{"id":114880,"date":"2022-05-21T06:00:30","date_gmt":"2022-05-21T04:00:30","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=114880"},"modified":"2022-05-23T15:37:32","modified_gmt":"2022-05-23T13:37:32","slug":"szenior-akademia-a-sejtbiologiarol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2022\/05\/21\/szenior-akademia-a-sejtbiologiarol\/","title":{"rendered":"Szenior Akad\u00e9mia &#8211; a sejtbiol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"<div class=\"lead\">Dr. Buz\u00e1s Edit immunol\u00f3gus, sejtbiol\u00f3gus tartotta a Semmelweis Egyetem Szenior Akad\u00e9mia 2022-es tavaszi szemeszter\u00e9nek tizenegyedik el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, amelyben az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k a sejtbiol\u00f3gia alapvet\u0151 elemeir\u0151l \u00e9s c\u00e9ljair\u00f3l hallhattak. A Genetikai, Sejt- \u00e9s Immunbiol\u00f3giai Int\u00e9zet (GSI) igazgat\u00f3ja sz\u0171kebb szakter\u00fclet\u00e9t, az extracellul\u00e1ris vezikul\u00e1k vizsg\u00e1lat\u00e1t is r\u00e9szletesen bemutatta.<\/div>\n<p>Dr. Buz\u00e1s Edit el\u0151ad\u00e1sa kezdet\u00e9n kiemelte, hogy k\u00e9t dolgot szeretne megmutatni: azt, hogy mi\u00e9rt sz\u00e9p a sejtbiol\u00f3gia, illetve hogy mi\u00e9rt \u00e9rdemes a sejteket a sejtbiol\u00f3gia eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val vizsg\u00e1lni. Ennek megfelel\u0151en foglalta \u00f6ssze mindazokat az ismereteket, amelyek ennek a tudom\u00e1ny\u00e1gnak az alapj\u00e1t k\u00e9pezik. Mint fogalmazott, a sejt maga, mint egy kis univerzum \u00e1ll a sejtbiol\u00f3gia vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sainak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban, minthogy a sejt \u00f6nmag\u00e1ban is elk\u00e9peszt\u0151en \u00f6sszehangolt, \u00f6sszetett m\u0171k\u00f6d\u00e9sre k\u00e9pes. Itt tal\u00e1lhat\u00f3ak a membr\u00e1nnal k\u00f6r\u00fclvett sejtszervecsk\u00e9k, organellumok, mint a sejtmag, a durva \u00e9s sima felsz\u00edn\u0171 endoplazm\u00e1s retikulum, a sejtk\u00f6zpont, a mitokondrium, a Golgi-k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k, \u00e9s a lizosz\u00f3ma, \u00e9s mindez a citoplazm\u00e1ban lebeg \u2013 ismertette. A sejtbiol\u00f3gia\/sejttan \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1ny, a Semmelweis Egyetemen is alapoz\u00f3 t\u00e1rgyk\u00e9nt ker\u00fclt be a kurrikulumba, de ma m\u00e1r nem \u00e9lesek a hat\u00e1rok a t\u00e1rstudom\u00e1nyokkal: a biok\u00e9mi\u00e1t\u00f3l, a molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1n \u00e9s a biofizik\u00e1n \u00e1t a sz\u00f6vettanig \u00e9s a farmakol\u00f3gi\u00e1ig sz\u00e1mos ter\u00fclettel szorosan \u00e9rintkezik \u2013 mondta el.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2022\/05\/RS149639_Szenior-akade\u0301mia_v4_Buza\u0301s-Edit-scr.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-114884 aligncenter\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2022\/05\/RS149639_Szenior-akade\u0301mia_v4_Buza\u0301s-Edit-scr.jpg\" alt=\"\" width=\"1200\" height=\"788\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2022\/05\/RS149639_Szenior-akade\u0301mia_v4_Buza\u0301s-Edit-scr.jpg 1200w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2022\/05\/RS149639_Szenior-akade\u0301mia_v4_Buza\u0301s-Edit-scr-400x263.