{"id":15107,"date":"2013-02-06T15:13:24","date_gmt":"2013-02-06T14:13:24","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/hirek\/?p=15107"},"modified":"2017-06-15T14:57:03","modified_gmt":"2017-06-15T12:57:03","slug":"emlekezet-es-megvalosult-legenda-a-barati-kor-januari-renezvenye","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2013\/02\/06\/emlekezet-es-megvalosult-legenda-a-barati-kor-januari-renezvenye\/","title":{"rendered":"Eml\u00e9kezet \u00e9s megval\u00f3sult legenda – a Bar\u00e1ti K\u00f6r janu\u00e1ri renezv\u00e9nye"},"content":{"rendered":"

Az egyetem Bar\u00e1ti K\u00f6r\u00e9nek idei els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n elhangzott k\u00e9t el\u0151ad\u00e1sban m\u00falt \u00e9s j\u00f6v\u0151, a tisztelg\u0151 eml\u00e9kezet \u00e9s a tudom\u00e1ny ut\u00f3pisztikusnak t\u0171n\u0151 cs\u00facsai t\u00e1rultak el\u00e9nk, s r\u00f6videsen a k\u00f6r honlapj\u00e1n r\u00e9szletesen is tanulm\u00e1nyozhat\u00f3ak lesznek.<\/p>\n

\"anderlikpiroska_5\"<\/a>Els\u0151k\u00e9nt dr. Anderlik Piroska „Eml\u00e9kez\u00e9s Preisz Hug\u00f3ra, egyetem\u00fcnk egykori rektor\u00e1ra” c\u00edmmel, rendhagy\u00f3an a tud\u00f3s eml\u00e9kezet\u00e9nek gondoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt, hiszen r\u00f3la mag\u00e1r\u00f3l r\u00f6viden eml\u00e9kezni lehetetlen. Rumai Preisz Hug\u00f3 (Ruma, 1860. szeptember 21. \u2013 Budapest, 1940. j\u00falius 5.) orvos, \u00e1llatorvos, bakteriol\u00f3gus, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia rendes tagja. Tudom\u00e1nyos \u00e9rdemei elismer\u00e9sek\u00e9nt 1918-ban magyar nemess\u00e9get szerzett, ekkor vette fel a rumai el\u0151nevet. A korszer\u0171 magyarorsz\u00e1gi bakteriol\u00f3giai kutat\u00e1sok alapjainak megteremt\u0151je, int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tter\u00e9nek megszervez\u0151je volt. Jelent\u0151sebb hum\u00e1nbiol\u00f3giai \u00e9s \u00e1llatorvosi vizsg\u00e1latai a g\u00fcm\u0151k\u00f3r, az \u00e1lg\u00fcm\u0151k\u00f3r k\u00f3rokoz\u00f3ira, a bakt\u00e9riumok \u00e9lettani jelens\u00e9geire \u00e9s a bakteriof\u00e1gi\u00e1ra ir\u00e1nyultak. N\u00e9gy \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl, 1891 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt volt a Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llatorvosi F\u0151iskola, illetve a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem bakteriol\u00f3giai int\u00e9zeteinek vezet\u0151je, tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1ra.<\/p>\n

