{"id":101732,"date":"2021-02-09T06:00:44","date_gmt":"2021-02-09T05:00:44","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/?p=101732"},"modified":"2021-02-19T11:54:38","modified_gmt":"2021-02-19T10:54:38","slug":"a-fenyegetettsegre-adott-agyi-valasz-kulcsszereplojet-azonositottak-nap-kutatoi-a-semmelweis-egyetemen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/2021\/02\/09\/a-fenyegetettsegre-adott-agyi-valasz-kulcsszereplojet-azonositottak-nap-kutatoi-a-semmelweis-egyetemen\/","title":{"rendered":"A fenyegetetts\u00e9gre adott agyi v\u00e1lasz kulcsszerepl\u0151j\u00e9t azonos\u00edtott\u00e1k a NAP kutat\u00f3i a Semmelweis Egyetemen"},"content":{"rendered":"
A fenyegetetts\u00e9gre adott reakci\u00f3 sor\u00e1n kialakul\u00f3 v\u00e1laszad\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3 sejtcsoportot azonos\u00edtottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutat\u00f3inak vezet\u00e9s\u00e9vel. A Nemzeti Agykutat\u00e1si Program keret\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 K\u00eds\u00e9rletes Neuromorfol\u00f3giai \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai Munkacsoport ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val nemzetk\u00f6zi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben v\u00e9gzett kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeir\u0151l az egyik legrangosabb nemzetk\u00f6zi szaklapban, az amerikai tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia foly\u00f3irat\u00e1ban (Proceedings of the National Academy of Sciences of the U.S.A.) sz\u00e1moltak be<\/a>.<\/div>\n

Az amigdala (mandulamag) az agyf\u00e9ltek\u00e9k hal\u00e1nt\u00e9klebenyi r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s fontos szerepet t\u00f6lt be az \u00e9rzelmi reakci\u00f3k feldolgoz\u00e1s\u00e1ban, rakt\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban. Ezen a ter\u00fcleten azonos\u00edtottak a kutat\u00f3k egy olyan sejtcsoportot, ami kritikus szerepet j\u00e1tszik a fenyegetetts\u00e9gi helyzetre adott v\u00e1laszreakci\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A szakemberek azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy egy vesz\u00e9lyt jelz\u0151 ingerre milyen agyi szab\u00e1lyoz\u00e1si folyamat sor\u00e1n alakul ki a magatart\u00e1si v\u00e1laszreakci\u00f3, vagyis az adott viselked\u00e9s. A fenyegetetts\u00e9gre adott reakci\u00f3 egy nagyon \u0151si, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u00e9s egyszer\u0171 panelekb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 v\u00e1lasz, ami az evol\u00faci\u00f3ban a t\u00fal\u00e9l\u00e9s egyik alapvet\u0151 felt\u00e9tele.<\/p>\n

\"\"<\/a>\u201ePrec\u00edzen k\u00f6r\u00fclhat\u00e1roltuk egy agyi ter\u00fclet azon idegsejtjeit, amelyek a f\u00e9lelemmel kapcsolatos v\u00e1laszt a kez\u00fckben tartj\u00e1k, \u00e9s kimutattuk azt a mechanizmust is, amely sor\u00e1n ez a sejtcsoport engedi, hogy egy vesz\u00e9lyre adott v\u00e1laszreakci\u00f3 kialakuljon vagy sem\u201d \u2013 mondta el dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n, a Nemzeti Agykutat\u00e1si Program (NAP) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a Semmelweis Egyetem m\u0171k\u00f6d\u0151 K\u00eds\u00e9rletes Neuromorfol\u00f3giai \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai Munkacsoport vezet\u0151je, az egyetem Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet\u00e9nek igazgat\u00f3ja, a most megjelent publik\u00e1ci\u00f3 levelez\u0151 szerz\u0151je. A most azonos\u00edtott sejtcsoportnak kritikusan fontos, egyfajta kapu\u0151r szerepe van ebben a folyamatban, egy bonyolult szab\u00e1lyoz\u00f3 k\u00f6r, \u00f6sszetett l\u00e1ncolat r\u00e9szek\u00e9nt, \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 idegsejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1solva. A munka sor\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt pontosan defini\u00e1ltuk az elhelyezked\u00e9s\u00e9t \u00e9s az ideg\u00e9lettani saj\u00e1toss\u00e1gait is \u2013 tette hozz\u00e1 dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n.<\/p>\n

