{"id":2763,"date":"2019-04-02T17:09:25","date_gmt":"2019-04-02T15:09:25","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/?page_id=2763"},"modified":"2020-05-01T12:24:18","modified_gmt":"2020-05-01T10:24:18","slug":"a-kutatasrol","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/kutatas-fejlesztes\/nap-2-kutatocsoportok\/se-nap-2-genetikai-agyi-kepalkoto-migren-kutato-csoport\/a-kutatasrol\/","title":{"rendered":"A kutat\u00e1sr\u00f3l"},"content":{"rendered":"

A Nemzet Agykutat\u00e1si Program 2.0 keretein bel\u00fcl megalakult kutat\u00f3csoport genomikai \u00e9s k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sokkal pr\u00f3b\u00e1lja felt\u00e1rni a tenzi\u00f3s \u00e9s migr\u00e9nes fejf\u00e1j\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 lehets\u00e9ges okokat.<\/strong><\/p>\n

Nem szakmabelieknek<\/em><\/strong><\/p>\n

A fejf\u00e1j\u00e1s az egyik leggyakoribb testi panasz: az emberek 90%-\u00e1nak van alkalmank\u00e9nt fejf\u00e1j\u00e1sa, m\u00edg 40-50%-uknak visszat\u00e9r\u0151, rendszeres probl\u00e9m\u00e1t jelent ez a t\u00fcnet. A fejf\u00e1j\u00e1snak ugyanakkor t\u00f6bb t\u00edpusa van, ezek k\u00f6z\u00e9 tartozik a tenzi\u00f3s \u00e9s a migr\u00e9nes fejf\u00e1j\u00e1s is. Az el\u0151bbi a feln\u0151ttek 42%-\u00e1t \u00e9rinti, \u00e9s els\u0151sorban a tompa, nem t\u00fal er\u0151s f\u00e1jdalom jellemzi, amely egyfajta szoros \u00f6vk\u00e9nt, nyom\u00e1sk\u00e9nt veszi k\u00f6r\u00fcl a fejet. \u00c1ltal\u00e1ban a fej mindk\u00e9t oldal\u00e1t \u00e9rinti, \u00e9s gyakran r\u00e1terjed a v\u00e1llakra is. A tenzi\u00f3s fejf\u00e1j\u00e1s nem befoly\u00e1solja jelent\u0151sen \u2013 vagy csak n\u00e9mi korl\u00e1toz\u00e1ssal \u2013 a mindennapokat, r\u00e1ad\u00e1sul a recept n\u00e9lk\u00fcl kaphat\u00f3 f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3k sokszor hat\u00e1sosak ellene. B\u00e1r a migr\u00e9nes fejf\u00e1j\u00e1s \u201dcsak\u201d a lakoss\u00e1g 11%-\u00e1t \u00e9rinti, s\u00falyosabb t\u00fcnetei \u00e9s a kezel\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9ge miatt nagyobb gondot jelent mind az egy\u00e9n, mind a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra. Ez a t\u00edpus\u00fa fejf\u00e1j\u00e1s m\u00e1r k\u00f6zepes \u00e9s er\u0151s erej\u0171, \u00e9s ink\u00e1bb g\u00f6rcs\u00f6s jelleg\u0171. \u00c1ltal\u00e1ban csak az egyik oldalt \u00e9rinti \u00e9s k\u00eds\u00e9r\u0151 t\u00fcnetei k\u00f6z\u00e9 tartozik a f\u00e9ny- \u00e9s hang\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, h\u00e1nyinger vagy ak\u00e1r h\u00e1ny\u00e1s is. Az ezzel k\u00fczd\u0151 szem\u00e9lyek gyakran munkak\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lnak egy-egy migr\u00e9nes roham alatt, \u00e9s a helyzet\u00fcket s\u00falyosb\u00edtja, hogy a kezel\u00e9sre alkalmazott gy\u00f3gyszerek nem mindig ny\u00fajtanak enyh\u00fcl\u00e9st.<\/p>\n