A Budapesti Tudom\u00e1nyegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1885-ben, ekkor az egyetem K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet\u00e9nek gyakornoka, majd m\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben m\u00e1sodik, 1887-ben els\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9de lett. 1888-ban az Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvostani Int\u00e9zethez ker\u00fclt, mint els\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9d. 1889\u20131890-ben m\u00e1r a II. sz\u00e1m\u00fa Seb\u00e9szeti Klinik\u00e1n tev\u00e9kenykedett, s a tan\u00e9v v\u00e9g\u00e9n seb\u00e9szi oklevelet szerzett.
\n\"preisz\"<\/a>A F\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium orsz\u00e1gos bakteriol\u00f3giai int\u00e9zet fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t tervezte, ez\u00e9rt 1890\u20131891-ben k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatra k\u00fcldt\u00e9k Preisz Hug\u00f3t, aki n\u00e9metorsz\u00e1gi, belgiumi \u00e9s franciaorsz\u00e1gi kutat\u00f3int\u00e9zeteket \u00e9s laborat\u00f3riumokat keresett fel tapasztalatszerz\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l (Drezda, Berlin, Br\u00fcsszel, Lyon, Montpellier, P\u00e1rizs). Hazat\u00e9rtekor, 1891-ben megb\u00edz\u00e1st kapott az \u00c1llatorvosi Akad\u00e9mia (1899-t\u0151l Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llatorvosi F\u0151iskola) bakteriol\u00f3giai int\u00e9zet\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9re. 1906-ig \u00e1llt az int\u00e9zet \u00e9l\u00e9n, ezzel p\u00e1rhuzamosan 1894-ben a bakteriol\u00f3gia nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ra lett, 1895 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6tt pedig a bakteriol\u00f3gia tansz\u00e9kvezet\u0151 nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rak\u00e9nt v\u00e9gzett oktat\u00f3munk\u00e1t. 1896-t\u00f3l tagja volt az orvosszak\u00e9rt\u0151i \u00fcgyekben elj\u00e1r\u00f3 Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvosi Tan\u00e1csnak.
\n1906-ban t\u00e9rt vissza a Budapesti Tudom\u00e1nyegyetem orvosi kar\u00e1ra, s 1931-es nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig a bakteriol\u00f3gia, 1914-t\u0151l 1931-ig az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3r- \u00e9s gy\u00f3gytan nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1ra volt. Egyidej\u0171leg 1906 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt az e tansz\u00e9kekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00c1ltal\u00e1nos K\u00f3rtani \u00e9s Bakteriol\u00f3giai Int\u00e9zet igazgat\u00f3i posztj\u00e1t is bet\u00f6lt\u00f6tte. 1912\u20131914-ben az orvosi kar d\u00e9k\u00e1ni, az 1926\/1927-es tan\u00e9vben pedig a tudom\u00e1nyegyetem rektori feladatait is ell\u00e1tta.<\/p>\n

Preisz Hug\u00f3t 1940-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Egyetem aul\u00e1j\u00e1ban ravatalozt\u00e1k fel a Szerb utc\u00e1ban, \u00e9s feles\u00e9ge 1958-as hal\u00e1l\u00e1ig a Fiumei \u00fati s\u00edrkertben nyugodott. Ezut\u00e1n hamvait hitves\u00e9vel k\u00f6z\u00f6s s\u00edrban Farkasr\u00e9ten temett\u00e9k el, s\u00edrja eredeti k\u00f6veivel fedve. 1985 szeptember\u00e9ben \u00f6sszed\u0151lt s\u00edrt tal\u00e1ltak a kegyelet\u00fcket ler\u00f3ni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3k, melyet hallgat\u00f3k \u00e1ll\u00edtottak helyre, s Alf\u00f6ldi Zolt\u00e1n, Bal\u00e1zs Istv\u00e1n \u00e9s Szeri Ilona koszor\u00fazt\u00e1k meg. 1989-ben \u00fcresen \u00e1llott a s\u00edr helye a l\u00e1togat\u00f3k el\u0151tt: a s\u00edr lej\u00e1rt, a k\u00f6veket pedig ellopt\u00e1k vagy eladt\u00e1k. A s\u00edrra fakereszt ker\u00fclt, s 2009-ben a SZIE t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei is \u00e1ll\u00edtottak egy fejf\u00e1t, 2004-ben a Nemzeti Eml\u00e9khely \u00e9s Kegyeleti Bizotts\u00e1g v\u00e9dett\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtotta, 2012 \u00e1prilis\u00e1ban a Nemzeti S\u00edrkert r\u00e9sze lett, majd november elsej\u00e9re meg\u00fajult Preisz Hug\u00f3 nyughelye. Anderlik professzor m\u00e9g elmondta: Preisz Hug\u00f3 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 175. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n koszor\u00fazz\u00e1k meg a tud\u00f3s s\u00edrj\u00e1t.<\/p>\n

