{"id":2777,"date":"2019-04-02T17:21:41","date_gmt":"2019-04-02T15:21:41","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/?page_id=2777"},"modified":"2021-08-31T19:21:11","modified_gmt":"2021-08-31T17:21:11","slug":"publikaciok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/kutatas-fejlesztes\/nap-2-kutatocsoportok\/se-nap-2-genetikai-agyi-kepalkoto-migren-kutato-csoport\/publikaciok\/","title":{"rendered":"Publik\u00e1ci\u00f3k"},"content":{"rendered":"

A KUTAT\u00c1S T\u00c9M\u00c1J\u00c1HOZ SZOROSAN KAPCSOL\u00d3D\u00d3 CIKKEK<\/em><\/strong><\/p>\n

2020<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Vir\u00e1g D., Kir\u00e1ly M., Drahos L., \u00c9des A.E., Gecse K., Bagdy G., Juh\u00e1sz G., Antal I., Klebovich I., Dalmadi Kiss B., Lud\u00e1nyi K.<\/p>\n

Development, validation and application of LC-MS\/MS method for quantification of amino acids, kynurenine and serotonin in human plasma.<\/em><\/p>\n

Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis<\/strong>\u00a0180: 113018. (2020)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.sciencedirect.com\/science\/article\/pii\/S0731708519319983?via%3Dihub<\/a><\/p>\n

A szervezet sz\u00e1m\u00e1ra idegen anyagok, az \u00fan. xenobiotikumok mellett kevesebb figyelmet kap a szervezetben jelen l\u00e9v\u0151 (endog\u00e9n) k\u00e9miai anyagok vizsg\u00e1lata migr\u00e9nben. Ez\u00e9rt kutat\u00e1sunk sor\u00e1n nyolc darab, migr\u00e9nben val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en szereppel b\u00edr\u00f3 endog\u00e9n anyag egym\u00e1s melletti meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra alkalmas m\u00f3dszer fejleszt\u00e9s\u00e9t t\u0171zt\u00fck ki c\u00e9lul. A m\u00f3dszer hat\u00e9konynak bizonyult nagyj\u00e1b\u00f3l 850 v\u00e9rplazma minta eset\u00e9ben. Kutat\u00e1sunk hozz\u00e1j\u00e1rulhat a migr\u00e9n h\u00e1tter\u00e9nek m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, illetve \u00faj, az endog\u00e9n anyagokat is magukba foglal\u00f3 ir\u00e1nyelvek kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

 <\/p>\n

2019<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Szab\u00f3 E., Galambos A., Kocsel N., \u00c9des A.E., Pap D., Zsomb\u00f3k T., Koz\u00e1k L.R., Bagdy G., K\u00f6k\u00f6nyei G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Association between migraine frequency and neural response to emotional faces: An fMRI study.<\/em><\/p>\n

NeuroImage: Clinical 22: 1-9. (2019)<\/strong><\/p>\n

Link: https:\/\/www.sciencedirect.com\/science\/article\/pii\/S2213158219301408?dgcid=rss_sd_all<\/a><\/p>\n

Kutat\u00e1sunkban azt tal\u00e1ltuk, hogy f\u00e9lelmet t\u00fckr\u00f6z\u0151 arcok n\u00e9z\u00e9se k\u00f6zben a migr\u00e9nnel diagnosztiz\u00e1lt r\u00e9sztvev\u0151ink fokozott agyi aktivit\u00e1st mutattak olyan r\u00e9gi\u00f3kban, amelyek (r\u00e9szben) a figyelmi folyamatok\u00e9rt felel\u0151sek. A m\u00e1sik fontos eredm\u00e9nye a vizsg\u00e1latunknak az volt, hogy a migr\u00e9nes rohamok gyakoris\u00e1ga nemcsak a negat\u00edv, hanem a pozit\u00edv arcokra is fokozottabb agyi aktivit\u00e1sv\u00e1lasszal t\u00e1rsult. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben teh\u00e1t eredm\u00e9nyeink arra utalnak, hogy \u00e9rzelmi ingerekre, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy azok kellemetlenek vagy sem, a migr\u00e9nes szem\u00e9lyek \u00e9rz\u00e9kenyebbek, \u00e9s ez a fokozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g pedig hozz\u00e1j\u00e1rulhat a migr\u00e9nes roham kialakul\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

 <\/p>\n

Kocsel N., Galambos A., Szab\u00f3 E., \u00c9des A.E., Magyar M., Zsomb\u00f3k T., Pap D., Koz\u00e1k L.R., Bagdy G., K\u00f6k\u00f6nyei G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Altered neural activity to monetary reward\/loss processing in episodic migraine.<\/em><\/p>\n

Scientific Reports 9:5420 (2019)<\/strong><\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41598-019-41867-x<\/a><\/p>\n

Ebben a tanulm\u00e1nyban mutattuk be, hogy a migr\u00e9nesek \u00e9s nem fejf\u00e1j\u00f3s szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak a jutalom feldolgoz\u00e1s\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 agyi aktiv\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9n. A migr\u00e9nesek k\u00f6r\u00e9ben ez azzal is \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt, hogy milyen k\u00f6zel volt az utols\u00f3 migr\u00e9nes roham a vizsg\u00e1lat idej\u00e9hez. Pontosabban, min\u00e9l k\u00f6zelebb volt az utols\u00f3 roham, ann\u00e1l alacsonyabb aktiv\u00e1ci\u00f3t mutatott sz\u00e1mos vizu\u00e1lis feldolgoz\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s agyi r\u00e9gi\u00f3. Ezek az eredm\u00e9nyek arra utalnak, hogy bizonyos m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dok (pl. a jutalom feldolgoz\u00e1sa) eset\u00e9ben felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a migr\u00e9nes roham k\u00f6zeledt\u00e9vel, vagy \u00e9ppen k\u00f6zvetlen\u00fcl ut\u00e1na m\u00e1shogyan m\u0171k\u00f6dhet az agy.<\/p>\n

 <\/p>\n

Galambos A., Szab\u00f3 E., Nagy Z., \u00c9des A.E., Kocsel N., Juh\u00e1sz G., K\u00f6k\u00f6nyei G.<\/p>\n

A systematic review of structural and functional MRI studies on pain catastrophizing.<\/em><\/p>\n

