{"id":132037,"date":"2023-10-26T06:00:00","date_gmt":"2023-10-26T04:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=132037"},"modified":"2023-10-26T10:13:30","modified_gmt":"2023-10-26T08:13:30","slug":"gyulladast-szabalyozo-molekula-kimutatasarol-szol-a-semmelweis-egyetem-kutatoinak-publikacioja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2023\/10\/26\/gyulladast-szabalyozo-molekula-kimutatasarol-szol-a-semmelweis-egyetem-kutatoinak-publikacioja\/","title":{"rendered":"Gyullad\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3 molekul\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l a Semmelweis kutat\u00f3inak publik\u00e1ci\u00f3ja"},"content":{"rendered":"
A Nature Communications c\u00edm\u0171 rangos foly\u00f3iratban jelent meg az a publik\u00e1ci\u00f3, melyet teljes eg\u00e9sz\u00e9ben az \u00c9lettani Int\u00e9zet munkat\u00e1rsai jegyeznek. Dr. Enyedi Bal\u00e1zs, az int\u00e9zet egyetemi docens\u00e9nek kutat\u00f3csoportja egy olyan innovat\u00edv m\u00f3dszert hozott l\u00e9tre, amivel mikroszk\u00f3pos m\u00f3dszerekkel, \u00e9l\u0151 sz\u00f6vetekben, val\u00f3s id\u0151ben mutathat\u00f3 ki egy k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 gyullad\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3 molekula, a leukotri\u00e9n B4 felszabadul\u00e1sa.<\/strong><\/div>\n

Sz\u00f6vets\u00e9r\u00fcl\u00e9s eset\u00e9n a szervezet perceken bel\u00fcl mozg\u00f3s\u00edtja a v\u00e9dekez\u0151 mechanizmusait a k\u00fclvil\u00e1g potenci\u00e1lis k\u00f3rokoz\u00f3ival szemben. A Nobel-d\u00edjas Ilja Iljics Mecsnikov tengericsillag l\u00e1rv\u00e1k mikroszk\u00f3pos vizsg\u00e1lata k\u00f6zben vette \u00e9szre, hogy s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00fcket k\u00f6vet\u0151en sejtek v\u00e1ndorolnak a sebz\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba \u2013 \u00edgy fedezte fel a ma fagocit\u00e1knak nevezett immunsejteket. B\u00e1r az alapjelens\u00e9g k\u00f6zel 150 \u00e9ve ismert, e finoman szab\u00e1lyozott folyamat sz\u00e1mos r\u00e9szlet\u00e9t a mai napig nem \u00e9rtj\u00fck pontosan. Zebrahalakon v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteinkben sebet ejt\u00fcnk a 2-3 millim\u00e9teres zebrahal l\u00e1rv\u00e1k farok\u00fasz\u00f3j\u00e1n, \u00e9s mikroszk\u00f3ppal l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tessz\u00fck azokat a szab\u00e1lyoz\u00f3 folyamatokat, melyek lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy percek alatt feh\u00e9rv\u00e9rsejtek v\u00e1ndoroljanak a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s ter\u00fclet\u00e9re, hogy megv\u00e9dj\u00e9k a szervezetet a patog\u00e9nekt\u0151l \u00e9s el\u0151seg\u00edts\u00e9k a seb \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1s\u00e1t, illetve k\u00e9s\u0151bbi gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1t \u2013 magyar\u00e1zta dr. Enyedi Bal\u00e1zs.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\n

