{"id":146786,"date":"2024-11-22T06:00:05","date_gmt":"2024-11-22T05:00:05","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=146786"},"modified":"2024-11-22T12:56:28","modified_gmt":"2024-11-22T11:56:28","slug":"tudomanyos-hirado-23","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2024\/11\/22\/tudomanyos-hirado-23\/","title":{"rendered":"Tudom\u00e1nyos h\u00edrad\u00f3 23."},"content":{"rendered":"
Tudom\u00e1nyos H\u00edrad\u00f3 c\u00edm\u0171 cikksorozatunkban az egyetemhez k\u00f6thet\u0151 D1 min\u0151s\u00edt\u00e9s\u0171 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyekr\u0151l olvashat\u00f3 r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3. A cikkeket az elm\u00falt id\u0151szak megjelen\u00e9sei alapj\u00e1n a K\u00f6zponti K\u00f6nyvt\u00e1r, illetve a\u00a0tudom\u00e1nyos \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s rektorhelyettes<\/strong>\u00a0v\u00e1logatta.<\/div>\n
A G-feh\u00e9rj\u00e9hez kapcsolt receptorok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e9s jel\u00e1tvitel-szelekt\u00edv aktiv\u00e1ci\u00f3ja<\/h5>\n
\"\"<\/a>
The expression patterns of genes that encode G protein-coupled receptors (GPCRs) in the kidney as determined from processed, integrated single-nucleus and single-cell RNA-sequencing data of the adult human kidney from CellxGene as detailed in Supplementary Table<\/figcaption><\/figure>\n

A G-feh\u00e9rj\u00e9hez kapcsolt receptorok a sejtfelsz\u00ednen kifejez\u0151d\u0151 receptorok legn\u00e9pesebb csal\u00e1dj\u00e1t k\u00e9pezik. A G-feh\u00e9rj\u00e9hez kapcsolt receptorok kiemelked\u0151 orvosbiol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak, hisz a ma fel\u00edrt gy\u00f3gyszerek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egyharmada ezeken a feh\u00e9rj\u00e9ken kereszt\u00fcl hat.<\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00f3 k\u00f6zlem\u00e9ny\u00fcnkben r\u00e9szletesen bemutatjuk a G-feh\u00e9rj\u00e9hez kapcsolt receptorokkal kapcsolatos leg\u00fajabb tudom\u00e1nyos ismereteket \u00e9s a gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l legfontosabb \u00faj eredm\u00e9nyeket. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangs\u00falyt fektet\u00fcnk a jel\u00e1tvitel szelektivit\u00e1ssal kapcsolatos ismeretek bemutat\u00e1s\u00e1ra. A jel\u00e1tvitel-szelekt\u00edv gy\u00f3gyszerek ugyanis lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy a receptorokr\u00f3l kiindul\u00f3 jel\u00e1tviteli p\u00e1ly\u00e1k k\u00f6z\u00fcl csak bizonyos, ter\u00e1pi\u00e1s szempontb\u00f3l el\u0151ny\u00f6s \u00fatvonalakat befoly\u00e1soljunk. A Nature Reviews Nephrology-ban megjelent k\u00f6zlem\u00e9ny k\u00fcl\u00f6n r\u00e9szletezi a G-feh\u00e9rj\u00e9hez kapcsolt receptorok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek vese\u00e9lettani \u00e9s nefrol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sait – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. T\u00f3th Andr\u00e1s.<\/p>\n

\n

Functional consequences of spatial, temporal and ligand bias of G protein-coupled receptors
\nAndr\u00e1s D. T\u00f3th (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Internal Medicine and Haematology, Semmelweis University), G\u00e1bor Turu (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University), L\u00e1szl\u00f3 Hunyady (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University)
\nNature Reviews Nephrology volume 20, pages722\u2013741 (2024)
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1038\/s41581-024-00869-3<\/a><\/p>\n<\/div>\n

Az affekt\u00edv temperamentumok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se a koron\u00e1ria-betegs\u00e9g kiterjedts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s s\u00falyoss\u00e1g\u00e1val<\/h5>\n

\"\"<\/a>Az affekt\u00edv temperamentumok m\u00e1r korai \u00e9letkort\u00f3l \u00e9rzelmi v\u00e1laszreakci\u00f3ink meghat\u00e1roz\u00f3i \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk genetikailag k\u00f3dolt alapjai. Dokument\u00e1ltan egyes pszich\u00e9s betegs\u00e9gek prekurzorainak tekinthet\u0151ek, mindemellett az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v vizsg\u00e1lataiban szerep\u00fck a sz\u00edv-\u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gekben kialakul\u00e1s\u00e1ban is beigazol\u00f3dott.<\/p>\n

Jelenlegi kutat\u00e1sunk ennek az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9snek tov\u00e1bbi elemz\u00e9s\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edt a koron\u00e1ria-CT-angiogr\u00e1fia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rt szemi-kvantitat\u00edv plakkterhelts\u00e9gi mutat\u00f3k (szegmentum \u00e9rintetts\u00e9gi pontsz\u00e1m, szegmentum sz\u0171k\u00fclet pontsz\u00e1m) jellemz\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl. Ily m\u00f3don igazoltuk, hogy az affekt\u00edv temperamentumok, mind a koszor\u00fa\u00e9r-betegs\u00e9gek s\u00falyoss\u00e1g\u00e1ra, mind a kiterjedts\u00e9g\u00e9re hat\u00e1ssal vannak. \u00d6t fajta affekt\u00edv temperamentumot k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u00fcnk el egym\u00e1st\u00f3l: irrit\u00e1bilis, ciklot\u00edm, depressz\u00edv, szorong\u00f3, illetve hipert\u00edm, melyeknek valid\u00e1lt m\u00e9r\u00e9si eszk\u00f6ze a 110, illetve az \u00fajonnan l\u00e9trehozott 40 k\u00e9rd\u00e9sb\u0151l \u00e1ll\u00f3 r\u00f6vid\u00edtett \u00f6njellemz\u0151 TEMPS- A k\u00e9rd\u0151\u00edv. Ezeket az interj\u00fav\u00e1ltozatokat t\u00f6lt\u00f6tte ki a kutat\u00e1sunkba bevont 351 p\u00e1ciens is. A betegpopul\u00e1ci\u00f3t nemek szerinti bont\u00e1sban vizsg\u00e1lva, a f\u00e9rfiakn\u00e1l a hipert\u00edm temperamentum protekt\u00edv faktornak, a n\u0151kn\u00e9l az irrit\u00e1bilis temperamentum pedig rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151nek bizonyult a koszor\u00fa\u00e9r-betegs\u00e9gek kiterjed\u00e9s\u00e9t \u00e9s s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t illet\u0151en. \u00cdgy siker\u00fclt felt\u00e1rnunk egy \u00fajabb, a tradicion\u00e1lis rizik\u00f3faktorokon t\u00falmutat\u00f3 sz\u00edv-\u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9geket befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e9nyez\u0151t, melynek nagy jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edthatunk kardiovaszkul\u00e1ris prevenci\u00f3s szempontb\u00f3l – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Sipos Barbara \u00e9s dr. Szilveszter B\u00e1lint.<\/p>\n

\n

Association between affective temperaments and the severity and the extent of coronary artery disease as obtained by coronary CT angiography
\nBarbara Sipos (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Mil\u00e1n Vecsey-Nagy (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Borb\u00e1la Vattay (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Melinda Boussoussou (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Zs\u00f3fia Jokkel (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Sarolta Borzs\u00e1k (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), \u00c1d\u00e1m Jermendy (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Alexisz Panajotu (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Xenia Gonda (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University; MTA-SE Neuropsychopharmacology and Neurochemistry Research Group), Zolt\u00e1n Rihmer (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University; Ny\u00edr\u0151 Gyula National Institute of Psychiatry and Addictions), B\u00e9la Merkely (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), B\u00e1lint Szilveszter (Heart and Vascular Center, Semmelweis University), J\u00e1nos Nemcsik (Department of Family Medicine, Semmelweis University; Health Service of Zugl\u00f3 <ZESZ>)
\nJournal of Affective Disorders,\u00a0 Volume 363, 15 October 2024, Pages 47-54
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1016\/j.jad.2024.07.092<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A mediterr\u00e1n \u00e9trendhez val\u00f3 nagyobb adherencia \u00e9s annak v\u00e9d\u0151 hat\u00e1sa a vastagb\u00e9lr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1val szemben: 26 tanulm\u00e1ny metaanal\u00edzise, 2 217 404 r\u00e9sztvev\u0151vel<\/h5>\n

\"\"<\/a>A vastagb\u00e9lr\u00e1k (colorectalis carcinoma, CRC) vil\u00e1gszerte rendk\u00edv\u00fcl komoly n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9ma, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Magyarorsz\u00e1gon, ahol az egyik legmagasabb a megbeteged\u00e9si \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1ny az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban. Irodalomkutat\u00e1sunk sor\u00e1n \u00f6sszesen 26 tanulm\u00e1nyt azonos\u00edtottunk, melyek k\u00f6z\u00fcl 15 kohorsz \u00e9s 9 eset-kontroll tanulm\u00e1nyt szintetiz\u00e1ltunk az \u00f6sszes\u00edtett elemz\u00e9s sor\u00e1n.<\/p>\n

Eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n, amelyek \u00f6sszesen 2 217 404 alanyt vizsg\u00e1ltak, a mediterr\u00e1n \u00e9trendhez val\u00f3 szorosabb adherencia szignifik\u00e1nsan cs\u00f6kkentette a CRC el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t (kock\u00e1zati ar\u00e1ny: HR=0,84, 95% CI=0,78\u20130,91, p<0,01). Ez a v\u00e9d\u0151hat\u00e1s mindk\u00e9t nem eset\u00e9ben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt: f\u00e9rfiakn\u00e1l: HR=0,85 (95% CI=0,75\u20130,97, p=0,01), m\u00edg n\u0151kn\u00e9l: HR=0,88 (95% CI=0,79\u20130,99, p=0,03) volt. Az eset-kontroll tanulm\u00e1nyok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151s hat\u00e1st mutattak (HR=0,51, 95% CI=0,38\u20130,68, p<0,01). Eredm\u00e9nyeink meger\u0151s\u00edtik, hogy a mediterr\u00e1n \u00e9trendhez val\u00f3 nagyobb adherencia ak\u00e1r 15-49%-kal is cs\u00f6kkentheti a CRC kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t. Kutat\u00e1sunk hozz\u00e1j\u00e1rul a j\u00f6v\u0151beli n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi strat\u00e9gi\u00e1k \u00e9s di\u00e9t\u00e1s aj\u00e1nl\u00e1sok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz Magyarorsz\u00e1gon – fogalmazott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Fekete M\u00f3nika \u00e9s dr. Ungv\u00e1ri Zolt\u00e1n.<\/p>\n

\n

Adherence to the Mediterranean diet and its protective effects against colorectal cancer: a meta-analysis of 26 studies with 2,217,404 participants
\nZoltan Ungvari (Vascular Cognitive Impairment, Neurodegeneration and Healthy Brain Aging Program, Department of Neurosurgery, University of Oklahoma Health Sciences Center; Stephenson Cancer Center, University of Oklahoma; Oklahoma Center for Geroscience and Healthy Brain Aging, University of Oklahoma Health Sciences Center; Department of Health Promotion Sciences, College of Public Health, University of Oklahoma Health Sciences Center; International Training Program in Geroscience, Doctoral College\/Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University), M\u00f3nika Fekete (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University), J\u00e1nos Tibor Fekete (Department of Bioinformatics, Semmelweis University; Cancer Biomarker Research Group, Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), Giuseppe Grosso (Department of Biomedical and Biotechnological Sciences, University of Catania; Center for Human Nutrition and Mediterranean Foods <NUTREA>, University of Catania), Anna Ungvari (Institute of Preventive Medicine and Public Health, Semmelweis University, Semmelweis University), Bal\u00e1zs Gy\u0151rffy (Department of Bioinformatics, Semmelweis University; Cancer Biomarker Research Group, Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Biophysics, Medical School, University of Pecs)
\nGeroScience (2024)
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1007\/s11357-024-01296-9<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 \u00e9s az \u00e1tlag magyar lakoss\u00e1g kardiovaszkul\u00e1ris kock\u00e1zat\u00e1nak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa<\/h5>\n
\"\"<\/a>
2021-ben \u00e9s 2022-ben a programban r\u00e9sztvev\u0151 h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 telep\u00fcl\u00e9sek.<\/figcaption><\/figure>\n

2022-ben Magyarorsz\u00e1gon a hal\u00e1loz\u00e1sok 46,8 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1\u00e9rt a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek feleltek. A kardiovaszkul\u00e1ris betegs\u00e9gek legfontosabb kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151i k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3: a nem, az \u00e9letkor, a magas v\u00e9rnyom\u00e1s, a magas koleszterinszint, a cukorbetegs\u00e9g, a hasi t\u00edpus\u00fa elh\u00edz\u00e1s, a doh\u00e1nyz\u00e1s, az \u00fcl\u0151 \u00e9letm\u00f3d, a z\u00f6lds\u00e9g- \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcsszeg\u00e9ny di\u00e9ta, a pszichoszoci\u00e1lis stressz, illetve a csal\u00e1dban el\u0151fordul\u00f3 sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek. Vizsg\u00e1latunkban \u00f6sszehasonl\u00edtottuk a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 lakoss\u00e1g, ezen bel\u00fcl is a roma popul\u00e1ci\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1t \u00e9s kardiovaszkul\u00e1ris kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151it az \u00e1tlag magyar popul\u00e1ci\u00f3 hasonl\u00f3 adataival. A \u201eHelybe vissz\u00fck a sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1latokat\u201d program keretei k\u00f6z\u00f6tt 2021-ben \u00e9s 2022-ben 115 szoci\u00e1lisan h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben hat\u00e1rmenti magyar telep\u00fcl\u00e9sen ker\u00fclt sor a sz\u00edv-\u00e9s \u00e9rrendszeri sz\u0171r\u00e9sekre. A sz\u0171r\u00e9sek id\u0151pontj\u00e1ban a r\u00e9sztvev\u0151 telep\u00fcl\u00e9sek 40%-\u00e1ban volt bet\u00f6ltetlen a h\u00e1ziorvosi praxis, azaz azt m\u00e1s praxis orvosa l\u00e1tta el tart\u00f3s helyettes\u00edt\u00e9ssel az adott telep\u00fcl\u00e9sen csak korl\u00e1tozott jelenl\u00e9ttel vagy szomsz\u00e9dos, illetve t\u00e1volabbi telep\u00fcl\u00e9s rendel\u0151j\u00e9ben. A h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 telep\u00fcl\u00e9sek lakosai r\u00e9szben emiatt, r\u00e9szben k\u00f6zleked\u00e9si vagy egy\u00e9b kedvez\u0151tlen adotts\u00e1gok miatt az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1shoz nehezebben f\u00e9rnek hozz\u00e1. A helysz\u00edneken a szakemberek els\u0151 k\u00f6rben egy 44 t\u00e9telb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00e9rd\u0151\u00edvet vettek fel minden 18. \u00e9let\u00e9v\u00e9t bet\u00f6lt\u00f6tt jelentkez\u0151vel. R\u00f6gz\u00edtett\u00e9k a legfontosabb demogr\u00e1fiai adatokat (nem, \u00e9letkor, nemzetis\u00e9g, iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g, csal\u00e1di \u00e1llapot), \u00f6nbevall\u00e1s alapj\u00e1n az anamnesztikus adatokat (jelenleg \u00e9s kor\u00e1bban fenn\u00e1ll\u00f3 k\u00f3r\u00e1llapotok), illetve az \u00e9letm\u00f3dra vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat (t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1sok, testmozg\u00e1s, doh\u00e1nyz\u00e1s). A k\u00e9rd\u0151\u00edv felv\u00e9tel\u00e9t \u00e1ltal\u00e1nos eg\u00e9szs\u00e9gi\u00e1llapot-felm\u00e9r\u00e9s k\u00f6vette, melynek sor\u00e1n a helysz\u00ednen testt\u00f6meg-, testmagass\u00e1g-, v\u00e9rnyom\u00e1s-, v\u00e9rcukor- \u00e9s boka-kar index m\u00e9r\u00e9sen vettek r\u00e9szt a jelentkez\u0151k.<\/p>\n

A magyar lakoss\u00e1g eset\u00e9ben egyes kr\u00f3nikus betegs\u00e9gek \u00e9s sz\u00edv-\u00e9s \u00e9rrendszeri kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k j\u00f3val gyakrabban fordulnak el\u0151, mint m\u00e1s eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban. A magyar orsz\u00e1gos \u00e1tlagn\u00e1l mind az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot, mind az \u00e9letm\u00f3dbeli kock\u00e1zatok tekintet\u00e9ben rosszabb helyzetben vannak a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 telep\u00fcl\u00e9sen \u00e9l\u0151k: a roma popul\u00e1ci\u00f3 tagjai jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben rosszabb jellemz\u0151ket mutatnak mind a vizsg\u00e1lt kr\u00f3nikus, nem fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek, mind az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot, mind a kock\u00e1zatos \u00e9letm\u00f3d tekintet\u00e9ben a nem roma lakoss\u00e1gn\u00e1l. A h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 telep\u00fcl\u00e9sen \u00e9l\u0151 lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben a t\u00fals\u00faly \u00e9s elh\u00edz\u00e1s el\u0151fordul\u00e1sa 71-72 sz\u00e1zal\u00e9k volt mind a roma, mind a nem roma popul\u00e1ci\u00f3kban, amely el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g 10 sz\u00e1zal\u00e9kkal magasabb a nagyon kedvez\u0151tlen magyarorsz\u00e1gi \u00e1tlaghoz k\u00e9pest is. A h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 telep\u00fcl\u00e9sen \u00e9l\u0151k eset\u00e9ben megfigyelhet\u0151 a fizikai aktivit\u00e1s hi\u00e1nya (91-92 sz\u00e1zal\u00e9k a roma \u00e9s a nem roma popul\u00e1ci\u00f3ban egyar\u00e1nt), illetve a magas doh\u00e1nyz\u00e1si gyakoris\u00e1g (h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 roma popul\u00e1ci\u00f3 60 sz\u00e1zal\u00e9ka doh\u00e1nyzik napi szinten). Mind a 2-es t\u00edpus\u00fa cukorbetegs\u00e9g, mind a magasv\u00e9rnyom\u00e1s-betegs\u00e9g jelent\u0151sen gyakrabban fordult el\u0151 a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 telep\u00fcl\u00e9sen \u00e9l\u0151k eset\u00e9ben, mint az az \u00e1tlag magyar lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben (cukorbetegs\u00e9g: 11-12 sz\u00e1zal\u00e9k vs. 7.51 sz\u00e1zal\u00e9k; hypertonia: 50-55 sz\u00e1zal\u00e9k vs. 35 sz\u00e1zal\u00e9k). A h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 popul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s ezen bel\u00fcl is a roma nemzetis\u00e9g\u0171ek eset\u00e9ben a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151i aggaszt\u00f3an nagyobb gyakoris\u00e1gban fordulnak el\u0151 a t\u00f6bbs\u00e9gi t\u00e1rsadalomhoz viszony\u00edtva. A h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 telep\u00fcl\u00e9sen \u00e9l\u0151 rom\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben nagy ar\u00e1nyban el\u0151fordul\u00f3 kardiovaszkul\u00e1ris kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k miatt az eml\u00edtett popul\u00e1ci\u00f3 tagjai egy c\u00e9lzott, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s szoci\u00e1lis ter\u00fcleten dolgoz\u00f3 szakemberek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9n alapul\u00f3 komplex beavatkoz\u00e1st ig\u00e9nyeln\u00e9nek – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Andr\u00e9ka Lilla.<\/p>\n

