{"id":144553,"date":"2024-09-16T06:00:02","date_gmt":"2024-09-16T04:00:02","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=144553"},"modified":"2024-09-16T08:02:50","modified_gmt":"2024-09-16T06:02:50","slug":"tudomanyos-hirado-22","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2024\/09\/16\/tudomanyos-hirado-22\/","title":{"rendered":"Tudom\u00e1nyos h\u00edrad\u00f3 22."},"content":{"rendered":"
Tudom\u00e1nyos H\u00edrad\u00f3 c\u00edm\u0171 cikksorozatunkban az egyetemhez k\u00f6thet\u0151 D1 min\u0151s\u00edt\u00e9s\u0171 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyekr\u0151l olvashat\u00f3 r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3. A cikkeket az elm\u00falt id\u0151szak megjelen\u00e9sei alapj\u00e1n a K\u00f6zponti K\u00f6nyvt\u00e1r, illetve a\u00a0tudom\u00e1nyos \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s rektorhelyettes<\/strong>\u00a0v\u00e1logatta.<\/div>\n
Az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s szoci\u00e1lis viselked\u00e9sek agyi szab\u00e1lyoz\u00e1sa<\/h5>\n

\"\"<\/a>A hypothalamus el\u00fcls\u0151, \u00fan. medi\u00e1lis preoptikus ter\u00fclete (MPOA) m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta ismert az anyai \u00e9s a p\u00e1rz\u00e1si viselked\u00e9sben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9r\u0151l. Modern idegtudom\u00e1nyi m\u00f3dszerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elkezdt\u00e9k felt\u00e1rni azokat az idegi h\u00e1l\u00f3zatokat, amelyekkel az MPOA kifejti ezen hat\u00e1sait. Kutat\u00f3csoportunk p\u00e9ld\u00e1ul kemogenetikai m\u00f3dszerekkel hat\u00e1rozta meg, hogy az itt lev\u0151 g\u00e1tl\u00f3 vet\u00edt\u0151neuronok felel\u0151sek az anyai viselked\u00e9sek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt (PMID: 34604722). Emellett az MPOA szerep\u00e9t m\u00e1s \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 szoci\u00e1lis viselked\u00e9sekben, \u00edgy a kurk\u00e1sz\u00e1s-szer\u0171 bar\u00e1ts\u00e1gos \u00e9rintkez\u00e9sekben is kimutattuk (PMID: 36113471). A szoci\u00e1lis interakci\u00f3k a fajt\u00e1rsakt\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 bemenetekre t\u00e1maszkodnak, amelyek r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k eset\u00e9ben legink\u00e1bb a szagl\u00e1sra \u00e9s a tapint\u00e1sra \u00e9p\u00fclnek. Ezek a bemenetek \u00fagy jutnak el a MPOA-ba, hogy kiker\u00fclik az agyk\u00e9rget, \u00edgy tudatosod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl befoly\u00e1solj\u00e1k a szoci\u00e1lis funkci\u00f3kat.<\/p>\n

Kutat\u00f3csoportunk el\u0151sz\u00f6r mutatta meg, hogy az MPOA-ba a taktilis szomatoszenzoros bemenetek a talamusz h\u00e1ts\u00f3 intralamin\u00e1ris magj\u00e1b\u00f3l \u00e9rkeznek (PMID: 29842887). Emellett az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s viselked\u00e9sekre hat\u00f3 hormon\u00e1lis bemenetek is k\u00f6zvetlen\u00fcl fejtik ki hat\u00e1sukat az MPOA neuronjain (PMID: 29802523). Az MPOA a szoci\u00e1lis v\u00e1laszokat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 projekci\u00f3in kereszt\u00fcl ir\u00e1ny\u00edtja, amelyek a jutalmaz\u00f3 rendszer \u00e9s a motoros rendszer fel\u00e9 ir\u00e1nyulnak. \u00cdgy az MPOA az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s szoci\u00e1lis viselked\u00e9s egyik f\u0151 agyi k\u00f6zpontj\u00e1nak tekinthet\u0151 – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Dobolyi \u00c1rp\u00e1d \u00e9s dr. L\u00e1ng Tam\u00e1s.<\/p>\n

\n

Medial preoptic circuits governing instinctive social behaviors
\nTam\u00e1s L\u00e1ng (Laboratory of Neuromorphology, Department of Anatomy, Histology and Embryology, Semmelweis University), Di\u00e1na Dim\u00e9n (Laboratory of Neuromorphology, Department of Anatomy, Histology and Embryology, Semmelweis University; Addiction and Neuroplasticity Laboratory, Department of Psychological and Brain Sciences, Indiana University), Szilvia Ol\u00e1h (Laboratory of Molecular and Systems Neurobiology, Department of Physiology and Neurobiology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University), Gina Puska (Laboratory of Molecular and Systems Neurobiology, Department of Physiology and Neurobiology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University; Department of Zoology, University of Veterinary Medicine Budapest), Arp\u00e1d Dobolyi (Laboratory of Neuromorphology, Department of Anatomy, Histology and Embryology, Semmelweis University; Laboratory of Molecular and Systems Neurobiology, Department of Physiology and Neurobiology, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd University)
\niScience, Volume 27, Issue 7, 2024.
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1016\/j.isci.2024.110296<\/a><\/p>\n<\/div>\n

Differenci\u00e1l diagn\u00f3zist \u00e9s kock\u00e1zatbecsl\u00e9st seg\u00edt\u0151 biomarkerek azonos\u00edt\u00e1sa primer cutan follikulus centrum limf\u00f3m\u00e1ban<\/h5>\n
\"\"<\/a>
A vizsg\u00e1latban szerepl\u0151 primer cutan follikulus centrum limf\u00f3ma mint\u00e1k k\u00f3piasz\u00e1m profilja \u00e9s klinikopatol\u00f3giai jellemz\u0151i.<\/figcaption><\/figure>\n