Journal of Pain Research 12: 1155-1178. (2019)<\/strong><\/p>\n

Link: https:\/\/www.dovepress.com\/articles.php?article_id=45083<\/p>\n

A f\u00e1jdalom katasztrofiz\u00e1l\u00e1sa, azaz a f\u00e1jdalom felnagy\u00edt\u00e1sa, a f\u00e1jdalom\u00e9lm\u00e9nyen val\u00f3 r\u00e1g\u00f3d\u00e1s \u00e9s a f\u00e1jdalommal kapcsolatban meg\u00e9lt tehetetlens\u00e9g, fontos szerepet j\u00e1tszhat a kr\u00f3nikus vagy az ism\u00e9telten megjelen\u0151 (pl. migr\u00e9nes) f\u00e1jdalomban. Ebben az \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1nyban arra kerest\u00fck a v\u00e1laszt, hogy mi\u00e9rt j\u00e1rhat fokozottabb f\u00e1jdalom\u00e9szlel\u00e9ssel, t\u00f6bb gy\u00f3gyszerhaszn\u00e1lattal, rosszabb ter\u00e1pi\u00e1s kimenetellel az, ha valaki katasztrofiz\u00e1lja a f\u00e1jdalom\u00e9lm\u00e9ny\u00e9t. Olyan agyi k\u00e9palkot\u00f3 (struktur\u00e1lis vagy funkcion\u00e1lis m\u00e1gneses rezonancia) elj\u00e1r\u00e1ssal v\u00e9gzett kutat\u00e1sokat kerest\u00fcnk, ahol a f\u00e1jdalomkatasztrofiz\u00e1l\u00e1st is m\u00e9rt\u00e9k. Az eredm\u00e9nyek arra utalnak, hogy a f\u00e1jdalomkatasztrofiz\u00e1l\u00e1ssal olyan agyi ter\u00fcletek mutatnak kapcsolatot, amelyek a f\u00e1jdalom \u00e9szlel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban vesznek r\u00e9szt.<\/p>\n

 <\/p>\n

K\u00f6k\u00f6nyei G., Galambos A., \u00c9des A.E., Kocsel N., Szab\u00f3 E., Pap D., Koz\u00e1k L.R., Bagdy G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Anticipation and violated expectation of pain are influenced by trait rumination: An fMRI study.<\/em><\/p>\n

Cognitive Affective & Behavioral Neuroscience 19: pp. 56-72. (2019)<\/strong><\/p>\n

Link: https:\/\/link.springer.com\/content\/pdf\/10.3758%2Fs13415-018-0644-y.pdf<\/p>\n

Vizsg\u00e1latunkban arra kerest\u00fck a v\u00e1laszt, hogy a r\u00e1g\u00f3d\u00e1sra val\u00f3 hajlam \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van-e a f\u00e1jdalmas ingerek feldolgoz\u00e1s\u00e1val. Az egyik legizgalmasabb eredm\u00e9ny\u00fcnk az lett, hogy akik hajlamosak voltak a r\u00e1g\u00f3d\u00e1sra, azok nehezen vett\u00e9k \u00e9szre, ha negat\u00edv elv\u00e1r\u00e1saikkal ellent\u00e9tes dolog t\u00f6rt\u00e9nik, vagyis ha az \u00e1ltaluk v\u00e1rt f\u00e1jdalmas inger elmarad. Ez az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes eredm\u00e9ny, mert r\u00e1mutat arra, hogy a r\u00e1g\u00f3d\u00f3 szem\u00e9lyek mi\u00e9rt ragadhatnak benne k\u00f6nnyen a negat\u00edv gondolataikban.<\/p>\n

 <\/p>\n

Baksa D., Gonda X., Eszl\u00e1ri N., Petschner P., \u00c1cs V., Kalm\u00e1r L., Deakin J.F.W., Bagdy G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Financial Stress Interacts With CLOCK Gene to Affect Migraine.<\/em><\/p>\n

Frontiers in Behavioral Neuroscience<\/strong>\u00a013: 284. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.frontiersin.org\/articles\/10.3389\/fnbeh.2019.00284\/full<\/a><\/p>\n

A szervezet\u00fcnk k\u00f6rnyezethez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszanak fontos szerepet a biol\u00f3giai ritmusok \u2013 ezek egyike az \u00fan. cirkadi\u00e1n ritmus, a nagyj\u00e1b\u00f3l 24 \u00f3r\u00e1s ciklus, ami genetikai szab\u00e1lyoz\u00e1s alatt \u00e1ll. Tanulm\u00e1nyunkban egy ilyen cirkadi\u00e1n g\u00e9nnek a kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1ltuk k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le stressz t\u00e9nyez\u0151kkel (gyerekkori rossz b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d, k\u00f6zelm\u00faltbeli negat\u00edv \u00e9letesem\u00e9nyek, p\u00e9nz\u00fcgyi neh\u00e9zs\u00e9gek) \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a migr\u00e9n h\u00e1tter\u00e9ben, \u00e9s \u00e9rdekes m\u00f3don csak a p\u00e9nz\u00fcgyi stressz eset\u00e9n jelent meg statisztikailag jelent\u0151s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s. \u00c9rtelmez\u00e9s\u00fcnk szerint a kr\u00f3nikus stresszt okoz\u00f3 p\u00e9nz\u00fcgyi neh\u00e9zs\u00e9gek a cirkadi\u00e1n ritmus m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl befoly\u00e1solhatj\u00e1k a migr\u00e9n kialakul\u00e1s\u00e1nak a kock\u00e1zat\u00e1t.<\/p>\n

 <\/p>\n

Baksa D., Gecse K., Kumar S., T\u00f3th Z., G\u00e1l Z., Gonda X., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Circadian Variation of Migraine Attack Onset: A Review of Clinical Studies.<\/em><\/p>\n

BioMed Research International<\/strong>\u00a04616417 (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0http:\/\/downloads.hindawi.com\/journals\/bmri\/2019\/4616417.pdf<\/a><\/p>\n

Az \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1ny a migr\u00e9nes rohamok kialakul\u00e1s\u00e1nak napszaki megoszl\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyok eredm\u00e9nyeit gy\u0171jti \u00f6ssze, r\u00e1mutatva az eredm\u00e9nyek ellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1ra: a rohamok kialakul\u00e1s\u00e1ban gyakran azonos\u00edtott kora reggeli vagy hajnali cs\u00facspont mellett m\u00e1sok d\u00e9lut\u00e1ni cs\u00facspontot tal\u00e1ltak, illetve t\u00f6bben k\u00e9t napszaki cs\u00facspontot tudtak azonos\u00edtani. A cikkben \u00f6sszefoglaltuk a kapcsol\u00f3d\u00f3 kutat\u00e1sok m\u00f3dszertani elt\u00e9r\u00e9seit \u00e9s a felmer\u00fcl\u0151 magyar\u00e1z\u00f3 elm\u00e9leteket is (pl. a hipotalamusz lehets\u00e9ges m\u0171k\u00f6d\u00e9si zavara, az alv\u00e1s szakaszaival val\u00f3 kapcsolat, stb.).<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00c9des A.E., McKie S., Szab\u00f3 E., K\u00f6k\u00f6nyei G., Pap D., Zsomb\u00f3k T., Hull\u00e1m G., Gonda X., Koz\u00e1k L.R., McFarquhar M., Anderson I.M., Deakin J.F.W., Bagdy G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Spatiotemporal brain activation pattern following acute citalopram challenge is dose dependent and associated with neuroticism: A human phMRI study.<\/em><\/p>\n