\n

Cardiovascular risk factors among Roma and non-Roma populations in underprivileged settlements
\nLilla Andr\u00e9ka (Doctoral College of Semmelweis University; Gottsegen Gy\u00f6rgy National Cardiovascular Center), Orsolya Csenteri-B\u00e1rdos (Gottsegen Gy\u00f6rgy National Cardiovascular Center), Gerg\u0151 J\u00f3zsef Sz\u0151ll\u0151si (Gottsegen Gy\u00f6rgy National Cardiovascular Center; Coordination Center for Research in Social Sciences, Faculty of Economics and Business, University of Debrecen), P\u00e9ter Andr\u00e9ka (Gottsegen Gy\u00f6rgy National Cardiovascular Center), Zolt\u00e1n Jancs\u00f3 (Gottsegen Gy\u00f6rgy National Cardiovascular Center), P\u00e9ter Vajer (Department of Family Medicine, Semmelweis University; Gottsegen Gy\u00f6rgy National Cardiovascular Center)
\nBMC Primary Care volume 25, Article number: 289 (2024).
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1186\/s12875-024-02555-6<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A r\u00e1kkutat\u00e1shoz el\u00e9rhet\u0151 mesters\u00e9ges intelligencia m\u00f3dszerek<\/h5>\n
\"\"<\/a>
A r\u00e1kkutat\u00e1sban haszn\u00e1lt mesters\u00e9ges intelligencia m\u00f3dszerek.<\/figcaption><\/figure>\n

A r\u00e1k korai felismer\u00e9se \u00e9s a megfelel\u0151 kezel\u00e9s kiv\u00e1laszt\u00e1sa tov\u00e1bbra is nagy kih\u00edv\u00e1s. M\u00e9g fejlett technol\u00f3gia mellett is neh\u00e9z a legt\u00f6bbet kihozni a r\u00e1kkal kapcsolatos hatalmas adatmennyis\u00e9g\u00fcnkb\u0151l. Itt j\u00f6n a k\u00e9pbe a mesters\u00e9ges intelligencia. Az adatokb\u00f3l tanulni k\u00e9pes intelligens sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes rendszereket mag\u00e1ban foglal\u00f3 mesters\u00e9ges intelligencia egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1lik a r\u00e1k el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9ben, diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

A mesters\u00e9ges intelligencia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusai, mint p\u00e9ld\u00e1ul a d\u00f6nt\u00e9si f\u00e1k, a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9s a m\u00e9ly tanul\u00e1s hasznosak voltak a r\u00e1kkutat\u00e1sban. A k\u00f6zelm\u00faltban a kutat\u00f3k GPT-modelleket is alkalmazni kezdtek a r\u00e1kos probl\u00e9m\u00e1k \u00faj aspektusainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra. A mesters\u00e9ges intelligencia bevezet\u00e9se a mindennapi orvosi gyakorlatba azonban nem k\u00f6nny\u0171. Az egyik legnagyobb probl\u00e9ma az, hogy sok tanulm\u00e1ny nem k\u00f6veti a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 ir\u00e1nyelveket, ami megnehez\u00edti az eredm\u00e9nyek reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1t. \u00c1ttekint\u00e9s\u00fcnk megvitatja, hogyan haszn\u00e1lj\u00e1k a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t a r\u00e1kkutat\u00e1sban, annak lehets\u00e9ges el\u0151nyeit, az el\u0151tte \u00e1ll\u00f3 kih\u00edv\u00e1sokat \u00e9s az MI j\u00f6v\u0151j\u00e9t a r\u00e1kkutat\u00e1sban – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Ankita Murmu \u00e9s dr. Gy\u0151rffy Bal\u00e1zs.<\/p>\n

\n

Artificial intelligence methods available for cancer research
\nAnkita Murmu (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; National Laboratory for Drug Research and Development; Department of Bioinformatics, Semmelweis University), Bal\u00e1zs Gy\u0151rffy (Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Bioinformatics, Semmelweis University; Department of Biophysics, University of Pecs)
\nFrontiers of Medicine Volume 18, pages 778\u2013797, (2024).
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1007\/s11684-024-1085-3<\/a><\/p>\n<\/div>\n

Sav\u00e9rz\u00e9keny prodrugok: \u00cdg\u00e9retes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a c\u00e9lzott hat\u00f3anyag-lead\u00e1sra<\/h5>\n

\"\"<\/a>A hagyom\u00e1nyos gy\u00f3gyszerek eset\u00e9n gyakran el\u0151fordul, hogy a hat\u00f3anyag nem c\u00e9lzottan jut el a szervezet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeire, ami nemk\u00edv\u00e1natos mell\u00e9khat\u00e1sokat okozhat \u00e9s cs\u00f6kkentheti a kezel\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t. Az \u00faj fejleszt\u00e9sek c\u00e9lja, hogy a hat\u00f3anyag pontosan a hat\u00e1s hely\u00e9n v\u00e1ljon el\u00e9rhet\u0151v\u00e9. Mindez ma m\u00e1r megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 olyan betegs\u00e9gekben, ahol a sz\u00f6veti pH lok\u00e1lisan alacsonyabb az eg\u00e9sz\u00e9ges sz\u00f6vet\u00e9hez k\u00e9pest: bizonyos daganatok, illetve gyullad\u00e1sok eset\u00e9n.<\/p>\n

Itt a sav\u00e9rz\u00e9keny prodrugok (gy\u00f3gyszer-el\u0151anyagok), vagyis a savas k\u00f6rnyezetben akt\u00edv hat\u00f3anyagg\u00e1 alakul\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e9kok \u00edg\u00e9retes megold\u00e1st k\u00edn\u00e1lnak a pontos c\u00e9lba juttat\u00e1sra. M\u00e1ra sz\u00e1mos olyan prodrugot fejlesztettek, amelyek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a daganatter\u00e1pi\u00e1ban mutatnak nagy hat\u00e9konys\u00e1got, de tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok sz\u00fcks\u00e9gesek a biztons\u00e1guk \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1guk teljes meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez – fogalamzott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. B\u00e9ni Szabolcs<\/p>\n

\n

Acid-sensitive prodrugs; a promising approach for site-specific and targeted drug release
\nAdila Nazli (Department of Pharmacognosy, Semmelweis University), Muhammad Zafar Irshad Khan (College of Pharmaceutical Sciences, Zhejiang University), \u00c1kos R\u00e1cz (Department of Pharmacognosy, Semmelweis University), Szabolcs B\u00e9ni (Integrative Health and Environmental Analysis Research Laboratory, Department of Analytical Chemistry, Institute of Chemistry, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University)
\nEuropean Journal of Medicinal Chemistry Volume 276, 5 October 2024, 116699
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1016\/j.ejmech.2024.116699<\/a><\/p>\n<\/div>\n

Innovat\u00edv m\u0171t\u00e9ti technika a gastrooesophagealis refluxbetegs\u00e9g gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra: A RefluxStop vizsg\u00e1lat 4 \u00e9ves eredm\u00e9nyei<\/h5>\n
\"\"<\/a>
Az implant\u00e1tum elhelyezked\u00e9s\u00e9nek s\u00e9m\u00e1s rajza, valamit endoszk\u00f3pos kontroll sor\u00e1n l\u00e1that\u00f3 intralumin\u00e1lis k\u00e9pe.<\/figcaption><\/figure>\n

A savas gyomorbenn\u00e9k nyel\u0151cs\u0151 ir\u00e1ny\u00fa alkalmi regurgit\u00e1ci\u00f3ja \u00e1rtalmatlan jelens\u00e9g, mindenki \u00e1ltal ismert \u201egyomor\u00e9g\u00e9sk\u00e9nt\u201d meg\u00e9lt t\u00fcneteket okoz. K\u00f3ros mennyis\u00e9gben \u00e9s tart\u00f3san fenn\u00e1ll\u00f3 form\u00e1ja, a gastrooesophagealis refluxbetegs\u00e9g (Gastro-Esophageal Reflux Disease = GERD) a fejlett ipari orsz\u00e1gokban a n\u00e9pess\u00e9g 10-20 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban jelentkez\u0151 \u00e1llapot, ami r\u00f6vid t\u00e1von \u00e9letmin\u0151s\u00e9get ront\u00f3 helyzet, \u00e1m hosszabb t\u00e1von s\u00falyos m\u00e1sodlagos betegs\u00e9geket is kiv\u00e1lt: ezek k\u00f6z\u00fcl a kr\u00f3nikus fels\u0151-l\u00e9g\u00fati gyullad\u00e1sok, valamint az \u00fan. Barret-metapl\u00e1zia talaj\u00e1n kialakul\u00f3, als\u00f3 harmadi nyel\u0151cs\u0151 adenocarcinoma a legismertebbek. Ha a GERD-ben szenved\u0151 beteg tart\u00f3s protonpumpa-g\u00e1tl\u00f3 (PPI) kezel\u00e9s mellett is panaszos marad, csak \u00fan. antireflux m\u0171t\u00e9t hozhat gy\u00f3gyul\u00e1st. A hagyom\u00e1nyos m\u0171t\u00e9t, a fundoplicatio kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra kifejlesztett innovat\u00edv m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n az \u00fan. RefluxStop implant\u00e1tumot: egy g\u00f6mbalak\u00fa, sz\u00f6vetbar\u00e1t orvostechnikai eszk\u00f6zt r\u00f6gz\u00edtenek a gyomorfalra a gyomorfundus magass\u00e1g\u00e1ban, ami a nyel\u0151cs\u0151-gyomor \u00e1tmenetben szelepszer\u0171en m\u0171k\u00f6d\u0151 alakv\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyez.<\/span><\/p>\n