A primer cutan follikulus centrum limf\u00f3ma (PCFCL) ritka, b\u0151rt \u00e9rint\u0151, az immunrendszer B sejtjeib\u0151l kifejl\u0151d\u0151, rosszindulat\u00fa megbeteged\u00e9s, amelyet sok\u00e1ig a j\u00f3val gyakoribb follikul\u00e1ris limf\u00f3ma b\u0151rt \u00e9rint\u0151 alt\u00edpus\u00e1nak tartottak. Az elm\u00falt \u00e9vek kutat\u00e1sai sz\u00e1mos elt\u00e9r\u00e9st tal\u00e1ltak a k\u00e9t betegs\u00e9g biol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9ben \u00e9s klinikai viselked\u00e9s\u00e9ben. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a PCFCL ma m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 betegs\u00e9gk\u00e9nt szerepel a limf\u00f3m\u00e1k oszt\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban, azonban a PCFCL genetikai h\u00e1tter\u00e9t csak korl\u00e1tozott m\u00e9rt\u00e9kben siker\u00fclt felt\u00e9rk\u00e9pezni. A ritka betegs\u00e9geket \u00e9rint\u0151, emiatt hossz\u00fa id\u0151szakra visszatekint\u0151, retrospekt\u00edv mintagy\u0171jt\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 vizsg\u00e1latokat sok\u00e1ig limit\u00e1lta az archiv\u00e1lt sz\u00f6vetmint\u00e1kb\u00f3l kinyerhet\u0151 DNS t\u00f6redezetts\u00e9ge, mely egyes molekul\u00e1ris vizsg\u00e1latok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t teljes m\u00e9rt\u00e9kben ellehetetlen\u00edtette. A vizsg\u00e1l\u00f3elj\u00e1r\u00e1sok \u00e9s az informatikai ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel megny\u00edlt a lehet\u0151s\u00e9g sz\u00e1mos \u00faj technika alkalmaz\u00e1sa el\u0151tt. Ilyen a jelen vizsg\u00e1latban alkalmazott sek\u00e9ly teljes genom szekven\u00e1l\u00e1s (sWGS) is, mely t\u00f6redezett DNS mint\u00e1kon is lehet\u0151v\u00e9 teszi a k\u00f3piasz\u00e1m elt\u00e9r\u00e9sek teljes genom szint\u0171 vizsg\u00e1lat\u00e1t.<\/p>\n

A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n 20 PCFCL-es beteg 28, a betegs\u00e9g k\u00f3rlefoly\u00e1sa sor\u00e1n vett tumormint\u00e1j\u00e1t, valamint \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l 64 follikul\u00e1ris limf\u00f3m\u00e1s beteg mint\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1ltuk sWGS seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. B\u00e1r a PCFCL k\u00f3piasz\u00e1m profilja hasonl\u00f3nak bizonyult a follikul\u00e1ris limf\u00f3m\u00e1hoz, PCFCL-ben a BCL2 l\u00f3kuszt is \u00e9rint\u0151 18q amplifik\u00e1ci\u00f3 sokkal ritk\u00e1bban fordult el\u0151. A limf\u00f3ma kiindul\u00e1si hely\u00e9t\u0151l a b\u0151r t\u00e1volabbi r\u00e9gi\u00f3iba val\u00f3 terjed\u00e9s szignifik\u00e1nsan \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a nagyobb genomi instabilit\u00e1ssal, valamint egyes k\u00f3piasz\u00e1m elt\u00e9r\u00e9sek, mint a REL \u00e9s XPO1 l\u00f3kuszokat \u00e9rint\u0151 2p15 amplifik\u00e1ci\u00f3, a 3q23-q24 amplifik\u00e1ci\u00f3, a 6q16.1-q23.3 del\u00e9ci\u00f3 \u00e9s a CDKN2A \u00e9s 2B l\u00f3kuszokat \u00e9rint\u0151 9p21.3 del\u00e9ci\u00f3 gyakoribb el\u0151fordul\u00e1s\u00e1val, melyeket kor\u00e1bban a rossz progn\u00f3zis\u00fa primer cutan diff\u00faz nagy B-sejtes limf\u00f3ma jellemz\u0151jek\u00e9nt ismertek az irodalomban. Az eredm\u00e9nyek valid\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9n ak\u00e1r c\u00e9lzott vizsg\u00e1latok form\u00e1j\u00e1ban is be\u00e9p\u00fclhetnek a PCFCL patol\u00f3giai diagnosztikai algoritmus\u00e1ba, seg\u00edtve ezzel a betegs\u00e9g differenci\u00e1l diagnosztikai elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9t, valamint kock\u00e1zat becsl\u00e9s\u00e9t – fogalmazott dr. B\u00e1tai Bence.<\/p>\n

\n

Profiling of Copy Number Alterations Using Low-Coverage Whole-Genome Sequencing Informs Differential Diagnosis and Prognosis in Primary Cutaneous Follicle Center Lymphoma
\nBence B\u00e1tai (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University; Department of Internal Medicine and Hematology, Semmelweis University), Laura Kiss (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University), Luca Varga (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University), \u00c1kos Nagy (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University; Department of Internal Medicine and Hematology, Semmelweis University), Jacob Househam (Genomics and Evolutionary Dynamics Team, Centre for Evolution and Cancer, The Institute for Cancer Research), Ann-Marie Baker (Genomics and Evolutionary Dynamics Team, Centre for Evolution and Cancer, The Institute for Cancer Research), Tam\u00e1s L\u00e1szl\u00f3 (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University), Anna Udvari (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University), R\u00f3bert Horv\u00e1th (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University), Tibor Nagy (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University; Department of Biochemistry and Molecular Biology, Faculty of Medicine, University of Debrecen), Judit Csomor (Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University), J\u00f3zsef Szakonyi (Department of Dermatology, Venereology and Dermatooncology, Semmelweis University), Tam\u00e1s Schneider (Department of Hematology and Lymphoma, National Institute of Oncology), Trevor A. Graham (Genomics and Evolutionary Dynamics Team, Centre for Evolution and Cancer, The Institute for Cancer Research), Don\u00e1t Alp\u00e1r (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University), Jude Fitzgibbon (Barts Cancer Institute, Queen Mary University of London), \u00c1gota Szepesi (Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University), Csaba B\u00f6d\u00f6r (HCEMM-SU Molecular Oncohematology Research Group, Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University)
\nModern Pathology, Volume 37, Issue 5, May 2024, 100465.
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1016\/j.modpat.2024.100465<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A gyermekkori traum\u00e1k depresszi\u00f3t okoz\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra hajlamos\u00edt\u00f3 g\u00e9nek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1t seg\u00edti a depresszi\u00f3 alcsoportjainak vizsg\u00e1lata<\/h5>\n
\"\"<\/a>
Trajectories of the weighted direct MDD-related multimorbidity score over time using 7 clusters. Each box corresponds to a cluster of participants in which the trajectories of the scores are similar. Each colored line corresponds to the trajectory of a single individual. The red lines show the mean trajectory in a cluster. The x-axis corresponds to the discrete cumulative time intervals (1: 0\u201320, 2: 0\u201340, 3: 0\u201360, and 4: 0\u201370), and the y-axis shows the value of the weighted direct MDD-related multimorbidity score.<\/figcaption><\/figure>\n

A depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ra k\u00f6zismerten hajlamos\u00edtanak a gyermekkori traum\u00e1k, amilyenek az \u00e9rzelmi \u00e9s fizikai b\u00e1ntalmaz\u00e1s \u00e9s elhanyagol\u00e1s, valamint a szexu\u00e1lis ab\u00fazus. A depresszi\u00f3nak ezenk\u00edv\u00fcl genetikai meghat\u00e1rozotts\u00e1ga is van. S\u0151t, a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban a gyermekkori traum\u00e1k \u00e9s a g\u00e9nv\u00e1ltozatok szerepe n\u00e9ha egym\u00e1st\u00f3l is f\u00fcgghet: ezt az egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s\u00fcket m\u00e1r sz\u00e1mos g\u00e9n eset\u00e9ben le\u00edrt\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tanulm\u00e1nyok, azonban az eredm\u00e9nyek gyakran nem voltak ism\u00e9telhet\u0151k a k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00e1sok sor\u00e1n.<\/p>\n

A TRAJECTOME projekt keret\u00e9ben mi 31 kor\u00e1bban azonos\u00edtott g\u00e9n szerep\u00e9t tesztelt\u00fck a gyermekkori traum\u00e1k s\u00falyoss\u00e1g\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, a brit UK Biobank adatb\u00e1zis\u00e1nak t\u00f6bb mint 77 000 r\u00e9sztvev\u0151j\u00e9n. Vizsg\u00e1latunk \u00fajdons\u00e1ga az volt, hogy nem egyszer\u0171en a major depressz\u00edv zavar (MDD) diagn\u00f3zissal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st vizsg\u00e1ltuk, hanem olyan betegs\u00e9g-alcsoportokkal val\u00f3 kapcsolatokat, amelyek figyelembe veszik az MDD \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsbetegs\u00e9gei kialakul\u00e1s\u00e1nak id\u0151beli sorrendj\u00e9t is. Eredm\u00e9nyeink szerint, abban az alcsoportban, ahol az MDD az egy\u00e9n \u00e9let\u00e9ben kor\u00e1n indul, \u00e9s a szkizofr\u00e9ni\u00e1nak \u00e9s f\u00e1jdalommal j\u00e1r\u00f3 betegs\u00e9geknek is nagy a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, a CREB1, a DBH \u00e9s az MTHFR g\u00e9nek j\u00e1tszanak szerepet a gyermekkori traum\u00e1kra val\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban, azaz a noradrenerg jel\u00e1tvitel \u00e9s a neuroplaszticit\u00e1s funkcion\u00e1lis zavara felt\u00e9telezhet\u0151. Ha viszont az MDD k\u00e9s\u0151bb indul, \u00e9s legval\u00f3sz\u00edn\u0171bben a s\u00falyos stresszre adott reakci\u00f3hoz t\u00e1rsul, akkor a TPH1 g\u00e9n m\u00f3dos\u00edtja a gyermekkori traum\u00e1k \u00e1ltal kifejtett hat\u00e1st, ami a szerotonerg jel\u00e1tvitel szerep\u00e9re utal. \u00d6sszefoglalva, az MDD \u00e9s t\u00e1rsbetegs\u00e9gei \u00e1ltal azonos\u00edtott betegs\u00e9g-alcsoportok lehet\u0151s\u00e9get adnak a gyermekkori traum\u00e1k hat\u00e1s\u00e1t fokoz\u00f3 biol\u00f3giai folyamatok pontosabb megismer\u00e9s\u00e9re – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Eszl\u00e1ri N\u00f3ra.<\/p>\n

\n

Impact of gene-by-trauma interaction in MDD-related multimorbidity clusters
\nSarah Bonk (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald), Nora Eszlari (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Kevin Kirchner (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald), Andras Gezsi (Department of Measurement and Information Systems, Budapest University of Technology and Economics), Linda Garvert (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald), Mikko Kuokkanen (Department of Public Health and Welfare, Finnish Health and Welfare Institute; Department of Human Genetics and South Texas Diabetes and Obesity Institute, School of Medicine at University of Texas Rio Grande Valley; Research Program for Clinical and Molecular Metabolism, Faculty of Medicine, University of Helsinki), Isaac Cano (Hospital Cl\u00ednic de Barcelona, Institut d’Investigacions Biom\u00e8diques August Pi i Sunyer {IDIBAPS}, Universitat de Barcelona), Hans J. Grabe (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald; German Centre for Neurodegenerative Diseases {DZNE}, Site Rostock\/Greifswald), Peter Antal (Department of Measurement and Information Systems, Budapest University of Technology and Economics), Gabriella Juhasz (Department of Pharmacodynamics, Faculty of Pharmaceutical Sciences, Semmelweis University; NAP3.0-SE Neuropsychopharmacology Research Group, Hungarian Brain Research Program, Semmelweis University), Sandra Van der Auwera (Department of Psychiatry and Psychotherapy, University Medicine Greifswald; German Centre for Neurodegenerative Diseases {DZNE}, Site Rostock\/Greifswald)
\nJournal of Affective Disorders, Volume 359, 15 August 2024, Pages 382-391.
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1016\/j.jad.2024.05.126<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A mesters\u00e9ges intelligencia alkalmaz\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata a fogszuvasod\u00e1s diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra intraor\u00e1lis sz\u00e1rnyas \u00e9s periapik\u00e1lis r\u00f6ntgenfelv\u00e9teleken<\/h5>\n