\"s\u00e1ndorj\u00f3zsef_1\"<\/a>A m\u00e1sodik igen gazdag el\u0151ad\u00e1s A j\u00f6v\u0151 seb\u00e9szet\u00e9r\u0151l, s egyben a seb\u00e9szet m\u00faltj\u00e1r\u00f3l is sz\u00f3lt.\u00a0Dr. S\u00e1ndor J\u00f3zsef seb\u00e9sz szakorvos, egyetemi tan\u00e1r, a K\u00eds\u00e9rletes \u00e9s Seb\u00e9szeti M\u0171t\u00e9ttani Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos szaktan\u00e1csad\u00f3ja. A laparoszk\u00f3pos seb\u00e9szet hazai \u00fatt\u00f6r\u0151je, k\u00f6zel \u00f6t \u00e9vtizede a Semmelweis Egyetem oktat\u00f3ja, \u00e9s \u2013 Monos Emil professzor szavaival \u00e9lve \u2013 a tudom\u00e1ny utaz\u00f3 nagyk\u00f6vete t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben. T\u00f6bb sz\u00e1z tudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1st tartott nemzetk\u00f6zi kongresszusokon \u00e9s a vil\u00e1g sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1nak vezet\u0151 egyetem\u00e9n. Tanulm\u00e1nyokat k\u00f6z\u00f6lt nemzetk\u00f6zi \u00e9s hazai foly\u00f3iratokban. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak elismer\u00e9sek\u00e9nt 2000-ben az Amerikai, 2010-ben pedig a Jap\u00e1n Laparo-Endoszk\u00f3pos T\u00e1rsas\u00e1g v\u00e1lasztotta tiszteletbeli tagj\u00e1v\u00e1. S\u00e1ndor J\u00f3zsef professzor el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban bemutatta a laparoszk\u00f3pos seb\u00e9szet r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s az abb\u00f3l m\u00e1ra kifejl\u0151d\u00f6tt robotseb\u00e9szetet \u00e9s telemetrikus (t\u00e1vvez\u00e9relt) seb\u00e9szetet. A laparoszk\u00f3pos technol\u00f3gia alapvet\u0151 el\u0151nye, hogy a m\u0171t\u00e9tet v\u00e9gz\u0151 team a m\u0171t\u00e9ti ter\u00fcletet k\u00e9perny\u0151n l\u00e1tja, ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt r\u00e9szletgazdag, nagy\u00edtott k\u00e9pet kap a m\u0171t\u00e9t helysz\u00edn\u00e9r\u0151l. Besz\u00e9lt a Da Vinci robotseb\u00e9szeti rendszer \u00e1ltal fokozhat\u00f3 emberi, manu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9g \u00fatj\u00e1n megval\u00f3sulhat\u00f3 t\u00e1vseb\u00e9szetr\u0151l, a robot vizitr\u0151l, Penelop\u00e9r\u00f3l, a robot- m\u0171t\u0151sn\u0151r\u0151l, a m\u00e9hen bel\u00fcl, az \u00e9l\u0151 magzaton v\u00e9gzett m\u0171t\u00e9tekr\u0151l, a term\u00e9szetes testny\u00edl\u00e1sokon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 beavatkoz\u00e1sokr\u00f3l, a beteg saj\u00e1t sejtjeit sz\u00f6veti v\u00e1zra \u00fcltetve el\u0151\u00e1ll\u00edtott p\u00f3t-szervekr\u0151l, hibern\u00e1ci\u00f3r\u00f3l, stentekr\u0151l, term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1k, h\u00e1bor\u00fas s\u00e9r\u00fcltek robotokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiment\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s az \u0171rseb\u00e9szetr\u0151l.<\/p>\n

