{"id":117505,"date":"2022-07-14T14:14:56","date_gmt":"2022-07-14T12:14:56","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=117505"},"modified":"2026-03-24T08:33:06","modified_gmt":"2026-03-24T07:33:06","slug":"elhunyt-dr-csizmadia-imre-a-semmelweis-egyetem-diszdoktora","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2022\/07\/14\/elhunyt-dr-csizmadia-imre-a-semmelweis-egyetem-diszdoktora\/","title":{"rendered":"Elhunyt dr. Csizmadia Imre, a Semmelweis Egyetem d\u00edszdoktora"},"content":{"rendered":"
\u00c9let\u00e9nek 89. \u00e9v\u00e9ben, 2022. j\u00falius 13-\u00e1n elhunyt dr. Csizmadia Imre vil\u00e1gh\u00edr\u0171 k\u00e9mikus professzor, a Toronto University k\u00e9mia tansz\u00e9k\u00e9nek kor\u00e1bbi vezet\u0151je, a Semmelweis Egyetem d\u00edszdoktora, aki \u00e9veken kereszt\u00fcl volt az egyetem Or\u00e1lis Diagnosztikai Tansz\u00e9k\u00e9nek tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa.<\/span><\/div>\n
\"\"<\/a>
Fot\u00f3 forr\u00e1sa: Wikip\u00e9dia<\/figcaption><\/figure>\n

Dr. Csizmadia Imre a Toronto University k\u00e9mia tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je volt akt\u00edv kor\u00e1ban, aki egy szerves molekula els\u0151k\u00e9nt v\u00e9gzett sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes tervez\u00e9s\u00e9vel szerzett vil\u00e1gh\u00edrnevet.\u00a0<\/p>\n

Nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, hazak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gra, az\u00e9rt, hogy a magyar fels\u0151oktat\u00e1st t\u00e1mogassa, seg\u00edtse az \u00e9vek sor\u00e1n megszerzett tapasztalata alapj\u00e1n.<\/p>\n

A Semmelweis Egyetem Or\u00e1lis Diagnosztikai Tansz\u00e9k\u00e9nek \u00e9veken kereszt\u00fcl tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa volt, t\u00f6bb k\u00f6z\u00f6s cikke jelent meg dr. Dob\u00f3 Nagy Csaba tansz\u00e9kvezet\u0151vel. Kapcsolatot tartott a Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar Szerves Vegytani Int\u00e9zet munkat\u00e1rsaival is, a k\u00e9t int\u00e9zet k\u00f6z\u00f6sen terjesztette fel 2012-ben Doctor Honoris Causa elismer\u00e9sre<\/a>.<\/p>\n

Csizmadia professzor \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig seg\u00edtette a Semmelweis Egyetemet, most szervezett a MaterialWell (EUniWell) keret\u00e9ben egy ny\u00e1ri egyetemi el\u0151ad\u00e1s sorozatot.<\/p>\n

A Semmelweis Egyetem dr. Csizmadia Imr\u00e9t, aki a huszadik sz\u00e1zad egyik legnagyobb magyar k\u00e9mikusa, saj\u00e1t halottj\u00e1nak nyilv\u00e1n\u00edtotta.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Or\u00e1lis Diagnosztikai Tansz\u00e9k<\/p>\n

Nekrol\u00f3g<\/h5>\n

Csizmadia Imre Gyula P\u00e1l 1932. okt\u00f3ber 30-\u00e1n sz\u00fcletett Budapesten. S\u00e1rbog\u00e1rdon nevelkedett, majd iskol\u00e1it a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a Pesti Reform\u00e1tus Gimn\u00e1ziumban, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Szeghalmon folytatta. Egyetemi tanulm\u00e1nyait az akkori Budapesti M\u0171szaki Egyetemen kezdte, \u00e9s 1956-ban egy \u00fagynevezett vegyes m\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1t szerzett. V\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a Semmelweis Egyetemen a Straub F. Brun\u00f3 vezette Orvosi Vegytani Int\u00e9zetben kezdett gyakornokk\u00e9nt dolgozni. 1956 ut\u00e1n \u00e9lete nagy fordulatot vett, Kanad\u00e1ba emigr\u00e1lt, ahol 1957 \u00e9s 1959 k\u00f6z\u00f6tt a vancouveri Brit Kolumbiai Egyetemen (UBC) MSc-diplom\u00e1t, majd 1959 \u00e9s 1962 k\u00f6z\u00f6tt ugyanott PhD-fokozatot szerzett. Mintegy 10 \u00e9vet fel\u00f6lel\u0151 egyetemi tanulm\u00e1nyai ut\u00e1n k\u00e9t \u00e9vig (1962\u20131964) az MIT-n posztdoktori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt kutatott a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 John C. Slater professzor vezet\u00e9se alatt.<\/p>\n