\"\"<\/a>A fogszuvasod\u00e1s tov\u00e1bbra is az egyik leggyakoribb kr\u00f3nikus betegs\u00e9g vil\u00e1gszerte, becsl\u00e9sek szerint 2 milli\u00e1rd kezeletlen szuvas eset fordul el\u0151 a marad\u00f3 fogakban. Kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a szuvasod\u00e1s korai felismer\u00e9se \u00e9s a k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9kony kezel\u00e9si d\u00f6nt\u00e9sek meghozatala, ebben lehet seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre a mesters\u00e9ges intelligencia. A fogak approxim\u00e1lis felsz\u00edn\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 szuvas elv\u00e1ltoz\u00e1sok gyakran \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl alakulnak ki \u00e9s n\u00f6vekednek. A kis- \u00e9s nagy\u0151rl\u0151 fogak vizu\u00e1lis vizsg\u00e1lata sokszor neh\u00e9zs\u00e9get okozhat, ez\u00e9rt a r\u00f6ntgenfelv\u00e9telek n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenek a pontos diagn\u00f3zis fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

Ebben a retrospekt\u00edv radiol\u00f3giai vizsg\u00e1latban 238 intraor\u00e1lis digit\u00e1lis r\u00f6ntgenfelv\u00e9telt v\u00e1lasztottunk ki, amelyeken 323 fogat jel\u00f6lt\u00fcnk ki. A kiv\u00e1lasztott fogakat k\u00e9t f\u00fcggetlen hum\u00e1n megfigyel\u0151 \u00e9rt\u00e9kelte, majd az anonimiz\u00e1lt r\u00f6ntgenfelv\u00e9teleket felt\u00f6lt\u00f6tt\u00fck a konvol\u00faci\u00f3s neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokat alkalmaz\u00f3 fel\u00fcletre. R\u00f6vid elemz\u00e9s ut\u00e1n a rendszer elk\u00e9sz\u00edtette az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st, amelyben jel\u00f6lte a r\u00f6ntgenfelv\u00e9teleken felismert elv\u00e1ltoz\u00e1sokat \u00e9s azok elhelyezked\u00e9s\u00e9t. \u00d6sszehasonl\u00edtottuk az emberi megfigyel\u0151k \u00e9s a m\u00e9lytanul\u00e1st alkalmaz\u00f3 rendszer eredm\u00e9nyeit. \u00d6sszefoglalva elmondhat\u00f3, hogy a jelen tanulm\u00e1ny alapj\u00e1n az \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t alkalmaz\u00f3 modell megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga m\u00e9g nem \u00e9rte el azt a szintet, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3an haszn\u00e1lhat\u00f3 legyen a fogszuvasod\u00e1s diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, azonban jelent\u0151s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthat a fogorvosoknak az intraor\u00e1lis r\u00f6ntgenfelv\u00e9telek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben – fogalmazott dr. Szab\u00f3 Viktor.<\/p>\n

\n

Validation of artificial intelligence application for dental caries diagnosis on intraoral bitewing and periapical radiographs
\nViktor Szab\u00f3 (Department of Oral Diagnostics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University), Bence Tam\u00e1s Szab\u00f3 (Department of Oral Diagnostics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University), Kaan Orhan (Department of Oral Diagnostics, Faculty of Dentistry, Semmelweis University; Department of Dentomaxillofacial Radiology, Faculty of Dentistry, Ankara University; Medical Design Application, and Research Center {MEDITAM} Ankara University), D\u00e1niel S\u00e1ndor Veres (Department of Biophysics and Radiation Biology, Semmelweis University), David Manulis (Diagnocat Inc, San Francisco), Matvey Ezhov (Diagnocat Inc, San Francisco), Alex Sanders (Diagnocat Inc, San Francisco)
\nJournal of Dentistry, Volume 147, August 2024, 105105.
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1016\/j.jdent.2024.105105<\/a><\/p>\n<\/div>\n

\u00daj mechanizmusok seg\u00edthetik el\u0151 jel\u00e1tvitel-szelekt\u00edv gy\u00f3gyszerek fejleszt\u00e9s\u00e9t<\/h5>\n

\"\"<\/a>A jel\u00e1tvitel-szelekt\u00edv gy\u00f3gyszerek fejleszt\u00e9se \u00faj ir\u00e1nyt k\u00e9pvisel a gy\u00f3gyszerkutat\u00e1sban, mert ezen hat\u00f3anyagok k\u00e9pesek a receptorok sz\u00e1mos jel\u00e1tviteli \u00fatvonalai k\u00f6z\u00fcl csak a ter\u00e1pi\u00e1s szempontb\u00f3l el\u0151ny\u00f6s\u00f6ket befoly\u00e1solni a mell\u00e9khat\u00e1sok\u00e9rt felel\u0151s \u00fatvonalak aktiv\u00e1l\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. Ilyen molekul\u00e1kkal m\u00e1r biztat\u00f3 eredm\u00e9nyek sz\u00fclettek a f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00e1s vagy a sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9ben. A sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1sukhoz azonban elengedhetetlen annak meg\u00e9rt\u00e9se, hogy a jel\u00e1tvitel-szelekt\u00edv hat\u00e1sok milyen mechanizmusokon kereszt\u00fcl alakulnak ki.<\/p>\n

Eddig a kutat\u00e1sok a receptorok molekul\u00e1ris szerkezet\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1ltak. Dr. Hunyady L\u00e1szl\u00f3 kutat\u00f3csoportja felt\u00e1rta, hogy a jel\u00e1tvitel-szelekt\u00edv hat\u00e1sok t\u00e9rbeli \u00e9s id\u0151beli szervez\u0151d\u00e9st mutatnak, melyeket a receptor endocit\u00f3zis folyamata szab\u00e1lyoz. Az eredm\u00e9nyeket a szakter\u00fclet egyik legrangosabb foly\u00f3irata, a Science Signaling k\u00f6z\u00f6lte. A tanulm\u00e1nyt a foly\u00f3irat c\u00edmlapon jelentette meg \u00e9s szerkeszt\u0151s\u00e9gi \u00f6sszefoglal\u00f3ban m\u00e9ltatta annak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t – \u00edrta dr. T\u00f3th Andr\u00e1s D\u00e1vid.<\/p>\n