A biol\u00f3giai folyamatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez a kutat\u00f3k \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta haszn\u00e1lnak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 modellrendszereket. A zebrahalakat egy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai molekul\u00e1ris biol\u00f3gus, Streisinger Gy\u00f6rgy honos\u00edtotta meg a kutat\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ban a 60-as \u00e9vekben. A zebrahalakat kezdetben f\u0151k\u00e9pp fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai vizsg\u00e1latokra haszn\u00e1lt\u00e1k, mivel k\u00fcls\u0151 megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9ssel szaporodnak, \u00edgy ak\u00e1r f\u00e9nymikroszk\u00f3p alatt is k\u00f6nnyen megfigyelhet\u0151, ahogy egysejtes st\u00e1diumb\u00f3l kifejl\u0151dik az \u00e1llat. Hum\u00e1n betegs\u00e9gek modellez\u00e9s\u00e9re a 2000-es \u00e9vek sor\u00e1n kezdt\u00e9k haszn\u00e1lni, eleinte f\u0151k\u00e9pp monog\u00e9nes genetikai betegs\u00e9gek vizsg\u00e1lat\u00e1ra, majd egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt gyullad\u00e1s- \u00e9s tumorbiol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra. Dr. Enyedi Bal\u00e1zs munkacsoportja az\u00e9rt v\u00e1lasztotta a zebrahalakat saj\u00e1t kutat\u00e1saihoz, mivel a sejtszint\u0171 gyullad\u00e1sos folyamatok hasonl\u00f3 m\u00f3don j\u00e1tsz\u00f3dnak le benn\u00fck, mint az eml\u0151s, illetve hum\u00e1n rendszerekben. Kihaszn\u00e1lj\u00e1k, hogy l\u00e1rv\u00e1ik \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3ak, \u00edgy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l vizsg\u00e1lhat\u00f3k mikroszk\u00f3p alatt. Emellett a zebrahalak genetikailag m\u00f3dos\u00edthat\u00f3k, \u00edgy a laborban olyan transzg\u00e9neket, \u00fagynevezett fluoreszcens szenzorokat tudnak be\u00e9p\u00edteni a halak genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ba, melyek lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy mikroszk\u00f3p alatt \u00e9l\u0151 l\u00e1rv\u00e1kban k\u00f6vess\u00e9k nyomon az \u00e1ltaluk vizsg\u00e1lni k\u00edv\u00e1nt molekul\u00e1kat. \u00a0<\/p>\n<\/div>\n

\"\"<\/a>A k\u00f6rnyezeti k\u00e9miai ingerek hat\u00e1s\u00e1ra beindul\u00f3 sejtmozg\u00e1st kemotaxisnak nevez\u00fcnk, kemoattrakt\u00e1nsnak pedig azokat a molekul\u00e1kat, melyek fokozz\u00e1k a sejtv\u00e1ndorl\u00e1st az adott k\u00e9miai inger ir\u00e1ny\u00e1ba. Sebz\u00e9st k\u00f6vet\u0151en olyan kemoattrakt\u00e1nsok termel\u0151dnek, illetve szabadulnak fel a s\u00e9r\u00fclt sz\u00f6vetben, melyek feh\u00e9rv\u00e9rsejtek migr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9s helyi gyullad\u00e1st v\u00e1ltanak ki. Ezen molekul\u00e1kat azonban val\u00f3s id\u0151ben eddig nem lehetett megfigyelni, nem tudtuk, hogy pontosan mikor \u00e9s milyen sejtekb\u0151l szabadulnak fel, nem ismert\u00fck, hogy milyen t\u00e1vols\u00e1gra jutnak el a forr\u00e1st\u00f3l \u2013 fogalmazott az egyetemi docens. \u00daj m\u00f3dszer\u00fck l\u00e9nyege, hogy a gyullad\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3 molekul\u00e1k k\u00f6z\u00fcl egyet, a leukotri\u00e9n B4-et val\u00f3s id\u0151ben tett\u00e9k l\u00e1that\u00f3v\u00e1, illetve m\u00e9rhet\u0151v\u00e9. \u00cdgy gyullad\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 folyamatok sor\u00e1n el\u0151sz\u00f6r v\u00e1lt vizsg\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 egy kemoattrakt\u00e1ns felszabadul\u00e1s\u00e1nak helye, illetve sz\u00f6veti eloszl\u00e1sa.<\/p>\n

\n

Gyakorlatilag egy \u00faj szem\u00fcveget fejlesztett\u00fcnk, amellyel l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tett\u00fcnk egy k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 gyullad\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00f3 molekul\u00e1t<\/p>\n<\/blockquote>\n

