{"id":139171,"date":"2024-05-20T06:00:02","date_gmt":"2024-05-20T04:00:02","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=139171"},"modified":"2024-05-21T11:03:18","modified_gmt":"2024-05-21T09:03:18","slug":"dr-muller-miklos-koran-otthon-ereztem-magam-a-laboratoriumban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2024\/05\/20\/dr-muller-miklos-koran-otthon-ereztem-magam-a-laboratoriumban\/","title":{"rendered":"Dr. M\u00fcller Mikl\u00f3s: Kor\u00e1n otthon \u00e9reztem magam a laborat\u00f3riumban"},"content":{"rendered":"
Alumni-interj\u00fasorozatunk leg\u00fajabb r\u00e9sz\u00e9ben dr. M\u00fcller Mikl\u00f3s, a New York-i Rockefeller University professor emeritusa, a Semmelweis volt hallgat\u00f3ja sz\u00e1molt be egyetemi eml\u00e9keir\u0151l \u00e9s a karrierje alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/div>\n
\"\"<\/a><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Mi \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte, hogy az orvosi tanulm\u00e1nyokat, ezen bel\u00fcl a Semmelweis Egyetemet v\u00e1lassza?<\/strong><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n

\u00c9rtelmis\u00e9gi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazom, a tudom\u00e1ny, \u00e9s ezen bel\u00fcl a biol\u00f3gia mindig vonzott. Gyerekkoromban volt egy r\u00e9gi mikroszk\u00f3pom is. Mindig tud\u00f3s, legink\u00e1bb kutat\u00f3 biol\u00f3gus szerettem volna lenni. De amikor felv\u00e9teliztem, a biol\u00f3gia szovjet, micsurinista v\u00e1ltozata uralkodott, nemcsak a Szovjetuni\u00f3ban, de Magyarorsz\u00e1gon is. Az ELTE biol\u00f3gus szak\u00e1ra \u00e9s az orvosira is felvettek, de nem tudtam, melyiket v\u00e1lasszam. \u00dagy gondoltam, ha orvos leszek, mindenk\u00e9ppen lesz j\u00f6v\u0151m. De mint orvos, j\u00f6v\u0151m lehet az orvosegyetemek elm\u00e9leti tansz\u00e9kein is, \u00e9s foglalkozhatok biol\u00f3gi\u00e1val is. \u00cdgy lettem v\u00e9g\u00fcl kutat\u00f3orvos.<\/p>\n

Volt p\u00e9ldak\u00e9pe fiatalkor\u00e1ban?<\/strong><\/p>\n

K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sk\u00e9nt m\u00e1r bej\u00e1rtam az ELTE N\u00f6v\u00e9ny\u00e9lettani Tansz\u00e9k\u00e9re, Gimesi N\u00e1ndor professzorhoz. T\u0151le \u00e9s munkat\u00e1rsait\u00f3l tanultam sejttant \u00e9s a modern mikroszk\u00f3pok kezel\u00e9s\u00e9t. \u00cdgy m\u00e1r kor\u00e1n belel\u00e1ttam egy k\u00eds\u00e9rletes biol\u00f3giai laborat\u00f3rium \u00e9let\u00e9be, ahol nagyon otthon \u00e9reztem magam.<\/p>\n

Megeml\u00edthetem Kruif Bakt\u00e9riumvad\u00e1szait mint izgalmas olvasm\u00e1nyt, \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb Sinclair Louis Martin Arrowsmith c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t. Martin vid\u00e9ki gyerek volt, bej\u00e1rt a k\u00f6rzeti orvoshoz. Orvosegyetemet v\u00e9gzett, remek mikrobiol\u00f3gia professzor volt. Izgatta a kutat\u00e1s \u00e9s beker\u00fclt a New York-i McGurk Int\u00e9zetbe kutat\u00f3nak. A t\u00f6rt\u00e9net naiv, de sz\u00e1momra Martin p\u00e9ldak\u00e9p volt. \u00c1lmodoztam, hogy valamikor \u00e9n is egy ilyen kutat\u00f3int\u00e9zetben dolgozhassak. A McGurk Int\u00e9zetet az \u00edr\u00f3 a Rockefeller Int\u00e9zetr\u0151l mint\u00e1zta. Szinte hihetetlen, de p\u00e1r \u00e9v m\u00falva \u00e9n is ott dolgoztam.\u00a0<\/p>\n

Mes\u00e9ljen, k\u00e9rem, a soksz\u00edn\u0171 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, \u00e9s hogy mindez az egyetem befejezt\u00e9vel hogyan bontakozott ki!<\/strong><\/p>\n