\n

G protein\u2013coupled receptor endocytosis generates spatiotemporal bias in \u03b2-arrestin signaling
\nAndr\u00e1s D. T\u00f3th (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University; Department of Internal Medicine and Haematology, Semmelweis University), Bence Szalai (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Orsolya T. Kov\u00e1cs (Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University), D\u00e1niel Garger (Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University; Computational Health Center, Helmholtz Munich), Susanne Prokop (Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Eszter Solt\u00e9sz-Katona (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), Andr\u00e1s Balla (Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University; HUN-REN-SE Laboratory of Molecular Physiology, Hungarian Research Network), Asuka Inoue (Molecular and Cellular Biochemistry, Graduate School of Pharmaceutical Sciences, Tohoku University), P\u00e9ter V\u00e1rnai (Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University; HUN-REN-SE Laboratory of Molecular Physiology, Hungarian Research Network), G\u00e1bor Turu (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University), L\u00e1szl\u00f3 Hunyady (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Faculty of Medicine, Semmelweis University)
\nScience Signaling, Volume 17 | Issue 842, June 2024
\nDOI: 10.1126\/scisignal.adi0934<\/a><\/p>\n<\/div>\n

Egy k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 feh\u00e9rje \u00faj jel\u00e1tviteli funkci\u00f3i<\/h5>\n

\"\"<\/a>A ma fel\u00edrt gy\u00f3gyszerek t\u00f6bb mint 30 sz\u00e1zal\u00e9ka G-feh\u00e9rj\u00e9hez kapcsolt receptorokon kereszt\u00fcl hat, mely receptorok jel\u00e1tvitel\u00e9ben a \u03b2-arresztin feh\u00e9rj\u00e9k kit\u00fcntetett jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak. A receptorok \u00e9s \u03b2-arresztinek kapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t a receptor foszforil\u00e1ci\u00f3 szab\u00e1lyozza, de eddig nem volt ismert, hogy milyen foszforil\u00e1lt aminosav mint\u00e1zatok felel\u0151sek ez\u00e9rt.<\/p>\n

Kutat\u00f3csoportunk dr. Hunyady L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s dr. Turu G\u00e1bor ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt sikeresen azonos\u00edtotta ezen mot\u00edvumokat g\u00e9pi tanul\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, melyeket \u201earreSTick\u201d-nek nevezt\u00fcnk el. Meglep\u0151 m\u00f3don az arreSTick mint\u00e1zat sz\u00e1mos nem-receptor feh\u00e9rj\u00e9ben is megtal\u00e1lhat\u00f3. Ez felvetette, hogy az eddig receptor partnerk\u00e9nt ismert \u03b2-arresztineknek sokkal sz\u00e9lesebb jel\u00e1tviteli funkci\u00f3ja van, mint eddig gondoltuk. Proteomikai vizsg\u00e1lataink igazolt\u00e1k ezt a felvet\u00e9st. P\u00e9ld\u00e1ul a HIV-1 Tat-specifikus faktor 1 (HTSF1) ezen mot\u00edvumokon kereszt\u00fcl l\u00e9p kapcsolatba a \u03b2-arresztinekkel, mely molekul\u00e1ris kapcsolat meghat\u00e1rozza a HTSF1 transzkripci\u00f3t szab\u00e1lyoz\u00f3 feh\u00e9rje sejten bel\u00fcli elhelyezked\u00e9s\u00e9t is. Ezen eredm\u00e9nyek \u00faj t\u00e1mad\u00e1spontokat ny\u00fajthatnak a \u03b2-arresztin-f\u00fcgg\u0151 jel\u00e1tviteli \u00fatvonalakban – fogalmazott dr. T\u00f3th Andr\u00e1s D\u00e1vid.<\/p>\n

\n

ArreSTick motif controls \u03b2-arrestin-binding stability and extends phosphorylation-dependent \u03b2-arrestin interactions to non-receptor proteins
\nAndr\u00e1s D\u00e1vid T\u00f3th (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Internal Medicine and Haematology, Semmelweis University), Eszter Solt\u00e9sz-Katona (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Semmelweis University), Katalin Kis (Department of Physiology, Semmelweis University), Viktor Guti (Department of Physiology, Semmelweis University), Sharon Gilzer (Department of Physiology, Semmelweis University), Susanne Prokop (Department of Physiology, Semmelweis University), Rox\u00e1na Boros (Department of Physiology, Semmelweis University), \u00c1d\u00e1m Mis\u00e1k (Department of Physiology, Semmelweis University), Andr\u00e1s Balla (Department of Physiology, Semmelweis University; HUN-REN SE Hungarian Research Network Laboratory of Molecular Physiology), P\u00e9ter V\u00e1rnai (Department of Physiology, Semmelweis University; HUN-REN SE Hungarian Research Network Laboratory of Molecular Physiology), Lilla Turi\u00e1k (Institute of Organic Chemistry, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), Andr\u00e1s \u00c1cs (Institute of Organic Chemistry, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences), L\u00e1szl\u00f3 Drahos (Institute of Organic Chemistry, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences),\u00a0Asuka Inoue (Molecular and Cellular Biochemistry, Graduate School of Pharmaceutical Sciences, Tohoku University), L\u00e1szl\u00f3 Hunyady (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Semmelweis University), G\u00e1bor Turu (Institute of Molecular Life Sciences, Centre of Excellence of the Hungarian Academy of Sciences, HUN-REN Research Centre for Natural Sciences; Department of Physiology, Semmelweis University)
\nCell Reports, Volume 43, Issue 5114241May 28, 2024.
\nDOI: 10.1016\/j.celrep.2024.114241<\/a><\/p>\n<\/div>\n

Digit\u00e1lis tervez\u00e9s \u00e9s navig\u00e1lt seb\u00e9szeti m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1sa a fels\u0151, \u00e1tt\u00f6r\u00e9sben visszamaradt szemfogak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban<\/h5>\n