Neuropharmacology<\/strong>\u00a02019: 107807 (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.sciencedirect.com\/science\/article\/pii\/S0028390819303697?via%3Dihub<\/a><\/p>\n

Napjainkban a legelterjedtebb gy\u00f3gyszereink a depresszi\u00f3 \u00e9s a szorong\u00e1sos zavarok kezel\u00e9s\u00e9re az antidepressz\u00e1nsok k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3, \u00fan. SSRI-ok, vagyis szelekt\u00edv szerotonin visszav\u00e9tel g\u00e1tl\u00f3k. B\u00e1r hat\u00e9konys\u00e1gukat igazolta az elm\u00falt \u00e9vtizedek tapasztalata, a hat\u00e1suk pontos h\u00e1ttere a mai napig nem ismert. Tanulm\u00e1nyunkban ez\u00e9rt arra kerest\u00fck a v\u00e1laszt egy agyi k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s, a funkcion\u00e1lis m\u00e1gneses rezonanciavizsg\u00e1lat (r\u00f6viden fMRI) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6nk\u00e9ntesekben, hogy egy gyakran alkalmazott SSRI, a citalopram milyen agyter\u00fcleteket aktiv\u00e1l akut alkalmaz\u00e1s sor\u00e1n, teh\u00e1t mely agyter\u00fcletek j\u00e1tszhatnak szerepet a gy\u00f3gyszermolekula hat\u00e1s\u00e1ban. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n sz\u00e1mos \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151 agyi r\u00e9gi\u00f3 aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t figyelt\u00fck meg. Bizonyos agyter\u00fcleteken d\u00f3zisf\u00fcgg\u00e9s is azonos\u00edthat\u00f3 volt: vagyis min\u00e9l nagyobb volt a citalopram adagja, ann\u00e1l er\u0151sebb aktiv\u00e1ci\u00f3t mutatott az adott agyter\u00fclet. Tov\u00e1bb\u00e1 a citalopram hat\u00e1s\u00e1ra jelentkez\u0151 agyi aktiv\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutatott az \u00e9rzelmi labilit\u00e1ssal (neuroticizmus) is, ami a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t befoly\u00e1sol\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1s.<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00c9des A.E., McKie S., Szab\u00f3 E., K\u00f6k\u00f6nyei G., Pap D., Zsomb\u00f3k T., Magyar M., Cs\u00e9p\u00e1ny E., Hull\u00e1m G., Szab\u00f3 A.G., Koz\u00e1k L.R., Bagdy G, Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Increased activation of the pregenual anterior cingulate cortex to citalopram challenge in migraine: an fMRI study.<\/em><\/p>\n

BMC Neurology<\/strong>\u00a019(1): 237. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/bmcneurol.biomedcentral.com\/articles\/10.1186\/s12883-019-1478-0<\/a><\/p>\n

A migr\u00e9nes fejf\u00e1j\u00e1s h\u00e1ttere a mai napig nem teljesen tiszt\u00e1zott, ugyanakkor sz\u00e1mos sikeresen alkalmazhat\u00f3 k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny\u00fcnk van a rohamok old\u00e1s\u00e1ra. A szerotonin egyike a migr\u00e9nben is szereppel b\u00edr\u00f3 inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyagoknak (idegen sz\u00f3val: neurotraszmitter).\u00a0 Vizsg\u00e1latunkban ez\u00e9rt annak a megfigyel\u00e9s\u00e9t c\u00e9loztuk meg, hogy a szerotonin agyi szintj\u00e9nek megn\u00f6veked\u00e9sekor milyen v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkeznek be egy, a f\u00e1jdalom szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban fontos agyter\u00fclet, a pregenu\u00e1lis el\u00fcls\u0151 cingul\u00e1ris k\u00e9reg (r\u00f6viden: pACC) aktivit\u00e1s\u00e1ban. Az eredm\u00e9nyeink szerint az emelkedett szerotonin szint a f\u00e1jdalomra adott \u00e9rzelmi reakci\u00f3ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 pACC fokozott aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t id\u00e9zi el\u0151 migr\u00e9nesekben, ami hozz\u00e1j\u00e1rulhat a visszat\u00e9r\u0151 migr\u00e9nes rohamokhoz \u00e9s a fokozott stressz\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ghez migr\u00e9nben.<\/p>\n

 <\/p>\n

Gecse K., Bagdy G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

[Significance of the endocannabinoid system in migraine.]<\/em><\/p>\n

Neuropsychopharmacologia Hungarica<\/strong>\u00a021(1): 12-18. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/epa.oszk.hu\/02400\/02454\/00073\/pdf\/EPA02454_neuropsychopharmacologia_hungarica_2019_01_012-018.pdf<\/a><\/p>\n

A r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1ny a szervezetben megtal\u00e1lhat\u00f3 endokannabinoid rendszer jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t foglalja \u00f6ssze a migr\u00e9n h\u00e1tter\u00e9ben. Az endokannabinoid rendszer fontos szab\u00e1lyoz\u00f3 szerepet t\u00f6lt be az emberi szervezet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9lettani funkci\u00f3iban, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9tv\u00e1gy, a tanul\u00e1s, a stresszre adott v\u00e1lasz \u00e9s a f\u00e1jdalom\u00e9rzet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Sz\u00e1mos kutat\u00e1s sor\u00e1n az endokannabinoid rendszer alulm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t figyelt\u00e9k meg migr\u00e9nben, ennek ellen\u00e9re a kapcsol\u00f3d\u00f3 gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9sek a mai napig sikertelennek bizonyultak. A migr\u00e9nesek igen v\u00e1ltozatos betegcsoportot k\u00e9peznek, ez\u00e9rt a kutat\u00e1sok fontos szempontja a szem\u00e9lyre szabott orvosl\u00e1s fejleszt\u00e9se, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 migr\u00e9nes alcsoportok azonos\u00edt\u00e1sa. Az endokannabinoid rendszer fontos jel\u00f6lt lehet egy olyan migr\u00e9nes c\u00e9lcsoport meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban, akik k\u00f6r\u00e9ben az endokannabinoid rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 gy\u00f3gyszermolekula j\u00f3 hat\u00e1ssal \u00e9s minim\u00e1lis mell\u00e9khat\u00e1ssal fejleszthet\u0151.<\/p>\n

