![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2012\/07\/web-5975-300x199.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Dr. K\u00e9ri Gy\u00f6rgy negyven \u00e9ve tudom\u00e1nyos di\u00e1kk\u00f6r\u00f6s volt a Semmelweis Egyetemen, mely az\u00f3ta is a b\u00e1zisa.\u00a0 A professzor vezette, j\u00falius 1-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 akad\u00e9miai kutat\u00f3csoport jel\u00e1tviteli ter\u00e1pi\u00e1val foglalkozik, valamint az ER stressz, a diab\u00e9tesz \u00e9s a tumor kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1lja a hat\u00e1smechanizmus oldal\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n
A kutat\u00f3professzor elmondta: a betegs\u00e9gek molekul\u00e1ris mechanizmusainak h\u00e1tter\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 r\u00e9szben jel\u00e1tviteli zavarok vannak, vagyis p\u00e9ld\u00e1ul a tumorok eset\u00e9ben is hib\u00e1s jeleket tal\u00e1lunk a pathomechanizmus h\u00e1tter\u00e9ben. Egy sejt norm\u00e1lisan csak akkor oszt\u00f3dik, ha k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00fczenetet kap a kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszerk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 sejtt\u00e1rsadalomban. A tumorsejt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 okokb\u00f3l \u00fagy viselkedik, mintha \u00fczenetet kapna az oszt\u00f3d\u00e1sra, \u00e9s ezen r\u00e9szben saj\u00e1t mag\u00e1n bel\u00fcl gener\u00e1lt \u00fczenet(ek) hat\u00e1s\u00e1ra folyamatosan oszt\u00f3dik \u00e9s f\u00fcgg\u0151v\u00e9 v\u00e1lik az \u201eonkogenikus\u201d jelekt\u0151l Ha ezeket a hamis jeleket g\u00e1tolni tudjuk, akkor a sejt a programozott sejthal\u00e1l mechanizmus\u00e1val elpusztul \u2013 hangs\u00falyozta.<\/p>\n
Dr. K\u00e9ri Gy\u00f6rgy a 70-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban kezdett foglalkozni azzal a lehet\u0151s\u00e9ggel, hogy bizonyos specifikus jeleket k\u00f6zvet\u00edt\u0151 peptid-hormonokkal g\u00e1tolni lehet a tumorsejtek hamis jeleit. Az\u00f3ta kutatja a jel\u00e1tviteli mechanizmusokat. A kutat\u00e1s sor\u00e1n specifikus jel\u00e1tvitelt g\u00e1tl\u00f3 hat\u00f3anyagokat \u2013 kin\u00e1zg\u00e1tl\u00f3kat \u2013 vizsg\u00e1lnak \u00e9s fejlesztenek, amelyek korrig\u00e1lni tudj\u00e1k a jel\u00e1tvitelt. Mint mondta, az egyetemen alapkutat\u00e1s folyik, de mindig benne volt a gondolkod\u00e1s\u00e1ban a gy\u00f3gyszer-kutat\u00e1s orient\u00e1lts\u00e1g. Ennek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151ek szabadalmai, illetve Professzor Axel Ullrichal, a Max Plack Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9nek vezet\u0151j\u00e9vel t\u00f6bb mint 30 \u00e9ves egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se, mely t\u00f6bb gy\u00f3gyszerhat\u00f3anyag kifejleszt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s egy k\u00f6z\u00f6s \u00a0gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 c\u00e9g\u00a0 l\u00e9rehoz\u00e1s\u00e1hoz vezetett.<\/p>\n
Kit\u00e9rt arra: az akad\u00e9miai t\u00e1mogat\u00e1st most elnyert kutat\u00f3csoport val\u00f3j\u00e1ban 1973 \u00f3ta l\u00e9tezik, kor\u00e1bban peptidbiok\u00e9miai kutat\u00f3csoportnak h\u00edvt\u00e1k. A professzor eml\u00e9keztetett arra, hogy a diab\u00e9tesz er\u0151sen tumorra hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, az \u201einzulin-szer\u0171 n\u00f6veked\u00e9si faktor\u201d\u00e9s az inzulin nagyon fontos hajt\u00f3er\u0151k, \u00fagynevezett t\u00fal\u00e9l\u00e9si faktorok a tumorok sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1ris stressz hat\u00e1sok elronthatj\u00e1k, illetve \u00e9rz\u00e9ketlen\u00edthetik az inzulin jelutat. Ett\u0151l van a 2-es t\u00edpus\u00fa cukorbetegs\u00e9g, amikor bizonyos k\u00f3ros jelek hat\u00e1s\u00e1ra a sejt \u00e9rz\u00e9ketlenn\u00e9 v\u00e1lik az inzulinra. Ezt a mechanizmust vizsg\u00e1ljuk, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lunk a hib\u00e1s jel\u00e1tviteli utakkal interfer\u00e1lni \u2013 k\u00f6z\u00f6lte.