{"id":2215,"date":"2016-08-08T20:54:45","date_gmt":"2016-08-08T18:54:45","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/?page_id=2215"},"modified":"2023-02-15T13:48:35","modified_gmt":"2023-02-15T12:48:35","slug":"a-kutatasrol","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/kutatas-fejlesztes\/korabbi-palyazatok\/nap-a-kutatocsoport\/a-kutatasrol\/","title":{"rendered":"A NAP-A Kutat\u00f3csoport kutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"

A Nemzeti Agykutat\u00e1si Program (NAP) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a munkacsoport \u00faj, a depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re alkalmas gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok ut\u00e1n kutat. Ehhez egy t\u00f6bb ezer f\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3ban a teljes g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nyt felt\u00e9rk\u00e9pezik, olyan g\u00e9nv\u00e1ltozatokat keresve, amelyek a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezethetnek.<\/strong><\/p>\n

Nem szakmabelieknek<\/strong><\/em><\/p>\n

Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) szerint a depresszi\u00f3 2030-ra a legs\u00falyosabb terhet jelent\u0151 n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 l\u00e9phet el\u0151. B\u00e1r a jelenleg haszn\u00e1lt gy\u00f3gyszerek hat\u00e9konys\u00e1ga elfogadhat\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt, az els\u0151 kezel\u00e9s ut\u00e1n a betegek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l (k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl fel\u00e9n\u00e9l) nem figyelhet\u0151 meg \u00e9rdemi javul\u00e1s a t\u00fcneteikben. Ez els\u0151sorban az egyes betegekn\u00e9l a h\u00e1tt\u00e9rben megb\u00fav\u00f3 elt\u00e9r\u0151 genetikai h\u00e1tt\u00e9rre \u00e9s biol\u00f3giai \u00fatvonalakra vezethet\u0151 vissza. Ezt tekinthetj\u00fck \u00fagy, mint egyazon s\u00fctem\u00e9ny (pl. a meggyes pite) k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1it. B\u00e1r az alapanyagok \u00e9s az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s m\u00f3dja is hasonl\u00f3 \u00e9s a v\u00e9geredm\u00e9nyt is minden esetben meggyes pit\u00e9nek h\u00edvjuk, a s\u00fctem\u00e9nyek \u00edz\u00fckben, kin\u00e9zet\u00fckben m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l. A depresszi\u00f3ban szenved\u0151k eset\u00e9n is hasonl\u00f3 a helyzet, a betegs\u00e9g maga gy\u0171jt\u0151fogalom. \u00c9ppen emiatt az egyik beteg kezel\u00e9se sor\u00e1n hat\u00e9kony gy\u00f3gyszer az elt\u00e9r\u0151 genetikai \u00e9s k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok miatt egy m\u00e1sik p\u00e1ciensn\u00e9l hat\u00e1stalannak fog bizonyulni. Sz\u00fcks\u00e9g van teh\u00e1t olyan gy\u00f3gyszerek fejleszt\u00e9s\u00e9re, amelyek a kor\u00e1bbiakt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en \u00faj gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontokon hatnak. A Dr. Bagdy Gy\u00f6rgy egyetemi tan\u00e1r \u00e1ltal vezetett kutat\u00f3csoport ezeknek az \u00faj, potenci\u00e1lis gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontoknak a megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul.<\/p>\n

A vizsg\u00e1latokhoz egy kor\u00e1bbi, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00e1ltal t\u00e1mogatott projekt (NewMood) ny\u00fajtja a kiindul\u00e1si pontot. A program sor\u00e1n DNS-mint\u00e1t vettek a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyekt\u0151l, valamint a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fckre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9scsomagot is kit\u00f6lt\u00f6ttek a r\u00e9sztvev\u0151k. A NewMood vizsg\u00e1latokba azonban nem csak a diagnosztiz\u00e1lt betegeket \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9ges embereket vont\u00e1k be, hanem az \u00e1tmeneti \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 depresszi\u00f3sokat is. Ezek a m\u00e9r\u00e9sek a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 biol\u00f3giai \u00fatvonalak azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ban fontos szerepet j\u00e1tszanak. \u00cdgy a kutat\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegekre vagy betegcsoportokra jellemz\u0151 gy\u00f3gyszerek fejleszt\u00e9s\u00e9re \u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, az \u00fan. szem\u00e9lyre szabott orvosl\u00e1sra.<\/p>\n