 <\/p>\n

2018<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Cs\u00e9p\u00e1ny \u00c9., T\u00f3th M., Gy\u00fcre T., Magyar M., Bozsik G., Bereczki D., Juh\u00e1sz G., Ertsey C.<\/p>\n

The validation of the Hungarian version of the ID-migraine questionnaire.<\/em><\/p>\n

Journal of Headache and Pain<\/strong>\u00a019:106 pp. 1-8. (2018)<\/p>\n

Link: \u00a0https:\/\/thejournalofheadacheandpain.biomedcentral.com\/articles\/10.1186\/s10194-018-0938-z<\/a><\/p>\n

Vil\u00e1gszerte kev\u00e9s migr\u00e9nes beteget diagnosztiz\u00e1lnak \u00e9s kezelnek megfelel\u0151en, ez\u00e9rt c\u00e9lunk volt a migr\u00e9n felismer\u00e9s\u00e9nek jav\u00edt\u00e1sa haz\u00e1nkban. Munkacsoportunkkal az eredetileg angol nyelven l\u00e9trehozott, majd sz\u00e1mos m\u00e1s nyelven is elk\u00e9sz\u00fclt, a migr\u00e9n felismer\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 \u201eIdentification of Migraine Questionnaire\u201d (ID-Migraine k\u00e9rd\u0151\u00edv) magyar nyelvre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tdolgoz\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezt\u00fck el. A k\u00e9rd\u0151\u00edv megfelel\u0151 j\u00f3s\u00e1g-mutat\u00f3kkal b\u00edrt. Rem\u00e9nyeink szerint a k\u00e9rd\u0151\u00edv haszn\u00e1lata seg\u00edts\u00e9get jelenthet a j\u00f6v\u0151ben a szakell\u00e1t\u00e1sban \u00e9s az alapell\u00e1t\u00e1sban dolgoz\u00f3 orvosoknak egyar\u00e1nt a migr\u00e9n miel\u0151bbi felismer\u00e9s\u00e9ben, illetve hasznos lehet a kutat\u00e1sok sor\u00e1n is.<\/p>\n

 <\/p>\n

2017<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Kocsel N, Szab\u00f3 E, Galambos A, \u00c9des A, Pap D, Elliott R, Koz\u00e1k LR, Bagdy G, Juh\u00e1sz G, K\u00f6k\u00f6nyei G.<\/p>\n

Trait Rumination Influences Neural Correlates of the Anticipation but Not the Consumption Phase of Reward Processing.<\/em><\/p>\n

Frontiers in Behavioral Neuroscience (2017)<\/strong><\/p>\n

Link: https:\/\/www.frontiersin.org\/articles\/10.3389\/fnbeh.2017.00085\/full<\/p>\n

Az felt\u00e9telezt\u00fck, hogy min\u00e9l ink\u00e1bb jellemz\u0151 valakire az, hogy a negat\u00edv esem\u00e9nyeken r\u00e1g\u00f3dik, ann\u00e1l er\u0151teljesebben reag\u00e1l a kellemetlen (pl. vesztes\u00e9get) el\u0151rejelz\u0151 ingerre. Az eredm\u00e9nyek meger\u0151s\u00edtett\u00e9k ezt a felt\u00e9telez\u00e9s\u00fcnket, r\u00e1mutatva arra, hogy a r\u00e1g\u00f3d\u00e1s a j\u00f6v\u0151beli (negat\u00edv) esem\u00e9nyekre val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9st is befoly\u00e1solhatja.<\/p>\n

 <\/p>\n

2016<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

K\u00f6k\u00f6nyei G., Szab\u00f3 E., Kocsel N., \u00c9des A.E., Eszl\u00e1ri N., Pap D., Magyar M., Kov\u00e1cs D., Zsomb\u00f3k T., Elliott R., Anderson I.M., William Deakin J.F., Bagdy G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Rumination in migraine: Mediating effects of brooding and reflection between migraine and psychological distress.<\/em><\/p>\n

Psychology & Health 31(12): 1481-1497. (2016)<\/strong><\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.tandfonline.com\/doi\/full\/10.1080\/08870446.2016.1235166<\/a><\/p>\n

Migr\u00e9nben a depressz\u00edv hangulat, illetve a szorong\u00e1sos t\u00fcnetek gyakrabban fordulnak el\u0151. Ennek h\u00e1tter\u00e9ben sok minden \u00e1llhat, jelen tanulm\u00e1nyban magyar \u00e9s angol mint\u00e1n arra kerest\u00fck a v\u00e1laszt, hogy a r\u00e1g\u00f3d\u00e1sra val\u00f3 hajlam egyike lehet-e a magyar\u00e1z\u00f3t\u00e9nyez\u0151knek. Az eredm\u00e9nyek azt mutatt\u00e1k, hogy a migr\u00e9nes fejf\u00e1j\u00e1ssal k\u00fczd\u0151k t\u00f6bb negat\u00edv \u00e9rzelmi t\u00fcnetr\u0151l sz\u00e1moltak be, \u00e9s ennek h\u00e1tter\u00e9ben (r\u00e9szben) az \u00e1llt, hogy ink\u00e1bb hajlamosak voltak passz\u00edvan (azaz nem a megold\u00e1st keresve) t\u00e9pel\u0151dni a negat\u00edv \u00e9rzelmi \u00e1llapotaikon.<\/p>\n

 <\/p>\n

A KUTAT\u00c1S T\u00c9M\u00c1J\u00c1HOZ LAZ\u00c1BBAN KAPCSOL\u00d3D\u00d3 CIKKEK<\/em><\/strong><\/p>\n

2021<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Eszlari, N., Bagyura, Z., Millinghoffer, A., Nagy, T., Juhasz, G., Antal, P., Merkely, B., Bagdy, G.<\/p>\n

Catenin Alpha 2 May Be a Biomarker or Potential Drug Target in Psychiatric Disorders with Perseverative Negative Thinking. <\/em><\/p>\n