M\u00e1r ezekben az \u00e9vekben \u2013 mint lelkes \u00e9s t\u00f6rekv\u0151 fiatalember \u2013 elkezdte \u00e9lete igazi c\u00e9lj\u00e1t keresni. Vancouverben rendszeresen bej\u00e1rt az elektrom\u00e9rn\u00f6k\u00f6k el\u0151ad\u00e1saira, ahol a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek programoz\u00e1s\u00e1t oktatt\u00e1k, mivel m\u00e1r akkor \u00e9rezte, hogy a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben a forradalmi fejl\u0151d\u00e9s ebbe az ir\u00e1nyba fog elindulni. \u201eA sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek meg fogj\u00e1k v\u00e1ltoztatni az eg\u00e9sz vil\u00e1got, \u00edgy a k\u00e9mi\u00e1t is\u201d \u2013 gondolta. Anal\u00f3g sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9pet b\u00e1rki tudott \u00e9p\u00edteni, de digit\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet m\u00e9g csak kevesen, s \u0151 tudta, hogy ez kell ahhoz, hogy szerves molekul\u00e1k elektronszerkezet\u00e9t \u00e9s reaktivit\u00e1sukat sz\u00e1molni lehessen. Akkoriban \u00edrt egy kutat\u00e1si javaslatot, amelyben kifejtette, c\u00e9lszer\u0171 lenne, ha a Schr\u00f6dinger-egyenletet sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel oldan\u00e1k meg, s \u00edgy a k\u00e9s\u0151bbiekben molekul\u00e1kat lehetne tervezni. \u00cdgy ker\u00fclt az MIT-ra, John C. Slater professzorhoz, aki a vil\u00e1g els\u0151 egyetemi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pcentrum\u00e1nak volt a vezet\u0151je. \u00cdgy jutott el Csizmadia Imre, a s\u00e1rbog\u00e1rdi kisdi\u00e1k 1963-ban, alig 30 \u00e9vesen a legend\u00e1s Slater professzor mell\u00e9, az akkori vil\u00e1g leger\u0151sebb sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9hez, \u00e9s \u00edgy tudta elv\u00e9gezni az els\u0151 szerves molekula, a H-CO-F elektronszerkezet\u2011sz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t. R\u00e9gi v\u00e1gya volt, hogy az els\u0151 \u201eGauss-f\u00fcggv\u00e9nyes\u201d sz\u00e1mol\u00e1st a peptidk\u00f6t\u00e9sen (\u2011CO\u2011NH\u2011) v\u00e9gezze el, hogy a k\u00e9s\u0151bbiekben peptidek \u00e9s feh\u00e9rj\u00e9k elektronszerkezet\u00e9t sz\u00e1molhassa. Azonban a kiv\u00e1lasztott formamid-molekula (H\u2011CO\u2011NH2) az akkori sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek kapacit\u00e1s\u00e1hoz m\u00e9rten t\u00fal sok atomot tartalmazott. \u00cdgy esett a v\u00e1laszt\u00e1sa az izoelektronos formil-fluoridra (H\u2011CO\u2011F), amelyben 6 atom helyett ugyan csak 4 tal\u00e1lhat\u00f3, de m\u00e1r ebben is 12 elektronp\u00e1rt lehetett modellezni. (Legutols\u00f3 publik\u00e1ci\u00f3i egyik\u00e9ben egy t\u00f6bb mint 1000 elektronp\u00e1rt tartalmaz\u00f3 rendszer tulajdons\u00e1gait vizsg\u00e1lta.)<\/p>\n

