A Nyári Egyetem második napján új kutatási eredményekről, korszerű diagnosztikus és gyógyító eljárásokról hangzottak el előadások, a délutáni programban pedig a mentális egészség fontossága is szóba került.

A második napot dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes, a Fogpótlástani Klinika igazgatója nyitotta gnatológia témájú előadásával. A gnatológia az állkapocsízület leíró anatómiájával, élettanával, valamint az ízületi megbetegedéseivel és azoknak a diagnosztikájával, terápiájával foglalkozik. A Semmelweis Egyetem rektorhelyettese prezentációjában bemutatta az állkapocsízületi megbetegedések epidemiológiáját és etiológiáját, valamint kitért arra is, mit lehet tenni, ha egy páciens ilyen panasszal fordul orvoshoz.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika PhD-hallgatója, dr. Schwertner Walter a Semmelweis CRT-score szerepét ismertette a szívelégtelenség kockázatbecslésében. Ez egy mesterséges intelligencián alapuló, mortalitást előre jelző rendszer, amit kifejezetten az ún. kardiális reszinkronizációs terápiában részesülő betegek esetén lehet alkalmazni. Az egyetem 250 éves jubileumának tiszteletére SEMMELWEIS-CRT score-nak elnevezett döntéstámogató rendszer a betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb halálozási kockázattal bíró, következésképpen szorosabb utánkövetést igénylő szívelégtelen betegek azonosításában; a különböző vizsgált tényezők alapján segítségével kikalkulálható a páciens ötéves mortalitási rizikója. Kitért arra, hogy az erről szóló publikáció Európai Szívgyógyászati Társaság hivatalos tudományos lapjában, a European Heart Journalban jelent meg.

Dr. Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense, a SigmaDrugs gyógyszerfejlesztő startup társalapítója és vezetője „A Sigma-1 receptor szerepe és a legújabb kutatási eredmények” című előadásában ismertette, hogy a Sigma-1 receptor serkentése miként hozhat áttörést a koronavírus megbetegedések szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás és szöveti hegesedés kezelésében. A piacon ma is elérhető olyan gyógyszer, ami a fő terápiás hatás mellett mintegy „mellékhatásként” serkenti ezt a receptort, így ez kutatásai szerint a COVID-19-ben is alkalmazható lenne. Dr. Fekete Andrea arra számít, hogy az ezzel kapcsolatos humán kipróbálás a közeljövőben megkezdődhet, amelynek támogatására az egyetem jelentős forrást nyert el. Szólt arról is, hogy a jelen helyzetben miért tud gyorsabban reagálni egy egyetemi spinoff a multinacionális cégeknél, és végigtekintette, miként lehet átváltani a kutatást rövid idő alatt a tüdőfibrózisos vagy éppen koronavírusos betegek kezelésére.

Dr. Bödör Csaba, az I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa előadásában a különböző daganatos megbetegedések molekuláris diagnosztikája során alkalmazott korszerű eljárásokról szólt, amelyek ma már elengedhetetlenek a daganatok célzott terápiás stratégiájának tervezéséhez. Kitért az intézet által koordinált Magyar Onkogenom és Személyre Szabott Diagnosztika és Terápia Program eredményeire is, amely keretén belül egy, a legkorszerűbb genomikai módszereket magában foglaló új-generációs szekvenáláson alapuló molekuláris diagnosztikai infrastruktúrát hoztak létre és állítottak a betegellátás szolgálatába. Több példát hozott a célzott daganatterápia sikeres alkalmazására az onkohematológiai és a szolid tumorok területéről is, majd bemutatta a Lendület program támogatásával az elmúlt 5 évben zajlott kutatásait.