\u2013 mutatott r\u00e1 dr. Enyedi Bal\u00e1zs.<\/p>\n

\n

S\u00e9r\u00fcl\u00e9skor a sz\u00f6vetek \u201egyullad\u00e1sos kokt\u00e9lt\u201d termelnek \u2013 ennek hat\u00e1s\u00e1ra indul be az a reakci\u00f3, melynek r\u00e9szek\u00e9nt feh\u00e9rv\u00e9rsejtek \u00e1ramlanak az \u00e9rintett ter\u00fcletre. Min\u00e9l nagyobb a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s, illetve min\u00e9l t\u00f6bb patog\u00e9n jut a k\u00fclvil\u00e1gb\u00f3l a szervezetbe, ann\u00e1l t\u00f6bb feh\u00e9rv\u00e9rsejtet kell a ter\u00fcletre ir\u00e1ny\u00edtani. A leukotri\u00e9n B4 egy arachidonsavb\u00f3l termel\u0151d\u0151 k\u00f6zponti gyullad\u00e1sos medi\u00e1tor, mely nagyon er\u0151s kemoattrakt\u00e1nsk\u00e9nt feh\u00e9rv\u00e9rsejtek \u201erajz\u00e1s\u00e1t\u201d v\u00e1ltja ki. Maguk a feh\u00e9rv\u00e9rsejtek termelik gyullad\u00e1sos k\u00f6rnyezetben, de a mai napig nem \u00e9rtj\u00fck pontosan a leukotri\u00e9n B4 felszabadul\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t. Erre is v\u00e1laszt adhat t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a j\u00f6v\u0151ben az \u00e1ltalunk kidolgozott m\u00f3dszer \u2013 h\u00edvta fel a figyelmet dr. Enyedi Bal\u00e1zs.<\/p>\n<\/div>\n

\"\"<\/a>Az \u00e1ltaluk kidolgozott \u00faj m\u00f3dszer l\u00e9nyege, hogy a leukotri\u00e9n B4 receptor\u00e1b\u00f3l kiindulva, annak szekezet\u00e9t m\u00f3dos\u00edtva bioszenzort hoztak l\u00e9tre. A szenzor z\u00f6ld fluoreszcenci\u00e1ja leukotri\u00e9n B4 hat\u00e1s\u00e1ra jelent\u0151sen megn\u0151, \u00edgy fluoreszcens mikroszk\u00f3p alatt m\u00e9rhet\u0151, s\u0151t l\u00e1that\u00f3, ahogy a z\u00f6ld f\u00e9ny intenzit\u00e1sa v\u00e1ltozik a leukotri\u00e9n B4 koncentr\u00e1ci\u00f3 f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben (amint az az illusztr\u00e1ci\u00f3n is l\u00e1that\u00f3). A bioszenzort k\u00f3dol\u00f3 DNS-szakasz bejuttathat\u00f3 a k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n vizsg\u00e1lt sejtekbe, melyek \u00edgy maguk hozz\u00e1k l\u00e9tre a szenzort. Ezen a m\u00f3don transzgenikus zebrahalak vagy ak\u00e1r egerek is l\u00e9trehozhat\u00f3k, melyekben meghat\u00e1rozott sejtek kifejezik szenzort, \u00edgy lehet\u0151v\u00e9 teszik a saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00fckben a leukotri\u00e9n B4 mikroszk\u00f3pos kimutat\u00e1s\u00e1t. Kis m\u00e9ret\u0171 molekulak\u00e9nt a leukotri\u00e9n B4 percek alatt eldiffund\u00e1l a forr\u00e1st\u00f3l, \u00edgy klasszikus immunfest\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sokkal nem vizsg\u00e1lhat\u00f3 fix\u00e1lt sz\u00f6vetekben. Az \u00faj m\u00f3dszerrel azonban val\u00f3s id\u0151ben k\u00f6vethet\u0151 z\u00f6ld fluoreszcens szign\u00e1lk\u00e9nt transzgenikus \u00e1llatokban a leukotri\u00e9n B4 felszabadul\u00e1sa \u2013 h\u00fazta al\u00e1 dr. Enyedi Bal\u00e1zs.<\/p>\n