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2022\/05\/RS149639_Szenior-akade\u0301mia_v4_Buza\u0301s-Edit-scr-900x591.jpg 900w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2022\/05\/RS149639_Szenior-akade\u0301mia_v4_Buza\u0301s-Edit-scr-768x504.jpg 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/files\/2022\/05\/RS149639_Szenior-akade\u0301mia_v4_Buza\u0301s-Edit-scr-753x494.jpg 753w\" sizes=\"auto, (max-width: 1200px) 100vw, 1200px\" \/><\/a>A sejtbiol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t felid\u00e9zve kiemelte Lynn Margulis 1970-es felismer\u00e9s\u00e9t, ami arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy az eukari\u00f3ta sejtek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 prokari\u00f3ta sejtek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n j\u00f6ttek l\u00e9tre (endoszimbionita elm\u00e9let). A sejt felfedez\u00e9se Robert Hook nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, a sejtelm\u00e9let pedig h\u00e1rom kutat\u00f3 nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151: M. J. Schleiden \u00e9s T. Schwann 1839-ban mondta ki, hogy minden \u00e9l\u0151 szervezet sejtekb\u0151l \u00e1ll, \u00e9s R. Virchow pedig mintegy f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb hozz\u00e1f\u0171zte, hogy minden sejt csak egy m\u00e1sik sejtb\u0151l tud keletkezni \u2013 foglalta \u00f6ssze. A sejtek vizsg\u00e1lat\u00e1nak eszk\u00f6zeit is \u00e1ttekintette a legegyszer\u0171bb f\u00e9nymikroszk\u00f3pt\u00f3l eg\u00e9szen a modern \u00e9l\u0151 sejtes mikroszk\u00f3pi\u00e1ig. A laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 vizsg\u00e1latokhoz elengedhetetlenek az \u00fan. modellsejtek, amelyekr\u0151l dr. Buz\u00e1s Edit elmondta, ezek a sejtek mesters\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt fenntarthat\u00f3k, a laborat\u00f3riumban teny\u00e9sztett sejtek k\u00f6rnyezet\u00e9t (a k\u00f6rnyezet fizikai, k\u00e9miai vagy biol\u00f3giai \u00f6sszetev\u0151it) a vizsg\u00e1l\u00f3 k\u00f6nnyen v\u00e1ltoztathatja, emellett nagy mennyis\u00e9gben el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3k, \u00edgy sokszor \u00e1llatk\u00eds\u00e9rleteket is kiv\u00e1lthatnak. Legink\u00e1bb emberi \u00e9s \u00e1llati sejteket haszn\u00e1lnak, ezeket sz\u00e9n-dioxid-termoszt\u00e1tban tartj\u00e1k, ahol szab\u00e1lyozni tudj\u00e1k a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet, a p\u00e1ratartalmat \u00e9s a sz\u00e9n-dioxid koncentr\u00e1ci\u00f3t is. \u00c9rdekess\u00e9gk\u00e9nt elmondta, hogy az \u00fan. HeLa sejtvonalat 1951 \u00f3ta haszn\u00e1lj\u00e1k vil\u00e1gszerte a laborat\u00f3riumokban, mint standard modellsejtet, azaz ugyanaz a sejt \u00e1ll rendelkez\u00e9sre a vil\u00e1g sok pontj\u00e1n. Henrietta Lacks \u00e9l\u0151 szem\u00e9ly volt, aki m\u00e9hnyakr\u00e1kban szenvedett, \u00e9s az \u0151 daganat mint\u00e1j\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 sejtvonal seg\u00edt az\u00f3ta is a kutat\u00f3knak a betegs\u00e9gek megismer\u00e9s\u00e9t \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 k\u00eds\u00e9rletekben.<\/p>\n<p><iframe loading=\"lazy\" title=\"Dr. Buz\u00e1s Edit: Sejtbiol\u00f3gia\" width=\"753\" height=\"424\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/4ldoSqlJ8JE?