Pharmaceuticals <\/strong>14(9):850. (2021)<\/p>\n

Link: https:\/\/www.mdpi.com\/1424-8247\/14\/9\/850<\/a><\/p>\n

Vannak olyan g\u00e9njeink, melyek nem csup\u00e1n egy, hanem egyszerre sz\u00e1mos betegs\u00e9g h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1llhatnak. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a \u201ecatenin alpha 2\u201d feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 CTNNA2<\/em> g\u00e9n, melynek szerep\u00e9t kor\u00e1bban igazolt\u00e1k m\u00e1r sz\u00e1mos pszichi\u00e1triai zavarban, valamint sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri (kardiovaszkul\u00e1ris) betegs\u00e9gekben is. Jelen vizsg\u00e1latunkban arra kerest\u00fck a v\u00e1laszt, hogy a g\u00e9n hat\u00e1sa ezekre a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le zavarokra vajon egyazon, k\u00f6z\u00f6s k\u00f6zvet\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151vel magyar\u00e1zhat\u00f3-e. Az \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt k\u00f6zvet\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151 a rossz hangulatunkon, stresszen val\u00f3 r\u00e1g\u00f3d\u00e1s, azaz a rumin\u00e1ci\u00f3. Eredm\u00e9nyeink szerint, b\u00e1r a g\u00e9n \u00f6sszef\u00fcgg a kardiovaszkul\u00e1ris megbeteged\u00e9sek kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1val, ez az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s nem a rumin\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Ugyanakkor a g\u00e9n \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se sz\u00e1mos pszichi\u00e1triai t\u00fcnetpontsz\u00e1mmal teljes m\u00e9rt\u00e9kben a rumin\u00e1ci\u00f3val magyar\u00e1zhat\u00f3. A CTNNA2<\/em> g\u00e9nnel kapcsolatban \u00e1ltalunk felt\u00e1rt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek hozz\u00e1seg\u00edthetnek a betegek kezel\u00e9st megk\u00f6nny\u00edt\u0151 csoportos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, valamint el\u0151seg\u00edthetik a tov\u00e1bbi gy\u00f3gyszerkutat\u00e1st a rumin\u00e1ci\u00f3val jellemezhet\u0151 pszichi\u00e1triai zavarokban (pl. depresszi\u00f3, szorong\u00e1sos zavarok).<\/p>\n

 <\/p>\n

2020<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Papp N., Koncz Sz., Kostyalik D., Kitka T., Petschner P., Vas Sz., Bagdy Gy.<\/p>\n

Acute 5-HT<\/em>2C<\/sub><\/em>\u00a0receptor antagonist SB-242084 treatment affects EEG gamma band activity similarly to chronic escitalopram<\/em><\/p>\n

Frontiers in Pharmacology<\/strong>\u00a010:1636 (2020)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.frontiersin.org\/articles\/10.3389\/fphar.2019.01636\/full<\/a><\/p>\n

Az elektroenkefalogr\u00e1fi\u00e1val (EEG) m\u00e9rhet\u0151 agyhull\u00e1mok k\u00f6z\u00fcl az \u00fan. gamma oszcill\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a depresszi\u00f3 kapcsolat\u00e1t egyre t\u00f6bb tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e9k t\u00e1masztja al\u00e1. Ennek a kapcsolatnak szerepe lehet a depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt gy\u00f3gyszerek, az antidepressz\u00e1nsok hat\u00e1s\u00e1ban is. Az escitalopram a gyakran fel\u00edrt antidepressz\u00e1nsok k\u00f6z\u00e9 tartozik, m\u00edg az elt\u00e9r\u0151 hat\u00e1smechanizmus\u00fa SB-242084 vegy\u00fcletr\u0151l m\u00e9g keveset tudunk, b\u00e1r m\u00e1r felmer\u00fclt antidepressz\u00e1ns hat\u00e1sa. Kutat\u00e1sunkban ez\u00e9rt t\u00f6bbf\u00e9le modellben azt vizsg\u00e1ltuk, hogyan hat ez a szer a gamma oszcill\u00e1ci\u00f3kra az escitalopramhoz k\u00e9pest (melyet 3 h\u00e9tig, azaz kr\u00f3nikusan adagoltunk), k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alv\u00e1si \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti \u00e1llapotokban. Eredm\u00e9nyeink azt mutatt\u00e1k, hogy az SB-242084 \u00e9s a kr\u00f3nikus escitalopram hat\u00e1sai a gamma oszcill\u00e1ci\u00f3kra hasonl\u00f3ak voltak, ami az SB-242084 antidepressz\u00e1nsk\u00e9nt val\u00f3 alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti.<\/p>\n

 <\/p>\n

2019<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Dutta A., McKie S., Downey D., Thomas E., Juh\u00e1sz G., Arnone D., Elliott R., Williams S., Deakin J.F.W., Anderson I.M.<\/p>\n

Regional default mode network connectivity in major depressive disorder: modulation by acute intravenous citalopram.<\/em><\/p>\n

Translational Psychiatry<\/strong>\u00a09:116 pp. 1-9 p. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41398-019-0447-0.pdf<\/a><\/p>\n

K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 agyter\u00fcletek egym\u00e1ssal kapcsol\u00f3dva, azaz h\u00e1l\u00f3zatokat alkotva dolgozz\u00e1k fel a k\u00f6zponti idegrendszerbe jutott inform\u00e1ci\u00f3kat. Sz\u00e1mos kor\u00e1bbi vizsg\u00e1lat utalt arra, hogy a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tszik az agynak az a speci\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zata, mely nyugalomban mutat aktivit\u00e1st. Vizsg\u00e1lataink igazolt\u00e1k, hogy az agy nyugalmi h\u00e1l\u00f3zata elt\u00e9r\u0151en m\u0171k\u00f6dik depresszi\u00f3s szem\u00e9lyekben az eg\u00e9szs\u00e9gesekhez k\u00e9pest. Kimutattuk, hogy a depresszi\u00f3sokra jellemz\u0151 t\u00e9pel\u0151d\u00e9s, r\u00e1g\u00f3d\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg ezekkel az elt\u00e9r\u00e9sekkel. \u00c9rdekes m\u00f3don, amikor az agy egyik inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyag\u00e1nak, a szerotoninnak a szintj\u00e9t antidepressz\u00e1ns inf\u00fazi\u00f3val megv\u00e1ltoztattuk ellent\u00e9tes hat\u00e1st \u00e9szlelt\u00fcnk a depresszi\u00f3s \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyekben. Mindez tov\u00e1bbi magyar\u00e1zatot ad arra, hogy a depresszi\u00f3sokban \u00e9szlelt szerotonin inger\u00fclet \u00e1tvitel elt\u00e9r\u00e9sei hogyan j\u00e1rulhatnak hozz\u00e1 a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

 <\/p>\n

Eszl\u00e1ri N., Petschner P., Gonda X., Baksa D., Elliott R., Anderson I.M., Deakin J.F.W., Bagdy G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Childhood Adversity Moderates the Effects of HTR2A Epigenetic Regulatory Polymorphisms on Rumination.<\/em><\/p>\n

Frontiers in Psychiatry<\/strong>\u00a010: 394. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.frontiersin.org\/articles\/10.3389\/fpsyt.2019.00394\/full<\/a><\/p>\n