\"\"<\/a>
A tenzi\u00f3s \u00e9s migr\u00e9nes fejf\u00e1j\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g 1<\/sup><\/em><\/figcaption><\/figure>\n

Mivel a migr\u00e9n ellen adott k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek nem mindig sikeresek, ez\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g \u00faj gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Ekkor a kutat\u00f3k olyan molekul\u00e1k vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9nyez\u0151k megismer\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekednek, amelyek nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel a betegs\u00e9g egyik kiv\u00e1lt\u00f3 ok\u00e1t jelentik \u00e9s fejleszthet\u0151 ellen\u00fck a k\u00e9s\u0151bbiekben hat\u00e1sos gy\u00f3gyszer. A kutat\u00f3csoport c\u00e9lja is ez, vagyis felt\u00e1rni a migr\u00e9n m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 \u00f6r\u00f6kletes \u00e9s biol\u00f3giai folyamatokat.<\/p>\n

A kutat\u00e1s sor\u00e1n az eg\u00e9szs\u00e9ges, valamint a migr\u00e9nes \u00e9s tenzi\u00f3s fejf\u00e1j\u00e1ssal k\u00fczd\u0151 szem\u00e9lyek agym\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s genetik\u00e1j\u00e1t hasonl\u00edtj\u00e1k \u00f6ssze. Ez olyan mintha egy z\u00f6lds\u00e9g- \u00e9s h\u00fasleves hozz\u00e1val\u00f3it pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk meghat\u00e1rozni. Mindk\u00e9t levesben tal\u00e1lunk bizonyos k\u00f6z\u00f6s \u00f6sszetev\u0151ket (pl. s\u00f3, v\u00edz, s\u00e1rgar\u00e9pa, hagyma), \u00e1m tal\u00e1lunk k\u00f6z\u00f6tt\u00fck olyat, amelyeket csak az egyikbe (pl. karfiol) vagy csak a m\u00e1sikba (pl. h\u00fas) kevertek bele. A hozz\u00e1val\u00f3k pontosabb megismer\u00e9se viszont lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt a levesreceptek jobb le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik a kutat\u00e1s sor\u00e1n is. A vizsg\u00e1latok sor\u00e1n a kutat\u00f3k mindk\u00e9t fejf\u00e1j\u00e1s h\u00e1tter\u00e9ben megb\u00fav\u00f3 okokat vizsg\u00e1lj\u00e1k, \u00edgy lehet\u0151s\u00e9g\u00fck ny\u00edlik a csak migr\u00e9n m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 folyamatok jobb megismer\u00e9s\u00e9re is. Ez pedig \u00faj gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok felfedez\u00e9s\u00e9hez vezethet, \u00e9s v\u00e9geredm\u00e9nyben a migr\u00e9n hat\u00e9konyabb kezel\u00e9s\u00e9hez adhat seg\u00edts\u00e9get.<\/p>\n

Szakmabelieknek<\/em><\/strong><\/p>\n

A fejf\u00e1j\u00e1s az egyik leggyakoribb testi panasz: a tenzi\u00f3s fejf\u00e1j\u00e1s a feln\u0151ttek 42%-\u00e1t \u00e9rinti, m\u00edg migr\u00e9nnel az emberek 11%-a k\u00fczd vil\u00e1gszerte. A tenzi\u00f3s fejf\u00e1j\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9toldali, er\u0151ss\u00e9g\u00e9t tekintve enyhe vagy k\u00f6zepes, \u00e9s ink\u00e1bb nyom\u00f3, szor\u00edt\u00f3 \u00e9rz\u00e9s jellemzi. A migr\u00e9n viszont a legt\u00f6bbsz\u00f6r egyoldali, k\u00f6zepes vagy er\u0151s f\u00e1jdalommal j\u00e1r, \u00e9s legink\u00e1bb g\u00f6rcs\u00f6s. R\u00e1ad\u00e1sul egy\u00fctt j\u00e1rhat f\u00e9ny- \u00e9s hang\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel, h\u00e1nyingerrel vagy h\u00e1ny\u00e1ssal is. Emiatt \u2013 b\u00e1r a tenzi\u00f3s fejf\u00e1j\u00e1sok terhe \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban jelent\u0151sebb \u2013 a migr\u00e9n s\u00falyosabb gondot jelent az egy\u00e9n \u00e9s a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra (pl. kies\u0151 munkanapok) is. Ugyan l\u00e9teznek a migr\u00e9n kezel\u00e9s\u00e9re alkalmazhat\u00f3 gy\u00f3gyszerek, gyakorlati haszn\u00e1latuk nem mindig sikeres, ez\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g \u00faj gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