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture\" allowfullscreen><\/iframe><\/p>\n<p>Dr. Buz\u00e1s Edit hangs\u00falyozta, hogy a sejtek egyik fontos m\u0171k\u00f6d\u00e9se a vezikul\u00e1ris transzport, ami azt jelenti, hogy a sejt folyamatosan mint\u00e1kat vesz a k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l: \u201esejtiv\u00e1s\u201d folyam\u00e1n a sejt a k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l folyad\u00e9kot vesz fel, m\u00edg a fagocit\u00f3zis sor\u00e1n nagyobb, szil\u00e1rd r\u00e9szecsk\u00e9k ker\u00fclnek a sejtet hat\u00e1rol\u00f3 membr\u00e1non bel\u00fclre.\u00a0 De a sejtek kommunik\u00e1lni is tudnak, ami a sz\u00f6veti szervez\u0151d\u00e9s alapvet\u0151 felt\u00e9tele \u2013 h\u00fazta al\u00e1. A jel\u00e1tvitel k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3dokon zajlik: vannak hidrofil \u00e9s hidrof\u00f3b term\u00e9szet\u0171, a sejtekben jeleket\/jelsorozatokat kiv\u00e1ltani k\u00e9pes molekul\u00e1k (a hidrof\u00f3b term\u00e9szet\u0171, jelet kiv\u00e1ltani k\u00e9pes molekul\u00e1kra p\u00e9ld\u00e1t a szteroid hormonok, vagy az A- \u00e9s D-vitamin jelentenek). A kommunik\u00e1ci\u00f3 m\u00f3dja pedig szint\u00e9n t\u00f6bbf\u00e9le lehet: a v\u00e9r\u00e1ramon kereszt\u00fcl is eljuthat a jel egy m\u00e1sik sejthez (endokrin), olykor a sejt a sz\u00f6veti k\u00f6rnyezetbe bocs\u00e1jtja ki a jelet \u00e9s egy t\u0151le nem t\u00fal t\u00e1voli sejt veszi az \u00fczenetet (parakrin), de k\u00e9t egym\u00e1ssal \u00e9rintkez\u0151 sejt is kommunik\u00e1lhat (juxtakrin), s\u0151t a sejtek \u201emagukban is besz\u00e9lhetnek\u201d (autokrin kommunik\u00e1ci\u00f3val) \u2013 foglalta \u00f6ssze.<\/p>\n<p>A sejtciklust ismertetve dr. Buz\u00e1s Edit arra h\u00edvta fel a figyelmet, hogy ez a folyamat oszt\u00f3d\u00e1st\u00f3l oszt\u00f3d\u00e1sig tart, de ki is l\u00e9phetnek a sejtciklusb\u00f3l a sejtek egy \u00fan. G0 vagy pihen\u0151 f\u00e1zisba \u2013 amely f\u00e1zisban egy\u00e9bk\u00e9nt a legt\u00f6bb sejt\u00fcnk van. Kicsit megt\u00e9veszt\u0151 a n\u00e9v \u2013 mondta el \u2013, hiszen a pihen\u0151 f\u00e1zisban l\u00e9v\u0151 sejtek nem pihennek, hanem \u00e9ppen munk\u00e1ban vannak: v\u00e9gzik a feladatukat az adott sz\u00f6vet\/szerv r\u00e9szek\u00e9nt. A szervezet\u00fcnk rendk\u00edv\u00fcl szigor\u00faan ellen\u0151rzi, hogy milyen sejteket enged oszt\u00f3dni, vannak ellen\u0151rz\u00e9si pontok, ahol azt vizsg\u00e1lja, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a kromosz\u00f3m\u00e1k megfelel\u0151en elrendez\u0151dtek-e, \u00e9s hogy a DNS rendben van-e \u2013 tette hozz\u00e1.<\/p>\n<p>A sejt\u00f6reged\u00e9ssel kapcsolatban dr. Buz\u00e1s Edit \u00fagy fogalmazott, hogy b\u00e1r korai \u00e9letkorban is el\u0151fordulnak el\u00f6regedett sejtek a szervezetben, id\u0151vel egyre t\u00f6bb lesz bel\u0151l\u00fck, \u00e9s ez okozhatja azt is, hogy az id\u0151skori megbeteged\u00e9sek (az id\u0151skorra jellemz\u0151 szem-, t\u00fcd\u0151-, m\u00e1j- \u00e9s csontbetegs\u00e9gek, a csigolya k\u00f6zti porckorong vagy az \u00edz\u00fcletek degenerat\u00edv megbeteged\u00e9sei) hajlama egyre n\u0151. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00falt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s a kutat\u00e1sok szerint el\u0151seg\u00edti a sejt\u00f6reged\u00e9st \u2013 h\u00edvta fel a figyelmet. A sejtek \u201ehal\u00e1l\u00e1r\u00f3l\u201d sz\u00f3lva elmondta, hogy m\u00edg az apopt\u00f3zis, vagyis a programozott sejthal\u00e1l akt\u00edv m\u00f3don megy v\u00e9gbe, genetikailag programozott, mindig egyedi, izol\u00e1lt sejtek szintj\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s az elpusztul\u00f3 sejt nem befoly\u00e1solja a k\u00f6rnyezet\u00e9t, a nekr\u00f3zis folyam\u00e1n valamilyen komoly k\u00e1rosod\u00e1s, hipoxia, \u00e9hez\u00e9s, membr\u00e1nk\u00e1rosod\u00e1s miatt esik sz\u00e9t a sejt, gyullad\u00e1s keletkezik, a citoplazma pedig kijut a sejtb\u0151l.<\/p>\n<p>Dr. Buz\u00e1s Edit sz\u0171kebb szakter\u00fclet\u00e9r\u0151l, az extracellul\u00e1ris vezikul\u00e1kr\u00f3l \u00fagy foglamazott: egy-k\u00e9t \u00e9vtizeddel ezel\u0151ttig a kutat\u00f3k sem tudt\u00e1k, amit ma m\u00e1r igen, hogy minden sejt pici \u201dbubor\u00e9kokat\u201d, h\u00f3lyagocsk\u00e1kat bocs\u00e1t ki, ezeket foszfolipid kett\u0151s r\u00e9teg veszi k\u00f6r\u00fcl, feh\u00e9rj\u00e9ket, DNS-t, mikroRNS-t \u00e9s h\u00edrviv\u0151 RNS-t is tartalmaznak, \u00e9s mint a \u201ek\u00f3kuszgoly\u00f3k\u201d, a felsz\u00edn\u00fck\u00f6n is visznek sok feh\u00e9rj\u00e9t, nukleinsavat, lipoproteint. Ezek a vezikul\u00e1k mindenhol megtal\u00e1lhat\u00f3k a szervezetben, v\u00e9rplazm\u00e1b\u00f3l, anyatejb\u0151l, orrv\u00e1lad\u00e9kb\u00f3l, vizeletb\u0151l is kimutathat\u00f3k. Kiemelte, hogy ezeket a r\u00e9szecsk\u00e9ket kor\u00e1bban \u201eszemetes zs\u00e1koknak\u201d tekintett\u00e9k, amivel a sejt elt\u00e1vol\u00edtja a hasznavehetetlen vagy k\u00e1ros molekul\u00e1kat, de ma m\u00e1r tudjuk, hogy nagyon fontos r\u00e9szei a sejtek k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3nak, nemcsak szervezeten bel\u00fcl, de \u00e1ltaluk k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sejtek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szervezetekb\u0151l is tudnak egym\u00e1ssal kommunik\u00e1lni. Amiatt is \u00e9l\u00e9nk tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00f6vezi ezt a ter\u00fcletet, vil\u00e1gszerte sok klinikai vizsg\u00e1lat zajlik jelenleg is, hiszen a j\u00f6v\u0151ben az extracellul\u00e1ris vezikul\u00e1knak a diagnosztik\u00e1ban \u00e9s a ter\u00e1pi\u00e1ban is fontos szerepe lehet \u2013 mondta el. P\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edti, hogy m\u00e1r l\u00e9tezik olyan, az FDA (Food and Drug Administration, USA) \u00e1ltal enged\u00e9lyezett exosz\u00f3ma-alap\u00fa prosztata karcin\u00f3ma teszt, amely\u00a0 a vizelet exosz\u00f3m\u00e1ib\u00f3l, azaz kis vezikul\u00e1ib\u00f3l tudja j\u00f3 pontoss\u00e1ggal a prosztatar\u00e1k diagn\u00f3zis\u00e1t igazolni olyan esetekben, amikor a gyan\u00fa fenn\u00e1ll, de a betegek az \u00fan. sz\u00fcrkez\u00f3n\u00e1ba esnek, vagyis bizonytalan a diagn\u00f3zis.<\/p>\n<div class=\"keretes w-100\">\n<p>Dr. Buz\u00e1s Edit a Szegedi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1n szerzett \u00e1ltal\u00e1nos orvosi diplom\u00e1t 1983-ban, majd a Debreceni Orvostudom\u00e1nyi Egyetem Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet\u00e9ben kezdett dolgozni egyetemi tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt.\u00a01987 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00f6tt a kanadai McGill University, majd 1997 \u00e9s 1998 k\u00f6z\u00f6tt a chicago-i Rush University Medical Center vend\u00e9gkutat\u00f3jak\u00e9nt dolgozott. 1998-t\u00f3l a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- \u00e9s Immunbiol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9nek adjunktusa, 2001 \u00f3ta kutat\u00f3csoport vezet\u0151, 2011-t\u0151l egyetemi tan\u00e1r a Semmelweis Egyetemen, 2012 \u00f3ta pedig a Genetikai, Sejt- \u00e9s Immunbiol\u00f3giai Int\u00e9zet Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja. 1996-ban az orvostudom\u00e1ny kandid\u00e1tusa, 2007-ben az MTA doktora fokozatot szerzett. 2009-ben habilit\u00e1lt. 2019-ben a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1, majd 2020-ban az Academia Europaea tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. Kor\u00e1bbi kutat\u00e1si ter\u00fclete a T-sejt-immunol\u00f3gia, az autoimmunit\u00e1s \u00e9s az autoimmun \u00edz\u00fcleti gyullad\u00e1s kialakul\u00e1sa. Kutat\u00f3csoportj\u00e1val 2005 \u00f3ta az extracellul\u00e1ris vezikul\u00e1k izol\u00e1l\u00e1s\u00e1t, szerkezet\u00e9t jellemz\u00e9s\u00e9t, m\u00e9r\u00e9s\u00fck standardiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t, funkcion\u00e1lis vonatkoz\u00e1saikat, biomarkerk\u00e9nt \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6zk\u00e9nt val\u00f3 alkalmazhat\u00f3s\u00e1gukat kutatja. 2019-ben a sejtek k\u00f6zti kommunik\u00e1ci\u00f3ban k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tsz\u00f3 extracellul\u00e1ris vezikul\u00e1k szerkezet\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lata ter\u00e9n el\u00e9rt kiemelked\u0151 kutat\u00e1si eredm\u00e9nyei, valamint az immunol\u00f3gia oktat\u00e1s\u00e1ban v\u00e9gzett magas szint\u0171 munk\u00e1ja elismer\u00e9sek\u00e9nt Sz\u00e9chenyi-d\u00edjat kapott.<\/p>\n<\/div>\n<p>Pogr\u00e1nyi P\u00e9ter<br \/>\nFot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila \u2013 Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Dr. Buz\u00e1s Edit a sejtbiol\u00f3gia alapjai mellett az extracellul\u00e1ris vezikul\u00e1k vizsg\u00e1lat\u00e1t is r\u00e9szletesen bemutatta.<\/p>\n","protected":false},"author":101081,"featured_media":114884,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[154,168],"tags":[4249],"class_list":["post-114880","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egeszseg","category-kiemelt","tag-szenior-akademia"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/114880","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101081"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=114880"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/114880\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":115140,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/114880\/revisions\/115140"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/114884"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=114880"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=114880"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=114880"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}