Dr. Déri Tamás, a Fogpótlástani Klinika szakorvosa a fej-nyak régió defektusainak helyreállító protetikai ellátásáról tartott előadást. Szólt az ezen a területen előforduló daganatos kórképek, fejlődési rendellenességek kiváltó okairól, azok jellemzőiről, illetve ezen defektusok ellátásáról is, részletesen bemutatva az ezzel foglalkozó munkacsoport tevékenységét. Kitért az arc, illetve a szájüregen belüli és kívüli protézisekre. Mint mondta, amit sebészileg nem sikerül megoldani, azt ezekkel a protézisekkel próbálják elfedni; az esztétika mellett a funkció helyreállítása is nagyon fontos – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a klinikán a baleseti sérülések mellett a fej-nyak régióban előforduló daganatos kórképek, fejlődési rendellenességek körében kialakult defektusok helyreállításával is foglalkoznak, évi akár száz ilyen beteg is megfordul náluk.

Galéria

9kép

Dr. Basa Bálint, a Gyógyszerészeti Intézet PhD-hallgatója „Személyre szabott gyógyszerelés” című előadásában kutatási témáját, a 3D nyomtatás alkalmazási lehetőségeit mutatta be. Kiemelte az egyénre szabott adagolási formát; mint mondta, a struktúrák módszeres tervezésével és nyomtatásával kedvezőbbé és betegközpontúvá tehető a gyógyszerelés. A 3D nyomtatással előállított gyógyszerformák alkalmasak a személyre szabott gyógyszerelés és a digitális gyógyszertechnológia ötvözésére – hangsúlyozta. Lehetővé teszi a több hatóanyag megfelelő, személyre szabott dózisait tartalmazó és egyéni igényekhez alakított adagolást, ugyanakkor egyedi színek, formák, textúrák is előállíthatók. Projektje elérhető közelségbe hozhatja a digitális gyógyszertechnológia elemeit nemcsak a kórházi ellátásban, hanem a lakossági gyógyszerelésben is.

Dr. Végh Dániel, a Fogpótlástani Klinika szakorvosa 3D nyomtatás a fogorvosi szék mellett című előadásában elmondta: a 3D nyomtatás az 1980-as évek óta elérhető technológia, mely az ipari felhasználás mellett az utóbbi években az egyéni felhasználók szintjén is nagy népszerűségre és vásárlórétegre tett szert. Ennek fő oka a ma már elérhető kompakt méretű, és megfizethetővé váló termékek és rendszerek piacon való megjelenése. A fogorvosok és fogtechnikusok is igyekeznek kihasználni a fogorvosi rendelők és fogtechnikák digitális forradalmában a 3D nyomtatás adta lehetőségeket, hiszen azzal idő és pénz is spórolható. A digitális lenyomat és a 3D nyomtatás lehetőségével a munkafolyamatok felgyorsulnak, ezáltal a komplex kezelések hossza rövidülhet, a munkák pontossága javulhat. Bemutatta a fogorvosi 3D nyomtatás klinikai és kutatási lehetőségeit is, amelyeket klinikán a mindennapi gyakorlatban is alkalmaznak, és PhD-hallgatók bevonásával tudományos alapon is vizsgálnak. Az előadással párhuzamosan egy FDM 3D nyomtatót is üzembe helyeztek, amellyel egy Semmelweis Egyetem feliratú arcmaszkot nyomtattak – ezt a hallgatók egy nyereményjáték során meg is nyerhették.

3D nyomtatás a fogászatban témában szeptembertől két PhD-hallgató, dr. Németh Anna és dr. Hegedűs Tamás is kutathat az intézményben. A Semmelweis Egyetem kiemelt jelentőséget tulajdonít az innovatív technológiáknak, nemcsak a kutatásban, de az oktatásban is – ezt bizonyítja az is, hogy dr. Merkely Béla rektor támogatásával létrejött az egyetemi 3D laboratórium, amelyhez a Fogpótlástani Klinika is csatlakozott. Dr. Palkovics Dániel, a Parodontológiai Klinika részéről előadásában szintén a fogorvoslásban használatos 3D nyomtatási technológiákat mutatta be, kiemelve azok sebészeti felhasználását, a CBCT felvételek alkalmazását a preoperatív tervezés, valamint a parodontológiai műtétek során.