Az eszk\u00f6z kifejleszt\u00e9se ut\u00e1n a vil\u00e1gon az els\u0151 50 be\u00fcltet\u00e9s egykar\u00fa, prospekt\u00edv, nemzetk\u00f6zi multicentrikus klinikai vizsg\u00e1lat keret\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt 2016 december \u2013 2017 szeptember k\u00f6z\u00f6tt. A vizsg\u00e1latvezet\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny a Semmelweis Egyetem akkori I. sz\u00e1m\u00fa Seb\u00e9szeti Klinik\u00e1ja volt. A jelen k\u00f6zlem\u00e9ny a kiv\u00e1l\u00f3 korai tapasztalok ut\u00e1n imm\u00e1r 4 \u00e9ves k\u00f6vet\u00e9si eredm\u00e9nyekr\u0151l sz\u00e1mol be, kontroll r\u00f6ntgen, endoszk\u00f3pos, intraoesophagealis pH-m\u00e9r\u00e9sek \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g-vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n. Kiemelend\u0151, hogy az innovat\u00edv technik\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sz\u00f6v\u0151dm\u00e9ny nem fordult el\u0151, a m\u0171t\u00e9t valamennyi betegen tart\u00f3s eredm\u00e9nyt hozott. A kedvez\u0151 eredm\u00e9nyek birtok\u00e1ban az \u00faj orvostechnikai eszk\u00f6z befogadtat\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sa sok orsz\u00e1gban, \u00edgy pl. az Egys\u00fclt \u00c1llamokban (FDA) folyamatban van, ennek lez\u00e1rulta ut\u00e1n az innovat\u00edv m\u0171t\u00e9ti technika nagyobb betegcsoportokon is \u201ebizony\u00edthat\u201d – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Hars\u00e1nyi L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n

\n

Treating acid reflux without compressing the food passageway: 4-year safety and clinical outcomes with the RefluxStop device in a prospective multicenter study
\nL\u00e1szl\u00f3 Hars\u00e1nyi (Department of Surgery, Transplantation and Gastroenterology, Semmelweis University), Zsolt Kincses (The Department of Surgery Kenezy Campus, Clinical Center of the University of Debrecen Teaching Hospital), Joerg Zehetner (Department of Visceral Surgery, Hirslanden Clinic Beau-Site), \u00c1ron Altorjay (Surgical Department, Fej\u00e9r County Szent Gy\u00f6rgy University Teaching Hospital)
\nSurg Endosc 38, 6060\u20136069 (2024).
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1007\/s00464-024-11114-0<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A SCREENIVF magyar v\u00e1ltozata mint a medd\u0151s\u00e9ggel \u00e9l\u0151 n\u0151k depresszi\u00f3j\u00e1nak \u00e9s betegs\u00e9ghez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s\u00e1nak \u00e9rv\u00e9nyes \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 sz\u0171r\u0151k\u00e9rd\u0151\u00edve<\/h5>\n
\"\"<\/a>
Standardized regression weights of factor loading. A anxiety subscale item, D depression subscale item, S social support subscale item, HC helplessness cognitions subscale item, AC acceptance cognitions subscale item.<\/figcaption><\/figure>\n

A nehez\u00edtett gyermekv\u00e1llal\u00e1s jelent\u0151s stresszt okoz az \u00e9rintettek sz\u00e1m\u00e1ra, ez\u00e9rt a p\u00e1cienscentrikus ell\u00e1t\u00e1s szellem\u00e9ben pszich\u00e9s \u00e1llapotukat \u00e9rdemes felm\u00e9rni. Az Eur\u00f3pai Hum\u00e1n Reprodukci\u00f3s \u00e9s Embriol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g (ESHRE) erre a c\u00e9lra a SCREENIVF sz\u0171r\u0151k\u00e9rd\u0151\u00edvet javasolja.<\/p>\n

Keresztmetszeti elrendez\u00e9s\u0171, k\u00e9rd\u0151\u00edves online felm\u00e9r\u00e9st v\u00e9gezt\u00fcnk 2019 decembere \u00e9s 2023 febru\u00e1rja k\u00f6z\u00f6tt a Semmelweis Egyetem Sz\u00fcl\u00e9szeti \u00e9s N\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati Klinika Assziszt\u00e1lt Reprodukci\u00f3s Centrum\u00e1ba jelentkez\u0151 n\u0151i betegek k\u00f6r\u00e9ben (N = 645, v\u00e1laszad\u00e1si ar\u00e1ny 22,9 sz\u00e1zal\u00e9k), melynek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen bebizony\u00edtottuk, hogy a k\u00e9rd\u0151\u00edv magyar v\u00e1ltozata \u00e9rv\u00e9nyes \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 (optim\u00e1lisan illeszked\u0151 modell, megfelel\u0151 korrel\u00e1ci\u00f3 hasonl\u00f3 konstruktumokat m\u00e9r\u0151 valid tesztekkel, stb.). Tov\u00e1bb\u00e1, megtal\u00e1ltuk azokat a v\u00e1g\u00f3\u00e9rt\u00e9keket, melyekkel a k\u00e9rd\u0151\u00edv sikeresen jelzi el\u0151re a m\u00e1r ismert Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u0151\u00edven el\u00e9rt, klinikai szint\u0171 depressz\u00edv t\u00fcnetegy\u00fcttesre utalhat\u00f3 pontsz\u00e1mokat (helyesen eltal\u00e1lt ar\u00e1ny: 87,4 sz\u00e1zal\u00e9k). Kutat\u00e1sunk gyakorlati haszna, hogy lehet\u0151v\u00e9 teszi egy megb\u00edzhat\u00f3, \u00e9rv\u00e9nyes \u00e9s j\u00f3 specificit\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 sz\u0171r\u0151teszt bevezet\u00e9s\u00e9t a rutin term\u00e9kenys\u00e9gi ell\u00e1t\u00e1sba – fogalmazott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Szigeti F. Judit.<\/p>\n

\n

The SCREENIVF Hungarian version is a valid and reliable measure accurately predicting possible depression in female infertility patients
\nJudit Szigeti F. (Institute of Behavioral Sciences, Semmelweis University; Department of Otorhinolaryngology, Head and Neck Surgery, Semmelweis University), R\u00e9ka E. Sexty (Department of Psychology, University of Graz), Georgina Szab\u00f3 (Doctoral School of Mental Health Sciences, Semmelweis University; Department of Psychiatry, North Buda Saint John\u2019s Hospital Center and Outpatient Clinic), Csaba Kazinczi (Department of Clinical Psychology, Semmelweis University; Doctoral School of Clinical Medicine, University of Szeged), Zsuzsanna K\u00e9ki (Directorate for Human Reproduction, National Directorate General for Hospitals), Mikl\u00f3s Sipos (Department of Obstetrics and Gynecology, Assisted Reproduction Center, Semmelweis University), P\u00e9ter Przemyslaw Ujma (Institute of Behavioral Sciences, Semmelweis University), Gy\u00f6rgy Purebl (Institute of Behavioral Sciences, Semmelweis University)
\nScientific Reports volume 14, Article number: 12880 (2024)
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1038\/s41598-024-63673-w<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g kompetenci\u00e1k er\u0151sebben befoly\u00e1solj\u00e1k a j\u00f3ll\u00e9t\u00fcnket, mint a ment\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k<\/h5>\n

\"\"<\/a>Ahogy a test\u00fcnknek is van immunrendszere a k\u00e1ros biol\u00f3giai \u00e1gensek ellen, a lelk\u00fcnknek is sz\u00fcks\u00e9ge van pszichol\u00f3giai \u201cimmunkompetenci\u00e1kra\u201d a stresszel szembeni megk\u00fczd\u00e9shez. Ezek a lelki k\u00e9szs\u00e9gek 1) az \u00e9rzelmi, pszichol\u00f3giai, t\u00e1rsas \u00e9s spiritu\u00e1lis j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00e9s, 2) a lelki ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g (reziliencia), 3) a t\u00e1rsas hat\u00e9konys\u00e1g, 4) az \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s 5) a pozit\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9lvez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9ge.<\/p>\n

A Nature Scientific Reportsban megjelent tanulm\u00e1nyunkban azt vizsg\u00e1ltuk, hogy ezek a k\u00e9szs\u00e9gek, a ment\u00e1lis zavar t\u00fcnetek, vagy a kett\u0151 egy\u00fcttes hat\u00e1sa befoly\u00e1solja-e er\u0151sebben a szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9tet az \u00e1tlag feln\u0151tt magyar lakoss\u00e1g \u00e9s a pszichi\u00e1triai betegek k\u00f6r\u00e9ben. Az eredm\u00e9nyeink azt mutatj\u00e1k, hogy a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g kompetenci\u00e1k er\u0151sebb el\u0151rejelz\u0151i a szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9tnek, mint a ment\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k mindk\u00e9t vizsg\u00e1lt csoportban. A ment\u00e1lis zavarokkal \u00e9l\u0151 emberek pozit\u00edv dimenzi\u00f3inak felt\u00e1r\u00e1sa fontos alapot jelenthet a pszichol\u00f3giai gyakorlatban a pozit\u00edv \u00e9letc\u00e9lok el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez, ahol nem csup\u00e1n a ment\u00e1lis zavar t\u00fcnetek cs\u00f6kkent\u00e9se, hanem a mindennapi j\u00f3l funkcion\u00e1l\u00e1s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a c\u00e9l \u2013 \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Z\u00e1b\u00f3 Vir\u00e1g.<\/p>\n