A seb\u00e9szet, a szerv\u00e1t\u00fcltet\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete a t\u00e1voli m\u00faltba ny\u00falik vissza. Kiemelked\u0151 seb\u00e9sz-egy\u00e9nis\u00e9gek nev\u00e9t \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t meg\u0151rizte az ut\u00f3kor. K\u00f6z\u00e9pkori festm\u00e9nyek \u2013 Szent Koron\u00e1nk mot\u00edvumai is \u2013 \u00f6r\u00f6k\u00edtik meg az \u00c9gei tenger ment\u00e9n \u00e9lt \u00e9s tev\u00e9kenykedett Szent Kozma \u00e9s Damj\u00e1n (ikertestv\u00e9rek) m\u0171t\u00e9tj\u00e9t, amint egy el\u00fcszk\u00f6s\u00f6d\u00e9s miatt elt\u00e1vol\u00edtott l\u00e1b hely\u00e9re az \u00e9j leple alatt a temet\u0151b\u0151l elcsent l\u00e1bat \u00fcltettek \u00e1t. Csak a vil\u00e1goss\u00e1gra \u00e9rve der\u00fclt ki, hogy a donor-l\u00e1b m\u00f3rt\u00f3l sz\u00e1rmazott, m\u00edg a recipiens feh\u00e9r ember volt.<\/p>\n

1846. okt\u00f3ber 16-\u00e1n Bostonban indult el az \u00faj vil\u00e1g, az els\u0151 olyan m\u0171t\u00e9ttel, amihez a beteget elaltatt\u00e1k, hiszen addig a seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sok velej\u00e1r\u00f3ja volt a hatalmas f\u00e1jdalom. A modern seb\u00e9szet kialakul\u00e1s\u00e1ban m\u00falhatatlan \u00e9rdeme van Semmelweis Ign\u00e1cnak az aszepszis gyakorlat\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val. A szervtranszplant\u00e1ci\u00f3 ter\u00e9n m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet jelentett 1954-ben Bostonban Murray, egypet\u00e9j\u0171 ikrek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett sikeres vese transzplant\u00e1ci\u00f3ja. Ezt k\u00f6vet\u0151en \u00f3ri\u00e1si fejl\u0151d\u00e9snek indult a vese\u00e1t\u00fcltet\u00e9s mellett m\u00e1s szervek \u00e1t\u00fcltet\u00e9se is. 1967-ben v\u00e9gezte Starzl az els\u0151 sikeres m\u00e1j transzplant\u00e1ci\u00f3t. A seb\u00e9szet \u00faj korszak\u00e1t jelent\u0151, els\u0151 laparoszk\u00f3pos epeh\u00f3lyag-elt\u00e1vol\u00edt\u00e1st Erich M\u00fcche v\u00e9gezte B\u00f6blingenben, \u00e9s ezzel megindult az elj\u00e1r\u00e1s t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa az eg\u00e9sz vil\u00e1gon.<\/p>\n

A laparoszk\u00f3pia vagy kulcslyukseb\u00e9szet nagy el\u0151nye, hogy nem ig\u00e9nyel nagy v\u00e1g\u00e1sokat, kev\u00e9sb\u00e9 megterhel\u0151 a beteg sz\u00e1m\u00e1ra, r\u00f6videbb a k\u00f3rh\u00e1zi tart\u00f3zkod\u00e1s, hamarabb visszat\u00e9rhet otthon\u00e1ba \u00e9s munkahely\u00e9re.<\/p>\n