A sz\u00f3ban forg\u00f3 sejtpopul\u00e1ci\u00f3t, valamint annak funkci\u00f3j\u00e1t \u00e1llatmodelleken azonos\u00edtott\u00e1k a kutat\u00f3k. Ugyanakkor a szint\u00e9n a NAP \u00e1ltal t\u00e1mogatott \u00e9s a Semmelweis Egyetemen dr. Palkovits Mikl\u00f3s professzor \u00e1ltal vezetett Hum\u00e1n Agysz\u00f6vet Bank mint\u00e1i seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel azonos\u00edtott\u00e1k, hogy az emberi agy mandulamagj\u00e1ban ugyanezen a ter\u00fcleten ugyanilyen neurok\u00e9miai tulajdons\u00e1g\u00fa sejteket tal\u00e1lunk.\u00a0<\/p>\n

\"\"
Kor\u00e1bbi felv\u00e9tel<\/figcaption><\/figure>\n

„Funkcion\u00e1lis vizsg\u00e1latokat emberben m\u00e9g nem v\u00e9gezt\u00fcnk, ugyanakkor mivel egy kritikus molekul\u00e1ris mozzanatot azonos\u00edtottunk, hossz\u00fa t\u00e1von ak\u00e1r gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontk\u00e9nt is szolg\u00e1lhat ez a sejtcsoport\u201d \u2013 v\u00e9lekedett dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n, aki ez ut\u00f3bbival \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben az \u00faj molekul\u00e1ris szerepl\u0151k mellett kiemelte az \u00faj, sejtszint\u0171 mechanizmus le\u00edr\u00e1s\u00e1t. A r\u00e9szletes, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt neurogenetikai k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n azonos\u00edtott\u00e1k egy feh\u00e9rjemolekula szerep\u00e9t abban, hogy a sejt ki tudja helyezni a sejtek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolattart\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s receptorait a sejtmembr\u00e1nra, vagyis a sejt k\u00fcls\u0151 felsz\u00edn\u00e9re, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy az inger\u00fclet\u00e1tv\u00edv\u0151 anyag k\u00f6t\u0151dhessen rajta. Ha egy adott agyter\u00fcleten sejtspecifikusan megakad\u00e1lyozhat\u00f3 a receptorok kihelyez\u00e9se, az az emberi test m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00f6sszess\u00e9ge tekintet\u00e9ben egy nagyon kis beavatkoz\u00e1s, de az adott viselked\u00e9si v\u00e1laszreakci\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l m\u00e9gis \u00f3ri\u00e1si szerepe lehet \u2013 \u00e9rz\u00e9keltette dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n, hogy hossz\u00fa t\u00e1von mi\u00e9rt jelenthet ak\u00e1r ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9lpontot is az \u00e1ltaluk le\u00edrt, a specifikus receptor alegys\u00e9gek mozgat\u00e1s\u00e1t tiszt\u00e1z\u00f3 mechanizmus. <\/strong><\/p>\n

A kutat\u00f3munk\u00e1ja sor\u00e1n az egyetemi csapat egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik a B\u00e9csi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem Molekul\u00e1ris Idegtudom\u00e1nyok tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151j\u00e9vel, dr. Hark\u00e1ny Tibor professzorral, valamint a Karolinska Int\u00e9zet professzor\u00e1val, dr. Tomas H\u00f6kfelttel, aki 2015-ben Semmelweis Budapest Awardban is r\u00e9szes\u00fclt. A munk\u00e1t az ugyancsak a NAP \u00e1ltal t\u00e1mogatott dr. Schlett Katalin vezette kutat\u00f3csoport (ELTE \u00c9lettani \u00e9s Neurobiol\u00f3giai Tansz\u00e9k) \u00e9s a K\u00eds\u00e9rleti Orvostudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet munkat\u00e1rsa, dr. Zelena D\u00f3ra is seg\u00edtette. Az amerikai tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia rangos foly\u00f3irat\u00e1ban (Proceedings of the National Academy of Sciences of U.S.A) megjelent \u201eSecretagogin marks amygdaloid PKCd interneurons and modulates NMDA receptor availability\u201d c\u00edm\u0171 publik\u00e1ci\u00f3<\/a> els\u0151 szerz\u0151je dr. Hevesi Zs\u00f3fia, dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n PhD-hallgat\u00f3ja.<\/p>\n

Dobozi P\u00e1lma
\nFot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila – Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n szerint a sejtcsoportnak kritikusan fontos, egyfajta kapu\u0151r szerepe van a folyamatban. <\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":101733,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[161,168],"tags":[4179,2408],"class_list":["post-101732","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-tudomany","category-kiemelt","tag-alhonlapokra","tag-mki-alairas"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/101732","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=101732"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/101732\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":101946,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/101732\/revisions\/101946"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media\/101733"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=101732"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=101732"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hirek\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=101732"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}