\n

Mental health competencies are stronger determinants of well-being than mental disorder symptoms in both psychiatric and non-clinical samples
\nVir\u00e1g Z\u00e1b\u00f3 (Doctoral School of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Faculty of Education and Psychology, Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Faculty of Medicine, Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University), D\u00e1vid Er\u00e1t (Department of Sociology, University of P\u00e9cs), Andr\u00e1s Vargha (Faculty of Education and Psychology, Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Person- and Family-Oriented Health Science Research Group, Faculty of Humanities and Social Sciences, Institute of Psychology, K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r University of the Reformed Church in Hungary), \u00c1gnes Vincze (Doctoral School of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Faculty of Education and Psychology, Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; National Institute of Mental Health, Neurology, and Neurosurgery, Ny\u00edr\u0151 Gyula Hospital), Judit Harangoz\u00f3 (Community Psychiatry Centre, Semmelweis University \u2013 Awakenings Foundation), M\u00e1t\u00e9 Iv\u00e1ncsics (National Institute of Mental Health, Neurology, and Neurosurgery, Ny\u00edr\u0151 Gyula Hospital), Judit Farkas (Faculty of Education and Psychology, Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; National Institute of Mental Health, Neurology, and Neurosurgery, Ny\u00edr\u0151 Gyula Hospital), G\u00e1bor Balogh (National Institute of Mental Health, Neurology, and Neurosurgery, Ny\u00edr\u0151 Gyula Hospital), Fanni Pongr\u00e1cz (Faculty of Education and Psychology, Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Judit Bogn\u00e1r (Faculty of Medicine, Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University), Enik\u0151 Nagy (Faculty of Education and Psychology, Institute of Psychology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Xenia Gonda (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Gy\u00f6rgy Purebl (Faculty of Medicine, Institute of Behavioural Sciences, Semmelweis University)
\nScientific Reports volume 14, Article number: 12943 (2024).
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1038\/s41598-024-63674-9<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A t\u00e1rsbetegs\u00e9gek id\u0151beli mint\u00e1zat\u00e1n alapul\u00f3 betegcsoportok kialak\u00edt\u00e1sa a depresszi\u00f3t okoz\u00f3 folyamatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek j\u00f6v\u0151beli eszk\u00f6ze lehet a Semmelweis Egyetem egyik leg\u00fajabb kutat\u00e1sa alapj\u00e1n<\/h5>\n

\"\"<\/a>A Semmelweis Egyetem \u00e1ltal vezetett nemzetk\u00f6zi TRAJECTOME konzorcium kutat\u00e1sainak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a major depresszi\u00f3s zavar (r\u00f6viden depresszi\u00f3) \u00e9s t\u00e1rsbetegs\u00e9geinek rendszerjelleg\u0171 elemz\u00e9se \u00e1llt, mely k\u00e9pes azonos\u00edtani a depresszi\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l legjelent\u0151sebb t\u00e1rsbetegs\u00e9geket, figyelembe v\u00e9ve azt is, hogy azok milyen \u00e9letkorban jelennek meg. A betegeket a depresszi\u00f3 \u00e9s hozz\u00e1 k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3d\u00f3 lelki \u00e9s testi t\u00e1rsbetegs\u00e9gek (p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00edv-\u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek, l\u00e9gz\u0151szervi betegs\u00e9gek, neurol\u00f3giai k\u00f3rk\u00e9pek stb.) megjelen\u00e9s\u00e9nek id\u0151rendje szerint csoportokba sorolt\u00e1k, mivel azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy a t\u00e1rsbetegs\u00e9gekkel k\u00f6z\u00f6s genetikai rizik\u00f3 hat\u00e9konyabban beazonos\u00edthat\u00f3, \u00e9s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se el\u0151seg\u00edti a depresszi\u00f3 h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 biol\u00f3giai folyamatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. Ehhez 1,2 milli\u00f3 eur\u00f3pai r\u00e9sztvev\u0151 betegs\u00e9gadatait elemezt\u00e9k a BME Mesters\u00e9ges Intelligencia \u00e9s Rendszertervez\u00e9s Tansz\u00e9k Bioinformatikai Laborj\u00e1nak munkat\u00e1rsai \u00e1ltal fejlesztett m\u00f3dszereket alkalmazva. Ezut\u00e1n az \u00e1ltaluk azonos\u00edtott csoportok genetikai \u00e9s egy\u00e9b rizik\u00f3 t\u00e9nyez\u0151it vizsg\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n

Eredm\u00e9nyeik szerint h\u00e9t csoport elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9vel lehet a legjobban jellemezni a depresszi\u00f3t, mely csoportok nemcsak a depresszi\u00f3 mellett megjelen\u0151 testi \u00e9s lelki t\u00e1rsbetegs\u00e9gekben, hanem genetikai rizik\u00f3 faktorok \u00e9s nem-genetikai kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k (pl. stressz, egyes szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sok, \u00e9lettani vagy viselked\u00e9ses t\u00e9nyez\u0151k) szempontj\u00e1b\u00f3l is jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyei r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanak arra, hogy a depresszi\u00f3val egy\u00fctt el\u0151fordul\u00f3 k\u00f6zvetlen t\u00e1rsbetegs\u00e9gek mint\u00e1zat\u00e1nak ismerete, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az id\u0151belis\u00e9g\u00fcket is figyelembe v\u00e9ve, nagyon fontos t\u00f6bblettud\u00e1st ny\u00fajt ahhoz, hogy j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 biol\u00f3giai h\u00e1tt\u00e9rrel jellemzett beteg-alcsoportokat azonos\u00edtsunk. Eredm\u00e9nyeik a j\u00f6v\u0151ben hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a depresszi\u00f3 \u00e9s t\u00e1rsbetegs\u00e9geinek hat\u00e9konyabb megel\u0151z\u00e9se mellett a betegek c\u00e9lzott, \u00edgy hat\u00e9konyabb kezel\u00e9s\u00e9hez – fogalmazott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Juh\u00e1sz Gabriella.<\/p>\n

\n

Unique genetic and risk-factor profiles in clusters of major depressive disorder-related multimorbidity trajectories
\nAndras Gezsi (Department of Artificial Intelligence and Systems Engineering, Budapest University of Technology and Economics), Sandra Van der Auwera (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald, Greifswald, Germany; German Centre for Neurodegenerative Diseases (DZNE), Site Rostock\/Greifswald), Hannu M\u00e4kinen (Department of Public Health and Welfare, Population Health Unit, Public Health Research Team, Finnish Institute for Health and Welfare), Nora Eszlari (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Gabor Hullam (Department of Artificial Intelligence and Systems Engineering, Budapest University of Technology and Economics; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University), Tamas Nagy (Department of Artificial Intelligence and Systems Engineering, Budapest University of Technology and Economics; Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Sarah Bonk (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald), Rub\u00e8n Gonz\u00e1lez-Colom (Cl\u00ednic Barcelona, Fundaci\u00f3 de Recerca Clinic Barcelona – Institut d\u2019Investigacions Biom\u00e8diques August Pi i Sunyer <FRCB-IDIBAPS>, Universitat de Barcelona), Xenia Gonda (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University; Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University), Linda Garvert (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald), Teemu Paajanen (Department of Public Health and Welfare, Population Health Unit, Public Health Research Team, Finnish Institute for Health and Welfare), Zsofia Gal (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Kevin Kirchner (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald), Andras Millinghoffer (Abiomics Europe Ltd.), Carsten O. Schmidt (Institute for Community Medicine, University Medicine Greifswald), Bence Bolgar (Department of Artificial Intelligence and Systems Engineering, Budapest University of Technology and Economics), Josep Roca (Cl\u00ednic Barcelona, Fundaci\u00f3 de Recerca Clinic Barcelona – Institut d\u2019Investigacions Biom\u00e8diques August Pi i Sunyer <FRCB-IDIBAPS>, Universitat de Barcelona), Isaac Cano (Cl\u00ednic Barcelona, Fundaci\u00f3 de Recerca Clinic Barcelona – Institut d\u2019Investigacions Biom\u00e8diques August Pi i Sunyer <FRCB-IDIBAPS>, Universitat de Barcelona), Mikko Kuokkanen (Department of Public Health and Welfare, Population Health Unit, Public Health Research Team, Finnish Institute for Health and Welfare; Department of Human Genetics and South Texas Diabetes and Obesity Institute, School of Medicine at University of Texas Rio Grande Valley; Research Program for Clinical and Molecular Metabolism, Faculty of Medicine, University of Helsinki), Peter Antal (Department of Artificial Intelligence and Systems Engineering, Budapest University of Technology and Economics), Gabriella Juhasz (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University)
\nNature Communications volume 15, Article number: 7190 (2024)
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1038\/s41467-024-51467-7<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gon alapul\u00f3 mindfulness gyakorlatok hat\u00e1sa a fiatalok id\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re, pszichol\u00f3giai \u00e9s fiziol\u00f3giai \u00e1llapot\u00e1ra: randomiz\u00e1lt kontroll\u00e1lt vizsg\u00e1lat<\/h5>\n

\"\"<\/a>Egy 2016-os glob\u00e1lis felm\u00e9r\u00e9s szerint \u00e1tlagban minden \u00f6t\u00f6dik egyetemista koroszt\u00e1ly\u00fa fiatal \u00e9rintett valamilyen ment\u00e1lis betegs\u00e9gben, \u00e9s ezek jelent\u0151s r\u00e9sze stressz vagy szorong\u00e1s talaj\u00e1n alakul ki. Ez\u00e9rt is lehet a j\u00f6v\u0151ben n\u00f6vekv\u0151 jelent\u0151s\u00e9ge a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 medit\u00e1ci\u00f3s gyakorlatoknak, mint igazolt stresszcs\u00f6kkent\u0151 m\u00f3dszereknek. Modern, technol\u00f3gia \u00e1ltal uralt vil\u00e1gunkban pedig egyre nagyobb teret kaphatnak a ment\u00e1lis prevenci\u00f3s technik\u00e1k elektronikus form\u00e1i.<\/p>\n

