanul kev\u00e9s figyelmet kapott ezid\u00e1ig, noha jelent\u0151sen rontja az \u00e9rintettek \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9t. Kutat\u00e1sunk sor\u00e1n h\u00fasz szem\u00e9llyel k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk interj\u00fat, mindannyian legal\u00e1bb k\u00e9t \u00e9ve rendszeresen haszn\u00e1lnak dekongeszt\u00e1ns orrcseppeket vagy orrspr\u00e9t. Ahhoz, hogy egy szerhaszn\u00e1latot vagy viselked\u00e9st f\u00fcgg\u0151s\u00e9gk\u00e9nt defini\u00e1lhassunk, teljes\u00fclnie kell az addikci\u00f3 krit\u00e9riumainak. Vizsg\u00e1latunk els\u0151dleges c\u00e9lja ezen krit\u00e9riumok jelenl\u00e9t\u00e9nek azonos\u00edt\u00e1sa volt.<\/p>\n<p>Eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n kijelenthetj\u00fck, hogy a t\u00falzott orrcsepphaszn\u00e1lat az addikci\u00f3 \u00f6sszes komponens\u00e9t (pl. tolerancia, megvon\u00e1s, konfliktushelyzetek, kontrollveszt\u00e9s) mag\u00e1ban hordozza. A k\u00f6vetkezm\u00e9nyek azonban t\u00falmutatnak az addikci\u00f3s t\u00fcneteken: alv\u00e1szavar, fullad\u00e1s\u00e9rz\u00e9s, mell\u00e9khat\u00e1sok, pszich\u00e9s terhek \u00e9s betegs\u00e9gidentit\u00e1s is kialakulhat. Az RM \u00edgy nemcsak orvosi, hanem pszichol\u00f3giai \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9gi kih\u00edv\u00e1st is jelent. A f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi modell alkalmaz\u00e1sa alapj\u00e1n felvethet\u0151, hogy addiktol\u00f3giai beavatkoz\u00e1sok \u2013 pl. motiv\u00e1ci\u00f3s interj\u00fa, kognit\u00edv-viselked\u00e9ster\u00e1pia, \u00f6nseg\u00edt\u0151 csoportok \u2013 hat\u00e9konyabbak lehetnek a jelenlegi f\u00fcl-orr-g\u00e9g\u00e9szeti kezel\u00e9sekn\u00e9l \u2013 \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. R\u00e1cz J\u00f3zsef.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Does nose spray addiction exist? A qualitative analysis of addiction components in rhinitis medicamentosa<br \/>\nLili Lakatos (Doctoral School, Health Sciences Division, Semmelweis University), Borb\u00e1la Gabriella Koltai (Doctoral School of Education, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Institute of Education, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Veronika Ferencz (Doctoral School of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Zsolt Demetrovics (Institute for Mental Health and Wellbeing, College of Education, Psychology and Social Work, Flinders University; Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Centre of Excellence in Responsible Gaming, University of Gibraltar), J\u00f3zsef R\u00e1cz (Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Semmelweis University, Faculty of Health Sciences, Department of Addictology)<br \/>\nJournal of Behavioral Addictions, Volume 14: Issue 1.<br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1556\/2006.2024.00078\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1556\/2006.2024.00078<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>A tudatelm\u00e9let szerep\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa: A kontextusban megjelen\u0151 \u00e9rzelmi ingerekre adott idegrendszeri v\u00e1laszok vizsg\u00e1lata<\/h5>\n<figure id=\"attachment_153699\" aria-describedby=\"caption-attachment-153699\" style=\"width: 397px\" class=\"wp-caption alignleft\"><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/brigitte.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-153699\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/05\/brigitte.png\" alt=\"\" width=\"397\" height=\"213\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-153699\" class=\"wp-caption-text\">P\u00e9lda a kongruens \u00e9s nem kongruens jelenetet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pekre. Az itt bemutatott k\u00e9pek az eredeti EST paradigm\u00e1ban nem szerepelnek (Bir\u00f3 et al., 2021) (Forr\u00e1s: pexels.com, photographers: Dziubi Steenbergen and Jonathan Nenemann in Bir\u00f3 et al., 2025).<\/figcaption><\/figure>\n<p>Kutat\u00e1sunkban azt vizsg\u00e1ltuk, hogy a<a id=\"tudatelmelet\"><\/a> tudatelm\u00e9let (Theory of Mind, ToM) rendszere hogyan aktiv\u00e1l\u00f3dik \u00e9rzelmi ingerek kontextusf\u00fcgg\u0151 feldolgoz\u00e1sa sor\u00e1n. Vagyis, amikor egy adott szitu\u00e1ci\u00f3n bel\u00fcl a kontextus esetleg m\u00e1st sejtet, mint a helyzetben megjelen\u0151 egy\u00e9n arckifejez\u00e9se \u00e1ltal sugallt \u00e9rzelem, \u00edgy adott szitu\u00e1ci\u00f3n bel\u00fcl egyfajta inkongruencia l\u00e9p fel a kontextu\u00e1lis \u00e9s \u00e9rzelmi jelz\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt. Ennek vizsg\u00e1lat\u00e1ra Bird \u00e9s Vidding (2014) kognit\u00edv emp\u00e1tia modellj\u00e9t le\u00edr\u00f3 elm\u00e9leti keret\u00e9t vett\u00fck alapul (Self-to-other Model of Empathy), ami azt felt\u00e9telezi, hogy amikor az \u00e9rzelmi \u00e9s a kontextu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt elt\u00e9r\u00e9s van, az agyban a tudatelm\u00e9let\u00e9rt (ToM) felel\u0151s rendszer kiterjedtebb aktiv\u00e1ci\u00f3ja figyelhet\u0151 meg, annak \u00e9rdek\u00e9ben hogy seg\u00edtse adott egy\u00e9n \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1nak pontosabb meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t. Ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck egy m\u00e1sik szem\u00e9ly \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1t, gyakran k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa jelz\u00e9sekre t\u00e1maszkodunk, \u00fagy mint \u00e9rzelmi \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3s\/kontextu\u00e1lis ingerek. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 inform\u00e1ci\u00f3t hordoz\u00f3 ingereket, elt\u00e9r\u0151 agyi rendszerek dolgozz\u00e1k fel, amelyek egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban \u00e1llva teszik lehet\u0151v\u00e9 azt, hogy k\u00e9pesek legy\u00fcnk m\u00e1sok \u00e9rzelmeinek pontos \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re (Bird et al, 2014). P\u00e9ld\u00e1ul egy esk\u00fcv\u0151n s\u00edr\u00f3 szem\u00e9ly kezdetben szomor\u00fas\u00e1got sugallhat, de a kontextusb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an ezt \u00f6r\u00f6mk\u00e9nt \u00e9rtelmezhetj\u00fck. Kutat\u00e1sunkban teh\u00e1t azt vizsg\u00e1ltuk, hogyan is \u00e9rtj\u00fck meg, illetve ismerj\u00fck fel az \u00e9rzelmeket komplex t\u00e1rsas helyzetekben, valamint mely speci\u00e1lis helyzetekben figyelhet\u0151 meg a ToM-rendszerhez tartoz\u00f3 idegrendszeri ter\u00fcletek fokozottabb aktiv\u00e1ci\u00f3ja. Ezen elk\u00e9pzel\u00e9sek ment\u00e9n tanulm\u00e1nyunkban fMRI elj\u00e1r\u00e1ssal a kontextusban megjelen\u0151 \u00e9rzelmi ingerekre adott neur\u00e1lis v\u00e1laszokat vizsg\u00e1ltuk egy \u00e1ltalunk kidolgozott paradigma seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, az Emotinal Shifting Taskkal (EST) (Bir\u00f3 et al., 2022), amelyben nem kongruens k\u00e9pek olyan term\u00e9szetes jeleneteket \u00e1br\u00e1zolnak, ahol az egyik szerepl\u0151 arckifejez\u00e9s\u00e9n megjelen\u0151 \u00e9rzelmek \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos kontextus k\u00f6z\u00f6tt nincs \u00f6sszhang, m\u00edg a kongruens k\u00e9pek eset\u00e9ben az \u00e9rzelmi ingerek \u00e9s a kontextu\u00e1lis jelz\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt nincs ilyen elt\u00e9r\u00e9s. <\/p>\n<p>Hipot\u00e9zis\u00fcnk szerint a nem kongruens k\u00e9pek, ahol az \u00e9rzelmi \u00e9s a szitu\u00e1ci\u00f3s jelek konfliktusba ker\u00fclnek, fokozottabb a ToM-rendszer aktiv\u00e1ci\u00f3ja, mint a kongruens ingeranyagok eset\u00e9ben. Ennek az az oka, hogy az idegrendszernek fel kell oldania az arckifejez\u00e9sek \u00e9s a kontextus k\u00f6z\u00f6tti ellentmond\u00e1st ahhoz, hogy pontosan k\u00f6vetkeztetni tudjunk az \u00e9rintett szem\u00e9ly \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1ra. <br \/>\nAz adatgy\u0171jt\u00e9s 53 eg\u00e9szs\u00e9ges r\u00e9sztvev\u0151n t\u00f6rt\u00e9nt. Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy amikor az \u00e9rzelmi \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3s jelz\u00e9sek kongruensek voltak, kevesebb, m\u00edg a nem kongruens jelz\u00e9sek nagyobb aktiv\u00e1ci\u00f3t eredm\u00e9nyeztek a ToM-hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 agyi r\u00e9gi\u00f3kban. Ez al\u00e1t\u00e1masztja azt a hipot\u00e9zist, hogy az \u00f6sszetett \u00e9rzelmi helyzetek meg\u00e9rt\u00e9se nagyobb kognit\u00edv er\u0151fesz\u00edt\u00e9st \u00e9s a ToM-rendszer er\u0151sebb aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t ig\u00e9nyli. Teh\u00e1t, azokban a helyzetekben k\u00f6vetkezik be a ToM-rendszer fokozott aktiv\u00e1ci\u00f3ja, amikor a c\u00e9lszem\u00e9ly \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se nem tud megt\u00f6rt\u00e9nni puszt\u00e1n \u00e9rzelmi jelz\u00e9sekre t\u00e1maszkodva, hanem a c\u00e9lszem\u00e9ly motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, gondolatainak, vagy a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 m\u00e1sok \u00e9rzelmi \u00e9s kognit\u00edv \u00e1llapot\u00e1nak figyelembev\u00e9tel\u00e9re is sz\u00fcks\u00e9g van. Mindezek mellett az \u00e9rzelemfeldolgoz\u00e1sban \u00e9s a kontrollfunkci\u00f3kban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 idegrendszeri ter\u00fcleteken is t\u00f6bblet aktiv\u00e1ci\u00f3t tal\u00e1ltunk a nem kongruens k\u00e9pekre adott v\u00e1laszreakci\u00f3kban. Az eredm\u00e9nyek azt jelzik, hogy az \u00f6sszetett szoci\u00e1lis helyzetek \u00e9rzelmi feldolgoz\u00e1s\u00e1t t\u00f6bbf\u00e9le idegrendszeri ter\u00fclet t\u00e1mogatja.<br \/>\n\u00d6sszefoglalva, a m\u00e1sok \u00e9rzelmeinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk egy sokr\u00e9t\u0171 folyamat, amely mind az \u00e9rzelmi jelz\u00e9sek \u00e9szlel\u00e9s\u00e9n, mind pedig a kontextus \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n alapul. Mindezen jelz\u00e9sek integr\u00e1l\u00e1s\u00e1t a ToM-h\u00e1l\u00f3zat kiterjedt rendszere teszi lehet\u0151v\u00e9, amely \u00e9rzelmi \u00e9s kognit\u00edv feldolgoz\u00e1sban is r\u00e9szt vesz, ez\u00e1ltal vagyunk k\u00e9pesek eligazodni az \u00f6sszetett szoci\u00e1lis helyzetekben \u2013 fogalmazott Bir\u00f3 Brigitte.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Unveiling the Role of Theory of Mind: Neural Response to Emotional Stimuli in Context<br \/>\nBrigitte Bir\u00f3 (Doctoral School of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Department of Clinical Psychology, Semmelweis University), Ren\u00e1ta Cserj\u00e9si (Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Nat\u00e1lia Kocsel (Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Attila Galambos (Doctoral School of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Kinga Gecse (NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; Doctoral School of Mental Health Sciences, Semmelweis University), Lilla N\u00f3ra Kov\u00e1cs (Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), D\u00e1niel Baksa (NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; Department of Personality and Clinical Psychology, Institute of Psychology, Faculty of Humanities and Social Sciences, Pazmany Peter Catholic University), D\u00f3ra Dobos (NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; Doctoral School of Mental Health Sciences, Semmelweis University), Gabriella Juh\u00e1sz (NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University), Gy\u00f6ngyi K\u00f6k\u00f6nyei (NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Institute of Psychology, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University)<br \/>\nAffective Science, 1-16.<br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1007\/s42761-025-00293-1\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1007\/s42761-025-00293-1<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>Az \u00e9letc\u00e9lok szerepe az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9sben: k\u00f6vetkeztet\u00e9sek a Semmelweis Study \u00e9s a Semmelweis\u2013EUniWell Program alapj\u00e1n<\/h5>\n<p>Jelen tanulm\u00e1ny bemutatja, hogy a 2024-ben indult Semmelweis Study \u2013 K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa legnagyobb<a id=\"eletcelok\"><\/a> prospekt\u00edv munkahelyi kohorszvizsg\u00e1lata \u2013 mik\u00e9nt vizsg\u00e1lja az \u00e9letc\u00e9l mint pszichoszoci\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151 szerep\u00e9t az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6reged\u00e9s gerontol\u00f3giai szeml\u00e9let\u00e9ben. A t\u00f6bb hull\u00e1mban zajl\u00f3 adatfelv\u00e9tel objekt\u00edv biomarkereket (pl. kardiovaszkul\u00e1ris, metabolikus, kognit\u00edv mutat\u00f3kat) \u00e9s szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9ti jellemz\u0151ket egyar\u00e1nt tartalmaz.<\/p>\n<p>A nagy elemsz\u00e1m\u00fa, longitudin\u00e1lis adatgy\u0171jt\u00e9s robusztus keretet biztos\u00edt az \u00f6reged\u00e9s multidimenzion\u00e1lis meghat\u00e1roz\u00f3inak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Fodor J\u00f3zsef K\u00f6zpont, a Semmelweis Eg\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u00e9si K\u00f6zpont \u00e9s a EUniWell nemzetk\u00f6zi egyetemi h\u00e1l\u00f3zat partners\u00e9g\u00e9ben, a Csal\u00e1dbar\u00e1t Egyetem \u00e9s a Caring University Model Program szellemis\u00e9g\u00e9ben. A kutat\u00e1s megalapozza a j\u00f6v\u0151beli intervenci\u00f3kat \u00e9s longitudin\u00e1lis ut\u00e1nk\u00f6vet\u00e9ses vizsg\u00e1latokat, amelyek c\u00e9lja az \u00e9letc\u00e9lok szerep\u00e9nek gyakorlati alkalmaz\u00e1sa az eg\u00e9szs\u00e9gben elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9let\u00e9vek meghosszabb\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u2013 \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Z\u00e1b\u00f3 Vir\u00e1g.