\"NAPA1\"<\/a>
\n1. \u00e1bra A galanin elm\u00e9leti mechanizmusa a hum\u00e1n major depresszi\u00f3ban. (M\u00f3dos\u00edtva Juhasz G. et al. [1] nyom\u00e1n.)<\/span><\/p>\n

\n Szakmabelieknek<\/em><\/strong><\/p>\n

Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) el\u0151rejelz\u00e9se szerint 2030-ra a depresszi\u00f3 jelentheti majd a legnagyobb n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1t \u00e9s b\u00e1r a ter\u00e1pi\u00e1ban jelenleg alkalmazott gy\u00f3gyszerek hat\u00e9konys\u00e1ga nem sz\u00e1m\u00edt rossznak, a betegek fele nem reag\u00e1l a jelenlegi farmakol\u00f3giai intervenci\u00f3kra. A Dr. Bagdy Gy\u00f6rgy egyetemi tan\u00e1r \u00e1ltal vezetett munkacsoport modern genetikai-genomikai vizsg\u00e1latok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel olyan \u00faj, potenci\u00e1lis gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontokat pr\u00f3b\u00e1l azonos\u00edtani, amelyekkel a j\u00f6v\u0151ben lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik majd \u00faj hat\u00e1smechanizmus\u00fa gy\u00f3gyszerek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

A jelenlegi kutat\u00e1sok alapj\u00e1ul egy kor\u00e1bbi, az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00e1ltal t\u00e1mogatott vizsg\u00e1lata (NewMood) szolg\u00e1l, amelyben Budapesten \u00e9s Manchesterben \u00f6sszesen mintegy 2500 vizsg\u00e1lati szem\u00e9ly vett r\u00e9szt. A vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek DNS mint\u00e1t adtak \u00e9s egy k\u00e9rd\u0151\u00edvcsomagot is kit\u00f6lt\u00f6ttek, amely a lelki eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s a depresszi\u00f3 teljes sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t fel\u00f6lelte. M\u00edg a legt\u00f6bb kutat\u00e1s alapj\u00e1t a m\u00e1r diagnosztiz\u00e1lt betegek \u00e9s egy eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 kontrollcsoport \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa jelenti, addig a NewMood, szak\u00edtva ezzel az alapfel\u00e1ll\u00e1ssal, az \u00e1tmeneti \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 szem\u00e9lyeket is bevonta a vizsg\u00e1latba. Ennek oka, hogy a depresszi\u00f3 t\u00fcnetei kisebb-nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben az eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyekben is jelen vannak, \u00edgy ezek m\u00e9r\u00e9se lehet\u0151s\u00e9get teremt a betegs\u00e9ghez vezet\u0151 biol\u00f3giai \u00fatvonalak megismer\u00e9s\u00e9re.
\nA kutat\u00e1sok sor\u00e1n a depresszi\u00f3 genetikai h\u00e1tter\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se a t\u00f6bb milli\u00f3 g\u00e9nv\u00e1ltozat azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra alkalmas microarray technol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik. A teljes genom asszoci\u00e1ci\u00f3s vizsg\u00e1latokkal (GWAS) a p\u00e1ciensekben jelenl\u00e9v\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e9nv\u00e1ltozatok \u00e9s a depresszi\u00f3 k\u00f6zti kapcsolatot t\u00e1rj\u00e1k fel a kutat\u00f3k. Ha siker\u00fcl azonos\u00edtani ezeket a depresszi\u00f3t befoly\u00e1sol\u00f3 g\u00e9neket, nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy az \u00e1ltaluk k\u00f3dolt feh\u00e9rj\u00e9k szint\u00e9n szerepet j\u00e1tszhatnak a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban. Vagyis az ily m\u00f3don azonos\u00edtott feh\u00e9rj\u00e9k \u00faj, potenci\u00e1lis gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok lehetnek a j\u00f6v\u0151ben. A t\u00f6bb milli\u00f3 adatot jelent\u0151 adatb\u00e1zisok hat\u00e9kony elemz\u00e9s\u00e9hez a kutat\u00f3k speci\u00e1lis bioinformatikai m\u00f3dszerek is alkalmaznak.<\/p>\n