Cikk\u00fcnkben azt vizsg\u00e1ltuk, hogy haszn\u00e1lhat\u00f3-e a virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g (VR), illetve tablet alap\u00fa mindfulness gyakorlat fiatalokn\u00e1l stresszcs\u00f6kkent\u00e9sre \u00e9s id\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra, illetve van-e k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az okoseszk\u00f6z\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt. 50 \u00f6nk\u00e9ntes vett r\u00e9szt kutat\u00e1sunkban, akik k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alkalommal, 1 h\u00e9t elt\u00e9r\u00e9ssel, v\u00e9gezt\u00e9k el ugyanazt a 20 perces, tengerparti k\u00f6zegben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 medit\u00e1ci\u00f3s gyakorlatot, egyik alkalommal egy VR headsettel, m\u00e1sik alkalommal pedig egy t\u00e1blag\u00e9pen, v\u00e9letlenszer\u0171 sorrendben. Az alkalmak sor\u00e1n m\u00e9r\u00e9sre ker\u00fclt egy STAI-Y k\u00e9rd\u0151\u00edv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a r\u00e9sztvev\u0151k gyakorlat el\u0151tti \u00e9s ut\u00e1ni szorong\u00e1sszintje, valamint egy Empatica okos\u00f3ra seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a testh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00fck, a pulzussz\u00e1muk \u00e9s a b\u0151rimpedanci\u00e1juk. Ezen fel\u00fcl egy r\u00f6vid k\u00e9rd\u00e9ssel az id\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9sre kifejtett hat\u00e1st is felm\u00e9rt\u00fck. Eredm\u00e9nyeink igazolt\u00e1k, hogy mind a VR, mind a tablet alap\u00fa mindfulness gyakorlatok alkalmasak fiatalok szorong\u00e1sszintj\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re, \u00e9s ez nem csak pszichol\u00f3giai param\u00e9terekben (szorong\u00e1sszint cs\u00f6kken\u00e9s), hanem fiziol\u00f3giai param\u00e9terekben (testh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet emelked\u00e9s, pulzusz\u00e1m cs\u00f6kken\u00e9s \u00e9s b\u0151rimpedancia cs\u00f6kken\u00e9s) is l\u00e1that\u00f3. Tov\u00e1bb\u00e1 igazol\u00f3dott, hogy a VR-alap\u00fa mindfulness gyakorlatok megv\u00e1ltoztathatj\u00e1k az id\u0151\u00e9rz\u00e9kel\u00e9st egyfajta flow \u00e9lm\u00e9ny gener\u00e1l\u00e1s\u00e1val, ami a gyakorlatokhoz val\u00f3 hossz\u00fat\u00e1v\u00fa ragaszkod\u00e1st er\u0151s\u00edtheti – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Olasz Orsolya.<\/p>\n

\n

The Effects of Virtual Reality-Based Mindfulness Exercises on the Perception of Time, Psychological and Physiological States of Young People: A Randomized Crossover Trial
\nOrsolya Olasz (Pediatric Center T\u0171zolt\u00f3 Street Department, Semmelweis University), S\u00e1ndor Erd\u0151s (Pediatric Center T\u0171zolt\u00f3 Street Department, Semmelweis University), Kl\u00e1ra Horv\u00e1th (Pediatric Center T\u0171zolt\u00f3 Street Department, Semmelweis University)
\nMindfulness, Volume 15, pages 2347\u20132354, (2024).
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1007\/s12671-024-02438-y<\/a><\/p>\n<\/div>\n

M\u0171t\u00e9tileg elt\u00e1vol\u00edtott (reszek\u00e1lt) t\u00fcd\u0151 adenokarcin\u00f3m\u00e1ban a tumorba besz\u0171r\u0151d\u0151 term\u00e9szetes \u00f6l\u0151sejtek (NK-sejtek) \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00f3 T-sejtek (Treg-sejtek) s\u0171r\u0171s\u00e9ge hat\u00e1ssal van a progresszi\u00f3mentes- \u00e9s teljes t\u00fal\u00e9l\u00e9sre<\/h5>\n

\"\"<\/a>A t\u00fcd\u0151r\u00e1k m\u00e9g mindig vezet\u0151 daganatos hal\u00e1lok Magyarorsz\u00e1gon mind a f\u00e9rfiak, mind a n\u0151k eset\u00e9ben. A leggyakoribb sz\u00f6vettani t\u00edpus az adenokarcin\u00f3ma, kutat\u00e1sunkban is ezzel foglalkoztunk. Vil\u00e1gszerte komoly tumorimmunol\u00f3giai kutat\u00e1sok folynak annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re, hogy az immunrendszer egyes emberekn\u00e9l mi\u00e9rt k\u00e9pes sikeresen megakad\u00e1lyozni a daganat kialakul\u00e1s\u00e1t, m\u00e1sokn\u00e1l pedig mi\u00e9rt alakul ki m\u00e9gis daganat, \u00e9s ezekben az esetekben milyen k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s alakul ki a daganatsejtek, a daganatos k\u00f6t\u0151sz\u00f6vetes alap\u00e1llom\u00e1ny (str\u00f3ma), \u00e9s az immunsejtek k\u00f6z\u00f6tt. Az irodalmi adatok alapj\u00e1n nincs egy\u00e9rtelm\u0171 konszenzus, hogy az NK- \u00e9s Treg-sejteknek tumorellenes vagy \u00e9pp ellenkez\u0151leg, tumor n\u00f6veked\u00e9st el\u0151seg\u00edt\u0151 szerep\u00fck van, van-e b\u00e1rmilyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s a daganatban megtal\u00e1lhat\u00f3 genetikai elt\u00e9r\u00e9sek (pl. mut\u00e1ci\u00f3k) \u00e9s az immunsejtek s\u0171r\u0171s\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ezek hogyan befoly\u00e1solj\u00e1k a progresszi\u00f3mentes- \u00e9s teljes t\u00fal\u00e9l\u00e9st.<\/p>\n

Retrospekt\u00edven 115 korai st\u00e1dium\u00fa reszek\u00e1lt t\u00fcd\u0151 adenokarcin\u00f3m\u00e1s beteg sz\u00f6vettani mint\u00e1in vizsg\u00e1ltuk az NK- \u00e9s Treg-sejtek s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t, valamint KRAS mut\u00e1ci\u00f3 anal\u00edzist v\u00e9gezt\u00fcnk. Eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n a doh\u00e1nyos betegekben, a f\u00e9rfiakban \u00e9s \u00e9rdekes m\u00f3don a KRAS mut\u00e1ns betegekben alacsonyabb volt az NK-sejtek s\u0171r\u0171s\u00e9ge. A magas NK-sejt s\u0171r\u0171s\u00e9g \u00e9s magas Treg-sejt s\u0171r\u0171s\u00e9g hosszabb progresszi\u00f3mentes- \u00e9s teljes t\u00fal\u00e9l\u00e9ssel t\u00e1rsult. Ez az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s m\u00e9g robosztusabb lett, ha a kombin\u00e1lt magas NK- \u00e9s Treg sejts\u0171r\u0171s\u00e9ggel rendelkez\u0151 betegeket (NKmagasTregmagas) hasonl\u00edtottuk a t\u00f6bbi csoporthoz. Multivari\u00e1ns Cox-regresszi\u00f3 alapj\u00e1n a progresszi\u00f3mentes t\u00fal\u00e9l\u00e9s tekintet\u00e9ben a magas NK-sejt s\u0171r\u0171s\u00e9g \u00e9s a kombin\u00e1lt NKmagasTregmagas sejts\u0171r\u0171s\u00e9g bizonyult f\u00fcggetlen prognosztikus t\u00e9nyez\u0151nek, m\u00edg a teljes t\u00fal\u00e9l\u00e9s tekintet\u00e9ben a magas NK-, a magas Treg-, \u00e9s a kombin\u00e1lt NKmagasTregmagas sejts\u0171r\u0171s\u00e9g egyar\u00e1nt f\u00fcggetlen prognosztikus t\u00e9nyez\u0151nek bizonyult. Ennek az lehet a magyar\u00e1zata, hogy ez a k\u00e9t immunsejt nem csak a direkt tumorellenes immunv\u00e1lasznak, de a tumoros gyullad\u00e1snak is fontos r\u00e9sztvev\u0151i, amelyek akkor m\u0171k\u00f6dnek a leghat\u00e1sosabban, amennyiben kiegyens\u00falyozottak – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Szentkereszty M\u00e1rton.<\/p>\n

\n

Density of tumor-infiltrating NK and Treg cells is associated with 5 years progression-free and overall survival in resected lung adenocarcinoma
\nM\u00e1rton Szentkereszty (Department of Pulmonology, Semmelweis University Clinical Center; Tumor Pathology Center, National Institute of Oncology), Andrea Lad\u00e1nyi (Tumor Pathology Center, National Institute of Oncology; National Tumor Biology Laboratory, National Institute of Oncology), Gabriella G\u00e1lffy (Department of Pulmonology, Semmelweis University Clinical Center; Pulmonology Hospital of T\u00f6r\u00f6kb\u00e1lint), J\u00f3zsef T\u00f3v\u00e1ri (National Tumor Biology Laboratory, National Institute of Oncology; Department of Experimental Pharmacology, National Institute of Oncology), Gy\u00f6rgy Losonczy (Department of Pulmonology, Semmelweis University Clinical Center)
\nLung Cancer, Volume 192, June 2024, 107824.
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1016\/j.lungcan.2024.107824<\/a><\/p>\n<\/div>\n

K\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r-ell\u00e1t\u00e1s az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt stabiliz\u00e1l\u00e1sakor: szisztematikus \u00e1ttekint\u00e9s \u00e9s metaanal\u00edzis<\/h5>\n
\"\"<\/a>
Forest plot representing the risk ratio of in-hospital mortality in infants who received ICR or CC prior to resuscitation after birth.<\/figcaption><\/figure>\n