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>The role of purpose in life in healthy aging: implications for the Semmelweis Study and the Semmelweis-EUniWell Workplace Health Promotion Model Program<br \/>\nVir\u00e1g Z\u00e1b\u00f3 (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University; Institute of Behavioral Sciences, Faculty of Medicine, Semmelweis University; Fodor Center for Prevention and Healthy Aging, Semmelweis University), Andrea Lehoczki (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University; Doctoral College, Health Sciences Division, Semmelweis University), Monika Fekete (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University; Fodor Center for Prevention and Healthy Aging, Semmelweis University), \u00c1gnes Szappanos (Department of Vascular and Endovascular Surgery, Heart and Vascular Center, Semmelweis University; Department of Rheumatology and Clinical Immunology, Semmelweis University), P\u00e9ter Varga (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University; Doctoral College, Health Sciences Division, Semmelweis University;<br \/>\nFodor Center for Prevention and Healthy Aging, Semmelweis University), Marianna Moizs (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University; Fodor Center for Prevention and Healthy Aging, Semmelweis University), Giorgia Giovannetti (Department of Economics and Management, University of Florence), Yura Loscalzo (Department of Health Sciences, School of Psychology, University of Florence), Marco Giannini (Department of Health Sciences, School of Psychology, University of Florence), M. Cristina Polidori (Aging Clinical Research, Department II of Internal Medicine and Center for Molecular Medicine Cologne, Faculty of Medicine and University Hospital Cologne, University of Cologne; Cologne Excellence Cluster on Cellular Stress-Responses in Aging-Associated Diseases (CECAD), Faculty of Medicine and University of Cologne), Beatrix Busse (Department of Linguistics, University of Cologne), Miklos Kellermayer (Department of Biophysics and Radiation Biology, Semmelweis University), R\u00f3za \u00c1d\u00e1ny (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University; Fodor Center for Prevention and Healthy Aging, Semmelweis University), Gy\u00f6rgy Purebl (Institute of Behavioral Sciences, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Zoltan Ungvari (Vascular Cognitive Impairment, Neurodegeneration and Healthy Brain Aging Program, Department of Neurosurgery, University of Oklahoma Health Sciences Center; Stephenson Cancer Center, University of Oklahoma; Doctoral College, Health Sciences Division\/Institute of Preventive Medicine and Public Health, International Training Program in Geroscience, Semmelweis University; Oklahoma Center for Geroscience and Healthy Brain Aging, University of Oklahoma Health Sciences Center; Department of Health Promotion Sciences, College of Public Health, University of Oklahoma Health Sciences Center)<br \/>\nGeroScience (2025). <br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1007\/s11357-025-01625-6\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1007\/s11357-025-01625-6<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>Az esti kronot\u00edpus rosszabb fizikai \u00e9s ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ggel, magasabb korl\u00e1tozotts\u00e1ggal j\u00e1r egy\u00fctt migr\u00e9nesek k\u00f6r\u00e9ben<\/h5>\n<p>A kronot\u00edpus (m\u00e1sn\u00e9ven estis\u00e9g-reggelis\u00e9g) az egy\u00e9n napszaki aktivit\u00e1s\u00e1nak prefer\u00e1lt ideje \u2013 a<a id=\"kronotipus\"><\/a> dimenzi\u00f3 k\u00e9t v\u00e9gpontj\u00e1n a reggeli (pacsirta) \u00e9s esti (bagoly) t\u00edpusok \u00e1llnak. Az esti t\u00edpus ismerten magasabb s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9ggel j\u00e1r, \u00e9s kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latok felvetett\u00e9k a kronot\u00edpus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t a migr\u00e9nes fejf\u00e1j\u00e1ssal is, \u00e1m az eredm\u00e9nyek ellentmond\u00e1sosak voltak. Ez\u00e9rt c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00fcnk volt a migr\u00e9n \u00e9s a kronot\u00edpus kapcsolat\u00e1nak nagy adatb\u00e1zison val\u00f3 vizsg\u00e1lata, valamint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kronot\u00edpussal rendelkez\u0151 migr\u00e9nesek \u00e9s kontrollszem\u00e9lyek fizikai \u00e9s ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1nak \u00f6sszevet\u00e9se.<\/p>\n<p>Elemz\u00e9seinket a UK Biobank adatb\u00e1zis\u00e1n, t\u00f6bb mint 360 ezer f\u0151 bevon\u00e1s\u00e1val v\u00e9gezt\u00fck. Eredm\u00e9nyeink szerint az esti kronot\u00edpus enyh\u00e9n magasabb ar\u00e1nyban fordult el\u0151 migr\u00e9nesek k\u00f6r\u00e9ben. Az esti migr\u00e9nesek az \u00f6sszes ment\u00e1lis (depresszi\u00f3, stressz, \u00e9rzelmi labilit\u00e1s) \u00e9s fizikai (testzs\u00edr sz\u00e1zal\u00e9k, \u00e9szlelt eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot) eg\u00e9szs\u00e9g mutat\u00f3 ment\u00e9n a legrosszabb \u00e1llapotr\u00f3l sz\u00e1moltak be. A fejf\u00e1j\u00e1s t\u00fcneteket n\u00e9zve az esti \u00e9s reggeli migr\u00e9nesek nagyon hasonl\u00f3an nyilatkoztak, azonban az esti migr\u00e9nesek \u00edgy is magasabb korl\u00e1tozotts\u00e1got \u00e9ltek meg a fejf\u00e1j\u00e1suk miatt. Eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n az esti kronot\u00edpus migr\u00e9nesek k\u00f6r\u00e9ben kedvez\u0151tlenebb eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal j\u00e1rt egy\u00fctt, ami kiemelt figyelmet ig\u00e9nyel az ell\u00e1t\u00e1suk sor\u00e1n \u2013 fogalmazott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Baksa D\u00e1niel.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Evening Chronotype Associates With Worse Physical and Mental Health and Headache-Related Disability Among Migraine Patients<br \/>\nDaniel Baksa (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Personality and Clinical Psychology, Institute of Psychology, Faculty of Humanities and Social Sciences, Pazmany Peter Catholic University), Nora Eszlari (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Dora Torok (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Gabor Hullam (Department of Measurement and Information Systems, Budapest University of Technology and Economics), Gyorgy Bagdy (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Gabriella Juhasz (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University, Budapest, Hungary; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University)<br \/>\nJ Sleep Res. 2025 Apr 10:e70066<br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1111\/jsr.70066\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1111\/jsr.70066<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>D-vitamin \u00e9s a kolorekt\u00e1lis daganatok megel\u0151z\u00e9se: immunol\u00f3giai mechanizmusok \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek<\/h5>\n<figure id=\"attachment_154161\" aria-describedby=\"caption-attachment-154161\" style=\"width: 400px\" class=\"wp-caption alignleft\"><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/fekete.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"wp-image-154161 size-medium\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/fekete-400x120.png\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"120\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/fekete-400x120.png 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/fekete-900x271.png 900w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/fekete-768x231.png 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/fekete-753x227.png 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/fekete.png 907w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-154161\" class=\"wp-caption-text\">A D-vitamin-hi\u00e1ny megel\u0151z\u00e9s\u00e9re javasolt D3-vitamin-d\u00f3zisok (NE = nemzetk\u00f6zi egys\u00e9g *Rizik\u00f3csoport: \u00e1llapotok, melyek ismerten D-vitamin-hi\u00e1nnyal j\u00e1rnak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a fokozottan pigment\u00e1lt b\u0151r, obesitas, kr\u00f3nikus betegs\u00e9gek, gyakori infekci\u00f3k, izomgyenges\u00e9g, egyes gy\u00f3gyszerek szed\u00e9se (p\u00e9ld\u00e1ul antiepileptikumok).