\n

Eddigi vizsg\u00e1latukban a leukotri\u00e9n B4-re fejlesztettek bioszenzort, de kutat\u00e1suk \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3 \u00e9s egy\u00e9b, a gyullad\u00e1sos folyamatokat szab\u00e1lyoz\u00f3 tov\u00e1bbi molekul\u00e1k kimutat\u00e1s\u00e1ra is alkalmas szenzorokat fejleszthetnek a m\u00f3dszerrel.<\/p>\n<\/div>\n

\"\"<\/a>\u201eA kutat\u00e1snak t\u00f6bb j\u00f6v\u0151be mutat\u00f3 aspektusa is van. \u00c1ltala jobban meg\u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a gyullad\u00e1s biol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s patol\u00f3gi\u00e1ja: rengeteg kutat\u00f3csoport foglalkozik ezzel, akiknek \u00e9vtizedes \u00e1lma, hogy ne csak elvi szinten \u00e9rts\u00fck a molekul\u00e1k felszabadul\u00e1s\u00e1t \u00e9s diffund\u00e1l\u00e1s\u00e1t, de l\u00e1thassuk is ezt a folyamatot. A m\u00f3dszer\u00fcnkkel jobb k\u00e9pet kaphatunk a gyullad\u00e1sbiol\u00f3gi\u00e1t szab\u00e1lyoz\u00f3 faktorok pontos szerep\u00e9r\u0151l ak\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gmodellekben is \u2013 ez a kulcs ahhoz, hogy a j\u00f6v\u0151ben hat\u00e9konyabb ter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6ket lehessen fejleszteni. M\u00e1sr\u00e9szt az eddig l\u00e9trehozott \u00e9s most fejleszt\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 \u00faj kemoattrakt\u00e1ns bioszenzorok lehet\u0151s\u00e9get adnak arra is, hogy az eddigi m\u00f3dszerekn\u00e9l gyorsabban \u00e9s hat\u00e9konyabban tal\u00e1ljunk a kemoattrakt\u00e1nsok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 molekul\u00e1kat, g\u00e1tl\u00f3szereket. Jelenleg f\u0151k\u00e9pp a gyullad\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3 molekul\u00e1k biol\u00f3giai hat\u00e1s\u00e1nak jobb meg\u00e9rt\u00e9se a c\u00e9lunk, de hosszabb t\u00e1v\u00fa terveink k\u00f6z\u00f6tt szerepel az is, hogy fejleszt\u00e9seink r\u00e9v\u00e9n g\u00e1tl\u00f3szerek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1val bekapcsol\u00f3djunk a gy\u00f3gyszeripari kutat\u00e1sokba\u201d \u2013 emelte ki dr. Enyedi Bal\u00e1zs.<\/p>\n

A kutat\u00f3 2006-ban szerzett diplom\u00e1t a Semmelweis Egyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvosi Kar\u00e1n, majd PhD-munk\u00e1j\u00e1t az \u00c9lettani Int\u00e9zetben v\u00e9gezte dr. Geiszt Mikl\u00f3s, az int\u00e9zet egyetemi tan\u00e1r\u00e1nak kutat\u00f3csoportj\u00e1ban, amely reakt\u00edv oxig\u00e9n sz\u00e1rmaz\u00e9kokkal foglalkozott. Dr. Enyedi Bal\u00e1zs m\u00e1r itt is fluoreszcens szenzorokat fejlesztett, amellyel az egyik reakt\u00edv oxig\u00e9n sz\u00e1rmaz\u00e9k, a hidrog\u00e9n peroxid szintj\u00e9t m\u00e9rte a sejtekben. Ezt k\u00f6vet\u0151en felv\u00e9telt nyert az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center k\u00f6zpontj\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 sejtbiol\u00f3giai int\u00e9zetbe. Itt ismerkedett meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a zebrahal modellrendszerrel is.<\/p>\n