A sz\u00fclet\u00e9s ut\u00e1ni els\u0151 percek d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek az eg\u00e9szs\u00e9ges fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa t\u00fal\u00e9l\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l. A k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r korai vagy k\u00e9sleltetett ell\u00e1t\u00e1sa hat\u00e1ssal van az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt kering\u00e9s\u00e9re, l\u00e9gz\u00e9s\u00e9re, az eg\u00e9sz szervezet oxig\u00e9n-ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. A k\u00e9sleltetett k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r-ell\u00e1t\u00e1s az elm\u00falt \u00e9vtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott: bizony\u00edtottan jav\u00edtja az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt adapt\u00e1ci\u00f3t, n\u00f6veli a sz\u00fclet\u00e9skori v\u00e9rk\u00e9szletet \u00e9s cs\u00f6kkenti bizonyos korasz\u00fcl\u00f6ttkori sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek, p\u00e9ld\u00e1ul az agyv\u00e9rz\u00e9s \u00e9s a nekrotiz\u00e1l\u00f3 enterok\u00f3litisz kock\u00e1zat\u00e1t. Az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt ell\u00e1t\u00e1si ir\u00e1nyelvek szerint a megsz\u00fclet\u00e9st k\u00f6vet\u0151en beavatkoz\u00e1st nem ig\u00e9nyl\u0151 \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttekn\u00e9l v\u00e1rjunk legal\u00e1bb 60 m\u00e1sodpercet a k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r leszor\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

Kutat\u00e1sunkban azt vizsg\u00e1ltuk, hogy a k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r-ell\u00e1t\u00e1s k\u00e9sleltet\u00e9se milyen hat\u00e1ssal van azoknak a korasz\u00fcl\u00f6tteknek \u00e9s \u00fajsz\u00fcl\u00f6tteknek az adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra, akik stabiliz\u00e1ci\u00f3jukhoz azonnali beavatkoz\u00e1s(oka)t ig\u00e9nyelnek megsz\u00fclet\u00e9st k\u00f6vet\u0151en. Vizsg\u00e1latunk alapj\u00e1n a k\u00e9sleltetett k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r-ell\u00e1t\u00e1s biztons\u00e1gos elj\u00e1r\u00e1s ebben az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt-, korasz\u00fcl\u00f6tt popul\u00e1ci\u00f3ban is. A t\u00fal\u00e9l\u0151k ar\u00e1nya \u00e9s a sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek el\u0151fordul\u00e1sa nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt az azonnali k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r-ell\u00e1t\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcl\u0151kh\u00f6z k\u00e9pest. A t\u00e9ma \u00fajszer\u0171s\u00e9ge miatt pontos aj\u00e1nl\u00e1sok megfogalmaz\u00e1s\u00e1hoz tov\u00e1bbi, nagy esetsz\u00e1m\u00fa vizsg\u00e1latokra van sz\u00fcks\u00e9g. Egyetem\u00fcnk mindk\u00e9t sz\u00fcl\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9ben az \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttek \u00e9s korasz\u00fcl\u00f6ttek stabiliz\u00e1ci\u00f3ja speci\u00e1lis ell\u00e1t\u00f3asztalon, k\u00e9sleltetett k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3r-ell\u00e1t\u00e1s mellett zajlik, a klinikai adatok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9vel – fogalmazott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Etessy-Major Gr\u00e9ta.<\/p>\n

\n

Umbilical cord management in newborn resuscitation: a systematic review and meta-analysis
\nGr\u00e9ta Sz. Major (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Heim P\u00e1l National Pediatric Institute), Vivien Unger (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Csolnoky Ferenc Hospital), Rita Nagy (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Heim P\u00e1l National Pediatric Institute), M\u00e1rk Hern\u00e1df\u0151i (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Bethesda Children\u2019s Hospital), D\u00e1niel S. Veres (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Biophysics and Radiation Biology, Semmelweis University), \u00c1d\u00e1m Zolcs\u00e1k (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Biophysics and Radiation Biology, Semmelweis University), Mikl\u00f3s Szab\u00f3 (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Neonatology, Semmelweis University), Mikl\u00f3s Garami (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Pediatric Center, Semmelweis University), P\u00e9ter Hegyi (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute for Translational Medicine, University of P\u00e9cs; Institute of Pancreatic Diseases, Semmelweis University), P\u00e9ter Varga (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Neonatology, Semmelweis University; Department of Obstetrics and Gynecology, Intensive Neonatal Care Unit, Semmelweis University), \u00c1kos Gasparics (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Neonatology, Semmelweis University; Department of Obstetrics and Gynecology, Intensive Neonatal Care Unit, Semmelweis University)
\nPediatric Research (2024).
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1038\/s41390-024-03496-7<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A b\u00e9l, a v\u00e9r, az aneurizma fala \u00e9s a thrombus mikrobiom kapcsolat\u00e1nak vizsg\u00e1lata hasi aneurizm\u00e1s betegekben<\/h5>\n

\"\"<\/a>A hasi aorta aneurizma (AAA) az abdomin\u00e1l aorta t\u00e1gulata, mely \u00e1tm\u00e9r\u0151je nagyobb, mint 3 cm, \u00e9s\/vagy 50 sz\u00e1zal\u00e9kkal meghaladja a norm\u00e1l \u00e9r\u00e1tm\u00e9r\u0151t. Kor\u00e1bbi kutat\u00e1sok meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van a b\u00e9l mikrobiom \u00f6sszet\u00e9tele \u00e9s az AAA kialakul\u00e1sa \u00e9s progresszi\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt. 21 hasi aorta aneurizm\u00e1s beteg sz\u00e9klet-, v\u00e9r-, thrombus- \u00e9s aneurizma mikrobiomj\u00e1t vizsg\u00e1ltuk 16S rRNS szekven\u00e1l\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Vizsg\u00e1latunk c\u00e9lja volt meg\u00e1llap\u00edtani, 1) hogy az aneurizma fal\u00e1ban l\u00e9v\u0151 mikrobiom elt\u00e9r-e a kor\u00e1bban \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9rfalban l\u00e9v\u0151 mikrobiomt\u00f3l; 2) hogy az aneurizm\u00e1b\u00f3l \u00e9s thrombusb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 bakt\u00e9riumok sz\u00e9klet eredet\u0171ek-e \u00e9s a v\u00e9rrel \u00e1ramlanak-e oda; 3) az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s az aneurizm\u00e1s mikrobiom enzimaktivit\u00e1sa alapj\u00e1n felt\u00e9telezhet\u0151-e a bakt\u00e9riumok k\u00f6zvetlen szerepe a v\u00e9delemben vagy a patogenit\u00e1sban.
\nAz eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s aneurizm\u00e1s \u00e9rfal mikrobiom jellemz\u0151en n\u00e9gy taxonb\u00f3l \u00e1ll, k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az abundaci\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, miszerint az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9rfalban Proteobacteria 34 sz\u00e1zal\u00e9k, Firmicutes 29 sz\u00e1zal\u00e9k, Bacteroidetes 10 sz\u00e1zal\u00e9k, Actinobacteria 15 sz\u00e1zal\u00e9k, ezen taxonok megoszl\u00e1sa aneurizm\u00e1s \u00e9rfalban 71 sz\u00e1zal\u00e9k, 14 sz\u00e1zal\u00e9k, 4 sz\u00e1zal\u00e9k, 4 sz\u00e1zal\u00e9k. Taxonokon bel\u00fcli nemzets\u00e9gek abundanci\u00e1ja szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get mutatott az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s az aneurizm\u00e1s \u00e9rfalb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 mikrobiomban. Norm\u00e1l \u00e9rfalban Pseudomonas, Staphylococcus, Corynebacterium, Propionibacterium, m\u00edg a beteg \u00e9rfalban Acinetobacter, Burkholderia, Escherichia, Escherichia-Shigella, Sphingobium, Finegoldia nemzets\u00e9gek abundanci\u00e1ja szignifik\u00e1nsan magasabb volt.
\nAAA betegek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mint\u00e1it megvizsg\u00e1lva a sz\u00e9kletben nagy mennyis\u00e9gben el\u0151fordul Finegoldia, Peptoniphilus, Bacterides, Anaerococcus \u00e9s Prevotella nemzets\u00e9gek nem transzlok\u00e1l\u00f3dtak a v\u00e9rbe. A v\u00e9rben jelenl\u00e9v\u0151 Enhydrobacter \u00e9s Cutibacterium nemzets\u00e9gek nem sz\u00e1rmazhatnak a sz\u00e9kletb\u0151l, ez esetben a bejut\u00e1si kapu a p\u00e9ld\u00e1ul a b\u0151r lehet, majd a bakt\u00e9riumok a v\u00e9rrel ker\u00fclnek az aneurizm\u00e1ba \u00e9s a trombusba. Az aneurizma \u00e9s trombus fal\u00e1ban jellemz\u0151 bakt\u00e9rium nemzets\u00e9geket, Sphingobium, Acinetobacter, Aquabacterium, nem tartalmazza a v\u00e9rminta, \u00edgy ezek feltehet\u0151en m\u00e1r kor\u00e1bban ker\u00fcltek oda \u00e9s alkotj\u00e1k az aneurizm\u00e1ra, trombusra jellemz\u0151 mikrobiomfl\u00f3r\u00e1t. Ezen nemzets\u00e9gek megtal\u00e1lhat\u00f3ak a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben, haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakon, illetve az emberi test k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felsz\u00ednein. \u00c9rdekes egym\u00e1shoz illeszked\u0151 adatok, hogy kor\u00e1bbi kutat\u00e1sok bizony\u00edtott\u00e1k az Aquabacterium \u00e9s Sphingobium magas abundanci\u00e1j\u00e1t rheumatoid arthritises betegek ny\u00e1lmint\u00e1iban, valamint ismert, hogy ezen betegekn\u00e9l magasabb az aorta aneurizma kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zata.<\/p>\n