Eredm\u00e9nyek:<\/strong>
\nA DNS-mint\u00e1k genomszint\u0171 anal\u00edzise ut\u00e1n \u00e9s egy\u00e9b kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seket k\u00f6vet\u0151en a kutat\u00f3csoport minden egyes szem\u00e9ly eset\u00e9n t\u00f6bb, mint 2 milli\u00f3 adattal rendelkez\u0151 adatb\u00e1zist \u00e9p\u00edtett fel, ami Magyarorsz\u00e1gon az eddigi legnagyobbnak tekinthet\u0151. A kutat\u00f3csoport a depresszi\u00f3 neurobiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val kapcsolatos eredm\u00e9nyei szerint a fol\u00e1t\u00fatvonal egyes g\u00e9njeinek (MTHFR, MTHFD1L) polimorfizmusai hajlamos\u00edtanak a rumin\u00e1ci\u00f3ra. \u00cdgy felmer\u00fclhet a fol\u00e1t prevent\u00edv hat\u00e1sa depresszi\u00f3s betegekn\u00e9l, amely az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 negat\u00edv gondolkod\u00e1si mechanizmus hat\u00e1s\u00e1t cs\u00f6kkentheti. Tov\u00e1bbi \u00e9rdekes eredm\u00e9ny az agyi nitrog\u00e9n-monoxid \u00e1tvitelt befoly\u00e1sol\u00f3 NOS1 egyes polimorfizmusainak azonos\u00edt\u00e1sa, amik az anyagi neh\u00e9zs\u00e9ggel kombin\u00e1lva n\u00f6velik a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1nak a kock\u00e1zat\u00e1t. Ezeken k\u00edv\u00fcl a szerotonin transzporter g\u00e9n (5-HTTLPR) vizsg\u00e1lata sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy az nem k\u00f6zvetlen\u00fcl a depresszi\u00f3val, hanem ink\u00e1bb a szorong\u00e1ssal f\u00fcgg \u00f6ssze \u00e9s hat\u00e1sa a depresszi\u00f3ra csak s\u00falyos stresszben \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyekn\u00e9l jelentkezik. Patk\u00e1nyok agy\u00e1ban a venlafaxin, antidepressz\u00e1ns szer alkalmaz\u00e1sa sor\u00e1n a kutat\u00f3k \u00faj idegsejtek \u00e9s kapcsolataik l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz, meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a k\u00e1rosodott funkci\u00f3k helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges feh\u00e9rj\u00e9k g\u00e9njeinek fokozott kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t tapasztalt\u00e1k. Ut\u00f3bbi vizsg\u00e1lat a jelenlegi ter\u00e1pia hat\u00e1sai m\u00f6g\u00f6tt megb\u00fav\u00f3 biol\u00f3giai \u00fatvonalak pontosabb felder\u00edt\u00e9s\u00e9vel tov\u00e1bb \u00e1rnyalja az antidepressz\u00e1ns gy\u00f3gyszerekr\u0151l kialak\u00edtott k\u00e9pet.<\/p>\n

[1] Juhasz G\u00a0, Hullam G ,\u00a0Eszlari N\u00a0, Gonda X , Antal P , Anderson IM , Hokfelt TG , Deakin JF ,\u00a0Bagdy G. Brain galanin system genes interact with life stresses in depression-related phenotypes. PROCEEDINGS OF THE NATIONAL ACADEMY OF SCIENCES OF THE UNITED STATES OF AMERICA\u00a0<\/em><\/strong>111:(16)\u00a0pp. E1666-1673.\u00a0(2014)<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Nemzeti Agykutat\u00e1si Program (NAP) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a munkacsoport \u00faj, a depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re alkalmas gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok ut\u00e1n kutat. Ehhez egy t\u00f6bb ezer f\u0151b\u0151l \u00e1ll\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3ban a teljes g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nyt felt\u00e9rk\u00e9pezik, olyan g\u00e9nv\u00e1ltozatokat keresve, amelyek a betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezethetnek. Nem szakmabelieknek Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) szerint a depresszi\u00f3 2030-ra a legs\u00falyosabb terhet jelent\u0151 n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1v\u00e1 l\u00e9phet el\u0151. B\u00e1r a …<\/p>\n","protected":false},"author":107,"featured_media":0,"parent":1891,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-2215","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2215","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/107"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2215"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2215\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3424,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2215\/revisions\/3424"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1891"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2215"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2215"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2215"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}