Dr. Pintér Henriett A konduktív pedagógia jelenléte a nemzetközi bírálati rendszerű folyóiratokban című előadásában bemutatta a cerebrális parézis megjelenését és feldolgozottságát a tudományos publikációkban. Ez a konduktív pedagógiát érintő egyik legfontosabb rendellenesség, melynek prevalenciája – vagyis előfordulási gyakorisága – nemzetközi viszonylatban 2, Magyarországon pedig 2,1 ezrelék. A Humántudományi Intézet docense ismertette a betegség epidemiológiai adatait, az általa érintett egészségügyi területeket, valamint az azzal kapcsolatos kutatások és publikációk statisztikai adatait is.

Dr. Réthelyi János a mentális egészségről tartott előadásában először tisztázta, mikor nem mondható valaki pszichiátriai szempontból egészségesnek. „A hangulat, a kognitív folyamatok, a magatartás súlyos és tartós zavarai, melyek a szociális funkciók és a teljesítmény csökkenéséhez, károsodásához vezetnek” – ismertette a pszichiátriai betegségek definícióját, majd kitért annak tüneteire: ezek közé tartozik többek között a szorongás, az erőtlenség és nyomottság érzése, a memória- és figyelmi problémák, a félelemérzet, az alvászavar, vagy épp az alkohol- és drogproblémák. „Ezek közül bármelyik előfordulhat velünk, egyetlen tünet azonban nem jelenti azt, hogy pszichiátriai betegségben szenvedünk – az ugyanis komplex tünetegyüttessel, és az ehhez társuló funkciózavarral jár” – ismertette a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója, aki kitért a boldogság kérdésére is. „Végső soron mindannyian a boldogságot keressük” – szögezte le dr. Réthelyi János, majd bemutatta a boldogságkutatás pszichológiai, kognitív idegtudományi és pszichiátriai megközelítését. Kitért az orvosokkal, orvostanhallgatókkal kapcsolatos pszichiátriai vizsgálatokra is. „Néhány évtized múlva Önök közül kerülnek ki az ország vezető doktorai és egészségügyi szakemberei – ehhez azonban nagyon fontos, hogy megőrizzék mentális egészségüket, és ne égjenek ki!” – ismertette, miért fontosak az ilyen irányú kutatások. Dr. Réthelyi János kiemelte: a mentális betegségekre nem szabad stigmaként tekinteni. „Ne szégyellje, ha a valakinek problémái vannak! Mindig van segítség, éljünk ezekkel, merjünk szakemberhez fordulni!” – jelentette ki, kiemelve a Semmelweis Egyetemen működő Mentorprogramot, Diáktanácsadó Szolgálatot, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika munkáját.

A Nyári Egyetem második napját két beszélgetés zárta. Dr. Soós Csabával, a Magyar Úszóválogatott szövetségi kapitányával – aki orvosdoktori diplomáját a Semmelweis Egyetemen szerezte – dr. Hermann Péter beszélgetett a magyar úszók felkészüléséről, a várhatóan jövő évben megrendezésre kerülő olimpiáról, valamint a sport fejlődéséről. Az oktatási rektorhelyettes ezt követően dr. Herendi Gábor filmrendezőt látta vendégül – a Valami Amerika Balázs Béla-díjas filmrendezője fogorvosként végzett a Semmelweis Egyetemen, mielőtt filmezéssel kezdett foglalkozni. A programsorozat utolsó állomása az Orczy-parkban megrendezett Quick Connects esemény volt.  

A kétnapos programsorozat főszervezője dr. Hegedüs Tamás, a Semmelweis Brand és Marketing Igazgatóság mb. igazgatóhelyettese, fővédnökei dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes és Feketéné dr. Szabó Éva mb. stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes voltak.

Bódi Bernadett, Dobozi Pálma, Szabó Ádám
Fotó: Dimény András, Adrián Zoltán

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.