A Nemzeti Agykutat\u00e1si Program (NAP) keret\u00e9ben megalakul\u00f3 MTA-SE-NAP-B Genetikai\u00a0Agyi K\u00e9palkot\u00f3 Migr\u00e9n Kutat\u00f3 Csoport\u00a0olyan agyi m\u0171k\u00f6d\u00e9seket vizsg\u00e1l migr\u00e9nes \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyekben, melyek felel\u0151sek a stresszel szembeni ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g \u00e9s f\u00e1jdalom\u00e9szlel\u00e9s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A migr\u00e9nes rohamok visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9ben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9lettani \u00e9s pszicho-szoci\u00e1lis stresszhelyzeteknek jelent\u0151s szerepe van. Jelenleg azonban nem rendelkez\u00fcnk olyan gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9ssel, mely az \u00edgy kialakult migr\u00e9nes rohamokat megb\u00edzhat\u00f3an kiv\u00e9den\u00e9. Ez\u00e9rt kutat\u00e1sunk sor\u00e1n a migr\u00e9n ism\u00e9tl\u0151d\u0151 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9nek okait igyeksz\u00fcnk felt\u00e1rni m\u00e1gneses rezonancia (MR) k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1lattal, mely az agyi aktivit\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t m\u00e9ri stresszel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 pszichol\u00f3giai feladatok \u00e9s gy\u00f3gyszerv\u00e1laszok sor\u00e1n. M\u00f3dszer\u00fcnkkel a migr\u00e9nes rohamokra val\u00f3 hajlamot jelz\u0151 agyi k\u00e9palkot\u00f3 elt\u00e9r\u00e9seket, \u00fagynevezett biomarkereket fogunk azonos\u00edtani. Ezen agyi k\u00e9palkot\u00f3 biomarkerek alkalmasak molekul\u00e1ris genetikai rizik\u00f3faktorok hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1ra. Tov\u00e1bbi c\u00e9lunk annak a vizsg\u00e1lata, hogy az autog\u00e9n tr\u00e9ning (AT) mint stressz-old\u00f3 pszichol\u00f3giai m\u00f3dszer milyen m\u00f3don fejti ki hat\u00e1s\u00e1t a migr\u00e9nes rohamokra. Annak meghat\u00e1roz\u00e1sa, hogy mely agyi ter\u00fcletek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel cs\u00f6kkenti az AT a migr\u00e9nes rohamok gyakoris\u00e1g\u00e1t, illetve mely biol\u00f3giai mutat\u00f3kban id\u00e9z el\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st, el\u0151seg\u00edtheti a migr\u00e9nes rohamok visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. \u00d6sszefoglalva, kutat\u00e1sunk hozz\u00e1j\u00e1rul a migr\u00e9n kialakul\u00e1s\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 genetikai szab\u00e1lyoz\u00f3folyamatok megismer\u00e9s\u00e9hez, tov\u00e1bb\u00e1 \u00faj migr\u00e9n megel\u0151z\u0151 gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok azonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. C\u00e9lunk t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az is, hogy olyan konkr\u00e9t rizik\u00f3faktorokat azonos\u00edtsunk, melyek az egyes betegek f\u00e1jdalom- \u00e9s stressz-t\u0171r\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t \u00e9s javasolt kezel\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t el\u0151re jelezhetik. Vizsg\u00e1latainkat a Semmelweis Egyetem \u00e9s a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia kutat\u00f3csoportjaival szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben, vil\u00e1gsz\u00ednvonalon is versenyk\u00e9pes modern k\u00e9palkot\u00f3 \u00e9s genetikai m\u00f3dszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1val fogjuk v\u00e9gezni.<\/p>\n