<\/figcaption><\/figure>\n<p>A D-vitamin immunmodul\u00e1l\u00f3 tulajdons\u00e1gai<a id=\"vitamin\"><\/a> r\u00e9v\u00e9n fontos szerepet t\u00f6lt be a kolorekt\u00e1lis daganatok megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben \u00e9s kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 kezel\u00e9s\u00e9ben. Akt\u00edv form\u00e1ja, a kalcitriol, a D-vitamin-receptorokon kereszt\u00fcl szab\u00e1lyozza a sejtciklust, cs\u00f6kkenti a gyullad\u00e1sos folyamatokat, el\u0151seg\u00edti a programozott sejthal\u00e1lt (apoptosis), valamint g\u00e1tolja az \u00faj erek k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t (angiogenesis). Ezek a mechanizmusok hozz\u00e1j\u00e1rulnak a daganatsejtek prolifer\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak g\u00e1tl\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s cs\u00f6kkentik a tumor n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t \u00e9s metasztatikus terjed\u00e9s\u00e9t. A D-vitamin-hi\u00e1ny fokozza a sziszt\u00e9m\u00e1s gyullad\u00e1st, gyeng\u00edti az immunv\u00e1laszt, valamint rontja a b\u00e9l barrierfunkci\u00f3j\u00e1t \u00e9s a b\u00e9lmikrobiom egyens\u00faly\u00e1t.<\/p>\n<p>Ezzel szemben az optim\u00e1lis D-vitamin-ell\u00e1totts\u00e1g kedvez\u0151 immunol\u00f3giai \u00e9s gyullad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151 hat\u00e1sokat biztos\u00edt, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rul a b\u00e9lrendszer eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9hez. Egyes adatok szerint a D-vitamin-p\u00f3tl\u00e1s a kemoter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9sek hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t is fokozhatja. Az optim\u00e1lis D-vitamin-bevitel \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen eg\u00e9szs\u00e9ges, gyullad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151 hat\u00e1s\u00fa \u00e9trenddel (pl. mediterr\u00e1n di\u00e9t\u00e1val) kombin\u00e1lva \u2013 \u00edg\u00e9retes strat\u00e9gi\u00e1t jelenthet a CRC megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben, a betegs\u00e9g progresszi\u00f3j\u00e1nak lass\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1ny cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9ben \u2013 fogalmaztak \u00f6sszefoglal\u00f3jukban dr. Varga J\u00e1nos Tam\u00e1s \u00e9s dr. Fekete M\u00f3nika.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Vitamin D and Colorectal Cancer Prevention: Immunological Mechanisms, Inflammatory Pathways, and Nutritional Implications<br \/>\nM\u00f3nika Fekete (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Andrea Lehoczki (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University; <br \/>\nHealth Sciences Division, Doctoral College, Semmelweis University), \u00c1gnes Szappanos (Heart and Vascular Center, Semmelweis University; Department of Rheumatology and Clinical Immunology, Semmelweis University), Vir\u00e1g Z\u00e1b\u00f3<br \/>\nVir\u00e1g Z\u00e1b\u00f3 (Health Sciences Division, Doctoral College, Semmelweis University; <br \/>\nHeart and Vascular Center, Semmelweis University), Csilla Kaposv\u00e1ri (<br \/>\nInstitute of Preventive Medicine and Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Alp\u00e1r Horv\u00e1th (Pulmonology Center of the Reformed Church in Hungary), \u00c1rp\u00e1d Farkas (HUN-REN Centre for Energy Research), Vince Fazekas-Pongor (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University), D\u00e1vid Major (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University), \u00c1gnes Lip\u00e9cz (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Tam\u00e1s Cs\u00edp\u0151 (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University), J\u00e1nos Tam\u00e1s Varga (Department of Pulmonology, Semmelweis University)<br \/>\nNutrients 2025, 17(8), 1351.<br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.3390\/nu17081351\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.3390\/nu17081351<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>Az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g, a cirkadi\u00e1n f\u00e1zis \u00e9s a REM alv\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei<\/h5>\n<figure id=\"attachment_154165\" aria-describedby=\"caption-attachment-154165\" style=\"width: 400px\" class=\"wp-caption alignleft\"><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/csenge.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-medium wp-image-154165\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/csenge-400x198.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"198\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/csenge-400x198.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/csenge-900x445.jpg 900w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/csenge-768x380.jpg 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/csenge-753x373.jpg 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/csenge.jpg 1386w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-154165\" class=\"wp-caption-text\">A REMmaxprop \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 cirkadi\u00e1n f\u00e1zismutat\u00f3kkal. Fels\u0151 r\u00e9sz: a REMmaxprop korrel\u00e1ci\u00f3ja az kronot\u00edpus k\u00e9rd\u0151\u00edvvel (MSFsc), az aktigr\u00e1fi\u00e1s heti \u00e1tlagos alv\u00e1sk\u00f6z\u00e9ppel (ActMidSleep) \u00e9s a testmagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet minimum\u00e1nak id\u0151pontj\u00e1val (time of CBT minimum). Als\u00f3 r\u00e9sz: a REMmaxprop \u00e9rt\u00e9keinek sz\u00f3r\u00e1s alapj\u00e1n k\u00e9pzett csoportok k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9sei a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 cirkadi\u00e1n f\u00e1zismutat\u00f3k ment\u00e9n.<\/figcaption><\/figure>\n<p>Az alv\u00e1smin\u0151s\u00e9gben fontos szerepet j\u00e1tszik<a id=\"alvas\"><\/a> annak \u00f6sszet\u00e9tele, t\u00f6redezetts\u00e9ge \u00e9s hossza mellett az alv\u00e1s id\u0151z\u00edt\u00e9se is, melyet a cirkadi\u00e1n ritmus vez\u00e9rel. Kutat\u00e1sunk f\u0151 c\u00e9lja a REM alv\u00e1s (rapid eyemovement sleep) alv\u00e1smin\u0151s\u00e9ggel \u00e9s cirkadi\u00e1n f\u00e1zissal val\u00f3 kapcsolat\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa volt.<\/p>\n<p>Eredm\u00e9nyeink szerint a nem-REM (NREM) alv\u00e1sf\u00e1zishoz viszony\u00edtott legnagyobb REM ar\u00e1ny id\u0151pontja (REMmaxprop) megfelel\u0151en t\u00fckr\u00f6zi az egy\u00e9nek cirkadi\u00e1n ritmus\u00e1nak f\u00e1zis\u00e1t (\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek a kronot\u00edpus k\u00e9rd\u0151\u00edvvel, aktigr\u00e1fi\u00e1val, magtesth\u0151m\u00e9rs\u00e9klettel). Tov\u00e1bb\u00e1 b\u00e1r nem tal\u00e1ltunk el\u00e9gs\u00e9ges bizony\u00edt\u00e9kot a REM alv\u00e1s szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u0151s\u00e9gben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9re, az objekt\u00edv alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g mutatott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st REMmaxprop-ig felgy\u0171lt REM alv\u00e1s mennyis\u00e9g\u00e9vel, illetve a REM sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1ny\u00e1val a teljes alv\u00e1shosszhoz k\u00e9pest. A NREM alatti mikro\u00e9bred\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel cs\u00f6kken\u0151 REM alv\u00e1s mennyis\u00e9g volt megfigyelhet\u0151 a mint\u00e1ban. Ez arra utalhat, hogy a mikro\u00e9bred\u00e9sekkel megzavart alv\u00e1sban kisebb mennyis\u00e9g\u0171 REM f\u00e1zis lelelhet\u0151 fel, teh\u00e1t az alv\u00e1s \u00f6sszet\u00e9tele v\u00e1ltozik meg \u2013 fogalmazott G. Horv\u00e1th Csenge.