\n

Egy fiatal munkacsoportvezet\u0151, dr. Philipp Niethammer laborj\u00e1ba ker\u00fcltem, ami karrierem szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szerencs\u00e9s volt: posztdoktork\u00e9nt szemtan\u00faja lehettem egy labor fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek, ezt a tud\u00e1st pedig k\u00e9s\u0151bb magam is kamatoztathattam. 2011-2016 k\u00f6z\u00f6tt dolgoztam az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, ahol megismerkedtem a zebrahal modellrendszerrel, majd visszat\u00e9rtem a Semmelweis Egyetemre, ahol nekil\u00e1ttam a zebrahal-kutat\u00e1s, illetve az ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9l\u0151 mikroszk\u00f3pia infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t ki\u00e9p\u00edteni, melyek addig nem voltak jelen az int\u00e9zm\u00e9nyben<\/p>\n<\/blockquote>\n

\u2013 mutatott r\u00e1. Mindehhez nemcsak a Semmelweis Egyetemt\u0151l kapott t\u00e1mogat\u00e1st: 2018-ban elnyerte a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Lend\u00fclet-programj\u00e1nak p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1t \u2013 ennek, az egyetemi startup-programnak, valamint az Innov\u00e1ci\u00f3s Igazgat\u00f3s\u00e1g t\u00e1mogat\u00f3 programjainak a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel indulhatott el kutat\u00f3csoportja az \u00c9lettani Int\u00e9zet keretein bel\u00fcl. \u201eM\u00edg Amerik\u00e1ban egy j\u00f3l karbantartott, k\u00e9sz rendszerrel dolgozhattam, itthon null\u00e1r\u00f3l kellett kezdeni a munk\u00e1t: az \u00e1llath\u00e1z apr\u00f3l\u00e9kos \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve a vil\u00e1g\u00edt\u00e1si rendszer kidolgoz\u00e1s\u00e1n \u00e1t eg\u00e9szen a zebrahalak \u00e9letter\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ig mindent a csapatommal egy\u00fctt kellett kital\u00e1lnunk\u201d \u2013 magyar\u00e1zta, hozz\u00e1t\u00e9ve: m\u00e9g amerikai kutat\u00f3i \u00e9veiben publik\u00e1lt egy-egy tanulm\u00e1nyt a legrangosabb foly\u00f3iratok k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 Nature Cell Biology-ban, valamint a Cell-ben, ezzel \u00e9rdemelte ki a bizalmat arra, hogy Magyarorsz\u00e1gon is folytathassa kutat\u00e1sait. Fiatal munkacsoportvezet\u0151k\u00e9nt beker\u00fclt a Magyar Molekul\u00e1ris Medicina Kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gi K\u00f6zpont (HCEMM) t\u00e1mogatottjai k\u00f6z\u00e9 is, melynek tagjak\u00e9nt a Heidelbergben tal\u00e1lhat\u00f3 Eur\u00f3pai Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Laborat\u00f3riummal is szoros kapcsolatban dolgozhat.<\/p>\n

\"\"<\/a>A kutat\u00f3csoport eredm\u00e9nyeir\u0151l besz\u00e1mol\u00f3 publik\u00e1ci\u00f3 a rangos, 15-20 k\u00f6z\u00f6tti impakt faktorral rendelkez\u0151 Nature Communications-ben jelent meg. A publik\u00e1ci\u00f3t ugyan a foly\u00f3irat gyorsan j\u00f3v\u00e1hagyta, az azonban hossz\u00fa \u00e9vek munk\u00e1ja volt, m\u00edg id\u00e1ig eljutottak. \u201eA ki\u00e9p\u00fclt mikroszk\u00f3pos rendszern\u00e9l, a m\u0171szerekn\u00e9l \u00e9s a zebrahal-modellekn\u00e9l is fontosabb az a csapat, akikkel egy\u00fctt dolgozom. Jelenleg t\u00edzen vagyunk: rajtam k\u00edv\u00fcl h\u00e1rom PhD- \u00e9s k\u00e9t MD-PhD-hallgat\u00f3, k\u00e9t posztdoktor kutat\u00f3, \u00e9s k\u00e9t labor- illetve \u00e1llath\u00e1zi menedzser tagja a kutat\u00f3csoportnak, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck akad francia \u00e9s n\u00e9met kutat\u00f3 is. Nemcsak lelkes \u00e9s fiatal teh\u00e1t a csapat, de nemzetk\u00f6zi is\u201d \u2013 mutatott r\u00e1 dr. Enyedi Bal\u00e1zs, hozz\u00e1t\u00e9ve: a munk\u00e1jukat t\u00f6bb TDK-s hallgat\u00f3 is seg\u00edti, akikkel k\u00fcl\u00f6n \u00f6r\u00f6m sz\u00e1m\u00e1ra foglalkozni.<\/p>\n