Megvizsg\u00e1lva a mikrobiomban jelenl\u00e9v\u0151 bakt\u00e9riumok enzimaktivit\u00e1s\u00e1t k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g figyelhet\u0151 meg az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s az aneurizm\u00e1s \u00e9rfalban, melyek v\u00e9d\u0151 vagy k\u00e1ros hat\u00e1st gyakorolnak az aneurizma kialakul\u00e1s\u00e1ban. A lok\u00e1lis vasfelhalmoz\u00f3d\u00e1s az \u00e9rfalon bel\u00fcl hozz\u00e1j\u00e1rul az AAA kialakul\u00e1s\u00e1hoz, az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9rfalban l\u00e9v\u0151 bakt\u00e9riumok magas vaskel\u00e1tot sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 ATP-\u00e1z aktivit\u00e1st mutatnak. AAA-ban egyes aminosavak metabolizmus\u00e1nak rendelleness\u00e9ge tapasztalhat\u00f3, a pol\u00e1ris aminosavat sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 ATP-\u00e1z szint\u00e9n v\u00e9d\u0151 hat\u00e1s\u00fa. M\u00edg az aneurizm\u00e1s mint\u00e1kban magas bakteri\u00e1lis peptidilprolil izomer\u00e1z enzimaktivit\u00e1sa hozz\u00e1j\u00e1rul az AAA progresszi\u00f3j\u00e1hoz – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban Nemes-Nikod\u00e9m \u00c9va.<\/p>\n

\n

Relationship between Gut, Blood, Aneurysm Wall and Thrombus Microbiome in Abdominal Aortic Aneurysm Patients
\n\u00c9va Nemes-Nikod\u00e9m (Department of Medical Microbiology, Semmelweis University), Gerg\u0151 P\u00e9ter Gyurok (Department of Vascular and Endovascular Surgery, Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Zsuzsanna A. Dunai (HUN-REN-SU Human Microbiota Research Group), N\u00f3ra Marka (Department of Medical Microbiology, Semmelweis University), B\u00e1lint Hofmeister (Department of Medical Microbiology, Semmelweis University), D\u00f3ra Szab\u00f3 (Department of Medical Microbiology, Semmelweis University; HUN-REN-SU Human Microbiota Research Group), P\u00e9ter S\u00f3tonyi (Department of Vascular and Endovascular Surgery, Heart and Vascular Center, Semmelweis University), L\u00e1szl\u00f3 Hidi (Department of Vascular and Endovascular Surgery, Heart and Vascular Center, Semmelweis University), \u00c1gnes Szappanos (Department of Vascular and Endovascular Surgery, Heart and Vascular Center, Semmelweis University; Department of Rheumatology and Clinical Immunology, Semmelweis University), Gergely Kov\u00e1cs (Department of Vascular and Endovascular Surgery, Heart and Vascular Center, Semmelweis University), Eszter Ostorh\u00e1zi (Department of Medical Microbiology, Semmelweis University; Department of Dermatology, Venereology and Dermatooncology, Semmelweis University)
\nInt. J. Mol. Sci.\u00a02024<\/b>,\u00a025<\/em>(16), 8844.
\nhttps:\/\/doi.org\/10.3390\/ijms25168844<\/a><\/p>\n<\/div>\n

Mi befoly\u00e1solhatja az immunter\u00e1pia hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t: tumorsejtek potenci\u00e1lis menek\u00fcl\u00e9si mechanizmusa hum\u00e1n melanom\u00e1ban<\/h5>\n

\"\"<\/a>Ismert, hogy a tumorsejtek k\u00e9pesek elrejt\u0151zni az immunsejtek el\u0151l, \u00edgy megakad\u00e1lyozva az immunrendszer hat\u00e9kony fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t ellen\u00fck. Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedben sz\u00e1mos ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl az immunellen\u0151rz\u0151pont-g\u00e1tl\u00f3k (ICI), azaz a tumorsejtek immunrendszer \u00e1ltali felismer\u00e9s\u00e9t \u00e9s elimin\u00e1l\u00e1s\u00e1t el\u0151seg\u00edt\u0151 kezel\u00e9sek bizonyultak a leg\u00edg\u00e9retesebbnek a malignus melanoma, a legagressz\u00edvebb b\u0151rr\u00e1k, kezel\u00e9s\u00e9ben. B\u00e1r a teljes- \u00e9s progresszi\u00f3mentes t\u00fal\u00e9l\u00e9st jelent\u0151sen n\u00f6velik, a betegek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl fele, ezid\u00e1ig ismeretlen okb\u00f3l, nem reag\u00e1l a kezel\u00e9s\u00e9re. A k\u00f6zelm\u00faltban klinikai vizsg\u00e1latokban kimutatt\u00e1k, hogy a hum\u00e1n leukocita antig\u00e9n-DR (HLA-DR) cs\u00f6kkent expresszi\u00f3ja korrel\u00e1ci\u00f3t mutat a rosszabb progn\u00f3zissal, valamint az ICI kezel\u00e9s gyeng\u00e9bb hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val melanom\u00e1ban.<\/p>\n

Eredm\u00e9nyeink egy olyan autokrin mechanizmust t\u00e1rnak fel, melyet a melanomasejtek az immunv\u00e1lasz elnyom\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak. A lizofoszfatidsav (LPA) egy biol\u00f3giailag akt\u00edv lipidmedi\u00e1tor, melyet a tumorsejtek t\u00f6bbs\u00e9ge nagy mennyis\u00e9gben k\u00e9pes termelni. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy az LPA szint\u00e9zist kataliz\u00e1l\u00f3 autotaxin enzimet el\u0151sz\u00f6r hum\u00e1n melanom\u00e1b\u00f3l izol\u00e1lt\u00e1k, ahol igen magas expresszi\u00f3ja igazoltan szerepet j\u00e1tszik a tumor progresszi\u00f3j\u00e1ban \u00e9s \u00e1tt\u00e9tk\u00e9pz\u00e9s\u00e9ben. C\u00e9lunk volt az LPA \u00e1ltal kiv\u00e1ltott citokin-felszabadul\u00e1s lehets\u00e9ges szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lata a HLA-DR expresszi\u00f3j\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a m\u00f6g\u00f6ttes jel\u00e1tviteli mechanizmusok tiszt\u00e1z\u00e1sa hum\u00e1n melanom\u00e1ban.
\nG\u00e9n-, valamint feh\u00e9rjeexpresszi\u00f3s eredm\u00e9nyeink igazolj\u00e1k, hogy a megn\u00f6vekedett mennyis\u00e9gben jelen lev\u0151 LPA egy komplex jel\u00e1tviteli \u00faton kereszt\u00fcl k\u00e9pes negat\u00edvan befoly\u00e1solni HLA-DR antig\u00e9n sejtfelsz\u00edni kihelyez\u0151d\u00e9s\u00e9t hum\u00e1n melanomasejteken. 435 melanom\u00e1s betegb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 tumoron v\u00e9gzett vizsg\u00e1lata alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy az \u00e1ltalunk azonos\u00edtott jel\u00e1tvitel kaszk\u00e1d nemcsak in vitro, hanem a tumorban is \u00f6sszehangoltan szab\u00e1lyoz\u00f3dik. Kiemelend\u0151, hogy az LPA \u00e1ltal medi\u00e1lt \u00fatvonal szerepe az immunter\u00e1pia hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak m\u00e9rlegel\u00e9se kapcs\u00e1n nemcsak a HLA-DR sejtfelsz\u00edni kihelyez\u0151d\u00e9se \u00e1ltal bizony\u00edtottuk, hanem \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st tal\u00e1ltunk a hat\u00e1st medi\u00e1l\u00f3 LPAR1 receptor fokozott expresszi\u00f3ja \u00e9s az anti-PD1 immunter\u00e1pi\u00e1ra adott cs\u00f6kkent v\u00e1laszk\u00e9szs\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben, egy olyan \u00faj mechanizmust t\u00e1rtunk fel, amelyet a melanomasejtek az immunrendszer t\u00e1mad\u00e1s\u00e1nak kiv\u00e9d\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lnak, mely befoly\u00e1ssal lehet az immunter\u00e1pia sikeress\u00e9g\u00e9re – fogalmazott \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Major Enik\u0151.<\/p>\n

\n

LPA suppresses HLA-DR expression in human melanoma cells: a potential immune escape mechanism involving LPAR1 and DR6-mediated release of IL-10
\nEnik\u0151 Major (Institute of Translational Medicine, Semmelweis University; HUN-REN-SU Cerebrovascular and Neurocognitive Disease Research Group), Kuan-Hung Lin (Department of Physiology, University of Tennessee Health Science Centre; Institute of Plant and Microbial Biology, Academia Sinica), Sue Chin Lee (Department of Physiology, University of Tennessee Health Science Centre), Krisztina K\u00e1ldi (Department of Physiology, Semmelweis University), Bal\u00e1zs Gy\u0151rffy (Department of Bioinformatics, Semmelweis University; Department of Biophysics, Medical School, University of Pecs; Institute of Molecular Life Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), G\u00e1bor J. Tigyi (Institute of Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Physiology, University of Tennessee Health Science Centre), Zolt\u00e1n Beny\u00f3 (Institute of Translational Medicine, Semmelweis University; HUN-REN-SU Cerebrovascular and Neurocognitive Disease Research Group)
\nActa Pharmacologica Sinica (2024)
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1038\/s41401-024-01373-x<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3kat a tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3k szerz\u0151i k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k.
\nSzerkesztette: Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m
\nFot\u00f3: a publik\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9pek<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Cikksorozatunkban az egyetemhez k\u00f6thet\u0151 D1 min\u0151s\u00edt\u00e9s\u0171 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyekr\u0151l olvashat\u00f3 r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3.<\/p>\n","protected":false},"author":101751,"featured_media":102156,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[4276],"class_list":["post-146786","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-tudomanyos-hirado"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/146786","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101751"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=146786"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/146786\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":146843,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/146786\/revisions\/146843"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/102156"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=146786"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=146786"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=146786"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}