\"\"<\/a>A kutat\u00e1s c\u00e9lja annak vizsg\u00e1lata volt, hogy a virtu\u00e1lis m\u0171t\u00e9ti tervez\u00e9s alapj\u00e1n v\u00e9grehajtott navig\u00e1lt seb\u00e9szeti m\u00f3dszer mennyire hat\u00e9kony a fels\u0151 \u00e1llcsontban \u00e1tt\u00f6r\u00e9sben visszamaradt szemfogak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban a hagyom\u00e1nyos (\u201ek\u00e9zi\u201d) m\u00f3dszerhez k\u00e9pest. Azokat a p\u00e1cienseket, akikn\u00e9l a szemfogak nem tudtak el\u0151t\u00f6rni, v\u00e9letlenszer\u0171en k\u00e9t csoportra osztottuk: az egyik csoportn\u00e1l sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes tervez\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt sablonnal v\u00e9gezt\u00fck a m\u0171t\u00e9tet, m\u00edg a m\u00e1sik csoportn\u00e1l a seb\u00e9sz saj\u00e1t tapasztalata alapj\u00e1n t\u00e1rta fel a fogat.<\/p>\n

Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy mindk\u00e9t m\u00f3dszer sikeres volt a szemfogak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban, de a navig\u00e1lt m\u00f3dszer l\u00e9nyegesen r\u00f6videbb ideig tartott (\u00e1tlagosan 4 perc 45 m\u00e1sodperc, szemben a k\u00e9zi m\u00f3dszer 7 perc 22 m\u00e1sodperc\u00e9vel). A m\u0171t\u00e9t ut\u00e1ni f\u00e1jdalom m\u00e9rt\u00e9ke nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151sen a k\u00e9t m\u00f3dszer k\u00f6z\u00f6tt. A kutat\u00e1sunk arra is r\u00e1mutatott, hogy a digit\u00e1lisan tervezett sablon haszn\u00e1lat\u00e1val elker\u00fclhet\u0151k bizonyos komplik\u00e1ci\u00f3k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00falzott v\u00e9rz\u00e9s vagy a szomsz\u00e9dos fogak \u00e9s sz\u00f6vetek s\u00e9r\u00fcl\u00e9se. A digit\u00e1lis technol\u00f3gia haszn\u00e1lata leny\u0171g\u00f6zte a p\u00e1cienseket, ami n\u00f6velte a r\u00e9szv\u00e9teli hajland\u00f3s\u00e1gukat \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket a kezel\u00e9sek sor\u00e1n. Teh\u00e1t, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes tervez\u00e9s \u00e9s a m\u0171t\u00e9ti sablon haszn\u00e1lata hat\u00e9kony m\u00f3dszer az \u00e1tt\u00f6r\u00e9sben visszamaradt szemfogak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra – fogalmazott dr. Kivovics M\u00e1rton.<\/p>\n

\n

Computer-assisted open exposure of palatally impacted canines for orthodontic eruption: A randomized clinical trial
\nM\u00e1rton Kivovics (Department of Community Dentistry, Semmelweis University),Szabolcs M\u00e1t\u00e9 Szanyi (Department of Community Dentistry, Semmelweis University), Anna Tak\u00e1cs (Department of Community Dentistry, Semmelweis University), M\u00e1rk R\u00e9p\u00e1si (Department of Community Dentistry, Semmelweis University), Orsolya N\u00e9meth (Department of Community Dentistry, Semmelweis University), Eitan Mijiritsky (Department of Head and Neck Surgery and Maxillofacial Surgery, Tel-Aviv Sourasky Medical Center, School of Medicine, Tel-Aviv University; Goldschleger School of Dental Medicine, Faculty of Medicine, Tel-Aviv University)
\nJournal of Dentistry, Volume 147, August 2024, 105110.
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1016\/j.jdent.2024.105110<\/a><\/p>\n<\/div>\n

Genetikai \u00e9s k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k hat\u00e1sa a csontmin\u0151s\u00e9gre: keresztmetszeti vizsg\u00e1lat, Magyar Ikerregiszter<\/h5>\n
\"\"<\/a>
Genetic and environmental determinants of bone quality: a cross-sectional analysis of the Hungarian Twin Registry<\/figcaption><\/figure>\n

A csontok t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t az \u00e1sv\u00e1nyianyag-tartalom \u00e9s az \u00fan. non-mass csonttulajdons\u00e1gok hat\u00e1rozz\u00e1k meg. A klinikai gyakorlatban a csontt\u00f6meg vizsg\u00e1lat\u00e1ra a kett\u0151s energi\u00e1j\u00fa fotonabszorpciometria (DEXA) alkalmas. A mikroarchitekt\u00fara megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re a trabecularis csont konnektivit\u00e1si denzit\u00e1s\u00e1nak (TBS) meghat\u00e1roz\u00e1sa, m\u00edg az anyagi min\u0151s\u00e9g (pl.: elaszticit\u00e1s) megismer\u00e9s\u00e9re a kvantitat\u00edv csontultrahang (QUS) ny\u00fajt lehet\u0151s\u00e9get.<\/p>\n

Az \u00e1sv\u00e1nyianyag tartalom jelent\u0151s genetikai meghat\u00e1rozotts\u00e1ga ismert, ugyanakkor a non-mass tulajdons\u00e1gokr\u00f3l m\u00e9g kev\u00e9s inform\u00e1ci\u00f3val rendelkez\u00fcnk. Ikervizsg\u00e1latunknak \u00e9ppen ez\u00e9rt volt c\u00e9lja a trabecularis csont konnektivit\u00e1si denzit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a sarokcsont QUS param\u00e9tereinek genetikai, illetve k\u00f6rnyezeti meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1nak megismer\u00e9se. A Magyar Ikerregiszterb\u0151l 82 ikerp\u00e1r (48 monozig\u00f3ta, 33 azonos nem\u0171 dizig\u00f3ta) bevon\u00e1s\u00e1val v\u00e9gzett tanulm\u00e1nyunkban a genetikai, a k\u00f6z\u00f6s \u00e9s egy\u00e9ni k\u00f6rnyezeti determin\u00e1lts\u00e1g ar\u00e1ny\u00e1t jelz\u0151 \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9si indexek meghat\u00e1roz\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nt az A-C-E struktur\u00e1lt egyenletmodell illeszked\u00e9se alapj\u00e1n. Vizsg\u00e1latunk a DEXA \u00e9s a QUS \u00e1ltal meghat\u00e1rozott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csonttulajdons\u00e1gok (TBS \u00e9s QUI) er\u0151s genetikai meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1t igazolta – fogalmazott dr. M\u00e9sz\u00e1ros Szilvia.<\/p>\n