A gyermekkori b\u00e1ntalmaz\u00e1s r\u00e9szben a negat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyeinken val\u00f3 r\u00e1g\u00f3d\u00e1son kereszt\u00fcl vezet depresszi\u00f3hoz. Vizsg\u00e1latunkban kimutattuk, hogy a gyermekkori b\u00e1ntalmaz\u00e1s nem egyforma val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel vezet r\u00e1g\u00f3d\u00e1shoz: hat\u00e1s\u00e1t befoly\u00e1solja egy olyan g\u00e9n vari\u00e1ci\u00f3ja, amelyik a szerotonin nev\u0171 inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyag egyik felvev\u0151 receptor\u00e1t k\u00f3dolja. A tal\u00e1lt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul nem kiz\u00e1r\u00f3lag a depresszi\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, vagyis szerepe lehet tov\u00e1bbi, r\u00e1g\u00f3d\u00e1shoz k\u00f6thet\u0151 betegs\u00e9gek biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban is.<\/p>\n

 <\/p>\n

Gonda X., Petschner P., Eszl\u00e1ri N., Baksa D., \u00c9des A.E., Antal P., Juh\u00e1sz G, Bagdy G.<\/p>\n

Genetic variants in major depressive disorder: From pathophysiology to therapy.<\/em><\/p>\n

Pharmacology & Therapeutics<\/strong>\u00a0194: 22-43. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/30189291<\/a><\/p>\n

A depresszi\u00f3 vil\u00e1gszerte t\u00f6bb mint 300 milli\u00f3 embert \u00e9rint, \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1rosod\u00e1s egyik vezet\u0151 oka. Jelenleg a depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9ben alkalmazott gy\u00f3gyszereink hat\u00e9konys\u00e1ga elmarad a k\u00edv\u00e1natost\u00f3l, a p\u00e1ciensek t\u00f6bb mint 30%-a nem reag\u00e1l egyik gy\u00f3gyszerre sem. Emellett a depresszi\u00f3 nem egyetlen betegs\u00e9get jel\u00f6l, hanem sz\u00e1mos egym\u00e1st\u00f3l jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00fcnetegy\u00fcttes k\u00f6z\u00f6s neve. Az elm\u00falt t\u00f6bb \u00e9vtizedes kutat\u00e1s ellen\u00e9re tov\u00e1bbra is keveset tudunk a depresszi\u00f3, illetve a depresszi\u00f3 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alt\u00edpusainak \u00e9s megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1inak genetikai h\u00e1tter\u00e9r\u0151l. Az alaposabb felt\u00e1r\u00e1s lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 nemcsak a depresszi\u00f3 pontosabb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, de a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusok k\u00f6zti biol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t is, emellett \u00faj ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9lpontok \u201cfelfedez\u00e9s\u00e9t\u201d. Mindezek seg\u00edthetn\u00e9k \u00faj \u00e9s szem\u00e9lyre szabottan v\u00e1laszthat\u00f3 gy\u00f3gyszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1t a depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re. \u00d6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1nyunk a depresszi\u00f3 genetikai h\u00e1tter\u00e9vel kapcsolatos ismereteink \u00e1ttekint\u00e9semellett e kutat\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9geit \u00e9s k\u00e9rd\u00e9seit is k\u00f6rbej\u00e1rja.<\/p>\n

 <\/p>\n

Gonda X., Petschner P., Eszl\u00e1ri N., S\u00fct\u00f6ri S., G\u00e1l Z., Koncz S., Anderson I.M., Deakin B., Juh\u00e1sz G, Bagdy G.<\/p>\n

Effects of Different Stressors Are Modulated by Different Neurobiological Systems: The Role of GABA-A Versus CB1 Receptor Gene Variants in Anxiety and Depression.<\/em><\/p>\n

Frontiers in Cellular Neuroscience<\/strong>\u00a013: 138. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.frontiersin.org\/articles\/10.3389\/fncel.2019.00138\/full<\/a><\/p>\n

A depresszi\u00f3 h\u00e1tter\u00e9ben a k\u00f6rnyezeti \u00e9s genetikai hat\u00e1sok, illetve a kett\u0151 k\u00f6zti k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolat egyar\u00e1nt szerepet j\u00e1tszik. A kutat\u00e1sokban sok\u00e1ig ennek ellen\u00e9re gyakran figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k a k\u00f6rnyezeti stressz szerep\u00e9t. Tov\u00e1bb\u00e1 nem ford\u00edtottak kell\u0151 figyelmet arra, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le id\u0151ben hat\u00f3, ideig tart\u00f3, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00falyoss\u00e1g\u00fa vagy t\u00edpus\u00fa stresszt\u00e9nyez\u0151k hat\u00e1sa elt\u00e9r\u0151 lehet, illetve ezt a hat\u00e1st elt\u00e9r\u0151 g\u00e9nek k\u00f6zvet\u00edtik. Ebben a vizsg\u00e1latunkban n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le stressz-t\u00edpus, a s\u00falyos anyagi neh\u00e9zs\u00e9gek, a bens\u0151s\u00e9ges kapcsolatokban jelentkez\u0151 probl\u00e9m\u00e1k, a szem\u00e9lyes probl\u00e9m\u00e1k, illetve a t\u00e1rsas h\u00e1l\u00f3val kapcsolatos esem\u00e9nyek eset\u00e9ben n\u00e9zt\u00fck meg, hogy hat\u00e1suk hogyan f\u00fcgg \u00f6ssze k\u00e9t neurobiol\u00f3giai rendszer genetik\u00e1j\u00e1val, vagyis a GABA-A receptor, illetve az endokannabinoid1 receptor g\u00e9nj\u00e9nek egy-egy vari\u00e1ns\u00e1val.\u00a0<\/p>\n

 <\/p>\n

Eszl\u00e1ri N., Millinghoffer A., Petschner P., Gonda X., Baksa D., Pulay A.J., R\u00e9thelyi J.M., Breen G., Deakin J.F.W., Antal P., Bagdy G., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

Genome-wide association analysis reveals KCTD12 and miR-383-binding genes in the background of rumination.<\/em><\/p>\n

Translational Psychiatry\u00a0<\/strong>9:119 pp. 1-12 p. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.nature.com\/articles\/s41398-019-0454-1.pdf<\/a><\/p>\n