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Interrelationships between sleep quality, circadian phase and rapid eye movement sleep: Deriving chronotype from sleep architecture<br \/>\nCsenge G. Horv\u00e1th (Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University), Bence Schneide (Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University), Borb\u00e1la Rozner (Institute for Biology, University of Veterinary Medicine), M\u00edra Koczur (Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University), R\u00f3bert B\u00f3dizs (Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University)<br \/>\nBehav Res 57, 150 (2025). <br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.3758\/s13428-025-02671-w\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.3758\/s13428-025-02671-w<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>MetaAnalysisOnline.com \u2013 webalkalmaz\u00e1s a klinikai \u00e9s epidemiol\u00f3giai tanulm\u00e1nyok gyors metaanal\u00edzis\u00e9hez<\/h5>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/meta.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-154167\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/meta-400x239.png\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"239\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/meta-400x239.png 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/meta.png 605w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a>A metaanal\u00edzis olyan statisztikai m\u00f3dszer,<a id=\"meta\"><\/a> amely k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeit egyes\u00edti annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy megb\u00edzhat\u00f3bb \u00e9s \u00e1tfog\u00f3bb k\u00e9pet kapjunk egy adott k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos az orvostudom\u00e1nyban, ahol egy-egy kezel\u00e9s vagy beavatkoz\u00e1s hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1r\u00f3l sok, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen tanulm\u00e1ny sz\u00fclethet. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei azonban elt\u00e9r\u0151ek lehetnek, ez\u00e9rt neh\u00e9z lehet \u00e1tl\u00e1tni, mi az \u00e1ltal\u00e1nos, val\u00f3ban megb\u00edzhat\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9s. A metaanal\u00edzis abban seg\u00edt, hogy ezekb\u0151l az adatokb\u00f3l egyetlen, statisztikailag al\u00e1t\u00e1masztott k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonjunk le. Ugyanakkor probl\u00e9m\u00e1t jelent, hogy a metaanal\u00edzis elv\u00e9gz\u00e9se gyakran bonyolult feladat, amelyhez speci\u00e1lis statisztikai ismeretekre, szoftverekre \u00e9s jelent\u0151s id\u0151r\u00e1ford\u00edt\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g. R\u00e1ad\u00e1sul a legt\u00f6bb metaanal\u00edzis-eszk\u00f6z nem t\u00fal felhaszn\u00e1l\u00f3bar\u00e1t, \u00e9s nem \u00e9rhet\u0151 el sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Ezekre a probl\u00e9m\u00e1kra k\u00edn\u00e1l megold\u00e1st a MetaAnalysisOnline.com nev\u0171 weboldal, amelyet a Bioinformatika Tansz\u00e9k munkat\u00e1rsai fejlesztettek. Ez egy ingyenesen el\u00e9rhet\u0151 alkalmaz\u00e1s, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a felhaszn\u00e1l\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy b\u00e1rmilyen speci\u00e1lis el\u0151ismeret n\u00e9lk\u00fcl v\u00e9gezzenek metaanal\u00edzist.<\/p>\n<p>A rendszer \u00fagy lett kialak\u00edtva, hogy k\u00f6nnyen kezelhet\u0151 legyen, \u00e9s a lehet\u0151 legt\u00f6bbf\u00e9le adatot tudja kezelni. Haszn\u00e1lat\u00e1hoz nem sz\u00fcks\u00e9ges k\u00fcl\u00f6n programot let\u00f6lteni \u2013 el\u00e9g megnyitni a metaanalysisonline.com oldalt egy b\u00f6ng\u00e9sz\u0151ben, majd kit\u00f6lteni egy egyszer\u0171 t\u00e1bl\u00e1zatot az elemezni k\u00edv\u00e1nt vizsg\u00e1latok adataival. A t\u00e1bl\u00e1zat ak\u00e1r t\u00e1bl\u00e1zatkezel\u0151 programokb\u00f3l is beilleszthet\u0151 m\u00e1sol\u00e1s-beilleszt\u00e9s m\u00f3dszerrel, \u00e9s az eszk\u00f6z n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodperc alatt elv\u00e9gzi az elemz\u00e9st. A statisztikai metodol\u00f3gi\u00e1ban nem j\u00e1rtas felhaszn\u00e1l\u00f3k haszn\u00e1lhatj\u00e1k az alapbe\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, de lehet\u0151s\u00e9g van azok finomhangol\u00e1s\u00e1ra is. Az alkalmaz\u00e1s k\u00e9pes k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00edpus\u00fa adatok elemz\u00e9s\u00e9re, p\u00e9ld\u00e1ul lehet\u0151s\u00e9g van olyan adatok elemz\u00e9s\u00e9re, amelyek azt mutatj\u00e1k, h\u00e1ny beteg gy\u00f3gyult meg vagy nem (igen\/nem t\u00edpus\u00fa adat), de olyanokra is, amelyekn\u00e9l \u00e1tlagos \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s sz\u00f3r\u00e1sokat kell \u00f6sszehasonl\u00edtani (pl. HbA1c%), vagy t\u00fal\u00e9l\u00e9si id\u0151ket vizsg\u00e1lunk (pl. h\u00e1ny h\u00f3napig \u00e9ltek a betegek egy adott kezel\u00e9s ut\u00e1n).<br \/>\nAz eszk\u00f6z az eredm\u00e9nyeket vizu\u00e1lisan is megjelen\u00edti. Az egyik kimenet az \u00fagynevezett \u201eerd\u0151 diagram\u201d (forest plot), amelyben j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy az egyes tanulm\u00e1nyok milyen eredm\u00e9nyre jutottak, \u00e9s hogy ezek hogyan viszonyulnak az \u00f6sszes\u00edtett eredm\u00e9nyhez. Egy m\u00e1sik t\u00edpus\u00fa \u00e1bra, a \u201et\u00f6lcs\u00e9r diagram\u201d (funnel plot), abban seg\u00edt, hogy megvizsg\u00e1ljuk, mennyire lehet torz\u00edtott a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 adatok k\u00f6re (p\u00e9ld\u00e1ul, ha a pozit\u00edv eredm\u00e9ny\u0171 tanulm\u00e1nyokat gyakrabban k\u00f6zlik, mint a negat\u00edvakat). A rendszer k\u00e9pes olyan statisztikai mutat\u00f3kat is kisz\u00e1m\u00edtani \u00e9s megjelen\u00edteni (\u201ez-score plot\u201d), amely az eddigi vizsg\u00e1latok mintasz\u00e1ma alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edt becsl\u00e9st arra vonatkoz\u00f3an, hogy a megfigyelt eredm\u00e9nyek mennyire megb\u00edzhat\u00f3ak, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g lehet-e m\u00e9g tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokra ahhoz, hogy v\u00e9gleges k\u00f6vetkeztet\u00e9seket vonhassunk le. Az alkalmaz\u00e1s tov\u00e1bbi funkci\u00f3ja, hogy sz\u00f6veges \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st is ny\u00fajt a felhaszn\u00e1l\u00f3knak az anal\u00edzis eredm\u00e9nyeir\u0151l. A cikkben egy konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl is bemutattuk az eszk\u00f6z m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Egy olyan elemz\u00e9st v\u00e9gezt\u00fcnk, amelyben a daganatos betegek kezel\u00e9s\u00e9re alkalmazott anti-PD-1 immunter\u00e1pia mell\u00e9khat\u00e1sait vizsg\u00e1ltuk a m\u0171t\u00e9tek k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban. Ehhez t\u00edz k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tanulm\u00e1ny adatait haszn\u00e1ltuk fel, amelyek \u00f6sszesen 8099 beteg adatait tartalmazt\u00e1k. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a MetaAnalysisOnline.com lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a metaanal\u00edzis eszk\u00f6z\u00e9t sokkal sz\u00e9lesebb k\u00f6rben alkalmazz\u00e1k, mint kor\u00e1bban. Rem\u00e9nyeink szerint az eszk\u00f6z a Semmelweis Egyetem munkat\u00e1rsainak is hasznos seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt majd a kutat\u00e1saik sor\u00e1n \u2013 \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Fekete J\u00e1nos.