\n

Genetic and environmental determinants of bone quality: a cross-sectional analysis of the Hungarian Twin Registry
\nSzilvia M\u00e9sz\u00e1ros (Department of Internal Medicine and Oncology, Faculty of Medicine, Semmelweis University), M\u00e1rton Piroska (Medical Imaging Centre, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Tam\u00e1s Leel-\u0150ssy (Department of Internal Medicine and Oncology, Faculty of Medicine, Semmelweis University), \u00c1d\u00e1m Domonkos T\u00e1rnoki (Medical Imaging Centre, Faculty of Medicine, Semmelweis University; Hungarian Twin Registry), D\u00e1vid L\u00e1szl\u00f3 T\u00e1rnoki (Medical Imaging Centre, Faculty of Medicine, Semmelweis University; Hungarian Twin Registry), Zs\u00f3fia Jokkel (Medical Imaging Centre, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Helga Szab\u00f3 (Medical Imaging Centre, Faculty of Medicine, Semmelweis University), \u00c9va Hossz\u00fa (2nd Department of Pediatrics, Faculty of Medicine, Semmelweis University), Em\u0151ke Csupor (Health Service, Buda Castle Local Authorities), R\u00e9ka Koll\u00e1r (Department of Internal Medicine and Oncology, Faculty of Medicine, Semmelweis University), \u00c1rp\u00e1d K\u00e9zdi (Department of Internal Medicine and Oncology, Faculty of Medicine, Semmelweis University;<\/span>K\u00e1roly R\u00e1cz Conservative Medicine Division, Doctoral College, Semmelweis University), \u00c1d\u00e1m G. Tab\u00e1k (<\/span>Department of Internal Medicine and Oncology, Faculty of Medicine, Semmelweis University; <\/span>Department of Public Health, Faculty of Medicine, Semmelweis University; <\/span>UCL Brain Sciences, University College London), Csaba Horv\u00e1th (Department of Internal Medicine and Oncology, Faculty of Medicine, Semmelweis University)
\nGeroScience (2024)
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1007\/s11357-024-01265-2<\/a>
\n<\/span><\/p>\n<\/div>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

Agyk\u00e9rgi serkent\u00e9s \u00e9s g\u00e1tl\u00e1s egyens\u00faly\u00e1nak vizsg\u00e1lata TMS-EMG seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szkizofr\u00e9ni\u00e1ban<\/h5>\n
\"\"<\/a>
Forest plot for SICI between unmedicated schizophrenia patients (SCH) and healthy control group (HC). B Forest plot for SICI between medicated SCH patients and HC. C, D Exploratory analysis of medication status and mean CPZ equivalent medication dose of SICI. E Summary of total effect sizes for subgroup analysis of SICI between medicated and unmedicated SCH and HC.<\/figcaption><\/figure>\n

A szkizofr\u00e9nia pontos neurobiol\u00f3giai h\u00e1ttere a mai napig nem ismert. Az egyik lehets\u00e9ges magyar\u00e1zatk\u00e9nt az idegsejtek k\u00f6zti inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1st meghat\u00e1roz\u00f3 serkent\u00e9s-g\u00e1tl\u00e1s egyens\u00faly\u00e1nak felborul\u00e1s\u00e1t emeli ki a szakirodalom. Meta-anal\u00edzis\u00fcnkben (kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latok \u00f6sszes\u00edt\u00e9se) az agyk\u00e9rgi serkent\u00e9s-g\u00e1tl\u00e1s egyens\u00faly\u00e1t Transzkrani\u00e1lis M\u00e1gneses Stimul\u00e1ci\u00f3 (TMS) \u00e9s Elektromiogr\u00e1fia (EMG) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1ltuk. A TMS egy nem invaz\u00edv agystimul\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1s, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a neuronok ingerl\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t lehet kutat\u00e1si \u00e9s diagnosztikai c\u00e9llal r\u00f6vidt\u00e1von, illetve ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9llal hosszabb t\u00e1von befoly\u00e1solni. A kutat\u00e1sunkban vizsg\u00e1lt TMS-EMG m\u00f3dszer alkalmas a motoros k\u00e9reg m\u00e1gneses ingerl\u00e9se \u00e1ltal GABA \u00e9s NMDA receptor m\u0171k\u00f6d\u00e9shez k\u00f6t\u00f6tt serkent\u0151 \u00e9s g\u00e1tl\u00f3 idegsejt v\u00e1laszok kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra. Az ingerl\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a megfelel\u0151 izomban kiv\u00e1ltott v\u00e1laszt (izom\u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1s) kapunk, melyeknek az amplit\u00fad\u00f3ja (nagys\u00e1ga) EMG seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rhet\u0151.<\/p>\n

36 foly\u00f3iratcikkb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, 794 szkizofr\u00e9ni\u00e1val diagnosztiz\u00e1lt beteg \u00f6sszes\u00edtett adata alapj\u00e1n robosztus (Cohen\u2019s d: 0.62) g\u00e1tl\u00e1si deficitet mutattunk ki szkizofr\u00e9ni\u00e1ban a SICI (Short-Interval Intracortical Inhibiton) paradigma seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Felt\u00e1r\u00f3 elemz\u00e9seink alapj\u00e1n az antipszichotikus gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s \u00e9s az antipszichotikum d\u00f3zis tendencia-szint\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll a SICI g\u00e1tl\u00e1si v\u00e1lasz m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel. Az eredm\u00e9nyeink t\u00e1mogatj\u00e1k a k\u00e9rgi serkent\u00e9s-g\u00e1tl\u00e1s egyens\u00faly\u00e1nak zavar\u00e1t hangs\u00falyoz\u00f3 elm\u00e9leteket, melyek seg\u00edthetik a szkizofr\u00e9nia patomechanizmus\u00e1nak pontosabb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. Az eredm\u00e9nyeink tov\u00e1bb\u00e1 meger\u0151s\u00edtik a TMS-EMG paradigm\u00e1k megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s alkalmass\u00e1g\u00e1t a szkizofr\u00e9nia vizsg\u00e1lat\u00e1ban, \u00edgy a kutat\u00e1sunk hozz\u00e1j\u00e1rulhat a j\u00f6v\u0151ben \u00faj TMS-EMG alap\u00fa diagnosztikai markerek kifejleszt\u00e9s\u00e9hez – fogalmazott dr. L\u00e1nyi Orsolya.<\/p>\n