A videoendoszk\u00f3pia megjelen\u00e9s\u00e9vel a b\u0151rmetsz\u00e9sek centim\u00e9ternyire zsugorodtak, \u00e9s a j\u00f6v\u0151 seb\u00e9szei m\u00e9g tov\u00e1bb mer\u00e9szkednek: megjelent a heg n\u00e9lk\u00fcli seb\u00e9szet ig\u00e9nye. A v\u00e1g\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli seb\u00e9szeti m\u0171t\u00e9t a nem is olyan t\u00e1voli j\u00f6v\u0151 egyik oper\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1ja, ahol az ember term\u00e9szetes testny\u00edl\u00e1sain kereszt\u00fcl jutnak el a beteg ter\u00fclethez.
\nEnnek az elj\u00e1r\u00e1snak az a l\u00e9nyege, hogy a testen nincs m\u0171t\u00e9ti nyom, mert a beavatkoz\u00e1s a term\u00e9szetes testny\u00edl\u00e1sokon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik. A m\u00f3dszer v\u00e1rhat\u00f3an ugyan\u00fagy forradalmas\u00edtja a seb\u00e9szetet, mint az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9n elterjedt laparoszk\u00f3pia.<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r D\u00e9l-Amerik\u00e1ban, 2007. m\u00e1jus\u00e1ban v\u00e9geztek transvaginalis epeh\u00f3lyag-elt\u00e1vol\u00edt\u00e1st. Ezzel a technik\u00e1val m\u00e1r t\u00f6bb ezer esetben v\u00e9geztek m\u0171t\u00e9teket, ilyen volt \u2013 az el\u0151ad\u00e1s k\u00e9pein is l\u00e1tott \u2013 a sz\u00e1jon kereszt\u00fcl elt\u00e1vol\u00edtott f\u00e9regny\u00falv\u00e1ny m\u0171t\u00e9te.
\nEzzel lassan elt\u0171nnek a hat\u00e1rok a medicina k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakter\u00fcletei k\u00f6z\u00f6tt.
\nA hibern\u00e1ci\u00f3 a t\u00e9li \u00e1lmot alv\u00f3 \u00e1llatok jellegzetess\u00e9ge: a sarki h\u00f6rcs\u00f6g szervezet\u00e9nek adotts\u00e1gait kutatj\u00e1k az aneszteziol\u00f3gia m\u00f3dszereinek fejleszt\u00e9s\u00e9re. Ezen \u00e1llatokban a testh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet igen alacsony szintre esik an\u00e9lk\u00fcl, hogy k\u00e1rosodna a szervezet, amit a fel\u00e9bred\u00e9s ut\u00e1ni norm\u00e1lis \u00e1llapot is bizony\u00edt. R\u00f6videsen a hibern\u00e1ci\u00f3 szimul\u00e1l\u00e1sa is realiz\u00e1l\u00f3dhat a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra. Kimer\u00edthetetlen t\u00e1vlatok ny\u00edlnak a seb\u00e9szet el\u0151tt.
\n2018. m\u00e1jus 17-re dat\u00e1lt\u00e1k az els\u0151 \u0171rhaj\u00f3 elindul\u00e1s\u00e1t 400 milli\u00f3 kilom\u00e9terre: a Marsra. Ez az \u0171rutaz\u00e1s a seb\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra is kih\u00edv\u00e1st jelent. Ma \u00fagy l\u00e1tjuk ez az id\u0151pont t\u00fal korai, de az ember \u0171r-utaz\u00e1sa megval\u00f3s\u00edthat\u00f3. A lehets\u00e9ges, kor\u00e1bban sohasem l\u00e9tezett probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1n\u00e1l Einsteint id\u00e9zte S\u00e1ndor professzor: a k\u00e9pzelet t\u00f6bb, mint a tud\u00e1s!<\/p>\n

Urb\u00e1n Beatrice<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az egyetem Bar\u00e1ti K\u00f6r\u00e9nek idei els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n elhangzott k\u00e9t el\u0151ad\u00e1sban m\u00falt \u00e9s j\u00f6v\u0151, a tisztelg\u0151 eml\u00e9kezet \u00e9s a tudom\u00e1ny ut\u00f3pisztikusnak t\u0171n\u0151 cs\u00facsai t\u00e1rultak el\u00e9nk, s r\u00f6videsen a k\u00f6r honlapj\u00e1n r\u00e9szletesen is tanulm\u00e1nyozhat\u00f3ak lesznek. <\/a> Els\u0151k\u00e9nt dr. Anderlik Piroska „Eml\u00e9kez\u00e9s Preisz Hug\u00f3ra, egyetem\u00fcnk egykori rektor\u00e1ra” c\u00edmmel, rendhagy\u00f3an a tud\u00f3s eml\u00e9kezet\u00e9nek gondoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt, hiszen r\u00f3la mag\u00e1r\u00f3l r\u00f6viden eml\u00e9kezni …<\/p>\n","protected":false},"author":11,"featured_media":15109,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157],"tags":[235,345],"class_list":["post-15107","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","tag-barati-kor","tag-esemenyek-es-beszamolok"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15107","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/11"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=15107"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15107\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":61303,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/15107\/revisions\/61303"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/15109"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=15107"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=15107"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=15107"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}