Ezt k\u00f6vet\u0151en lett nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig (1998) a Toront\u00f3i Egyetem k\u00e9miai tansz\u00e9k\u00e9nek professzora, majd \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig professor emeritusa. Csizmadia Imre szer\u00e9ny ember volt, m\u00e9gis b\u00fcszk\u00e9n emlegette, hogy tan\u00edtv\u00e1nyai k\u00f6z\u00fcl h\u00faszan lettek k\u00e9s\u0151bb vil\u00e1gszerte egyetemi tan\u00e1rok. Foly\u00f3iratot ind\u00edtott, amely az alkalmazott kvantumk\u00e9miai vagy m\u00e1s n\u00e9ven \u201esz\u00e1m\u00edt\u00e1sos k\u00e9miai\u201d eredm\u00e9nyeket publik\u00e1lta (THEOCHEM \/ Elsevier). Hossz\u00fa \u00e9s akt\u00edv \u00e9lete folyam\u00e1n t\u00f6bb mint 550 tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rsszerz\u0151je, meghat\u00e1roz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9ge volt. Ez id\u0151 alatt D\u00e9l-Amerik\u00e1t\u00f3l \u00c1zsi\u00e1n \u00e1t Eur\u00f3p\u00e1ig rengeteg koll\u00e9g\u00e1val kooper\u00e1lt, sz\u00e1mos egyetemen tan\u00edtott. \u00c9lete sor\u00e1n mindv\u00e9gig k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a Semmelweis Egyetemhez. Az Or\u00e1lis Diagnosztikai Tansz\u00e9ken 2010-t\u0151l k\u00f6zel t\u00edz \u00e9vig fejlesztett „ab initio” peptideket biokompatibilis anyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, minek sor\u00e1n t\u00f6bb k\u00f6z\u00f6s cikk\u00fck jelent meg. K\u00f6zvetlen kapcsolatot tartott a Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar, Szerves Vegytani Int\u00e9zet munkat\u00e1rsaival is, \u00edgy Csizmadia Imre professzort k\u00f6z\u00f6sen terjesztett\u00e9k fel 2012-ben a Semmelweis Egyetem Doctor Honoris Causa elismer\u00e9sre. Ezen fel\u00fcl d\u00edszdoktori c\u00edmet kapott az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen (ELTE) (1988) \u00e9s a National University of San Luison (Argent\u00edna, 2007). 2004-ben a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia k\u00fcls\u0151 tagjai k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztotta, sz\u00e9kfoglal\u00f3 besz\u00e9de m\u00e1ig eml\u00e9kezetes.<\/p>\n

Eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben j\u00f6v\u0151centrikus gondolkod\u00e1sm\u00f3d vezette \u00e9s lelkes\u00edtette. Az oktat\u00e1s \u00e9s az egyetemek meg\u00faj\u00edt\u00e1sa mindig a legfontosabb kih\u00edv\u00e1s volt sz\u00e1m\u00e1ra, melynek szellem\u00e9ben a j\u00f6v\u0151 professzorait nevelte. Szavaj\u00e1r\u00e1sa volt: \u201ea kinevelt professzorpal\u00e1nt\u00e1k teszik jobb\u00e1 vil\u00e1gunkat\u201d. Az volt a c\u00e9lja, hogy a kutat\u00e1s legyen a \u201etud\u00e1s\u201d \u00faj defin\u00edci\u00f3ja, ahol a \u201ekreativit\u00e1s\u201d az alapja mindennek. Inspir\u00e1lt, lelkesedett \u00e9s lelkes\u00edtett!<\/p>\n