H\u00e1t ez bizony mes\u00e9be ill\u0151. Diploma ut\u00e1n vid\u00e9kre ir\u00e1ny\u00edtottak, de a di\u00e1kk\u00f6ri munk\u00e1m alapj\u00e1n, T\u00f6r\u0151 professzor elint\u00e9zte, hogy a sz\u00f6vettanon maradhassak. Mellette felvettek aspir\u00e1nsnak \u00e9s \u00edgy a k\u00eds\u00e9rletes munka mellett letettem az aspir\u00e1nsi vizsg\u00e1kat, sejttanb\u00f3l, biok\u00e9mi\u00e1b\u00f3l \u00e9s marxizmusb\u00f3l. Egy\u00e9bk\u00e9nt az aspir\u00e1nsi filoz\u00f3fiadolgozatomban mer\u00e9szen arr\u00f3l \u00edrtam, hogy Lepesinszkaja \u00faj \u201emarxista sejttana\u201d mennyire abszurdnak tekinthet\u0151 a marxista filoz\u00f3fia szempontj\u00e1b\u00f3l. Sajnos nincs meg a m\u00e1solatom. Ez akkort\u00e1jt t\u00f6rt\u00e9nt, amikor T\u00f6r\u0151 \u00e9ppen Kossuth-d\u00edjat kapott Lepesinszkaja \u00e1ltudom\u00e1nyos tan\u00e1nak \u201eigazol\u00e1s\u00e1\u00e9rt\u201d. Err\u0151l \u00e9s Lepesinszkaja tan\u00e1nak hazai fogadtat\u00e1s\u00e1r\u00f3l k\u00e9s\u0151bb \u00edrtam is egy cikket az Orvost\u00f6rt\u00e9neti K\u00f6zlem\u00e9nyekbe.<\/p>\n

M\u00e1r di\u00e1kk\u00f6r\u00f6s \u00e9veimben v\u00e9geztem k\u00eds\u00e9rleteket. Az egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n hamarosan megkezdtem eredm\u00e9nyeim k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t, rendszerint int\u00e9zeti koll\u00e9g\u00e1im t\u00e1rszerz\u0151s\u00e9g\u00e9vel. Egyik korai r\u00f6vid cikkemet, akkor m\u00e1r felismerve a nyugati foly\u00f3iratok kiz\u00e1r\u00f3lagos szerep\u00e9t, \u201epimaszul\u201d elk\u00fcldtem a tekint\u00e9lyes Nature Angli\u00e1ban kiadott foly\u00f3irathoz, \u00e9s elfogadt\u00e1k k\u00f6zl\u00e9sre! A tov\u00e1bbiakban a budapesti munk\u00e1m alapj\u00e1n egy sor k\u00f6zlem\u00e9ny sz\u00fcletett, amelyek egy r\u00e9sze az MTA Acta Biologica c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat\u00e1ban, de n\u00e9h\u00e1ny ism\u00e9t nemzetk\u00f6zi foly\u00f3iratokban jelent meg. A k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6zl\u00e9seknek d\u00f6nt\u0151 szerepe volt sorsom tov\u00e1bbi alakul\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Az Academic Press (New York, London) \u00e1ltal Chemical Zoology c\u00edmmel ind\u00edtott k\u00e9zik\u00f6nyv-sorozat els\u0151, egysejt\u0171ekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6tet\u00e9t G. W. Kidder szerkesztette, aki engem k\u00e9rt fel az egysejt\u0171ek em\u00e9szt\u00e9s\u00e9t bemutat\u00f3 fejezet meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra. A m\u00e1sik ilyen felk\u00e9r\u00e9s egy londoni szimp\u00f3ziumra val\u00f3 megh\u00edv\u00e1s volt 1962-ben, az ezen val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszott a karrieremben. A harmadik k\u00fclf\u00f6ldi felk\u00e9r\u00e9st egy USA-ban megjelen\u0151 szakfoly\u00f3irat, a Journal of Protozoolgy szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l kaptam 1961-ben, hogy legyek a szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g tagja. Ezt a funkci\u00f3t t\u00f6bb \u00e9ven \u00e1t l\u00e1ttam el.<\/p>\n

\u00c9vekkel k\u00e9s\u0151bb, a hollandiai Elsevier kiad\u00f3 k\u00e9rt fel egy \u00faj nemzetk\u00f6zi szakfoly\u00f3irat elind\u00edt\u00e1s\u00e1ra. K\u00e9t koll\u00e9g\u00e1val megszervezt\u00fck \u00e9s \u00e9vekig szerkesztett\u00fck a Biochemical and Molecular Parasitology c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratot, amely m\u00e1ra m\u00e1r t\u00fal van a 100. k\u00f6tet\u00e9n.<\/p>\n