A saj\u00e1t negat\u00edv hangulatunkon val\u00f3 r\u00e1g\u00f3d\u00e1snak k\u00e9t fajt\u00e1ja van: az \u00e9rzelmileg semleges t\u00f6preng\u00e9s, valamint a tov\u00e1bbi hangulatunk szempontj\u00e1b\u00f3l igen k\u00e1ros, passz\u00edv \u00e9s m\u00e9lab\u00fas t\u00e9pel\u0151d\u00e9s. B\u00e1r a r\u00e1g\u00f3d\u00e1s genetikai h\u00e1tter\u00e9ben egy-egy g\u00e9nt m\u00e1r vizsg\u00e1ltak, a mi vizsg\u00e1latunk volt az els\u0151, amelyik a teljes genomunkban, azaz genetikai \u00e1llom\u00e1nyunkban t\u00e9rk\u00e9pezte fel a lehets\u00e9ges g\u00e9neket \u00e9s g\u00e9nhalmazokat. A r\u00e1g\u00f3d\u00e1s, a t\u00f6preng\u00e9s \u00e9s a t\u00e9pel\u0151d\u00e9s genetikai h\u00e1tter\u00e9t egyar\u00e1nt vizsg\u00e1ltuk. Eredm\u00e9ny\u00fcl olyan g\u00e9neket kaptunk, amelyek kor\u00e1bbi kutat\u00e1sokban sz\u00e1mos pszichi\u00e1triai betegs\u00e9ggel, valamint az agyfejl\u0151d\u00e9s \u00e9s agym\u0171k\u00f6d\u00e9s egyes t\u00e9nyez\u0151ivel is \u00f6sszef\u00fcggtek.<\/p>\n

 <\/p>\n

G\u00e1l Z., Huse R.J., Gonda X., Kumar S., Juh\u00e1sz G., Bagdy G., Petschner P.<\/p>\n

Szorong\u00e1s \u00e9s depresszi\u00f3 \u2013 a v\u00e9r-agy g\u00e1t integrit\u00e1s\u00e1nak szerepe.<\/em><\/p>\n

Neuropsychopharmacologia Hungarica<\/strong>\u00a021(1): 19-25. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/epa.oszk.hu\/02400\/02454\/00073\/pdf\/EPA02454_neuropsychopharmacologia_hungarica_2019_01_019-025.pdf<\/a><\/p>\n

Kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyok eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n a v\u00e9r-agy g\u00e1tnak \u2013 mint a kering\u00e9si- \u00e9s az idegrendszer k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rnak \u2013 fontos szerepe lehet a depresszi\u00f3 \u00e9s a szorong\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1ban is. Ahhoz, hogy\u00a0 a gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pia hat\u00e9konyabb\u00e1 v\u00e1ljon, rendk\u00edv\u00fcl fontos megismerni e k\u00e9t ment\u00e1lis betegs\u00e9g biol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sait, a szervezetben el\u0151id\u00e9zett v\u00e1ltoz\u00e1sokat. R\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3nkban ennek a kapcsolatnak a szakirodalmi h\u00e1tter\u00e9t tekintj\u00fck \u00e1t.<\/p>\n

 <\/p>\n

Hull\u00e1m G., Antal P., Petschner P., Gonda X., Bagdy G., Deakin B., Juh\u00e1sz G.<\/p>\n

The UKB envirome of depression: from interactions to synergistic effects<\/em><\/p>\n

Scientific Reports<\/strong>\u00a09(1): 9723. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/doi.org\/10.1038\/s41598-019-46001-5<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Kumar S., G\u00e1l Z., Gonda X., Huse R.J., Juh\u00e1sz G., Bagdy G., Petschner P.<\/p>\n

Transcriptomic changes following chronic administration of selective serotonin reuptake inhibitors: a review of animal studies.<\/em><\/p>\n

Neuropsychopharmacologia Hungarica<\/strong>\u00a021(1): 26-35. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/epa.oszk.hu\/02400\/02454\/00073\/pdf\/EPA02454_neuropsychopharmacologia_hungarica_2019_01_026-035.pdf<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Laz\u00e1ry J., Eszl\u00e1ri N., Juh\u00e1sz G., Bagdy G.<\/p>\n

A functional variant of CB2 receptor gene interacts with childhood trauma and FAAH gene on anxious and depressive phenotypes.<\/em><\/p>\n

Journal of Affective Disorders<\/strong>\u00a0257: 716-722. (2019)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pubmed\/31382124<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

2018<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Papp N., Vas Sz., Bog\u00e1thy E., K\u00e1tai Z., Kostyalik D., Bagdy Gy.<\/p>\n

Acute and chronic escitalopram alter EEG gamma oscillations differently: relevance to therapeutic effects<\/em><\/p>\n

European Journal of Pharmaceutical Sciences<\/strong>\u00a0121: 347-355 (2018)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.sciencedirect.com\/science\/article\/pii\/S0928098718302689<\/a><\/p>\n

Az elektroenkefalogr\u00e1fi\u00e1val (EEG) m\u00e9rhet\u0151 agyhull\u00e1mok k\u00f6z\u00fcl az \u00fan. gamma oszcill\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a depresszi\u00f3 kapcsolat\u00e1t egyre t\u00f6bb tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e9k t\u00e1masztja al\u00e1. Ennek a kapcsolatnak szerepe lehet a depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt gy\u00f3gyszerek, az antidepressz\u00e1nsok hat\u00e1s\u00e1ban is. Az escitalopram gyakran fel\u00edrt antidepressz\u00e1ns, melynek klinikai hat\u00e1sai elt\u00e9rnek a kezel\u00e9s kezdet\u00e9n, illetve hosszabb t\u00e1v\u00fa adagol\u00e1s sor\u00e1n. Kutat\u00e1sunkban ez\u00e9rt azt vizsg\u00e1ltuk, hogyan hat a szer egyszeri, illetve 3 h\u00e9tig tart\u00f3 adagol\u00e1s ut\u00e1n a gamma oszcill\u00e1ci\u00f3kra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alv\u00e1si \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti \u00e1llapotokban. Eredm\u00e9nyeink azt mutatt\u00e1k, hogy az egyszeri \u00e9s a 3 hetes kezel\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a gamma oszcill\u00e1ci\u00f3k is elt\u00e9r\u0151en alakultak. Ezek a hat\u00e1sok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llhatnak a ter\u00e1pi\u00e1s \u00e9s\/vagy mell\u00e9khat\u00e1sok kialakul\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

 <\/p>\n

H\u00f6kfelt T., Barde S., Xu Zhi-Qing D., Kuteeva E., Ruegg, J., Le M.E., Risling M., Kehr J., Ihnatko R., Theodorsson E., Palkovits M., Deakin J.F.W., Bagdy G., Juh\u00e1sz G., Prud\u2019homme H.J., Mechawar N., Diaz-Heijtz R., \u00d6gren S.O.<\/p>\n

Neuropeptide and Small Transmitter Coexistence: Fundamental Studies and Relevance to Mental Illness.<\/em><\/p>\n

Frontiers in Neural Circuits<\/strong>\u00a0<\/em>12:106 pp. 1-40. (2018)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pmc\/articles\/PMC6309708\/pdf\/fncir-12-00106.pdf<\/a><\/p>\n