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>MetaAnalysisOnline.com: Web-Based Tool for the Rapid Meta-Analysis of Clinical and Epidemiological Studies<br \/>\nJ\u00e1nos Tibor Fekete (Department of Bioinformatics, Semmelweis University; Cancer Biomarker Research Group, Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), Bal\u00e1zs Gy\u0151rffy (Department of Bioinformatics, Semmelweis University; Cancer Biomarker Research Group, Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Biophysics, Medical School, University of Pecs)<br \/>\nJ Med Internet Res. 2025 Mar 6:27:e64016. <br \/>\n<a href=\"https:\/\/www.jmir.org\/2025\/1\/e64016\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">doi: 10.2196\/64016.<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>Teljes \u00e9jszak\u00e1s HD- EEG-felv\u00e9telekben megjelen\u0151 gyors alv\u00e1si ors\u00f3-klaszterek vizu\u00e1lis tr\u00e9ning \u00e1ltal kiv\u00e1ltott temporo-okcipit\u00e1lis szervez\u0151d\u00e9se hum\u00e1n mint\u00e1n<\/h5>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/bocskai.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-154168\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/bocskai-400x191.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"191\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/bocskai-400x191.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/bocskai.jpg 644w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a>A tanulm\u00e1ny c\u00e9lja annak vizsg\u00e1lata volt, hogy<a id=\"ejszaka\"><\/a> az intenz\u00edv vizu\u00e1lis procedur\u00e1lis tanul\u00e1s mik\u00e9nt befoly\u00e1solja az alv\u00e1si ors\u00f3k tempor\u00e1lis szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t eg\u00e9szs\u00e9ges serd\u00fcl\u0151k \u00e9s fiatal feln\u0151ttek k\u00f6r\u00e9ben. Harmincnyolc r\u00e9sztvev\u0151 k\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9jszaka sor\u00e1n vett r\u00e9szt HD-EEG m\u00e9r\u00e9seken, napk\u00f6zben pedig kont\u00farintegr\u00e1ci\u00f3s feladatokat v\u00e9gzett.<\/p>\n<p>A gyakorl\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a lass\u00fa ors\u00f3k param\u00e9terei nem mutattak v\u00e1ltoz\u00e1st. A gyors ors\u00f3k s\u0171r\u0171s\u00e9ge \u00e9s hossza azonban szignifik\u00e1nsan n\u0151tt a gyakorl\u00e1st k\u00f6vet\u0151en, tov\u00e1bb\u00e1 jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1sokat figyelt\u00fcnk meg az ors\u00f3k klaszteresed\u00e9si \u00e9s ritmikai jellemz\u0151iben is a temporo-okcipit\u00e1lis agyk\u00e9rgi ter\u00fcleteken. A v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9letkort\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl jelentkeztek. Ezek az eredm\u00e9nyek \u00e9rtelmezhet\u0151k az alv\u00e1sf\u00fcgg\u0151 mem\u00f3ria-konszolid\u00e1ci\u00f3 vagy az intenz\u00edv tanul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 homeosztatikus folyamatok szempontj\u00e1b\u00f3l. A tanulm\u00e1ny hangs\u00falyozza az ors\u00f3dinamika szerep\u00e9t a procedur\u00e1lis tanul\u00e1sban, \u00e9s \u00faj lehet\u0151s\u00e9geket nyit meg a mem\u00f3ria-konszolid\u00e1ci\u00f3 neurofiziol\u00f3giai alapjainak tov\u00e1bbi kutat\u00e1s\u00e1hoz \u2013 fogalmazott Bocskai G\u00e1bor.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Visual Training Induced Temporo-Occipital Fast Sleep Spindle Clustering in Humans Revealed by Full-Night HD-EEG Recordings<br \/>\nPatr\u00edcia Gerv\u00e1n (Institute of Psychology, Faculty of Education and Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; HUN-REN-ELTE-PPKE Adolescent Development Research Group), G\u00e1bor Bocskai (Laboratory for Psychological Research, P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Catholic University; Division of Mental Health Sciences, Semmelweis University Doctoral School), Andrea Berencsi (Institute for the Methodology of Special Needs Education and Rehabilitation, B\u00e1rczi Guszt\u00e1v Faculty of Special Needs Education, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Ferenc Gombos (HUN-REN-ELTE-PPKE Adolescent Development Research Group; Laboratory for Psychological Research, P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Catholic University), Ilona Kov\u00e1cs (Institute of Psychology, Faculty of Education and Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; HUN-REN-ELTE-PPKE Adolescent Development Research Group; Division of Mental Health Sciences, Semmelweis University Doctoral School)<br \/>\nJ Sleep Res. 2025 May 1:e70068. <br \/>\n<a href=\"https:\/\/onlinelibrary.wiley.com\/doi\/10.1111\/jsr.70068\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">doi: 10.1111\/jsr.70068.<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>Az influenz\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151 hal\u00e1loz\u00e1sok aluljelent\u00e9se akad\u00e1lyozza szezon\u00e1lis influenzaolt\u00e1s sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1s\u00e1t az id\u0151sek k\u00f6r\u00e9ben K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban<\/h5>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/nagydavid.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-154169\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/nagydavid-400x273.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"273\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/nagydavid-400x273.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/nagydavid-175x120.jpg 175w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/nagydavid.jpg 605w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a>Tanulm\u00e1nyunk arra h\u00edvja fel a figyelmet,<a id=\"influenza\"><\/a> hogy K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pa t\u00f6bb orsz\u00e1g\u00e1ban jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben aluljelentik az influenz\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 hal\u00e1loz\u00e1sokat. Ez pedig akad\u00e1lyozza az id\u0151sek sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e1nt szezon\u00e1lis influenza elleni v\u00e9d\u0151olt\u00e1si programok kiterjeszt\u00e9s\u00e9t, mert a d\u00f6nt\u00e9st seg\u00edt\u0151 elemz\u00e9sek \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g-gazdas\u00e1gtani modellek jelent\u0151sen alulm\u00e9rik az influenza fert\u0151z\u00e9s val\u00f3di negat\u00edv hat\u00e1s\u00e1t az id\u0151s\u00f6d\u0151 t\u00e1rsadalomra. Hat r\u00e9gi\u00f3beli orsz\u00e1g influenz\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151 hivatalos hal\u00e1loz\u00e1si adatait nemenk\u00e9nt \u00e9s korcsoportonk\u00e9nt vizsg\u00e1ltuk a 65 \u00e9v felettiek k\u00f6r\u00e9ben (Csehorsz\u00e1g, Szlov\u00e9nia, Lengyelorsz\u00e1g, Magyarorsz\u00e1g, Szerbia \u00e9s Rom\u00e1nia), \u00e9s jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tal\u00e1ltunk az orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt. A nyers adatok azt mutatj\u00e1k, hogy Szlov\u00e9nia \u00e9s Csehorsz\u00e1g jelent\u0151sen magasabb hal\u00e1loz\u00e1ssal rendelkezik, minta m\u00e1sik n\u00e9gy orsz\u00e1g. A hal\u00e1loz\u00e1st t\u00f6bb f\u00fcggetlen t\u00e9nyez\u0151 is er\u0151sen befoly\u00e1solhatja, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a t\u00e1rsadalom \u00e1ltal\u00e1nos eg\u00e9sz\u00e9gi \u00e1llapota, \u00e1toltotts\u00e1g szintje \u00e9s az \u00e1tfert\u0151z\u00f6tts\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ke is. Kutat\u00f3i feltev\u00e9s\u00fcnk szerint ezek alapj\u00e1n a r\u00e9gi\u00f3 \u00f6sszes orsz\u00e1g\u00e1ban hasonl\u00f3 hal\u00e1loz\u00e1si mutat\u00f3t kellene tapasztalnunk.