Minek k\u00f6sz\u00f6nhette a kiv\u00e9teles lehet\u0151s\u00e9get, hogy a New York-i Rockefeller University-n dolgozhatott? Tudna mes\u00e9lni az ott t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vekr\u0151l, \u00e9s hogy milyen volt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban munk\u00e1t v\u00e1llalni?<\/strong><\/p>\n

Hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete van annak, ahogy a k\u00e9s\u0151bb Nobel-d\u00edjjal elismert Christian deDuve munkat\u00e1rs\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltam. T\u00f6r\u0151 professzor int\u00e9zet\u00e9ben egysejt\u0171eken dolgoztam, aminek a f\u0151 eredm\u00e9nyek\u00e9nt kimutattuk az egysejt\u0171ek em\u00e9szt\u0151-vaku\u00f3lumainak k\u00f6zeli rokons\u00e1g\u00e1t az eml\u0151ssejtek lysosom\u00e1ival. A t\u00e9m\u00e1b\u00f3l t\u00f6bb cikket k\u00f6z\u00f6lt\u00fcnk, r\u00e9szben nyugati tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratokban. A lysosom\u00e1kat deDuve \u00e9s munkat\u00e1rsai fedezt\u00e9k fel. R\u00e9szben ezek felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt kapta deDuve a Nobel-d\u00edjat.<\/p>\n

1963-ban rendezt\u00e9k Londonban az els\u0151, speci\u00e1lisan a lysosom\u00e1kkal foglalkoz\u00f3 nemzetk\u00f6zi szimp\u00f3ziumot a probl\u00e9ma kissz\u00e1m\u00fa kutat\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra. A k\u00fclf\u00f6ldi foly\u00f3iratokban megjelent cikkeink alapj\u00e1n engem is megh\u00edvtak a meglehet\u0151sen z\u00e1rtk\u00f6r\u0171 \u00fcl\u00e9sre. Itt alkalmam volt szem\u00e9lyesen megismerkedni sz\u00e1mos vezet\u0151 sejtkutat\u00f3val. Hazat\u00e9rve Budapestre n\u00e9h\u00e1nyuknak meg\u00edrtam, hogy szeretn\u00e9m laborat\u00f3riumukban, az ottani ide\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tov\u00e1bbk\u00e9pezni magam \u00e9s kutatni.\u00a0 T\u00f6bben felaj\u00e1nlott\u00e1k nekem ezt a lehet\u0151s\u00e9get. Ily m\u00f3don egy \u00e9v m\u00falva meg\u00e9rkeztem New Yorkba. DeDuve oszt\u00e1ly\u00e1n folytattam t\u00f6bb egysejt\u0171 faj sejttani \u00e9s biok\u00e9miai vizsg\u00e1lat\u00e1t, els\u0151sorban a lysosom\u00e1k \u00e9s az id\u0151k\u00f6zben deDuve \u00e1ltal felfedezett m\u00e1sik sejtorganellum, a peroxisom\u00e1k vizsg\u00e1lat\u00e1t. Ezen kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei kimutatt\u00e1k, hogy sz\u00e1mos egysejt\u0171 sejtorganellumai k\u00f6zeli rokonai a t\u00f6bbsejt\u0171 szervezetekre jellemz\u0151 sejtorganellumoknak, \u00edgy al\u00e1t\u00e1masztva azt az elm\u00e9letet, hogy az egysejt\u0171ek \u00e9s a t\u00f6bbsejt\u0171 szervezetek sejtjeinek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben sokkal t\u00f6bb a k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s, mint kor\u00e1bban azt felt\u00e9telezt\u00e9k.<\/p>\n

A m\u00e1sik kutat\u00f3, aki megh\u00edvott munkat\u00e1rs\u00e1nak, de csak egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb tudott fogadni, Heinz Holter feh\u00e9rjekutat\u00f3, a Carlsberg S\u00f6rgy\u00e1r laborat\u00f3rium\u00e1nak kiv\u00e1l\u00f3 tud\u00f3sa volt. \u00cdgy egy\u00e9ves New York-i munk\u00e1m ut\u00e1n visszat\u00e9rt\u00fcnk Eur\u00f3p\u00e1ba, ahol Koppenh\u00e1g\u00e1ban tanulm\u00e1nyoztam tov\u00e1bbi egy \u00e9vig az egysejt\u0171ek biok\u00e9mi\u00e1j\u00e1t, mik\u00f6zben nagyon \u00e9lveztem mag\u00e1t a v\u00e1rost is. D\u00e1niai \u00e9v\u00fcnk ut\u00e1n, imm\u00e1r k\u00e9t gyerekkel, visszat\u00e9rt\u00fcnk az USA-ba, ahol volt feles\u00e9gem \u00e9s j\u00f3magam \u00e9l\u00fcnk az\u00f3ta is.<\/p>\n