A sikerek mellett n\u00e9h\u00e1ny olyan fordul\u00f3pontot is meg\u00e9lt, amely el\u0151sz\u00f6r megnehez\u00edtette az \u00e9let\u00e9t, de k\u00e9s\u0151bb r\u00e1j\u00f6tt, hogy ezek az esem\u00e9nyek terelt\u00e9k \u00faj \u00e9s hasznos ir\u00e1nyba. Gyakran emlegette 1956-ot, amikor mennie kellett, \u00e9s 2002-t, amikor v\u00e9gleg hazat\u00e9rt sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9re. Haza nem nyugd\u00edjasnak j\u00f6tt, hanem az\u00e9rt, hogy a nyugati vil\u00e1gban megtanult m\u00f3dszereket \u00e9s vil\u00e1gk\u00e9pet itthon integr\u00e1lja, a megl\u00e9v\u0151 rendszert kieg\u00e9sz\u00edtse. A 2002\u2011ben elnyert Szent-Gy\u00f6rgyi-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal hazat\u00e9rve az els\u0151 id\u0151szakot az ELTE falain bel\u00fcl t\u00f6lt\u00f6tte, ahol t\u00f6bb PhD-hallgat\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t seg\u00edtette. \u00d6r\u00f6mmel dolgozott a Perczel Andr\u00e1s vezette ELTE Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar (TTK) Szerkezeti K\u00e9mia \u00e9s Biol\u00f3gia Labor munkat\u00e1rsaival (pl. Beke Tam\u00e1s, J\u00e1kli Imre, Mucsi Zolt\u00e1n). K\u00e9s\u0151bb kedvenc v\u00e1ros\u00e1ba, Szegedre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, amelynek egyetem\u00e9n tov\u00e1bbi tartalmas \u00e9veket t\u00f6lt\u00f6tt el sikeresen Viskolcz B\u00e9la \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai (pl. Sz\u0151ri Mil\u00e1n, Fej\u00e9r Szil\u00e1rd, Fiser B\u00e9la \u00e9s R\u00e1gyanszki Anita) inspir\u00e1l\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00e9ben. R\u00e1 jellemz\u0151 m\u00f3don kanadai di\u00e1kokat \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi koll\u00e9g\u00e1kat hozott Szegedre, ahol k\u00f6z\u00f6sen dolgoztak, s \u00e9rtek el tov\u00e1bbi sz\u00e9p szakmai eredm\u00e9nyeket. M\u00e9g 80 \u00e9ves kora felett is oktatott (2016-t\u00f3l a Miskolci Egyetemen), \u00e9s csak a COVID-j\u00e1rv\u00e1ny kezdet\u00e9n, 88 \u00e9vesen vonult vissza, de m\u00e9g ekkor is folytatta inspir\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, melynek sor\u00e1n Kov\u00e1cs Ervin, Deme Ruth \u00e9s Deme J\u00e1nos munk\u00e1j\u00e1t k\u00f6vette \u00e9s seg\u00edtette. \u00c9lete v\u00e9g\u00e9ig seg\u00edtette a Semmelweis Egyetemet, erej\u00e9nek fogyt\u00e1val is lelkesen szervezett a MaterialWell (EUniWell) keret\u00e9ben egy ny\u00e1ri egyetemi el\u0151ad\u00e1s sorozatot.<\/p>\n

Csizmadia Imre szerette a k\u00e9mi\u00e1t, \u00e9s ott is r\u00e1tal\u00e1lt a molekul\u00e1kra, ahol m\u00e1sok nem. Ahogy kedvencei, az atomok s az elektronok \u00f6r\u00f6kk\u00e9 mozognak, \u0151 is szakadatlan mozg\u00e1sban volt: \u00edrt, rajzolt, telefon\u00e1lt \u00e9s tan\u00edtott. Ahol \u00e9ppen volt, lakott vagy oktatott, ott lassan, de szisztematikusan \u00e9letet \u00e9s mozg\u00e1st gener\u00e1lt maga k\u00f6r\u00fcl. Nyughatatlan szelleme nem tudott megpihenni. Nem v\u00e9letlen\u00fcl volt az a j\u00f3l ismert mond\u00e1sa: \u201eaki igaz\u00e1n siet, az nem \u00e9r r\u00e1 meg\u00e1llni\u201d. \u0150 elment, s h\u00e1trahagyott minket. Nyugodj\u00e9k b\u00e9k\u00e9ben!<\/p>\n

Perczel Andr\u00e1s, az MTA rendes tagja \u00e9s Dob\u00f3 Nagy Csaba, egyetemi tan\u00e1r, az Or\u00e1lis Diagnosztika Tansz\u00e9k igazgat\u00f3ja<\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Elhunyt dr. Csizmadia Imre vil\u00e1gh\u00edr\u0171 k\u00e9mikus professzor, a Semmelweis Egyetem d\u00edszdoktora, aki t\u00f6bb \u00e9vig volt az Or\u00e1lis Diagnosztikai Tansz\u00e9k tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa. <\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":60875,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[157],"tags":[4108],"class_list":["post-117505","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-semmelweis-vilag","tag-gyaszhir"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/117505","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=117505"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/117505\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":117751,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/117505\/revisions\/117751"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/60875"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=117505"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=117505"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=117505"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}