\n

Excitation\/inhibition imbalance in schizophrenia: a meta-analysis of inhibitory and excitatory TMS-EMG paradigms
\nOrsolya L\u00e1nyi (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University), Bor\u00f3ka Kolesz\u00e1r (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University), Alexander Schulze Wenning (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University), David Balogh (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University), Marie Anne Engh (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University), Andr\u00e1s Attila Horv\u00e1th (Neurocognitive Research Center, Ny\u00edr\u0151 Gyula National Institute of Psychiatry and Addictology), P\u00e9ter Feh\u00e9rvari (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Biostatistics, University of Veterinary Medicine Budapest), P\u00e9ter Hegyi (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Institute of Pancreatic Diseases, Semmelweis University; Institute for Translational Medicine, Medical School, University of P\u00e9cs), Zsolt Moln\u00e1r (Centre for Translational Medicine, Semmelweis University; Department of Anesthesiology and Intensive Therapy, Semmelweis University; Department of Anesthesiology and Intensive Therapy, Poznan University of Medical Sciences), Zsolt Unoka (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University), G\u00e1bor Csukly (Department of Psychiatry and Psychotherapy, Semmelweis University)
\nSchizophrenia volume 10, Article number: 56 (2024).
\nhttps:\/\/doi.org\/10.1038\/s41537-024-00476-y<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A von Willebrand faktor molekul\u00e1ris nanodisszekci\u00f3val felt\u00e1rt rejtett megny\u00fal\u00e1si potenci\u00e1lja<\/h5>\n

\"\"<\/a>A von Willebrand faktor (VWF) egy olyan multimer szerkezet\u0171 feh\u00e9rje, amely v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00e1m\u00fa protomert (alapegys\u00e9get) tartalmaz, ahol minden protomer k\u00e9t C-termin\u00e1lis v\u00e9gen \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00f6bbdom\u00e9nes monomerb\u0151l \u00e1ll, vagyis egy dimernek felel meg. A VWF a ny\u00edr\u00f3er\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dom\u00e9nek megny\u00fal\u00e1s\u00e1val \u00e9s letekered\u00e9s\u00e9vel reag\u00e1l, ez\u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtve a v\u00e9rlemezk\u00e9k tapad\u00e1s\u00e1t \u00e9s aggreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a s\u00e9r\u00fclt \u00e9rfalhoz. Ismert, hogy az er\u0151re adott v\u00e1lasz sor\u00e1n VWF C1-6 dom\u00e9nekb\u0151l \u00e1ll\u00f3, egym\u00e1shoz tapad\u00f3 r\u00e9szei \u201ckiny\u00edlnak\u201d \u00e9s az A2 dom\u00e9n is letekeredik. Azonban nem vil\u00e1gos, hogy a feh\u00e9rje szerkezet\u00e9ben van-e olyan r\u00e9sz\/dom\u00e9n, amely tov\u00e1bbi megny\u00fal\u00e1sra ad lehet\u0151s\u00e9get.<\/p>\n

Ebben a tanulm\u00e1nyban ezt a lehet\u0151s\u00e9get vizsg\u00e1ltuk egyedileg el\u0151fesz\u00edtett multimerek nanodisszekci\u00f3j\u00e1val, atomier\u0151-mikroszk\u00f3pia (AFM) alkalmaz\u00e1s\u00e1val. Az AFM rug\u00f3lapka t\u0171j\u00e9t a felsz\u00ednhez nyomtuk \u00e9s a VWF tengely\u00e9re mer\u0151legesen mozgattuk. Siker\u00fclt a feh\u00e9rjehurkok kih\u00faz\u00e1sa a VWF-b\u0151l, ami jelent\u0151s kont\u00farhossz n\u00f6veked\u00e9st eredm\u00e9nyezett. Bizonyos esetekben a hurok elszakadt, \u00e9s egy hi\u00e1ny jelent meg a kont\u00far ment\u00e9n. Gyakran kis csom\u00f3szer\u0171 szerkezetek jelentek meg a hurkokban, vagyis VWF egyes dom\u00e9njei er\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra is feltekeredett \u00e1llapotban maradnak. A hurok szerkezeti elemz\u00e9se ut\u00e1n arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottunk, hogy az \u00fajonnan megfigyelt megny\u00fal\u00e1s a C1-6 \u00e9s A1-3 r\u00e9gi\u00f3kban tal\u00e1lhat\u00f3. A kriptikus r\u00e9szek kitekered\u00e9se fontos szerepet j\u00e1tszhat a VWF funkci\u00f3j\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1ban extr\u00e9m ny\u00edr\u00f3er\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, ugyanakkor tromb\u00f3zis rizik\u00f3 faktor is lehet – \u00edrta \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban dr. Cs\u00e1nyi M\u00e1ria Csilla.<\/p>\n

\n

Cryptic Extensibility in von Willebrand Factor Revealed by Molecular Nanodissection
\nM\u00e1ria Csilla Cs\u00e1nyi (Institute of Biophysics and Radiation Biology, Semmelweis University), Dominika Sziklai (Institute of Biophysics and Radiation Biology, Semmelweis University), Timea Feller (Discovery and Translational Science Department, Leeds Institute of Cardiovascular and Metabolic Medicine, University of Leeds), Jol\u00e1n H\u00e1rsfalvi (Institute of Biophysics and Radiation Biology, Semmelweis University), Mikl\u00f3s Kellermayer (Institute of Biophysics and Radiation Biology, Semmelweis University; HUNREN-SE Biophysical Virology Group)
\nInt. J. Mol. Sci. 2024, 25(13).
\nhttps:\/\/doi.org\/10.3390\/ijms25137296<\/a><\/p>\n<\/div>\n

A r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3kat a tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3k szerz\u0151i k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k.
\nSzerkesztette: Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m
\nFot\u00f3: a publik\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9pek<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Cikksorozatunkban az egyetemhez k\u00f6thet\u0151 D1 min\u0151s\u00edt\u00e9s\u0171 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyekr\u0151l olvashat\u00f3 r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3.<\/p>\n","protected":false},"author":101751,"featured_media":102156,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[4276],"class_list":["post-144553","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-tudomanyos-hirado"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/144553","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101751"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=144553"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/144553\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":144564,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/144553\/revisions\/144564"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/102156"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=144553"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=144553"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=144553"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}