<\/p>\n<p>Viszony\u00edt\u00e1si pontnak a r\u00e9gi\u00f3 legfejlettebb orsz\u00e1g\u00e1nak, Ausztri\u00e1nak a hal\u00e1loz\u00e1si adatait v\u00e1lasztottuk. Mind a hat orsz\u00e1gban \u00f6sszevetett\u00fck a hivatalos \u00e9s az osztr\u00e1k adatok alapj\u00e1n becs\u00fclt hal\u00e1loz\u00e1s sz\u00e1mait (m\u00f3dszertan a publik\u00e1ci\u00f3ban), az eredm\u00e9nyt a fenti grafikon mutatja. M\u00edg Csehorsz\u00e1gban \u00e9s Szlov\u00e9ni\u00e1ban a helyi jelent\u00e9sek \u00e9s a becs\u00fclt adatok hasonl\u00f3ak, addig Lengyelorsz\u00e1gban, Magyarorsz\u00e1gon, Szerbi\u00e1ban \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1ban a becs\u00fclt hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1nyok jelent\u0151sen meghaladj\u00e1k a hivatalosan jelentett adatokat. Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 2022-es adatai szerint az id\u0151sek (65 \u00e9v felettiek) influenza elleni \u00e1toltotts\u00e1gi ar\u00e1nya 48,2 sz\u00e1zal\u00e9k volt, jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9sekkel az egyes orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt. M\u00edg D\u00e1nia 78 sz\u00e1zal\u00e9kos, addig Szlov\u00e1kia mind\u00f6ssze 5,6 sz\u00e1zal\u00e9kos \u00e1toltotts\u00e1got \u00e9rt el. Magyarorsz\u00e1gon a 60 \u00e9v felettiek k\u00f6r\u00e9ben az \u00e1toltotts\u00e1g 2023\u20132024-ben 18\u00a0 sz\u00e1zal\u00e9k volt, ami alacsonyabb az EU-\u00e1tlagn\u00e1l. A WHO \u00e9s az EU Tan\u00e1csa 75 sz\u00e1zal\u00e9kos \u00e1toltotts\u00e1gi c\u00e9lt t\u0171z\u00f6tt ki az id\u0151sek sz\u00e1m\u00e1ra, azonban a legt\u00f6bb KKE-orsz\u00e1gban ett\u0151l messze elmaradnak az ar\u00e1nyok. A megb\u00edzhat\u00f3 hal\u00e1loz\u00e1si adatok hi\u00e1nya megnehez\u00edti az olt\u00e1si programok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t. Ezen \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek hozz\u00e1j\u00e1rulhatn\u00e1nak az \u00e1toltotts\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sek er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9hez. Szerbia p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl mutattuk be a cikkben, hogy az aluljelentett hal\u00e1loz\u00e1si adatok torz\u00edthatj\u00e1k az olt\u00e1si programok k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1gi elemz\u00e9seit. A helyi adatok alapj\u00e1n az id\u0151sek olt\u00e1si ar\u00e1ny\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9se \u00e9vente ~3\/100 ezer f\u0151 hal\u00e1leset megel\u0151z\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezn\u00e9, m\u00edg az osztr\u00e1k hal\u00e1loz\u00e1si mutat\u00f3khoz igaz\u00edtott becsl\u00e9sek szerint ez a sz\u00e1m ~29\/100 ezer f\u0151 lenne Szerbi\u00e1ban. Az eredm\u00e9ny szemmel l\u00e1that\u00f3, k\u00f6zel t\u00edzszeres. Ez ut\u00f3bbi esetben az olt\u00e1si program k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1gi mutat\u00f3ja a szerbiai fizet\u00e9si hajland\u00f3s\u00e1gi k\u00fcsz\u00f6b alatt van, teh\u00e1t gazdas\u00e1gilag indokolt lenne. A tanulm\u00e1nyunk r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy a megb\u00edzhat\u00f3 hal\u00e1loz\u00e1si adatok hi\u00e1nya akad\u00e1lyozza az influenza elleni olt\u00e1si programok kiterjeszt\u00e9s\u00e9t az id\u0151sek k\u00f6r\u00e9ben a KKE-orsz\u00e1gokban. A kutat\u00f3k javasolj\u00e1k a hal\u00e1loz\u00e1si adatok pontosabb gy\u0171jt\u00e9s\u00e9t \u00e9s jelent\u00e9s\u00e9t, valamint az olt\u00e1si programok k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t re\u00e1lisabb hal\u00e1loz\u00e1si mutat\u00f3k figyelembev\u00e9tel\u00e9vel. Ez\u00e1ltal megalapozottabb d\u00f6nt\u00e9sek sz\u00fclethetnek az olt\u00e1si programok kiterjeszt\u00e9s\u00e9r\u0151l, ami hossz\u00fa t\u00e1von cs\u00f6kkentheti az influenza okozta hal\u00e1loz\u00e1st, nemcsak az id\u0151sek k\u00f6r\u00e9ben \u2013 \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Nagy D\u00e1vid.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Underreported influenza mortality in Central and Eastern Europe hinders the extension of seasonal influenza vaccination programs in older adults<br \/>\nJ\u00e1nos G. Pitter (Syreon Research Institute; Division of Pharmacoeconomics, Faculty of Pharmacy, University of P\u00e9cs), Jovan Mihajlovi\u0107 (Mihajlovi\u0107 Health Analytics; Department of Pharmacotherapy, Pharmacoepidemiology &amp; Pharmacoeconomics, University of Groningen; Medical Faculty, University of Novi Sad), D\u00e1vid Nagy (Syreon Research Institute; Center for Health Technology Assessment, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), Jurjen van der Schans (Department of Health Sciences, Global Health Unit, University Medical Center Groningen), Zolt\u00e1n Vok\u00f3 (Syreon Research Institute; Center for Health Technology Assessment, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University), Zolt\u00e1n Kal\u00f3 (Syreon Research Institute; Center for Health Technology Assessment, Semmelweis University; Center for Pharmacology and Drug Research &amp; Development, Semmelweis University)<br \/>\nVaccine Volume 56, 22 May 2025, 127184.<br \/>\n<a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.vaccine.2025.127184\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.vaccine.2025.127184<\/a><\/p>\n<\/div>\n<h5>Elmereng\u00e9s \u00e9s nemtudatos inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s<\/h5>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/simor.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-154170\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/simor-400x325.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"325\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/simor-400x325.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2025\/06\/simor.jpg 440w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/a>A nemzetk\u00f6zi kollabor\u00e1ci\u00f3 (ELTE-PPK,<a id=\"elmerenges\"><\/a> IM\u00c9RA Universit\u00e9 Aix-Marseille; Universit\u00e9 Claude Bernard Lyon 1, INSERM; Universit\u00e9 Paris-Saclay, University of Atl\u00e1ntico Medio, Las Palmas; Tromso University, Norv\u00e9gia) keret\u00e9ben megval\u00f3sul\u00f3 kutat\u00e1sunkban az elmereng\u00e9s \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit vizsg\u00e1ltuk. Az elmereng\u00e9s (mind wandering) alatt azt a jelens\u00e9get \u00e9rtj\u00fck, amikor azt tapasztaljuk, hogy a figyelm\u00fcnk elkalandozik, \u00e9s a tudat, ahelyett, hogy a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezetre vagy az \u00e9ppen aktu\u00e1lis feladatra koncentr\u00e1lna, elmer\u00fcl a jelen pillanathoz l\u00e1tsz\u00f3lag alig kapcsol\u00f3d\u00f3 gondolatok, eml\u00e9kek \u00e9s \u00e9rz\u00e9sek \u00e1raml\u00f3 kavalk\u00e1dj\u00e1ban. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben az elmereng\u00e9s meglehet\u0151sen rossz h\u00edrn\u00e9vre tett szert, mivel kutat\u00e1sok sokas\u00e1ga igazolta, hogy az elkalandoz\u00f3 figyelem sz\u00e1mos ter\u00fcleten drasztikusan lerontja a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nyt. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben \u00fagy t\u0171nt, hogy az elmereng\u00e9s epiz\u00f3djai alatt, az agy mintha kikapcsolna, vagy lekapcsol\u00f3dva a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezetr\u0151l, elmenek\u00fclne az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s kih\u00edv\u00e1sai el\u0151l, hogy helyette szem\u00e9lyes fant\u00e1zi\u00e1kban, \u00e1br\u00e1ndokban vagy \u00e9ppen nyomaszt\u00f3, ruminat\u00edv gondolatokban mer\u00fclj\u00f6n el. Hab\u00e1r az elmereng\u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en negat\u00edv \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nnyel, az emberek idej\u00fck 30-50 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t m\u00e9gis \u00e9ppen ilyen elmereng\u00e9ssel t\u00f6ltik. A kutat\u00e1sunkban azt vizsg\u00e1ltuk, hogy az egy\u00e9rtelm\u0171 h\u00e1tr\u00e1nyai mellett lehet-e az elmereng\u00e9snek m\u00e9giscsak valami haszna az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n<p>Az els\u0151, online kutat\u00e1sunkban, amelyben 135 f\u0151 vett r\u00e9szt, a szem\u00e9lyeknek egy egyszer\u0171, komolyabb figyelmet nem ig\u00e9nyl\u0151 reakci\u00f3id\u0151 feladatot kellett elv\u00e9gezni\u00fck. Val\u00f3j\u00e1ban a feladat a tudattalan tanul\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t m\u00e9rte, mert az ingerek megjelen\u00e9se egy rejtett val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gi mint\u00e1zatot k\u00f6vetett, amit a gyakorl\u00e1s sor\u00e1n a r\u00e9sztvev\u0151k megtanultak, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ennek tudat\u00e1ban lettek volna. A feladat k\u00f6zben a r\u00e9sztvev\u0151knek id\u0151nk\u00e9nt nyilatkozniuk kellett arr\u00f3l, hogy a feladatra figyeltek-e vagy ink\u00e1bb elkalandozott a figyelm\u00fck. Az eredm\u00e9nyeink szerint a rejtett mint\u00e1zat elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa sikeresebb volt akkor, amikor a r\u00e9sztvev\u0151k nem a feladatra figyeltek, hanem hagyt\u00e1k, hogy a gondolataik szabadon elkalandozzanak. Az online kutat\u00e1st egy k\u00f6vetkez\u0151 vizsg\u00e1latban, laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt is sikeresen replik\u00e1ltuk, \u00e9s ism\u00e9t kimutattuk, hogy az elmereng\u00e9s egy\u00fctt j\u00e1rt a jobb tudattalan tanul\u00e1ssal, els\u0151sorban akkor, ha a szem\u00e9lyek figyelme spont\u00e1n m\u00f3don (sz\u00e1nd\u00e9kuk ellen\u00e9re) kalandozott el. Mind az elmereng\u00e9s, mind a jobb tanul\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatott az agyi EEG aktivit\u00e1ssal m\u00e9rt lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9ggel, amely a m\u00e9lyalv\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ra eml\u00e9keztetett. Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy az elmereng\u00e9s alatt az agy egyes ter\u00fcletei alv\u00f3 \u00fczemm\u00f3dba v\u00e1ltanak \u00e1t (an\u00e9lk\u00fcl, hogy elaludn\u00e1nk). Hab\u00e1r ez az \u00e9ber agyban megval\u00f3sul\u00f3 &#8222;lok\u00e1lis, r\u00e9szleges alv\u00e1s&#8221; sz\u00e1mos ter\u00fcleten lerontja a kognit\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nyt, elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy k\u00f6zben lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az agy feldolgozza, rendszerezze \u00e9s az eml\u00e9kezeti rendszereiben r\u00f6gz\u00edtse a kor\u00e1bban tapasztalt \u00e9lm\u00e9nyeket. Eredm\u00e9nyeink teh\u00e1t arra utalnak, hogy az elkalandoz\u00e1snak, elmereng\u00e9snek nem csak \u00e1rnyoldalai vannak, hanem bizonyos helyzetekben \u00e9ppens\u00e9ggel hozz\u00e1j\u00e1rulhat az inform\u00e1ci\u00f3 feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz \u2013 fogalmazott dr. Simor P\u00e9ter.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Mind Wandering during Implicit Learning Is Associated with Increased Periodic EEG Activity and Improved Extraction of Hidden Probabilistic Patterns<br \/>\nP\u00e9ter Simor (Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Institute of Behavioral Sciences, Semmelweis University; IM\u00e9RA Institute for Advanced Studies of Aix-Marseille University), Teod\u00f3ra V\u00e9kony (Gran Canaria Cognitive Research Center, Department of Education and Psychology, University of Atl\u00e1ntico Medio; Universit\u00e9 Claude Bernard Lyon 1, CNRS, INSERM, Centre de Recherche en Neurosciences de Lyon), Bence C. Farka (Institut du Psychotraumatisme de l\u2019Enfant et de l\u2019Adolescent, Conseil D\u00e9partemental Yvelines et Hauts-de-Seine et Centre Hospitalier des Versailles;UVSQ, Inserm, Centre de Recherche en Epid\u00e9miologie et Sant\u00e9 des Populations, Universit\u00e9 Paris-Saclay; LNC2, D\u00e9partement d\u2019\u00e9tudes Cognitives, \u00c9cole Normale Sup\u00e9rieure), Orsolya Szal\u00e1rdy (Institute of Behavioral Sciences, Semmelweis University), Tam\u00e1s Bogd\u00e1ny (Institute of Education and Psychology at Szombathely, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Bianka Brez\u00f3czki (Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Doctoral School of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Brain, Memory and Language Research Group, Institute of Cognitive Neuroscience and Psychology, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), G\u00e1bor Csifcs\u00e1k (Department of Psychology, UiT The Arctic University of Norway), Dezs\u0151 N\u00e9meth (Gran Canaria Cognitive Research Center, Department of Education and Psychology, University of Atl\u00e1ntico Medio; Universit\u00e9 Claude Bernard Lyon 1, CNRS, INSERM, Centre de Recherche en Neurosciences de Lyon; BML-NAP Research Group, Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University &amp; Institute of Cognitive Neuroscience and Psychology, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences)<br \/>\nJournal of Neuroscience 7 May 2025, 45 (19) e1421242025. <a href=\"https:\/\/doi.org\/10.1523\/JNEUROSCI.1421-24.2025\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">https:\/\/doi.org\/10.1523\/JNEUROSCI.1421-24.2025<\/a><\/p>\n<\/div>\n<p>A r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3kat a tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3k szerz\u0151i k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k.<br \/>\nSzerkesztette: Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m<br \/>\nFot\u00f3: a publik\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9pek<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Cikksorozatunkban az egyetemhez k\u00f6thet\u0151 D1 min\u0151s\u00edt\u00e9s\u0171 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyekr\u0151l olvashat\u00f3 r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3.<\/p>\n","protected":false},"author":101751,"featured_media":102156,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[4276],"class_list":["post-153691","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-tudomanyos-hirado"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/153691","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101751"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=153691"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/153691\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":156040,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/153691\/revisions\/156040"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/102156"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=153691"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=153691"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=153691"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}