<\/p>\n Hozz\u00e1tette: a leg\u00fajabb adatok alapj\u00e1n m\u00e1r tudj\u00e1k, hogy az \u00e9rz\u00e9ketlened\u00e9st kompenz\u00e1land\u00f3 fokozott inzulin termel\u00e9s a tumor n\u00f6veked\u00e9s mellett seg\u00edti a tumor\u0151ssejt t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9t is. Ez az\u00e9rt fontos, mert kor\u00e1bban mindig olyan kin\u00e1zg\u00e1tl\u00f3kat pr\u00f3b\u00e1ltak tal\u00e1lni, melyek nem g\u00e1tolt\u00e1k az inzulin receptort. A j\u00f6v\u0151ben viszont olyan kin\u00e1zg\u00e1tl\u00f3kkal k\u00eds\u00e9rleteznek majd, melyekn\u00e9l nem lesz baj, ha bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig az inzulinreceptort is g\u00e1tolj\u00e1k, hiszen a f\u0151 c\u00e9l a tumor, illetve a tumor-\u0151ssejt elpuszt\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n Az akad\u00e9mia kutat\u00f3csoport 8-9 f\u0151s lesz, \u00e9s t\u00f6bbnyire fiatalokb\u00f3l \u00e1ll majd. A professzor nagyon fontosnak tartja, hogy a tehets\u00e9ges fiatal kutat\u00f3k Magyarorsz\u00e1gon is kapjanak lehet\u0151s\u00e9geket.\u00a0 Ha Magyarorsz\u00e1gnak valamilye van, az a szellemi t\u0151ke, a kreativit\u00e1s, az alkot\u00f3k\u00e9szs\u00e9g. Ezt kellene tudnunk hasznos\u00edtani \u2013 nemcsak a tudom\u00e1nyban \u2013 hangs\u00falyozta a professzor.<\/p>\n J\u00falius 1-t\u0151l \u00a0n\u00e9gy MTA \u00e1ltal t\u00e1mogatott kutat\u00f3csoport <\/a>kezdhette meg munk\u00e1j\u00e1t az egyetemen. A dr. T\u00edm\u00e1r Gy\u00f6rgy vezette kutat\u00f3csoportr\u00f3l ezen a linken<\/a>, dr. Hunyady L\u00e1szl\u00f3 kutat\u00f3csoportj\u00e1r\u00f3l pedig\u00a0itt<\/a> olvashatnak. Cikksorozatunkat hamarosan folytatjuk a dr. Kellermayer Mikl\u00f3s \u00e1ltal vezetett kutat\u00f3csoportok bemutat\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n T-Sz.Sz.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Dr. K\u00e9ri Gy\u00f6rgy negyven \u00e9ve tudom\u00e1nyos di\u00e1kk\u00f6r\u00f6s volt a Semmelweis Egyetemen, mely az\u00f3ta is a b\u00e1zisa.\u00a0 A professzor vezette, j\u00falius 1-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 akad\u00e9miai kutat\u00f3csoport jel\u00e1tviteli ter\u00e1pi\u00e1val foglalkozik, valamint az ER stressz, a diab\u00e9tesz \u00e9s a tumor kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1lja a hat\u00e1smechanizmus oldal\u00e1r\u00f3l. A kutat\u00f3professzor elmondta: a betegs\u00e9gek molekul\u00e1ris mechanizmusainak h\u00e1tter\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 r\u00e9szben jel\u00e1tviteli zavarok vannak, vagyis …<\/p>\n","protected":false},"author":11,"featured_media":12235,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[333,188],"class_list":["post-12230","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-magyar-tudomanyos-akademia","tag-tudomanyos-hirek-rendezvenyek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12230","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/11"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12230"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12230\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/12235"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12230"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12230"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12230"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2012\/07\/web-6001.jpg\")
<\/a> K\u00e9ri professzor 1999 \u00f3ta vezeti a csoportot, amely\u00a02007-ben fuzion\u00e1lt dr. Mandl J\u00f3zsef csoportj\u00e1val, az\u00f3ta az elnevez\u00e9se is m\u00e1s: Pathobiok\u00e9miai kutat\u00f3csoportnak h\u00edvj\u00e1k. A mostani p\u00e1ly\u00e1zat is k\u00f6z\u00f6s kutat\u00e1si programra \u00e9p\u00fcl a diab\u00e9teszes \u00e9s tumoros jel\u00e1tviteli mechanizmusok \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok vizsg\u00e1lat\u00e1val.<\/p>\n<\/a>Dr. K\u00e9ri Gy\u00f6rgy v\u00e9lem\u00e9nye szerint az egy\u00e9nre szabott ter\u00e1pi\u00e1\u00e9 a j\u00f6v\u0151: meg kell tudni \u00e1llap\u00edtani, hogy egy adott betegben melyik a meghat\u00e1roz\u00f3 hamis jel, amit g\u00e1tolni kell. Erre akkor van lehet\u0151s\u00e9g, ha m\u00e1r van a kez\u00fcnkben megfelel\u0151 hat\u00f3anyag \u00e9s ismerj\u00fck a jel\u00e1tviteli utakat, illetve a kapcsol\u00f3d\u00f3 biomarkereket.<\/p>\n