A Semmelweis Egyetemen t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek hogyan hatottak k\u00e9s\u0151bbi karrierj\u00e9re?<\/strong><\/p>\n

M\u00e1r m\u00e1sod\u00e9ves koromban tank\u00f6r\u00f6s lehettem a II. Sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zetben, amikor ott m\u00e9g Kiszely Gy\u00f6rgy vezette a biol\u00f3gia oktat\u00e1s\u00e1t. Hamarosan meg\u00e9rkezett T\u00f6r\u0151 Imre professzor Debrecenb\u0151l, aki lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy m\u00e1r di\u00e1kkoromban megkezdhessem saj\u00e1t kutat\u00e1saimat az egysejt\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek (csill\u00f3sok, am\u0151b\u00e1k stb.) t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kfelv\u00e9tel\u00e9nek \u00e9s sejten bel\u00fcli em\u00e9szt\u00e9s\u00e9nek ter\u00fclet\u00e9n. Ezek a munk\u00e1im \u00e9s az ott szerzett tapasztalatok alapozt\u00e1k meg tov\u00e1bbi eredm\u00e9nyeimet.<\/p>\n

Mit tart a legnagyobb siker\u00e9nek eddigi p\u00e1lyafut\u00e1sa alatt?<\/strong><\/p>\n

Sikernek tartom, hogy kezdeti eredm\u00e9nyeim alapj\u00e1n eljutottam egy ismert int\u00e9zm\u00e9nybe, ahol sok kiv\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3 dolgozott, \u00e9s amelynek nagysz\u00e1m\u00fa Nobel-d\u00edjasa volt vagy van. Ott tanultam biok\u00e9mi\u00e1t, r\u00e9szben a k\u00eds\u00e9rleteink sor\u00e1n. Munk\u00e1ink vezet\u0151 foly\u00f3iratokban jelentek meg, bibliogr\u00e1fi\u00e1m t\u00f6bb mint 200 cikket \u00e9s k\u00f6nyvfejezetet tartalmaz. Egy 2012-ben megjelent \u00f6sszefoglal\u00f3 cikk\u00fcnket 659 m\u0171 id\u00e9zi.<\/p>\n

B\u00fcszke vagyok r\u00e1, hogy a p\u00e1rizsi Ren\u00e9 Descartes Egyetem d\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott, \u00e9s t\u00f6bb hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g tiszteletbeli tagja lehetek. Otthon a Magyar Parazitol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Magyar Mikrobiol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g v\u00e1lasztott tiszteletbeli tagj\u00e1nak. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia k\u00fcls\u0151 tagja vagyok, tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1gom\u00e9rt \u00e9s m\u0171v\u00e9szetp\u00e1rtol\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gem\u00e9rt a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c9rdemrendj\u00e9vel t\u00fcntettek ki. Fontos r\u00e9sze volt a nem kutat\u00f3i munk\u00e1mnak, hogy \u00e9n ford\u00edtottam magyar nyelvre Bauer Ervin Elm\u00e9leti biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb k\u00f6nyvet is \u00edrtam \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l; emellett tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9nettel is foglalkozom.<\/p>\n

Milyen tan\u00e1csot tudna adni a m\u00e9g diplom\u00e1z\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 orvostanhallgat\u00f3inknak?<\/strong><\/p>\n

Kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9s akt\u00edv mesterekre tal\u00e1ltam m\u00e1r k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s koromban \u00e9s k\u00e9s\u0151bb, k\u00fclf\u00f6ldre ker\u00fclve is ilyenek fogadtak be. Hamar felismertem a k\u00fclf\u00f6ldi jelenl\u00e9t szerep\u00e9t. T\u00f6bb nyelv akt\u00edv ismerete nagyon fontos. A magyar mellett m\u00e1r k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s koromban j\u00f3l tudtam n\u00e9met\u00fcl \u00e9s angolul, azut\u00e1n hamarosan megtanultam oroszul \u00e9s annyira franci\u00e1ul is, hogy k\u00f6nnyen tudtam haszn\u00e1lni a francia irodalmat is. \u00dagy v\u00e9lem, ezek a mai hallgat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is fontosak lehetnek a sikerhez vezet\u0151 \u00faton.<\/p>\n

Alumni Igazgat\u00f3s\u00e1g<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Alumni-interj\u00fasorozatunkban dr. M\u00fcller Mikl\u00f3s, a New York-i Rockefeller University professor emeritusa sz\u00e1molt be karrierje alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n","protected":false},"author":101081,"featured_media":139234,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157,168],"tags":[4303,2408],"class_list":["post-139171","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","category-kiemelt","tag-alumni-portrek","tag-mki-alairas"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/139171","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101081"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=139171"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/139171\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":140233,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/139171\/revisions\/140233"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/139234"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=139171"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=139171"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=139171"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}