A kutat\u00f3csoport egyik c\u00e9lja, hogy agyi k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sokkal (struktur\u00e1lis \u00e9s funkcion\u00e1lis MR) jobban megismerj\u00e9k a migr\u00e9n h\u00e1tter\u00e9ben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 agyi folyamatokat, amelyek m\u00e1s jellemz\u0151ket mutatnak enn\u00e9l a fejf\u00e1j\u00e1st\u00edpusn\u00e1l, mint a tenzi\u00f3s fejf\u00e1j\u00e1sban szenved\u0151 betegekn\u00e9l. A csapat m\u00e1sik c\u00e9lja, hogy felt\u00e1rja azokat a genetikai, biol\u00f3giai folyamatokat, melyek ezekkel az elt\u00e9r\u0151 agyi folyamatokkal kapcsolatba hozhat\u00f3k. Ezek az eredm\u00e9nyek hozz\u00e1seg\u00edtik a kutat\u00f3kat ahhoz, hogy elk\u00fcl\u00f6n\u00edthess\u00e9k egym\u00e1st\u00f3l a fejf\u00e1j\u00e1sra \u00e1ltal\u00e1nosan jellemz\u0151 \u00e9s a kifejezetten migr\u00e9nre jellemz\u0151 tulajdons\u00e1gokat, \u00edgy jobban megismerve a migr\u00e9n kialakul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a migr\u00e9nes rohamok visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9ben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 folyamatokat. Ezek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1val lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik a migr\u00e9n hat\u00e9konyabb kezel\u00e9s\u00e9re alkalmas m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

1<\/sup> Baksa D\u00e1niel, Petschner Anna, Dr. Juh\u00e1sz Gabriella: Stresszelek, ez\u00e9rt f\u00e1j a fejem\u2026 f\u00e1j a\u00a0 fejem, ez\u00e9rt stresszelek. Mindennapi Pszichol\u00f3gia XI. \u00e9vf. 1. sz\u00e1m<\/em><\/span><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Nemzet Agykutat\u00e1si Program 2.0 keretein bel\u00fcl megalakult kutat\u00f3csoport genomikai \u00e9s k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sokkal pr\u00f3b\u00e1lja felt\u00e1rni a tenzi\u00f3s \u00e9s migr\u00e9nes fejf\u00e1j\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 lehets\u00e9ges okokat. Nem szakmabelieknek A fejf\u00e1j\u00e1s az egyik leggyakoribb testi panasz: az emberek 90%-\u00e1nak van alkalmank\u00e9nt fejf\u00e1j\u00e1sa, m\u00edg 40-50%-uknak visszat\u00e9r\u0151, rendszeres probl\u00e9m\u00e1t jelent ez a t\u00fcnet. A fejf\u00e1j\u00e1snak ugyanakkor t\u00f6bb t\u00edpusa van, ezek …<\/p>\n","protected":false},"author":101145,"featured_media":0,"parent":2571,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-2763","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2763","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101145"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2763"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2763\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2974,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2763\/revisions\/2974"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2571"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2763"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2763"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2763"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}