Az idegsejtek eg\u00e9szs\u00e9ges m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1\u00e9rt nem csak a hagyom\u00e1nyos inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyagok felel\u0151sek, hanem a n\u00e9h\u00e1ny amin\u00f3savb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u00fagynevezett neuropeptidek is fontos szerepet t\u00f6ltenek be. Ez a tanulm\u00e1ny a galanin nev\u0171 neuropeptidr\u0151l \u00e9s ennek receptorair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 ismereteket foglalja \u00f6ssze. A galanin az emberi agy azon ter\u00fclet\u00e9n termel\u0151dik f\u0151k\u00e9nt, melynek jelent\u0151s szerepe van a szervezetet \u00e9rt stresszhat\u00e1sok feldolgoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt. \u00cdgy a galanin rendszer megfelel\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se megakad\u00e1lyozhatja a stressz okozta kimer\u00fcl\u00e9st, m\u00edg el\u00e9gtelen vagy t\u00falzott m\u0171k\u00f6d\u00e9se depreszi\u00f3hoz vezethet. Mindezek alapj\u00e1n fontos a galanin \u00e9s m\u00e1s neuropeptidek hat\u00e1s\u00e1nak alaposabb meg\u00e9rt\u00e9se, hogy \u00faj gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket dolgozhassunk ki.<\/p>\n

 <\/p>\n

Gonda X., Hull\u00e1m G., Antal P., Eszl\u00e1ri N., Petschner P., H\u00f6kfelt T.G., Anderson I.M., Deakin J.F.W.,\u00a0Juh\u00e1sz G., Bagdy G.<\/p>\n

Significance of risk polymorphisms for depression depends on stress exposure.<\/em><\/p>\n

Scientific Reports<\/strong>\u00a02; 8(1):3946. (2018)<\/p>\n

Link:\u00a0https:\/\/www.ncbi.nlm.nih.gov\/pmc\/articles\/PMC5834495\/pdf\/41598_2018_Article_22221.pdf<\/a><\/p>\n

Napjainkban egyre ink\u00e1bb azt gondoljuk, hogy a depresszi\u00f3ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 g\u00e9nek legnagyobb r\u00e9sze nem \u00f6nmagban, k\u00f6zvetlen\u00fcl vezet a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1hoz, hanem a stresszel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben hat, \u00e9s a stressz ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1val eredm\u00e9nyezi a betegs\u00e9g kock\u00e1zat\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. Ennek ellen\u00e9re sz\u00e1mos genetikai kutat\u00e1sban nem veszik figyelembe a k\u00f6rnyezeti stressz hat\u00e1s\u00e1t, ami azt is eredm\u00e9nyezi, hogy egyes fontos g\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1t nem \u00e9szlelik. Ez\u00e9rt ebben a vizsg\u00e1latban megn\u00e9zt\u00fck, hogy h\u00e9t, a depresszi\u00f3val kor\u00e1bban m\u00e1r \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozott g\u00e9n mekkora hat\u00e1ssal van a depresszi\u00f3s t\u00fcnetek s\u00falyoss\u00e1g\u00e1ra att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy a szem\u00e9lyek milyen s\u00falyoss\u00e1g\u00fa stressznek voltak kit\u00e9ve az elm\u00falt \u00e9v sor\u00e1n. Stressz n\u00e9lk\u00fcl a vizsg\u00e1lt g\u00e9nek k\u00f6z\u00fcl egyetlen egynek sem volt m\u00e9rhet\u0151 hat\u00e1sa, k\u00f6zepes s\u00falyoss\u00e1g\u00fa illetve s\u00falyos stressz eset\u00e9n azonban m\u00e1r j\u00f3l m\u00e9rhet\u0151 hat\u00e1sokat figyelt\u00fcnk meg. E kutat\u00e1sunk \u00edgy tov\u00e1bb finom\u00edtja a depresszi\u00f3 h\u00e1tter\u00e9ben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 g\u00e9n-k\u00f6rnyezet \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekkel kapcsolatos ismereteinket.<\/p>\n

 <\/p>\n

2016<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Eszlari N\u00a0,\u00a0Kovacs D\u00a0,\u00a0Petschner P\u00a0,\u00a0Pap D\u00a0,\u00a0Gonda X\u00a0, Elliott R , Anderson IM , Deakin JF ,\u00a0Bagdy G\u00a0,\u00a0Juhasz G<\/p>\n

Distinct effects of folate pathway genes MTHFR and MTHFD1L on ruminative response style: a potential risk mechanism for depression.<\/em><\/p>\n

\u00a0TRANSLATIONAL PSYCHIATRY\u00a0<\/em><\/strong>6:\u00a0p. e745. 8 p.\u00a0(2016)<\/p>\n

A stresszre sokf\u00e9lek\u00e9ppen reag\u00e1lhatunk: p\u00e9ld\u00e1ul r\u00e1g\u00f3dhatunk tehetetlen\u00fcl, egyfolyt\u00e1ban a kiv\u00e1lt\u00f3 esem\u00e9nyeken, \u00e9s saj\u00e1t rosszkedv\u00fcnk\u00f6n. A fol\u00e1t (folsav) anyagcser\u00e9je nem csup\u00e1n a magzati fejl\u0151d\u00e9sben, hanem a depresszi\u00f3ban, \u00e9s a r\u00e1g\u00f3d\u00e1shoz hasonl\u00f3 ment\u00e1lis rugalmatlans\u00e1gban is szerepet j\u00e1tszik. Jelen tanulm\u00e1nyban pedig kimutattuk, hogy egy olyan, fol\u00e1tanyagcser\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 g\u00e9n f\u00fcgg \u00f6ssze a r\u00e1g\u00f3d\u00e1ssal mind a magyar, mind a brit r\u00e9sztvev\u0151ink k\u00f6r\u00e9ben, ami a sejtek l\u00e9gz\u00e9s\u00e9ben kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 sejtszervecsk\u00e9ben, a mitokondriumban fejti ki hat\u00e1s\u00e1t. S\u0151t, ennek az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9snek a depresszi\u00f3ban is szerepe lehet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A KUTAT\u00c1S T\u00c9M\u00c1J\u00c1HOZ SZOROSAN KAPCSOL\u00d3D\u00d3 CIKKEK 2020   Vir\u00e1g D., Kir\u00e1ly M., Drahos L., \u00c9des A.E., Gecse K., Bagdy G., Juh\u00e1sz G., Antal I., Klebovich I., Dalmadi Kiss B., Lud\u00e1nyi K. Development, validation and application of LC-MS\/MS method for quantification of amino acids, kynurenine and serotonin in human plasma. Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis\u00a0180: …<\/p>\n","protected":false},"author":101145,"featured_media":0,"parent":2571,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-2777","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2777","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101145"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2777"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2777\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3135,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2777\/revisions\/3135"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2571"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2777"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2777"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2777"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}