A publik\u00e1ci\u00f3ig vezet\u0151 \u00fat sor\u00e1n az egyik legeml\u00e9kezetesebb pillanatnak azt tartja, amikor egy \u00e9vekkel ezel\u0151tti kar\u00e1csony el\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny nappal el\u0151sz\u00f6r l\u00e1tta, hogy m\u0171k\u00f6dik a leukotri\u00e9n B4 szenzoruk protot\u00edpusa. Ezt k\u00f6vet\u0151en k\u00f6zel h\u00e1rom \u00e9vet kellett dolgozniuk azon, hogy sikeresen tudj\u00e1k m\u00e9rni zebrahal \u00e1llatmodellben a leukotri\u00e9n B4 felszabadul\u00e1s\u00e1t feh\u00e9rv\u00e9rsejtekb\u0151l. A legnagyobb neh\u00e9zs\u00e9g is \u00e9pp ebb\u0151l fakadt: irodalmi adatok alapj\u00e1n hossz\u00fa h\u00f3napokig m\u00e1s id\u0151ablakban sz\u00e1m\u00edtottak a k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n a leukotri\u00e9n B4 felszabadul\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy sok\u00e1ig azt hitt\u00e9k gond van a rendszerrel, mivel t\u00fal r\u00f6vid ideig v\u00e9gezt\u00e9k a m\u00e9r\u00e9seket.<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
16<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>\r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n

Mint dr. Enyedi Bal\u00e1zs elmondta, eredm\u00e9nyeikhez rengetegen gratul\u00e1ltak itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is. A Nature Communications-ben megjelent publik\u00e1ci\u00f3 el\u0151tt m\u00e1r bemutatta kutat\u00e1s\u00e1t t\u00f6bb konferenci\u00e1n, mely m\u00e1r ekkor nagy felt\u0171n\u00e9st keltett \u00e9s t\u00f6bben is \u00e9rdekl\u0151dtek ir\u00e1nta \u2013 ez az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a rangos helyen megjelen\u0151 k\u00f6zlem\u00e9nynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tov\u00e1bb n\u0151tt. \u201eAz eszk\u00f6zt sokan haszn\u00e1lhatj\u00e1k saj\u00e1t k\u00eds\u00e9rleteikben, t\u00f6bb megkeres\u00e9s is \u00e9rkezett Amerik\u00e1t\u00f3l kezdve N\u00e9metorsz\u00e1gon \u00e1t Angli\u00e1ig\u201d \u2013 h\u00fazta al\u00e1. Dr. Enyedi Bal\u00e1zs hozz\u00e1tette: a publik\u00e1ci\u00f3 csak a kezdetet jelenti kutat\u00f3csoportja sz\u00e1m\u00e1ra, amely kijel\u00f6li azt az utat, amelyen a k\u00f6vetkez\u0151 5-10 \u00e9vben haladni szeretn\u00e9nek.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m
\nFot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila \u2013 Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Nature Communications c\u00edm\u0171 rangos foly\u00f3iratban megjelent publik\u00e1ci\u00f3t teljes eg\u00e9sz\u00e9ben az \u00c9lettani Int\u00e9zet munkat\u00e1rsai jegyzik.<\/p>\n","protected":false},"author":101751,"featured_media":132160,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[4179,2408,4314],"class_list":["post-132037","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-alhonlapokra","tag-mki-alairas","tag-kutatas"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/132037","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101751"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=132037"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/132037\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":133275,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/132037\/revisions\/133275"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/132160"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=132037"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=132037"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=132037"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}